Én szeretnék egy egyszerû visszaszámlálót csinálni. Lehetõleg egy flash kellene.
Köszi.
var lottosz : file of comb; ezt nem ismerem, de én ha típusos file-ba raknám az öt számot rekeszenként, akkor record-ot használnék, mivel emlékem szerint tömböt nem lehet file-ba menteni ilyen módon (lehet tévedek?)
Hello! Segítséget szeretnék kérni egy Pascal programmal kapcsolatban. A mostani emelt-szintû érettségi programozási feladatát akarom megcsinálni. A lényeg, hogy van egy lottosz.dat nevû fájl, amiben a 2003-as év 51 hetének lottoszámait tartalmazza, minden sorban 5 szám szóközökkel elválasztva. A lényeg, hogy ebbõl kell adatokat kiolvasni többféle célra. Van, amikor csak a megadott számú sort ki kell iratni a képernyõre, van amikor az adatokkal számolni kell (statisztikai céllal).
Én úgy gondoltam, hogy a fájlt típusos fájlként deklarálom, a típus pedig 5 integerbõl álló tömb. Ebben az esetben a fájl minden sora egy-egy elemnek számítana, mert a szóközökkel elválasztott 5 szám egy-egy tömböt alkot. Vagy ez így nem mûködhet? Mert én így próbáltam egy ilyen tömbbe beolvasni a fájl n. elemét, de a tömbbe nem a megfelelõ számok kerültek, hanem 4- és 5-jegyû számok, amik, nem tudom honnan kerültek oda. Hogy értsétek a dolgot, berakom a forrást:
program lotto; uses crt; type comb=array [1..5] of integer; var lottosz : file of comb; szamok,temp : comb; cs,i,n : integer; sz : string;
begin clrscr; (*Az 52. hét nyeroszámainak bekérése*) for i:=1 to 5 do begin write('Irja be az 52. hét ',i,'. nyeroszámát!'); readln(szamok); end;
(*A számok sorbarendezése és kiírása*) for i:=1 to 4 do begin for n:=1 to 4 do begin if szamok[n]>szamok[n+1] then begin cs:=szamok[n]; szamok[n]:=szamok[n+1]; szamok[n+1]:=cs; end; end; end; write('Az 52. hét felh. által megadott nyeroszámai: '); for i:=1 to 5 do write(szamok,' ');
(*1-51 közötti szám bekérése, a számnak megfelelo sorszámú hét nyeroszámainak kiírása*) writeln; write('Irjon be egy számot 1-tol 51-ig'); readln(n); assign(lottosz, 'lottosz.dat'); reset(lottosz); seek(lottosz,n); read(lottosz,temp); write('A(z) ',n,'. hét lottoszámai: '); for i:=1 to 5 do write(temp,' '); end.
Nah. Az elsõ két rész nem számít, az az elsõ részfeladathoz kell, de azok sikerültek is. A harmadik rész lenne a lényeg, létszi nézze meg nekem valaki, hogy miért nem mûködi. Az általam létrehozott comb típus nem megfelelõ a fájlhoz? Vagy ezt szöveges fájlként kellen kezelni?
maci007 hozzászólása Schönchen (10:04) részére elõzmény | privát | 2005.05.25. 19:04 | válasz hogy kell amõbát írni turbo pascalban? Valaki írja le lécci lépésrõl lépésre. Elég ha egy játékos van a másik meg gép. Nagyon köszönöm.
Arra sem veszi a fáradtságot, hogy megnézze mit írtak a többiek.
Vagy hülye vagy, vagy egyáltalán nem értesz a programozáshoz. Ami egyébként nem baj, de akkor ne amõbát kezdj el programozni.
Valaki segítsen,hogy hogyan kezdjem el a JAVA programozást tanulni. Teljesen kezdõ vagyok.
de mondjuk aki megcsinálta vagy tudja.
Ne várd el, hogy valaki megoldja a házifeladatod.... Segítséget kérhetsz, valószínûleg kapni is fogsz, de azért ekkora programmal senki nem fog neked szenvedni.
turbo pascalban hogy kell amóbát írni? lécci írjátok le.
Olvassunk be csillag végjelig neveket egy nevek mátrixba, majd minden névhez olvassunk be 5 db lottószámot, melyet egy tippek mátrixba fogunk elhelyezni. Minden sor egy tippsorozatot jelent!
Kérjük be a billentyûzetrõl a lottoszámokat egy hasonló nevû tömbbe.
