sokminden sikerült, de az iss-re az istenért nem tudok dockolni. Igazábol megközelíteni sem nagyon. 41. Km a legjobb idáig. :((( És az imfd-vel sem tudok elmenni a holdig csk transfer-el de azzal simán. de a marsot meg már nem állítja be.
www.orbithangar.com
HY! Honnan lehet letölteni nagyfelbontású képeket a Földrõl? Csak hogy szebb legyen a játék. Köszi
HÚÚÚ ez akütyü tényleg sokat tud. Köszönöm. Ismét van egy kis tanulni való. Ezzel már szerintem menni fog. Bámulatos mennyire vágod ezeket. Malyd megírom hogyan ment. A többi mûszerrel már sikerült megbarátkoznom, amitõl meg rettegtem (pályáraállás) az már szinte eseménytelenül megy. Na hajrá.......
Pedig egyszerû. Course részben Off plane transfert akkor kell használni, ha a kiindulási bolygó körül nem a célbolygó keringési síkjában keringesz, planart meg akkor ha azonos síkban. Tangential transfert a bolygó felszínéhez közel keringõ gravitáció nélküli objektumokhoz kell használni (ûrállomás, vagy nagyon kicsi alacsonyan keringõ holdak, pl Deimos, Phobos), de csak pályasík egyeztetés után (RInc= 0.00). Off plane-nél és planarnál megadod a célbolygót targetnek, source-nek meg automatikusan beállítja azt a bolygó ami körüli pályán vagy. A TeJ (Time to Ejection) az indulási idõpontot jelzi, ezt hagyjad ahogy van, mert optimálisra állítja. A TIn (Time to Injection) az érkezési idõpontot jelenti. Ha csökkented tovább tart az út de kevesebb üzemanyag szükséges, ha növeled, akkor nyújtottabb lesz a pályád, gyorsabban érsz oda, több üzemanyagot használ. Amikor beállítottad ezt a részt, visszalépsz a menübe, és elindítod az orbit ejection menüpontot, beállítod forrásnak azt a másik menüpontot amivel kombinálsz, jelenesetben a course-t (a realtime felirat fölött). Ennek segítségével elhagyod a bolygó hatáskörzetét, és mivel a másik menüpontból veszi az adatokat, jó irányban is. Ha elhagytad a hatáskörzetét, megjelenik a "Have a nice voyage!" üzenet. Ekkor visszalész a course menübe, és a source-nek beírsz egy x-et (ez mindíg a saját ûrhajódat jelenti), és akkor már van ebben a menüben is burn vector, és használhatod az auto burnt-t is, csinálsz egy kis pályakorrekciót, és akkor már úton vagy a célod felé. Amikor közeledsz, átállítod a course-t Planet Approach programra (ezt akkor használd ha már az orbit mfd-ben alul középen a G szám felirat nem piros(amikor már a bolygó hatáskörzetében vagy), mert külömben pontatlan lesz. Beállíthatod a megközelítési paramétereket, PeA=periapsis magasságot (pályád legközelebbi pontja a bolygóhoz), és az EqI-t (Equatorial Inclination) a pályád egyenlítõre mért dõlészögét, ha megvan nyomsz egy auto burn-t, vagy a burn vector felé manuálisan égetsz. Aztán átváltod a course részt orbit insert programra, és auto burn, és akkor pályára áll. Megközelítést az fõmenüben lévõ base approach résznél is állíthatsz be, akár úgy hogy át is repüljél a célbázis fölött. Az orbital résznél meg a circularize-el azon a magasságon tudsz akár 0.00000 elliptikusságú pályára állni, amin éppen vagy (ha lehetséges). A Velocity match-al lelassíthatsz a targetnek beadott objektumhoz képesti 0 sebességre. A tangential transfer használatát ebbe a topikba leírtam nem olyan rég, csak meg kell keresni :)
Talán még a dolog technikai részén lehetne csiszolnom holdraszállásnál csak az a baj, hogy ez az imfd nekem nagyon bonyolult és nem igen tudom még használni. Van ennek valami leírása valahol?
Én az Arrive MFD-t szoktam használni, ha a leszálláshoz végig a hajtómûvekkel kell fékezni(Hold); légköri fékezésnél pedig az Aerobrake MFD-t hívom segítségül. Egyik sem teljesen pontos de nekem sokat segítenek.
