Az ikerparadoxon már nem is érdekel, egybõl a legnehezebbet.
Azért leírom, ne hagyjuk félbe a dolgot. Minden rendszerben szimmetrikusan megy végbe az idõdilatáció addig, amíg egyenletese mozognak. De ha az egyik gyorsul, akkor az a Minkowski-térben görbén halad, emiatt kevesebb idõ fog benne eltelni, mint annak aki egyenesen haladt, avagy nem gyorsult. Azt szokás mondani, a Minkowski-térben a leghoszabb távolság az egyenes. A gravitációban mozgó megfigyelõnek ugyan ezért jár lassabban az órája.
Nem telik senkinek gyorsabban. Saját rendszerében mindegyik normál ütemûnek érzi az idõ múlását. Minden hozzá képest mozgóét pedig lassabbnak. Miért? Azt szokták mondani, mert nincs abszolút idõ, csak az egységes téridõ. Ezt írja le a Minkowski-tér, aminek ilyen a viselkedése.
Tehát akkor jól éreztem... Nemrég írtam itt: "Õ miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik..." Ezért nem tudtam megállapítani, hogy melyik megy lassaban illetve gyorsabban, mert itt is van egy csavar mit paraszti ésszel nehézkes +állapítani... Ezt azért elég nehéz elképzelni... De akkor ha az ûrhajóból lassabnak látszik az idõ akkor hogy van, hogy neki mégiscsak gyorsabban telik?
Hangzatos kifejezés, ismeretterjesztõ leírásokban szokás használni, nekem nem tetszik, de ez az én bajom. Nyugodtan használd.
Az idõdilatációs dolgot akkor jól sejtettem. Most felejtsük el az ikerparadoxont, és olvasd el az elejétõl a leírásomat.Az elsõ rendszerbõl nézve a második mozog, annak lassabban telik az ideje. Viszont a második rendszerhez képest az elsõ mozog, és annak telik lassabban az ideje. A Fölrõl nézve az ûrhajóban telik lassabban az idõ, az ûrhajóról nézve a Föld ideje lassult le. A két rendszer megkülömbözhetetlen. Most lehet sikoltozni...
1ébként a tér-idõszövetet a Tökéletes világmindenség címû sorozatban láttam a spektrumon.Ekkor hallottam elõször és ezért ragadt meg bennem.De ha ez nem így van akkor ezentúl nem használom... ;)
Van különbség a kettõ között?Én azt hittem ugyanaz a krttõ? Mit jelent a szó : dilatáció? (di:kettõ, latáció:különbség, nem?) De igaz az amit gondolok valamelyikben?Nem toom, hogy miért gondolom...
Nem tetszik a téridõ-szövete kifejezés. Mint írtam a téridõként leír valami alapvetõen a fény. A képletekben nem szerepel a tömeg, csak a sebességtõl függ az idõdilatáció. Van egy olyan érzésem, hogy te kevered az ikerparadoxonnál fellépõ idõkülömbséget a sima idõdilatációval. Vagy tévedek?
A mechanikus órák atomjait is fotonok tartják össze. Nem látok külömbséget a mechanikus és a fényórák között. Az utóbbi egyszerûsítés. De legyen akár mechanikus akár atomóra, mindenképp meghatározó alkotóeleme a fény.
Egy test minél gyorsabb annál nagyobb a tömege... Ha már a fénysebességhez közeli sebességünk van akkor a tömegünk is nagyon nagy.És azt is tudjuk, hogy a nagy tömegek, mint a feketelyukak, vagy a Nap is a nagy gravitációjuk miatt torzítják a téridõ szövetet... Szerintetek nem lehet az az idõdilatáció oka, egy gyors ûrhajón, a nagy sebességmiatt nagy a tömege és ez torzitja a téridõszövetet?...
