ilyenkor sajnálom hogy nem tudom magam hibernáltatni, és csak akkor kiolvasztatni mikor ma bolygóközi utazás mindennapos dolog lesz, pl a Káron bulis hely lehet :)
azért nem ilyen egyszerû a dolog, de valahogy úgy (lásd lent a link)
LittleL a Szedna nem teljesen van elismerve "klasszikus" bolygónak (ahogy a Plútó se az, attól függõen hogy milyen kritériumokat állítunk fel), de lényegesen több az információ mindkettõrõl mint a Merkúrrol, mert az nagyon a Nap mellett mozog, és ezért nem lehet rendesen vizsgálgatni a hatalmas háttérsugárzás miatt. ez a szonda végre majd pályára áll körülötte (szuper kis hõpajzsa van :D - meg ionhajtómûve), és rendesen megkukkolja :)
Egyébként nemigaz, hogy a Merkúrról tudunk a legkevesebbet, mert a Plútóról, és errõl a Sedna nevû bolygóról tudunk legkevesebbet. A Plútóról mindössze a Voyager ûrszonda által fényképezett igen távoli kép van, És a Hubble ûrtávcsõ is fényképezett még igen rossz minõségû képeket, merthogy nagyon kicsi, és messze van.
bevontatjuk, aztán mérlegen lemázsáljuk, oké ? DDD
Mert a 70 -es években a szovjetek küldtek oda szondákat, de olyan gyorsan kellett forogniuk, két fordulat a tengelyük körül/ másodperc, nehogy elégjenek amikor süti a szondát a Nap.
ha a Plútó bolygónak számít, akkor a Szedna is az... mivel nincs fix meghatározás arra, hogy mitõl más egy bolygó, mint egy nagyobb aszteroida ami szintén a nap körül kering, így nem igazán értelmezhetõ a kérdés :)
August 3, 2004 -- Launch August 2005 -- Earth flyby October 2006 -- Venus flyby June 2007 -- Venus flyby January 2008 -- Mercury flyby October 2008 -- Mercury flyby September 2009 -- Mercury flyby March 2011 -- Yearlong science orbit of Mercury begins
nemrossz parittyázást csap itt a bolygók mentén :D
...naprendszerünkben. (és igen, a plútóról és a szednáról is több információnk és egyebünk van)
"leginkább ismeretlen bolygóról"
hmm... Tatooin ? :DD
Messenger róla van szó, ma indult - térképezni fog, rengeteg fotót csinálgat, és végre inforációt szolgáltat a leginkább ismeretlen bolygóról.
milyen Merkúr szondáról beszélnek most a hírekben?
felesleges, bonyolult szerkezet lenne a portalanító. az elvi élettartamuk kb 70-90 napra volt tervezve, ezt már bõségesen duplán túlteljesítették. kb 3-400m mozgásra voltak tervezve, Spirit 3km felett van... jégkrémre meg nyár közepén is elég esélyes a hõmérséklet :D
napelemesek... amíg nem porosodik nagyon be a napelem, addig jól fogja bírni. Spirit már túl van a 200 napon, Opportunity meg szépen közeledik hozzá. a Mars kezd télbe fordulni, így egyre kevesebb a napsütés, vagyis kevesebbet tudnak dolgozni naponta.
Spekin vagy hol láttam valamelyik nap,és azt mondták hogy nincsen határa a gyorsulásnak elvileg a végtelenségig fel lehetne gyorsitani,persze lehet valamit benéztem nemtom,majd utánajárok rendesen.
Az ion-hajtómû elég régi dolog, már az 1970-es években is használták, igaz, akkor olyan kicsi volt a tolóereje, hogy csak mûholdak pocizionáló hajtómûvének használták. A Deep Space 1 ûrszonda volt az elsõ, amely tartósan mûködõ ion-hajtómûvel rendelkezett, de még ez is elég kicsi tolóerõvel rendelkezett (emlékeim szerint nem érte el az egy newtont).
