Minden árnyékolás arról szól, hogy az adott hatást, minél jobb hatásfokkal szigeteljük el..
No de hogyan?? Pl. úgy hogy a hatással ellentétes hatást generáltatunk. Szerencsére Faraday, Lenz és a többiek ehhez nagyon sok segítséget nyújtanak.. Olyan kutatókról nem is szólva mint Yagi, akit annak ellenére, hogy majdnem mindenki használja a szabadalmát, még a nevét se nagyon ismerik..
Nos te gamma fotonokról beszélsz, azokhoz meg köze nincs Faradaynek. Már egy kb 2 cm vastag ólomlemezben a gamma sugárzás intenzitása a felére csökken. Nincs ólomlemezed? Na az lehet. Nem fér be két detektor közé? Dehogynem.
Ne keverjük! A polarizáció egy dolog, az interferencia egy másik.. Egymástól független jelenségek.. Egy-egy detektor átmérõje kb 4 cm.Érdekes lenne egymástól 30-40 cm-re vagyis 8-10 detektornyi távolságra elhelyezett detektorokkal kisérletezni...
Jaa és akkor is csupán ezredére csökkenne a szomszédra ható foton hatása.. Megemlítem, hogy nincs is szükség ilyen szigetelésre, mert a gamma fotonoknál, a valóban egy foton- egyszerre feltétel miatt nem jön létre interferencia a kétréses kamrában..
Egy foton interferenciát rengeteget csináltak. Hogy jött most ide a polarizáció?
Már keverem.. Több fórumon beszélgetek szimultán.. És egy másik helyen a Faraday effektusról volt szó, és megfeledkeztem, hogy itt egy felsorolásban említettem Faraday nevét...
Pontosítsunk: bizonyítottan egyfoton interferenciát még senki sem csinált..
Sõt! Még az egy elektronos is erõsen vitatott! Bár éppen nemrég (néhány hónapja) publikáltak ilyen kisérletekrõl készült filmfelvételt. Mit is mondhatnék.. Nem igazán meggyõzõek a képek..
A megoldás egyszerû, egy detektort használj, és mozgasd. Úgy biztos nem lesz áthallás. Meg akkora árnyékolást raksz köré amekkorát akarsz. /birsz/ Minden deteknálásnál fel kell írni a detektor pozicióját, majd a végén fel lehet rajzolni az eredményt.
laikus kérdésem: Ha azt vesszük,hogy fénysebességnél nem telik az idõ,akkor egyáltalán miért beszélünk fénysebességrõl?A sebesség a fizikában az idõhöz is kötve van ugye (m/s,km/h,stb)Hiszen az adott dolog ami fénysegességgel utazik azonnal bárhol ott van lévén nem telik számára az idõ,vagy az idõt mint olyan külsõ szemlélõként,vonatkoztatási pontból értelmezzük?
Biztos baromságot kérdeztem,mondom laikus vagyok...
Nem baromság, csak nem veszed figyelembe, hogy minden mozgó rendszernek sajátideje van. A foton saját rendszerében nem telik az ideje. De a mozgásirányban a foton számára a világnak nincs is kiterjedése...
A másik topikban már írtam, hogy a Lorentz transzformáció a térkoordinátákból idõkoordinátákat csinál és fordítva. Igy lehet a fotonnak idõkoordinátája a mi inerciarendszerünkben.
Magyarul a fotonnak számunkra van sebessége és idõkoordinátája, de önmaga számára nincs sebessége se idõkoordinátája. Az elsõ még érthetõ is, hiszen önmagához képest semmi nem mozog. A második érdekes ...
Talán azt lehetne mondani, a fotonnak nincs sebessége az idõben, a többinek van. De ehhez kell még egy koordináta a 3tér és egy idõkoordinátához...
Ujra fáj a fogam és ujra müködik a presszó, de van e összefüggés a két dolog között?!
Nem járok a presszóba, de a zene szól a presszóban és talán a multbeli idõszálakat is megrezgeti, igy a fogam a zezgésektöl a jelenben fájhat.
Az hogy a foton számára nincs idõ, nem azt jelenti, hogy számunkra sincs...
Mondtam már, a múltba max 1 fotonelnyelõdésnyire lehet visszahatni, az pedig a Földön kb 42000/300000 másodperc alatt mindenképp végbemegy. Ráadásul nem is tud körbe-körbe menni a fény a Föld felületén.
