"-Szerinted lesz mostanában nagyobb,globális háború?-Igen.Mivel a világgazdaság alapja a rablás-elvesszük a földtõl azt,amit fel tudunk használni-,ezért a háború küszöbön áll.Mivel a természeti kincsek-kõolaj,földgáz,víz stb.-már el vannak osztva,ha valamelyik országnak elfogy,el fogja venni a másiktól.Nem tehet mást.Kína,Oroszország, az Egyesült Államok,a Közel-Kelet...mind-mind olyan gócpontok,amelyek robbanással fenyegetnek."
Eckhart Tolle: "Ha most nem történik változás az emberi tudatosságban, elpusztítjuk magunkat és talán a bolygót is. A kollektív egós elme õrültsége, megerõsítve a tudománnyal és a technológiával, rohamosan viszi fajunkat a katasztrófa szélére. Fejlõdni vagy meghalni: ez most az egyetlen választásunk. " Bizakodó vagyok az emberiség jövõjét illetõen, most már sokkal inkább, mint mikor A most hatalmát írtam. Valójában ezért írtam ezt a könyvet. Tényleg nem voltam biztos benne, hogy az emberiség túléli. Most másképp érzek. Számos okot látok, hogy reménykedjek."
Kovio4: a szélsõségek hatalomra jutásának egy komoly akadálya van. Az pedig az hogy a kissebbségek kezében van a hatalom és a pénz, valamint a semleges többség ésszel felfogja a leváltás eszközeinek felvállalhatatlanságát (remélem)
A Gazdasági válság magával hordozza a szélsõségek erõsödését és hatalomra jutását. És ha egyszer a fasiszták hatalomra kerülnek... Szerintetek ?
Atommeghajtású ûrhajók esetében nem is a hagyományos tolóerõs elven mûködõ gépeknek lehet jövõje, hanem az ún. "antigravitációs" hajtómûveknek, amikor faxomtudjamilyen elven, de lézersugárral képesek tárgyakat lebegtetni, és elemelni a földrõl. (Klasszikus csészealjforma, ami forog, és ha jól emlékszem, akkor a földrõl indított lézersugarak bombázzák a csészealj szélét, ami az emelõerõt képezi. Régen hallottam már róla, így lehet, hogy teljesen más elven mûködik.) Nagyon kisméretû (< 1kg) tárgyakkal ezt képesek megcsinálni. Bár ezzel csak az elemelés van megoldva, az ûrben történõ irányváltásokhoz, lassításhoz azért rengeteg energiát kell felhasználni a továbbiakban is.
?? Mi az, hogy atommeghajtásút? A tengókon és hajókon áramot termelnek vele és gyakorlatilag elektromotrral megy a hajó. Szó szerint annyi energia van, hogy pazarolják. Atomrekotor önmagában kevés. Valami trükkel tolóerõt kell elõállíani. Több gond is van.
1. Tolóerõt képes elõállítani, de közel sem akkorát, hogy gravitáció ellen bármo esélyed legyen.
2. Egy atomreaktor nem éppen pillekönnyû, holott az ûrjármûvekek minden szabad pluszt felvihetõ hasznos kilogrammért vért izzadnak...
Mi következik ebbõl. Fent már jó lehet ESETLEG hosszú távon szondáknak, mert folyamatosan ad le tolóerõt, sokáig és nem kell hozzá oxidáló anyag, mint a rakétahajtómûhöz. A gond az, hogy ezt ugyanúgy fel kell vinni rakétával...
1db Type 92 típusú (NATO: Xia) nukleáris meghajtású ballisztikus-rakétahordozó tengeralattjáró 5db Type 91 típusú (NATO: Han) nukleáris meghajtású vadász-tengeralattjáró
Ezek az 1970-es évek eleji technológiai színvonalat képviselik.
Épülõben van a Type 93 (NATO: Shang)és Type 94 (NATO: Jin) osztály, ami a fentieket váltja, az évtized végén, a következõ évtized elején állhatnak hadrendbe (2-2 van építés alatt).
A hagyományos meghajtású tengóik közül 9db Type 039 (NATO: Song), 2db Type 039A (NATO: Yuan) és 10+2db Kilo (orosz: 877EKM és 636) típusúak számítanak modernek.
Majd kiderül hiába osztjuk az észt van úgy hogy nem úgy sül el a dolog mint ahogy az ember várja...elöbb utobb megtudjuk mennyire félelmetesek ezek a tengók....