Az Ion-hajtómû fõ elõnye két részbõl tevõdik össze: egyfelõl igen jó az üzemanyagfelhasználási rátája, másfelõl akár évekig is mûködhet, tehát ideális a bolygóközi ûrszondák hajtómûvének. A mûködéséhez valamilyen (általában) fémes folyadék (pl. Higany) vagy nemesgáz (pl. Xenon) és energia kell. Amit fejlesztenek, az a JIMO (Jupiter Icy Moons Orbiter), ahol az energiaellátást egy kis atomreaktor fogja biztosítani (a Deep Space 1 ugye csak napelemekkel és akkumulátorokkal rendelkezett, részben emiatt is volt olyan kis tolóereje).
Amúgy a végtelenségig az ion-hajtómûvekkel sem lehet gyorsulni, a DS1 hajtómûvénél az ionok 43.000 m/s sebességel léptek ki, vagyis ez egyben az elméleti elérhetõ sebesség is. Ugyanakkor ez mégis iszonyatos elõrelépés, ha figyelembe vesszük, hogy a kémiai rakétáknál a kilépõ égéstermék sebessége csak 2.000-3.000 m/s...
Tényleg ezzel az ion hajtomüvel mi van?Nemrég hallottam hogy már készül,és állitolag a végtelenségig lehet vele gyorsulni!Kiváncsi leszek mi lesz ebböl...
Opportunity szétfúrta a kráter lejtõt :))
Tovább lassul.... Már csak 5800 km/h a sebessége, most nincs a közelében semmi érdekes látnivaló... Újabb érdekes képeket a következõ fordulónál kapunk, ami egy - két hét múlva lesz...
a természetes színek... koszos jég, egy kis szénszármazékkal :)
van rengeteg holdja a Szaturnusznak... ez a Dione - ugyanaz a fotó 2 kontrasztszinten, a jobb oldalin jól látható, hogy a naptól árnyékban levõ oldalon is látszik a (valószínûleg vízjégbõl is álló) felület, az az anyabolygójáról visszaverõdõ fénytõl van. a kép felbontása 8km/2pixel, a hold átmérõje 1118km
nem csak a Vénusz vonult át a Nap elõtt aznap... kb 4/10 másodperc alatt készült a 12 kép - íme a Nemzetközi Ûrállomás (ISS) :)
fals-színezésû a kép, hogy kontrasztosabb legyen.
Lehet én rosszul látom de ez olyan mintha sár lenne!A szine kicsit fura de amugy szvsz ez olyan mintha a homokba valaki vizet öntött volna
plusz egy kép a Cassinitõl - a Iapetus. egy, a mi holdunk harmada méretû égitest, ami furcsán és jól érzékelhetõen 2 különbözõ felülettel rendelkezik. a képen gyakorlatilag szembõl süt rá a nap, és mégis az egyik fele nagyon másképp veri vissza a fényt - hogy ez két hold összeütközésébõl adódik, vagy egy részen a belsõ anyag került felülre, azt nem tudják egyelõre. a kép felbontása kb 18km/2pixel
újabb szépség a marsról :) lerakódott ásványok lehetnek amit a víz hordott errefele, vagy már benne volt a kõzetben és körbe lett leoldva?
a fehér lyuk elég érdekes, az nagyon régen volt elméletként, de aztán nagyon gyorsan cáfolták az ötletet, maradtak a napocskák, mint "erõmûvek"
Én ugy tudtam eddig, hogy vannak fekete és fehér lyukak,a fehér energiát bocsájt ki a fekete meg elnyel mindent,ehhez képest kiváncsian várom mivel rukkol elö Hawking.
a fekete lyukas információtémát már kb 10 éve pedzegették, és ezért is hívták "kék" lyukaknak egy idõben, merthogy bizonyos sugárzása van nekik, ami lehet, hogy a belezuhant információk "visszhangja" ...