Szia!
Félek valamit nagyon félreértettél..
A szembõl jövõ világ képét láthatja, az hathat a fotonra..
Oldal az határ eset. A világ számára oldalról nézve a zéró vastagságtól a látható hatásokig.. Hiszen ha a fotont oldalra hagyná el a fény akkor nincs semmi ok, hogy ezt megcáfoljuk.. és a kintrõl jövõ fénnyel éppen ott találkoznak még éppen láthatná a foton... hátúlról már nem érheti utol a fényt a fény sem.. A foton számára elõrõl mindent "lát",egészen 180 fokban, hátulról pedig semmit...
Szerintem testünkkel képesek vagyunk gyorsitani, vagy lassitani az idõt, de az idõutazást sem tartom lehetetlennek. Viszont nem is az utazás a lényeg, hanem a jövöt alakitó helyes multbeli döntés!
Milyen eszköz lenne képes 1 ilyen cucc végrehajtásához?Milyen képleteket kell megalkotni,szerkezeteket megépíteni,milyen elven mûködik,és ha vissza is mennénk 1x, csak mi mennénk vissza és semmi háború nem lenne mittomén a középkorban mert azok az emberek akik ott harcoltak,azok nem mehentek vissza mer má mehóttak meg...........Van bõven még.
Mert pl. ha látsz egy csillagot az égen akkor az valójában nem biztos hogy létezik, lehet hogy már felrobbant, de a fénye még nem ért el a földig
sz4bolcs Talán tele is vagyunk. De gondolom elcsépelt, hogy a homo supersapiens egy az egyben úgy néz ki, mint az vízfejû UFO-k. :) De jól látod, ha van idõutazás akkor ma is van és itt is van. Tele azért nem lennénk, mert biztos nem olcsó... :) Vagy ha olcsó akkor meg államtitok a technológia... :)
a nagyon hosszú idõben egyszer ingyen, és gyermekjáték lesz az idõutazás, ha valaha föltalálják. ha pedig államtitok, akkor valamikor az idõben kitudódik. Az idõ múlása bármelyik ilyen ellenérvet föloldja.
értem én amit monc, de lehet, hogy pont ez és pont 10.000-100.000 évenként pusztít el hiperfejlett társadalmakat egészen a kihalásig vagy a barbarizációig. Idõvel meg ugye a Föld is elpusztul aztán akkor nincs játék tovább. Szóval sztem lehetnek korlátozó tényezõk, amik megoldhatóak lennének, csak vérnehezen és túl nagy áldozatokkal, amikre nem képes az ember természeténél vagy másmilyen korlátainál fogva. Meg az is kérdés, hogy ha idõben mondjuk tudsz utazni majd a Proxima Centauri rendszerben pár mrd év múlva, akkor még mindig lehet, hogy a térbeli gyors utazásnak lesznek korlátai, vagy az idõutazás is csak rövid idõkre :) lesz lehetséges...
Túlságosan komplex a világunk ahhoz hogy akár egy molekula is elõbb létezzen mint hogy létrejött volna. Ez a tiszta káosz elmélet. Amit élsz ezen a világon az a határoazatlanságokállandója. Az idõutazás pedig nem illeneegy ilyen a káoszra alapuló világba. Akinek valaha lesz esze a földön ahhoz hogy idõgépet alkosson akkor elég bölcs lesz ahhoz is hogy még használat elõtt szétcsessze a gépet. Különben nem lenne alkalmas arra hogy megcsinálja. A világunk (az én laikus véleményem szerint) a káoszra épül. (Ami szoros kapcsolatban van a jelenidejû téridõvel.) És ha ezt egy nagyon alap kis összetevõnél megváltozatjuk akkor az EGÉSZ RADIKÁLISAN VÁLTOZIK MEG. (lsd.: fraktálgeometria). Egy molekula ami rosz helyen van rossz idõben vagy csak máshol ahol kéne abban a pillanatban egy olyan alternatív jövõ kezd kialakulni amelynek semmi köze nem lesz ahhoz világhoz ahová küldték (elõre vagy hátra) ERGO Megszünik az a világ is ahol keletkezett és innen jönnek a paradoxonok. szerintem...
szerintem meg lehetnek olyan dolgok amiket nem lehet az emberi logikával megmagyarázni..