"Számunkra a fény a tér a távolság az idõ. Ezzel mérünk." Ebbõl ered egy szép ellentmondás (és ezt a szót kérem, hogy cáfolja meg egy nálam avatottabb ember, hisz érzem, hogy nincs ellentmondás, de...). Tegyünk fel ugyanis a gyorsan mozgó ûrhajóra egy fénnyel mérõ órát (amilyennel az ilyen gondolatkísérletekben mérni szoktunk), és egy mechanikus órát is. Kívülrõl nézve a fényóra nyilván lassabban látszik járni, a mechanikus órának viszont erre nincs oka, tehát a megfigyelõ órájával egyezõ értéket fog mutatni. Hogy is van ez? a mechanikus óra nem az idõt méri, hanem a kis elmozdulásokat, amikrõl "tudjuk", hogy mennyi idõ alatt zajlanak le "lassú" környezetben? Vagy más magyarázat van?
A Maxwell-egyenletek valamivel többet elárulnak nekünk a fény furcsa dolgairól. Változó elektromos tér mágneses teret kelt, változo mágneses tér elektromosat. És ez a hatás mindig c-vel terjed, függetlenül attól, milyen sebességû megfigyelõ nézi. A fény máshogy terjed, mint amihez mi hozzászoktunk, emiatt van ez az egész kavarodás. A fény alatt nem csak a látható fényt értem, hanem az egész elektromágneses spektrumot. Számunkra a fény a tér a távolság az idõ. Ezzel mérünk.
Navégre... Mindig is éreztem, hogy van ebben a szövegekben valami kihagyás, és valószínüleg ezért is nem magyarázzák el olyan pontosan a dolgokat... És hogyan kell ezt a Lorentz-trafót lerajzolni?És próbáltam a Minkowski metrikáról is adatot gyüjteni a net-en de 1szerüen nem találtam semmt... :(
(igazából már gondoltam hogy hagylak pihenni,de most felvillanyoztál:) (De azért szólj ha már meguntál és hogy menjek a ...-ba ok?:)
Igazán akkor lehet megérteni a példád, ha lerajzolod Lorentz-trafóval mind a két rendszerbõl. Akkor látni fogod ennek a geometriának a torzító hatását.
Király...kezdem érteni,de ez még nem magyarázza, hogy MIÉRT látja a külsõ másképp.Kell lennie egy olyan magyarázatnak is amelyik megmondja hogy pl.az egyik fénnyaláb késõbb éri el az ember szemét vagy ilyesmi.Vagy csak ennyi magyarázat van hogy minden relatív és megfigyelõfüggõ?
Ha én figyelem a táguló univerzumot, én vagyok a tágulás középpontja, ha te akkor meg te. Ez van. Mindenki a világ közepe.
A specrel szerint az egyidejûség relatív, megfigyelõfüggõ. Viszont az ok-okozat soha nem sérül meg. Kivülrõl mi látjuk az _igazságot_ hogy nem egyszerre gyulladnak meg, viszont _értjük_, hogy a belsõ megfigyelõ miért látja egyidejûnek az eseményt. A belsõ ugyan így látja az _igazat_, hogy egyszerre gzulladnak meg, és meg tudja magyarázni, mi miért látjuk máshogy.
Okok. Következõ kérdésem:A megfigyelõ miért látja másképp a helyzetet? Õ miért látja azt hogy a mozgó test ?lassabb? , és hogy az 1ik petárda gyorsabban meggyul mint a másik.Akkor valamelyikük téved, nem? Hisz az egyiknek egyszerre gyulladak, másiknak, pedig nem.... hm?szerinted?
Az inerciarendszer az amelyik nem gyorsul és nem forog. Egyenletes sebességgel mozog. Ezekkel foglalkozik a speciális relativitás.
Majd késõbb született meg az általános relativitás elve, ahol a gravitáció megjelenik. De ezt hanyagoljuk, meg a fevetett kérdéshez nincs is szükségünk rá.
Ahaa, szóval gyorsulásmentesnél...(ezt nem vettem figyelembe) És ha az ûrhajó éppen gyorsul és akkor adjuk a petárdákat gyújtó fény impulzust?Az vátoztatna valamit?
