A másik fülemmel nincs ilyesmi, tehát nem fülzsír. (És határozottan tudom, hogy a "baleset" óta van ez, illetve elõször nagyon erõsen jelentkezett, és lassan múlik "elfele".)
10-11éves koromban talán játék közben, nem tudom. Az orvos újságolta egy vizsgálat során hogy nincs dobhártyám és azért hallok rosszul, nem pedig gyulladás.. sztán megmûtötték (saját izomból vékony hártyát beillesztettek, ami fél év múlva jó lett, több évre rá már majdnem tökéletes) Picit magasabb ezen a fülemen a minimum dB a teljes spektrumon és 16kHz fölött abszolút csend. Fejest nem szeretek ugrani ill 2m mélyen már szar a fülemnek, de amúgy okés. A térpozícionálás, a zajból kiválasztás, a zenei hallás mégis jobban megy mint ismerõseimnek..[szerény] :)
Bár a fül ill a hallás alkalmazkodik az erõs hanghoz (kvázi lehalkítja), a hangos zene, ill a zajban dolgozás nagyon káros! Csökkenthetõ a károsodás ha a zajhatás után legalább annyi idõre csend van, a legjobb megoldás persze az egyedi füldugó. A recsegés lehet fülzsírtól is! :)
Aztán mire jutottak a nagy tudós bácsik a sok CT meg MRI vizsgálatokkal? A lényeget (a zsenialitást)nem az agy formája határozza meg..szerintem
Sok volt a dB? ;) Egyébként ez miben jelentkezett? Mert nekem is "vacakol" az egyik fülem, mióta egy kissé túlvezérelt állat magassugárzó belecsicserget. Ha hangosan hallgatok zenét, néha minta a "felsõ bitek" eltûnnének, "recseg". :)
És az utóbbi 250 millió ftos gép. Ja és a vizsgálat az újabb gépeknél 15 perc. Én onnan tudom hogy nekem a fülemmel volt probléma és ezért volt szerencsém megismerni mindkettõt. A régi MR gépnél pedig 45 percen keresztûl van az emberen egy ólomlap és nem is vakarozhatsz meg ilyesmi, ez most már csak 15 perc , de nem kívánom senkinek.
Nem vicc volt, erre reagáltam: "- az ember 20-as éveiben (ez utóbbi álltalában a "súlyos" autizmus." És lassan 20 leszek, és leépülést tapasztalok magamon, bár lehet, csak az alkohol teszi. És ez most megint nem poén...
De, a súlyos autista egyszerûen mentálisan "vak" bizonyos dolgokra. (Egyes elméletek szerinte nem alakultak ki azok a kapcsolatok, amik azoknak a dolgoknak a megértéséhez kellenének.)
Én azt olvastam (és simán hihetõ), hogy nem úgy mûködik ez a dolog, hogy vannak a tökéletesen egészségesek, és az autisták. Hanem két szélsõség (tökéletes autizmus-mentesség és súlyos autizmus) határolta skálán van valahol - bár általában közel az elsõhöz - az "népesség". Gyakori dolog, hogy valaki 1-2 dologhoz nagyon komolyan ért, miközben más fontos dolgokban igen gyengus (pl. szociális érzék). (Ilyenkor van lehetõség a fejlõdésre, általában külsõ segítséggel.)
Röviddel utána javítottam, hogy nem MRI, hanem CT. Illendõ az ilyesmit figyelembe venni.
Van abban valami, amit írsz, de talán õk sem olyan hülyék, hogy ne gondoltak volna erre? (Vagy mégis? Vagy mégis, csak gondolták, hogy attól még jó kis bulvár-publikáció lesz belõle? El tudom képzelni..) Mondjuk akkor nem csak a CT esetén jönnének ilyesmivel, hanem MRI esetén is, mivel vélhetõen azt is többet használják olyankor, ha problémát/lehetséges problémát kell felderíteni. Bár az MRI-t kutatásokban is alkalmazzák, egészséges emberek részrételével is.