Valami hasonló a gondolatmenet "létezõ" dolgokra is. Persze tisztában vagyok vele, hogy a "létezõ", és az "igaz" nem szinonimák, mégis vonható párhuzam az alábbi idézet, és a létezés, mint olyan közt.
Ami nem áll oksági összefüggésben más dologgal az nem magyarázható logikával. De szerintem egyetlen dolog sincs ok nélkül. Ha pedig nincs ok nélkül (oka van), akkor magyarázható logikai módszerekkel.
márpedig ez így nem igaz sztem sztem lehetnek olyan logikusan mûködõ dolgok, aminek a megértése az emberi elme határain túl van
az elsõ mondatot is így értettem: "..dolgok amiket nem lehet az emberi logikával megmagyarázni."
szal ha van is rá logikus magyarázat, az vagy a jelenlegi emberi tudáson túl, vagy egyáltalán az emberi agy felfogóképességén túl van, de attól még lehet olyan dolog. Sõt tovább megyek. Azt is el tudom képzelni hogy egyáltalán logikai magyarázat, vagy egyszerûen ok nélkül létezik valami. Amíg ennek az ellenkezõje nem bizonyított, addig ezt a lehetõséget sem lehet kizárni.
ez olyan mint az hogy a halál sem biztos. nagyon nagyon nagy a valószínûsége, amit az alapján vonunk le, hogy eddig még senki nem találkozott olyan emberrel aki nem halt volna meg. ez alapján egy olyan nagy valószínûséggel jelenthetõ ki hoyg mindenki meghal, amit az emberek a "biztos" szóval illetnek. De attól ez még csak valószínû..
Nem tudom, hogy mit hívsz elmének, úgyhogy ebbe nem mennék bele. Az elme az én szótáramban a "racionális, logikus gondolkodás szerve", vagy valami hasonló. De ha megfogalmazod úgy, hogy "sztem lehetnek olyan logikusan mûködõ dolgok, aminek megértése az emberi logika határain túl van, az igen nonszenszen hat. A logika amit mi ismerünk emberi fogalom, nyelvi jelentésen kívüli értelme nincs, nem megfogható. Ha valamit nem tudunk megérteni, az nem az emberi logika elégtelenségét jelenti, sokkal inkább a jelenség mûködésének komplexitását. A komplexitás pedig nem azt jelenti, hogy valami más, bonyolultabb logikát használ. Ugyanazok a logikai összefüggések, mint egy egyszerûen magyarázható jelenségnél, csak összetettebb. Ettõl mûködik a matematika, vagy a tudományok, a számítógép. Egy egyszerû összeadást ugyanazzal a logikával oldasz meg, mint egy bonyolultabb többismeretlenes egyenletet.
Egyszer valaki azt írta, hogy a jelenségeknek nincs komplexitása, hanem csak azok magyarázatának van. Vele is egyet tudok érteni, pedig általában azon az állásponton vagyok, hogy a jelenség és magyarázata nem elkülöníthetõ.
Na de most behoztál olyan új dolgokat az érvelésbe, mint a tudás, és felfogóképesség, amikrõl eddig szó sem volt. Én eddig csak és kizárólag a logikáról írtam, ami tudtommal egyiknek sem szinonimája. Ha azt írod, hogy van olyan létezõ amirõl ma még nem tudunk azt minden bizonnyal elfogadom. A "nem lehet az emberi logikával megmagyarázni." és a "nem tudjuk megmagyarázni" az én értelmezésemben nagyon is mást jelent. Nem fogadom el az oknélküliséget. Egy másik fórumon beszélgettünk errõl a minap, és szó volt a féláteresztõ tükörrõl. Mi az oka, hogy egyes fotonokat átereszt, másokat nem? Nem megjósolható, de nem oknélküli. De nem-megjósolhatót hogyan különböztetünk meg egy olyan dologtól ami oknélküli? És ha nem megkülönböztethetõ, akkor egyáltalán mi bizonyítja, hogy van oknélküli? Nos.. semmi.
A hozzászólásod második fele lrdekes. Ha így mûködne a világ, akkor fölöslegessé válna beszélgetni bármiféle logikáról, ugyanis a jelneségek létrejötte nem lennne feltételekhez kötött, ez nem csak az indító hozzászólásoddal kerülne ellentmondásba, hanem a logika mûködését is kétségbe vonná.
