Nem kevered az izraeli Litening-et, az amerikai LANTIRN (Low Altitude Navigation & Targeting, Infra Red at Night) rendszerrel? Utóbbit használták az F-14, -15, -16-on. Ennek létezik továbbfejlesztett változata, amit már rendszeresítettek is. Az egész már csak egy konténert igényel, légellenállása, tömege jócskán alatta marad az izraeli Litening-nak. A felsõ gondola jelenléte egyértelmû, nem mondtam olyat, hogy nincs. A látási kérdésre válaszoltam az elõbb.
Tévedés, felül, a pilótafülke elött is található egy FLIR "gömb", a rendszer neve AN/AAQ-32, és az F-16E/F gépeken jelenik meg. Az AN/AAQ-32 egyaránt alkalmas földi és légi célok felderítésére és azonosítására, valamint célmegjelölésre is. Kiemelendõ itt ugye a légi célok elleni alkalmazás lehetõsége. Igaz amit mondasz, valóban a LITENING rendszer utódjáról van szó (annak alapján építik, ugyanaz a cég, a NorthropGrumman), csak éppen a LITENING-nek is volt már légi célok elleni üzemmódja (igaz az elhelyezés miatt korlátozott). Az AN/AAQ-32 már teljesértékû légi célok elleni üzemmóddal rendelkezik.
"Az F-16 Block 60/F-16I és az F-35 esetén a beépített elektrooptikai rendszerek alapvetõ feladata az éjszakai harc, és a precíziós fegyverek bevetésének támogatása, például lézeres célmegjelöléssel, infrakamerával. Lényegében a LANTIRN sárkányba integrálásáról van szó. Légi célok elleni üzemmódja talán nincs is. Jelentõs különbség!"
Szerinted ez hogy fogja a foldi celpontot megvilagitani? "Fejrefordul"?
Bocs a hangnemért!
Az F-16 Block 60/F-16I és az F-35 esetén a beépített elektrooptikai rendszerek alapvetõ feladata az éjszakai harc, és a precíziós fegyverek bevetésének támogatása, például lézeres célmegjelöléssel, infrakamerával. Lényegében a LANTIRN sárkányba integrálásáról van szó. Légi célok elleni üzemmódja talán nincs is. Jelentõs különbség!
A Raptornak még nem volt lehetõsége harcban bizonyítani, a MiG-29-nek igen, és mindig alúlmaradt. Egyébként nem csak a légi gyõzelem a harci siker. 1991-ben az iraki vadászok azonnal visszafordultak, amennyiben egy Tomcat besugárzását észlelték. A Tomcatpilóták panaszkodtak is emiatt, pedig a feladatukat végrehajtották: megvédték a támadóköteléket!
A HÁBORÚKBAN NEM EGYES FEGYVEREK, HANEM KOMPLEX TECHNOLÓGIÁK, RENDSZEREK CSAPNAK ÖSSZE!!! EGY TECHNOLÓGIA, ESZKÖZ (mint a KOLS) HASZNÁLHATÓSÁGÁT NEM AZ ELMÉLET, HANEM A GYAKORLATI LEHETÕSÉGEK DÖNTIK EL!
Azért azt áruld majd el, hogy akkor miért került a legújabb F-16-os változatra a Kols-hoz hasonló rendszer, és miért tervezik az F-35-ösbe is ennek beépítését, ha egyszer úgysincs szükség rá...
Egyébként felhívnám a figyelmed, hogy a csupa nagy betüvel való írás a netikett szerint ordibálásnak felel meg. Ha ki akarsz emelni, szerencsésebb a bold vagy az italic tagek használata.
A MiG-29, KOLS ide-vagy-oda, gyakorlatilag csak azt a két Cessnat tudja "harci(sic)" sikerként felmutatni.
Ez mennyiben befolyásol bármit is? Mondjuk az F/A-22 is egy rakás ócskavas addig, amíg légiharcban le nem gyõzött valami komolyabb ellenfelet?
Az ARH-knál a parancsközlés zsákutca, mint amilyen a vizirepülõgépanyahajó volt.