Mondjuk meg név szerint, kinek hány találata van. Adjuk meg a nyeremény összegét is: 2 találat: 870Ft 3 találat: 8,500Ft 4 találat: 1,500,000Ft 5 találat: 32,000,000Ft
Idáig jutottam:
#include <conio.h> #include <stdio.h> #include <stdlib.h> #include <string.h> #include <math.h> void main(void) { const w=10,v=30,x=5; int i,k,j,a; char nevek[w][v]; int tippek[w][x],loto[x]; clrscr(); randomize(); //fet”lt‚s i=0; do { printf("\nAdd meg a nevet (max 10 n‚v), azt n enter, ha meguntad ss *-ot!"); gets(nevek); i++; } while(nevek[i-1][0]!='*'&&i<w); for(j=0;j<=(i-2);j++) { printf("\nA %s n‚vhez tartoz¢ sz mok k”vetkeznek!",nevek[j]); for(k=0;k<=(x-1);k++) { printf("\nAdd meg a k”vetkez‹ lott¢sz mot, azt n enter!"); scanf("%d",&tippek[k]); } } for(j=0;j<5;j++) { loto[j]=random(90)+1; printf("\n%3d",loto[j]); } for(j=0;j<(i-1);j++) { printf("\n %s ",nevek[j]); for(k=0;k<x;k++) { printf(" %2d ",tippek[j][k]); } } getch(); }
Egy nxn -es matrixon el egy virusnemzetseg, amely a kovetkezokeppen fejlodik: -a maganys virusok meghalnak, ha kevesebb mint 2 szomszedjuk van, es megfulladnak, ha tobb mint 3 szomszedjuk van -szabad helyeken megjelenik egy uj virus, ha 2 vagy 3 szomszedja van -megfelelo kornyezetben egy virus 3 generaciot el megj: a virusnak max 4 szomszeja lehet. Szerintem a progim jo kene legyen, debiztos hogy van valami bibi, azert nem megy, ja es a 'matrix.txt' megvan.
hello, volna egy kerdesem, irtam egy progit, alabb leirom a feladat szoveget is, es mindig azt a hibauzenetet kaom, hog ysyntax error, ; expected, but until found. Nem ertem hogy hova kell neki ';'. na itt a progi:
program F30_42; uses crt; type matrix=array [1..50,1..50] of integer; var i,j,n,r,fel,al,bal,job,vir:integer; c:char; f:text; x:matrix; begin assign(f,'matrix.txt'); reset(f); i:=0; j:=0; while not eof(f) do begin inc(i); j:=0; while not eoln(f) do begin inc(j); read(f,x[i,j]); end; end; n:=i; repeat for i:=1 to n do for j:=1 to n do begin case x[i,j] of 0:begin vir:=0; fel:=0; if i=1 then fel:=1; if x[i-1+fel,j]<>0 then inc(vir); al:=0; if i=n then al:=1; if x[i+1-al,j]<>0 then inc(vir); bal:=0; if j=1 then bal:=1; if x[i,j-1+bal]<>0 then inc(vir); job:=0; if j=n then job:=1; if x[i,j+1-job]<>0 then inc(vir); if (vir>=2) and (vir<=3) then x[i,j]:=1; end; 1:inc(x[i,j]); 2:inc(x[i,j]); 3:inc(x[i,j]); 4:x[i,j]:=0; end; for i:=1 to n do begin writeln; for j:=1 to n do write(x[i,j]:2); end; c:=readkey; until c<>#27; close(f); end.
Hello! Elég kezdõ vagyok, pascallal foglalkozok. Tudtok valahol az interneten fellelhetõ programozási gyakorlófeladatokat? Nem túl nehezekre gondoltam, az emelt szintû érettségire akarok felkészülni, mert a tanárom egyáltalán nem tanít programozást.
A másik kérdésem meg: Valaki össze tudná foglalni, hogy kb. mit jelent az, hogy egy programozási nyelv, vagy a programozás objektum-orientált? Elõre is köszi! Márk
Random szamgeneratort keresek C++ -hoz, tud valaki? Tudomanyos celra kene, szoval valami hasznalhatot, nem olyan kezdetleges vackot, mint a beepitett rand, annak tul keves a koze a veletlenhez..