A másik az hogy nem értem miért mondod hogy kína annyira nagyon akar háborúzni,meg pusztítani rombolni?ez baromság
Az izraeli hadi költségvetés valóban nevetségesen lebecsült a statisztikán.Valóban ma talán az egyik legerõsebb hadsereggel rendelkeznek minõségben is nemcsak számban fogalnak el elõkelö helyet
"gyakorlatilag sebezhetetlennek tartott amerikai repülõgép-hordozók számára"
Ilyet meg ki mondott? Tömeges raktétatámadással van esély. MINDEN védelmi rendszer tulajdonsága, hogy túl lehet terhelni... Más kérdés, hogy EGYETLEN tengeralattjáró erre képtelen, szóval ez a kijelentés így önmagában NAGYON nem igaz.
Manapság asszem két AEGIS cirkáló kísér egy hordozót. Ehhez jön még 2-3 romboló és fregatt. Elég masszív mennyiségû SM-2 és SM-3-as rakéták vannak. Az összmennyiség olyan 500 körül van egy átlagos csoport esetén. És akkor ehhez jönnek még a hordozó védõvadászai. Az F/A-18C/D/E/F verziókra 10 AIM-120 és 2 AIM-9M a max. légiharc rakéta javadalmazás. 4x12 gép van normál esetben a hordozón. Ha csak a negyede van fent az is elég szép tûzerõ...
És akkor még ott van a CIWS minden hajón, legalább egy ilyen toronnyal, de hordozón négy darab van.
Szerintem a siker minimális esélyéhez kb. 150 bejövõ cél kellhet de úgy, hogy ezek kb. 2 perces idõintervallumban érzkezzenek több irányból és lehetõleg eltérõ magasságból. Ez alatt elég esélytelen a valóságban próbálkozni.
Minden hordozó csoportot asszem két 688-as kísér. Szóval lehet próbálkozni...
420 8%-a az mennyi és 51 12%-a az mennyi? NAGYON sokáig nem lesz még annyi zsé beletolva, mint a csillagos sávos oldalon...
Ezek a számok honnan vannak? Mert az izraeli összeg nekem röhejesen kevésnek tûnik az az összeg. Több száz komoly harci gépe van neki, ezres nagyságrendben harckocsi és APC. Ennyibõl nehogymá kijöjjön. Az izrali fegyveres erõs nagysága tudtommal meghaladja a németét is.. A beletolt zsé meg a harmada lenne? Nem kötekedni akakor, de ez egyszerûnen nekem nem stimmel.
"ryan Bender, az amerikai Stratfore információ-elemzõ szolgálat szakértõje szerint a Nyugati már évek óta valósággal vadászik a két legújabb típusú kínai tengeralattjárókra. Ezek egyikébe gyakorlatilag zajtalanul mûködõ (tehát igen nehezen észlelhetõ), dízelhajtómûves tengeralattjárók, a másikba a Kilo osztályú - hagyományos meghajtású - orosz tengeralattjárók kínai eszközökkel korszerûsített változatai tartoznak.
Ez utóbbiak víz alól is indítható szárnyas rakétákkal (manõverezõ robotrepülõgépekkel) vannak felszerelve; vízkiszorításuk meghaladja a 6000 tonnát. Mûszaki tulajdonságaik és fegyverzetük - különösen a szárnyas rakéták - révén veszélyt jelenthetnek az eleddig gyakorlatilag sebezhetetlennek tartott amerikai repülõgép-hordozók számára is - idézte a szakértõt az ITAR-TASZSZ."
Itt kb-ra leirják.Az alsó szöveget netessék nézni,az rossz.
USA 420 Kína 51 Oroszország 50,8 Japán 41,4 Nagy Britannia 41,3 Franciaország 34,9 Németország 27,4 Olaszország 22,3 Szaúd-Arábia 22,2 India 16,2 Dél-Korea 14,8 Izrael 9,9 Ausztrália 9,9 Brazília 9,7 Törökország 9,2 Az USA 7,9 százalékkal, Oroszország 40 százalékkal, Kína 12 százalékkal, India 18 százalékkal emeli katonai kiadásait ahhoz, hogy a fenti listán közölt eredményt elérje. Ezek a növekedések jóval magasabbak, mint az utóbbi évtizedekben bármikor voltak.
