"Hála" a Bush és kormányának, a NASA mélyzuhanássa brutálisan felgyorsult. Annó a Vörös Bolygó c. film még hûen azt mutatta be ,hogy a Mars expedíciót hogyan tervezték el a NASA-ban. Bush megválasztása óta ez a project szinte megvalósíthatatlanságig lefogyott. Elsõ dolga annak a kormánynak az volt ,hogy az antigravitációs erõteret biztosító körgyûrû kivitelzezését megszüntesse, mert hát volt rá már egyetlen példa, hogy egy orosz ûrhajós kibírt egy kabinban fél évet. De arra ne mgondoltak, hogy erõnlét is kell, miután a Marsra leszállnak, s ott maradnak kb. fél évet. Szóval a hogyan juttassuk csõdbe NASA program sajna folytatódik még legalább 4 éven át..:-(
Nem fikázom USÁt (mindig), csak itt USÁról volt szó, a 15# spamem általánosan igaz minden nemzetre, szvsz.
Azért meg kellene azt is jegyezni, hogy még így is az USA költi messze a legtöbbet az ûrkutatásra. Lehet szapulni õket sokminden miatt, de nem kellene elfelejteni, hogy a többi nemzet sem lihegi túl a dolgot...
A háborúkon USA igaz sokat veszít, de mégtöbbet nyer. Az ûrkutatás, csakis az ûrfegyverek kérdésében mérvadó Washingtonnak, vannak olcsóbb módszerek manipulálni (parasztvakítani) a tömeget.
Na igen. Mondjuk nem háborúzni kellene a Bush kormányzatnak, hanem az arra elpocsékolt és elvesztegetett dollár milliárdokat átadhatnák a NASA-nak. Talán már egy kicsit elõrébb járnánk az ürexpediciókban, merthát ugye ez a technológiai megvalósítás amivel kilövik az ûrsiklókat már igencsak elavúlt és fõként kölcséges dolog. Dehát tudom ezek mind naív gondolatok mert a világot a pénz mozgatja és a háborúból több profit jön be mint az ürkutatásból......
Igazából az STS-107 katasztrófa kétségkívûl az utolsó szög volt az egész ûrsikló program koporsójában, már csak az a kérdés, hogy mikor temetik el. Jelenleg az USA egyetlen emberes ûrhajója az ûrsikló, a váltás, a CEV (Crew Exploration Vehicle) csak valamikor az évtized végén, a következõ évtized elején léphet szolgálatba, ugyanakkor az ûrsiklóra vár az ISS még hátramaradt blokkjainak feljutattása. Mese nincs, az ûrsiklóprogram a jelenlegi állapotában már most teszthalott.
Ugyanakkor az USA megengedheti magának, hogy cirka 5 évig ne legyen emberes ûrrepülése? Érdekes kérdés, és egyben kínos is. Csodálkoznék, hogy ha idõ elõtt visszavonnák õket, de tény, hogy egy harmadik katasztrófát a fejesek már nem nyelnének le...
"ha újabb súlyos hiba adódna, az az ûrsikló-program idõ elõtti halálához vezetne."
Miért, ez most nem a halál? Eshetõségek: - Már most halott a program. Nem lõnek fel több siklót. - Siker. Fellövik a siklót és visszajön. - Gyorshalál. Fellövik a siklót és bummm. - Lassúhalál. Fellövik a siklót és nem sikerül a mentõprogram, sõt magával viszi a másik siklót és az ûrállomást.
Az utolsó két esetben a másik sikló, ha meg is menekül, többet már nem repül.
Hangsúlyoznám, hogy nem maga a NASA, hanem a felsõ vezetése és itt különösen a politikai vezetés a probléma. Nemcsak az ûrhajósok, de a mérnökök, és talán a tisztviselõk jó része is tisztába van a realitásokkal. Viszont a realitásokat nem tudják elfogadni a politikusok és a felsõ vezetõk, az õ gondolatmenetükbe nem fér bele semilyen hibaszázalék, hallani sem akarnak ilyesmirõl...