Nem, a begin-ek száma jó (ami duplázottnak tûnik, az a belsõ for-hoz tartozik). Az elsõ pirosnak az a baja, hogy nincs ilyen változó, de nem is lehet, mivel ez belsõ függvény neve (min() függvény). Ez a köv. sorban is igaz lesz. A másodiknak meg az, hogy az elõtte lévõ sornak nincs lezáró pontosvesszõje.
köszi, gondoltam, hogy van rá 1xûbb megoldás! majd megmutatom azt, amit én csináltam... csak most nincs nálam a forrás. ezt meg megtekintem. köszi mégegyszer.
Van erre egy TCanvas függvény, aminek az a neve, hogy TextWidth. Pl. Form1.Canvas.TextWidth('teszt szöveg yól :) '); -> a Canvas.Font-ban megadott font alapján, a Canvas.Pen (meg a többi) formázással a szöveg szélessége pixelben.
A karakterek hogyhogy nem fix meretuek? Van koztuk unicode vegyesen?
adott egy stringgrid, két oszloppal. írjunk programot arra, hogy a stringgridbe külsõ állományból töltött szöveg leghosszabb sorához alkalmazkodjon a stringgrid adott oszlopa. (azaz a cellaszélesség akkora legyen, hogy a leghosszabb sor is teljes hosszában látszódjon). ez egy saját kedvemre írt szótárprogram írása során merült fel és emléxem, hogy sokáig agyaltam, mire megfejtettem (lévén, hogy nem fix méretûek a karakterek), de ti biztos tudtok rá egysoros megoldást is, én kapálva oldottam meg brut force módszerrel. (delphiben)
Ahol be akarsz olvastatni egy entert, oda ezt beilleszted:
char ch2; do { ch2 = getch(); if (ch2 == 0) getch(); } while (ch2 != 13);
.....Enter (leütésével) végjelig! Ez áll egyik feladat végén, azt hogy kell? Tudom, hogy a kódja 13. Próbáltam getche(13), de így sem fogadja el. Köszi!! Ja, C++
"Olvassunk be 5 db pozitív egyjegyû számot a billentyûzetrõl! Ellenõrizzük, hogy csak pozitív egyjegyû számot fogadjunk el! Ha hibás számot ad meg, kérjük be újra!"
Erre a megoldás:
#include <conio.h> #include <stdio.h>
int main( void) { int i; char ch;
for (i = 0; i < 5; i++) { do { ch = getch(); if (ch == 0) getch(); } while ( ! ( ( (int)ch >= (int)'0') && ( (int)ch <= (int)'9') )); printf( "%d \n", (int)ch - (int)'0'); }
return 0; }
nem vagyok nagy bûvész C-ben, de létezik olyan, hogy formázott adatbevitel és -kivitel szerintem a tanárod erre akart rávezetni, nézz utána könyvben
pl. a következõ sor egy 1 jegyû pozitív egész számot olvas be (persze user könnyen hülyítheti meg pl. karaktet ír, de biztos van rá valami egyszerû trükk)
int a; scanf("%1d",&a);
és így egy határozott menetszámú (for) ciklusba is teheted
"Olvassunk be 5 db pozitív egyjegyû számot a billentyûzetrõl! Ellenõrizzük, hogy csak pozitív egyjegyû számot fogadjunk el! Ha hibás számot ad meg, kérjük be újra! A program végén, írjuk ki hány számot olvastunk be összesen!"
Ciklussal bekérem a számokat, de hogyan ellenõrizzem a ciklusan belül milyen az adott szám? if-el? if(szam>9&&szam<=0) és utána a újrakérés jön? Az meg hogy kell? Még egy ciklussal? De akkor minek az if? Mi az a végén a feladatban, hogy írjuk ki hány számot olvastunk be? Hát nem 5db-ot? HELP+THX
#include<stdio.h> #include<conio.h> #include<stdlib.h> #include<math.h> void main (void) { clrscr(); int db=0,szam printf("\n5db egyjegyu pozitiv számot kérek!"); do { printf("\nKérem a számot: "); scanf("%d",&szam); db++; if(szam<=0&&szam>9) { } } while(db!=5); printf("\n%ddb olvastunk",db); getch(); }
kosz.
int valami; scanf("%d",&valami);
vagy
getch();
bill. leütésre vár, persze ez Dos-os, lehet máshol másmilyen
nem tudom, hogy hogy mukodik a c, de nincs neki valami olyasmije, mint a pascalnak a readln, hogy meg tudjam nezni, hogy mit ir ki? Mert lefut a prog, asszem, de az a helyzet, hogy olyan mintha pascalba nem tennek readln-t.
