Az elõzõbõl kifelejtettem, hogy az elektronikus aláírás nem tartalmazza a természetes személyazonosító adatokat sem (anyja neve, születési hely, idõ, stb.), azaz csak anyi derül ki az aláírásból, hogy Kiss János. Míg egy cég esetében mint írtam az adószám nyilvános adat, továbbá a cégnevek azért mégis csak egyediek.
Akkor lenne elég az elektronikus aláírás a polgárok részérõl, ha maga az állam adná ki ezeket a polgárok részére. pl. A személyi igazolvány tartalmazná ezt, ugyanis akkor a BM tudná, hogy az aláírás kihez tartozik. Viszont akokr rögtön jelentkezne a következõ probléma az ilyen "kemény" kulcsok kapcsán, mégpedig: Mindenkinek kellene kártya leolvasót biztosítani? Ügye ami egy kicsit nonszensz dolog lenne. Vagy vegyen mindenki magának! Egy szûk réteg meg is tehetné, na és a családok 95%?
Viszont ha az állam adna ki a magánszemélyeknek elektronikus aláírást, akkor ezzel meg monopóliumot teremt, amit ma már nem lehet csinálni. Vagy írjon ki rá közbeszerzést? De akkor meg nem jutna hozzá azokhoz az adatokhoz, amelyekkel megoldaná a problémákat.
Mindenkire érvényes megoldás sajnos nincs, vannak részmegoldások, meg kis lépések, de ezeket el kell kezdeni megvalósítani fokozatosan.
A "kedves" szövetség elfeledkezett arról az apróságról, hogy az elektronikus aláírás regisztráció nélkül (azaz tudnom kell, hogy ki írta alá, ismernem kell az aláírását) alapvetõen (kizárólag) csak a dokumentum sértetlenségét igazolja. A Magyarorszag.hu-s megoldással szemben, ahol a polgárnak meg kell jelennie az okmányirodában, ahol megtörténik a személyazonosítása, ezek után tudni fogják, hogy valójában ki is õ. Ugyanis az 1000 Kiss János elektronikus aláírás közül, honnan tudom eldönteni, hogy melyiket ki írta alá, melyik aláíráshoz melyik adóazonosító jel tartozik? A kiemelten adózók kapcsán pedig az elektronikus aláírásban van benne az adószámuk, amit csak az itthoni elektronikus aláírást nyújtók tesznek bele. (Ami enyhén EU-s versenyellenes kérdéseket veszeget. Ui. egy EU-s vagy 3. ország beli aláíráshitelesítõnél készített aláírást erre a célra nem lehet felhasználni.) Persze lehetne mondani, hogy akkor tegyük bele a magánszemély elektronikus aláírásba is az adóazonosító jelet, a szazt, a TAJ számot, meg mindent, de akkor meg mindenki megismerheti, amit a tv.-k tiltanak. Ellentétben egy gazdasági társaságnál, akinél az adószám nyilvános adat! Vagy legyen n db elektronikus aláírásunk, mint ahogy kártyánk? Egy az APEH-hez, egy a TB-hez, egy az okmányirodákba? Hogy is lenne ez kérem tisztelt szövetség? Tehát marad a jól bevált (egyébként elektronikus aláírásnak úgyanúgy megfelelõ) regisztrálom a polgárt és PIN kóddal jelentkezik be típusú játék. Ezáltal legalább lehetõség nyílik az elektronikus ügyintézésre.
Informatika és tudomány
