"..egy második sugár - amit egy a Mars körül keringõ állomásról lõnek ki - lelassítja.." Ilyenkor nem mûködik Newton 3. törvénye? Ha mégis mûködne, akkor a hatás-ellenhatás törv. értlemében a keringõ állomás mozgási energiája éppen annyit változik, mint az ûrhajóé. Vagyis a hajó megáll, az állomás pedig elszál.
En inkabb ennek a hirnek adnam az uj urkorszak szuleteset.... Nem pedig a "gazdagok ropkodnek az atmoszferan kivul"-nek!
ez már a "kilövésnél" is fennál ugyanis amenyivel felgyorsitaná az ürhalyót annyival paszirozná bele a föld légkörébe az ürállomást :) (vagy ha nem ugy lövik ki hogy a földre merõlegesen induljon a sugár akkor meg elszálna a naprendszerben valamerre :P
Nem a sugar lassitja le? Mert ha nem ,akkor mar maga az elindulas vagyis az elso sugarnal is elrepulne az indito hajo ami a sugarat lovi ki :P! Szova valoszinu hogy nem a hajo maga lassitja le...
"Egy hagyományos, éghetõ üzemanyaggal hajtott ûrhajónak két évig tartana egy oda-vissza út a Marsra, tette hozzá Winglee. Ezzel szemben a mágneses sugár óránként több tízezer kilométeres sebességgel hajthatná a hajókat" Nagyon fájna nekik, ha egy mértékegység rendszerben adnák meg.. Most akkor vajon mennyivel gyorsabb a 10000kmph mint a 2 év?
Ott van a cikkben a másik adat is: 90 nap oda-vissza.
Jaj. Gondolkozni ki fog? :) Arra pl. nm gondoltatok, hogy pl. a gyorsító, lassító állomáson lehet még egy hajtómû, ami "egy helyben" tartja azt, miközben az egy plazmasugárral gyorsítja/lassítja a jármûvet?
Új ûrkorszakhoz kell az olcsó LEOra (Low Earth Orbit) jutás is, amit eddig még nem sikerült összehozni a nagy nemzeti ûrhivataloknak (pl. NASA, ESA, ...). Ehhez finanszírozás kell (arra mostanában a különbözõ államok nem szánnak annyit, mint pl. az ûrveeseny idejben). A pénzt az ûrturizmosból lehet nyerni, tágabb értelemben az ûr kommersziális használatával. Ezért is fontos, hogy néhány milliomos röpködhet szuborbitális ugrásokon. Egyébként üzleti tervek alapján 20 év múlva már egy átlagos ember is megengedheti magának, hogy megnézze a Földet az ûrbõl. Szerintem már magában ez is jó cél lenne, de mint írtam itt többrõl van szó. Egyébként Winglee nevét már a M2P2 ötleténél érdemes volt megjegyezni. Ja, ez benne is van a cikkben.
"Ilyenkor nem mûködik Newton 3. törvénye? Ha mégis mûködne, akkor a hatás-ellenhatás törv. értlemében a keringõ állomás mozgási energiája éppen annyit változik, mint az ûrhajóé. Vagyis a hajó megáll, az állomás pedig elszál."
Én másképpen értelmeztem: a Mars körül keringõ állomás egy sugarat bocsájt ki az úrhajó felé, amely célba érve átfókuszálásra kerül és a már átalakítás során fellépõ erõhatás lassítja le a hajót.
Ez gyakorlatilag a jól ismert "lézertolás" elv egy újabb változata, ahol lézersugár helyett egy ionáram a közvetítõ közeg. Ettõl függetlenül még mûködhet is, csak éppen az energiaellátását kell megoldani (nukleáris reaktor).
Ami a hatás-ellenhatás elvét illeti, szvsz nagyon elnagyoltátok a kérdést: a "meghajtó" ûrállomásra ugyanis hat a Föld (illetve a Mars) gravitációja, és a sugár "tolóereje" egyáltalán nem olyan elementális, hogy aztán extrém erõvel tolja el - tehát viszonylag kis mértékû lesz az ellenhatás. Bizonyos idõközönként nyilván feljebb kell tolni hagyományos kémiai rakétákkal az ûrállomást, de még így is megéri. Egyébként még egyszerûbben meg lehet oldani a kérdést, ha a két "tolóállomás" a Hold-ra illetve a Phobos/Deimos-ra van telepítve, azok pályáján abszolute semmit nem változtatna egy ekkora erõhatás.