kosz
van egy kerdesem, vegre talaltam egy hasznalhato dev-cpp, es azt akarom kerdezni, hogy ugye masabbak a parancsok a c-ben es a c++-ban, mert nekem 'printf' uncleared hibauzenetet irja ki.
kerestem egy masat, mar bocs, hogy ennyit irok itt magamnak de nem tudfom, hogy mikor toppan be valaki.
kaptam c-t de nem ertem ezzel az utasitassal mit csinaljak? Hogy erti a dolgokat? Installing and running the Command Line Tools -----------------------------------------------
1. Run freecommandlinetools.exe; choose the drive and folder into which you want to install the free C++Builder 5 command line tool development system.
2. From the bin directory of your installation: a. Add "c:\Borland\Bcc55" to the existing path b. Create a bcc32.cfg file which will set the compiler options for the Include and Lib paths (-I and -L switches to compiler) by adding these lines: -I"c:\Borland\Bcc55\include" -L"c:\Borland\Bcc55\lib" c. Create an ilink32.cfg file which will set the linker option for the Lib path by adding this line: -L"c:\Borland\Bcc55\lib"
ezt a hibauzit kapom:c:\documen~\peter\locals~\temp\rarsfx2\setup.ins. unable to load instalation instructions. error 703.
ja es hogy lehet lefuttatni a programot(geprol tanulom a nyelvet, es a kov szoveg van leirva: C nyelven a "Figyelem, emberek!" szöveget kinyomtató program a következõ:
main () { printf ("Figyelem, emberek! \ n"); }
A program futtatásának módja az éppen használt rendszertõl függ. Az UNIX operációs rendszerben pl. a forrásprogramot olyan állomány alakjában kell létrehozni, amelynek a neve .c-re végzõdik, mint például figyel.c, majd ezt a cc figyel.c paranccsal le kell fordítani. Ha nem követtünk el semmilyen hibát, pl. nem hagytunk ki egy karaktert, vagy nem írtunk valamit hibásan, a fordítás rendben végbemegy és egy végrehajtható állomány keletkezik, amelynek neve a.out . Ha ezt az a.out paranccsal lefuttatjuk, akkor a Figyelem, emberek! szöveg jelenik meg a kimeneten. Más operációs rendszerekben a szabályok eltérõek, ilyen esetben forduljunk megfelelõ szakemberhez. )
Hello, nem tudtok adni egy linket, ahonnan le tudom szedni a c/c++ot? Van cd-n egy de az hibauzenetet ir ki instalalaskor. Koszi .
tényleg! Bocsi
hát kiírod, gondolom azt már oda tudod biggyeszteni, segítek, a printf("Kerem adjon meg egy szamot (0 kilep):"); sor helyett kell írni
Õszinte leszek! Ez a teljes feladat: "0 végjelig olvassuk be egész számokat egy maximum 100 elemû vektorba. Számoljuk meg és írjuk ki, hány darab 5-tel osztható számot adtunk meg. Írjuk ki az 5-tel osztható számok átlagát is." Tudok vmit azért, mert megtudom számolni és kiíratni az átlagot, csak a 0 végjel az nem megy sehogy. Ezért ennyit sikerült megoldanom. SEGÍTSETEK ezt 0 végjelet vhogy!!! PLZ+THX #include<stdlib.h> #include<stdio.h> #include<math.h> #include<conio.h> void main (void) { clrscr(); const n=100; int i,v[n],db=0,osszeg=0; float atlag; for(i=0;i<n;i++) { printf("\n%d.elem: ",i+1); scanf("%d",&v); if(v%5==0) { db++; osszeg=osszeg+v; atlag=(float)osszeg/db; } } printf("\n™sszesen %ddb 5-el osztható szám van!",db); printf("\nÁtlaguk %.2f!",atlag); getch(); }
Bocs, így nem értem! Minden elismerésem
ennel meg nem inicializaltad az i valtozot (nem adtal kezdo erteket), igy maradt a kaosz ami bennevolt. A tombod pointere meg sosem elsz 0, ezert csak 1x futott le a ciklusmag
Ha c++ progi, miert nem hasznalsz mondjuk iostreamet? Amugy az a legfobb baj, hogy hiaba futtatod az i valtozot, ha nem jarod vele a tombot.. Hatultesztelosdi itt sztem nem egyszerusit (mivel 1 dolgot egyszerusit, de lesz helyette masik).
