nekem van valahol néhány õsrégi wu-shu újságom (oridzsi kinai), ha megtalálom õket akkor beszkennelem, rengeteg ilyen van bennük - ha egyáltalán elõkerülnek...
én a iaidót csínáltam komolyabban, meg azelõtt a judót. de össz vissz 1 évet shaolin kung fuztam, aztán költözés miatt félbe kellett szakítanom, ezért csak néha sikerül edzegetnem egy shaolinos si-heng barátommal, aki elkezdett hosszú botot tanítani. meg itt a környékeme egy ismerõsöm elkezdett wushut oktatni, úgyhogy lenéztem hozzá :) te kungfuzol rendesen?
Mit értesz rendes alatt?Én a kígyó és daru irányzatot tanítottam,de már nem és jiu-jitsu edzésre jártam,de terhesen e z nem igazán elõnyös...Asin-jitsu és az aikido van még közel.De tudod,mindenkinél van jobb és nem mindenki adja át tudásátmert irigy vagy féltékeny,hogy a másik tovább fejleszti.
az a baj, h pl. a tibeti gyógyításon itt nálunk amesterek szintén iszonyat irigyek, ami aztán végképp nem errõl szól, én azt ezért is hagytam abba, de sikerült találnom egy kíváló chikung tanítót, és azóta ezzel foglalkozom legtöbbet
ju-jutsu edzésen én csak egyszer voltam. az a baj h nálunk Mo.-n sajnos fõleg két féle embertípus jár a küzdõsport edzésekre: -akinek az életben a dolgai "alantasan" mennek, és ezért az edzéseken kompenzál -a másik a bárány lelkûek, akik mennek minden hülyeségben a többi után
ilyen beállítottsággal elég nehéz egy jó morált teremteni az edzésekre
Debrecenben élek, és elég gyakran ki vagyok téve különféle atrocitásnak.A minap halálra rugdostak egy 19 éves srácot, és ahogy elgondolkoztam én is végezhettem volna valahogy úgy:)...na ez az amit nem szeretnék, és megérett bennem az elhatározás, hogy vmiféle önvédelmi technikát elsajátítsak.Rengeteg féle nevet lát az ember plakátokon, reklámokban...stb...biztos vagyok benne hogy valamennyire mindegyik hatékony, de tudni szeretném mégis mi lehet a különbség két harcmûvészeti/önvédelmi irányzat között? A második kérdésem hogy egy gyengébb fizikumu egyénnek(min pl én:D) van-e lehetõsége olyan önvédelmet találni, ami nem a fizikai fölényre épít hanem a gyorsaságra/technikára.Elõre is köszönök minden segítséget.
mindegyik harcmuveszet ott kezdodik, hogy erosse kell valni. "egy gyengébb fizikumu egyénnek(min pl én:D)" el kell kezdenie edzeni ;)
Sziasztok! Olyankor kicsit mindig elszomorodok, mikor valaki azért sportol valamit, mert rossz élménye van az utcáról. Borzalom, hogy milyen gázos a mai közbiztonság. Úgy látszik egy jó oldala csak van: egyre többen járnak harcmûvészetet tanulni vagy bunyózni. De nincs mit tenni. Ha az utcán belédkötnek, az tuti, hogy csak MAGADRA számíthatsz! Bár rögtön mesélek egy ellenpéldát: sétálok este az utcán, mikor szembejön egy alkesz és le akar taperolni. Miután ijedtemben jól sejhajon rúgtam elszaladt. Én utána robogok stb...mindez a Deák tér közepén...Mindössze 2 csajszi jött oda, hogy azonnal keressük meg az ipsét és verjük meg. Nos tényleg van miért megtanulni az önvédelmet..:)
Nah a Wing Tsun az tökéletes lenne neked! Ha arra alapozol hogy utcán meg tudd védeni magadat akkor biztos, a wing tsun szemre-torokra-lágyékra bátran támad, sazl utcai verekedésekben kétségkívül a leghatásósabb, arról nem is beszélve hogy szerte a világon a katonaság is nagyon elismeri. A gyengébb fizikumú ember sem probléma, ugyanis ez az egyetlen stílus amit nõ alapított, sõt már 50 éves volt a nõ, nyilvánvaló hogy technikára alapozott, és így nõként is esélye volt a shaolin szerzetesekkel szemben.. Teljes leegyszerûsítése és egyben továbbfejlesztése a shaolin kung-funak. Ha esetleg érdekelne, itt a hivatalos honlap, debrecenben is van iskola asszem.