Mindkettõ letölhetõ a www.orbithangar.com-ról
Mûködik. Leszállásnál még jól odavágtam a masinát de minden úgy ment ahogy mondtad. Még vagy harmincszor megcsinálom mint a a pályáraállást, s talán ez is menni fog. KÖSZÖNÖM!!!
Holdutazásra (is) az IMFD-t használd, azzal pontos lesz minden. A pálya értékeit általában retrograde módban égetéssel (lassítással) tudod csökkenteni :)légkör nélküli égitestnél a bázis közelébe lassítani kell, majd teljesen megállni, ugyancsak retrograde módban, de a bolygó síkjával párhuzamosan, hogy a hover (lebegõ) hajtómûvekkel lassítsd az esést. De mivel a retrograde autopilóta, és a level horizon kizárja egymást, így level horizonban, a hud-on lévõ kereszt felé fordulva tudsz fékezni (a sima kereszt a retrograde irányt jelzi, a kereszt egy körben pedig a pro grade-t, ezek egymással szemben vannak.
Ahol meg légkör is van, használhatod azt is a fékezésre.
Sokminden megy már szinte minden gubanc nélkül, de a holdat még mindíg nem tudtam pontosan megközelíteni. Nagyon messze vagyok még mindíg tõle.Nem tudja valaki hogyan tudok egy orbitális pályának az értékeit csökkenteni, hogy le tudjak szálnni valahova? Elõre is köszi.
Na sikerült végre egy majdnem tökéletes légkörbe lépést csinálni ûrsiklóval :) és végre a földetérés után a kinyíló fékernyõ sem rántott le a kifutópályáról :D (bár most is küzdöttem vele kicsit). Annyi hibám volt, hogy kicsit durván értem földet, mert volt egy kis gondom a féklapokkal (a féklap zárást nyomogattam egy ideig a nyitás helyett, mert pont fordítva van kiosztva a billentyûre mint logikus lenne..., így kicsit meredeken értem le). De viszont jó, hogy már mindíg sikerül a belépés és a leszállás ahol kell :) szóval csak gyakorolni kell, és sima ügy :)
Amúgy érdekes, hogy 3 mach-os sebességnél, milyen hirtelen megváltoznak a repülési tulajdonságok :\ nemtom a valóságban is így van-e.
Sziasztok Nekem meg végre sikerült az elsõ olyan orbitális pályát beállítanom amit szerettem volna. Még soha nem volt dolgom szimulátor programmal, de ez valami fantasztikus. Sokat segített az is amiket itt írtatok. Köszi
Van felvétel, eszembe jutott még az elején :) lassítástól földetérésig. Valahova feltöltöm. Na itt van.
SIKERÜLT végre! leszálltam ahogy kell, bár nem néztem a billentyûzetet, és kerékfékezni akartam a kifutópályán, és véletlenül mellényomtam és a baloldali féket nyomtam úgyhogy lecsúsztam az utolsó pár méteren a kifutóról :\
Eddig annyit sikerült máshonnan megtudnom, hogy 8000 km távolságra a bázistól szoktak fékezni (AutoFCS is 8030 km-nél kezdi), és kb 89 m/s-el lassítanak.
Ha már közel vagyok nemtudom elkoptatni, mert elkanyarodnék a fenébe. Addig persze folyamatosan döntögettem jobbra barra, de nem volt elég.
Ha az ISS-rõl jönnek vissza akkor az Indiai-Óceán felett Madagaszkár közelében fékeznek kb 100-105m/s-al. Az STS-101 nél itt találod a "deorbit burn" idõpontját: http://www.astronautix.com/details/sts52253.htm Ez csak percre pontos tehát van benne egy kb 450km-es szórás... Amúgy a nagy sebesség nem olyan nagy baj, mert azt egy jól kiszámított fordulóval el lehet koptatni.
