még a végét sem tudjuk behatárolni, és már a közepén vitatkozunk? :DDDDDDDDDDDDDDDD
Az Univerzum közepe ott van ahol mi vagyunk, mert az ugy keletkezett szerintem, hogy az anyag összeomlott energiává, sötétté, s azután pillanatokra keletkezett egy gömalaku sötétenergia góc, de ez néhány secundum alatt olyanná vált, mint egy homokkupac, vagyis beomlott a gömbb, s az északi része lefelé délnek áramlott, ezáltal egy kup alak jött létre, s szélein az anyag szerintem nem be, hanem kifelé áramlik.
Csak mondom, hogy az átalad említett Arisztarkhosz elõtt is voltak bizonyosan hasonló gondolatok, viszont az általános nézet Kopernikuszhoz köti a nem földközponti (jelen esetben heliocentrikus) világképet, hiszen neki akadtak folytonosan követõi s így terjedt el a világnézete. Ezért írtam h K. óta tudjuk, mert Arisztarkhosz óta már egyszer el is felejtettük. Tehát a #17es spamed szõrszálhasogatás volt, erre fel a #37ben én is hasogattam kicsit. :)
A példát meg annak magyarázd, aki nem értette meg a #15öst. Ehh mind1.
Jo most nem kell poenkodni ezen. Ha neked ennyire nem szamit kie' eredetileg a gondolat, ennyi erovel az enyem is lehetne, kit erdekel, hogy ki gondolt mar ra. Nagyon szep es erdekes elmeletek voltak mar joval elotte is, a legfobb visszatarto ero az volt, hogy az egyhaz, es a 'tudomany' (azert irtam idezojelbe mert ekkor meg nem igazan letezett a fogalom) az arisztoteleszi nezeteket karolta fel, es kikozositettek azokat akik ettol eltertek. Lenyegesebb volt nekik a 'jelensegek megmentese'-tehat az eddigi nezetek, pl a szabalyos korpalyak, a szferak elmelete stb., mint a valos okok keresese.
Ez tudomanytortenet, foldbe dughatotod a fejed, hogy ez teged nem erdekel, es mondhatsz tovabb butasagokat, csak nem biztos hogy az a legintelligensebb magatartas.
A dimenziok meg lenyegtelenek, a szemlelteteseknek az a lenyeguk, hogy a valosag leegyszerusitett masai, a pelda szempontjabol lenyeges komponenseket megtartva.
Csak a kedvedert, ha ez szamodra nehezseget okoz: a kenyer tesztajaba mazsolakat teszunk, es sules kozben ahogy dagad a teszta, minden mazsola tavolabb kerulnek egymastol es a kozepponttol is.
Ja Meg ha hidegebb lesz a háttérsugárzás, mint a feketelyuk sugárzása, akkor kicsit nagyon meggyorsul az elpárolgási folyamat, és eltûnik az összes fekete lyuk!
Sõt lehet h már a Neandervölgyieknek is volt olyan gondolata, h nem a Föld a Világ középpontja..
De most télleg olyan bénán írtam le azt hogy nincs középpont, vagy szivattok?? (Az ócska lufis példát meg azért hagytam ki, mert minden könyvben benne van s valójában egyel több dimenzióról van szó.)
..mindazonáltal, mivel mi vagyunk a megfigyelõ, így csak annyit mondhatunk, hogy mi vagyunk a Világegyetem közepe. Hát, ennyit már a görögök is tudtak :-)
mértanilag vagy súlypontilag persze lehet középpontja - az ismert! - világegyetemnek, de ez a középpont nem biztos, hogy a kezdeti szingularitás, az origo, amibõl minden keletkezett. másrészt, meg ott van az agnosztikus tényezõ, hogy - amint az elõbb említettem - csak az ismert világ középpontját tudod esetleg meghatározni (ha meg tudod, ugyanis épp a gravitációs lencsehatás miatt az információk ugye nagyon torzultan érkeznek ide), de ez még nem biztos, hogy tényleg a Világmindenség köldöke.