Szal úgyértem,ha 1 mozgó autóba leejtenénk valamit az az autó mozgása miatt nem pont lefele esne, nem? Akkor hogy nincs hatással az ûrhajó mozgása a benne lévõ fényre? Az h fény állandó sebessége állandó még nem magyarázza...
Inkább maradjunk a petárdás példánál... Tehát azt veszem ki abból, amit mondasz, hogy az ûrhajóból szemlélõnek úgy tûnik mintha a saját rendszere álló lenne.Igaz? Na ezt nem értem... Ez úgy van valahogy mint amikor mész az autóval akkor sincs benne szél vagy hogy mondjam (mivel lefogja a szélvédõ persze)...szal úgyértem, hogy az autóba is a levegõ állandó(tegyük fel h az ablakok zárva vannak)...érted mire gondolok?...
Ha megnézzük a minkowski-tér viselkedését, azt fogjuk látni, hogy az idõ normál ütemben mindig a saját rendszerében álló megfigyelõnek telik, hozzá képest minden mozgónak lassabban jár az órája. Ha most átülünk a mozgó inerciális rendszerbe, akkor onnan ugyan azt fogjuk látni, mint az elõzõbõl. A specrel második axiómája, hogy a természet törvényei _minden_ inerciarendszerben azonosak. Nem lehet olyan kisérletet végezni, amivel megkülömböztethetõek lennének egymástól. Összefoglalva az eddigieket, hozzánk képest minden mozgónak lassabban jár az ideje. Ha mozgunk akkor is. Eddig OK?
Akkor másszunk mélyebbre, de garantálom, hogy csak érthetetlenebb lesz. Az egész ott kezdõdik, hogy akármilyen mozgó inerciális rendszerben mérjük meg a fény sebességét, mindig c-nek adódik. Ez azoknak, akik elõszõr találkoznak ezzel a _ténnyel_, reflexbõl azt mondják, ez lehetetlen. Sajnos ez a szomorú valóság. Rengetek kisérlet támasztja alá, többek közöt a helyzetmeghatározó mûholdak is csak az Einstein-i korrekciókkal pontosak, pedig eleinte ezt nem akarták alkalmazni ezeken. Jön a következõ lépés. Hogy lehet ezt geometriailag leírni? Itt lép be a Minkowski-tér, avagy a téridõ. Ebben a metrika, avagy a távolság nem a hagyományos dt2=dx2+dy2+dz2, hanem ds2=cdt2-dx2-dy2-dz2 ahol a c a fény sebessége a t pedig az idõ.Látszik hogy a negyedik dimenzió valójában nem az idõ, hanem a fény útja. Folyt.köv.
Vagy magyarázzátok már el egy kicsit érthetõbben,mert hülyére idegesítt, hogy akárhol olvasom ezt sosem értem megy, és máe jópárszor elolvastam.És a végére csak azt tudom, hogy nem értem az egészet és nem tudom hogy mit akarok kérdezni...
(Ez a kép nem a petárdás példa)
akkor miért vana az, hogy az ûrhajós többnek látja azt az idõt mint a bent lévõ?
Ja, ez tévedés ..." amikor mi is az ûrhajón vagyunk" .."Hogyhogy nem éri el hamarabb a hátsó petárdát, hisz most is mozog az ûrhajó?"
Én most csak azt nem értem, hogy az elsõ rendszerben amikor mi is az ûrhajón vagyunk akkor ott is hogyhogy nem halad máskéép a fény.Hogyhogy nem éri el hamarabb a hátsó petárdát, hisz most is mozog az ûrhajó?
Segítsetek már lécci...
Képzeljünk el egy gyorsan mozgó ûrhajót - de akár egy vasúti kocsit, mint Einstein kedvenc példáiban -, és annak két végén egy-egy petárdát. Tegyük fel, hogy ezeket egy-egy fényjellel lehet begyújtani; amit most meg is teszünk egy olyannal, amelyet pont az ûrhajó közepén adunk ki, vagyis tõlük egyenlõ távolságra.