NAGYON kevés olyan van neki, a tengói asszem a '70-es évek színvonalát ha képviselik. Miért becsülöd túl ennyire a kínaiakat. Leírtam, hogy mennyit költöttek és költenek fegyverkezésre. 10-ed annyit sem, mint az USA.
6-ot nehéz lenne, mert kínai nuki tengóból nincs annyi. Nézz körül angol, USA, francia, német, norvég és egyéb országok és támaszpontjai környékén. RENGETED hadi eszközt lehet találni...
Nos lehet hogy szerinted nem nagy szám,de akkor pattanj rá a google earth-ra és keress nekem még 6 ilyen tengeralatjárót,és akkor télleg uncsi lessz ez a dolog,elsõsorban a mûholdak se szoktak látni minden.
Váratlanul? Hogyan? Az USA KH-11 (és egyéb be nem vallott) mûholdjai serperc alatt kiszúrnak egy ilyen mértékû mozgósítást. Egy inváziót elõkészíteni nem 2 perc, ilyen dolgok nem a "semmibõl" jönnek. Rémlik, hogy a D napra mennyit készültek?
A hajók kifutása is órákkal elõre megjósolható. A kikötõk felé tartó behajózásra váró erõket játszi könnyedésggel szúrná ki a felderítés. Az oda csoportosított partraszálló erõk mozgása gondolod nem lenne feltûnõ? A fokozott aktivitás a légierõnél? Megszokott dolog, hogy ha az ellenfél emel a készültségi szinten akkor én is azt teszem. Ma váratlanul támadni ekkora léptékben lehetetlen.
Japánból (Okinawa szigetén van az egyik legnagyobb bázisuk és kikötõjük) mintegy egy nap alatt oda lehet érni hajóval, hangsebesség alatt 3 óra repülõgéppel, egy F-22A-nak elég cirka két óra.
Az USA-t idióta barmok vezetik. Én azon röhögtem/döbbentem l amikor Bush Ukrajnában volt és Juscsenkóval együtt tartottak sajztótájékoztatót. Nem is tudom már mit is mondott Juscsenko de Bush válaszreakciója annyi volt, hogy megpaskolta Juscsenko kezét. Nevetséges mintha valami szellemileg debill idióta embert dícsért volna meg.
Jaj az USA hatalmát megtörni nem úgy értem hogy tajvanon van az összes térségben összevont amerikai haderõ,hanem ez jelképes inkább,ha az USA nem küld elég támogatást,vagy nem érne oda idõre,és tajvan elesik akkor az USA haderejének megítélése romlani fog!Bár mint már mondta Cifu 6napig tarthatja magát maximum és ennyi idõ elegendõ arra hogy odaérjen a felmentõ sereg.
Nekem nem,de kínának nem fontos hogy egyben marad e sziget,igaz jelentõs infrastruktúrával rendelkezik a sziget,és nem jönne rosszul kínának.De a fõ cél megtörni az usa hatalmát a térségben,és ezt ha csak úgy érheti el kína hogy szétlövi a szigetet akkor szétfogja....
Az amcsik amúgy rohadtul irigyek amúgy az oroszok nyersanyagban gazdag területeire.Ahogy az Usa egyszer már kijelentette:igazságtalan hogy annyi nyersanyagkincse legyen egy országnak mint oroszországnak felszólította hogy ossza szét a világ népei között nevetõ görcsöt kaptam:DDD
Már bocs ezt mondtam"Ezt olvassátok el,lehet hogy nemigaz minden belölle,de érdekes" Erre ráugrassz hogy honnan találok ki ilyen hülyeségeket...Moderáld meg magadat légyszives....
Te belinkelted, hogy ez érdekes. Érdekes egy frászt. Ha neked a szinte tömény hülyeség az, akkor hajrá...
Jah és ezt valószínüleg nem arra értette az író hogy minden centimétert szét bombáznak,hanem hatalmas nucleális szennyezõdés jutna a levegõbe,amit a különbözõ légáromlatok széterítenék a sugárzást a földön,az esõ belemosná a fölbe...stb .....stb...
Istenem télleg ilyen hülye vagy!Olvasási gondokkal küszködsz?Nem olvasnál lentebb kicsit.Rájönnél hogy ez egy blog amit kimásoltam mert a linket nemtudták megnyitni....