Azért ez nem akadályozza meg az európai fejlesztõmérnököket abban, hogy a Meteor-ban kétirányú adatkapcsolattá fejlesszék tovább. Kétlem tehát, hogy zsákutcának lehetne nevezni...
(volt ilyen, pl az F-4D Skyray, F-4U Cutless, mindkettõt rendszeresítette a US Navy az '50-es években!)
Az F-4D és az F-7U konkrétan un. "faroknélküli" (angol terminologa: tailless) desing szerint épültek, közük nincs a csupaszárny (angol terminológia: flying wing) desinghoz. A faroknélküli annyit tesz, hogy nincs semilyen vízszintes vezérsíkja a gépnek, ilyen pl. a Mirage III./5/2000 sorozat is. A csupaszárny annyit tesz, hogy a gép "szárnya" és "törzse" egyazon szerkezeti egységbe tartozik, vagyis inkább csak "szárnya" van, jól elkülöníthetõ törzs nélkül.
Hopp, hibáztam! A Cutlass nem F4U, hanem F7U! Az F4U-t Corsair-nek hivták, és WWII-es cucc.
A Gripen csak adalék volt, elegem van a svédek propagandájából, illetve netrunner érdeklõdött a Gripenrõl. Tudom, hogy nem én vezetem a topicot, de gondoltam hozzákezdek a griffhez. A rejtett megközelítésre csak akkor alkalmas, ha rejtve tud maradni, ez viszont AWACS esetén szinte lehetetlen. A HÁBORÚKBAN NEM EGYES FEGYVEREK, HANEM KOMPLEX TECHNOLÓGIÁK, RENDSZEREK CSAPNAK ÖSSZE!!! EGY TECHNOLÓGIA, ESZKÖZ (mint a KOLS) HASZNÁLHATÓSÁGÁT NEM AZ ELMÉLET, HANEM A GYAKORLATI LEHETÕSÉGEK DÖNTIK EL! A MiG-29, KOLS ide-vagy-oda, gyakorlatilag csak azt a két Cessnat tudja "harci(sic)" sikerként felmutatni. Valóban ellentmondás feszül a két állítás közt, de ugyan ez igaz a KOLS-ra is (lásd fent, ezért jött be az AWACS, mint téma). Más. Az elsõ részben írtál az elõrenyilazott szárnyról. Az alapvetõ probléma a szárnyvég csavarodása, ezért nagyon erõsre kell azt építeni, ai igen jelentõs tömegnövekedést okoz. Nem véletlen, hogy az amerikaiak csak kis méretû eszközökön alkalmazzák (X-29, AGM-129). Az ARH-knál a parancsközlés zsákutca, mint amilyen a vizirepülõgépanyahajó volt. Az RVV-AE (R-77) esetén az oroszok is INS-t alkalmaznak. A csupaszárnyról azért nem tettél említést, mert nem sikeres a vadászrepülõgépeknél (volt ilyen, pl az F-4D Skyray, F-4U Cutless, mindkettõt rendszeresítette a US Navy az '50-es években!). Ugyanez igaz a parancsközlõ irányításra az ARH esetén. Ezzel ugyanis pont ezen rendszer legfõbb elõnye, a Fire&Forget vész el!
Hát igen. Nézz el a Lock-On topicba, ott már tûkön ûlve várják a népek a Flaming Cliffs-et. :)
Kijöhetne már vmi dögös modern repszim dx9.0 alá! Nagyon el vagyunk hanyagolva . . .
A MiG-29 KOLS rendszere se sokra használható, ugyanis nem tud távolságot mérni
Azért a Kolsz arra használható, hogy a cél viszonylagos helyzetét megadja, méghozzá a nélkül, hogy az árulkodó radarját kelljen a pilótának használni.
Szintén érdemes figyelembe venni, hogy az amerikaiak és szövetségeseik sehova se mennek AWACS-ek nélkül, azelõl viszont nemigen lehet elbújni.
