Most persze mondhatnád hogy ebbõl az következik, hogy az életnek nincs értelme. . De én ilyet nem mondok :) Az élet és a létezés egy tulajdonság, fölösleges értelmet keresni benne. Nem értünk egyet :)
mi a gáz halmazállapot értelme? Semmi. Mi a bölcsesség értelme? Semmi. Mi értelme van hogy 2 lábunk van ? Semmi.
Ezeknek neked nincs értelme? LOL. Te beteg vagy
Most persze mondhatnád hogy ebbõl az következik, hogy az életnek nincs értelme.
És igazad is van. Az élet és a létezés egy tulajdonság, fölösleges értelmet keresni benne.
Az a kérdés hogy "mi az élet értelme" kb. egyenlõ azzal a kérdéssel, hogy "mi a ...... értelme" ahol ...... bármilyen fizikai/kémiai vagy emberi szellemi/külsõ/belsõ tulajdonságot jelenthet.
Pl. mi a gáz halmazállapot értelme? Semmi. Mi a bölcsesség értelme? Semmi. Mi értelme van hogy 2 lábunk van ? Semmi. Stb.
Ebbõl is látszik, hogy ha egy kérdésre nem kapunk számunkra megfelelõ választ, akkor nagyon de nagyon valószínû (sõt biztos!), hogy a kérdés/kérdezõ a hibás.
Igen tehát megmagyaráztuk hogy hogyan lehetséges az élet, és hogy élhetünk, létezhetünk. Az hogy mitõl persze ettõl még nem lett tisztább, és az az igazság, hogy a miért sem :D
Igen ez kb. leírja hogy lettünk. De az élet értelmét nem adja meg, illetve nem jut tuvább Madáchnál. Látod neki nem kellett ez a marhaság, hogy megmondja mi az élet értelme...
#1803: pls ne vidd túlzásba a kérdéseket. (Ezzel most finoman kifejeztem hogy hülyeséget kérdeztél.. :D)
most amit kérdezni akarok az olyan égõ ,hogy teéjesen autistának fogsz nézni, szal inkább megkérdezem privibe :)
Még mindig nem világos?
Az entrópia tartja fenn a létezést. A világegyetem minden egyes pontján érvényes az, hogy a rendszereket alkotó elemek megpróbálnak a legtöbb féle állapotba eljutni, ezáltal biztosítva saját maguk tovább létezését. Gondold csak el, ha lenne egy olyan pontja az univerzumnak ahol a lehetõségek száma csökkenne, bizonyos (véges) idõ elteltével minden rendszer eltûnne, megsemmisülne, és nem lenne mirõl beszélni. De mivel itt vagyunk és létezünk (bár egyes filozófusok még ezt is megkérdõjelezik:-)) ezért ennek az alapelvnek érvényesülnie kell. Számtalan világegyetem létrejöhetett melyekben nem volt érvényes ez az alapelv, de azok megsemmisültek még mielõtt még az azt alkotó elemi részecskék elérhették volna azt a kombinációs szintet, hogy "összeálljanak emberré".
Tehát csak olyan világegyetem létezhet, mely önmaga generálja saját létezését, ez pedig csak az azt alkotó elemek kombinációs lehetõségeinek számának növekedésével érhetõ el.
Illetve van mégegy lehetõség, hogy a kombinációs lehetõségek száma nem nõ hanem állandó, de ebben az esetben soha nem jutnak el a rendszerek olyan szintre mint amely pl. a Földön tapasztalható, és nincs aki feltegye ezt a misztikusnak tûnõ, de ostoba kérdést.
A másik kérdésre a válasz:
Az entrópiának NINCS ÉRTELME!
Ezt el kell fogadni. Egyszerûen az ilyen tulajdonsággal rendelkezõ univerzum tudott csak fennmaradni. Ha létezünk akkor entrópia is van.
Ha nem akkor meg úgysincs semmi.
oké, ha az élet és a lét értelme az entrópia akkor mi az entrópia értelme? miért létezik entrópia?
Ezt?
Én :-)
És csak neked:-)
és ezt hol tanítják?
Bocs azért a csúnya képletért, mindig rühelltem azokat a tanárokat (tehát szinte az összeset:-)) amelyek dobálták fel a különbözõ karaktereket, és már õk sem tudták melyik mit jelöl.
Tehát:
dS-ben a d a változás jele (lehetne delta is), S az entrópia.