Itt egy megoldas. Ha C kod kell, nem C++, akkor csak a kiiras/bekerest (cout, cin-es sorok) ird at a printf/scanf -es valtozatra, a tobbi maradhat. Az itemcount-ban marad, hany elem kerult be a tombbe.
#include <iostream> using namespace std;
int main() { int capacity=100; int tomb[capacity]; int itemcount=0; int newnumber; bool zeroflag=false; while(itemcount<capacity && !zeroflag) { cout << "Kerem az " << itemcount+1 << ". elemet: "; cin >> newnumber; if(newnumber!=0) { tomb[itemcount]=newnumber; ++itemcount; } else { zeroflag=true; cout << "Adatbevitel vege, " << itemcount << " elem tarolva." << endl; } } return 0; }
De ezt írja ki "1239.elem " #include<stdlib.h> #include<stdio.h> #include<math.h> #include<conio.h> void main (void) { clrscr(); const n=100; int i,v[n]; do { printf("\n%d.elem: ",i+1); scanf("%d",&v); } while(v!=0); getch(); }
Help(C++)!"0 végjelig olvassuk be egész számokat egy maximum 100 elemû vektorba." Idáig sikerült eljutnom: #include<stdlib.h> #include<stdio.h> #include<math.h> #include<conio.h> void main (void) { clrscr(); const n=100; int i,v[n]; for(i=0;i<n;i++) { printf("\n%d.elem: ",i+1); scanf("%d",&v); } THX
Delphis könyvek zöme a komponens palettát mutatja be, meg a fejlesztõi környezetet, tehát arra építenek, hogy esetleg van Pascal-os elõképzetséged ha nincs akkor help-et tanuld meg használni! abban minden benne van (esetleg vehetsz egy Pascal könyvet is Delphi mellé, jól kiegészítik egymást)
Vagy az a konyv tul gagyi, vagy te akarsz lolepesben haladni benne. Ha az angol nem problema, van fent a neten egy rakas e-book. Cimet kuldhetek privatba
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni. A suliban Delphibe tanulunk programozni de semmit se értek az egészbõl. Van Delphi könyvem de abba meg elvesztem. Mit ajánlotok? Tudtok internetes oldalt ahol elmagyarázzák pl a string kezelést, függvényeket etc? Elõre is köszi a választ.
Tévedés, Delphi-ben is nagyon komoly adatbázis cuccokat írnak mind a mai napig (sõt). Pl. van több cég is az országban, akik igen komoly banki-közigazgatási rendszereket fejlesztenek benne és azokat nap mint nap használják is komoly pénzintézetek Oracle és MS-SQL alatt egyaránt. Én nem azt mondom, hogy programozni csak Pascal-on kell/lehet megtanulni. Nem, szerintem a Pascal ÉS a C tökéletesen jó arra, hogy az ember megtanulja a programozás alapjait. Ha már tisztában van az alapokkal, ugyanmindegy, hogy merre megy tovább, bármilyen nyelvet képes lesz megtanulni. Én Z80 assembly-n kezdtem, majd jött a (nem Visual) Basic és a Pascal, manapság elsõsorban Delphi-n és FoxPro-n dolgozom, de Oracle SQL/PLSQL/Express SPL, x86 assembly, html/php, vagy Visual Basic sem okozna gondot (egy-két hét visszarázódás után). Kicsit konyítok a C/C++-hoz is (ill. az azt követõ "leszármazottakhoz" is, mint Java/C#/.Net), de tény, hogy nem az az irány az erõsségem. Jó alapokkal bárhol elboldogul az ember és nem az dönti el a képességeit, hogy min tanult, hanem, hogy mit tud megtanulni. Ehhez pedig elengedhetetlenek az erõs alapok - függetlenül attól, hogy miben tanulta.
A C mindenképp kell, fõleg ha azt is meg akarod érteni mi lesz a C++ kódodból fordítás után. És pont emiatt kell az ASM is, nem azért hogy ebben programozz WinAPI-t (bár vannak ilyen fanatikusok is). Nem árt tudni mit is csinál az amit készítesz, mitõl olyan lassú, hogy lehet gyorsítani. Persze lehet mikroszoft módon is: vegyél hozzá még 5ször annyi hardvert... :)
Hat ellent kell mondjak, sztem a C nyelv kevesbe praktikus. Egyreszt c++ reverse kompatibilis vele ( pl ezzel is ugyanugy kezdhet proceduralis alapokon) igy plusszt nem ad semmit, masreszt sok dologban bonyolultabb. Egy kezdonek pl a konnyen hasznalhato iostream, a rugalmas tipuskonverzio, es ehhez hasonlo dolgok hatalmas aldast jelentenek. Egy olyan alacsonyszintu nyelvvel, mint a c okorkodni meg nem epp egy olyan macera, amit kezdonek ajanlanek.