Ajajj. Itt most technológiákról volt szó, nem harchelyzetelemzésrõl! Ezt akkor most lehetne látástól mikulásig elemezni, csakhogy itt nem ez volt a téma. Mellesleg légi telepítésû radarja szinte minden nagyobb államnak van már...
A KOLS csak alacsony technológiájú ellenfelekkel szemben használható, peldául kubai emigránsok Cessnai ellen.
Ez most érdekes. Elõször azt írod, hogy csak nagy hõkibocsátású célok ellen használható, aztán azt, hogy alacsony technológiájú ellenfelekkel szemben, mint egy dugattyús motorral repülõ Cessna. Látod az ellentmondást a két mondatod között?
Már a Phoenix is INS-sel operált a '60-as években ('66-ban lõttek le vele elõször célgépet, jó 20 évvel megelõzve az AMRAAM-et!) Az oroszok azért használták az R-33-nál (AA-9 Amos) a parancsközlõ irányítást, mert nem tudtak ilyen kis méretben megbízható INS-t gyártani
Még 1x.: Az aktív radaros irányítású légiharc rakétáknál a repülés középsõ szakaszában használható egyik lehetõségként említettem a parancsközlõ irányítást, az INS egy másik lehetõség. Senki nem írt olyat, hogy nincs INS irányítás... Nem teljesen világos mi ez a nagy hajcihõ? Az a problémád, hogy nem a Phoenix INS rendszerét említettem, hanem mást?
A Gripen errõl a címrõl bõven lemaradt, megelõzte az F-14,-15,-16,-117, F/A-18, Tornado (azaz még Európában sem elsõ), MiG-29,-33, Szu-27, Ching Kuo , közel egy idõben állt vele szolgálatba a Harrier II+.
???? Ez egyre zûrösebb...
Ki állított itt olyat, hogy a Gripen szimultán célleküzdési lehetõsége világelsõ volt???
Az aktív radaros (továbbiakban ARH) rakéták esetén érdemes megemlíteni a szimultán céllekûzdés lehetõségét. Ebben megint a Phoenix/AWG-9 volt az elsõ rögtön 6 csatornával. Ezt a teljesítményt meg sem közelíti a Gripen 2 csatornája, Utólérni elõször az F-16AM/BM tudta kb 35 évvel késõbb (6 csatorna), megelõzni az alaszkai F-15-ök még néhány további évvel lemaradva (8)! Nem csoda, hogy a hoenix rendszer egyetlen alkalmazója, az F-14 Tomcat a világ elsõ 4. generációs vadászrepülõgépe (persze ehez sok más tulajdonsága is kellett, de ebben jócskán megelõzte a korát). A Gripen errõl a címrõl bõven lemaradt, megelõzte az F-14,-15,-16,-117, F/A-18, Tornado (azaz még Európában sem elsõ), MiG-29,-33, Szu-27, Ching Kuo , közel egy idõben állt vele szolgálatba a Harrier II+. Akit érdekel a repülõgépek fegyverzete, annak Bill Gunston Korszerû harci repülõgépek fegyverzete címû könyvét tudom ajánlani. Ha jól tudom megint lehet kapni, árát nem tudom, én 10 éve 2850HUF-ért vettem, de megérte.
A MiG-29 KOLS rendszere se sokra használható, ugyanis nem tud távolságot mérni (az YF-12A IR rendszere is csak a kettõs kiépítésnek köszönhetõen volt képes erre!), és csak nagy hõkibocsájtású célok esetén hatásos. Szintén érdemes figyelembe venni, hogy az amerikaiak és szövetségeseik sehova se mennek AWACS-ek nélkül, azelõl viszont nemigen lehet elbújni. Az adatátviteli rendszereknek köszönhetõen ezek adatai a pilóták rendelkezésére állnak. A KOLS csak alacsony technológiájú ellenfelekkel szemben használható, peldául kubai emigránsok Cessnai ellen. Már a Phoenix is INS-sel operált a '60-as években ('66-ban lõttek le vele elõször célgépet, jó 20 évvel megelõzve az AMRAAM-et!) Az oroszok azért használták az R-33-nál (AA-9 Amos) a parancsközlõ irányítást, mert nem tudtak ilyen kis méretben megbízható INS-t gyártani. Az R-33 még így is nagyobb méretû a Phoenixnél, a hatótávolsága viszont csak mintegy fele annak (90km)!
