Képzeljétek mi történne akkor, ha (valami csoda folytán) aranyat, gyémántot, vagy valami nagyon ritka,de hasznos fémet találnának a Holdon.( Persze sokat) Azonnal mindenki ûrhajókat, és leszállóegységeket kezdene el gyártani..
amúgy meg kütyü 7 évig oda, adat 67 percig vissza, kütyük vagányak :))
Érdekelne h mikor lõtték fel ezt a cuccot, (mennyi ideig tartott neki odajutnia,) mennyi idõ kell ahhoz h az általa sugárzott jel ideérjen a Földhöz, ill. h milyen technikai szinten vannak a szondán elhelyezett kütyük??
He3+deutérium=He4+p ez így már nem tûnik hülyeségnek ...
A He3-ról volt szó, ez eggyel kevesebb neutront tartalmaz, mint a "normál" hélium.
http://www.sg.hu/cikkek/34665
Héliummal is megy a fúzió, csak nehezebben. De nekem is rémlik az a cikk, amit dez említett. Abban már nem vagyok biztos, hogy He volt benne, de úgy rémlik.
Hát, bizonyára igaz, hogy sokmindenért nem kell egy darabig máshova menni, de pl. nemrég volt itt is cikk róla, hogy max. néhány évtizeden belül az egyik fajta fúziós erõmû fütõanyagáért a Holdra fognak járni, mert édeskevés van belõle a Földön (a He egyik "variánsa"). (Ha jól emlékszem, ilyen erõmûvet könnyebb is lesz építeni, csak azért nem foglalkoztak vele jobban, mert túl drága volt a fütõanyag.)
az egész nyugati piac az USA piaca a multcégek világában, az hogy made in valahol az nem jelent semit, csak az számít kinek kezében van az a tõke ami megtermelte az árút, és a tulaj milyen kapcsolatokkal rendelkezik ...
na akkor az egész képbõl vedd ki az USA katonai hegemóniát ... és képzeld el akkor mi lesz ...
Ja, pl. Japán közel zéró katonai potenciállal olyan gazdasági nagyhatalom, hogy öröm nézni. Költenek is ûrhajózásra rendesen. Legyen gazdasági szféra is, de ilyen Titán-szerû ûrmisszókra még sokáig nem lesz tõke. Még sok-sok száz évig aligha lesz rá gazdasági szükség, hogy bármiért is elhagyjuk a Földet.
Épp azt magyarázom, hogy hiába Amerika katonai hegemóniája, gazdasági téren akkor is bukni látszik, és ezen a fegyverkezéssel nem tud változtatni. A kis kínai textilkereskedõ le se tojja az egyesült államok lopakodó bombázóit, sõt, még örül is nekik, mert õ gyártja bele az üléseket. Ugyan mit csinálsz ellene a hadsereggel? Megfenyegeted, hogy ha dömpingáron gyártja, akkor szétbombázod a raktárait? Mi a fenének a stratégiai fölény a tajvani alaplapok ellen? Ha fegyverrel kényszeríted ki, hogy adják magasabb áron, gazdasági blokádot hirdetnek ellened és abba belerokkansz, ha meg szétbombázod õket, akkor az meg visszaüt a gazdaságodra. Persze lokális konfliktusokban nagyon jól jön egy kis hadsereg, de a világversenyt nem a fegyverkezés fogja eldönteni. Ha meg valami kretén mégis úgy dönt, hogy megpróbálja, akkor mindenki bukni fog.
nem költségvetési pénzekbõl kell elképzelni az ürkutatás jövõjét, hanem a gazdasági szféra általi kiaknázás a járható út, csak éppen lassabb út, de a törekvés megvan ...
a piacot az erõfölénnyel fenn lehet tartani, mert senki nem vállal fel katonai konfliktust, aki valamennyire normális
a gondolat ott bukik, hogy ki a fene vállalna egy nyílt háborút egy ilyen egyértelmû hegemónia ellen? Ha pedig azt a pénzt ûrkutatásra szánnák, a gazdaságnak tényéleg mindegy lenne mert az is innováció, csak éppen semmi stratégiai fölényt nem biztosít már, nem úgy mint az ûrverseny kezdetén, mikor még nem lehett teccés szerinti pontra csapást mérni mint jelenleg.