értem már mire gondolsz a logika és a magyarázat különbségében, nem figyeltem eléggé, elismerem. kicsit elkanyarodtam, de visszatérve akkor az elsõ megnyilvánulásomhoz az én világképembe belefér sokminden addig amíg az ellenkezõjérõl meg nem bizonyosodom. 1. (a logikával kapcsolatosan) ebbe beletartozik az hogy létezhet olyan logikai rendszer amit az emberi agy nem képes feldolgozni, ezért nem képes rá magyarázatot adni sem 2. belefér az is hogy a dolgok nem szükségszerûen mûködnek ok-okozati alapon
tudom erre mondhatod azt hogy nincs más logikai rendszer mert az 1+1 mindenhol 2 de ezt nem lehet biztosan tudni, a világegyetem irdatlanil hatalmas, és ennek iszonyatosan kis részét ismerjük csak, és ez az ismeret is a Földön megalkotott tudáson alapulnak. úgy értem azt "látjuk" amit látni tudunk.
Az én világképembe is sok minden befér, akár Isten is, más dolog, hogy a jelenségvilágból nem párosítok ehhez a névhez semmit. :)
Elsõ pontodhoz: lejjebb már leírtam, hogy miért nem fogadom el ezt az érvet. - a legkomplexebb és legegyszerûbb elképzelés is ugyanazt a logikát használja. Megint ugyanazt a nonszensz dolgot írod: Logikai rendszer ami elgondolás terméke lehet olyan, ami nem elgondolható. Ennél viccesebb már csak Anzelm Istenérve...
Kettõ: Egyetlen jelenség sincs, aminek ne lenne oka, mint ahogy semmibõl sem lesz valami.
Valami nagysága gyermeteg érv a logika ellen, úgymond nem üti a kettõ egymást. Ez olyan, mint az elõzõ hozzászólásod végi "lehet, hogy holnap fel sem ébredünk, nem biztos, hogy meghalunk", továbbvitele, de ugyanúgy nem cáfolja a logika érvényességét. Az okság nem valószínûséggel dolgozik, azonos feltételek mellett a jelenségek nem a-szerint jönnek létre, hogy kedvük tartja-e vagy sem.
Ja és én tényleg nem tudom bizonyítani, hogy nincs olyan dolog, aminek nincs oka, ellenben a tudomány okokkal foglalkozik, és elég meggyõzõen vizsgálja a feltételeket. És én nem is próbálom most bizonyítani... mint ahogy Isten létét sem lehet cáfolni, és ahogy láthatatlan rózsaszín egyszarvú létezését sem. Még szerencse, hogy nem az a módszer ha éhes vagyok, hogy körüljárom a világot, és kizárom hol nem lehet kenyeret kapni, hogy a végén megvegyem a kenyeret, pedig tök logikus lenne, ugye?
én ezt nem is cáfoltam, de nem érted mit akarok mondani ezzel az egésszel uh inkább annyiban hagyom a dolgot egyenlõre hogy nem tudjuk meggyõzni egymást
Na aludtam erre egyet. :) Azért jól elbeszélgettünk. Nekem az jutott eszembe, hogy ami megértésének múltban a logika volt a határa, annak jelentben is az, és a jövõben is az lesz. Egyszerûen azért, mert ami magyarázható az nem esik kívül rajta. Ha arra gondolsz, hogy a tudásunk nincs meg még valami megértéséhez abban egyetértek. Hagyhatjuk ennyiben, de azért elõtte megkérdezném, hogy neked mit jelent a logika, és hogy szerinted egy olyan világban, ahol nincs ember, létezne-e logika?
annak ellenére hogy a fogalmat az ember alkotta, nem tudom, mert el tudom képzelni hogy van olyan logikai rendszer amit nem az ember foglmazott meg. nem biztos hogy van, de el tudom képzelni (pl isteni logika, földönkívüli logika, a világegyetem logikája stb, és ezek sztem nem biztos hogy feltétlenül egyeznek a miénkkel)
de ezt honnan tudod hogy így van? te kerültél már kapcoslatba vele? tudod mit miért tesz? szerintem az ember elég kicsi (még) ahhoz hogy ilyen kijelentéseket tehessen.
Ez pont olyan mintha pl egy házimacska gondolná azt hogy az ember azért van hogy adjon neki enni, meg hogy simogassa, nem is jut eszébe hogy másképp is lehet.