Még egy apró probléma van, a Winglee szerint kémiai hajtómûvekkel két év az oda vissza út a Mars-ra, nos az általam ismert tervek olyan 180-220 nappal számolnak egy irányban, ez azért kevesebb, mint másfél év...
De nyilván azért beszélnek indító és fogadó _ûrállomásról_, hogy a newton 2. törvénye alapján a kis eljuttatandó cucc száguldozzon, míg a nagy tömeggel bíró ûrállomás csak kis mértékben legyen affektálva.
Amúgymeg továbbfejlesztve az ötletet a pályakorrekcióhoz a föld és a mars felszínére is lehet ilyen plazmaágyút telepíteni.
Na errõl beszéltem a hibernációs hírnél, kb egy hete :D
Az elv jó, csak éppen szerintem elsõ expedíciónak nem igazán használható.
Gondolom egy ilyen bazi nagy szerkezet elöször is egy kibaszott nagy erõmûvet, no meg rendszeres felügyeletet, karban tartást igényel. Szal hogy nézne ki az hogy megy szépen az elsõ egzpedíciónk a marsra és a fékezõ rendszer kiesése miatt elszáll mint a gyõzelmi zászló?;(
Jó, szerintem meg felesleges itt Newton 3. törvényérõl meg a Van-Allen övrõl vitatkozni, mert ez úgy is csak egy vsz. értelmes, reális lehetõségeket rejtõ, ámde sokkal összetettebb, szerteágazóbb dolog lebutított (sg-sített) változata...
én hülye vagyok a fizikához, de így gyorsabban is megy, ugye???
Nyilvánvalóan nem elsõ missziónak szánták a tervet, hanem akkora, amikor már sûrûbb lesz a Mars-Föld ingajárat. Addigra a technológiai is ki lesz már dolgozva. :))
Tévedés. Mégcsak fizikai tudás sem kell hozzá, csak az alapelvek ismerte. A hagyományos kémai rakéták (és a hagyományos nukleáris rakéták) esetében a gyorsítás csak rövid ideig tart (max. néhány óra), mivel ennyire futja az üzemanyagból. De ez a megoldás esetén is minimális (legdurvább esetben is 1G-s) gyorsulás lesz.
A fenti megoldás esetén folyamatos a meghajtás (ez sem igaz, hiszen bizonyos takarások elõfordulhatnak (pl. az ûrhajóról nézve a Föld túloldalára kerül az ûrállomás), de éppen emiatt a gyorsulás mértéke is kissebb, még a Hold gravitációját sem éri el. Ezt pedig simán elviseli az emberi szervezet is...
van egy pár baki ebben az elméletben... elõszöris, hogy valami lelassítsa, ahhoz kell a marsi bázis... namost azt valahogy el kell oda juttatni... (ekkora monstrumot nehezen...) 2. arra kellenek emberek is, akiket "néha" váltani kéne... és akkor még nem beszéltünk az olyan tnyezõkrõl, hogy ufok a Marson, akik biztos nem szeretnék, hogy felfedezzük öket, tehát biztos bekavarnának valamit, és lelõnék az ottani bázist ^^
Ebbõl se hiszem, hogy a közeljövõben 5-10 év lesz valami. Ilyen mértékû építkezéseket képtelenek vagyunk megcsinálni, mert xarok vagyunk. A csökött ISS-t is évekig építették és tele volt menet közbeni problémákkal. Jelenleg nincs normális ûrsiklója az emberiségnek. Amíg hetente/havonta nem tudjuk elhagyni ezt a sárgolyót, addig felesleges ûrutazásban gondolkozni. Szvsz.
És ennek a mágneses-sugár meghajtónak a motorját mivel hûtik majd???
