sziasztok.remélem tudtok nekem segiteni. a 2.világháborurol volt régebben egy sorozat az m1-en.hasonló vol mint a ryan közlegény. nem tudjátok a cimét?elöre is köszi
én most néztem meg, de azt kell mondjam not my style
egyetértek. elõször én is kicsit unalmasan néztem végig a filmet, de tegnap újra megnéztem, és nagyon, de nagyon tetszett... ma vagy 10X meghallgattam azt a számot, ami a búcsú után elhangzik... nagyon szép film, Bill Murray nagyon jól eljátszotta a szerepét, nagyon jó színész. eddig sem volt vele bajom, mert csíptem a vígjátékait, de most egy másik oldalát mutatta meg, ami egy Oscar jelölést hozott neki. sajnálom, hogy nem kapta meg a szobrocskát, de azért megérdemelte Sean Penn a titokzatos folyóban mutatott produkciójáért. 10/10 nálam is a film, mint Sephi-nél
lol, mikor meghallottam a magyar cim forditást, az a világháborus film jutott eszembe amiben vmi kod korul aforog a történet és nicolas cage játszik benne, bár a filmet nem láttam de amugy is gondolom vmi szar, na a lényeg hogy ilyen szar cimforditás már rég volt :DD
viszont ezt az idgen országban érzést nem éreztem át teljesen, bár értettem milyn leht, mivel mikor én kinn voltam külföldön nem éreztem ezt igazán bár én magyar családnál voltam végulis, de a városban a császkálás meg a semmit senkit sem ismerek dolog nekem nagyon bejött :)
a film meg 5/5, a szerepet tényleg murray-re irták, a kis csajt pedig még más filmben nem láttam, de itt nagyon jot alakitott és a hangja is szép volt, jo volt hallgatni :) és a zenék is nagyon 5 pontosak, remélem sofia rendez még hasonloan szép filmeket...
Elveszett a fordításban
Miután láttam a Lost in Translationt, Az elveszett jelentést (az eredeti címe: Elveszett a fordításban) azon tûnõdtem, hogy a rendezõ, illetve forgatókönyvíró, aki a film címét adta, látnok volt-e, hogy elõre látta, filmje el fog veszni a magyar fordításban. Ugyanis elveszett. Méghozzá duplán. Már a film magyar címe is kudarc. Az elveszett jelentés semmit sem mond, a filmrõl sem, de úgy önmagában sem.
Bill Murray, a fõszereplõ visszafogott középkorú embert játszik, akinek férfias stílusa van, és egyáltalán nem próbál dögösen cuki lenni. A kifejezések viszont, amiket a fordító a szájába ad, épp az ellenkezõjévé formálják a karaktert. Ez a kissé már kiégett amerikai színész, akit Tokió forgataga, a japánok rendkívül gyenge angoltudása meglehetõsen fáraszt, sõt untat, jellegzetesen rövid tõmondatokban, szárazan, unalmasan beszél.
Mikor azt mondja, hogy "the music is very good" - tényleg csak azt gondolja, hogy a zene nagyon jó, " tök süti " mondja viszont a fordító. Ez egy ötven körüli férfi, aki nem próbál kamaszfiút játszani, már csak azért sem, mert nem szereti a feltûnést, kissé merev, még az is idegesíti, ha felismerik és körülrajongják. A házassága kiüresedett, hálás a szállodában megismert fiatal amerikai lánynak, aki szintén emberi módon viselkedik és beszél, s nem egy kokaintól kibicsaklott nyelvû, prepubertásos rap-zenész hangján.
Ez a férfi nem kefélõgép, a szép fiatal asszonyt gond nélkül megkaphatná (hogy nem a saját házassága az akadály, azt jól mutatja, hogy a bárénekesnõ néhány whisky után ágyba vonul vele), de a finom, sérülékeny lányt nem akarja mindenáron megkapni, sõt a maga beleinvesztált érzelmeit sem akarja aprópénzre váltani.
A whisky jó, "the whisky is good" - mondja - "ász a whisky" így a magyar ferdítés. "It went well", vagyis "jól ment", "pengén" - így a belevaló fordítás. Ember legyen a talpán, aki húsz év felett a kicsavart tinédzser-nyelvet megérti, ebben a történetesen nem tiniknek szóló filmben. A Lost in translation nem a horror vagy a szexfilmek szokásos közönségéhez beszél, ez egy vékonyabb réteg filmje, akik nem vértõl csepegõ hullákra és nagy kefélésékre fizettek be. Nívós filmet várnak, nívós fordítással. Feltételezem, hogy ez a réteg nem igényli sem a gügyögést, sem a belevaló tini-szlenget.
