Hogy lenne már alapvetõ igény? Mit jelent neked az, hogy legyõzni a másikat? Azt, hogy legyõzni és uralkodni felette, vagy összemérni a tudást és ezáltal a versenyszellem által még több kvalitás megszerzésére sarkald a másikat. De, ha már megakarsz cáfolni, akkor illene valami érvelést is mögé biggyeszteni... Ez kb. olyan, hogy a kutya/oroszlán/tigris/medve stb. alapvetõen agresszív és széttép, ha összetalálkoztok. Azért tûnnek agresszívnak, mert az élethelyzetükben, "pozitív" érték az agresszió. De megfelelõ környezetben õk is simán háziállatokká válhatnak. Jelen esetben az embernél is pozitív jelenség, ha legyõzi a másikat, ami önmagában amúgy sem zárja ki, hogy létrejöjjön egy Vénusz-projekt szintû társadalom. Szóval néha nem ártana végiggondolnod a miérteket, mert, ha pusztán a tapasztalataidra alapozol, akkor nem tudsz majd megfelelõ, objektív véleményt alkotni. Ha végiggondolod a miérteket, akkor észre fogod venni, hogy a körülötted lévõ emberek és te magad is mennyire erõs külsõ befolyás alatt állsz/álltok és, hogy az emberek nagy része mennyire aberrált valójában. A tudatosság növelése nem valami töltött spirituális fogalom, hanem csak annyi, hogy tudod a miérteket, vagy ha nem is tudod, de legalább felmered tenni a kérdést. Nem azért van az, hogy a valóban spirituális emberek békések és nem haragtartóak, agresszívek, mert ez a "vallási" meggyõzõdésük, hanem azért, mert tudják a miérteket és tudják, hogy ezeknek a negatív dolgoknak nincs valójában hasznuk. Ha megvizsgáljuk egy Vp. féle társadalom egy kellõen tudatos társadalom, ellenben a jelenlegi társadalom egy züllött és agyament társadalmi rendszer alapján mûködik. Nem az emberekkel van a baj, hanem azzal, h olyan szabályok szerint élünk, ami nem összeegyeztethetõ a tudatos létformával. Ezért is van ennyi depressziós, aberrált, sekélyes, buta ember.
Az emberiség feltalálja a terülj-terülj asztalkámat, ami ráadásul önmagát sokszorosítja, de ennek ellenére, még mindig szakácsokkal fõzetnek, amit persze csak kevesek engedhetnek meg maguknak. Aztán valaki azt mondja, "mi lenne, ha már feltaláltuk, használnánk is", erre a többség meg válaszképp, "te bolond vagy"... ...Lényegében itt tartunk. Az a szégyen, hogy nem a technológiára kell várni, (mint ahogy normálisesetben lennie kéne) hanem arra, hogy az emberek felfogják végre a dolgokat. Lényegében már a 70-es években ellehetett volna kezdeni az új társadalmat létrehozni. De véleményem szerint, kell még legalább 30 év. Addigra olyan pofátlanul magas szintû lesz a technológia, hogy mindenki számára evidens lesz a pénzrendszert végleg eltörölni.
Tökéletes világ nyilván nem létezik, de olyan létezik, ahol mindenkinek jó. Ha nem filozofikusan közelítjük meg a kérdést, hanem azt vesszük alapul, h vannak emberi szükségletek(étel, ital, friss levegõ, szabadság, szeretet, önmegvalósításra való lehetõség, megfelelõ környezet, stb...) amik ha kivannak elégítve, akkor boldog az adott illetõ.
Ha van olyan rendszer, ahol mindenkinek az igénye kivan elégítve, akkor feltételezhetjük, h mindenki boldog.
Én úgy gondolom, hogy létezik. Ha érdekel, miként, nézd meg ezt a videót: http://www.youtube.com/watch?v=4CZSrUIdfg0
Vagy ezt (részletesebb).:http://www.youtube.com/watch?v=giSe_XdnPts
A Slider elmélet szerint a dátum ugyan az (pl 1997),csak a fejlõdési fokok mások.Így alakulhat ki egy afféle idõ utazás.
és ha így van,hogy minden tett létrehoz egy síkot,akkor miért biztos,hogy idõutazás van és nem a Sliders elmélet,hogy párhuzamosan,de eltérõ idõben keletezett univerzumok,azaz csak egy fiatalabb síkba lépsz és nem idõben utazol?
Igen,erre nem gondoltam, hogy hogyan tartaná fent a " számára tökéletes" állapotot.
