vegre rajottek, hogy kell elmenni 10GHz -ig egy procival
AMD 4evah
(Csak megjegyzem, mi nem olyasmirõl vitatkozunk itt, amit csakis kivülállóként láthatunk, szóval a példa nem az igazi. Bár azokra talán áll, akik tényleg mélyebb ismeretekkel nem rendelkezõ felhasználók.)
Jó látni amint a tudósok vitatkoznak az élet eredetérõl...
Én sem akartam feleslegesen vitatkozni, meg mindenáron ellent mondani, valószínûleg a hozzászólásaim szokták ezt a látszatot kelteni. Mindegy, legközelebb megpróbálok egyértelmûbben fogalmazni hogy kevesebb legyen a félreértés...
Nem kötelezõ, hogy vita legyen... :)
Hajjaj, majdnem hogy mindenkinek igaza van... Csak éppen én arra a 30 éves semmittevésre reagáltam. Lehet hogy lenne jobb technológia is mint a PCI, de akkor ez terjedt el, ezt gyártották. Nem vitatkozni akarok, de ahogy egyszer olvastam:
-Szarul csinálta meg Isten a világot... -Miért, te másképpen csinálnád? -Igen. -Akkor menjél és láss neki.
Versnek is igazat kell hogy adjak. Hiába a több mag, ha jelenleg még nem sok szoftwer tudja kihasználni a lehetõségeit. Ugyanez van a 64 bittes cuccokkal is. Van, de egyenlõre minek?
Laci: Nem értem hol itt a probléma? Majdhogynem ugyanazt írtuk, csak pepitában... Mindenki lop egy kis technológiát innen+onnan (speciel a multitaszkra goldolok, de minden másra is igaz), egy picit módosít rajta, átnevezi és már naddon kaffa az egész.
dez: Szilícium-karbid. Jelenleg még nem megoldott a (jobb szó híjján) tömeggyártása. A 68k cuccokról meg annyit, hogy tényleg szuper volt azokban az idõkben a teljesítménye. Kár hogy az ára relatíve nem volt olcsó. Ez a piacgazdaság hátránya. Mindig az erõsebb kutya b***ik. Néha már úgy érzem, hogy a pénz megléte (és az emberek élhetetlensége) fogjavissza a fjlõdést.
Ha nem lett volna x86, akkor valószínûleg a sokkal épkézlábabb 68k terjedt volna el (és akkor csak 32 bites programok léteznének! - és a 64 bitre átállás is zökkenõmentes lenne, stb. stb.), attól még lehetne Win, de talán valami jobb lenne (jobb architektúrára többeknek van kedve fejleszteni). Ha nem lett volna PCI, lett volna más, bizonyára jobb is.
Belülrõl már nagyon mások az x86-osok, mint voltak. Úgy tudom, a procik már rég óta úgy mûködnek, hogy mikrokódokra (vagy nano kódok, már nem tudom) fordítják az utasításokat, és azt hajtják végre. Bár azt hiszem, ez x86 vonalon késõbb jelent meg, miközben pl. a 68k már ilyen volt, ha jól emlékszem. Mindegy, lényeg persze az, hogy kívülrõl, az architektúra egyes elemei (amelyek meghatározzák a szoftvereket, legalábbis OS és driver szinten) visszafele kompatibilisek. Nem ismerem az x86 összes nyûgét-baját, csak pl. azt, hogy továbbra is van max. 15 megszakítás, és minden ezen osztozik... Miközben már 68k-n meg volt oldva, hogy ennél jóval több un. autovektor megszakítás lehetett. (Ezeknek fizikailag nem volt 1-1 külön vezetéke, de szoftver szinten külön megszakítást tett lehetõvé).
Nemrég volt itt cikk arról a szilicium-vegyületrõl (nem ugrik be a neve), amibõl most sikerült használható kristályokat növeszteni. Ez nagyobb terheléseket bír, mint a sima szilicium. Nem tudom, ez lehetõvé teszi-e nagyobb órajel elérését. Bár ha igen, akkor sem lehet csak úgy ebbõl csinálni a P4-et, át kell tervezni hozzá a magot. Nem tudom, mikorra lesz ebbõl valami.