Az F/A-22 radarkeresztmetszete a becslések szerint kedvezõbb (kissebb), mint az F-117A-é, de természetesen hivatalos adatok nincsenek.
Az F-117 alakja azért olyan különleges, mert akkoriban még csak tanulták a radarkeresztmetszet csökkentésének ezen módját (a "lopakodást"), és egy ilyen alakkal sokkal egyszerûbben számolható ki a rádiósugarak kitérési iránya, akkoriban még nem számítógéppel tervezték a repülõgépeket, így ez a munka sokkal lassabban haladt. Az F/A-22 (és az YF-23, valamint feltehetõen a B-2A) esetén a gép alakját már számítógéppel tervezték meg, és lehetõség volt a ezáltal a radarkeresztmetszett gyorsabb ellenõrzése, vagyis nem kellettek aerodinamikai szemszögbõl katasztrófálisan éles élekkel és nagy, sík felülettekkel dolgozni, hanem lekerekített formákkal is el tudtak érni ugyanolyan, sõt még annál jobb értékeket.
Melyik repülõnek jobb a lopakodóképessége (radar-kersztmetszete) az F-117A-nak vagy az F/A-22-nek? Ha az utóbbinak jobb vagy közel azonos, akkor hogy lehet, hogy ennek eléréséhez nem kellett különleges, az a korábbi gépektõl jelentõsen eltérõ, különleges formát alkalmazni? (annak minden hátrányával együtt)
Rémlik, hogy a korai Phantomoknak volt IRST-je, de valami olyasmi is rémlik, hogy gyakorlatilag használhatattlan volt, ezért is hagyták el az F-4D-tõl kezdve, és került radar-besugárzás érzékelõ a helyére a kései F-4D-ken. Az F-14 TCS-jét említeni kellett volna az optikai érzékelõknél, ez is jogos.
Az aktív radaros légiharc rakétáknál egy lehetõséget említettem, az INS egy másik.
Lent valóban kevertem az A-12 és az YF-12-õt, maxima mea culpa.
Az aktív radaros rakéták INS-sel (Inertial Navigation System-tehetetlenségi navigációs rendszer) rendelkeznek. A kezdeti szakaszon útvonalrepülést végeznek az indítás elõtt beprogramozott hely felé, majd a pálya közepének környékén pályakorrekciós jelet kapnak. Szükség szerint irányt változtatnak, a céltól 10-20km-re kapcsol be a radarjuk. A képen valóban R-27R látható, a T orra rövidebb és látványosan gömbölyõbb. A külsõ függesztésû fegyverzetnek lehetnek elõnyei is. A szárnyvégre függesztett raketa vezérsíkjai/szárnyai a szárnyvégi örvényorsóba esnek, azt simítják (akárcsak a wingletek), ezáltal CSÖKKENTIK a légellenállást! Az ALARM üzemmódjai közül csak az egyik amit megemlítettél. Az A-12 stratégiai felderítõgép volt. Ennek a vadászváltozata (mindössze 3 példány épült) YF-12 néven ismert.
A cikk kitûnõ összefoglaló, néhány pontatlansággal/csúsztatással. Az infravörös felderítõberendezést nem a MiG-29/Szu-27 esetén alkalmazták elõször. Rendelkezett ilyennel az F-4B illetve C változata (az orrkúp alatti gondolában, '50-es évek vége), iletve a Tomcat orra alá is fel lehetett szerelni (1970.12.21-én repült elõször). Utóbbi lényegében moduláris gondola, mindig tartalmazott ECM-et (Electronic Counter Measure-elektronikai zavaró berendezés), kiegészítve IRST-vel (InfraRed Search & Tracking-infravörös keresõ és követõ) vagy TCS-sel (Television Camera System-televíziós kamera rendszer). (Az utóbbi párosítás terjedt el.) Az F-14D-n már egy egységbe szerelve helyezték el a hármat. A nyugaton most elterjedõ rendszerek változatosak. Az F-16C Block60 orra alatt és felett elhelyezett egységek infrakamerát, lézeres célmegjelölõt tartalmaznak (F-16I detto). A belsõ fegyvertérbõl való kilátás csak az elektrooptikai (IR, TV) keresõvel ellátott fegyverek esetén lényeges. folyt. köv.