A paradoxonok elkerülése végett tudtommal a következõ két elgondolás van: - elkerülöd, hogy bármit változtass - felteszed, hogy multiverzum van
Az elsõ mondatodban jelzed, hogy te felteszed az utóbbit, tehát elkerülöd a paradoxonokat.
A probléma inkább azzal volna, hogy "amelyik neki tökéletes,és mindenki boldog lehetne". Ki mindenki? Mindenki minden világból úgysem lehet boldog. És mi biztosítja, hogy tudja egyáltalán valaki úgy módosítani a múltat, hogy "végül" (lesz-e vége? vagy állandóan vissza kell utaznia?) a számára tökéletes világot kapjon? Létezik-e egyáltalán ilyen? Számos scifi történet ezen kérdéseket feszegeti...
Mostanában, valamilyen film kapcsán, felötlött bennem egy kérdés... Tegyük fel, hogy sikerül megalkotni egy idõgépet,és visszamegyünk megváltoztatni valamit, akkor létrehozunk egy alternatív idõsíkot, de az eredeti is megmarad. Mégis azt hangoztatják, h nem szabadna semmit sem változtatni a múlton. De teszem fel, miért ne lehetne mindenkinek visszamennie, aki valamit változtatni szeretne, és akkor mindenki olyan idõsíkban élhetne tovább, amelyik neki tökéletes,és mindenki boldog lehetne. (persze az alapvetõ törvényeket be kellene tartani, pl lopni,gyílkolni stb tilos...)
Ha a tudatunk elõre tudná, mi a jövõ, az azt jelenti, h akármi teszünk az lesz, amit a tudatunk elõre megtudott, mert ügye csak úgy lehetséges, h a jövõt látja, ha valóban az történik "minden esetben". Ez viszont azt jelentené, h a világ az elõre elrendeltség alapján mûködik. Viszont, akkor szerintem ez azt is jelenti, h nem lehet több párhuzamos dimenzió. Az, h minden mindennel összefügg az jelentheti azt is, h egy lepke szárnycsapása befolyásolja a jövõt, de jelentheti azt is, h az a lepke azért csapott a szárnyával, mert egyes dolgok megtörténtek... ergo része a képletnek minden egyes kis momentum.
Vélem, hogy a lehetségest kerülgeted. Hiszen ha csak szellemileg tudunk utazni az idõben, nem tudunk olyat tenni, ami paradoxont okozhatna. Szvsz pedig nem is biztos, hogy jó lenne elõre utazni, tudni az esetlegesen ránk váró borzalmakat. Hogy akkor megelõzhetjük? Akkor viszont nem a jövõt látjuk. S az már megint paradoxon.
amúgy a különféle topicocban tanúsított hozzáértése miatt javasolni fogom az SG fórum szerkesztõinek, hogy 1saját urat polihisztorrá léptessék elõ, és ezt vmilyen formában a fejlécében is kerüljön feltüntetésre.
mondjuk büntetõpontok helyett kapjon annyi "kántorbotot" a csíkra, ahány témában járatos és megmondja a tutit :)
Julianus császár, az akkori világ ura, megpróbálta felépíteni Tírus városát az eredeti helyére. Nem sikerült neki (sem). Õ is azt szerette volna bebizonyítani, hogy a keresztények és a zsidók közös istene egy füllentõs isten. Nem jött össze neki.
Minden soha és örökké fogalmakkal fémjelzett bibliai isten-kijelentés a mai napig igaz! De nem tesz semmit. Mivel a kihívás a jövõre is áll, ha ilyen nagyon meg vagy gyõzõdve az igazadról, -hogy füllentõs-, akkor bizonyítsd be! De csak a szád jár, ahogy a többi hõzöngõsnek...
Talán tisztázni kellene, hogy mit nevezünk idõutazásnak. Azt, mikor egy test idõben utazik, ugrik? Vagy különbséget kell tenni a "fizikális és mentális idõutazás" között? Bizonyos kutatásokra alapozva kérdezem, melyek azt selytetik, hogy a psziché, az agy különbözõ jövõbeli eseményekrõl infókat tud "szerezni". Nos mit is nevezünk itt idõutazásnak?