Hát Harci szempontból elképzelhetõ hogy lemarad,de technikailag ne felejtsük el hogy euópáé lehet könnyen a jövõ,gondoljunk csak bele,a 2.világháború után kivétték az összes túdóst vagy az amerikaiak,vagy az oroszok.És mégis holtart ma Európa az ûrkutatás terén.Talán te is Hallotál arról a teherûrhajóról amit nemrég löttek fel és sikeresen dokkolt.Pillanatnyilag ez a legnagyobb teherûrhajó a világon.Vagy ki építette a világ legnagyobb repülõgépét,vagy a concor-ot,ami nem technikai gondok miatt lett leállítva sokkal inkább az amerikaiak és az oroszok tiltakozása miatt.
"egy katonai összecsapás Kína és az USA között mindkettõt a vesztesek sorába helyezné át."
He? Azt mégis hogyan? Az USA területét max. ICBM-mel tudná kína támadni, az USA viszont tecnikailag képes fasírttá bombázni a kínai partvidéken egy idõ után kínában azt amit akar hagyományos fegyverekkel. A kínai gazadság erõs városai nagyrészt a zsúfolt tengerparti övezetben vannak.
Honnan jönnek ezek a gondolatok amiker leírsz?
Ez most elég balga mondat.Mint már korábban lent írtam egy linket,ahol ezzel foglalkoznak.Ott bõvebben kifejtették,hogy ez is egy katonai lehetõség,sok rakétával szétlövik a katonai,fontosabb civil létesítményeket,igy legyengül a katonaság,és az ország infrastrukurális rendszere,ezért könnyedén lerohanhatja kína.A szimulációk során az is kiderült hogy egy ijen támadás esetén az ország haderejének,harci létesítményeinek a 40%megsemmisülne.
"Oroszország, aki vissza akarja kapni régi hatalmát és befolyását; Kína, aki gazdasági fejlõdését és politikai hatalmát próbálja meg lakosságarányosan prezentálni; India, aki jobbára csak egy nagy valami ott Ázsiában, és sosem lesz igazi nagyhatalom"
Én is szeretnék sokmindent elérni. Az álmodozás kevés. Az oroszok nagyhatalmi státusát a megmaradt startégiai nukleáris támadófegyverek adják és az gázexport. Passz. Cifu uis leírta már az USA Védelmi Minisztériuma több pénz felett rendelkezik, mint az EGÉSZ orosz költségvetés. Ergo, pattoghatnak az oroszok ahogyan akarnak olyan katonai nagyhatalom hagyományos fegyverek, mint a SZU volt még NAGYON sokáig nem lesz... Putyinnak is vannak aranyköpései most nem rég mondtam hogy tûrhetetlen, hogy külföldre jobb gépeket exportálnak, mint ami az orosz légierõnek van. Ja kérem, az egyik fizetõképes kereslet a másik meg nem...
India is elég szépen lépeget elõre. Kisebbeket mint Kína az tény, de haladnak. Mivel Kína ellenpólusa,ha Kína nagyon beerõsítene akkor az USA belemenne elég sok dolog eladásába. F-16Block 60 eladásról már pusmogtak ezt-azt. A Kkínai fejlõdés is elég relatív. Az ország lakosságához képest a nemzeti össztermék nem kiemelkedõ. Könnyû úgy évi 10% körüli gazdasági fejlõdést produkálni, ha a béka segge alól jössz fel. Cifu ezt is jól lejíta. Kína lakosságának kb. 1/3 szó szerint nyomorog még tiszta vizük sincs. Nagyon nagy szélsõségek országa kína. Arról nem is beszélve, hogy a fejélõdés ára helyenként igen magas. Kína egyes részei enyén szólva pöcegödör jellegûek. A környezetszennyezés miatt épeszû ember nem élne ott, csak a nyomor miatt az ottaniaknak ez jut...
"Leáldozóban az USA ragyogása, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy eltûnõben a mérhetetlen elõnye"
Mit értesz ragyogás alatt? Én sohasem tekintettem úgy rájuk, mint a szabadság oszthatatlan bajnokaira, de azért egy náci németországgal vagy a SZU-val összevetve kijelenthetjük, hogy inkább az USA-ban volt jobb élni. A mérhetetlen elõnye azért most is elgé nagy sok téren. Katonai és tudományos kutatásban még mindig õk a világbajnokok.
"folytatja, 10 év sem kell, hogy beérje az USA-t."
Mármint kína? Haha... Mikor lesz neki F-22 kategóriájú vadásza. Hát nem egyhamar. És olyan rephordozója legalább egy olyan amibõl már most van 12 a US NAVY-ben? A Nimitz osztály utolsó tagjai most épülnek utánuk már újgenerációs hajók jönnek és F-35. Kína jelenleg max. erõsen korlátozott képességû Su-33-okkal tud számolni az elköv. kb. 10 évben...