HÁt , ez elég faja :) faja =fa*za :)
Szia LoD!
A Faraday-kalitka számos fedélzeti mûszer használatát tenné lehetetlenné, a kommunikációról nem is szólva. A festék alapú árnyékolás pedig nemigen véd nagyerejû EMI sugár ellen - részecske ellen részecske kell, a sárkányfû-elmélet szerint :)
Cifu: Nagyon jó a cikk! De a kérdésedre válaszolva: konkrétan én sem tudok nyalábolható EMI fegyverrõl, de szerintem - érzés - létezik.
Bejelentem: Laci73 Újra A Neten! Okosságok, kötekedések, közgazdaság, tecnika,történelem :) Végetek lesz mint a botnak, nagyon szeretem az SG-t.
Jaj bocsi Cifu, már azt hittem, hogy... de azért az is biztos jó cikk lesz !!!! Végül is hivatalos adatokat csak a hadrendbe állított cuccokról lehet tudni, a kutatások meg persze szigorúan titkosak..találgatni persze lehet..
"EMI" fegyver ellen elég egy egyszerû Faraday-kalicka :) vagy bármilyen árnyékolás, már festékben is lehet kapni ha jóltudom , WiFi árnyékolást.. persze az nagyon gyenge , de hát a haditechnika általában egy/pár lépéssel elõrébb jár..
Egy technikai fejlesztés eredményét hadrendbe állítani nagyon-nagyon összetett dolog, és egyáltalán nem biztos, hogy megéri a ráfordított pénzt és idõt, erre egy példa az A-12-es vadászgép, mely az SR-71 "testvére", de három légiharc rakétával volt felszerelve, és a feltételezett Mach 3 sebességû szovjet bombázók megállítása lett volna a feladata. Mai szemmel nézve is hihetettlen képességekkel rendelkezett, ám mégse került hadrendbe.
A legújabb technológiák (kevés kivételtõl eltekintve) mindig is szigorú titoktartás mellett lettek kifejlesztve, ezért inkább csak feltételezések vannak vele kapcsolatban. A következõ cikk egy része pont az ilyen, szóbeszéd-szerû gépekrõl fog szólni. Viszont azok nem vadászgépek...
A cikkben is említettem, hogy a hagyományos lopakodó technológia csak a hagyományos radarok ellen hatékony, mivel az ellen fejlesztették ki. Vannak eszközök, melyek elvileg képesek a lopakodók felderítésére, mint a "Vera-E PSS", egy cseh gyártmányú passzív-radar (a radar nem is megfelelõ szó, inkább rádiójel-érzékelõ). Viszont kérdéses, hogy ezek mennyire hatásosak? Rá lehet vezetni egy vadászgéprajt a célpontra, de az elõny akkor is a lopakodónál van, hiszen az ellenséges vadászok valószinüleg már csak akkor képesek észlelni, amikor már régen a lopakodó megsemmisítési zónájában vannak.