öööö, kezdõ vagyok a témában, de érdekel, már jópár cikket ovlastam az elmúlt évek során. azt el tudná vki nekem magyarázni, hogy az idõutazást miért párosítják a fénysebességgel, illetve annak a túllépésével ?
most is vannak kísérletek és megfigyelések arra, hogy lehet a fénynél is gyorsabb kommunikáció illetve információáramlás az agyagrészecskék között. ez nem is mondana ellent az einstein-i relativitáselméletnek, hiszen arra épülve már 4 nél több dimenziós teret képzel el sok neves tudós.
ami leg szembeötlõbb nekem, hogy pl látjuk egy távoli galaxis fényét, ami x millió fényévre van tõlünk. tehát egy korábbi állapotot látunk MOST. de enne mi köze van az idõhöz ? morbid példa, meghalt egy hozzátartozóm nemrég. órákkal késõbb tudtam meg, de nekem akkor halt meg ugye, amikor telefonon közölték a hírt. de ez ugye a halál tényleges idejére nem volt hatással, csak nekem volt az az érzésem, mintha AKKOR történt volna...
És valóban, ma sem áll ott város. De állhat még holnap. És akkor az Úr Isten hazudós isten lenne. Ez egy örökre szóló kihívás. Egyike a Biblia több mint száz kihívásának, amelyeket sohasem tudtak meghazudtolni. Pedig megpróbálták. És bármikor megpróbálhatják, bárkik, bárhányszor. Örökre szólnak a kihívások.
Valószínûleg idõgép birtokosa az Úr Isten. Másképpen hogyan lehetne ezt magyarázni?
Tehát íme, a bizonyság az idõgépre!
Relatív mi értelmetlen. Ez csak attól függ megérted vagy sem.
Az idõben utazni.Megteheted! De csak asztrál testben teheted meg. Nem szólhatsz,nem érinthetsz senkit,csak ott vagy! Látsz!
Ja, hogy félreértetted.... Azt a kérdést idéztem egy elõzõ hsz-bõl, csak lemaradt az idézõjel 1049. hsz. Nem én kérdeztem. Azt hittem a kérdésednek köze van a fényhez, a színskálához, a hullámhosszhoz, a fényvisszaverõdéshez, vagy ahhoz, ha egy tárgy piros színû milyen fényt nyel el és milyet ver vissza.... Az világos, hogy a fénysbesség azért így nevezendõ, mert a fényt mikor megmérték ennyivel terjedt (hozzávetõlegesen, hisz a mérési eredmények között volt difi).
jajistenem, ez a link nem válasz a kérdésre .... no comment, bár akkor lepõdtem volna meg ha rájössz, hogy a kérdést nem azért tettem fel, hogy válaszolj rá, hanem hogy rájöjj arra, h pont ugyanolyan értelmetlen mint a te kérdésed. a piros szín azért piros, mert így neveztük el a piros színt. a fény sebessége meg azért fényszebesség, mert így neveztük el a azt a dolgot, aminek a sebessége fénysebesség.
Megnéztem. Szerinted mi az összefüggés e között, meg az idõutazás között?
Minek nézzem meg, ha nem értek a kommentbõl szinte semmit? Találgassam, mit láttam? Nem sok értelme lenne...Ja, de jól szórakozhatnátok a találgatásaimon, csakhogy nincs momentán kedvem a bohóc szerephez...
Hát nem tudom felfogni mihez kellett volna az angol nyelvtudás? Csak "nézni" kell. :O)
Itt is van egy pici hiba: az angol nyelvtudásom hagy némi kívánnivalót maga után...:) Miért lóg ki a sorból a fény? Miért hol részecske, hol hullám természetû? A fény teljesen hétköznapi jelenség és állítólag majd mindent tudna róla, akor miért nem alkalmazkodik a szabályhoz, hogy vagy, vagy? És hogy tudnak megfelezni egy fotont, ha nincs tömege? Hogy lehet megfelezni a "semmit"? Vagyis széthasítani? Kérdezzek még?:)
Ketyeg az óra, tik-tak, másodpercenként tik-elve. Ezt a ketyegést a végtelenségig lelassítva megáll, de lassíthatjuk-e addig, hogy vissza félé tak-tik-eljen? :O)
A felvetésedben "ha bármilyen anyagot a tömegbõl eredõ jellemzõk akadályoznak meg abban, hogy átlépje a fénysebességet", csak egy pici hiba van. Nem azt akadályozza meg, hogy ÁTlépje, hanem, hogy ELérje.
A végeredmény nem teljesen ugyan az.
Biztatásnak itt egy videó, érdemes megnézni! http://www.youtube.com/watch?v=W3YZ5veN_Bg&feature=player_embedded
Tehát a kérdésed: a fény miért fénysebességgel terjed?