Egészen biztos, hogy ott olyan emberek ülnek, akik még nem is hallottak a Newton 3. törvényérõl. Szerintem írd meg nekik, mielõtt belekezdenek és aztán majd nem fogják érteni, hogy hol hibáztak. De a saját tervednek is biztos örülnének, amit a sufniban kidolgozol, mert gondolom, szerinted a nagy emberek mind így kezdték...
Épp az elöbb írtam, hogy ez a megoldás akkor lehet/lesz már reális, amikor már kiépült egy alapvetõ marsi bázis - az ekkor már valószinüleg állandó (Föld-Mars közeli idõkben állandó) ingajáratok lesznek. A bázis kiépítése azonban nem lehet akkora hókuszpókusz, ráadásul nyilván személyzet nélkül küldenék oda, akkor meg elég egy meglehetõsen kíméletes (és hosszú ideig tartó) pálya is elképzelhetõ. Lassítás terén sokan kihagynak két fontos tényezõt: a marsi gravitációt és a marsi légkört. Egyfelõl megfelelõ pályán érkezve minimális üzemanyag felhasználásával, a marsi gravitáció segítségével is mars körüli pályára lehet állni. A másik dolog pedig a légköri fékezés, vagyis a mars légkörét súrolva áll pályára, és abban fékezõdik le a test (persze némi hõvédelem ez esetben nem árt).
A rendszer állandó felügyeletett aligha igényel, a karbantartást meg elvégezhetik az idõnként odalátogatva is.
Hol olvastál te olyat, hogy ezt a közeljövõben akarják alkalmazni? Én csak olyat olvastam, hogy most folyik a rendszer fejlesztése, ahol többek között még ûrbéli tesztet is le kell folytani, hogy bizonyítsák az elmélet mûködõképességét.
egyszer ha sikerül, a legtökéletesebb helyváltoztató módszer lehet a teleportáció - addig persze iszonyú hihetetlen, abnormális jelenségekkel kellene megbirkóznia a kutatóknak: elhinni a hihetetlent, megérteni a megérthetetlent.Ehhez pl.a mai számítógépeket rohamléptekben kéne fejleszteni(meg sok minden mást) ahhoz, hogy esetleg bekövetkezzen egy sikeres kísérlet.....mondjuk már csak a szomszédos csillagok expedíciójához
Egyszerûen nem el, hogy ilyen terveken dolgoznak! Napvitorla, meg "meglölöm az ûrhajót innen, aztán majdcsak elkapja valaki a másik bolygónál" tervek. Olyan hajtómûvet fejlesszenek ki végre, amivel normálisan lehet közlekedni a világûrben!
Tudom, hogy gyerekes, de ott van az Enterprise vagy a Millenium Falcon. Tudom, hogy sci-fi, de vajon meg lehet oldalni az olyan meghajtást? (A gyorsabban megyek a fénynél esetet most felejtsuk el.)
Azt tudom, hogy még nem, úgyhogy nem kell itt a LOL, meg hasonló hasznos hozzászólás. Arra vagyok kíváncsi, hogy csak technikai akadályai vannak a dolognak vagy esetleg elvi is.
Newton 3. törvénye itt nem jelent gondot.Miért is?...Nos az ûrállomások pályája ellipszis,ez kb.egy síkban lenne az ûrhajóéval.Amikor az állomás az ûrhajóhoz képest a pálya távolodó szakaszán van akkor +,közeledõben - impulzust kap.Ezek összege 0 ezért a pálya összességében stabil.
Na és akkor mi van, ha mongyuk elindul a vonat, a fékezõ rendszer meg bemondja az unalmasat?
Paff
FRank 99: 0 G nél nincs gravitációs erõ, ami a földön a G-ket olkozza a gyorsulásnál:) Pl ezért nem kenõdik fel az ûrállomás legénysége a falra:) Pedig az is hasit ám rendesen:) Legalábbis én igy tudom
Csak kiváncsi voltam, hogy ezt a problémát hogy oldják meg. Kaptam egy csomó érdekes választ. Különösen RangeR hozzászólása segített sokat. :)
A Star Trek és a Star Wars sci-fi. Egyszerûen alapvetõ fizikai és technikai dolgokat nem vettek figyelembe az ûrhajóterveknél. Ha olyan sci-fit akarsz, ahol ezt valamennyire komolyan vették, nézd meg a Babylon 5 TV-sorozatot, abban is a földi ûrhajókat. Azok megalkotásakor még némi realitással közelítettek a témához.