"15 évben 35 milliárd USD-re nõtt, 4 milliárdról."
Na és? A DoD költségvetése jelenleg cira 500 milliárd asszem bár igaz, hogy sok ebbõl a bérköltség. Még, ha elfelezed is, kb. egy nagyságrend a difi. Hajrá...
"Oda húz, ahova érdekei rángatják. "
Cimbora, te tévedésben élesz. Ez MINDIG igaz volt MINDEN állánra ls MINDEN idõben.
De itt most Kína akarja lerohanni Taiwan-t nem pedig fordítva..
De nincs kizárva hogy azlessz,az európa únió viszonylag igyis nehéz helyzetben van,például a nyelvek miatt és a sok nemzetiség miatt,és ha ezt figyelembe vesszük óriási a fejlõdés.
mondjuk már ki nem várható 3 világháború a közeljövõben,sõt a tajvan vs kína sem lesz....
Azt ne felejsd el, hogy a Tajvani-szoros alig 100km széles, és a sziget partjain hajó elleni rakéták vannak szép számmal telepítve. Amiknek a hatótávolsága cirka 80 kilométer...
Hát akkor nem túlságosan erõs a haditengerészetük,de ha segítséget kapnak,az USA-tol vagy japántól akkor szerintem már elég szép erõk tudnák védenia szigetet.
-4db Ex-Kidd osztályú légvédelmi romboló (szegény hajók sorsa elég hányatattot, eredetileg az Iráni Sah rendelte õket, de oda már nem kerültek a forradalom miatt, az US NAVY vette át õket, de az 1990-es években kivonása kerültek, 2001-ben vásárolták meg a Tajvaniak, potom pénzért (~750 millió dollár a négy hajóért), ugyan nem egy AEGIS légvédelmi romboló, de azért elég korrekt képességekkel bírnak, SM-2 Block III. légvédelmi rakétákkal vannak felszerelve (68db rakéta). Hozzá kell tenni, hogy Tajvan korábban bejelentette igényét 4db AEGIS rombolóra, de politikai okokból a Bush-kormányzat habozott ezek átadásáról (politikai ok: ha Tajvan esetleg összebarátkozik mégis a nagy Kínával, akkor a csúcstechnikát képviselõ AEGIS rombolók egybõl kínai kézre kerülnének, és ez az, amit az USA semmiképpen nem szeretne - 2002 környékén, amikor ez a kérelem megesett, a Tajvani politikai elit éppen a nagy kínában tett baráti látogatást, ami egyfajta enyhülési jelnek tünt. A jel azóta enyhült, de továbbra sincs AEGIS romboló Tajvannak).
-8db Perry osztályú fregatt, jó általános célú egységes közepes légvédelmi, hajó elleni és tengeralattjáró-elhárító (ASW) szerepkörben.
-6db Kang-Ting osztályú fregatt, a francia La Fayette lopakodó korvett tajvani változata, közepes hajó elleni, gyenge légvédelmi és közepes ASW képességû jármû, de sok mûszaki hiba volt velük kapcsolatban.
-8db Ex-Knox osztályú ASW fregatt, jó-közepes ASW, közepes (vagy semmi) hajó elleni és gyakorlatilag nulla légvédelmi képességgel.
-6 v. 7 Chien Yang osztályú fregatt, II.Vh-s ex-amerikai rombolók, amiket a tajvaniak foltozgatnak, közepes szintû hajó elleni és ASW képességek, gyenge-közepes légvédelmi képességgek jellemzik õket, meg az, hogy lassan vonnák ki õket a tajvaniak.
-2db Ex-Holland hagyományos tengeralattjáró, nem túl modernek, lassan kiöregednek.
-2db kivénhedt Guppy-osztályú amerikai tengó.
Van továbbá vagy 60db rakétás gyorsnaszádjuk, meg 13db MD500-as ASW helikopter, és a hajóik fedélzetén 19db S-70 Seahawk (az UH-60 Black Hawk hajófedélzeti változata). Tavaly az USA 12db P-3C Orion tengerészeti járõrgépet átadásáról döntött, ezek hajó és tengeralattjáró elleni feladatra szolgálnak.