"A Wing Tsun kung fu hatékonysága abban rejlik, hogy az apáca az új rendszer kidolgozásakor figyelembe vette a matematika és a fizika törvényeit, az emberi anatómiát és a puszta fizikai erõ helyett az értelemre, a gondolkodásra, gyorsaságra, könnyedségre helyezte a hangsúlyt."
nem értek egyet. Rossz a megfogalmazás, egyik harcmûvészet sem várja el, hogy erõs legyél (azt hagyjuk inkább az erõemelõkre). Hanem, minden harcmûvészet más más tulajdonságokat hoz elõtérbe pl ahol sok rugás, mint pl tékvándó (sose tudtam leírni :) ) az feltételez bizonyos rugalmasságot. Én W.T-tem 5 évig ebbõl 1 évet tanítottam. Mikor elkezdtem egy vékony srác voltam, azóta megerõsödtem, de sokkal erõsebb nem lettem, vagyis nem lettem erõsebb mint ami az életkoromból eredõ testi fejletség megkíván, egyszerúen csak masszívabb, ruganyosabb lettem. Ergo: nem török olyan könnyen
"Mindössze 2 csajszi jött oda, hogy azonnal keressük meg az ipsét és verjük meg. " ehhh, agresszivitás.... Egyébként teljesen bátran jártál el!Vannak olyanok akik hiába tanulnak harcmûvészetet, nem képesek még akkor sem arra, hogy megvédjék magukat.Mivel azt hiszi tudja mit tanult, és soxor itt van a hiba: a fejében tudja mit kell tenni, de a keze és a lába nem. Nemhiába van egy régi kínai mondás: " a kezedbe írd bele ne a fejedbe"
No igen, hiába tanulsz bármit, ha nincs lélekjelenléted...És ez nem kis dolog! Nos, néha úgy lenne kedvem elmesélni, hogy egy nõ minek van kitéve nap, mint nap, akkor tisztán érthetõ lenne, hogy miért a "gyerünk, verjük meg" szavakkal indulunk neki egy ilyen szituban. Sajna a mai világ nem arról szól, hagy ha egy nõt molesztálnak az utcán, akkor a járókelõ pasik megvédik...Szóval, mint mondják, segíts magadon és a jószerencse megsegít:)Muszáj, no!
félreértettél. tökéletesen megértem a "gyerünk verjük meg" szitut. nincs is ezzel semmi gond! Az, hogy a pasik ma már nem nagyon lépnek fel lovagként az inkább annak köszönhetõ, hogy a mai világ felfogása= a "nem akarok semmi balhét, nem akarok semmibe se belekeveredni" felfogással...
Bocsi, ha félre értettelek, csak nem szeretném azt a látszatot kelteni, hogy azért, mert jujitsuzok, az utcán egy ilyen szituban egybõl "agyon" akarok verni valakit. Nem! Elsõsorban mert lány vagyok és mert nem vagyok hülye, hogy egybõl belemenjek egy bunyóba...:) No igen, hol vannak manapság a dali lovagok a pompás fehér táltosukkal...:) Marad az önvédelem...:)
Valamilyen szinten azert ertheto a vilag felfogasa is. Egy haverom latta, hogy egy bunko ficko veri egy not (talan a nojet), odament segiteni. Mint kiderult a ficko cimboraja par meterre volt mogotte, bele is vagta a kest haromszor. Orult, hogy tulelte, tobb liter vert vesztett, mig osszekapartak a mentok. Azota 1 veseje van, dieta eletfogytig, a sportot is tabu lett.