Vannak elképzelések olyan hajtómûvekrõl, amelyekkel tényleg nagy sebességet lehetne elérni, különféle plazma-hajtómû megoldások (ahol fúziós reakcióval hozzák létre a tolóerõt), vagy a fotonhajtómû elmélete (amikor a hajtómû gyakorlatilag egy gigászi fényszóró, és a fény (vagyis a fotonok) adják a tolóerõt). De ezek egyenlõre erõsen elméleti síkon dolgoznak, például a fúziós kisérletek még csak ott tartanak, hogy sikerüljön minél tovább fentartani egy plazmaáramot (egyenlõre másodpercekben, talán percekben mérhetõ ez az idõ), vagy a fotonhajtómû esetén az antianyag olcsóbb és egyszerûbb gyártása, és ami fontosabb, megóvása a 'anyagi' világtól (egyenlõre az antianyag elõállítása igen nehézkes és költséges, csak speciális gyorsítókban lehetséges, és a létrejött antianyagot is csak alig több, mint egy óriág sikerült tárolni).
Szóval lehetõségek vannak. De ezek kifejlesztése rengeteg idõbe és pénzbe kerül...
A filmeket felhozni példának meg azért rossz, mert ezzel az erõvel számon lehetne azt is kérni, hogy miért nincs Supermen közöttünk, aki repül, szemébõl lézer jön és teljesen sebezhetettlen.
Bármennyire ökörségnek tûnik a sci-fi mûfaj, pl.: az Enterprise, különvélemény stb forgatásaihoz úgymond "jövõkutatókat" kértek fel szakértõnek hogy kb mi legyen a filmekben. A Teleportálást például elektron v.atom szinten már végrehajtották. Az hogy a film kerdvéért kiszinezik kicsit a techniket az máskérdés.
Egyaltalan minek mas bojgokra menni? Ezzen a bojgo n is megvan minden amire valaha is vagyhatnank..miert kepzelik az emberek hogy mas bojgon jobb lenne, szebb...mit akarunk amshol talalni? nevetseges... a csilagokat csodalni kell, nem rajuk taposni..
Ha most elméleti síkon vitatkozunk :) akkor mi a gond a Star Trek hajókkal? :D A Star Wars-t még megértem... De a Treknology jól átgondolt, hibamentes...
Jövõkutatók helyett alapvetõ dolgokkal kellene tisztában lenni. Ilyen pl. a Newtoni- vagy Kepleri fizika, alapvetõ méretarányok, stb. Az olyan dolgokba már nem is megyek bele, hogy a sem a biztosítékot (felrobbanó konzolok), sem a biztonsági övet (a felrobbanó konzolok által a hídon keresztül repülõ 'feláldozható' zászlósok) nem ismerik háromszáz év múlva...
Több dolog nevetséges igazán a hozzászólásodban... 1.: Alapvetõ csillagászati dolgokkal nem vagy tisztába (a csillagokon taposni aligha fog bárki is...) 2.: Alapvetõ gazdasági/kutatási lehetõségeket nem veszel észre (bányászat, ismeretlen vagy a földön meg nem található anyagok) 3.: A "bolygó" szót helytelenül, pontos j-vel leírod 3x egymás után...
A 'Treknology' kb. annyira átgondolt és hibamentes, mint a Star Wars "technológiája", talán az SW annyiból jobb, hogy ott csak a képeskönyvekben állnak neki áltudományos magyarázatokat a filmekben szereplõ dolgokra. A Star Trek meg pont erre az áltdományos technoblablára épít.... Lent felsoroltam pár trek-csodát, de ha ez minden vágyad, sorolhatok még fel jópár hasonló agymenést... :)))
A félreértések elkerülése végett: a Star Trek filmek és sorozatok (többé-kevésbé) nagyszerû szórakoztató mûsorok (a DS9-nak én is nagy rajongója vagyok), de hogy komolyan megvalósítható alapon nézzünk rá...
majd kölcsönadom a térgörbítõs hajtómûvemet , ez az egyetlen "út" ami gyorsabb helyváltoztatást tesz lehetõvé mint a fénysebesség ... _elvileg_ :]
Igen, de mennyivel egyszerûbb lenne, ha minden bolygón lenne egy csillagkapu....