Na megin próbáltam ûrsiklóval légkörbe lépni, most már csak 16 km kellett volna a kifutópályáig :D és most figyeltem az irányra is, és átrepültem cape canaveral fölött, merthogy a változatosság kedvéért megin túl gyorsan érkeztem, és túlrepültem(nagyon hülyeségeket ír ez az aerobrake mfd néha)... úgyhogy most úgy gondolom, nem a légköri fékezésben csesztem el valamit, hanem a pályáról letérésnél(ha már 3.szor ugyanaz történik). Nem tudja valaki, hogy a valóságban mik a légkörbe lépési paraméterek ûrsiklónál? Belépési szög, milyen távol kezdenek fékezni, hogy letérjenek a pályáról, és mennyi ideig...
Hát jó lennne :DDD De sztem nekem kéne fizetnem nemgyengén :D
Na ûrsiklóval légkörbe lépés, 192 km-re földetérés cape canaveraltól :D, csináltam egy szépnagy hibát, hogy kicsit túlzásba vittem a bedöntést egyik irányba, és túlságosan elkanyarodtam a bázis felõl, és elszálltam mellette egy csöppet. Nembaj, alakul, elõzõ még 660 km-es távolság volt :) és ha figyelek a döntésre akkor még egész jó lehet. Komoly hogy laza 6 hónap orbiterezés után már delta gliderrel, légkörbe lépve le tudok szállni a bázison hajtómû használat nélkül :D nemsok olyan játék van amit ennyi ideig kell gyakorolni, hogy minden menjen :) és még az ûrsikló hátravan, ezen kívül már csak a hintamanõvert kell megtanulnom.
Légkörbe lépés, leszállás cape canaveralon visszajátszás Delta Glider III-al. Csak a földetérés elõtt pár másodpercel indítottam be a hajtómûvet, külömben futómûtörés lett volna :D, meg persze a fékezõ égetésnél 300 km magasan. http://www.orbithangar.com/download.php?ID=2435 Az orbiter fõ mappájába kell kicsomagolni, ofkorz.
köszi szépen!
100 km már az ûrnek számít, de 160 km ig, még érezhetõen lassít a légkör maradéka, tehát próbálj 170 km környékére emelkedni, ott már stabil pályád lehet.
Hy. Próbálkozok a pályára állással. Mennyi az a min magasság ami már jó?
Beállítod a Map mfd-nek targetnek az ISS-t, és figyeled a pályarajzot, hogy mikor van a kiindulóbázis felett a pályája, és ehhez elég közel is van, és a megfelelõ irányban szállsz fel(delta glider II-vel pár száz km-el elõtte, ûrsiklóval mondjuk 100 km-re). Vagy kinézel egy igazi indítási ablakot, amikor a valóságban fellõttek ûrhajót az iss-re, és azt az idõpontot beállítod az iss-nek, és remélhetõleg olyan helyzetben lesz mint a valóságban volt :D. Általában érdemes mögé érkezni, alacsonyabb magasságú pályára, és már szinkronizálhatsz, ha elé érkezel akkor nagyobb magasságú pályára kell repülnöd, mivel akkor be kell hogy érjen az iss, de magasabb pálya több hajtómûégetést igényel, szóval ezért érdemesebb mögé érkezni, hogy te érd be alacsonyabb pályán.
Visszatéréshez, én nem találtam még normális leírást, ki kell tapasztalni, én már fél éve játszogatok, de eddig a legjobb eredményem belépéskor 150 km-es távolság volt a bázistól(mondjuk akkor a pályám csúszott el a bázis mellé, és akárhogy bedöntöttem a gépet belépéskor nem tudtam pontosan felé kanyarodni), szóval hajtómûvet mindíg kellett egy kicsit használnom.
Ha cape canaveralra akarok leszállni, akkor vagy az USA nyugati partjánál fékezek egy jó erõset, úgy hogy a map mfd-n piros legyen a pálya a bázis elõtt pár kilóméterre, vagy aerobrake mfd-vel, a föld ellentétes felén fékezek, kb 9 km-es periapsis magasságra (aerobrake mfd-n látszik, kijelölt bázis helye, meg ahol éppen te vagy mint az orbit mfd-nél így lehet tudni mikor vagy az ellentétes felén). Soyuznál az aerobrakes dolog jól mûködik, mivel a belépõegységnek nincs szárnya, így egész pontosan kiszámolja a földetérés pontját, ezzel már 10 km-re is szálltam le a célbázis mellé, de szárnyas ûrhajóknál nem mûködik valami jól.