A jelenlegi ismereteink szerint veges mennyisegu anyag van az univerzumban. Tehat letezik az osszes anyagnak egy kozos kozeppontja, sulypontja. Persze tortenik egysmas kozben az anyagokkal, igy valoszinuleg nem 1 fix pontrol van szo, de letezik ez a pont.
Nem Kopernikusz ota, mar a gorogoknek is voltak heliocentrikus elmeleteik ie 300 korul. Kopernikusz neven maradt fenn a fogalom, mert kb ekkorra, sot teljes mertekben csak joval utana (Keppler korul) alakultak ki a kello tarsadalmi, ill. tudomanyos feltetelei, hogy egy ilyen rendszert elfogadjanak.
Diokles: pont egy ilyen lufis peldat akartam leirni az elobb csak aztan lattam a tiedet:)
"Ezekrõl a helyi tömörülésekrõl még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledõ galaxisok is."
Naná, hogy vannak. Az, hogy a Sagittarius közeledik hozzánk, az bújjon el az olyan kozmikus ütközések mögött, amikor két nagydarab galaxis megy egymásnak. Olyan táncra perdülnek, hogy nocsak... A NÁZA honlapján van szép kis szimulációs videó, amelyen lehet gyönyörködni ilyen jelenségben. Azért csak szimuláció, mert valósidejû felvételt nehéz lenne készíteni, mivel évmilliárdokról van szó.
A hozzánk közeledõ Sagittarius törpegalaxis egyébként pórul fog járni, mert a Tejút szépen fel fogja csavarni, úgyhogy egy kar lesz belõle, mint amilyenek már vannak. Egy ilyen karban van a mi naprendszerünk is. Elvileg mondjuk elképzelhetõ, hogy a törpegalaxis egy csillaga, naprendszere kupán vág minket, de ennek kicsi az esélye, mert olan ritka a Tejút szélén az anyag, hogy a bekebelezett törpe csak úgy elvész benne. Még az is elképzelhetõ, hogy pár csillagja a másik oldalon kilövõdik a fagyos intergalaktikus térbe, és (anya)galaxis nélkül, árván bolyong a végtelen ûrben. Azért sokkal izgalmasabb a világegyetem, mint ahogy laikusként elsõre az ember elképzelné...
ez nem tudományos vélemeény, de mivel az idö is visszafordul önmagába állitolag! Így gondolom a tér is. mert én nem hiném hogy a tér végtelen. Szerintem mikor azt hinén hogy elértük a végét hirtelen az elején leszünk. mig az idönél mikor menénk elöre akkor a multba kerülönk és ott megyünk elöre azaz közeledünk a ki indulási ponthoz.
vagy valami ijesmi.
Hát én nem tudom itt ki mire gondol, én a középpont alatt mondjuk a galaxis tömeggközéppontját értem.
A tágulás középpontját nem vitatom, mert nem tudok róla semmit, meg elfogadom, hogy az említett elvek alapján nem lehet ilyet meghatározni.
Ezekrõl a helyi tömörülésekrõl még sosem hallottam, ezzel újat mondtál, már ha arra céloztál, hogy vannak egymáshoz közeledõ galaxisok is.
helyesebben: a legtöbb galaxis távolodik a többi galaxistól. persze vannak olyanok, amelyek közelednek egymáshoz: a mi galaxisunk pld. hamarosan felfalja azt a törpegalaxist, amely a közelünkben van, a nevére most nem emlékszem.
A világegyetem nagy léptékben tágul, de helyileg vannak tömörödések: vannak galaxisok, amelyek közelednek egymáshoz. Ha a galaxisokon belülre megyünk, ott itt megtalálható mindkét erõ, az anyag sûrûsödik, majd felrobban, és kezdõdik minden elölrõl.
Középpont nincs, mert a kezdet kezdetekor, a Nagy Bumm idején a tér is egy pontba sûrûsödött, és az kezdet pont ma tulajdonképpen mindenütt ott van, tehát a világegyetem közepe mindenütt ott van.