Semmi sem indokolja, hogy az Egyesült Államok annyi pénzt költsön fegyverkezésre, mint a világ többi állama összesen. Az USA ma a siker esélyével vívna meg egy globális háborút a világ összes többi államával szemben, ami egy teljesen valószínûtlen forgatókönyv, tehát az önvédelem fenntartása semmiképp sem indokolja a további katonai kiadásokat és fejlesztéseket. A másik felvetésedrõl pedig úgy gondolom, hogy az a politikai naivitás, ha valaki úgy gondolja, hogy ma a gazdasági kérdések a fegyvereken dõlnek el... Az USA folyamatosan piacot veszít, és nem Tajvan elfoglalása miatt, hanem mert a kínai gazdaság izmosodik, és miután a világgazdaság globalizálódik, egy háború egyre kevéssé lesz érdeke bármelyik érdekelt félnek. Az USA hovatovább majdnem annyit veszítene egy Kínával folytatott háborúban, mint Kína maga. Bõven elegendõ lenne, ha a vezetõ gazdasági hatalmak lépéselõny keresgélése helyett csak a hadseregek között meglevõ technikai különbségek fenntartására koncentrálnának, de akkora lendülete van a katonai ipari komplexumnak, hogy ezt nehéz a lobbikon keresztülvinni, ráadásul a gondolkodni képtelen választók meg asszisztálnak hozzá. Ha ez a trend folytatódik, mint ma, az USA hamarosan abszolút katonai fölénybe de gazdasági hátrányba kerül, és EZ, pontosan ez vezet az elkerülhetetlen háborúhoz, mert nem marad más lehetõsége, mint hogy használja katonai fölényét. A Szovjetuniót is csak az fogta vissza, hogy ott volt az USA ellenpólusnak, most ez nincs... Azt a pénzt meg, amit improduktív tankokba meg repülõkbe ölnek, hogy meglegyen az innováció, pontosan ugyanolyan hatékonysággal lehetne ûrkutatásba ölni.
Nos még egy két kép:
http://index.hu/gal/?dir=0501/tech/huygens0114/
az egyesült államoknak meg külön erõfeszítés fenntartani a satus qvót, amit egy évtizeden belûl elveszíthetne ha jelentõsen csökkentené hadi kiadásait, ami egyet jelentene piacai szükölésével, a recesszió erõsödésével, és egy ilyen világpolitikai helyzetben egy újabb nagy háború fenyegetésével ...
kukacos ahogy a felfedezés vágya emberi vonás úgy az agresszió is az ... politikai naivitás azt hinni hogy fegyverkezésre szánt összegek kidobott pénzek lennének. Ha nem költenének rá akkor a nemzetek közötti farkastörvények gyorsan megpecsételnék az ország sorsát ... evvan ...
Ja, és még egy apróság: Az összes ûrkutatásra költött pénz semmiség ahhoz képest, amennyit alkoholra, dohányra és drogokra költenek az emberek. Szerintetek melyik a hasznosabb ?
B-2-rõl bõvebben itt lehet olvasni : http://www.fas.org/nuke/guide/usa/bomber/b-2.htm "Unit cost: Approximately $2.1 billion [average]" "Inventory: Active force: 21 (planned operational aircraft);"
Meg az is érdekes, hogy az ûrsikló különféle utódainak fejlesztését sorban leállították a költségekre hivatkozva, pedig ezek egyik fõ célja épp az lett volna, hogy azt a küldetésenkénti 1 milliárd dollárt megspórolják. Ha ezt összehasonlítjuk a SpaceShip One 1 útjának költségével... (persze nem egészen egy kategória a kettõ)
Annyira szánalmas, aki az ûrkutatásra fordított, egyébként a költségvetésekben elenyészõ összegeket sajnálja. Még ha elvonatkoztatnánk is attól a mérhetetlenül szûklátókörû véleménytõl, hogy ne foglalkozzunk alapkutatással, mert nem biztos, hogy megtérül - minden technikai haladás, amit elértünk, valamikor valakinek csak értelmetlen játéknak tûnt - akkor is nevetséges, hogy ugyanezek a személyek elsõ helyen nem a hadseregekre elköltött iszonyatos ezermilliárdokat sajnálják. Egyetlen B-2 bombázó darabja 2 milliárd dollár körül van, ha jól emlékszem, és egy olyan hidegháborús relikvia, amire ma már igazából az égvilágon semmi szüksége még az amerikai hadseregnek sem. Az ilyen gyermeteg gondolkodású idióták miatt csökken évrõl évre az ûrkutatásra fordított pénz, mert mindig lesz politikus, aki populárissá tesz egy ilyen gondolatot és érvényesíti a döntéshozásban is, miközben bal kézrõl milliárdokat juttat mondjuk olajipari cégeinek, felmarkolja a kenõpénzt és boldogan támogatja a fegyverkezést is. Amíg a Cassinirõl hallva az az elsõ reakció, hogy "kinek jó ez ennyi pénzért", addig az illetõ éretlen, nem tud semmit a világ mûködésérõl. Sajnos nem vagytok egyedül...