"2.: Alapvetõ gazdasági/kutatási lehetõségeket nem veszel észre (bányászat, ismeretlen vagy a földön meg nem található anyagok)"
Javitsatok ki ha tevedek, de a holdra is kb hasonlo tervekkel indultunk. Lehet, hogy nem ugyanazokat a hireket halljuk a tvbe, de a mienkbe nem mondtak be semmit arrol, hogy az elmult ~35 ev alatt nem sokat jelentett a gazdasagnak a holdutazas.
Az, hogy technologiailag sokat dobott az urtechnikan a holdutazasba feketett penz, azt alairom, de kicsit szkeptikus vagyok, es Rockkal tudok egyeterteni.
Koncentraljunk az AIDS, rák, éhinség, fajgyûlölet, tiszta megújuló energia problémékra, oszt ha ez már mind megoldódott, akkor pihenésképpen menjünk nyaralni a Marsra.
Anno az USA <-> USSR holdrajutasi verseny is csak erofitogtatas volt, es ezt sem erzem maskent. Majd a nagy vezeto kiall a nep ele, megfogja a szerencsetlen oda-vissza megjart urhajos kezet, es mosolyog. Pedig abbol a penzbol meg lehetne oldani mast, a letunket sokkal jobban befolyasolo kerdest is.
Azért loloztalak le, mert faszság, amit írsz. Egyrészt a ma ismert realitásokkal köszönõ viszonyban sem lévõ scifiket hozol fel, másrészt már egybõl Star Warsot meg Imperium Galaktikát akarsz, megintcsak nem a realitásokra támaszkodva.
Azért fejlesztenek ilyen szar "lökõs" meghajtás alternatívákat, mert egyelõre a sok elképzelés közül ez a legideálisabb (pénz, idõ, technika figyelembe vételével). Végülis rá lehet mondani, hogy bezzeg az Star Warsban már mikkel röpködnek, csakhát ez a Lol kategória.
"Javitsatok ki ha tevedek, de a holdra is kb hasonlo tervekkel indultunk."
vs
"Anno az USA <-> USSR holdrajutasi verseny is csak erofitogtatas volt,"
"Koncentraljunk az AIDS, rák, éhinség, fajgyûlölet, tiszta megújuló energia problémékra, oszt ha ez már mind megoldódott, akkor pihenésképpen menjünk nyaralni a Marsra."
-> Demagógia. Jól hangzik de kb annyit is ér.
Mindenféleképp hasznos új világokat felfedezni, ki tudja milyen anyagokat találnak ott, vagy milyen új lehetõségekkel bõvül az ûrkutatás palettája. Ezen kár is vitatkozni.
[NST]Cifu: Nem arra gondoltam, hogy 5-10 év múlva már ingázhatunk. Pusztán csak a kézzelfogható tényekre, hogy meg lehet csinálni és nem puszta teoratikus fejtegetésekre, hogy építsunk ezt-azt és kész. Ebbõl az ingázós cuccból szvsz kb. 100 év múlva lehet valami, de nem hinném, hogy pont ez a módszer lesz az amivel bolygóközi/naprendszerbeli utazásokat fogunk tenni. Inkább valmi antigrav vagy térgörbítõs módszer vinne valamire, de a mai gazdasági viszonyok mellett... Mire oda juthatnánk, már nem lesz semmi az emberiségbõl...
A Holdutazás egy külön mûfaj. Gondolj csak bele, miért szakították meg anno az adást, vagy a "Vajon mi lehet a Hold másik oldalán" c. kérdésekbe. Ki mennyire hisz a konspirációkban. Ha lenne is gazdasági haszna, nem bizti, hogy tudnánk róla.
"A Star Trek meg pont erre az áltdományos technoblablára épít...."