A fentiek ahhoz kevesek, hogy a Kínai haditengerészet megrémisszék, de az ország méreteihez képest jelentõs erõt képviselnek, annyira biztosan, hogy ne lehessen félvállról venni õket.
Ami a tengeralattjárók elleni harcot illeti, igen, lehet õket elkapni. A felderítés passzív (csak halgatózó) vagy aktív (a jól ismert "pingelgetõs" szonárral történhez, az utóbbiak helikopterrõl vagy repülõgéprõl ledobható szonárbójákkal is. Az elpusztításhoz torpedókat használnak. Az Ex-Knox és a Chien-Yang osztályú hajókon SUBROC rakétahajtású torpedók is vannak, ezeknél a célterület közelébe egy rakétahajtómû juttatja a levegõben el a torpedót, ott csapdik a vízbe, és kezdi meg a célpont üldözését.
A nukleáris meghajtású tengeralattjárókról tudni kell egy apróságot: nem is annyira csendesek. A reaktor hûtéséért felelõs szivattyúknak folyamatosan menniük kell, ezért egy ilyen tengó sose lesz olyan csendes, mint egy hagyományos meghajtású testvére. Cserébe viszont ha a legénysége kibírná étlen-szomjan, akkor akár évekig fel sem kéne jönnie a felszínre. A hagyományos tengók sokkal kevesebb idõt bírnak a felszín alatt az akkumulátorokkal, de cserébe ha akarnak, szó szerint csendesebbek, mint a környezetük. Léteznek már levegõfüggetlen (pl. üzemanyagcellás elvû) hagyományos tengók, ezek hetekig, akár egy hónapig is kibírják a felszín alatt. Most ilyen levegõfüggetlen tengókat akarnának az amerikaiak Tajvan részére. Csak a potenciális európai gyárak politikai okokból nem tudják vállalni a feladatot. Amikor a Hollandok eladták a számukra szükségtelen Zwaardis osztály két példányát a Tajvaniaknak, Kína egybõl felbontott minden politikai és gazdasági kapcsolatot Hollandiával.
Igen. Ha a partraszálló jármûveket elpusztítják, onnantól a komcsik pattoghatnak akkor sem veszik át a sziget felett az irányítást az ziher.
Cifu szokás szerint kimerítõen és jól feltárta a helyzet lényegét. A többi nagyfiú nem nagyon hagyná ezt és ahogy le is írta több, mint komoly erõ van már alapból is a környéken CSAK légierõ tekintetében.
Namármost, ha a Seawolf és 688 egységek megérkeznek az maga lenne a mészárszék a kínai haditengerészet soraiban. És akkor még ott a légierje Tavajnnak és USA-nak. Kínának MA és még vagy 4 évig totálisan esélytelen egy támadó hadmûveletet sikeresen végigvinni, az tuti.
De Tajvan haditengerészete vajon szembe tudna szálni kína haditengerészetével?Talán igen,ha jól kihasználják a technikai fölényt,de a tengeralatjárók stratégia szerepét nézve,nem túlságosan,amerika gyyárt/gyártott 10 hagyományos tengeralatjárót de kínának van 67db,azokkal szemben nem sokat tehetnk a nagyobb hajók távolról,körülbelül úgy mint a repülégek a Yamato csatahajó ellen.Legalábbis én nemhallottam még olyan fegyverröl amivel hatékonyan szembe tudnának szálni a hajók ehy atom tengeralattjáróval,távolról.Vagy van ilyen is?
Ez politikai helyzettõl fog függeni, mindenesetre a Tajvani haditengerészet aligha fogja tétlenül nézni, hogy körbeveszi a Népköztársaság haditengerészete a szigetet, és blokád alá veszi.
És mi a helyzet azzal ha blokád alá veszik?Itt aztirják a gazdaság néhány nap alatt összeomlik.Mondjuk ez nembiztos hogy igy van,de tegyük fel.HA blokád alá veszik akkor is beavatkozhatnak az amerikai csapatok,vagy pedig csak segélyeket dobálhatnak le?
1.: Tajvanon nincs állandó amerikai katonai jelenlét, ellenben a térségben állomásozik legalább 1, de van, amikor 3. flottacsoport is. Elég decens katonai erõ ez már magában is. Továbbá az USAF-nak vannak légibázisai Guamon és Japánban 3 bázison, Dél-Koreában pedig további 3 bázison, vagyis a térségben van alaphangon cirka 400 vadászgépe és 20 nagy hatótávolságú bombázógépe.