"semmi, ami felfogható nem esik felfoghatóságon kívülre. "
én ezt nem is cáfolom, hanem pont azt mondom hogy lehetnek dolgok amiket mi emberek nem tudunk se felfogni, ergo logikusan megmagyarázni
pl itt van a gondolat elindító kérdés : létezhet-e valami hamarabb mint ahogy létrejön? logikusan nem lehet ilyen
de mi van akkor ha ez mégis bekövetkezik, de senki nem tud rá logikus magyarázatot adni, pedig attól még valaki teszemazt konstatálja a dolgot?
erre mondhatod azt hogy csak idõ kérdése hogy megtalálják azt. de én meg úgy gondolom hogy lehetnek oylan dolgok amik nme a mi logikánk szerint mûködnek
nyilván ez lehet hogy valahol csak fantazmagória, de amikor már szerinteünk mindenrõl tudjuk az univerzumban hogy hogyan mûködik, akkor is csak azon dolgokat fogujk ismerni amiket fel tudunk fogni. értem ezalatt azt, hogy szerintem sosem értjük meg mi az hogy Isten, szellemvilág, stb (persze már ha léteznek)
el tudom hinni hoyg léteznek olyan létformák amelyek a mi érzékelésünkön túl esnek, de kihatással vannak a mi világunkra
erre mondok is egy pédát:
vegyük a síkot, és rajta a képzeletbeli síkbeli élõlényeket namost õk csak a saját síkjuk történéseit látják. viszont ha egy térbeli alakzat áthalad ezen a síkon, akkor látják az õ síkjukban megjelenõ keresztmetszetét az alakzatnak fogalmuk sem lesz róla soha a büdös életben hogy mi az a térbeli alakzat, pedig látnak belõle valamit
"Edwin Abbott Abbott Síkföld címû könyvében egy olyan négyzetrõl ír, amely kétdimenziós világban él, mint egy papír felszíne. Egy háromdimenziós lénynek e négyzet szempontjából látszólag isteni hatalma van: képes például egy páncélszekrénybõl tárgyakat kivenni anélkül, hogy kinyitná (azáltal, hogy a harmadik dimenzión keresztül mozgatja õket), lát mindent, ami a kétdimenziós szemszögbõl falak mögé van elzárva, s eközben teljesen láthatatlan marad, mert a síktól néhány centire áll a harmadik dimenzióban. A dimenziós analógia arra enged következtetni, hogy egy négydimenziós lény hasonló bravúrokra lenne képes a mi háromdimenziós perspektívánkból."
Nem jó példák, és ugyan nagyon szemléletesek, de a mi logikai körünkbe tartoznak, ezért érvként nem elfogadhatóak.
Én nem léptem kapcsolatba Istennel, de épp azt magyarázom, hogy ezt a logikát követve semmiképpen nem is léphetnék.
Maradok azon az állásponton, hogy minden ami létezõ lehet a tudat tárgya. Ha megkérdezném, e-kívül milyen létezõ van, akkor bizony zavarba lenne az ember, mert létezõ dolgokat a tulajdonságaik alapján illetünk azzal, hogy léteznek. Tulajdonság híján létezés sincsen. Megismerhetõ tulajdonságok híján nincs ezen kívüli létezõ. Olyan nincs, hogy valami hatást gyakorol, okként mûködik, viszont nem értelmezhetõ, hiszen az okság épp ettõl okság.
szerintem a példa igenis jó ugyanis pont a logikát követve építi fel a mi érzékelési terünket.
minden dimenzió az egyel alatta lévõk halmazából épül fel vagyis: minden 2D (sík) pontok halmazából, minden 3D (tér) a síkok halmazából, minden 4D (idõ) a tér halmazából épül fel
illetve minden dimenzió csak az alatta lévõ dimenziókban tud közvetlenül beavatkozni, csak azokat érzékeli közvetlenül.
ezek alapján pedig valószínûleg van oylan, a mi dimenziónk feletti dolog aminek mi csak a hatásait érezzük, de soha nem fogjuk meglátni azt, ergo nem tudunk logikus magyarázatot sem adni a létére, mert nem szerezhetünk róla tudomást. csak azokból következtethetünk esetleg logikai alapon a létére, amilyen hatást gyakorol a mi dimenziónkra.
ezt nem én találtam ki, ez az emberiség logikai következtetésének jelenleg is része