Ebbõl se hiszem, hogy a közeljövõben 5-10 év lesz valami. Ilyen mértékû építkezéseket képtelenek vagyunk megcsinálni, mert xarok vagyunk. A csökött ISS-t is évekig építették és tele volt menet közbeni problémákkal. Jelenleg nincs normális ûrsiklója az emberiségnek. Amíg hetente/havonta nem tudjuk elhagyni ezt a sárgolyót, addig felesleges ûrutazásban gondolkozni. Szvsz.
van egy pár baki ebben az elméletben... elõszöris, hogy valami lelassítsa, ahhoz kell a marsi bázis... namost azt valahogy el kell oda juttatni... (ekkora monstrumot nehezen...) 2. arra kellenek emberek is, akiket "néha" váltani kéne... és akkor még nem beszéltünk az olyan tnyezõkrõl, hogy ufok a Marson, akik biztos nem szeretnék, hogy felfedezzük öket, tehát biztos bekavarnának valamit, és lelõnék az ottani bázist ^^
Tévedés. Mégcsak fizikai tudás sem kell hozzá, csak az alapelvek ismerte. A hagyományos kémai rakéták (és a hagyományos nukleáris rakéták) esetében a gyorsítás csak rövid ideig tart (max. néhány óra), mivel ennyire futja az üzemanyagból. De ez a megoldás esetén is minimális (legdurvább esetben is 1G-s) gyorsulás lesz.
A fenti megoldás esetén folyamatos a meghajtás (ez sem igaz, hiszen bizonyos takarások elõfordulhatnak (pl. az ûrhajóról nézve a Föld túloldalára kerül az ûrállomás), de éppen emiatt a gyorsulás mértéke is kissebb, még a Hold gravitációját sem éri el. Ezt pedig simán elviseli az emberi szervezet is...
Nyilvánvalóan nem elsõ missziónak szánták a tervet, hanem akkora, amikor már sûrûbb lesz a Mars-Föld ingajárat. Addigra a technológiai is ki lesz már dolgozva. :))
én hülye vagyok a fizikához, de így gyorsabban is megy, ugye???
az emberekkel mi lesz a gyorsulás hatására? :-()
Jó, szerintem meg felesleges itt Newton 3. törvényérõl meg a Van-Allen övrõl vitatkozni, mert ez úgy is csak egy vsz. értelmes, reális lehetõségeket rejtõ, ámde sokkal összetettebb, szerteágazóbb dolog lebutított (sg-sített) változata...
Az elv jó, csak éppen szerintem elsõ expedíciónak nem igazán használható.
Gondolom egy ilyen bazi nagy szerkezet elöször is egy kibaszott nagy erõmûvet, no meg rendszeres felügyeletet, karban tartást igényel. Szal hogy nézne ki az hogy megy szépen az elsõ egzpedíciónk a marsra és a fékezõ rendszer kiesése miatt elszáll mint a gyõzelmi zászló?;(
A Föld felszinére bajos lenne, mivel a Föld mágneses mezeje és a Van-Allen öv "kicsit" betenne az ion-áramnak.
Na errõl beszéltem a hibernációs hírnél, kb egy hete :D
De nyilván azért beszélnek indító és fogadó _ûrállomásról_, hogy a newton 2. törvénye alapján a kis eljuttatandó cucc száguldozzon, míg a nagy tömeggel bíró ûrállomás csak kis mértékben legyen affektálva.
Amúgymeg továbbfejlesztve az ötletet a pályakorrekcióhoz a föld és a mars felszínére is lehet ilyen plazmaágyút telepíteni.
Ez gyakorlatilag a jól ismert "lézertolás" elv egy újabb változata, ahol lézersugár helyett egy ionáram a közvetítõ közeg. Ettõl függetlenül még mûködhet is, csak éppen az energiaellátását kell megoldani (nukleáris reaktor).