2.: Nem, Kína eddig nem rendelkezett komoly partra szállító erõkkel, olyannyira nem, hogy egy katonai elemzõ pár éve azt mondta egy közös Kínai-Orosz partra szálló hadgyakorlatra, hogy szép-szép, hogy 2000 emberrel ezt meg tudják csinálni, de a többi fél millió kínai katona meg legfeljebb úszva juthat át a Tajvani-szoroson... Kína persze erõteljesen fejleszti a partraszálló flottáját, és ezen a problémán pár éven belül várhatóan úrrá lesz, ezért is pedzgetik egyre inkább ismét a Kínai fenyegetést...
3.: Kína legfõbb problémája Tajvan védmûvei. Tajvan egy kis sziget, aminek a viszonylag rövid Kína felé nézõ partján telepített erõdök, hajó elleni rakéta indítók és légvédelmi rakéta és löveg-ütegek figyelnek. Rémlik a II.Vh béli Omaha-beach partraszállás? Na ez ugyanaz, csak modern fegyverekkel. Mészárszék lesz, ha partra akarnak szállni. Természetesen ott lesz a Kínai légierõ is... vele szemben meg a Tajvani és az amerikai. Ja, mondtam már, hogy az elsõ amerikai F-22A Raptor századokat Japánban, Tajvan közelébe telepítették? Mondjuk azt, hogy kipipálva. Oké, végszükség esetén Kínának több száz, vagy több ezer rövid távolságú ballisztikus rakétája van, igaz, hogy jelentõs infrastruktúrális kárt okoznak a szigeten (plusz jelentõs civil áldozatokat), de hajrá, lenyomjuk. Opsz, nézd már, a környéken vannak viszont az Amerikai, Japán és Dél-Koreai AEGIS rombolók, véletlenül pont ezeket készítették fel ballisztikus rakéták elfogására SM-3 rakétákkal. És természetesen ott van a nukleáris fegyverek bevetésének opciója, már amennyiben világnak Kína azt szeretné prezentálni, hogy védõruhás katonái a porig égett Tajpej valemelyik hamukupacába tûzik a Kínai Népköztársaság lobogóját.
Konklúzió: Igen, Tajvan önmagában aligha lenne képes egy Kínai offenzívát hosszabb ideig feltartóztatni. Õk abban bíznak, hogy addig kitartanak, amíg megérkezik az Amerikai, és esetleg a Japán és/vagy Dél-Koreai felmentõ sereg. Ahhoz viszont hat nap több, mint elég...
De Tajvan-nak nincs esélye kínával szemben,csak ha amerika is segítséget nyújt neki.De miután oroszország><csecsemföld ügyébe se szólt bele,akkor lehetséges ebbe se szólna bele,mondjuk ha jól olvasom Tajvanhoz politikai szálak is kötik Amerikát és akkor lehet pont fordítva lessz....Mindenesetre ha valóban konfliktus lenne,akkor tajvan nincs olyan messze Kínától,igy a csapatok szállítási gondja nem lenne olyan óriási kína szempontjábol.Viszont a szimulációk kapcsán azis kiderült hogy maximum 6 napig tudná tartani magát tajvan kínával szemben,igy nem biztos hogy oda érne az amerikai hadsereg teljes egészében.Szóval akkor már nem lenne kinek segiteni ha hamarabb esne el tajvan minthogy odaérjen az amerikai hadsereg.Vagy attól függ mekkora erõk állomásoznak most ott?
Kína 1911 után a császárságból köztársasággá alakult át, noha a politikai állapotok nagyon kaotikusak voltak. Több felkelés is volt a császári rendszer támogatói részérõl, illetve fõleg 1919 után a kommunista irányzat is erõre kapott. 1927-re sikerült a Kínai Köztársaságot többé-kevésbé stabilizálni, állami bankot hoztak létre, normalizálták a jogi körülményeket, és a többi. A probléma 1931-ben kezdõdött, amikor Japán lerohanta Mandzsúriát, ami végül a II. Kínai-Japán háborúba torkollot, ez 1937-tõl 1945-ig, Japán kapitulálásáig tartott (egyes történészek (szerintem jogos) megítélése szerint igazából 1931-tõl, de legalábbis 1937-tõl kellene számítani a II.Vh kirobbanását emiatt, hiszen ezek a cselekmények nem sokban különböztek Lengyelország náci lerohanásától). A II.Vh vége után a Tajvani sziget lakosságának egy része szeretett volna elszakadni a problémás helyzetû Kínától, ám ennek végül egy fellázadás és annak véres leverése a Kínai Köztársaság részérõl lett a vége 1947-ben, amibe 10.000-30.000 ember vesztette az életét (a forrásoktól függõen változnak a számok). Eközben a szárazföldi Kínán a kommunista párt polgárháborús helyzetet teremtett, és gyakorlatilag az 1950-es évek elejére átvette a szárazföldi Kína felett a teljes hatalmat. A Kínai Köztársaság vezetése a Kuomintang párt vezetésével (igen, az a Kuomintang, amit lent Kína-barátnak írtál le, nos valójában azért annyira nem kína-barátok, de ez más lapra tartozik) áttelepült Tajpejbe, mintegy két millió menekültel egyetemben.