én azé sajnálom õket annyi barom van a világban akik hülyének nézik a beteg embereket
igen , én is így tudom, de ez nem azt jelenti hogy nincs véleménye a dolgokról , magáról , másokról , a cselekedeteirõl etc... és azt sem jelenti szükségszerûen, hogy nem képes dönteni az õt érintõ kérdésekben...
sz4bolcs dehogy lehetsz, olvass utána a betegségnek
Mi van? A CT röntgensugárzással mûködik. Az pedig káros minden élõ szervezetre, a dózisok összeadódnak.. sok kicsi sokra megy, persze néha elkerülhetetlen, de gyakran túlzásba viszik az orvosok.
Minél többet tanulunk, annál többet tudunk. Minél többet tudunk, annál többet felejtünk. MInél többet felejtünk, annál kevesebbet tudunk.
Itt van az extrém példa: Ha mindent tud, akkor mindent elfelejt. Ha mindent elfelejt, akkor semmit sem tud.
Én a másik véglet vagyok: Semmit sem tanulok, semmit sem tudok, semmit sem felejtek, tehát minden tudok...
Az autisták tudtommal korlátozottan képesek csak a normális életre, de min 1 dologban kítûnek a normális emberek közül, pl. gyorsabban fejszámol mint akárki más stb. Vagy kisgyermekkorban alakul ki, vagy a tinédzser kor végén - az ember 20-as éveiben (ez utóbbi álltalában a "súlyos" autizmus.
Az ilyen "gyakori MRI vizsgálatok negatívan hatottak bizonyos agyi funkciókra" kijelentéseket elég skeptikusan fogadom, amig le nem írják, hogy pontosan hogyan szûrték és korrigálták az adatokat.
Mert mirõl van szó: a gyerek fejjel leesik a játszótéren, és az aggódó szülõ megvizsgálja CT-vel. Aztán öt év múlva, kimutatható, hogy a gyerek kicsit másként fejlõdik. Kérdés, hogy a CT-tõl volt ez, vagy a fejre eséstõl.
Amúgy egészséges gyerekeket ritkán szoktak CT-zni. Ha meg beteg a feje, akkor szerintem nem a CT-tõl lett olyan.
Ha mondjuk azt mutatnák ki, hogy CT vizsgálattól gyomorrák alakul ki, azt jobban elhinném.
attol nem lesz baja, mert egyszer meg MR-ezik. kulonben meg az MR nem rontgen es nem is CT
(Van a cikkben CT is.)
(Egy késõbbi hír számolt be róla, hogy amcsiban korlátozásokat vezettek be.)
Ez a típusú autizmus tök ritka. Az autisták hatalmas többsége, szellemileg zokni. De örülök, hogy a köztudatba azt építik be, hogy mind zseni, mert így talán jobban tolerálja öket a társadalom, és talán támogatásokat is kapnak majd. A másik ami tök ritka, hogy hagyja, hogy kezet fogjanak vele, stb. Meg hogy megengedi, hogy felöltöztessék. Meg hogy nem agresszív. Ez egy kivételes ember, az a baj, hogy ha meg is vizsgálják, semmi általánosat nem lehetne belQle levonni.
Megfigyelték, hogy gyakori MRI vizsgálatok negatívan hatottak bizonyos agyi funkciókra, így pl. az USÁ-ban gyerekeknél csak alapos okkal használható, korlátozott számmal. (Komoly zûr volt belõle kb. egy éve.)
A törvények pontosan leirják, hogy a korlátozottan cselekvõképes személyek milyen jogaikat gyakorolhatják és milyeneket nem. Nyilván a szülei ott vannak mellette, és nem akar neki senki semmi rosszat. Az MRI vizsgálat egy sima röntgen, megvan 1 óra alatt.
Informatika és tudomány