Igazán nem akartalak megbántani, de ha kicsit visszaolvasol, rájöhetsz, éktelen hülyeségeket irtál, ami nem lenne baj, csak ne eröltesd, és ne sértödj meg mikor fel hivják a figyelmedet rá. Ennyi..... Csak hogy értsd miröl irok: 1: senki (én sem) éllitotta itten hogy a titán a jupiter holdja lenne 2: de, "leszálltak" a jupiterre, függetlenül attol hogy az gázoriás 3:leszálltak a venusra is..igaz vagy a 6-ik szonda volt, mire kikisérletezték hogy kibirja az irreális felszini körülményeket.. na, ennyi :)
"A Huygens az új adatok fényében 2 óra 27 perc és 50 másodperc ereszkedés után kb. 16 km/sebességgel ért felszínt. A zökkenés nyomán egy szenzor kikapcsolódott, de néhány percen belül az is feléledt. A penetrátor 15 cm mélyen hatolt be a Titan felszíni törmeléktakarójába és az elsõ elemzések szerint egy vékony felszíni kéreg után homogén szerkezetû anyaggal találkozott. Ez mechanikai szempontból a nedves homok vagy agyag viselkedéséhez állt közel. A megfigyelt szélsebesség 10 és 20 km magasság között 25 km/h körül lehetett. Mindezt földi rádióteleszkópok segítségével 1 m/s pontossággal számították ki, azaz részben sikerült pótolni a fent említett hiányosságokat. 16 és 18 km-es magasság között valószínûleg egy metán ködön haladt át a berendezés. A külsõ hõmérséklet az ereszkedés elején 160 km magasan 70,5 K körül volt, a felszínen pedig 93,8 K. "
kezdem azt hinni, hogy tényleg nincs egy jó minõségû kép sem, az pedig nagy marketing hiba, mert az ilyen projekteket nem csak a tudósoknak kell eladni, hanem a nagyközönségnek is, és ez a sok fekete fehér pacákkal tarkított elnemtudomképzelnimicsodákon kívûl nincs semmi ...
Akkor tágítsad szépen még a tudásod a hobbidban mert ez így csak "hobbika" a hiányos ismeretek miatt. :)
Keldor Vénusz ügyben tényleg mûvelõdjél még egy cseppet figyelmedbe ajánlom a Venyera projektet !!!
Az ESA-nak meg jogosan jár a lecseszés, mert ha a marsroverek hazaküldnek valamit azt fél órán belûl megtalálod az oldalukon, míg az esa ... inkább nem mondok semmit ...
"A Titan immár a hatodik olyan égitest, amelyre ember alkotta szerkezet szállt le, a Vénusz, a Hold, a Mars, a Jupiter, valamint az Eros kisbolyó után."
Ez nem igaz, pár képpel kiszúrják a szemünket, amikor az adatok már sokkal fontosabbak lennének. Az OK hogy feldolgozás alatt vannak, de pár alapadotot azért közölhetnének. Az ESA elég rosszul kommunikál szvsz, a Mars Expressrõl is csak néha mondanak valamit, szemben a Nasa-val, aki a marsjárók tevékenységét napokra lebontva összefoglallja, ill. közzétesznek minden képet. De úgy veszem észre az USA-ban más tudományágakkal szemben is sokkal közlékenyebbek mint az eu-ban. :(( Ezt nem lehet a pénzre fogni!
hejj nekem hobbim a csillagászat szal értek hozzá de egy páran itt elég hülyeségeket mondtok..
a Titán a Szaturnusz legnagyobb holdja.. nem a Jupiter-é
a Jupiterre nem száltak le mert az gázóriás!!
ami azt jelenti h nem szilárd hanem létnemû
és a Vénuszra sem száltak még le csak 1 szodna kõrõzi mert ott nagyon meleg a felszin a közlekedésre! tudniillik a bolygó 95%-nál is több az aktív vulkán..
felreertetted hogy mit akartam megtudni. az a baj a forummal hogy a hangsulyt nem lehet hallani. en nem azt mondtam hogy ha nincs 50 even belul hatasa akor nincs ertelme! en azt akartam megtudni hogy van e valami konkret dolog mint pl: ahogy kepler ellipszis palyai meg a muholdak. szoval semmifele urkutatas ellenesseg nincs a kerdesembe, egyszeruen nem ismerem es szeretnem megismerni. tudom, biztos vesz csomo olyan amit sok sok ev mulva tudunk meg h mert volt jo. ok???