Mûködik az imfd, asszem van is hozzá 2006-osított verzió. Amúgy a lower orbit nem jó, mert nagyon távolra visz a bolygótól, több ezer km, orbit inserttel, meg a beállított periapsis magasságra visz, kevesebb üzemanyagfelhasználással.
Elsõ lépésben a tutorialok és az Orbiter.PDF (angol)elolvasását javaslom és/vagy a www.orbiter.atw.hu oldal magyar nyelvû ismertetõit. Ott részletesebben képekkel le van írva mint ahogy egy fórumban lehetne.
Igen a 4.2-es és a 4.21-es is mûködik. Elõfordulhat hogy "off-plane intercept" módban irreálisan hosszú gyújtást ír ki de a gyújtás pillanatában reális értékre ugrik. A gyújtás ettõl még pontos lesz.
Sziasztok! Nemrégiben találtam az Orbitert, és eléggé tetszik. Már elég sok minden megy, de néhány dolog még nem világos: Honnan tudom, mikor kell elindulni, hogy mondjuk az ISS-sel találkozzak, és ne épp a Föld másik oldalán legyen? Visszatéréskor honnan tudom, hol kell elkezdeni a fékezést, és meddig kell fékezni, hogy a kijelölt bázisra le is tudjak szállni? Asszem ez a két legégetõbb probléma jelenleg. Elõre is köszi a választ!
Holdról bolygóra lehet használni a Lower Orbit-ot is.
Én még nem próbáltam a 2006-os verziót, mûködik vele gond nélkül az IMFD?
Mikor azt írjátok hogy X óra alatt értem oda, akkor komolyan végig ott ültök elötte vagy közben mást is csináltok, esetleg gyorsítjátok az idõt?
Az, hogy off plane transferbe meg planar transferre nem lehet beállítani célként a földet a holdról, mert hibát ír. És végre rájöttem, hogy a base approach-nál orbit insert módban, be kell állítani egy célbázist a földön, és egy magasságot, majd az orbit eject nél a base approachot választani forrásnak, és akkor arrafelé hagyja el a pályát amerre kell. Eddig nem tudtam, hogy ezt a 2-t kell kombinálni, mivel bolygóról bolygóra ,bolygóról holdra, és holdról holdra mûködik az off plane, vagy a planar intercept, de holdról bolygóra már nem.
Mit értesz pontosan a gazdaságos alatt?
Én azt tapasztaltam hogy amíg ellipszispályán (3-5nap)térek vissza a Holdtól addig úgy-ahogy elbodogul,de a gyorsabb hiperbolikus átmenetekkel sokszor nem tud mit kezdeni. Ez a TTM24-nél okoz problémát ugyanis a 24-órás Hold-Föld pályával a Transx-sem tud mit kezdeni...
Mindenre lehet használni az imfd-t, végre sikerült rábírnom hogy egy gazdaságos, Holdról visszatérõ pályát számoljon, mert odafelé rendben volt, off plane transferrel, vagy planarral, de visszafelé már ez nem mûködik. Aztán teljes küldetéseket lehet megtervezni vele indulástól, érkezésig hintamanõverekkel, mindennel... Csak azt kéne tudni hogy hogy.. azt tudom, hogy a map menüpontjában lehet ilyesmikkel ügyeskedni. Amúgy készülget az új verzió, már teljesen 3d-s grafikával, meg persze új funkciókkal.
Elsõre 6,5 km. Mûködik. Köszönet! A minimum energiás Hohmann-ellipszispályát számolja ki és hajtja végre. Ettõl gazdaságosabb átmenet jelen fizikai tudásunk szerint nincs :-) Ezt eddig vagy papíron számoltam ki, vagy hasraütéssel oldottam meg(pár kiszámolt eset után már tapasztalatból), amikor a valós ûreszközökkel(Shuttle, Szojuz) kellett az ISS-hez menni. Csak bolygóközi repülésekre használtam eddig az IMFD-t.