Aki nem követi az angolt, nem is tudom, hogyan érti meg. Talán félnek normális felnõtt emberként beszélni, hátha nem tartják õket eléggé modernnek vagy uram bocsá' fiatalnak? Pezsi a gyengébbek kedvéért pezsgõt jelent.
Igaz, az is elõfordult már filmekben, hogy méltósággal, eleganciával beszélõ angol ladyk, mint például Maggie Smith, a forditásban légyszi, köszike, szülinap, pezsi szinten ronditják a nyelvet. Ez már magában is megrázó. Az angol nyelv nem szereti a röviditéseket, ritkán teszi, s ha valaki így beszél, annak a szellemi magaslata már nem is kérdéses. A szleng jöhet, de csak akkor, ha illik a karakterhez.
A Lost in Translation jól megcsinált film, nincs szüksége rá, hogy a magyar fordító átsegítse a problémákon. Néha Bill Murray használ is némi szlenget a maga fanyar modorában, de nem gügyög, nem jópofiskodik, egyszóval nem idétlen egy népszerûségre vágyó középiskolás szintjén. Azt mondja, a "lunch was bad" - "az ebéd rossz volt", nem pedig azt, hogy "penetra". "It is hard" - "ez nehéz", és nem "húzós". Murray azt mondja: thank you - még csak a thankset sem használja, és nem hogy azt: köszike. "They play nice music", vagyis kellemes a zene, s nem "tök jó"..
Egy valamirevaló felnõtt férfi nem beszél ebben a stilusban. A pöszén bájkolódó, gügyögõ, belevaló stílushoz nincs köze. Azért, mert egy színészt játszik, még normális ember, és emberi méltósága is lehet. A film hangulatát erõszakolja meg a nyelvezet. A nézõ szerencséjére Bill Murray szavak nélkül is olyan kitûnõen játszik, az arcjátéka és gesztusai annyira kifejezõek, hogy a film túléli a rossz fordítást is.
Miért kell nekünk mindent túlkompenzálni, túlgügyögni, túljátszani, a legnél is legebbnek lenni?
A film a valódiságról szól egy konzerv világban, az emberi méltóságról, két emberrõl, akik õszinték magukhoz és a rövid intermezzóban, amíg együtt vannak, egymáshoz is. A fordítás épp ezt öli meg. A fordító nyilván nem ért egyet Sofia Coppola véleményével, s a maga képére óhajtja formálni a világát.
Nem ritka jelenség ez manapság a filmek fordiításánál, ill. a feliratoknál. Sok más alkalommal is lehetne errõl írni, a félreértésekrõl, félrefordításokról nem is beszélve, de a minden helyzetben nyakló nélkül alkalmazott tinédzser-jópofiskodás elterjedése sok jó ízlésû embert elterel a filmektõl.
'The first MUST see movie in the year!' Az elsõ kötelezõ darab ebben az évben....írja az egyik nagynevû külföldi mozis újság....és tényleg...nagyon jó...remélem, hogy otthon nem szinkronos, mert az nem ugyanaz...NEkem nagyon bejött...mondjuk..Sofia Coppola...már eleve a családneve sokat elárul a film jellegérõl...
Egyebkent az Oscar dij atadason megkerdeztek Bill-t hogy mit sugott a lany fulebe de aszonta hogy ez orokke titok marad :)
Én ma néztem meg és rám is hasonló hatással volt. Most kegyetlenül le vagyok törve. Rám talán azért is hatott jobban, mert már személyesen is átéltem ezt az "egyedül egy külföldi nagyvárosban" érzést, és a film hihetetlenül jól visszaadta ezt. Több millió ember nyüzsög körülötted és mégis iszonyatosan magányos vagy, nem tudsz aludni! Nagyon furcsa, sz@r érzés... Bahh, most 1 hétig rossz kedvem lesz.
Aki esetles rippelt változatot nézett volna, annak üzenem, hogy a DVD már egészen más! Nagyságrendekkel élvezhetõbb ugyanaz a film! Jól is van felvéve.
Én kb az elsõ 50perc után elaludtam rajta és azóta sem volt kedvem végignézni
jaja, szokásos idiota forgalmazók a magyar cim pontosan kb. olyan lenne hogy "elveszve a fordításban", szabadabban "elveszve külföldön"
a film sztm halál unalmas, vontatott, de egyes jelenetek jók (pl a whiskeyreklámos) anyámmal néztem együtt, aztmondta hogy õ az mtv2esen éjjel szokott ilyen müvészfilmeket nézni
összességében halál nem értem miért hypeolják ennyire - nem azt mondom hogy az oscart nem érdemelte meg a forgatókönyv átirásért, hanem hogy ez messzemenõen nem tömegfilm