Nem azt mondom, hogy gyavanak kell lenni, sot.. de pl attol nekem is felall a szor a hatamon, mikor a baratnomnek nagy a szaja vmi ilyesmi emberrel szuksegtelenul ( hisz en majd ugyis megvedem magunkat.. )
No igen...kutya egy világban élünk..Manapság mindenkinél ott figyel a zsebben egy kés (mármint a rosszarcúaknál).És banyek gátlástalanul beledöfik az emberbe.Nagyon gáz! Nekem is elég nagy szám van ha szitu van, de mióta jitsuzom, tisztában vagyok a képességeimmel és már nem reagálok vissza egy-egy beszólásra. Magyarán felfogtam, hogy nem vagyok legyõzhetetlen:))))))
Ezt nem is feltételeztem rólad még láttatlanban sem:) Természetesen az aki azért tanul egy harcmûvészetet, mert hasonló szituban direkt agyon akar verni vkit az nem érdemli meg, hogy továbbra is tanulhassa az adott stilust...Sztem... Sajnos nem mindenki rendelkezik azzal a felfogással, mint Te, miszerint nem mész bele egybõl a bunyóba. Mióta W.T-tem azóta 3x ért incidens, az egyiket sikerült szóban elintézni, a másikat nem, de ott én kerültem ki "gyõztesen", a 3. esetben én kaptam egy jókora tacslit, de tanultam belõle (azóta a sráccal elõre köszönünk egymásnak vagyunk)Természetesen mindig elkerülöm a bunyós szitukat, ha tehetem, mert nem szeretem az erõszakot és nem tartom magam többnek, ha vkit ne adj' isten földbedöngölnék...Sõt!
Hát ez elégé kínos szitu... Ez a példa jól demonstrálja a mai felfogást, amit alább írtam... Nem várt szitukkal mindig számolni kell (fickó cimborája...)... utólag könnyû okosnak lenni ugyebár...
Tény, hogy másmódon kerül attrocitásba egy lány és máshogy egy fiú. Nekünk babyznek, elmotyogják fantáziadús megjegyzéseiket és vagy tûröm vagy nem. De nálatok hamarabb kerülhet sor a tettlegességre. Szóval az se jobb. De bevallom egyszer nekirontottam egy fickónak, aki biciklin ülve (!) "játszott" magával és jön velem szembe. No én leakartam rángatni a bicóról, de akkora darab marha volt és olyan szûk hosszú szoknyában voltam, hogy nem sikerült. Ma már asszem menne ....(tuti!!!). Na az ilyenektõl el tud durranni az agyam!!! És ha egy kislány ment volna arra?!?! Rohadékok!...Szóval nekünk ilyen szitukat kell megélni. Csuda tudja mi ilyenkor a legjobb megoldás...(megverni!!!hehe)
Bezzeg a régi Kínában, ott nem volt rendõrség, senki sem élt sokáig aki nem tudott jól használható kungfut felmutatni.
volt rendõrség akkor is, csak nem rendõröknek hívták õket, hanem katonáknak. õk tartották fent a rendet. természetesen nem ártott tudni néhány alapfogást... mióta w.t-zel goth? és hol, ha szabad kérdeznem? :)
Asszem kicsit igaz a mai világra is...ha nem tudod megvédeni magad akkor gáz, mert más nem fog. A rendörök is akkor lépnek, ha már folyik a vér...
Eszembe jutott egy eset.... 14 éves lehettem kb, haverommal papírt gyûjtöttünk, erre egy csapat "kisebbségi":D 10-12 éves kölyök követni kezdett minket, aztán belénk kötöttek, el akarták szedni a papírt. Nekem jött kettõ, egyik kis hülye gyerek rugdosni kezdett,., alá rúgtam és bevágta a fejét a patkába,, másikat is földhözvágtam, ugye jó a fizikai erõbeli fölény :D De a lényeg az hogy a járókelõk elkezdtek magyarázni hogy ne bántsam már azokat a kis kölyköket.
ez a tipikus esete a "nyúl viszi a puskát" szindrómának... remélem nagy ívben le**tad, hogy mit mondtak a drága járókelõk!