Mit tapasztalunk az ûrhajón belül, azaz vele együtt mozogva? Semmi különöset: elindul a két fényjel, majd megérkezik a két petárdához, és azok megörvendeztetik az utasokat egy-egy szép pukkanással. Természetesen egyszerre, mert hiszen a középtõl egyenlõ távolságra vannak, és a fény sebessége is ugyanaz a két irányban. No és mit tapasztalunk, ha mindezt kívülrõl szemléljük, egy olyan rendszerbõl, amelyhez képest az egész ûrhajó mozog? (Vagy amely az ûrhajóhoz képest mozog, ez az egyenértékûség miatt mindegy.) A fény most a mi rendszerünkben halad ugyanazzal a sebességgel minden irányban, így a hajóval együtt és azzal szembe is. Ezért nem kétséges, hogy a hajó elején lévõ petárdát késõbb fogja elérni, mint a végén lévõt; az utóbbi ugyanis a saját mozgásával elébe megy, az elõbbi elszalad elõle. Tõlünk nézve tehát a két petárda nem ugyanakkor pukkan.
Jah, ha egyszemélyes, akkor már helyes a világrekord.
Amikor megérkezett visza, ahonnan felszállt ott várta a kifutón a Virgin tulajdonosa. Ezt mondta neki:
- Te jó ég. !! Hogy neked micsoda szagod van !!
Nem, Steve Fosset repülte körül a Földet elõször egyszemélyes géppel.
Tényleg, volt múlt hónapban, hogy ez a Steve Fossett megkerülte leszállás nélkül a Földet. Azt mondták, hogy ez világrekord.
Pedig én láttam egyszer a Discovery -n , hogy a 70 -es években egy Amerikai nõ, és egy fickó, elõször repülte körbe a Földet leszállás nélkül, 3 nap alatt.
Most akkor hogy is van ez ? Mert aki azt állítja hogy Stave Fossett repülte elõször körbe a Földet leszállás nélkül, az hazudik, Vagy csak úgy kell érteni, hogy " egyedül " ??
Ha nem lenne gravitációs tér, az atomok is megállnának és az abszolut nulla fok ALÁ hûlnének. sry.
Idén télen kifejezetten jól látható volt, de a többi bolygót a nap közelsége szinte megfigyelhetetlenné tette. Na mindegy, nem vagyok tudós, csak egy amatör csillagász.
Felfedezték az elsõ olyan galaxist, amely egyáltalán nem tartalmaz csillagokat, és szinte teljes egészében az ún. sötét anyagból áll. Cikk
ÚJ EREDMÉNY A FEKETE LYUKAK NÖVEKEDÉSÉRÕL
A legújabb számítógépes modellek szerint a galaxisok középpontjában lapuló fekete lyuk jelentõs hatással bír a galaxis egészének fejlõdésére. Ez megmagyarázza, miért van közvetlen összefüggés a központi fekete lyuk és a galaxis csillagainak tömege között. Lehetséges, hogy a fekete lyukak saját maguk vetnek véget hízásuknak. Cikk
MÉRLEGEN EGY BARNA TÖRPE
Elõször határozták meg pontosan egy fiatal barna törpe tömegét. A kapott eredmény mintegy kétszerese annak, amit a csillagfejlõdési modellek jósolnak. Cikk
Bejelentették, hogy a Discovery ûrsikló Május 15.-én indul útnak. A Columbia két évvel ezelött katasztrófája óta ez lesz az elsõ STS misszió. Amennyiben bármi probléma adódna az ûrsiklóval, a hajó legénysége az Alfa ûrállomáson húzhatja meg magát, természetesen ez egy feltételes lehetõség, amennyiben a hajóval kapcsolatban a visszatérés elött bármi hibaforrás felderítésre kerül. Az Atlantis ûrsikló, mely egyébként Júliusban indulna, szükség esetén rendelkezésre áll, mint mentõhajó, ez esetben leghamarabb Június 14.-én indulhatna az ISS-re a Discovery legénységéért.