Nem ez volt a kérdésem.De ha jól láom, vannak akik kapásból megértették a probléma lényegét: ha bármilyen anyagot a tömegbõl eredõ jellemzõk akadályoznak meg abban, hogy átlépje a fénysebességet, vagyis idõutazzon, akkor a nulla tömegû fotonnak nem lehetne akadály az idõutazás. Akkor hogyhogy nem lépi át? Vagy nem csak ezen múlik a fénysebesség átlépése,vagy a fotonnak van tömege, tehát számára is akadályt jelent, hogy idõutazzon. Kb ennyi volt a felvetés lényege...bocs, ha elkapkodtam a leírást...
Hát a várakozásoddal ellentétben két ló is csak egy ló sebességgel tud menni. Most azt ne vegyük figyelembe, hogy két ló, ugyanakkora terhet gyorsabban tud húzni, mint egy. Terheletlen lovakról van szó és ha nem egyformák és össze vannak kötve, akkor közel a lassúbb sebességével haladnak, de ez már a példa hibája. Az elméleti lovak tökéletesen egyformák. :O)
Igen a fényhez képest álló (a fénysebességnél lassabb) megfigyelõ észleli a fény tömegét. A fénysebességû megfigyelõ számára, vagy a nyugalomba lévõ fény tömege állítólag 0. Ezt könnyû cáfolni: ha ez igaz lenne, akkor ha anyag sugárzássá válik (annihiláció), akkor végtelen sok sugárzás keletkezne, hiszen 1 db foton mindig csak 0 tömeget vinne el. Tudjuk, hogy ez nem így van.
Szerintem illene már felfogni azt hogy a (fénynek) fotonnak van tömege, ha itt elakadnak emberek akkor szerintem nem sok értelme van mélyebben foglalkozni a témával, el fog veszni benne... Remélem nem fogja senki felvetni azt hogy a nyugalomban levõ fotonnak nincs tömege, tudtommal ilyen foton nincsen.
"olvastam, hogy a fotonnak nincs tömege. Akkor miért nem tudja átlépni a fénysebességet?" Tehát a kérdésed: a fény miért fénysebességgel terjed? Szerinted milyen sebességgel terjedjen a fény, kétszeres fénysebességgel?
A ló mehet kétszeres lósebességgel? Csak az ember tud saját nagyságánál nagyobb marhaságot kérdezni. Abból se mindenki. :O)
Segítség!!! Nem értem: Olvastam, hogy indoklásképpen, hogy miért nem lehetséges "anyagnak" idõutazni, átlépni a fénysebességet tömeget, meg gyorsulást meg ilyesmiket soroltak fel. Na meg azt is olvastam, hogy a fotonnak nincs tömege. Akkor miért nem tudja átlépni a fénysebességet? A fény ami fotonokból áll határesetnek tûnik, hisz hol hullám, hol részecskeként viselkedik. Lehet, hogy a foton az a legkissebb részecske, amelyre még ha részben is de vonatkozik ez az "anygokra" jellemzõ szabályrendszer, bár már nem teljesen? Kell hogy legyen tömege, különben lazán át tudná lépni a fénysebességet, nem? Hogy a fenébe nem tudja a foton átlépni a fénysebességet, ha nincs tömege és miért ne tudna idõutazni? Ha nem tud, akkor viszont kellene, hogy legyen tömege. Nem tudjuk mérni? Tudom, núi logika....de komolyan, nem ellentmondásos ez egy kicsit?
Idõutazás lehetséges, azt nem mondom hogy kétirányban de a jövõbe lehet utazni. Itt annyit kell csak tisztázni hogy ez az idõutazás azt jelenti hogy elmész egy távoli csillagra, nézelõdsz, kutatgatsz, megunod magadat vissza akarsz jönni a Földre a családodhoz! Na, meglepõdsz amikor vissza érsz mert nem fogadnak a családtagjaid mivel meghaltak már régen.
Annyi a trükkje hogy -mint ki lehetett találni a csillagra való utazásból-, az utazási sebesség közel fénysebességgel kell hogy történjen, vagy valahogy nagyon nagy gravitációs mezõ közelében elhaladni, mivel az idõt két dolog lassíthatja le: Gravitáció, Gyorsulás.