Tehát dS=entrópiaváltozás
Q a hõmennyiség jele
Tehát dQ a hõmennyiségváltozás
indexben a rev. azt jelenti, hogy reverzibilis vagyis megfordítható, tehát nincs hõvesztesége a rendszernek (vagyis elszigetelt a rendszer, ami a gyakorlatban majdnem megvalósíthatatlan).
A T a legegyszerûbb: hõmérsékletet jelent Kelvinben.
Ha idáig tudtál követni akkor innentõl már könnyû lesz:-)
Pl. felteszel egy lábasban vizet forralni. Ha eléri a kb. 100 C fokot hiába közölsz vele továbbra is hõt, nem fog tovább melegedni, hanem 100 C fokos gõzzé alakul.
Namármost te hõt(energiát) közöltél egy rendszerrel de mégsem emelkedett a hõmérséklete. Hogy lehet ez???
Na erre találták ki az entrópiát. Ugyanis ilyenkor az entrópiája ("rendezetlensége" (sic!)) nõ a rendszernek!
Tehát egy rendszernek a szabadsági foka is egyfajta energiaként értelmezhetõ.
Amíg folyadék volt csak rezegtek meg forogtak a molekulák egymáson, de gõz halmazállapotban sokkal több féle irányban van elmozdulási lehetõségük.
Mindebben az az érdekes, hogy ez az entrópia megnyilvánulásának (szerintem) a legjelentéktelenebb formája.
További érdekesség, hogy az entrópiát (mint általában a legfontosabb fizikai mennyiségeket) nem lehet mérni (talán csak az Egely-féle vitalitásmérõvel :-)))
Ezért kellett úgymond "bevezetni".
Elrettentés képpen itt van mégegy meghatározás az entrópiára:
S=k*ln(W)
Legközelebb majd ezzel is foglalkozunk :-)
Persze mert aki nem tudja, az tanítja :-)
De egyébként tényleg nem könnyû egy fogalom, ami abból is látszik hogy minimum 10 különbözõ látszólag összefüggéstelen meghatározása is létezik.
Idézet saját magamtól:-):
"Entrópia= "a rendezetlenség mértéke" vagy dS=dQrev/T vagy stb... Az egyik érthetetlenebb mint a másik. Az entrópia valójában a lehetõ legtöbb féle álapot elérésére való törekvés (de még ez sem pontos megfogalmazás, asszem olyat nem is lehet kreálni). Ez a világegyetem mûködésének az alapja (ebbõl ered a természetes alapú logaritmus kis e=2,71.. értéke is). Ha ez a feltétel nem teljesülne minden pontján, akkor elõbb-utóbb megszûnne maga a létezés. Tehát a konklúzió: a létezés célja/értelme maga a létezés (Mintha Madách is ezt írta volna :-)).
Pl. vegyük a növény és állatvilág létezését. Semmi értelme az egésznek. A növények oxigént termelnek, amit az állatok stb. széndioxiddá alakítanak. Majd kezdõdik elölrõl az egész. Mért nem maradnak nyugton ezek az élõlények, és hagyják a francba az egészet? Mert az atomok, molekulák lehetséges KOMBINÁCIÓINAK a száma ezekkel az értelmetlennek tûnõ folyamatokkal folyton növekednek. És ez az alapelv még az energiaminimumra való törekvés elvét is képes felülírni! Ezért aztán folyamatosan növekszik a bolygónkon a létezõ molekulák száma, és ez így fog folytatódni örökkön örökké. Végsõ soron az entrópia felelõs azért, hogy létrehozza az egymást segítõ körfolyamatokat, melyek mellékterméke mindig a lehetséges kombinációk számának a növekedése. Ha rendelkezésre állnak a megfelelõ körülmények (FÖLD) és egy adag energia (NAP) akkor pedig az atomok/molekulák képesek olyan nagyszámú kombinációs szintet elérni, hogy úgynevezett ember-szerû molekulahalmazok is megjelenhetnek, akik aztán nem értik, hogy hogy is kerültek ide:-))"
leírnád mi az entrópia? már egyszer leírta vki de lehet ,hogy te bõvebb érthetõb leírással tudsz szolgálni. egy professzortol ezt olvastam egyszer: már tíz éve tanítom az entrópia fogalmát, de még mindig nem tudom mi az. aki azt álítja, hogy tudja: hazudik.
van. már megtalûltuk. olvassatok jól vissza :) kiterjed az állatokra, és az ösze élõlényre, meg irtunk egy olyat ami csak az emberrre jellemzõ de mindre. így kötöttünk ki a lét értelméhez.
