a KDE gém-ek vmelyikében van egy Duel vagy mi nevû gém. Elkezdessz játszani vele és amikor már nem kampec meg sorozatosan hanem körbe körbe mégy, akkor már itt nem fogod megkérdezni :)
Én úgy hallottam, hogy a szonda képes úszni a Titán folyékony közegének a felszínén, így tervezték, hiszen nagyon nagy a valószínûsége, hogy nem szilárd talajra ér. A gondot inkább a nagyobb hullámok okozzák majd, amik ritkábban, de nagyobb amplitúdóval érkeznek majd a hold sajátos jellegének köszönhetõen, mint egy földi hullám.
ez a gravitácios gyorsitás nem is annyira egyszerü, a lényege abban van hogy sokkal tovább gyorsitja az ürhajot a bolygó mint lassitja mert amikor áttér lassitásra akkor gyorsan eltávolodik a bolygotol , számitásba kell venni a bolygo pályáját az ürhajo pályáját és csak speciális helyzetekben jöhet létre az a pálya ami megfelel a parittya hatásnak több bolygo általi gyorsitás kihasználásához éveket kell várni
remélem több sikere lesz mint a másik ESA gyártmánynak
nyilván értelmetlen, mivel néhány tucat méternél mélyebbrõl ugyse lehet semmilyen kommunikációt fenntartani
A kérdés már a Titános cikk kapcsán is megfogalmazódott bennem, de most már fel is teszem: Ha tudják a nasa szakemberei, hogy kétséges a Huygens szonda szilárd talajon való landolása, akkor miért nem csinálták szigetelõre? Dollármilliókat költenek el és annyit mondanak legfeljebb fél perc. Feltéve, hogy nem üt be valami OS hiba, vagy tudomén és még annyi idõ se lesz. A cikk mondanivalója mindenesetre bizalomgerjesztõ!
szakadjak meg, ha értem ezt a gravitációs támogatást. oké, a parittya-elv kicsúzlízza a messzeségbe, de miért nem húzza vissza ugyanaz a gravitáció (hatás-ellenhatás)? plz explain vki... :)
Informatika és tudomány