De pl. a Shaolinnál fontos a fizikai erõ, a karaténál meg egyenesen szükséges. Én régen karatéztam, mondta is a mesterem hogy jó a mozgásom, de mit sem érek vele ha nem vagyok elég erõs (bár nem tom mit várt, jó ha 9 éves voltam :D) A karatéban nem épülnek olyan szépen a fizikára a dolgok mint mondjuk a wing tsun-ban, hanem azt tanítja inkább hogy a meglévõ erõdet hogyan használd fel. Minden edzésnek kb. a fele erõsítésbõl állt, fél óra bemelegítés+erõsítés az elején, negyed óra levezetés+erõsítés a végén, meg egy rakás formagyakorlat, tipikus "szép ringharc" .
Szerintem mindenkor szükséges egy kis erö, tehát muszáj erösíteni. Én jitsuzom, amihez pont nincs szükség bicepsz hegyekre, de persze olyan technikák is vannak, amihez azért nem árt. De ugye lehet a különbözö stílusokat boncolgatni, melyikhez milyen adottság a nyerö. Az én véleményem az, hogy akkor van esélyed mindenhol (utca és verseny), ha erös vagy...
persze hogy mindenhova kell ero, de azert vannak stilusok, amik jobban epitenek a technikara, vannak, amelyek kevesbe. szerintem :)
tenyleg, esetleg a jelenlevok kozul foglalkozik/foglalkozott vki yi chuan-nal? csak mert mostanaban egyre inkabb affele kacsintgatok
Úgyvan, hiába tanul valaki 10 évig egy küzdõsportot, ha vékony és alig van benne erõ egy kigyúrt nigga lecsapja :D
Azért ez így végletes megfogalmazás, mert nem ütne le csak úgy!!! Az azért szégyen lenne, ha pár év harcmûvészet után elsöre leütne. Én nem vagyok bivaly erös, de tudom hol vannak a gyenge pontjai, amit hú de tudnék bántani ...futás elött. Mert hülye nem vagyok, nem állnék le verekedni vele:)
A lecsapást én sem úgy értettem hogy 1 ütés és kész =) Bár ahogy Si-Hing mondja, egy igazi harc 20 másodperc alatt lezajlik, ha fél perctõl tovább tart az már csak rájátszás.
Okés gondoltam... de nem szabad úgy leírni a 10 évnyi tudást!!!!!!!!
joh =) Én nem a 10 évnyi tudást írtam le, hanem a 10 évnyi tudás + semmi erõt :D Bár tudom, hogy egy mester aki 10 éve csinálja már fizikailag is mindenképp ott van. Mondjuk igazis, nézzétek meg a galériámban Si-Yo Yip Man nagymestert.. Nagy név a kungfuban, + õ volt Bruce Lee mestere, de a karja sokkal vékonyabb az enyémnél is. És mégis milyen nagy harcos volt!
na megegyszer, hatha olvassa most vki mas is, vagy csak kimaradt vmiert, akarmi, stb :) vkinek akarmilyen szemelyes tapasztalata/velemenye a yi chuan-nal kapcoslatban?
nekem nincs :(
tudsz adni egy linket ezzel a yi chuan-al kapcsolatosan?
Az volt a legjobb, hogy a kezdõ csoport is Chum Kyu-zott meg Chi Sau-zott, és én ugye nincs 3 hónapja hogy WT-zem, szal nagy dolog hogy én már ezeket gyakorolhatom. Ugye ahhoz képest, hogy az én Si-Hing-emnek 4 évet kellett várnia rá hogy egyáltalán láthassa ezeket a technikákat. Tehát én boldog vagyok :)
Én is egy nagyon jó Kung-Fu-t ûzök! Tai-Chi! Imádom!