Jupiter :) de tényleg, de persze nem leszállt, mert ott nem nagyon van mnire, de belépett a légkörbe?felszini gázba, vagy mibe :))) végülis leszállás volt :))
Gondolj arra, hogy Amerika felfedezésének milyen kézzelfogható eredménye volt az elsõ ötven évben, aztán meg az elsõ 500 évben (mondhatnánk persze némi cinizmussal, hogy hát azzal is nõt a légszennyezés:) )... És a Titán éppcsak egy paraszthajszállal van messzebb Amerikánál, arról nem is beszélve, hogy nem csak a megközelítése hanem az ottlét is "néminemû" nehézségekkel bír...
Kartacs: A most kapott eredményekkel kapcsolatban annyit tegyünk hozzá, hogy nem csak fotók vannak, a légkörrõl is vannak pl. infók (meg passz, hogy még mik), amiket egyenlõre elemeznek, úgyhogy még nem is látjuk teljes egészében mit kaptunk azér a 700 millió euróért/usdért cserébe...
Esrohnoil: A szelekkel kapcsolatban, az Origo-n 6-7 km/h keresztirányú szélrõl olvastam, amit te írsz, az nem egy korábbi feltevés? (amirõl a leszállásal most bebizonyosodott, hogy téves?)
Végül egy kérdésem is volna, több helyütt azt olvastam, hogy ez a 6. égitest, amire leszált ember készítette jármû... Vénusz, Hold, Mars... Titan (Cifutól olvastam, hogy az Eros még) és mi a hatodik, tudja valaki? elõre is kösz
Most próbáltam Maxthon-al (IE6), Mozilla 1.7.3-al és FireFox 1.0-val is, mindhárommal gond nélkül megy, a NASA hivatalos oldalához mondjuk a FireFoxal le kellett töltenem a Macromedia Flashplyer7-et (a többin már fent volt), de ennyi, a Cassini oldalhoz pedig nem kell Flashplayer, szóval azzal eddig sem volt gondom...
Ez leginkább azoknak szól akik az ûrkutás ellen beszélnek...
Most azt a mindenki álltal emlegetett mondatot, hogy még mindig barlangokban élnénk inkább kihagynám !... de valahol tényleg így van, mert ahhoz hogy ez a szonda odáig lejusson, nagyon sok infrastrukturát ki kellett építeni, ami nagyon sok embernek adott munkát. Másrész az ûrkutatás az egyik olyan dolog ami húzza a gazdaságot, mert nagyon sok olyan dolgot fejlesztenek ki amit nem is igazán az ûrkutatásban használunk. Lásd: mûanyagok, teflon... és még nagyon sok más.
Márészt szerintem nem csak az a csodálatos az egészben, hogy képeket látunk (mert abban van igazság, hogy igazán sok kézzelfogható haszna nincs egy képnek magában) hanem hogy képesek vagyunk ilyet véghezvinni.
Másrészrõl ha az ennek nincs sok értelme akkor mit mondodok a gyémántokról, alkoholról, vidámparkokról, mûvészetrõl? Mennyivel van több hasznuk? Mégis mennyivel többet költünk rájuk.
Tutik az elsõ képek. Kiváncsi vagyok mikor érünk olyan fejletségi szintre, hogy vissza tudjuk majd hozni a földre. Minden esetre ezzel hagyunk egy ajándékot a jövõ ûrhajósainak.Persze a Mars szondákkal is, de ez azért picivel távolabb van. Más: Amióta áttervezték a NASA oldalát nem tudok képeket letölteni :( Firefox-ot használok. A Képek neve megjelenenik, de maga a kép és a link nem. Tud valaki gyógyirt? Elõre is köszi!!
lol és ha 50éven belül nem lesz gyakorlati haszna, csak 200éven belül, akkor hülyeség lenne az egésszel foglalkozni? rotfl kepler is mikor rájött már az ellipszis pályákra, de igazán hasznosítani (ahogy értelmezed te ezt a szót) csak a mûholdakkal tudtuk, nem kis idõ elteltével akkor most keplernek se kellett volna törnie magát, mert 50éven belül em lett gyakorlati haszna? :))
Az Index kicsit elszámolta magát. A Cassini-Huygens program összköltsége 3.26 milliárd $ (tervezett), mennyi is a dollár/euro váltás? Hát igen...
Egyébként csak pár adat: csak a szonda elindítása (vagyis az indítójármû és a fellövés költségei) 422 millió $-t emésztettek fel, a fellövéstõl a program leállításáig terjedõ idõszakra 708 millió $-t számolnak, amiben nincs benne a szondával való kommunikációhoz szükséges rádióteleszkópok költsége, ami 54 millió $.