Az orbital rész csak segítség. A velocity match-al a targetnek beállított ojjektumhoz képest megállít (ha tud), a find target sztem akkor hasznos, ha közelében vagy egy ojjektumnak de nem látod, és ez segít megkeresni. Imfd-vel úgy kell szinkronizálni, hogy elõször is, Rinc legyen 0, a célnál magasabb vagy alcsonyabb pályára állsz(attól függõen, hogy elõtted, vagy mögötted van. IMFD-ben course résznél kiválasztod a tangential transfert, targetnek beadod az iss-t mondjuk. Aztán a TeJ (time to ejection) vagy az MJD értéket elkezded emelni (mjd-vel durván állítasz, TeJ-el meg finomítod), szóval beállítod a pályamódosítás idejét, úgy hogy figyeled a Dis értékét ez lesz majd a legkisebb távolságod a céltól(1 és 15 kilométer között meglesz ez bár jobb lenne, ha kicsit több tizedes pontossággal is lehetne állítani) majd TIn által jelzett idõ múlva, az INS érték mutatja is, hogy várhatóan mennyit kell majd égetned, hogy a célhoz képest 0 legyen a sebességed érkezéskor. Azán figyeled a TtB-t (time to burn), ha 0-hoz ér égeted a hajtómûvet a BT (burn time) ban jelzett ideig, a kiírt módban (pro grade, vagy retro grade), vagy csak rányomsz az auto burn-ra és magától éget akkor amikor kell, és annyit és arra amerre kell. És vársz a TIn-ig, és akkor a Dis-nél kiírt távolságra leszel a céltól. Ott vagy velocity match-al felveszed a cél sebességét, vagy a hud segítségével, lassítasz vagy gyorsítasz, és aztán szokott módon dokkolás. Elég gazdaságos a tangential transfer, mert delta gliderrel, átlagban 4-5 másodpercnyi fõhajtómû égetéssel(ebben benne van a pályamódosítás, majd a célhoz képesti sebbesség csökkentése is) közel kerülsz a célhoz.
Hm, az IMFD Orbital részét még nem is használtam... Az IMFD-s módszert leírhatnád, mert nem vagyok járatos a "velocity match" és a "find target" módokban
A DG-vel a Sync-Orbit és az Arrive MFD-t használom az ISS-hez. A Sync-Orbit MFD viszont nem veszi figyelembe a "gravity torgue"-t. Ezen azzal lehet segíteni ha az átmeneti ellipszispályán csinál az ember pár pályakorrekciót. Eddigi tapasztalataim szerint, ha csak a "nonspherical gravity sources" van bekapcsolva akkor egy korrekció az apoapszisnál elég szokott lenni a 10km-en belüli érkezéshez, bekapcsolt "gravity torque" esetén három-négy korrekcióval is csak 30km-en belülre garantált a megérkezés.
Ha 2006 editionod van, és Deltaglider III-mad fel van rakva rá tudok visszajátszást küldeni, épp ma csináltam egy DGIII-al full manuális cape canaveralról felszállást, pályára állást, keringési sík egyeztetést (finomítás), szinkronizálás imfd-vel (mer lusta vagyok sync orbit mfdzni :)), és dokkolás ISS-re. Ugyanezt megcsináltam Atlantissal is, de az kicsit hosszú lett, 6 nap a szinkronizálás idõgyorsítás nélkül(mert rosszkor indultam el) :\ Meg asszem manuális Soyuzos pályára állás visszajátszásom is van. Van légkörbe lépõs, azon pattogós, majd a célt elérõs visszajátszásom DGEX-el (bár a végén kerék nélkül érek földet, mivel az a fos 150 m/s felett nem hajlandó kiengedni a futómûvet, közben kb az az átesési sebesség is... + mikor kijött a futómû a földön, szépen felpattant a cucc 800 méterre :DDD). De legtöbbet úgy tanulhatsz, ha magad tapasztalod ki.
Hy! Nemrégóta ismerkedem ezzel a játékkal. Lenne egy-két kérdésem. Bill. kódokat hol találok, tehát melyik gombbal mit csinálok, és az miért jó nekem. Meg hogy lehet megtanulni ûrrepülõt vezetni (pályára állás, visszatérés, objektumra dokkolás, stb..) Köszi
Tényleg orbiter, bár érdekelne hogy miért vetõdött az iss árnyéka az apex-re, amikor ilyet az orbiter sajnos még nem tud :(
De azt se tudom, hogy mik azok a hurok szerû manõverek :\
Kis érdekesség.
