hat igen, ennyit arrol, hogy a szerzo erdekeit kepvislik, meg hogy a masolgatok a zeneszeket karositjak meg. kerdem en, melyik zenesz fog 120 evesen meg mindig raszorulni arra a par centre amit kap a zeneszamai ertekesitese utan?
egyes elõadók esetében ez nem pár cent, pl. az elvis és beatles számokból még az unokák is vígan élnek
Az Európai Bizottság a napokban kezdett el tárgyalni jogvédelemrõl, többek között a jogvédett hangfelvételek jelenleg 50 éves idõtartamának esetleges meghosszabbításáról.
A döntés idén október 31-ig meg fog születni. A 17 oldalas beszámoló kiemeli, hogy a lemezkiadók kérték a jogvédelmi idõ felülvizsgálatát, mert szeretnék elérni, hogy az Európai Unió az Egyesült Államokhoz hasonlóan 50-rõl 95 évre emelje ezt a hangfelvételek esetében is. Az óceán túloldalán Cher egykori párja és férje, az azóta tragikus síbalesetben elhunyt legendás Sonny Bono - aki a színpadok világából került be a törvényhozásba – volt az, aki elérte még 1998-ban lobbycsoportjával, hogy a nevével fémjelzett törvény alapján a rögzített dal a felvétel napjától számított 95 évig legyen jogvédett.
Az IFPI most közleményében arra is felhívja a figyelmet, hogy számos ismert és fontos európai felvétel mind a klasszikus, mind a könnyûzenei érából kieshet a mai szabályok szerint a jogvédelem alól a következõ években. Megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy gyakran éppen Európán kívül kapnak nagyobb védelmet az európai zenék, mint az Unión belül, ezért is lenne szükség az idõtartam emelésére.A változtatást az a tény is sürgeti, hogy most volt az ötvenedik évfordulója annak, hogy Elvis Presley rögzítette That’s Alright címû felvételét, amelyet sokan a rockzene születésnapjának is tartanak.
mi van aggódik a modern talking ehehe
hm... ha valaki 18 évesen ir egy slágert, akkor 88 évesen elkezd majd azon siránkozni, h jajj, mibõl fogok élni ezután?????
nem arrol van itt szo, hogy a kiadok hamarosan a 0 költséggel elõállitott korábbi zenék ujrakiadásaibol többé nem részesülnek?
de. jóanyjukat ...
Falloszt az ánuszukba, nem felemelést! Így is túl sokáig ücsöröghetnek a semmin és tarthatják a markukat. Le kell csökkenteni 5 évre, legalább utána is iparkodik a sok kis sutyi hogy újat teremtsen, ne csak a markát tartsa. A levédési díjat meg 100-szorosára kell emelni hogy elmenjen a kedvük mindenféle klikkelgetés levédésétõl.
Bõven elég az 50 év is. Persze kényelmes dolog egy fingásért 1000001x beszedni a jogdíjat. Ennyi erõvel 300 évre is lehetne emelni.
Megsúgom h a rockzene Elvis elõtt is létezett, úgy hívják: Little Richard. (Pedig utálom a rockot.) Mo-n a szerzõ halála után 70évvel válik csak közkinccsé a mû.. szal nemértem mi van a cikkben.
Ha felemelik a "levédési díjat" az megint csak a nagy tõkeerõs cégeknek kedvez. Azoknak tök mindegy, hogy 100 vagy 10000 dollárért védik le a "klikkelést". És egyenesen jó nekik, hogy másnak (akár pont a valódi szerzõnek) nem telik rá , hogy levédje azt a "klikkelgetést"
Akkor emeljék milliárdokra, vagy még feljebb, hogy ne érje meg!. És vagy 30 népes bizottságon kelljen évtizedek alatt átmennie míg egyáltalán eljut a pecsétig.
Mindenesetre nem túl sokan élik meg, hogy már életükben kezdjenek lejárni a jogdíjak :), legalábbis a mi 70esünkkel. A legtöbb esetben már ez is bõven sok, mûvészeteknél még csak-csak, de 1-2 év alatt elavuló patenteknél, háát. Az örökösök pedig szerintem ne legyenek krumplibokor-emberek: az értékesebb rész már a földben van... Tessék szépen nekik is alkotni valamit, vagy elmenni csinálni valamit.
Az áfa németeknél meg _egykulcsos_ (nekünk van ilyen elkattant többsávos, de már ezt is egyszerûsíteni akarják). Most ne magyarázza azt be nekem ez a madár, hogy egy manapság divatos futószalagon gyártott zene többet ér, hasznosabb a társadalomnak, mint pl. a gyógyszerek, és ezért jobban dotálni kell. Valaki kopogtassa már meg a fejét, hogy nooormális-e :).
Véleményem szerint is pofátlanság évtizedekig élni egy zenemû vagy írásmû jogdíjából. Elgondolkodtat, hogy míg a mindennapok embere évtizedek gürcölése után sem ér el egy jogosnak vélhetõ életszínvonalat, addig mûvészeknek nevezett emberek - sõt, amivel aztán egyáltalán nem értek egyet: örököseik - évtizedekig munka nélkül jutnak bevételhez. Én úgy érzem, ez munka nélkül szerzett jövedelem. A társadalom hasznára ki így, ki úgy tesz: van aki kõmûves, van aki orvos, és van aki szórakoztat. nem igazán értem, hogy csak a bevétel alapján hogy lehet "sztároknak" milliókat, milliárdokat kifizetni, miközben ha egy balesetük, betegségük van, akkor egy kezelésért szinte semmit nem adnak az orvosnak, esetleg éhbérért dolgoztatják a lakberendezõt vagy gyerekük tanárát. Szerintem aránytalanság van az egész életen át tartó munka=dögrovás és a kitalálok néhány zenemûvet, megírok néhány könyvet és unokáimnak sem lesz gondja között.
Egyébként ebben kimondatlanul, de az is benne van, hogy a mélyen tisztelt "mûvész" teljesen elitta, eldrogozta, elstb-zte :) a teljes aratást, és most szeegény örökösöknek már csak ezek a jogdíjbevételek vannak. Nem kötelezõ dolgozni, lehet befektetésekbõl is élni (ld. modern arab országok), csak ahhoz valakinek ezt meg kellett termenlnie es gondolnia az utódokra :).
" van aki kõmûves"
Tehát ha meghaltak a szüleid, akkor ki kell költöznöd a házukból? Ugyanmár...
Pedig bizony errõl van szó... Ha nem tudod fenntartani, akkor menned kell.
Sok "sztár" már életében brutálisan eladósodik, hogy nem tudja fenntartani a repülõgépét, vidámparkját, hétmérföldes ingatlanját, amit akkor vett, amikor még ment neki. De mivel 25-30 éve nem csinált már semmit, így nincs akkora jövedelme. Szerinted ilyenkor nem kéne eladnia a dolgait, hanem a társadalomnak kéne megfinanszíroznia a luxusjátékszereit?
Vagy már nem ugrik melyik regényben volt: az összes mûvész-vagyok-jólmegynekem-mert-olyan-sokat-kaptok-tõlem arccal el kell hitetni, hogy hamarosan elpusztul a föld és õk mint legértékesebbek az elsõ ûrhajóval menekülhetnek...
" van aki kõmûves"
"Tehát ha meghaltak a szüleid, akkor ki kell költöznöd a házukból? Ugyanmár..."