A feltételezés kiagyalói abból indultak ki, hogy a foton, és minden ami zéró tömegû és fénysebességû haladásra képes (bozonok, gluonok,) ideje zéró.. Azaz ha ebben a zéró idõben szétvágjuk és az egyik féllel teszünk valamit, akkor a másik fél ezt "érzékeli" és a távolságtól, idõtõl azaz a téridõ beli távolságtól függetlenül kijelzi.
Nos, mint írtam, ezt sokan vitatják.. Többek között azzal, hogy a vágással két külön, egymástól független zéró idejû rész jön létre. Valamint azzal, hogy a tovább utazó fél csak fénysebességgel haladhat, és ezzel a másik felétõl az annak befogása idõpillanatában csak akkora távolságra van, amekkora a fényút hossza a kettõ fél között.
Így ez az elv, ha igaz lehetne, akkor is csak az információ átvitelre lenne használható, anyag átvitelére nem.
"távolhatással" Ha jól értelmezem, akkor ez a módszer a tériidõt lépné át, vagyis sem a távolság nem játszana döntõ szerepet, sem az idõ? És ha nem fotonokról van szó, hanem "apróbb" részecskékrõl, hullámokról, mittom én?
Vannak olyan tudósok akik kristályokon "széthasítással" nyert ikerfotonokkal idõben és térbeni "távolhatással" kísérleteznek.
Az elv lényege az, hogy jelen felfogásunk szerint a foton ideje indulástól - érkezési zéró.
Így ha indulás után felszelünk ikerpárrá egy fotont, akkor a tagjai között különleges kapcsolat áll fenn. Ha az egyikkel történik valami, akkor a másikkal is történik valami.
Azaz úgy vélik, hogy ha az egyiket detektálják vagy elnyeletik detektálás nélkül, akkor ezt a másik fél "érzi" és vagy megjelenik a detektoron, vagy nem.. Eddig nem sikerült igazolni ezen feltételezés igazát. Pedig ha igaz lehetne, akkor az egyik fotont elküldenénk a jövõbe és ott detektáljuk vagy elnyeletjük és akkor a múltjában a másik foton a detektoron ezt "elõre" érezve jelezné..
Csak van egy kis bibi! A két fél egyforma.. Azaz az elsõként elnyelt vagy detektált esetét jeleníti meg a másik. Azaz ez a módszer nem használható sem a távolba fénysebességnél nagyobb sebességû adatátvitelre, sem a múltba visszajelzésre, és így a jövõbõl sem üzenhetünk vissza általa..
A módszer alapjait is vitatják más tudósok, mondván, hogy egy foton számára teljesen mindegy, hogy mi az ami elnyelte.. Csak az elnyelõdés ténye számít, de az semmit sem számít, hogy detektor vagy egy detektálásra nem használt egyszerû lemez az elnyelõ. valahol azt olvastam, hogy a sikeresnek látszó kísérletek mögött az állt, hogy a fémlemezen elnyeletéskor minimális elektronmozgást okozott az elnyelõdõ foton. A detektáláskor pedig, mivel sok százezer voltos foto elektron sokszorozós detektort használtak, az elektronsokszorozó által kisugárzott nagy energiájú elektromágneses hullámok érték el a másik fotont és detektort, és ezzel "segítettek be" a detektálás vagy nem detektálás közötti döntésbe.
Kérdés: Jelenleg az az elfogadott, hogy nem lehet idõutazni, de jövõt érzékelni lehet? Ha nem raszkodunk a fizikai test idõugrásához, "más síkon" lehet idõt "ugrani"? Ha a fotonok képeek "kommunikálni" idõeltolódás nélkül létezhet kommunikáció idõkorlát nélkül? Ehhez kapcsolódó kérdés: Van egyáltalán általunk ismert a fotonnál kisebb részecske amely képes lehet ilyesmire (fizikai megközelítésben)?
Abban az elméletben, amelyiknek az alaptételeit utólag a szerzõje tette semmissé.. Na így lehet! Egyszer a Skála igazgatója a Metró igazgatójával folytatott vitában mondta, hogy "Ami pedig nálunk nincs, az 1000 forinttal olcsóbb mint a Metróban nem lévõ.."
én pl. olvasdam a Nostradamus üstököse c. könyvet régebben, és elég ciki.. kb. jelenések könyve színvonal
na de on: maradjunk annyiban, hogy nagyon úgy néz ki idõutazni csak a Year Zero-tól lehet-már ha egyáltalán-, addig meg be kell érni az idõ dilatációval..