::Dzsipók + Nyugati aluljáró = életveszély!! Fegyver + küzdõsportos múlt + polgáror-igazolvány = 0!!! De azért szegény cigányok... Elõszó Gábor blogjáról, a többi Tomcatéról.
Egy felhívás, melyet jómagam Tomcat blogjáról vettem át: Mivel a (lent leírt) ügy sajtónyilvánosság elé kerülésére gyakorlatilag semmi esély, kérem a kedves Olvasókat, terjesszék ezt a cikket e-mailben és online fórumokon. A Nyugati aluljáróban pedig csak páncélautóval közlekedjetek sötétedés után, mert a jelek szerint már a fegyver, a küzdosportos múlt és a polgáror-igazolvány sem nyújt elég védelmet, ha néhány szegény, kirekesztett cigányember nekikeseredik a sorsnak.
És itt a sztori:
--
A tegnapelotti blogban meglehetosen futólag számoltam be arról, hogyan gyilkolták meg kis híján Loydit a tetves cigányok. (Ha még egyszer valaki számon kéri tolem, miért nevezem oket tetveseknek, esküszöm, kiverem a fogait!) Olvassátok el tole magától, elso kézbol, hogyan zajlott a Nyugati téri aluljáróban a lövöldözés, mennyire hajszálon függött, hogy ezek az alsóbbrendu szemétládák meggyilkolják a barátomat, és mennyire nevetséges a "bunüldözo szervek" hozzáállása a dologhoz...
Barátnommel és két barátommal a Nyugati mellett, a Patkó sörözoben beszélgettünk, majd éjfél körül indultunk bulizni a Bahnhof-ba, ami a pályaudvar másik oldalán van. Idoközben barátnom valami csajtól kapott, félreértheto SMS-en megsértodött, bevágta a néma durcát, amire útközben valahol a Nyugati aluljáróban ráuntam, és közöltem, hogy akkor én elmegyek haza. Elköszöntem tole és a két havertól, majd elidultam fölfelé a lépcson. Mire fölértem, már csöngött is a mobilom, haverom hívott, hogy ne legyek már ilyen, beszéljük inkább meg, és menjek bulizni, stb. Végül is elindultam visszafelé. Leértem a lépcson, indultam keresztül az aluljárón. Ok valahol a legvégén, a lépcsok aljánál jártak már, míg én az aluljáró közepén elhaladtam egy kb. 15 fos cigánybanda mellett. Azok elkezdtek méregetni, majd kötekedni kezdtek. Eloször a szokásos "mit nézel köcsög, gyere ide szétbaszlak" kategóriájú beszólogatások mentek, aztán elkezdtek keménykedni. Én hátranéztem, mire hárman-négyen utánam eredtek. Egyikük ledobta a dzsekijét és kést vett elo. Haverjaim látták, hogy balhé van, egybol indultak vissza, hogy mellém álljanak, mégse legyek teljesen egyedül 15 cigánnyal szemben. Amelyik eloször megindult, újból fenyegetozött valamit, de ekkor már az egész banda jött felém. Éreztem, hogy itt most kurva nagy balhé lesz, elkerülni már nem tudom, úgyhogy gondoltam, ideje kicsit kiegyenlíteni az eroviszonyokat. Engedéllyel tartott fegyver elo, csore húztam, és közöltem, hogy nem akarok balhét, úgyhogy ne jöjjenek közelebb. Hátra arc, és felejtsük el egymást. Eloször megijedtek talán, vagy legalábbis megtorpantak, gondolom, nincsenek hozzászokva, hogy akibe belekötnek, fegyvert fogjon rájuk. Valóban nem akartam balhét, így elkezdtem hátrálni, közben rájuk tarva a fegyvert. Barátaim látták hogy ez már nem egy hétköznapi balhé, amikor meglátták a pisztolyt a kezemben, érezték, hogy itt ok már nem sokat nyomnak a latban, vagy vissza tudom tartani oket és lelépünk, vagy nem, de akkor végünk. Barátnomnek közben sikerült elmenekülnie, így hárman maradtunk. Hirtelen megint felbátorodtak a cigányok, látván, hogy tényleg nem akarok loni, újra megindultak felénk. Azt hitték nem merek loni, a legnagyobb hangú - mint késobb megtudtam, a neve Puporka Richárd - folyamatosan óbégatott:
- Na mi van, geci, há' ilyen kemény csávó vagy, há' lojé' le, gyere, lojé' le, te köcsög, szétbasszuk a fejedet is, te buzi, ide, ide lojé' bazmeg! - és hasonlók.