"Az élet értelme az entrópia. Ezt a fogalmat viszont legalább olyan nehéz megérteni mint azt hogy az "élet értelme" :) "
Hát ez, hogy mondjam... Én tudom mi az entrópia, de hogy hogy függ ez össze az "élet értelme" kérdéssel, az még némi magyarázatra szorul részedrõl szvsz :)
Naja, csak itt általánosságában értendõ a kérdés, azt senki nem kérdezte, hogy neked mi jelenti az élet értelmét :) Valami globális igazságra szeretnénk rájönni, ami vagy van vagy nincs...
Mindenki számára más és más. Te hiába mondod hogy ez és ez, nekem úgyis az és az lesz :-)
Valamennyit fölfogtam abból, amit írtál. :-) De csak részben tudok vele egyetérteni. Kapcsolódó irodalom: Babits Mihály: Az irodalmi nevelésrõl ..vagy valami hasonló.
Ebbõl kiindulva, amit írsz, egy rakás dolgot föl tudnék sorolni, ami épp ilyen "objektív".
De kétséget kizárólag szép változatos kifejezõ eszköz.
(csak tanuld még:)
Szerintem az "élet" értelmének keresésében azért nem jutott el még senki elfogadható szintre mert azt se használta amit ismer (és sacc/kb.-biztos pont->) ..:pl: A saját nyelvét amin beszél. Az emberek régen nem úgy válogatták meg a szavikat mint ma .... és amióta az ember el érte azt a szintet , hogy felfogja ,hogy mitörténik vele és eggyidejüleg szavakba tudja önteni azt arra törekedik hogy minél többet hozzon ki belõle ::: Ez csak példa de ott van az az eset ha meg hal valaki : ilyenkor azt mondjuk hogy meg rendül ..- és ez hasonlít ahoz az érzéshez amit egy össze szedett ember érez ilyenkor . Ilyenkor másképp látja az ember a dolgokat . De a nyelv obijektív marad , hiszen most is a lényeget emelte ki ..
Szerintem érdemes lenne alapokat felépiteni a dolgok értelmének kutatásában ,
kezdhetnénk akár a nyelv értelmének szemszögébõl (nem felt. irodalom)
Tehát megvan az élet értelme? :D Lemaradtam.
Megvan!!!: A BOLDOG KARÁCSONY...t
mindenkinek
Szerintem hogy gyermekeink legyenek és felneveljük õket. :-)
naja :)))
Mert az elméd elhiteti veled. Ha nem lenne, akkor nem tudnád eldönteni, hogy van vagy nincs. :D
na akkor már az élet értelmét össze is szedtük, viszont felremül mégegy kérdés: Akkor mi a lét értelme? Miért létezik egyáltalán létezés, és bármi?
Na én erre a kérdésre nem tudtam válaszolni.
nem. a válaszokat és az utakat nem tudod magadba mind felfedezni. a fórum is egy olyan zseblámpa ami megvilágítja az utakat, de azt valóban MAGADBAN kell eldöntetened ,hogy melyiket választod.
tuom ,hogy már nem jösz vissza, de én eglsz jól elbeszélgetek magamba is :DDDDDD
Igazad van... A válaszokat hiába keresem egy fórumon... Max ha mondjuk egy földibb topicba keresgélek :) A válaszokat mindenkinek saját magában kell megtalálni. Belsõ hangjára kell halgatni, amit a materilaisták "belsõ hang-nak, mi spirituálisabb emberek a "lélek hangjának" szeretünk nevezni. :) Én már megtaláltam a válaszom, de nem bírtam felhagyni a fórumba írással...
Ennek szellemében hagyjátok figyelmen kívül az elõbbi kérdéseim, és sziasztok, mert többet ebbe a fórumban nem láttok...