Magadnak is ellentmondasz. Ha mindenhonnan nézve tõlünk távolodik, akkor pont ezáltal vagyunk mi a kitüntetett pont. De természetesen ez nem áll.
Arra akartam célozni, hogy: "minden galaxishalmaz TÕLÜNK távolodik." helyett így kellett volna írnod: minden galaxishalmaz távolodik tõlünk, mert ez igaz.
"Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TÕLÜNK távolodik."
Ajánlanék egy IS szócskát. Meg egy lufit, amire pontokat rajzolsz és felfújod. Keresd meg melyik AZ a pont amelyiktõl a TÖBBI távolodik!
Kopernikusz óta tudjuk h a Föld nem a világ középpontja, mégis innen úgy látszik h minden galaxishalmaz (csak ebben a léptékben mutatható ki az általános tágulás) TÕLÜNK távolodik. A Világegyetem tágulása nem hasonlítható egy robbanáshoz, aminek a térben volt egy kiindulópontja. Nincs olyan rögzített alap v háttér amelyhez képest végbemenne a tágulás. Maga a tér tágul, mert a Világegyetem magába foglalja a teret is. A Hubble törvény lényege is elveti a középpontot, hiszen az egymástól távolabbi objektumok nagyobb sebességgel távolodnak mint a közelebbiek. Ez nem bizonyíték, csupán egy elmélet, amit a világ legtöbb tudósa elfogadott. (Pl a forrás írója: John D. Barrow.)
Nem feltetlenul. Csokkennek is a fekete lyukak. Anyagot veszitenek, egyfajta 'parolgo' hatas lep fel. Nem emlekszem mar hogy neveztek (hawking)
Amugy nem kell fekete lyuk, hogy beszippantson mindent az univerzumban, ha eleg utemben lassulna a tavolodas, es osszeesne minden 1 pontba. Ugy tudom, a mostani allaspont szerint nincs elegendo tomeg erre, meg a neutrinokkal egyutt sem.
Miert ne lehetne (hogy egy kicsit enis kukacoskodjak). 1 pont felol tavolodik minden anyag, ezt neveztek el kozeppontnak (valljuk be jogosan) es ezt a pontot keresik. Ha van ra tenyleges bizonyitekod, hogy nincs akkor publikald, kapni fogsz vmi jokis dijat, ha meg nincs akkor ne legyel kukac ;)
Hi Balázs (cikkíró)! Az Univerzumnak nincs is középpontja. Hogy egy kicsit kukacoskodjak. ;-)
A többszörös fekete lyukak és más hatalmas tömegû objektumok képesek egészen váratlanul és kiszámíthatatlanul meghajlítani a fénysugarakat Ez semmi, Uri Geller még a kanalat is meg tudja hajlítani. :D
Hibás méréseiteket ismételjétek meg. A fizika fele egyszerûen hülyeség.
Ja nagy csillagokból lesznek, miután kifogy a tûzelõanyaguk saját sulyuk alatt összereoppannak és így lõn a fekete lyuk.
Szerintem nem mert ami kívül esik gravitációs vonzásukon azt nem.Egy idõ után gondolom elfogy a környékrõk minden.:) Feketelyukak hogy alakulnak?Csillagokból?
Jézusom. Ezt a félrevezetõ címet. A világegyetemnek nincs középpontja, a térrel együtt tágul az univerzum, tizenötmilliárd éve mi is a középpont voltunk... Amirõl itt beszélnek, az az, h minél messzebb nézel, annál, régebbre látsz, a kvazárok pl a világegyetem fiatalkorában léteztek. Igaz, akkor még az univerzum is kisebb volt, a tágulás asszimmetriáira lehet következtetni. Mivel azonban a fényt meghajlítja az erõs gravitációs tér, torzul a látszólagos pozíció is, többszörös torzításnál már lehetetlenség kinyomozni a helyes irányt. Csak azt nem értem, mi ebben az újdoság.
Hát lehet, hogy a galaxisok távolodnak de a fekete lyukak is egyre nõnek
Informatika és tudomány
LOL 