Ami a hatás-ellenhatás elvét illeti, szvsz nagyon elnagyoltátok a kérdést: a "meghajtó" ûrállomásra ugyanis hat a Föld (illetve a Mars) gravitációja, és a sugár "tolóereje" egyáltalán nem olyan elementális, hogy aztán extrém erõvel tolja el - tehát viszonylag kis mértékû lesz az ellenhatás. Bizonyos idõközönként nyilván feljebb kell tolni hagyományos kémiai rakétákkal az ûrállomást, de még így is megéri. Egyébként még egyszerûbben meg lehet oldani a kérdést, ha a két "tolóállomás" a Hold-ra illetve a Phobos/Deimos-ra van telepítve, azok pályáján abszolute semmit nem változtatna egy ekkora erõhatás.
Még egy apró probléma van, a Winglee szerint kémiai hajtómûvekkel két év az oda vissza út a Mars-ra, nos az általam ismert tervek olyan 180-220 nappal számolnak egy irányban, ez azért kevesebb, mint másfél év...
"Ilyenkor nem mûködik Newton 3. törvénye? Ha mégis mûködne, akkor a hatás-ellenhatás törv. értlemében a keringõ állomás mozgási energiája éppen annyit változik, mint az ûrhajóé. Vagyis a hajó megáll, az állomás pedig elszál."
Én másképpen értelmeztem: a Mars körül keringõ állomás egy sugarat bocsájt ki az úrhajó felé, amely célba érve átfókuszálásra kerül és a már átalakítás során fellépõ erõhatás lassítja le a hajót.
Jaj. Gondolkozni ki fog? :) Arra pl. nm gondoltatok, hogy pl. a gyorsító, lassító állomáson lehet még egy hajtómû, ami "egy helyben" tartja azt, miközben az egy plazmasugárral gyorsítja/lassítja a jármûvet?
Új ûrkorszakhoz kell az olcsó LEOra (Low Earth Orbit) jutás is, amit eddig még nem sikerült összehozni a nagy nemzeti ûrhivataloknak (pl. NASA, ESA, ...). Ehhez finanszírozás kell (arra mostanában a különbözõ államok nem szánnak annyit, mint pl. az ûrveeseny idejben). A pénzt az ûrturizmosból lehet nyerni, tágabb értelemben az ûr kommersziális használatával. Ezért is fontos, hogy néhány milliomos röpködhet szuborbitális ugrásokon. Egyébként üzleti tervek alapján 20 év múlva már egy átlagos ember is megengedheti magának, hogy megnézze a Földet az ûrbõl. Szerintem már magában ez is jó cél lenne, de mint írtam itt többrõl van szó. Egyébként Winglee nevét már a M2P2 ötleténél érdemes volt megjegyezni. Ja, ez benne is van a cikkben.
"Egy hagyományos, éghetõ üzemanyaggal hajtott ûrhajónak két évig tartana egy oda-vissza út a Marsra, tette hozzá Winglee. Ezzel szemben a mágneses sugár óránként több tízezer kilométeres sebességgel hajthatná a hajókat" Nagyon fájna nekik, ha egy mértékegység rendszerben adnák meg.. Most akkor vajon mennyivel gyorsabb a 10000kmph mint a 2 év?
Nem a sugar lassitja le? Mert ha nem ,akkor mar maga az elindulas vagyis az elso sugarnal is elrepulne az indito hajo ami a sugarat lovi ki :P! Szova valoszinu hogy nem a hajo maga lassitja le...
ez már a "kilövésnél" is fennál ugyanis amenyivel felgyorsitaná az ürhalyót annyival paszirozná bele a föld légkörébe az ürállomást :) (vagy ha nem ugy lövik ki hogy a földre merõlegesen induljon a sugár akkor meg elszálna a naprendszerben valamerre :P
"..egy második sugár - amit egy a Mars körül keringõ állomásról lõnek ki - lelassítja.." Ilyenkor nem mûködik Newton 3. törvénye? Ha mégis mûködne, akkor a hatás-ellenhatás törv. értlemében a keringõ állomás mozgási energiája éppen annyit változik, mint az ûrhajóé. Vagyis a hajó megáll, az állomás pedig elszál.