na most elolvastam a cikket is :)
hm :) kiváncsi leszek, megint nagy dolgok gyülekeznek :) jövõre lesz (vagy lenne?) 100 éves a Relativitás elmélete is, azt is most akarják felborogatni... már a fekete lyukak se a régiek... mi lesz így az univerzumunkból? :))
bocsi a méretért... de azért ne feledkezzünk meg a Marsról sem, a lányok ezerrel munkálkodnak a felszínen - most éppen egy szép reggeli felhõs eget fotózott nekünk Opportunity :) a bal szélen szép valódi vízfelhõk vannak, ezen kívül porfelhõk és széndioxidból álló felhõk vannak a Marson. odaát már jön a tél, egyre hidegebb van, rövidülnek a nappalok, egyre kevesebb energiából dolgoznak a roverek...
igen, jó a cikk. remélem sokat meg fogunk tudni a Szaturnuszról.
nagyon állat.tiszta mátrix!! a végén még kiderül, hogy a világ rengeteg õrültje, teológusa és parafenoménja valójában igazat mond, csak éppen eddig nem lehetett tudományosan is, mindenki számára elfogadhatóan bizonyítani ezeket a dolgokat. én nem vagyok ellene hogy így legyen, a valóság az átlagemberek elképzeléseitõl nagyon távol áll, de azért nem is tudom hogy örülnék e, hiszen minden ami eddig fontos és logikus volt, szertefoszlana. majd meglátjuk mit hoz a jövõ, megállja e az elmélet a gyakorlatban is a helyét, ha igen sem leszek szomorú, legfeljebb felkavart
Na itt a fris kép. Jól látható a #719, es és a mostani közti különbség. az idõkülönbség 34 óra, a szonda sebessége közben lassult, de átlag 10100 km/h kábé.. ez körülbelül 340 000 km megtett út ennyi idõ alatt, amik kábé a Föld-Hold közti távolság. Így lehet érzékelni, hogy mekkora is ez a bolygó, és a hozzá tartozó holdak rendszere.
most látom csak a programot. P Solar system simulator v4.0
vajon le lehet szedni valahonnan ?
És látható a honlapon a percre pontos pozíciója is: majd beteszek egyet máskor is, összehasonlításul. (a zöld kör a Titán pályája, a zöld kereszt meg a Cassini)
Asszem egypárat még körözni fog a Cassini a szaturnusz körül. Íme: ugyanaz más nézetbõl: igy érkezik meg a szonda a Szaturnuszhoz.:
Azért biztos bonyolult, odairányatani egy mûholdat, mert a bolygókon kívül még milliónyi kisbolygót/üstököst/sziklát is be kell vonni az egyenletbe, nehogy a mûhold menetközben nekiütközzön.
A NASA -nál még az ûrben "elejtett" csvarkulcsok, eszközök pályáját is pontosan ismerik. (nem kispályáznak)
Azért valamennyi korrigálási lehetõségük biztosan van menet közben, ha bejönne valami gixer.
"Hogyan tudják a mûholdakat ilyan sebészi pontossággal odairányítani ilyen messzi pontokra?" a bolygók meg a holdjaik ilyen sebészi pontossággal keringenek, úgyhogy nem olyan nehéz... csak (relative egyszerû) matematika :)
http://antwrp.gsfc.nasa.gov/apod/ap040711.html egy kis "térkép" meg adatok univerzumunkról... a kora, összetétele, méretei - 1%os pontossággal.. és ami a legjobban meglepett: hogy most már elég biztosak benne, hogy kijelentsék így: "...and will expand forever." (és örökké tágulni fog)
Csupán néhány jó fizikus és/vagy matematikus kell (vagy egy kellõen jó szoftver :D), akik kiszámolják a repülési pályát. Ismertek a nap és a bolygók pályái, azok gravitációs erõi és innentõl kezdve már csak a képletekbe kell behelyetesíteni a számokat. Persze ennél egy "kicsit" bonyolultabb, de ez a lényege.
Csak gondolj bele, hogy már évszázadokkal ezelött is milyen elmék gondolkoztak el az egész lényegén, a testek gravitációs kölcsönhatásáról, Newton és Kepler voltak az úttörõk, és az õ törvényeiket azóta folyamatosan finomítva, kiegészítve már a XX. század közepén képesek voltak ilyen szintû számításokra.