(Hawaiion és Ausztráliában távcsõvel is észlelték a szondát ahogy a légkörbe lép :o) )
este 7re kapjuk meg a Cassinirõl a megkapott adatokat.
ezekben a pillanatokban érkezik le a felszínre a szonda, de még sok idõ, míg az adatok eljutnak a Cassinire és onnan a Földre - de minden eddig befutott információ alapján teljesen egészségesen és rendben érkezik le, stabilan küldözgetve a jeleket. késõ délután / estefele lesznek igazából értékelhetõ adatok.
kb 60km-re jár a felszíntõl, és várják, hogy a Cassini hazaküldje a kapott mérési adatokat.
"the entry has been successful, we are on the parachuting"
"A NASA legutóbbi helyzetjelentése szerint a Deep Impact üstököskutató ûrszonda visszakapcsolt normál üzemmódba, és minden rendszere rendeltetésszerûen mûködik."
"A NASA hivatalos jelentése szerint a közép-európai idõ szerint szerdán este startolt ûrszonda biztonsági üzemmódba kapcsolta magát. Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, a Delta 2 hordozórakéta indítása problémamentesen zajlott, és a start után 35 perccel a Deep Impact ûrszonda megkezdte 6 hónapos, 431 millió kilométeres útját célpontja felé.
Az elsõ kommunikációs kapcsolat rendben, sõt a vártnál elõbb történt meg, röviddel utána azonban problémák jelentkeztek, és jó ideig nem lehetett tudni, sikerült-e a napelemek telepítése.
A NASA legutóbb kiadott jelentése szerint a napelemek telepítése és rögzítése megtörtént, az energiaellátás rendben zajlik, a szonda pedig megfelelõ pozícióban van. Az adatokból azonban az is kiderül, hogy a Deep Impact még mindig abban az ún. biztonsági üzemmódban van, ahová röviddel a start után kapcsolta magát. Ez azt jelenti, hogy valamilyen probléma miatt minden nélkülözhetõ mûködését szünetelteti, és a Földdel való kapcsolattartásra koncentrál. Az irányítók jelenleg a hiba kiderítésén dolgoznak. Valószínûleg egy kisebb problémáról van szó, ami nem veszélyezteti a küldetést."
ez a pánsperma elmélet (elég régi ötlet amúgy), de igazából nem magyarázza meg azt, hogy hogyan ALAKULT KI az élet, csak azt, hogy a Földünkre esetleg máshonnan került... vagyis megoldás helyett csak elfedi a problémát.
Épp a januári IPM írt egy alternatív elméletrõl. W. Napier szerint az élet minimális formái csak akkor élhetnek túl egy csillagászati léptékû utazást, ha a hordozó közeg por méretûre zúzódik, viszont, és itt a lényeg, akkor igenis túlélheti. 10^14 nagyságrendben szóródnak ki ilyen élethordozók a világûrbe évente. A szerzõ addig ment el, hogy a földi élet is létrejöhetett a kezdeti Föld egy ilyen porfelhõn való áthaladásának következményeképp.
leginkább mûholdas mérések alapján elég sok fix helyen keringõ mûhold van ami folyamatos kommunikációban van a felszínnel például lézeres jelekkel, és ezeket újra kellett állítani, a magasság-mélységmérések megváltozott eredményei, a csillagtérképek elcsúszása... és hát nem ez az elsõ ilyen alkalom, már nagyjából tudják, hogy mit és merre kell mérni. (tetszett amikor magyar geológusokkal beszéltek a tévében.. mondták, hogy látták ahogy kiakad az összes mérõmûszerük - úgyhogy leültek a tv meg a net elé, hogy akkor lássák, hogy hol is sikeredett összedõlnie a fél világnak)
keleti hosszúság 145 fok (az elmozdulás elõtti állapot szerint, az elmozdulás pillanatában) - vagyis jobban eldõlt az ekliptika szerinti merõleges felõl (rosszul fogalmaztam, nekem egyértelmûnek tûnt bocsi)
"Három vörös szuperóriás csillag felfedezésérõl számoltak be amerikai csillagászok hétfõn. Feltehetõen ezek az eddig ismert legnagyobb méretû csillagok. A gigászi égitestek mindegyikének átmérõje a Napénak mintegy 1500-szorosa, azaz körülbelül 1,6 milliárd kilométer - jelentették be arizonai kutatók az Amerikai Csillagászati Társaság éves találkozóján San Diegóban. Ha egyiküket a Nap helyére tennénk, elnyelné a belsõ bolygókat és a Jupitert is, külsõ burkai így a Jupiter és a Szaturnusz közé esnének. Jóval nagyobbak tehát, mint a jelenlegi téli estéken az Orion csillagképben gyönyörûen látható Betelgeuze, sõt meghaladják az eddigi méretbeli csúcstartó, a Mû Cephei becsült 1224-szeres napátmérõjét is.
Philip Massey és kollégái egy új módszerrel becsülték meg az ismert távolságú és fényességû csillagok felszíni hõmérsékletét (ami a vártnál 10%-kal nagyobbnak, körülbelül 3300 Celsius-foknak bizonyult), s ezután már meg tudták határozni méretüket is. A vöröses színû, viszonylag alacsony felszíni hõmérsékletû, ám nagy méretük miatt nagyon fényes csillagok életük vége felé járnak, és szupernóva-robbanás elõtti állapotban vannak.