Létezik már mûködõképes EM-sugár? Én eddig ilyenrõl nem tudok. Olyasmi katonai fejlesztésekrõl hallottam, melyek viszonylag kis hatótávolságú bombák vagy lövedékek, melyek maximum párszáz méteres hatósugárral rendelkeznek. Persze ha fissziós bombában gondolkodunk... :)
A cikkben ismertetett technikák - bár kétségtelenül fejlett módszerek - már egyáltalán nem a legújabbak (nyolcvanas években már ismertek voltak). A lopakodó technikáról mindig elfelejtik a konstruktõrök megemlíteni, hogy bizonyos módszerek ellen semmit nem érnek. Ezek közül a legjobb "ellenszer" a passzív radar-rendszer. Ez nem más mint egy igen érzékeny és szélesspektrumú rádióvevõ-egység, amelyik egy nagyteljesítményû számítógépre van kötve. A "fülelt" rádiózörejek és anomáliák pedig, megfeleõ teljesítménnyel feldolgozva elárulják a lopakodót. Bár a B-2 esetében lehetséges, hogy mégsincs így: több helyen is megemlítik, hogy rejtélyes részecskemezõ övezi repülés közben a gépet. Talán éppen ezért, a passzív radarok ellen (?). De az abszolút, kivédhetetlen ellenfegyver az EMI-sugár: ebbe kerülve bármilyen elektronikus technika ócskavassá válik.
LOL Akkor már elõrébb járunk az UFO-knal :))) király ...
Ha UFO-s cikket akarsz írni, feltétlenül tedd bele azt, amelyik 1982-3-4 ben valamikor õsszel vagy tavasszal volt. A korabeli újságok Népszava, Népszabadság sokat cikkeztek róla. Éjszaka figyelték meg az oroszok 1 polgári repcsirõl, de zöld fénnyel nappali világosságot csinált ahol csak elrepült, sok sok ezren ébredtek fel az éjszaka közepén a nappali fényre. Nekem nincs "lelkierõm" kikeresni..( Lusta vagyok.. sorry)
Jó lett a cikk. Gratula.
nyami
MiG-29G egy gyakorlaton R-27R infravörös önirányítású rakétát indít
Seaweed (#10): Köszi, akkor én néztem nem kicsit félre. :)
Ph03niXx (#12): Ehhh... fel sem tünt az elírás, pedig jópárszor átolvastam a szöveget, köszi!
netrunner (#14): A cikk aféle ismeretterjesztõ célzattal, általános nézetbõl próbált készülni (aztán hogy hogy sikerült, azt már nektek kell felmérnetek :)), nem a típusismertetés volt a cél. :)
Hedgehunter (#15): Az UFO témában szkeptikus vagyok, de a következõ cikk érinti majd minimális mértékben a témát.
Cobra (#16): Tartok tõle, hogy nem igazán, mert az UFO-k egy részét éppenséggel észlelték a radarok. :))
Most is csak gratulálni tudok, sõt ez még sokkal jobb lett, mint az elsõ rész! És megválaszoltad az UFO jelenségeket is, amik plazmaálcázást használó orosz tesztgépek
Nagyon jo a cikk gratulalok!!!! Az UFO epitesrol mikor lesz? :)
Király a cikk! :-)
Csak egy dolgot hiányolok nagyon belõle: a Gripenekrõl eshetett volna egy kicsit több szó is.
Mondjuk inkább harci-repülés-technikai kislexikon... Bár teljesen mindegy, a lényeg hogy szívesen vennénk!
Csatlakozom az elõttem szólókhoz, nagyon jó cikk ez is, mint az elõzõ! Harmadik rész nem lesz?
És bocsánat a kukacoskodásért, de ASEA-t írtál AESA helyett kétszer is, miközben a teljes nevet jól írtad le. Mégegyszer bocs, csak figyelmeztetni szeretnélek, semmi "hátsó szándék". Ettõl függetlenül tényleg nagyon oda van téve a cikk!
Ismét egy nagyon jó cikk! :) Tényleg kiadhatnád könyvben! :)
grat Cifu !!!4 Lassan tájékozottabbak leszünk, mint a CIA és a KGB együtvéve :) :) Most komolyan! Nem adod ki könyvben ? Lehetne a címe : Haditechnikai kislexikon vagy ilyesmi..
Ebben biztos vagy? Mert abban a fórumban is folyt a vita, ahol anno találtam a képet, akkor is nagyítgattam és nézegettem látástól mikulásig, és arra jutottam, hogy valószinüleg infravörös önirányítású verzió (R-27T) lehet. Nekem úgy tünik, hogy inkább kerek, mint hegyes a rakéta orra, de cáfoljon meg valaki...