Ekkor már tudtam, hogy puszta fenyegetéssel nem tudom megállítani oket. Már vagy harminc métert hátráltam, ok meg követtek, próbáltak cigánymódra körbevenni. Utoljára szóltam, hogy álljanak meg, mire az egyik, aki a legközelebb volt, hirtelen felém rontott. Abban a pillanatban lottem. A csávó kb. két métert repült, összeesett. Ebben a pillanatban az egész banda egyszerre rontott nekem. Kettot még sikerült leszednem, de kiürült a tár. Eldobtam a pisztolyt, és próbáltam még védeni magam. Az egyiket még sikerült alaposan megrúgni, de többre már nem volt lehetoségem, csak azt éreztem, hogy nincs már alattam a lábam. A földre kerültem, tudtam hogy esélytelen már a küzdelem. A fejemet próbáltam védeni, mint a képeken is látszik, nem túl sok sikerrel.
A földön fekve kb nyolcan rugdostak össze, többször fejbe illetve bordán rúgtak, vascsovel ütöttek, lényegében ahol értek. Ez szerencsére nem tartott sokáig, csak amíg barátaim oda nem értek, ok szedték le rólam a cigányokat. A rugdosás közben kicsúszott a farzsebembol a szolgálati igazolványom, és a fényképes felülettel, jelvénnyel fölfelé nyitva esett a földre. Ekkor hirtelen meghátráltak a romák, elkezdtek óbégatni, hogy "Rendor vagy te geci? Há' mocskos zsaru vagy te köcsög?" Míg a saját sérültjeikre figyeltek, én föltápászkodtam, közben ketten újra nekem támadtak, de két barátom közénk állt, és elkezdtek rángatni, hogy addig tunjünk el innen, amíg lehet. A pillanatnyi esélyt kihasználva megléptünk az aluljáróból. A pályaudvar mögé érve próbáltuk felfogni, hogy mi is történt, de tudtuk, hogy ezek pillanatokon belül itt lesznek fönt, és akkor nekünk végünk van.
Épp akkor fordult be a sarkon egy rendorautó, azt hittük, hozzánk jön. De nem. Elmentek mellettünk. Mondtam a srácoknak, nem tudom mi lesz, de bármi legyen is, én szólok a rendoröknek, mielott még ezek fölérnek. El is indultam a járorkocsi felé, ami közben alaposan eltávolodott tolünk. De már nem volt idom elérni, jöttek fölfelé a cigányok. Kurva sokan! Na, mondom, itt most végünk van, itt döglünk meg mindhárman... Odaálltam haverjaim mellé, most már jöjjön, aminek jönnie kell. 10-15 cigánnyal szemben nem sok esélyünk van, de legalább felvesszük a kesztyut. Vártuk, hogy nekünk jönnek. És nem! Megálltak. Nem értettük mi van, amikor egyszerre kilépett közülük és elindult felénk három férfi. Az lepett meg, hogy ezeket még lent nem láttam, nem is cigányok voltak. Kiderült, hogy civil ruhás rendorök, akik épp erre jártak. Hallották a lövéseket, és azért rohantak oda. Megkezdodött az intézkedés, elokerült a járorautó, megjöttek az akciósok is, a banda és közénk álltak, a civil ruhások pedig elkezdték kérdezgetni, hogy mi is történt tulajdonképpen. Mi próbáltuk elmondani a történteket. Amikor megkérdezték, hogy hol a fegyverem, mondtam, hogy nem tudom, amikor kiürült, a földre dobtam, azóta nem láttam, nem tudom hová lett. Ezt csak az hallotta, akivel beszélgettem, akik a bandára figyeltek, nem.