A három rekorderjelölt szuperóriás neve és földtávolsága: KW Sagitarii (9800 fényév), V354 Cephei (9000 fényév) és KY Cygni (5200 fényév)."
A földrengés "világszintû" eredményei az északi sarok kb 2,5 centivel keletre mozdult a Föld egy tengely körülifordulata 2,68 microsecundummal hosszabb lett a Föld belapultsága kb 1:10milliárd arányban csökkent (az egyenlítõnél visszament, a sarkoknál visszapúposodott a gömb alakba)
összehasonlításként ha a bolygó egy területére 40 köbkilométer vizet összegyûjtenének (kb 76 méternyi vízzel befednénk mondjuk Budapestet) annak jóval kisebb hatása lenne a Földre
mindezek valószínûleg további feszülések kipattanását könnyíthetik meg.
Tényleg, hogy állunk a szondával, már közeledik a Titánhoz ?
van, de van légkör, légmozgás is, ami azért valamennyire rendbentartja... de majd közelebb megy gondolom és megnézi magának :) meg a pontot is ahova lecsapódott, máris jó fúrt lyuknak.
egy kép amit dec. elején adtak ki, csak elkerülte a figyelmemet: egy kis fagyocska :) napkelte után közvetlenül és 3 órával késõbb
további híreinkben: a Huygens szonda sikeresen levált Cassinirõl, és elindult a Titan felé - január 14-én eljut az atmoszféra felsõ részeibe, és kiderül, hogy hova is landol, és hogy sikerül a leszállás :) http://saturn.jpl.nasa.gov/news/press-release-details.cfm?newsID=519
A most lemondott fõigazgató még azt nyilatkozta, hogy találnak rá valamilyen módot, hogy megcsinálják a HST nagyjavítást. Ha egy kicsit is komolyan gondolta, akkor már dolgozniuk kell rajta, és reálisan csakis egy STS misszió jöhet szóba (szép és jó a robotos misszió, ha van rá elég pénz és idõ, bár szerintem egy STS misszió árából (jó fél milliárd $) ki lehetne jönni, de az idõ nagyon szorit...).
Ize, a HST szerviz misszio mar kb. 1-1,5 eve le lett love hivatalosan. Ugyan lett nagy felzudulas (foleg a csillagaszok koreben, de azert meg jo paran felszolaltak a HST mellett), aminek annyi eredmenye lett, hogy a NASA komolyan tanulmanyozni kezdte egy robotos/taviranyitos kuldetes lehetoseget. A dolog jelenleg ott tart, hogy a dolog jo esellyel megvalosithato, de valoszinuleg eleg draga (sot sajnos lehet, hogy tul draga) lenne es az ido is szorit.
Modjuk én az orgiót több okból sem szoktam olvasni, de erõsen ráncoltam a homlokom már az eredeti szöveg alapján is: szép-szép, hogy a biztosság elõírta, hogy a NASA-nak meg kell oldania az RCC panelek ûrbéli cseréjét vagy javítását, azt azonban nem igazán tudom elképzelni, ezt hogy fogják megoldani, illetve egyáltalán megoldható-e. Az STS esetén minden RCC panel egyedi, az egy dolog, hogy csinálnak egy ûrbéli égetõkemencét, amelyben el lehet készíteni ezeket, de a több száz negatív formát mind fel fogják vinni? Érdekes lesz....
(persze alternatív ötlet van: egy 3D-s nyomtatógép szépen megcsinálja a negatív formát, és azzal készítik el a pótlólagos RCC panelt... de hogy ez mennyire kivitelezhetõ...)
A másik probléma az, hogy a NASA azt mondja, hogy szükség esetén az ISS-en (figyelitek, hogy senki nem használja az Alfa elnevezést?) fog meghúzodni a legénység. Viszont ez azt jelentené, hogy csak az ûrállomásra fog menni az ûrsikló? Minden egyéb feladatot mellõznek? Hogy fogják így megoldani a HST karbantartását?
origoban azt birom, hogy egy 170 pixel széles képen kéne látni valamit, ami amugy 1200 pixelben is nehezen kivehetõ (csak a nyil és karika miatt látható)
ritkán, de a sikertelen indítások évekre visszavetik a programokat
az ariane rakéta csõdje számtalan programot kényszerített halasztásra (http://sg.hu/cikkek/25561), vagy nemrég az amerikai rakétavédelmi rendszer tesztje bukott meg (http://sg.hu/cikkek/34873)
Egy Atlas 5 rakéta, amely a AMERICOM AMC-16 mûholdját állította pályára. Egyébként szintén tegnap indult el egy Ariane 5-ös rakéta is a Helios-2A Francia kémmûholdal. Mindkét indítás sikeres volt.
Pedig hogy mondták a kutatók, hogy itt most mindenféle nagy áttörés várható, és hogy ebbõl egyértelmûen kiderül, hogy létezett éelt a Marson.
Eddig csak azt sikerült bebizonyítani, hogy víz létezett, és óceánok a bolygón, ha nem tévedek.
és még mindig gurulnak :) 338 és 317 naposak :)
plusz: Nasa üstökös misszió röviden jövõ januárban indulna, és kb fél év repcsizés után (július negyedikén :o) ) az 1x1 méteres, kb 400 kilós szondát beleágyúzza az üstökösmagba, ami közvetít amíg csak mûködõképes. http://www.nasa.gov/deepimpact - a misszió honlapja