Pascal -nak meg kb semmivel nem egyszerubb a szintaktikaja, viszont sokkal kevesbe elterjedt. Amellett a nyelv mar egy kovulet, nagyon szegenyes olyan eszkozokben, amikre ma szukseg van, igy tanulasra se jo.
Én _kezdéshez_ nagyon nem a C++ -t ajánlanám. Elvileg itt is vannak a tanulásban lépcsõfokok. Az ember megtanulja a Pascalt, melynek igen egyszerû a szintaktikája, és ezzel megtanulja a procedurális, vezérlésáramlásos szemléletet. Utána C, ekkor a vezérlésáramlásos, procedurális szemlélet marad, de a C nyelv szintaktikáját megtanulja. Ezután jöhet a C++, majd a Java, amelyek behozzák az objektum-orientált szemléletet. Majd mindezek után jöhet a WinAPI, MFC, .NET, stb., melyek az igényvezérelt, eseményvezérelt szemléletmódot hozzák. És persze ezeknek a lépcsõfokoknak minél elõbb érdemes nekivágni.
Ezt a Pascalt a Delphi tartja életben, csak azt nem tudom minek, mikor ugyanazt tudja a CBuilder is, és nem kell benne pascallal görcsölni, egyenesen C.
Paszkál suxx. :) Adatbázis programozóknak C / C++ kell, + egy SQL is kötelezõ (lehetõleg Oracle), internetbohócoknak C# / Java, PHP, stb. Driver készítõknek meg ASM. Dzsóker nyelv nincs.
Javat en szeretem, poen nyelv. Szintaktikailag c/c++ jellegu, mar minden masban mar kevesbe.. Ezzel egyutt sztem par nap alatt meg lehet tanulni. Rengeteg dolog sokkal egyszerubb, kenyelmesebb, baratibb (szemetgyujto algoritmusok, okos adatszerkezetek, stb) a hasznalata a legtobb nyelvnel. Hihetetlen konnyen es gyorsan programozhato pl grafika, vagy halozat. Es az egyik legnagyobb elonye: minden platformon megel ugyanaz a kod, meg ujraforditani sem kell. Hatranya, hogy az interpreter miatt nem a leggyorsabb.
Utalni nemtom miert utaljak, pont az egyik legkenyelmesebb nyelv sztem.
Ha suliban mast tanulsz, konyvet szerezz mindenkepp, anelkul nincs sok ertelme. Le lehet szedni 1-2 jo konyv biztonsagi masolatat pl thep*ratebay.org -rol, vagy ha nem megy az angol akkor venni egy konyvet magyarul. Latom a pascal nagyon nepszeru, megis en kezdeshez inkabb a c++ -t ajanlanam, alapszinten talan meg egyszerubb is, es hasznalhato programozasi technikakat/iranyelveket probalhatsz ki vele (objektumorientalt, generativ, stb.) Pascal mar elegge idejetmult es korlatozott, tanulasra sem az igazi.
Ja arra szamits, ha magasabb szintu programokat akarsz irni, akkor nem uszhatod meg, hogy megtanuld az elmeleti hattereket. Bar gondolom ez nem is celod. Amugy hajra'
akkor: rpg maker, click and play, vagy még esetleg flash (persze az action scriptet nem szabad lenézni, én igenis komoly programnyelvnek tartom ha az ember magas szinten ûzi)
Akkor azthiszem abban az egyben sikerült mindenkivel közös nevezõre jutni, hogy programozni, Pascalon kell tanulni. Én nem tartom magam nagy programozónak, de Pascalban én is megcsinálok sokmindent, annak ellenére, hogy sokat felejtettem. Most ismerkedek a php-val, és azt kell mondjam, Pascal elõképzettség nélkül, nem menne úgy, ahogy most megy, még ha C szintaktikai is a nyelv.
