Korrekt szöveg, a telyesség céljából rakjuk még ide az Intel nemrég bemutatott RAID Matrix technológiáját amely 1.5x kapacitás mellett redundanciát is biztosít...
RAID: Redundant Array of Inexpensive (or indepedent) Disks "Költségkímélo Lemezfelfuzés" vagy "Független Lemezek Fuzére" Költségkímélo, mert olcsóbb HDD-ket felfuzhetsz mondjuk összefüggo nagyobb háttérkapacitássá. A RAID egyébként hagyományosan SCSI technológiához kapcsolódik, ahol az eszközök felfuzése egészen komoly lehetoségeket rejt, lévén az SCSI RAID kártyákra ha egy csatornás, 6/14 eszközt, ha két csatornás, 12/28 eszközt, mégtöbb csatornánál még több :) eszközt csatlakoztathatsz fel. Igazából ez a költségkímélés jobban kijön SCSI-nél, ahol egy ugyanojan méretu IDE HDD-hez képest az árkülönbség nagyon nagy. Bár több funkciójú RAID kötés létezik, alapvetoen a biztonság a legfontosabb, általában ezért használják pl. SERVER-ekben. Van egy úgynevezett MTBF érték, amely elsosorban a HDD-khez kapcsolódik: Mean Time Between Failure - (Hibák Közötti Idoköz) amely azt jelzi, hogy átlagosan hány bitenként követ el hibát (seek faliure, write error, read error, stb.). Ha két eszköz van összekötve, ez az érték (MTBF) felezodik. Ez a felezodés statisztikai értelemben igaz, nem kell "szó szerint" érteni.
RAID kötések:
UURAID-0 Ez a RAID eljárás kilóg a sorból (népszeru a tuningbarátok között, de nagyon nagy sebesség igény esetén melóhoz is használják) ilyenkor az adatok megoszlanak a két drive között, amely nagyobb adatátvitelt eredményez. Mivel itt nincs redundancia (nincs kettos mentés) az adatbiztonság nem növekszik és bármelyik hdd hibája esetén adatvesztéshez vezet. Erre szokták a legtöbben mondani hogy stripe-ing. RAID-1 Ez a metódus redundanciát biztosít ketto vagy több hdd-re történo egyideju rögzítéssel. Sebesség szempontjából az olvasás gyorsabb ennél az eljárásnál mintha egy eszközt használsz, de az írás lassabb. Bármelyik drive hibázik, nincs adatvesztés hiszen a redundáns drive(ok) rögzíti a biztonsági kópiát . Belépo szintu redundancia rendszer, mivel mát két HDD is elegendo hozzá. A köztudatban mirroring (tükrözés) néven terjedt el. RAID-2 Ez a metódus Hamming hibajavító kódot használ, olyan HDD-khez tervezték, amelyek nem rendelkeznek saját hibajavító kóddal. Mivel minden SCSI drive rendelkezik beépített hibajavító kóddal, SCSI-nél nem szokták használni. RAID-3 Ez az eljárás byte szinten osztja meg az adatokat a HDD-k között, a paritást az egyik drive tárolja. Hasonlít a RAID-4-hez. Ahhoz, hogy a byte szintu megosztás hatékony legyen, hardware szintu támogatás kell, tehát specifikus kártya kell hozzá. RAID-4 Ez a típus blokk szinten osztja meg az adatokat a drive-ok között, a paritást az egyik drive támogatja. A paritásinformáció lehetové teszi a zökkenomentes muködést bármely drive hibája esetén. A RAID-4 teljesítménye kiemelkedo, csakúgy mint a RAID-0. Íráskor a paritásadatokat folyamatosan frissíteni kell, emiatt a kisméretu random írások lassabbak, a nagyobb, összefüggo írások viszont gyorsak. RAID-5 Ez az eljárás hasonlít a RAID-4-hez, csak itt a paritás meg van osztva a drive-ok között. A kis méretu csomagok kiírása felgyorsul, az olvasás viszont észrevehetoen csökken. Összefoglalás: RAID-0 a leggyorsabb és leghatékonyabb fuzér, de nem hibatur (no fault-tolerance). RAID-1 teljesítmény kritikus és hibaturo környezet. Ez az egyetlen megoldás, ha biztonságra törekszünk és nem áll rendelkezésre 2db drive-nál több. RAID-2 ritkán használt, lévén az ECC (hiba javító kód) be van építve minden modern drive-ba. RAID-3 adatérzékeny vagy egyfelhasználós rendszerekhez javasolt, ahol nagy méretu szekvenciális adatok kezelésével kell számolni. Mivel a RAID-3 nem támogat többirányú I/O muveleteket, minél hasonlóbb HDD-ket érdemes használni a fuzérben, különben jelentos teljesítmény csökkenés lép fel kis méretu adatok mozgatása esetén. RAID-4 teljesen megegyezik a RAID-5-el, leszámítva hogy nem támogatja az egyideju, többirányú írási muveleteket. RAID-5 a legjobb bálasztás többfelhasználós környezetben ahol az írási hatékonyság nem elsodleges. Legalább 3 drive (jellemzoen 5db) szükséges hozzá.