Amikor a Voyager 2 elhaladt a gázóriások mellett, annak volt valami kézzel fogható eredménye? Nem igazán. Viszont akkoriban szinte semmit sem tudtunk még a külsõ két gázóriásról, és a mai napig csak a Voyager 2 volt az egyetlen ember alkotta szerkezet, ami meglátogatta ezeket. Ettõl függetlenül tudományos szemmel sokkal többet tudunk már. Amikor a program elindult még nem tudták, hogy mi vár a szondára, metán-tavakatól kezdve az erõsen korrozív légkörig minden felmerült, de ez mind találgatás volt, a korábbi ismeretek alapján. Mostmár van némi valós kép arról, milyen a Titán felszine, ez pedig nem lebecsülendõ.
Az ûrkutatás lényege az, hogy megismerjük a bennünket körülvevõ világot. Ha az emberiség eljut oda, hogy kolonizálni kezdi a naprendszeren belüli világokat, akkor ez a tudás felbecsülhetettlen értékû lesz. Ezen kívûl ha nem vagy kiváncsi a téged övezõ világokra, honnan tudod, hogy ott mi vár adott esetben rád?
A cikk nem rossz bár az indexen több tényszerû infó van szvsz. idézet onnan: " A kisteherautó méretû és tömegû Cassini, amely több mint 2 milliárd eurós árával háromszor többe került a Huygensnél, Szaturnusz körüli pályán marad, és még legalább 4,5 éven keresztül részletes méréseket végez."
Most akkor mennyibe is került ez pontosan ? Tudja valaki?
Mert 700 milló euro egy kicsit sok azért amit megtudtunk. szvsz. Persze tom hogy az ilyen dolgokat nem lenne szabad pénzben mérni de akkor k... sok pénz . Az a baj, hogy mindig szétdobom az agyam a mérnöki bravúrokon amit végrehajtanak, és várom, hogy hátha lesz valami. De semmi. Mert ez amit most megtudtunk csak annyi hogy küldeni kéne még egy szondát.(modjuk legalább tudjuk hogy megéri és lehetséges)
ooo asszem ezt en is tudom. de en arra lennek kivancsi hogy van e valami kezzelfoghato eredmeny, amitol halad az emberiseg. tehat megismertek valami olyat ami valos idon belul hatassal lehet az eletre. ugyertem 50 even belul.
És ööö... mit ? Most van folyadék vagy nincs? Már jó lenne valami biztosat tudni...Építik már a Titán-rovert?
Számold össze összesen hány égitestre szált le eddig ember alkotta eszköz (én háromról (négyrõl) tudok: Hold, Mars és Vénusz, illetve az Eros aszteroida). Adj hozzá most egyett. Minden egyes ilyen lépés egy kicsivel közelebb visz a világegyetem megismeréséhez, vagyis az emberi tudás bõvítéséhez. Ugye eddig azt sem tudták pontosan, hogy mi vár a Huygens-re a felszinen, csak találgatták. Most már sokkal többet tudnak arról, mit takarnak a Titán felszinét eltakaró felhõk.
eleg uber! de most azt nem ertem hog mer volt ez nagy szam. telleg jo hogy foldihez hasonlito rendszeru legkor meg "elo vilag" de ez most me volt jo??? az aki meg azt mondja h az urkutatas felesleges penzkidobas az egy korlatolt gondolkodasu pelo.
"Tudod engem marhára nem érdekel ,hogyan alakult ki a föld x milliárd éve" Vannak akiket viszont igen. Kulonosen azokat akik nem akarnak a te sorsodra jutni:
"mikor megfulladok pár éven belül."
Ha van valasz a Fold kialakulasanak korulmenyeire, akkor van arra is, hogy a legkor hogyan alakult ki. Ha lesz valasz arra is, hogy a legkor hogyan alakult ki, akkor talan kozelebb kerulunk a megoldashoz, hogy mi magunk is eloallithassuk.
Vegeredmeny: Jo eselyekkel palyazhatsz, hogy ne kelljen par ev mulva megfulladnod. (Vannak akik nem torodnek bele konnyen mint Te magad)
Ájjj ájj ájj ... a 30 Millát a Cassinire költötték és nem a Huygensre és az egy sokkal több adatot is szolgáltat tudtommal. Akkor minek küldtünk szondát a Marsra Holdra Vénuszra stb stb Ennyi erõvel fölösleges egyáltalán az ûrkutatásra költeni nem ? Kidobott pénz az egész ???