Élni annyi, mint szeretni. Szeretni, látni és megmutatni, érezni és érzékeltetni, meghallani és meghallgatni, magasba szállni és felröpíteni, kinyílni és felnyitni, megérteni és megértetni, együtt érezni és eggyé olvadni - és tudni, hogy a szeretet a legmagasabb rendû alkotás...
"A probléma - melyet az élet értelmének kutatása magában hordoz - súlyos, mert lényege a következõ: Az élet, a halál létezése miatt, értelmetlen! Gondoljunk csak bele: Mit ér az a ház, amit arra építünk, hogy felrobbantsuk, mit ér az a szövet, amit arra szõttünk, hogy lebontsuk, s mint az a vers, amit azért írtunk papírra, hogy elégessük? Semmit! Az élettel ugyanígy áll a dolog. Értelmetlen! A fogantatás után az élet elkezdi felépíteni önmagát, s mikor eléri élete teljét és erejét (kb. 30 év körül), beindul a genetikus program ami az öregedésért, a leépülésért és a halálért felelõs… Minden ami felépült, lebomlik, elpusztul, sírba száll…"
gyere mond el mi a baj baby figyelek rád elöttem ne legyen titkod én nem vagyok az apád látom van valami ami a szívedet nyomja tudom az élet súlya, tudom a világ gondja
gyere ne félj tõlem, én nem verlek át ha belekezdtél hát folytasd tovább ha akarod suttoghatsz, nekem az is elég hogy haljam és én majd ott leszek és segítek ha baj van
ha nem hiszed el hogy az életed ajándék, nézd meg jobban hogy élnek anyádék ha nem hiszed el hogy az élet tényleg örökké tart, hiába úszol belefulladsz pedig ott van a másik part
na jól van borítsunk fátylat a múltra a dolgok jönnek és mennek hírtelen és néha elvisznek magukkal arra az útra ahol az érzelmek laknak és nem az értelem
gyere ne félj tõlem, én jól tudom mi bánt néha mindenki elkövet néhány hibát de ha magadba nézel és azt látod , hogy a szíved tiszta akkor jó az út amin jársz, és többet ne is fordulj vissza
ha nem hiszed.......
ha nem hiszed.......
:D nem tom mennyi köze van hozzá, de errõl jutott az eszembe :))
de éppen az is ide tartozik (bár én úgy fogalmaztam) , hogy nem lehet biztosan megmondani, véletlen e az egész. Mert itt aztán tényleg nincs semmi, ahonnan válasz jöhetne. A válaszok az életben amik érthetõek ( miért kell enni, ez az egyenlet mér úgy jön ki), azok mások. Ez kívül áll azokon. És semmi támpont, csak a találgatás.
de gondolj csak bele: létrejön egy élet, egy életforma - véletlenül - és : Miért? de tényleg? cél? mi lenne az? élni élni... na de Miért? ugye milyen furcsa?
na gondoljuk csak végig megszületünk.. tapasztalatokat szerzünk elmegyünk tanulni, ki hogy és mennyit.. aztán szerzünk valami faja állást, és gürcölünk nyugdíjas korunkig aztán szépen ki élvezzük az öregkort, de ez attól is függ, hogy ki mennyire teheti majd meg, hogy ezeket a dolgokat hogy teljesítette tehát az élet értelme ebbõl a szemptontból nézve, hogy megteremtsd a megfelelõ környezetet a halálodhoz ha mégsem így lenne, akkor kurva szarul csináljuk, és senki sem éri el
bár így belegondolva ez inkbb az élet célja ..
életnek nincs értelme miért akartok mindennek értelmet adni ? olyan nem lehet hogy valami csak úgy van ? az élet is csak úgy van mert mért ne legyen ? nem kell az értelmét keresni OPM: én is szoktam ilyeneken gondolkodni, de most nem jut eszembe a gondolat menet :) majd holnap beírom, miután alvás elött végig gondolom
Az élet egy filozófia! Az életnek nincs értelme, éppen ezért a létezést fogalmazza meg... Tulajdonképpen az az élet értelme, hogy megszüless, élj úgy, ahogy jónak látod, szaporodj, és elhalálozz! Én azt vallom, hogy élj úgy, mintha holnap meghalnál, szal élvezd ki az élet minden percét! Szal, én húzok, és beszívok, mint állat! Na csocsesz!
Egyébként igazad van némileg. Az EMBER, az Emberi faj egyedül és kizárólag genetikai hibák során alakult ki!
"Az állatok nem gondolkodnak ilyeneken, ezért én "õket" magasabbrendû lényeknek tartom."
szerintem épp fordítva van a dolog
veletek nem vem szokott ilyen lenni, hogy perceken keresztül azon gondolkoztok, miért élünk, minek van ez az egész itt körülöttük? mire jó az, ha elérjük vágyainkat/céljainkat? ki irányítja ezt az egészet, és õt ki hozta létre? és még tudnám folytatni oldalakon keresztül... aztán, miután nem gondolok ilyenekre csak sodor magával az élet... tanulás...bulik...stb és teljesen elfeledkezem ezekrõl a kérdésekrõl
nagyon remélem hogy a halál után legalább pár kérdésemre választ kapok :)
Ha kicsit jobban belegondolok, az élet, mint létezési forma teljesen fölösleges. Az meg, hogy valahonnan megyszülettünk és tevékenykedünk egyenesen logikátlan. Valamint, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy ösztönünket sokszor felülbírálja gondolkodásunk. Az állatok nem gondolkodnak ilyeneken, ezért én "õket" magasabbrendû lényeknek tartom. Az ember az evolúció szégyene, egy rosszul sikerült genetikai kísérlet mellékterméke. Az egyetlen "értelem" az alkotás, mûvészet. Vagyis szó-szoros értelmében mi az élet értelme? Nincs is! Csak kitaláljuk, hogy van...
Majd leírom Hamvas Béla Scientia Sacra könyvének elsõ pár sorát. Tanulságos.
nekem most semmi kedvem hegyet mászni...
megmászni a hegyet, tényleg nesze semmi fogd meg jol.
a hegyet mindenki megmássza, és talán sokaknak nem is tetszik majd a csucsrol minden, deõk rossz hegyet másztak. ehhez a hasonlathoz szerintem annyit kéne hozzáfuzni, hogy eloszor tudd meg melyik hegyet mászd meg, mert nem mindegy merre indulsz!
Majd 1x leírom hogy van a teljes elképzelés. Szerintem tök igaz. :)
na vazz leíropm most.
EThát mikor elkezded mászni a hegyet, az alján sötét erdõ van, sûrûn tele fákkal, és sehogy nem tudod elképzelni, hogy 1x kijutsz belõle. 20-30 év barangolás után kiérsz 1 tisztásra, itt már csak ritkább bokrok vannak. És vissza tudsz tekinteni az erdõre amit elhagytál. Körbenézel, de látod hogy ez még mindig nem a hegy csúcsa. 50-60 év után Már csak a kopár sziklákon baktatsz felfele. Nosztalgiázva, dejó is volt az erdõben és a bokrok közt barangolni. Aztán mikor felérsz a csúcsra Lenézel és eldöntöd megérte e feljönni.
Nah tömören ennyi :D de ez 1 vastag könyvben van. :)