Köszi a választ. Tehát ha jól értem, RAID0-nál sebesség nem egy file-ra/blokkra/stb. vonatkozik, hanem összesített, azaz akkor jön ki a 2x-es seb., ha több file-mûvelet zajlik egyszerre. Bár nem tudom, miben különbözik ez attól, ha a két vinyó egy nem-raid vezérlõn van.
Azért van 2x írás-olvasás, mert a RAID vezérlõ megossza az adatokat a két HD között, és mivel egyszerre két fej ír olvas, két különbözõ HD-ról ez 2x sebesség a Strippingnél.
A Mirroringnél viszont ugyanaz az adat lessz beírva mind a két HD-re, ezért nincs dupla sebességû írás, viszont az olvasásnál fele adat az egyik HD-rõl lesz leolvasva, fele a másikról ezért itt dupla sebesség mert két fej olvassa az adatokat két különbözõ HD-rõl. A Strippingnél dupla a kapacitás, míg a Mirroringnál dupla a biztonság, mert ha az egyik HD elromlik, a másikon megvannak az adatok.
Én is azt hittem, hogy hardware RAID van az alaplapokon, míg nem próbáltam Linuxot telepíteni... NINCS alaplapon hardware RAID. Még az én TOP MSI 875P FIS2R-em is csak software RAID-ot ismer. Éppen ezért kerül pl. egy Adaptec RAID vezérlõ kártya 300 dollárba.
Csak pontosítás végett : RAID0 = Striping = dupla méret+dupla sebesség. Én ilyet használok. Igaz, hogy a szoftveres megoldás nem túl jó, de ma már minden jobb alaplapra ven integrálva hardveres RAID vezérlõ. Persze nyílván nem a legjobb minõségû, de otthoni használatra jó.
Ha konkretizálta volna a kérdést, érthetõ lenne. A striping mint olyan, ugyanis nem mond ki túl sokat. RAID 0 üzemmódról lenne szó, 2 HDD esetén, ott valóban dupla. Ha jól tudom a vezérlõ blokk szinten osztja szét a felírandó adatokat. Tehát 1 blokk ide, 1 blokk oda, és ezen 2 blokk írása egyidejûleg megtörténhet a 2 HDD-n, tehát 2x írási sebesség. Az olvasást illetõen ugyanez a helyzet, egyet innen, egyet onnan, egyidejûleg. Egyébként az olvasást illetõen a RAID 1-ben is dupla a sebesség, hiszen ott a 2 winyon ugyanaz az adat megtalálható (mirror), és a vezérlõ a felét innen, a felét onnan tudja beolvastatni.
(Itt a taszkváltáson nem az Alt-Tab-ot kell érteni, hanem amit már évtizedek óta jelent, azaz amit az OS csinál az egy idõben futó alkalmazások között.)
"Ezt fõleg az NCQ (Native Command Queueing) technológia teszi lehetõvé, amely fõleg Hyper-Threadinges Intel rendszerekben mutatja meg az erejét, ahol egyszerre több alkalmazás is küldhet I/O kérést egyidejûleg."
Ó, ó, egy kis bujtatott intel marketing? Ezt tesztek is bizonyítják? Nem hiszem, mivel a taszkváltási idõ (amit némileg gyorsít a HT) és a lemezmûveletek idejei között nagyságrendek vannak.
Abból az elsõ nekem is kapásból rossz volt, de szó nélkül cserélték (Mist...ban), a második egy éve elég sokat megy (bittorrent, stb.), de semmi baja.
Dupla sebességre hardware RAID kell, tehát RAID PCI vagy PCI-X kártya, az integrált Intel, nVidia, Promise, SiliconImage stb. RAID-ok mind egy szálig software RAID, és a legjobb esetben 30%-os telyesítménynöveléssel élnek. SAJNOS
Informatika és tudomány
na ezen már jó sok dvd cucc elfér