Na pont errõl van szó! A válaszom: NEM! Nem mond semmit. Ezt nem nevezném fejlõdésnek és csak az ALAP problémája ennek is az hogy mind a mai napig valójában 8bites az összes, csak a kiterjesztéssel duplázták mindig, de azt szvsz eleve megette a fene... Toldozgatni pl. a windózt is szokták (persze az egy más téma) mégis egyre kevesebbet ér már csak emiatt is...
De látom te is említetted a 68xxx-et úgyhogy lehet hogy mégis tudod mire akartam célozni.
"Nem támogatja a processzor a lapozófájlokat. (Akkortájban még nem volt ilyen 'olcsó' a memória). 4 GB memória? A '640 kB bõven elég' (Billy és TSai)... Multitaszking? Az meg mi lehet?... ...Lebegõpontos számítás? Az meg mire való? Tényleg jó. Társprocesszor külön megvásárolható..."
Ezek meg szükségszerûek voltak minden processzor típusnál, éppen ezért nem ezekre gondoltam, azt ugyanis hogy egy cég termékei hogyan fejlõdnek, a többihez képest tudom viszonyítani, nyilván nem a törvényszerû fejlõdésre értettem. Multitasking? Ezt talán inkább hagyjuk itt...
"Meg nem lenne a PCI sín a számítógépben (a'sszem Intel), hanem maradnánk az ISA kacatoknál vagy a PS2-nél, az ISA busz (vagy a PS2) marha nagy sávszélességével együtt."
Gondolom nem kell hozzátennem hogy ezek a buszok a pécét érintették, voltak azért más slotok is, csak azok nem fejlõdhettek emiatt a fos miatt, úgyhogy megmaradtak olyan lassúnak, amilyenek. Én nem félnék attól hogy ezek nélkül nem lenne teljes a számítástechnika, sõt talán inkább az ellenkezõje lenne... de hagyjuk... kár ebbe 1000*erre is végtelen ciklusokat indítani.
"Mintha az AMD már elõrukkolt volna ezzel a dologgal, de ebben nem vagyok teljesen biztos..."
Ja meg az IBM (Power4 és Power5), ibm+Sony (Cell) a Motorola (Freescale PPC), Sun Microsystems is bejelentette és igen az AMD elõbb jött elõ vele. Attól tartok a drága jó intel ebben is most már inkább az utolsó hely felé lohol. Nem kéne már annyit ezt a gyenge x86-ot erõltetni...
Aszondja intel, hogy nem lesz 4 ghz-es procijuk, de addig is egyéb teljesítménynövelõ módszerekkel mégis gyorsítanak.
HyperThreading: mivel nem lesz új mag P4-bõl, így ez felejtõs, a SW ha ez alatt a 3 év alatt nem nõtt fel a HT-hez akkor mostantól sem lesz pár%-ot meghaladó gyorsulás több $ : hát ez amolyan vergõdés.. drága, sziliumpazarló, melegedés, stb vanderpool: mint teljesítménynövelõ technológia (??) több mag, 64 bit: oké, de sokára lesz
hihi
meg a szoftware fejlesztõknek :D meg kell ismerkedniük az optimalizálás fogalmával :D
az egyetlen probléma a több maggal hogy nem minden program párhuzamositható, ezért nem lesz minden gyorsabb az uj prockokon a másik dolog hogy ez a technologia hamar kifullad mert 4-16 procinál többet nem érdemes egy home rendszerbe integrálni, abszolut nem lesz kihasználva mindenképp találniuk kell megoldást az orajel növelésére lehet hogy a fényprocesszor lesz a nyerö , esetleg a quantum gép kitudja, de az biztos hogy az elkövetkezö 5 évben senki ne számitson rohamos fejlödésre a Moore törvény megbukott, lesz pár szar éve a chipfejlesztöknek..
286 -> 386 - megatöbbi. Mond neked valamit? Csak így a 30 év fejlesztéseivel kapcsolatban...
Intel 286 (hát még ami elõtte volt...) Nem támogatja a processzor a lapozófájlokat. (Akkortájban még nem volt ilyen 'olcsó' a memória). 4 GB memória? A '640 kB bõven elég' (Billy és TSai)... Multitaszking? Az meg mi lehet? stb.
Intel 386 Lebegõpontos számítás? Az meg mire való? Tényleg jó. Társprocesszor külön megvásárolható... stb.