Hogy "humorizáljak" egy kicsit? Meghalok ebben a fórumban, és más tájakra (fórumokra) megyek...
cak kár ,hogy ugyanezt nem tudom megcsinálni élõben is, amikor valóban eljön a kaszás :)
Pedig a halál eljön -"itt kell hagyni", de mégsem. :)
én már sokszor elképzeltem a halálom teljes átéléssel, és gyakan az egész világrálátásomat megváltoztattta. mikor belegondolsz ,hogy többet nem láthatod a napot, és itt kell hagynod a világot, utánna orási örömöt okoz az a tudat ,hogy igen még szívhatod sokáig a bolygó levegõjét...
Ja, átéltem, leírtam. :-)
Nehéz volt hozzá szavakat találni, loptam valamennyit a Guns N' Roses - Coma-jából. Az tényleg nem egyszerû.
Amúgy tényleg igaz, hogy halálodkor minden feléd közelít, ami az életben voltál, de még ekkor is van esély rá, hogy megbocsáss, és elengedj, vagyis megérts, és elfogadj.
Halálom - kárhozat
Hideg víz veszi körül a testem. Süllyedek egy zavaros tengerben, a mély felé.
Egyre sötétebb lesz, magatehetetlenül sodródom, egy örvény húz lefele.
Innen nincs visszaút, mégis elképzelhetetlen a beletörõdés.
Senki nem segíthet, mindenki kívülállóvá válik.
Kifejezéstelen arccal integetnek, ahogy egyre távolodom.
Meghallok egy kellemes halk meleg hangot, ami szeliden hívogat,
talán segíteni próbál magányomban osztozni egy elviselhetõbb helyen, de én elrettenek tõle, mert nem látok alakot, nem merek felé úszni, feloldódni benne, hiányzik a friss levegõ. Félek. Megállok, és lebegek.
Egyre erõsebbé válik, és végül állandósul a fájdalom, ami az élethez köt.
A kötõdés mindenhez, amit önkényesen a sajátomnak neveztem.
A vágy a dolgok után, amikrõl most le kéne mondanom.
Minden, amit az életemben gondoltam, tettem, vagy nem tettem, most felém közelít. Az önzésem ezer formája: a válogató szeretet, hazugság, kétely, félelem és minden gondolat, amivel másoknak, magamnak ártottam.
El kéne fogadnom, de nem tudom. Nem tudok elengedni.
Egy pontba sûrûsödik az életem. Csak nem hagynak nyugodni a dolgok, amikhez szavakat, és érzéseket kötök. De valami mást is gondolok: Hogy mennyit ér az élet, amiben megnyilvánul a lét. Megismételhetetlen.
És még ekkor is azt érzem, hogy az enyém, ezért nem tudok szabadulni.
Keresem a kiskaput. Foggal körömmel ragaszkodom.
Nincs befejezve, de valami révületben átéltem. Megtörtént az üdvözülés is, de azt majd legközelebb írom le. Mindenesetre megtapasztaltam egy materialista halált.
Az éhség csak "jót tesz a forradalomnak". Ha tele a poci, de rám dõl a ház, attól még nem vagyok jó kedvû. Bár modnjuk az is igaz, hogy üres gyomorral minden probléma sokkal nagyobbnak tünik... :)
Csak azért hoztam példának, h a szellemi elnyomás is válthat ki forradalmat.
Bár minden elnyomás garantáltan kijet ellenerõt is, az emberek nagyrészét valóban csak akkor kezdi érdekelni a probléma, mikor korog a gyomra és még ingyencirkusz sincs. Addig hiába is papolnak neki bármiféle változtatási szükségrõl.
Már Jézus barátunk is felvetette a népnek, h azért követik anyian, mert enni adott nekik, nem azért, mert tanítja a megváltozás szükségességét. :)
"Forradalmak szerint úgy indulnak, hogy összebeszél a nép, hogy na akkor lázadjunk fel?"
miért, hogy indulhat másképp? sztem 1 forradalom csak akkor törhet ki, ha a nép érvényesíteni akarja az akaratát. persze, h van vezetõ. de ha 1 vezetõ a tömeg akaratát képviseli, akkor mûködik a dolog. persze amint megint béke lesz, már rögtön megváltozik a helyzet. igazad van abban, h demokrácia nem lehet tartós, de a forradalom kitörését akkor is a nép akarata okozza.
(persze ez csak 1 vélemény. még nem láttam forradalmat élõben : ))
Na látod, ez is a vallások kialakulásához hasonlít. :)
Addig ragozni a dolgot, meg a szavakat szõrszálhasogatni, amíg csak a lényeg tûnik el. :)
Kérdések:
- honnan veszel fát a tutajhoz?