Egyszer csak rohant föl az aluljáróból két cigány, akik addig még lent voltak, és az egyiknek ott a kezében a pisztolyom! A rendorök nem tudták, hogy milyen fegyver az, kié, töltve van-e, stb, egyszerre kaptak mind a fegyvereik után, csore rántották, és üvöltöttek a cigányra, hogy azonnal dobja el. Na, az persze megijedt, hogy ezek menten lelövik, el is dobta a pisztolyt nagy méltatlankodva. Rohantak oda a rendorök, hogy elfogják oket, mire az egyik, már lefogott haverjuk egyszerre a köztünk álló rendoröknek rontott, alig tudták lefogni. Ekkor mondták a zsaruk, hogy így nem igazán tudjuk tisztázni a helyzetet, úgyhogy majd bent, az örsön folytatjuk. Minket az egyik irányba, a bandát a másik irányba vezették el, majd a Nyugati rendorörsön lettünk eloállítva. Mi hárman, a 15 cigányból pedig érdekes módon csak ketten... A nyomozók megkérdezték a Westend biztonsági oreit is, akik alig ötven méterre voltak, hogy mit láttak, mire azok elmondták, hogy semmit, csak valami durrogást hallottak, de nem is figyeltek rá.
Bent kikérdeztek minket, hogy mi is történt az aluljáróban. Felvették az adatokat, majd közölték, hogy hívnak hozzám egy mentot, mert meg kell nézetni a fejemet, elég szarul nézek ki. Hamarosan meg is jött. Engem bilincsbe verve, vezetoszíjon, rendori kisérettel vittek be a Balesetibe, ahol megcsinálták a vizsgálatokat, leápolták az arcomat, megröntgenezték a fejemet, aztán megállapították, hogy élek... Az orvosok elmondták, hogy nagyon szerencsés vagyok, mert már több fiatalt hoztak be hozzájuk, akiket ez a banda megtámadott, egyikük például hetekig lebegett élet és halál között az intenzív osztályon, úgy összeszurkálták. Végül megállapították, hogy nagyon súlyos bajom nincsen, de a jobb szemem látóidege megsérült, és ez valószínuleg örök életemre így marad. Ha még egyszer megütik ezt a szemem, meg is vakulhatok.
Barátaimat már hajnalban kiengedték, oket tanúként hallgatták ki, engem pedig gyanúsítottként, rabszállítóval, megbilincselve vittek be a VI. kerületi kapitányságra, ahol csoportosan elkövetett garázdaság, testi sértés és fegyverrel való visszaélés megalapozott gyanújával vettek elozetes letartóztatásba. A cigányok ellen pusztán garázdaság gyanúja miatt indul eljárás, még könnyu testi sértés miatt sem, ugyanis a szétrúgott arcomra, bevérzett szememre közölték, hogy 8 napon belül gyógyuló sérülés... Csoportosan elkövetett gyilkossági kísérlet? Ugyan...
Az éjszaka további részét az eloállítóban töltöttem, egy széken ülve, bár a rendorök mind baromi rendesek voltak, miután megtudták mi történt, egy emberként álltak ki mellettem. Sajnos ok nem sokat tehettek az érdekemben, de jó volt tudni, hogy legalább hisznek nekünk. Másnap 10 óra körül került sor a kihallgatásra.
Vallomástételemet követoen rabosításra vittek, tenyér- és ujjlenyomatot vettek, majd fényképes nyilvántartásba kerültem rabszámmal a nyakamban, mint valami köztörvényes bunözo. Ezt követoen aláíratták velem a jegyzokönyvet és a lefoglalási határozatot, miszerint tudomásul veszem, hogy a vizsgálati idoszakra a a fegyveremet és a helyszínelés során az aluljáróban talált töltényhüvelyeket bizonyítékként lefoglalják, és szinte mellékesen jegyezték meg, hogy mivel gyanúsított vagyok, az ügyben, az adataimat "sajnos" nem tudják zártan kezelni. Így a nevemtol kezdve a címemen át az összes adatomhoz hozzáférhetnek az ügy többi szereploi, és azok ügyvédjei. Vagyis magyarán menjek haza nyugodtan fegyver nélkül, és bízzak benne, hogy álmomban nem vágják át a torkomat, de csak azért mert az "ritkán fordul elo."