Az ûrrepülõ egyik szállítóegységét készítõ Spacehab Inc. APEX-nevû terve az egyik esélyes pályázó egy amerikai teherûrhajó építésére, mely az ûrrepülõk kivonása után segítené az ISS ellátását. A hivatalos oldalon található animációk szemmel láthatóan Orbiterben készültek még a 2005-ös verzióban, level-8-as Föld textúrákkal! http://www.spacehab.com/sfs/apex.htm
A modell természetesen letölthetõ a 2006-os Orbiterhez is. www.orbithangar.com
Gondolom be van kapcsolva a gravity torque (gravitációs csavaróerõ) na azért. Minél nagyobb cuccal repülsz annál jobban érezni. Amúgy ha rohadt gyorsan forogsz összevissza az azért is lehet mert felgyorsítottad az idõt nem volt stabil helyzetben az ûrhajód, idõgyorsításnál meg elnagyolja a számításokat, és akkor lehet ilyesmi. Ha nem gyorsítottál, akkor a gravity torque.
miért van az hogy ha a világûrbe érek akkor a gép egy idõ után elkezd összevissza forogni?
Aki még nem látta volna a 2006-ot egy kis izelítõ belõle a képgalériámban Van egy kis alacsonyabb kép fehér felirattal, na onnantól van a 2006-os verzió, az elõtte lévõk a 2005-bõl vannak.
Ja komoly, nemrég csináltam is egy full manuális cape canaveral-ról az ISS-re dokkolás Atlantissal visszajátszást, ami kicsit sokáig tart valós idõben (4 nap, nem a legjobb indítási ablakot kaptam el :) ), de 1000szeres idõgyorsítással kibírható, és akik még nemtudnak ûrsiklóval repkedni, azoknak hasznos lehet és ami a legjobb, hogy elértem eddigi legjobb Rinc eredményemet ûrsiklóval pályára emelkedés közben (0,65 fok) ilyen jó Rinc-et még GPC MFD-vel sem értem el pedig az automatikus :). És közben nyomogatom rendesen a printscreent, mert olyan szép a látvány, ezekkel a nagyfelbontású föld textúrákkal, hogy nagyon :) Ez lenne. Na meg kipróbáltam a Soyuz-t az orosz csodát, hát az nagyon tetszik :) azzal is csináltam már baikonurból felszállást és ISS-re dokkolást, mindezt 1xszeres(valós) idõvel 138 perc!! alatt szóval nagyon elkaptam egy indítási ablakot :) kár hogy visszajátszást nem mentettem :\ A baj csak az, hogy ha ûrállomásra akarok dokkolni ki kell kapcsolnom a gravity torque-t, mert azzal forog összevissza, úgy meg nemnagyon tudok dokkolni. Najó a Luna-OB1-re tudok, de annak a dokkolóhelye legalább a forgástengelyen van.
Nna letöltöttem a 2006-os verziót. Az új textúrák jók. A Mars gyönyörû. A légkör modellezése javult. A Titánnak végre alapból is van légköre.
Általánosságban nehezebb lett a repülés a fizikai motor változása miatt. A dokkolás jóval nehezebb lett és továbbra is adósak maradtak egy realisztikusan viselkedõ ISS-el(stabilizációs üzemmódok hiánya). A könyvtárszerkezet és konfig file-ok változásai miatt minden földi és holdi bázist át kellett buherálnom de még így sem mûködik mind.
A level-9-es mars textúra nekem CTD-t(összeomlást) okozott. A level-10-es viszont helyretette a dolgokat. A level-10 es Mars textúrát viszont csak akkor másolom be ha kell mert marha sok memóriát foglal, ami menet közben nekem nem gond(1GB) viszont a kilépést lelassítja.
A tutorialok szerintem jól sikerültek. A felvétel visszajátszás opciók pedig az ismeretterjesztés hasznos eszközévé tehetik a programot.
Igen. Érezhetõ a grafikán a javulás. Kiváncsi leszek majd, mi minden jelenik meg majd hozzá. Sajnos a sérülés modellezéssel, valamint a talajfogással még mindig gondok vannak.