- honnan veszel madzagot a tutajhoz?
- lehet-e vitorlás is, vagy csak evezni szabad?
- mivan, ha szétesik útközben?
- ha nem tudok úszni, akkor nem merész ötlet folyón átkelni?
- mi van akkor, ha a parton ellenségesek az õslakók?
- ha keskeny a folyó, akkor nem egyszerûbb átsétálni, vagy átúszni a másik partra?
stb, stb...
;)
Szó nincs több emberrõl, leszállásról, felszállásról.
Arról van szó, h a merev világnézet akadályoz a helyes életvitelben.
Ezt most nem gondoltad komolyan...Forradalmak szerint úgy indulnak, hogy összebeszél a nép, hogy na akkor lázadjunk fel? :D Szavazásra bocsájtják, hogy legyen e forradalom vagy sem? LOL. Ott is van egy két vezetõ egyéniség aki buzdítja a "buta" népet, õk átveszik a "nagy" ember ideáit és bumm kész a forradalom. Szóval nehogy azthidd má' hogy demokrácia létezik! Demokrácia egy idea, de soha el nem érhetõ, legalábbis addig nem amíg az ember létezik :D
UI.: Pontosan ugyanannyira nincs demokrácia, mint ahogy szabadság, egyenlõség, és testvériség sem létezhet egyszerre abszolút formában.
LOL nem bírsz elszakadni a tutajodtól. Az egy hasonlatokból felépített minitan volt :). Nem azt jelenti amit jelentenek a szavak, hanem azt ami mögötte van, de úgylátom te nem látod :D
Kötzekedésképpen: Ált. lesz egy vezér vagy ilyenféle, de még ha nem is vezér, hanem demokrácia marad, akkor is a többség dönt!
El vagy tévelyedve demokráciaügyileg. Mindíg van vezér. "demokráciában" is . Olyan hogy többség dönt....nah olyan nincs.
És mivan ha más is utazik a tutajon, mondjuk több ember? Ált. lesz egy vezér vagy ilyenféle, de még ha nem is vezér, hanem demokrácia marad, akkor is a többség dönt! Szal mivan ha valakinek kényszerbõl kell kiszállni?
Egyáltalán tud több ember utazni ugyanazon a "tutajon", vagy mindenkinek lehet (van) "sajátja"?
És mivan ha elsodorja a folyó a tautajt, egyenesen a vizesés felé...
- ennyit a szabad akaratról-
Te mondod meg, mikor szállsz ki.
A történet meg azoknak szól, akik haladni akarnak, nem álldogálni. :)
Egyébként azért az életben, nehezebb észrevenni a partot, mert nem olyan mint a folyó esetében, hanem sokkal homályosabb, mintha nagy köd borítana mindent! Szal az egy dolog, hogy túl kell lépjek rajta, de mikor, ki mondja meg mikor száljak le, ha túl korán teszem, beleveszhetek a mocsárba, ha meg túl késõn akkor pedig... lehet-e egyáltalán túl késõn leszállni, hisz -a tutjnál maradva, bajom nem lehet csak épp már nem haladok sehova...-
Hát nem?! :)
Akkor még én is fölülök rá, hátha a hasznodra lehetek.
És ha megörzöm, és magammal viszem a tutajt? -hiszen ki tudja, még szükség lehet rá, és akkor nem kell egy másikat keresgélnem, hanem rögtön kéznél van.
pont a szomszéd topicban találtam, SRobi írta, és idevág:
"Hát hogyan járna el helyesen a tutajjal ez az ember, szerzetesek? Ha a vízen átjutva, a túlsó partra érkezve, így gondolkoznék: "Ennek a tutajnak nagy hasznát vettem; ennek a tutajnak a segítségével, kézzel-lábbal ügyeskedve, épségben átjutottam a túlsó partra. Legjobb lesz, ha most ezt a tutajt kihúzom a szárazra, vagy pedig a vízre bocsátom, és tovább megyek utamra." Ha ez az ember így tenne, helyesen járna el a tutajjal.
Ugyanígy, szerzetesek, a tutajhoz hasonlóan tanítottalak benneteket a Tanra, amely átkelésre szolgál, nem megõrzésre való. Hogyha megértettétek a tutaj hasonlatát, a helyes tételeken is túl kell lépnetek, nemhogy a téveseken."