Én sem láttam még a láthatatlan rózsaszín egyszarvút.. Nostradamus jóslatai meg nem jóslatok, hanem olyanok, mint a bárányfelhõ. Bármit bele lehet látni. És látnak is...
Nostradamost tisztelem, olvastam a mûveinek egy részét.Orvos is volt, csillagász is, jós is, látod vele is az történt, hogy bár annyi embernek segített, gyógyított, bejöttek a jóslatai akkoriban, de a családja halálát nem látta elõre és kapásból majdhogynem "megkövezték". Azért érdekes, hogy egy hiba, ami neki volt ráadásul a legszomorúbb hogy megváltoztatta az emberek hozzáállását. Na mindegy, ez már történelem....
Nos, igen ha veszi a fáradtságot az díjazandó. Viszont az ilyen jellegû, vagy bármilyen "jóslatot" ha elõre elmondják könnyû megakadályozni és hoppá, már be is bizonyosodott (?) hogy csalás az egész...Lehet, hogy logikailag megint "ugrottam" pár lépést, de erre igyekeztem rámutatni. De mindegy, nem érdekel a jóslás.
Legalább vette a fáradságot, és állított valami falszifikálhatót, vagy ellenõrizhetõt. Legtöbb jósnál meg mindig csak utólag derül ki, hogy látta a jövõt.
tudom, hogy viccnek szántad, de itt jön képbe a KÁOSZ. mert Tõled független (esetleg függõ) események miatt vagy megteheted (megteszed), vagy nem szerintem: "kicsit vagyok jó a jövõlátásban."
Én is látom a jövõt. Nemsokára elpustítok egy sajtos szedvicset. Hétfõn megyek dolgozni. Kedden meló után meg angol óra. Szóval nem kicsit vagyok jó a jövõlátásban.
Keress magadnak, ha érdekel. Attól hogy te nem hiszed el, nem jelentheted ki, hogy ilyen nem létezik. Erre próbállak rávezetni mióta...Hiába döngetek kaput, falat....
"franczi - 2009. április 25. 1:48:24 Fizikusként kissé hadd csóválom a fejemet. 3 esemény, melyek "nagy dolgok". Milyen szempontból? A pápa halálát 2004-ben sokkal több ember gyászolta, azt mégse látták elõre... És miért nem volt hasonló most az olasz földrengés elõtt? Mitõl függ ez? Nem lehet, hogy a véletlenszámok eloszlása skálafüggetlen fluktuációkat tartalmaz, és néha vannak benne csúcsok, melyek úgy látszik nem is egyforma idõközöket véve látnak elõre..."
ja tényleg, és akkor Michael Jackson halála elõtt ki kellett volna akadnia, mert ha jól tudom rekordokat döntött ez a tragédia
Na oké, feladom. Elmélet nincs, gyakorlatilag meg elõfordul, hogy van aki látja a jövõt. Ennyi. Mért pont ebben ne lenne eltérés elmélet meg gyakorlat között...
elolvastam a cikket. itt a lényege. ez nem idõutazás, inkább valamiféle vonzástörvény-szerûség. visszafelé ható okság, ez még elég instabil "elmélet"
"Végkövetkeztetés
Jelen cikk írója nem azt állítja, hogy klasszikus értelemben létezik a jövõbe látás, hanem azt, hogy - több száz (szinte valamennyi, interneten elérhetõ) cikk és publikáció részletes tanulmányozása után legalábbis komolyan feltételezhetõ, hogy tényleg van valamilyen információ-áramlás a téridõ jövõbeli, ill. múltbéli pontjai között. Ez az információ-áramlás látszólag úgy valósul meg, hogy elkerüli az idõparadoxokonat, és nem sérül semmilyen logikai, matematikai vagy fizikai alapelv."
Vagy felveti azt, ami a méréseknél is valószínûsíthetõnek tûnik, hogy a tudatunk (tudatalattink) képes jövõt érzékelni csak más más mértékben. Az agyunk képes lehet idõutazásra, csúszásra ill. idõtõl tértõl függetlenül infót gyûjteni?
felesleges részletekbe belemenni, mert mint írtam ez a kérdéskör felveti a végtelen univerzumsokaságot, ami szerint minden létezik valahol, és mindennek az ellenkezõje is..
Pl. mész az utcán és látsz egy kocsiból kiszálló embert az utcátokban de nem tudod mikor lesz, bár azt tudod pl., hogy olyan kocsit még nem láttál a környéketeken. Nem ér azt írni, hogy többé ki sem mész az utcára.