Nézd meg napfelkeltekor a ûrhajódat, amikor pár másodpercig a légkörön keresztül világítja meg a nap :) Na meg persze a nagyfelbontású textúrákat (a 140 megás földet, meg a 240 megás marsot), az se gyenge látvány. Meg végre a bolygó sötét oldalán egyáltalán nem világítja meg a nap az ûrhajót. Van már gravitációs csavaróerõ, normális mfd gombok, sérülések (mint a DGIII-nál), VISSZAJÁTSZÁS (ez a lekjop szerintem :)).
Igen, de megoldódott. Letöröltem az egész 2006-t, majd újra egyésével szépen kicsomagoltam. Láss csodát, most semmi baja. Jut eszembe. Egyenlõre nem sok minden változást látok benne, bár még nem olvastam el a leírását.
A mesdebug modul csak próbaképp van benne. Az orbitersound modul meg onnan lett letöltve, ahová kiirták, hogy a 2006 editionnal kompatibilis. Jah és természetesen teljesen külön alkönyvtárba van kicsomagolva. A plusz pár sorod meg azért van, mert végig fut a a betöltés, nekem vioszont már közben kilép.
A meshdebug modulra szerintem nincs szükség, és nemtudom, hogy az orbitersound kompatibilis e az új verzióval. Amúgy remélem új helyre csomagoltad ki, és nem a régi verzióra. Nekem is kb ilyen a log fájlom, de a végén még van nekem pluszban pár sor:
Hibát nem ír ki. Egyszerûen csak kilép De itt a log file: **** Orbiter.log Build May 4 2006 [v.060504] Devices enumerated: 6 Devices accepted: 5 ==> RGB Emulation ==> Direct3D HAL ==> Direct3D T&L HAL ==> Direct3D HAL (HIGHTECH RADEON 9600XT) ==> Direct3D T&L HAL (HIGHTECH RADEON 9600XT) Found 3 joystick(s) Module OrbiterSound.dll [API v.041022] Module Meshdebug.dll [API v.050206]
**** Creating simulation session DirectDraw interface OK Direct3D interface OK Zbuffer: 32 bit Render device: Fullscreen 1024 x 768 Device has hardware T&L capability Joystick throttle: SLIDER 0 Joystick throttle control detected Module Sun.dll [API v.050206] VSOP87(E) Sun: Precision 1e-006, Terms 554/6634 Module Mercury.dll [API v.050206] VSOP87(B) Mercury: Precision 1e-005, Terms 167/7123 Module Venus.dll [API v.050206] VSOP87(B) Venus: Precision 1e-005, Terms 79/1710 Module Earth.dll [API v.050206] VSOP87(B) Earth: Precision 1e-008, Terms 2564/2564 Module Moon.dll [API v.041022] ELP82: Precision 1e-005, Terms 116/829 Module Mars.dll [API v.050206] VSOP87(B) Mars: Precision 1e-005, Terms 405/6400 Én nem látok benne hibaüzenetet.
Azt leírhatnád, hogy hogy nem mûködik. Kiír-e valamit, log-ban ír e valami hibát.
Letöltöttem, kicsomagoltam, beállítottam és.... valami miatt nem mûködik. Ötletek ?? (A 2005 edition simán müködött)
Megjelent az Orbiter 2006 Edition.
