Ja, sajnos. Egyetlen fejlett ország, ami nem írta alá a nemzetközi egyezményt delfin/cet ügyben, ha jól tudom. Nemrég volt valami brutális delfin írtás, amikor a környezetvédõk megint örjöngtek (persze jogosan), mire a japán kormány széttárta a kezét, mert ha betiltják a delfinírtást, akkor kibelezik õket a halászok. :(
"A '90es évek közepén Kínában orvosok maláriával fertõztek meg HIV betegeket, hogy vizsgálják a hatást. Ezt az Eleanor Dana Charitable Trust amerikai jótékonysági szervezet finanszírozta." Na jó, de ennek fontos oka van, és nem csak Kínában használták. Jó ideig (most is?) foglalkoztak vele, hogy magas lázzal több betegséget (rákbizonyos formái, vírusfertõzések, stb.) meg lehet(ne) gyógyítani. Ebbõl az egyetlen "sikeres", a Lyme kór volt azt hiszem ...
Ma is kísérleteznek embereken, fõleg a gyógyszeripar. Pl. HIV kutatásokban soxor csak placebót adnak afrikai és ázsiai fertõzött embereknek, (az AIDSes terhes anya gyermeke gyógyszerrel megmenthetõ). Bár ezeket többnyire amerikai és nemzetközi közintézmények finanszírozák/finanszírozták. 1997ben az USA-beli Center for Disease Control, Ugandában tuberkulózist megelõzõ antibiotikumok megvonásával, átfogó tanulmányt készített.. Az USA egészségügyi hatósága (FDA) a New Yorki Columbia és Queens egyetem kutatóival a '90-es években New York-i fekete és latin-amerikai gyerekeken kísérletezett egy Fenfluramin nevû gyógyszerrel, aminek forgalmazását '97ben betiltotta az USA területén, ugyanis szívbillentyûkárosodás és agysejtpusztulás volt a mellékhatás. Ezt a szert Németo-ban Ponderax néven karcsúsítóként forgalmazta az Itherapie müncheni cég. A '90es évek közepén Kínában orvosok maláriával fertõztek meg HIV betegeket, hogy vizsgálják a hatást. Ezt az Eleanor Dana Charitable Trust amerikai jótékonysági szervezet finanszírozta. A világ számos pontján több ezer ember csak placebót kap(ott) azokban a magasvérnyomás elleni gyógyszerkísérletekben, amit a Bayer, a Hoechst Marion Roussel és az AstraZeneca konszernek finanszíroznak(-tak). De szinte minden nagy gyógyszergyártó cég kísérletezett és ma is kísérletezik embereken, általában a fejlõdõ országokban. Nem akarok annyit írni, felsorolhatnék még rakás esetet. (Novartistól a Bristol-Myers Squibben át a Glaxo Wellcome-ig vagy éppen a budapesti Nyírõ Gyula kórház és a Semmelweis Egyetem pszihiátriai osztályáig)... ...Óriási pénzekrõl van szó és egy kulcsfontosságú iparágról, ami ma a géntechnológiákkal még több kísérletet igényel...
Hallotam anno az F-16XL NASA kisérleteirõl, de azt hittem, hogy valamikor 1996/97 körül felfüggesztették az egészet, közben most látom, hogy még tényleg él a project...THX az infot...
Pont fordítva. (Ezek a kísérletek ma is zajlanak.)
A természet sem bánik éppen kesztyûs kézzel teremtményeivel. Lásd még a klasszikus Kakuk esetét, ahol ugye a másik madárfaj kárára, azok csemetéi helyett nevelteti fel a saját fiókáját. És még lehetne sorolni...
De az tény, hogy a Homo Sapiens Sapiens bitorolja ilyen téren a trónt... :)
Nos ezek szomorú dolgok (sajnos az emberek meghülyültek, a természet talán egyetlen tévedáse az ember (kivétel a normális bagázs :) )). De az állatok irtása sem kisebb büntett.
Már megtették. A náci tudósok a II.VH-ban zsidó foglyokon kisérletezték ki a nagy magasságú repüléskor a repülõgép személyzetétt érintõ nehézségeket (alacsony légnyomás, rendkívûli hideg, a test lehûlésének veszélyei, stb.).
Az I.VH. elött (vagy alatt?) a britt nemzetközösség saját katonáikon tesztelte a mustárgáz hatásait. Az 1940-es és 50-es években pedig az amerikaiak (és valószinüleg az oroszok is) a saját katonáikon és részben civileken tesztelték le a sugárzás emberre mért hatásait.
Érdekesség: maga az elv, amivel a súrlódás csökkentését elérik (kis örvények létrehozása), egyáltalán nem újkeletû dolog, régóta ismert áramlástani elv. Még az 1950-es években készítettek egy repülõgépet, amelynél a szárny felületén végig kis lyukak voltak, és ezekenn keresztül levegõt fújtak ki. Mivel a szembõl érkezõ levegõ nem a merev szárnyba, hanem a "puha" levegõrétegbe ütközött, csökkent a súrlódási (itt: lég-)ellenállás. A probléma csak az volt, hogy az apró lyukak könnyen eldugultak, és az egész hacacáré nem érte meg a viszonylag kevés elõnyt.
Ezek az emberek (de bármely más személy) belegondoltak abba mien lenne, ha az embereket tesztelgetnék, felcimkéznék õket, méregetnék, vizsgálgatnák testüket? Ien áron nem éri meg a fejlõdés (szerintem).
És piacra dobják a vedlõ, egyszerhasználatos csónakokat...:-D
Informatika és tudomány