Végül, miután mindenen túlvoltunk, 24 órás elozetes letartóztatás után kiengedtek, érdekes módon egyszerre a két letartóztatott cigánnyal, akiket már a kapitányság elott várt a fél banda, akiket azóta sem tudom, miért nem állítottak elo velünk együtt. Még idoben jeleztem a rendoröknek, hogy egyáltalán semmi garanciát nem látok rá, hogy ha egyszerre engednek ki minket a két kapun, nem fog megismétlodni az egész a rendorség elott is, úgyhogy végül kaptam magam mellé egy rendort, aki kikisért az épületbol, hátha így nem lesz balhé. Ennyit tudtak tenni a béke érdekében, köszönjük. A 15 fos banda, amely ránk támadt, azóta is szabadlábon van, ott dekkolnak a Nyugati aluljáróban, és nyilván továbbra sem fogják vissza magukat, pedig a rendorök elmondása alapján lopástól a testi sértésen át a rablásig minden miatt voltak már eloállítva. De hát ez Magyarország, ahol nem ok a bunözok, hanem én és a barátaim, akiknek volt pofájuk megvédeni magukat 15 cigánnyal szemben. Az ügy érdekessége, hogy a cigányok kihallgatásuk során említettek azt hazudták, hogy ok a sértettek, akikre én ok nélkül fegyverrel rájuk támadtam, miközben azt kiabáltam, hogy "meghaltok büdös cigányok". Így az ügyet a továbbiakban rasszista indokkal elkövetett fegyveres támadásként kezelik. A konzekvenciát szerintem mindenki vonja le maga: ez Budapest, ez Magyarország, ez a jogrendszerünk, ebben élünk.
Mivel az ügy sajtónyilvánosság elé kerülésére gyakorlatilag semmi esély, kérem a kedves Olvasókat, terjesszék ezt a cikket e-mailben és online fórumokon. A Nyugati aluljáróban pedig csak páncélautóval közlekedjetek sötétedés után, mert a jelek szerint már a fegyver, a küzdosportos múlt és a polgáror-igazolvány sem nyújt elég védelmet, ha néhány szegény, kirekesztett cigányember nekikeseredik a sorsnak.
Betettem mint tanulságos történetet! Sztem "érdekes"... (na meg borzalmas)
Volt itt 1-2 ember még a fórum elején, akik azért akartak ilyen harcmûvészetet tanulni, hogy megvédjék magukat. Hát tessék. Így védheti meg magát az ember!
Ezt ismerem. Tanulság: 15 cigó ellen csak teli tárral =)
meg személyes tapasztalataim szerint nagyon sok """harcmûvész""" emberke el van szállva, hogy "hûûûvazz, azzal a stílussal amit én tanulok vazz, azzal 100embert is fel lehet darálni 4 perc alatt!"... stbstb. a legjobb, hogy még el is hiszi, és komolyan is gondolja... :P
már korábban olvastam a sztorit, csak most sikerült reagálnom rá :) tanulságos történet az kétségtelen, szomorú hogy ilyesmi megtörténik! :( Én 5 évig Wing-Tsun-tam, ebbõl 1 évet tanítottam, ami természetesen nem jelenti azt legyõzhetetlen lennék vagy mi... Nyáron én is így jártam... 3 emberke rúgta szét a fejem..., habár hozzá kell tennem, hogy 1 üveg wiski és jónéhány jaeger volt bennem, tehát: reakcióidõ=zéró... Szerencsémre komolyabb sérülés nélkül megúsztam, habár pihennem kellett 5 napot a helyi kórházban...