Ez azért túlzás, nem a legjobb (az OO része kötöttebb annál), de tény, hogy a másik állítás ("nem nevezném...") is túlzás. A Delphi vhol a kettõ között van. Alapvetõen OO, hiszen követi az alap OO standardokat, viszont hiányzik belõle pár olyan extra OO dolog, ami miatt kötöttebb(nek tûnhet). Bár nekem eddig nem okozott gondot, mindent meg lehet csinálni Delphiben. :) Még komoly játékot is. Lásd: pl. Age of Wonders sorozat. A Java meg... Nekem a Java/.Net és tsai kapcsán az egész alapkoncepció nem bejövõs, márminthogy a kliensgépen legyen egy tonna futtató-library ahhoz, hogy elinduljon egyáltalán. Sztem pont az mond ellent a kód hordozhatóságának, hogy szinte 2-3 havonta frissíteni kell az rtl-t/framework-öt, ha a legújabb eszközöket is használni akarja az ember. Mindegy, biztos én vagyok a maradi... Kezdõknek assembly-t tanulni értelmetlen, ma már alig használt, ráadásul a modern fordítók sokszor jobb kódot fordítanak, mint egy sebesség optimalizálás gyanánt összeizzadt assembly-betét. Meg van a helye, én is használom néha Delphi-ben nagyon extrém esetekben (pl. hash eljárások, tömörítés, bizonyos tömb-mûveletek, stb.), de ma már nem kell a falnak menni, ha valaki nem ért hozzá. Pláne, hogy a régi x86 assembly rendszerszemlélet már nem igaz. R65xx-et tanulni (ld. LDA és tsai ;) ) meg totál értelmetlen - hacsak nem akar vki ipari programozásban részt venni. Úgy hallottam, régebben amcsi vadászgépekben is használták segédprocinak (persze nem azokat a la natur, amelyek a Commodore-okban, Atari-kban voltak). Ma nem tudom, mi a helyzet.
Aki most akarja elkezdeni és eddig tök sötét volt hozzá, maradjon a Pascal-nál és/vagy a C-nél. Hogy DOS-os v. nem DOS-os, lényegtelen, pl. a Delphi is képes 32 bites konzolos alkalmazást fordítani (99%-ban kompatibilis a régi DOS-os szintaktikával, tehát ilyen téren szinte tökmindegy; a régi forrásokat is 99%-ban megeszi, csak azt a néhány minimális szintaktikai eltérést kell átjavítani). Az is lényegtelen, hogy milyen oprendszerben gondolkodik, a két nagy (Win, Unix/Linux) Pascal/Delphi és C terén szinte teljesen átjárható. A lényeg az, hogy nem kell kapkodni és elõrerohanni. Az elején az alapdolgok benyalása nyelvtõl függetlenül kötelezõ és alap, ezt nem lehet kihagyni, különben késõbb jönnek majd a nagy fejvakarások, hogy ez és az miért nem mûködik...
jó persze nehezek a script nyelvek fõleg ha nem használ az ember validatort (Syntax Checker) de azok nem is arra vannak kitalálva Delphiben/C-ben ott a debugger másrészt feladattól függõen választasz fejlesztõi környezetet, de minden programozási nyelv azonos "fogalmakat" (pl. változó,ciklus,függvény,stb.) használ, elsõnek azokat kell megérteni, utána egy hétvége alatt át lehet térni bármelyik nyelvre
de tapasztaltam már, hogy vannak emberek akik alapvetõ dolgokat nem értenek meg pl. miért kellenek változók, ha konstanst is beírhatunk? és sok hasonló kérdést hallottam már
a Visual (Windows) környezet pedig teljesen összezavarja a kezdõket, millió gomb, ablak, eseményvezérlés, stb. ott nem szabad elkezdeni a tanulást
kezdeni csak Dos-os Pascal-on vagy C-n lehet! ilyenkor meg jönnek a sírások, hogy az már elavult, pedig Visual környezetben is ugyanaz van csak több a részlet, kezdõ nehezen boldogulhat ott 0 tudással!
Hát én a delphit nem annyira nevezném objektum orientáltnak. A java pedig piszok nehéz, fõleg az elején lehet vele meg a "kopogó szellemekkel" szivni rengeteget :) ahogy a mondás tartja: 2 fajta ember van : 1 aki utálja a javát 2 aki nem használta még. Ez persze nem teljesen igaz, és ha az ember elmélyed benne rájön hogy remek nyelv, de nagyon nehéz áttérni ilyen szintü objektum orientáltságra.