Nono. Ez igy nem igaz. A Star-Trek technologiai alapjai altalaban mindig a valosag. Peldaul az ST vilagaban az urhajok energiaforrasa egy anyag-antianyag reaktor, ami nem eppen van tavol a mai fizika altal elkepzelt jellensegek hasznositasatol. Ez jellemzi alapvetoen a filmet. Ket gond szokott kozbejonni. Az egyik, hogy mivel elegge a tavolban jatszodik nehany dologban nem tudnak a valos technologiara tamaszkodni. A masik gond, hogy a tortenet valtozatossaga kedveert bealdoznak nehany valos dolgot. Peldaul az altalad emlitett robbano konzol, amit nyilvan nem technologiakent kepzelnek el, csak nelkule lehet nem tudnanak ertelems tortenet alkotni. Vagy pelda meg az istenek megjelenese. Lasd Deep Space 9-ban az atjaroban levoket.
Ebbõl az ingázós cuccból szvsz kb. 100 év múlva lehet valami, de nem hinném, hogy pont ez a módszer lesz az amivel bolygóközi/naprendszerbeli utazásokat fogunk tenni. Inkább valmi antigrav vagy térgörbítõs módszer vinne valamire, de a mai gazdasági viszonyok mellett... Mire oda juthatnánk, már nem lesz semmi az emberiségbõl...
Ez az ingázós cucc kiálta az elméleti teszteket, még sokat kell dolgozni rajta, mire elkészülhet (ha elkészül valaha is), de legalább már elméletben mûködik. Az antigrav meg a térgörbitõs cuccok nem jutottak tovább sci-fi szintjén, vannak ilyen irányú kutatások, de én még nem láttam olyat, hogy egy antigravitációs vagy térgörbítés elvén mûködõ hajtómûnek elméleti mûködõképességét tudományosan igazolták volna. Szóval ha ez az 'ingázós' rendszer száz év múlva valósul meg, a térgörbítõs hajtómû (már ha egyáltalán megvalósítható) meg ezer év múlva...
Itt a probléma. Rá kéne ébredni, hogy nem vágyalmakat kell kergetni (antigravitáció és társai), hanem olyan dolgokat megvalósítani, amelyrõl tudjuk, hogy mûködnek vagy legalább mûködhetnek!
A Holdutazás egy külön mûfaj. Gondolj csak bele, miért szakították meg anno az adást, vagy a "Vajon mi lehet a Hold másik oldalán" c. kérdésekbe. Ki mennyire hisz a konspirációkban.
Jajj. Már megint ezek az összeesküvés elméletek... A baj az, hogy a konspiráció pártiak sose fogadják el a tényeket, inkább megpróbálnak belemagyarázni, és tévhiteket kergetni... De ezt már 1000x lerágtuk...
Ha lenne is gazdasági haszna, nem bizti, hogy tudnánk róla.
Meg foglak lepni. Tudunk. Hogy csak a legismertebbet említsem, ott van a Hélium hármas izotópja, amely a fúziós reaktorokba az egyik lehetõ legideálisabb üzemanyag. A földön természetes állapotban nem található meg, csak irreális áron állítható elõ, mesterségesen...
Ha kicsit figyelnél arra, amire próbálok kilyukadni, akkor nem lol-oznál. Én próbálok a realitás talaján maradni. Értsd nem fasztudja hányszoros fénysebesség meg ilyenek, hanem valamilyen olyan mûködõ megoldást keresek, ami nem ez a "csúzli-módszer", hanem olyan technika, ahol nem függünk a cél-tól. (Start-meglöknek-utazunk-elkapnak-cél)
A Star-Trek technologiai alapjai altalaban mindig a valosag.
Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézõvel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :) A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)
Peldaul az ST vilagaban az urhajok energiaforrasa egy anyag-antianyag reaktor, ami nem eppen van tavol a mai fizika altal elkepzelt jellensegek hasznositasatol.
Anyag-antianyag reaktor táplálja az ûrhajókat, de beleszõttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz, és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerûen 1:1 arány kellene)
Peldaul az altalad emlitett robbano konzol, amit nyilvan nem technologiakent kepzelnek el, csak nelkule lehet nem tudnanak ertelems tortenet alkotni.
Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvetõ dolgokat áldozzák fel a látványosság terén (ie.: mi lenne, ha úgy csinálnák meg a filmet, hogy az ûrben nem terjed a hang? Minek Newtoni- és Kepleri-fizika, ha a 'vadászgépes' manõverek sokkal látványosabbak?). De még 1x, mint szórakoztató film, semmi bajom az ST-vel, csak azért ne essünk olyan túlzásokba, hogy technológialiag, fizikailag megalapozott dolgokat látunk benne...
Azért ez az elkapásos módszer sem igazi (mármint a Marson levõ fékezõ/gyorsító egység) .. Lásd Genezis... ott csak 4 kapcsolót tettek be fordítva...Itt egy ekkora állomáson mennyi hiba lehet? Ott ülhet mindig legalább 2 ügyeletes..
Viszont a He hármas izotópja helyett ott van a H. Az index tegnapi cikke taglalja egy új terv létrejöttét. most csak a lényeget kopizom be ide. - Ez az a lézerrendszer, melyet a termonukleáris fúzió beindításához építenek?
- Ezt a rendszert úgy hívják, hogy National Ignition Facility. Nevezzük nemzeti gyutacsnak. Gyutacs abban az értelemben, hogy ez hivatott beindítani a termonukleáris fúziót. Látványosak a méretei is: 192 lézernyaláb mûködik majd egy futballpálya alapterületû tízemeletes épületben. A derék vastagságú nyalábok nagyon rövid idõre megvilágítanak majd egy céltárgyat, mely hidrogénizotópok keveréke. Ha a céltárgyat sok irányból, egyidejûleg, nagyon rövid ideig nagy teljesítményû impulzusokkal megvilágítják, és ha az izotópok "tudni fogják a fizikát", akkor a hõmérséklet és a nyomás olyan elképesztõen magasra emelkedik, hogy beindul a termonukleáris fúzió, vagyis egyesülnek a hidrogénizotópok, és az egyesülés során hatalmas energia szabadul fel. Ez az a folyamat, melybõl a nap hõ- és sugárzási energiája ered, de ugyanebbõl a folyamatból származik a hidrogénbomba pusztító ereje is. De még az egész projekt bizonytalan. Egyáltalán nem biztos, hogy mûködni fog. Viszont ha véletlenül mûködne, az emberiséget megajándékozná egy lényegében majdnem korlátlan és majdnem abszolút tiszta energiaforrás lehetõségével.
És most jöjjön a sok ha. Ha sekerülne a kísérlet és majd valamikor sikerülne ezt végrehajtani az ûrben, esetleg egy hajón (persze sokkal kisebb méretben! Tudnám miért egybõl ilyen nagyot akarnak építeni), akkor lehet-e ezt meghajtásra használni valahogy? Mert ha ugyan olyan lenne, mint egy mini nap, akkor csak ki kellene "feszíteni" egy nap vitorlát a hajó elé és menne nem?
(ha nagyon láma, amit beszélek akkor se nevess ki. Sajnos nincs elõképzettségem a témához.)
Nos akkor mondok egy érdekeset: Azok ott nem sima Hidrogén atomok lesznek, hanem a két izotópjának, a Deutériumnak és a Tríciumnak a keveréke. A D-T fuzió egyik nagy elõnye, hogy viszonylag alacsony a gyújtási hõmérséklete, alig pártíz millió celsius fok (van olyan reakció, amelynek elindításához százmillió celsius feletti hõmérséklet kell). A probléma ott van, hogy a reakcióból keletkezik szabad neutron, ami kicsit kellemetlen. A Hélium hármas izotópja azért ideális, mert annak is viszonylag alacsony a begyújtási hõmérséklete, viszont a reakció közben nem keletkezik szabad neutron (nincs neutronsugárzás).
A fúziós hajtómûvek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerû: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hõmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerõt. A "napvitorla" egy kicsit túlzás, ebbõl a mini-napból túl kevés foton és részecske távozna ahoz, hogy effektíven mûködhetessen egy napvitorlást.