A szituáció roppant kényes politikai helyzetett teremtett, ugyanis kvázi Tajvan szigete lett a Kínai Köztársaság (ma is ez a hivatalos megnevezése, Republic of China, ROC), a szárazföldi Kína pedig kommunista uralommal "egyszerûen" Kína, vagyis Kínai Népköztársaság. A probléma ott volt, hogy például az ENSZ BT-ben a Kínai Köztársaság foglalt helyet az öt állandó szék egyikén, lévén a II.Vh gyõztes állama õ volt. 1971-ben végül a 2758-es számú határozatban a Kínai Köztársaságot megfosztották minden ENSZ beli képviseletétõl, és a BT székét a Kínai Népköztársaságnak adták át. Ettõl a ponttól kezdve a Kínai Köztársaság politikai szinten kezdett elszigetelõdni, mivel a Kínai Népköztársaság Tajvan szigetét a népköztársaság részeként, annak lázadó területeként tartotta számon, és politikailag mindent megtett, hogy ekként viselkedjen mindenki vele (megj.: a Magyar politika is ekként tekint rá, hivatalosan "Kína belügyeként" tekinti Tajvan helyzetét kis hazánk...). Látszólag ez könnyû prédává tette volna Tajvant, csakhogy a kis sziget a különszakadás után, az 1950-es és 60-as években látványos gazdasági fejlõdésen ment keresztül, és ezáltal meghatározó lett elsõ sorban az elektronikai iparban. Elég belegondolni, hogy az MSI, ASUS, Abit, stb., a számítástechnikában meghatározó cégek mind-mind tajvaniak, ahogy például a világ öt legnagyobb LCD panel gyártója közül 3 szintén Tajvani. A példákat lehetne tovább sorolni, a lényeg az maradt, hogy a sziget gazdasági szempontból olyan értékes, hogy sima bekebelezése Kína által a nyugati országok számára nem túl vonzó lehetõség.
Az USA "gyámja" elsõre a háttértörténetet nem ismerõk számára úgy tûnhet, mintha az USA Kína ellenében cselekedne, pusztán csak azért, hogy ne a kommunistáké legyen a sziget. Csakhogy az USA-nak itt van egy kis politikai felelõsségválalása is, a 2758-as határozatot ugyanis nem tudta megakadályozni, de igéretett tettek Tajvannak arra, hogy nem hagyják az országot a kommunista Kína által beolvasztani. Ez pedig inkább a Tajvaniak kérése. Tajvanról tudni kell, hogy régóta komolyan aggódnak a kommunista fenyegetés miatt, ezért a jelentõs összegeket költ fegyverkezésre (idén cirka 12 milliárd dollárt szán saját keretbõl erre a célra, amivel a 11.-edik a védelmi célra legtöbbet költõ országok listáján, viszont az USA ezen túl katonai segélyt nyújt neki, például évek óta húzódik 10db hagyományos meghajtású tengeralattjáró legyártása amerikai pénzbõl Tajvannak, a probléma itt az, hogy más ország nem vállalja a konfrontációt Kínával a fegyvereladások terén, az USA viszont 50 éve nem gyártott hagyományos meghajtású tengeralattjárót...).
Tajvan helyzetét tovább bonyolítja, hogy Japán is idõnként bejelenti, hogy igényt tart rá. Formosa szigeteként ugyanis egy ideig valóban Japán része volt, ami miatt a mai napig területi igényként merül fel a Japán politikai körökben. Japán számára azonban egy független Tajvan is szimpatikusabb, mint egy Kínai Népköztársaság alatti Tajvan, ezért a kapcsolat "szeretlek is meg nem is" Tajvan és Japán között.