Lehetne még sorolni. Tudom pontatlan és hiányos a lista, de az elején (nem a legelején!), az AMD (+ a többiek) is csak az Inteltõl koppintott(ak). Illetve a Motorolajtól is az Intel (68xxx -> multitaszk, ha nem tévedek, de ennek is megvan a lehetõsége, mert mindenki lop mindenkitõl :)))... Ha nem alkotják meg az x86-os prockókat, akkor most nem lenne Windos, meg Linux (meg amiõl nem is hallottunk), legalábbis nem ebben a formában. Lehet hogy jobb lenne, de az is elõfordulhat hogy nem. Maradt volna a jó (na nem annyira jó) öreg DOS, UNIX és tsai. Meg nem lenne a PCI sín a számítógépben (a'sszem Intel), hanem maradnánk az ISA kacatoknál vagy a PS2-nél, az ISA busz (vagy a PS2) marha nagy sávszélességével együtt. Viszont abban egyetértek, hogy mi a fa**nak kell emelni azt a szájbatekert órajelet, ha a teljesítmény nem (nem sokkal, vagy egyálltalán nem) növekszik (a harmadosztályú algoritmusoknak köszönhetõen, ami a párhuzamos utasításvégrehajtó futószalagokat irányítja). Szerény véleményem szerint, ha az x86-os kompatibilitást szem elõtt tartva fejlesztenek a processzorgyártók a következõ években is, akkor nem sok teljesítménynövekedést érnek el egy processzorral (ami csak egy magot tartalmaz és a jelenlegi technológián alapszik, legyen bármilyen apró is a csíkszélesség vagy mianevéje... Amit manapság már nanométerben adnak meg).
De a cikknél maradva, a ""...és hangsúlyozta, hogy a számítógépek most elõször valóban több feladatot képesek elvégezni egyszerre."
Jaijj! Csak nem "ezekre" a "számítógépekre" gondolt?! Egyébként ha igazat is állított volna ezzel, akkor sem ez lenne az elsõ..." idézetre reagálva az lenne a pontosabb kifejezés (ajánlanám annak aki ezt a marhaságot ELÕSZÖR leírta), hogy a PROCESSZOR valóban több feladatot képes lesz elvégezni egyszerre. Még ez sem pontos, mert több mag lesz belehányva egy tokozásba.De hogy ez legyen az elsõ... Ez elég furmányosan hangzik:). Mintha az AMD már elõrukkolt volna ezzel a dologgal, de ebben nem vagyok teljesen biztos...
"...és hangsúlyozta, hogy a számítógépek most elõször valóban több feladatot képesek elvégezni egyszerre."
Jaijj! Csak nem "ezekre" a "számítógépekre" gondolt?! Egyébként ha igazat is állított volna ezzel, akkor sem ez lenne az elsõ... De tök mindegy hazudni mindig kell..
Meg az ígérgetések és az azt követõ helyzet is csak a hazudozásra mutatott rá, hajrá csak így tovább! Vége kéne legyen a minõséget sárbatipró gigaherc-szédítésnek. Ehelyett már fejleszhettek is volna valami architekturabeli tulajdonságot is az elmúlt 30 év alatt, de arra azért mégsem "pazarolták" ugye a pénzt. Meg fogják érdemelni a bukást (mint a többi általam is ugyanennyire tartott hasonló minõséget biztosító cégek is). Na Jóéjt mindenkinek :)
majd
Ha az üzletekben nem találsz, szólj, szerzek egyet csak neked! (200eFt lesz csak, és biztonsági okokból nem adok elérhetõséget.)
hah, tavalyelõtt meg intel még azt harsogta hogy 10 GHz-et elérik 2006-ra
Ez várható volt. Pontosabban a szilicium alapú mikroelektronika. MErt a japánok már csináltak mesterséges gyémántal is csippet, aminek a kezdö órajele volt 17 Ghz. A végsö állomás simán 100 Ghz, vagy még afölött. Csak még drágább (igazn em olyan sokkal) mint a szilicium. Szóval a fejlõdés nem áll le, viszont én a számítógépek, és digitális eszközök új generációjára számítok 5-8 éven belül.
úgy látszik tényleg véget ért a megahertz-hajsza. a technológia kezd kifulladni.
Informatika és tudomány
