Nos akkor mondok egy érdekeset: Azok ott nem sima Hidrogén atomok lesznek, hanem a két izotópjának, a Deutériumnak és a Tríciumnak a keveréke. A D-T fuzió egyik nagy elõnye, hogy viszonylag alacsony a gyújtási hõmérséklete, alig pártíz millió celsius fok (van olyan reakció, amelynek elindításához százmillió celsius feletti hõmérséklet kell). A probléma ott van, hogy a reakcióból keletkezik szabad neutron, ami kicsit kellemetlen. A Hélium hármas izotópja azért ideális, mert annak is viszonylag alacsony a begyújtási hõmérséklete, viszont a reakció közben nem keletkezik szabad neutron (nincs neutronsugárzás).
A fúziós hajtómûvek alkalmazására vannak ötletek, az egyik változat lényege viszonylag egyszerû: a fúzióval felhevítenek valamilyen gázt (pl. Hidrogént) és az a gigászi hõmérsékletnövekedés miatt kitágulva egy fúvókán át távozik, így termelve tolóerõt.
A "napvitorla" egy kicsit túlzás, ebbõl a mini-napból túl kevés foton és részecske távozna ahoz, hogy effektíven mûködhetessen egy napvitorlást.
Informatika és tudomány