Yetika, úgy érzem realitásokkal küzdesz. Nagyon LOL vagy. Csudri, Alfa, jól gondolkodtok. Sajnos a mai napig több száz és néhol több ezer éves elméletekben hiszünk és alkalmazunk. Az kevés ember fejében fordul meg, hogy minden földi viszonylatban lett kitalálva és megalkotva. A fénynél pedig lehet gyorsabban utazni, bár ezért a kijelentésemért bizonyára meg fognak égetni, de sebaj :)
Te tudsz vmit amit mi nem. Amit senki csak Te és a haverjaid persze. Biztos õket is Lrabolták az UFÓk v az Enterprise. LOLLER
Cifu! Szerinted mibõl kellene készíteni a fúvókát, hogy elbírja azt a pár millió Celsiust? Meg az egész reaktort? "Csak"ezt a kérdést kell megoldani...utána már megy minden...
Évek óta meg van oldva. Mágneses mezõ. Egy erõs mágneses mezõ tartja a több millió fokos plazmát a kamra közepén/távol a fúvóka falától. Manapság erre a mágneses cuccra épül a legígéretesebb fúziós reaktor terv a Tokamak.
Pajti a baj ott van, hogy te küzdesz a realitásokkal. A Newtoni-, Kepleri és Eisteni-fizika tudnillik tökéletesen mûködik a földön kívûl is. Amennyiben mégis másként gondolod, légyszives vezesd már le, hogy hol és milyen körülmények között vallanak kudarcot. Szerintem nem csak én lennék kiváncsi erre, sõt, ha sikerül egy helyes levezetést bemutatnod, simán esélyes vagy a fizikai Nobel-díjra. :PPP
Hasonlót várnék a fénynél gyorsabb utazással kapcsolatos kijelentéseddel kapcsolatban is.
Ezek után szerintem mindenki döntse el maga, hogy ki is küzd a realitásokkal. :)))
"Amit aztán keményen kifordítanak, átöblítik egy jókora adag áltudományos szöveggel, hogy a nézõvel tudassák, hogy igen, ez a XXIII.-XIV. század. :)"
Nem nyert :) Valoban irrealitasok vagy olyan dolgok is szerepelnek, amirol nem lehet tudni, hogy megvalosul-e vha, de hat ezert sci-fi a film, mert fantaziaelemeket is tartalamz. De szinte mindenrol kiderul altalaban, hogy ahoz a temahoz, amiben a filmben szereple a valosagban is vhogy koze van.
"A vizuális megvalósítás terén pedig már csak egyetlen kitétel van: látványos legyen. :)"
A latvany egy amerikai piacra szant filmben alapveto.
"anyag-antianyag reaktor táplálja az ûrhajókat, de beleszõttek olyan ostobaságokat, hogy valami 'dilithium' kell a reakcióhoz"
Nem ostobasag, csak te nem erted. A dilitium nem a reakcihozo kell, hanem a reakcio iranyitasahoz. A reakcio megy magatol is. Kiegeszitettek a mai tudasunkat olyan elemmel, ami korulbelul realisnak hat ugyanakkor hasznalhatova teszi az anyag-antianyag felhasznalasat. Amugy a film vilagaban is ugyanugy iszonyatos gamma sugarzassal jar az anyag-antianyag reakcio, mint a valosagban.
"és természetesen folyamatosan változtatják az anyag/anti-anyag arányát... (ez esetben ott az ostobaság, hogy értelemszerûen 1:1 arány kellene)"
A film vilagaban is alapvetoen igy van. Az eltero aranyt valszeg torteneti szempontbol vezettek be. Erdekesebbe lehet tenni a tortenetet. Bar ezert felaldoztak a realitasbol.
"Nos pont ez a bajom: úgy próbálnak meg tudományosnak látszani, hogy az alapvetõ dolgokat áldozzák fel a látványosság terén"
Nem csak a latvanyossagrol van szo. Legalabbis vizualis ertelemben. Nem lehetne rendesen tortenetet irni ugy, hogy vagy meghal az egesz legenyseg vagy a hajuk szala sem korbul egynek sem.
Az egesz Star Trek vilagnak van egy filozofiai, tudomanyos alapja, forrasa. A realitasoktol neha szandekosan, neha elkerulhetetlenul elternek, de ne essunk olyan tulzasokba, hogy legbol kapott dolgoknak vesszuk a filmbeli elemeket.