Kipróbáltam ezt a Redshift izét. Hát nem gyenge darab. Végülis egy sima mfd, de olyanokat tud, hogy hihetetlen. DG-vel állok a kifutópályán, beállítom, az Earth 2 Moon programot, elindítom. Elindul felszáll, pályára áll, egyezteti a keringési síkot a Holddal, megindul a hold felé, mikor eléri pályára áll, megkérdezi melyik bázisra szállítson le. Megváltoztatja a keringési síkot, hogy a bázis fölött repüljön el. Idáig tökéletes. Aztán a leszállás már nem, mivel 1,7 km/sec-el 2km magasan áthúzott a bázis fölött (gondolom úgy mûködne, ha légkör lenne, mivel a Földön mûködik). Na aztán a másik képesség: felszáll ûrállomást megközelít dokkol rá, majd leválik, belép a légkörbe és leszáll a kiindulóbázisra. A felszállás nem ment vele, mert amikor rákérdezett hogy melyik ûrállomásra vigyen, és beírtam akkor egybõl hibát okozott a játék. Na így folytattam a másik scenario-val aminél már pályán van. Innentõl már mûködött, egyeztette a keringési síkot az ûrállomáséval(Mir), megcsinálta a szokásos pályamódosítást, 4 óra alatt beért az ûrállomás, megközelítette, rákérdezett melyik dokkolóhelyre menjen, megadtam megközelítette, és bedokkol (bár a dokkolónyílást nem nyitotta ki magától, és a retro hajtómûvek ajtaját sem, ezért én tettem meg :), és kicsit brutálisan 0,9 m/s sebességgel "csapódott" a dokkolónyílásba ), megkérdezte mennyi ideig maradjon az ûrállomáson, beállítottam, majd az idõ lejártával levált a mirrõl, aztán csinált egy számomra érthetetlen manõvert a belépés elõtt. Megemelte a pályamagasságot 650, és 1000 km közé, aztán lelassított a légkörbe lépéshez. Elég durván lépett be mert a dinamikus nyomás a 400 kPa-t is elérte, és szerintem ezt már nemnagyon bírná ki semmien ûrhajó. Aztán mikor lelassult, pontosította az irányt a bázis felé és ereszkedett, majd kb 30 m/s függõleges sebességgel orrfutóra érkezett volna, ha nem avatkozok be és emelem fel a DG orrát :) Ja persze nem a kifutópályára érkeztem, mert ez a redshift szerintem a bázis közepének a koordinátáit figyeli, és azt akarja eltalálni mindegy milyen irányból :D Szóval vannak még hibái, de azért elég durva dolgokat tud, ráadásul eléggé önállóan, ha fejlesztik szép dolgok sülhetnek ki a redshiftbõl :) Akit érdekel innen letöltheti az addont.
Ilyet csináltam :) Delta glider III mellé adott küldetéseket próbáltam, most ezt az Rescue mission on Io-t. Europaról indultam, egy DG III-al, felemelkedtem, megkerültem a Jupitert, mikor közeledtem az Io-hoz pályát modosítottam, hogy ha pályára állok, éppen a célpont(DG III ezis, kevés üzemanyaggal) felett haladjak el. Periapsisnál pályáraálltam, majd lassítottam egyet, és elkezdtem ereszkedni a célpont felé. 6km es magasságban lelassítottam, és lassan ereszkedve megközelítettem, és leszálltam mellé. De nem lehetett feltölteni üzemanyaggal. A felszínen meg akartam dokkolni a másik dg-re, mert már próbálkoztam egyszer, és teljesen megbolondult, összevissza ugrát, beesett a földbe, stb. Úgyhogy átváltottam a másik dg pilótafülkéjébe, felemelkedtem 60 méterre(merthogy egy kevés üzemanyaga azért még volt), bekapcsoltam a magasságtartást, kinyitottam az orrkúpot, majd vissza a másik dg-be, azzal is felszálltam, és rádokkoltam :) aztán elkezdtünk emelkedni, ez nehéz volt, mivel kb ugyanakkor tolóerõn kell lennie a hover hajtómûveknek, mert különben elkezdenek emelkedni, ereszkedni egymáshoz képest. Felmentem 6km magasra, majd nagy nehezen(merthogy a másik gép plusz tömege, kicsit már sok az irányítórendszernek :D ) beállítottam a gépemet 5 fokos emelkedési szögbe, aztán gyorsítás 49 km-es apoapsisnál még egy kis gyorsítás, és ezzel pályára toltam egy DG III-al megy másik DG III-at :D. Aztán feltöltöttem üzemanyaggal, és kész, mehet ki merre lát. Hát nem volt könnyû feladat :D
jaj nekem. csak most vettem eszre, hogy valami lett a dg-vel, mert hóóót transparens.(ugyertem, vszinuleg eltunt a modellje) vki eé tudna kuldeni mailben a [email protected] ra?
nem is rossz
inkabb manualisan instalallom, mert van egy-ket addon, amit nem akarok felulirni
meg
Nézd csak : http://download.orbit.m6.net/orbiter050216patch_base.zip Ez a patch! Csomagold ki és másold az orbiter könyvtáradba, ha rákérdez, hogy felülírjon-e valamit, akkor mindent felül írhat!