Szerintem is az a baj, hogy a NASA ne hajlandó elfogadni az ûrutazással járó kockázatot (pedig az ûrhajósok elfogadnák). Most csak hasraütés alapján: a shuttle 1%-os katasztrófa arányát próbálják 0,01 vagy még kisebbre csökkenteni, ami aránytlanul sok pénzbe kerül, az eredményhez képest. Rááadásul az évi 2 fellövéssel még a kellõ tapasztalat/gazdaságosság/stb sem lesz meg soha.
Hát igen így is mondhatjuk. Bár szerintem nem irreálisabbak az igények, mint 1961-ben a Hold expedíció volt, csak arra ugye adtak pénzt is, és nem a NASA-nak kellett egyéb projektek mellett kigazdálkodni a dolgot.
Ez az ûrsiklózás a pénzügyi szemléletû rendszerek csõdje. Ha manegerek kezébe adunk olyan dolgokat, ahol valójában a pénzügyi sikereknél fontosabb a szolgáltatás/biztonság megléte, akkor ne csodálkozzunk, ha a managerek pillanatokon belül összehoznak egy pénzügyileg sikeres "puskaporoshordót".
Itt a lényeg. A NASA-nál azért van kapkodás, mert fentrõl olyan képtelen igényekkel álltak elõ, amelyek reálisan a mai viszonylatokban még túlzás tárgyát képezik. Kb. olyan, mintha az 1910-es évek pilótáit nem engednék felszállni az akkori repülõgépekkel mindaddig, amíg nincs minden gépben katapultülés, hogy a pilótákat minden körülmény között biztonságosan le lehessen hozni...
Én is azt érzem, hogy a NASA-nál elég nagy a kapkodás, ezáltal szétforgácsolják a képességeiket. Van-foltozás nincs foltozás, 2-3 technológiát is kidolgoznak rá milliókért. Aztán eszükbe jut hogy hát igen az se mindenre megoldás és akkor rájönnek, hogy csak kéne az a mentõ ûrhajó, vagy egy ûrsikló, vagy az állomás mentõ egysége. Igen ám de bármely verzió kialakítása eszméletlen pénzeket emésztene fel.
Ez az ûrsiklózás a pénzügyi szemléletû rendszerek csõdje. Ha manegerek kezébe adunk olyan dolgokat, ahol valójában a pénzügyi sikereknél fontosabb a szolgáltatás/biztonság megléte, akkor ne csodálkozzunk, ha a managerek pillanatokon belül összehoznak egy pénzügyileg sikeres "puskaporoshordót".
Alaphelyzetben az Ûrsiklók olyan tizenegypár napig húzzák ki az ûrben (oxigén, energia, élelmiszer), a "standard" STS missziók 10 napos limittel dolgoznak, a maradék pár nap a biztonsági tartalék. A SpaceHab segítségével, ami egy mini-labor, mely az ûrsikló rakterében foglal helyet, és a zsilipre van csatolva, megnövelve a belsõ, hasznosítható teret, továbbá plusz üzemanyagot és oxigént is jelent, kitolható az ûrben tölthetõ idõmennyiség olyan 20 nap körülire (a balsorsú STS-107 például 16 napos misszió volt).
Amit én eddig olvastam errõl a mentõ-misszióról, a megsérült ûrsiklót még viszonylag hamar le kell oldani és eltávolítani az ISS Alfától, mivel az energiát elõállító üzemanyagcellák üzemanyaga úgy 15-20 nap után elfogy, márpedig ahhoz, hogy biztonságosan eltávolíthassák a dokkológyûrûtõl (és az ûrállomástól), még elegendõ energiával kell rendelkeznie. Ezek alapján valószinüleg az idõt az egész személyzetnek az ûrállomáson kell kihúznia - pont ezért ecsetelgették fent, hogy milyen problémákat jelent ilyen hosszú idõ kihúzása ilyen sok embernek ilyen szûk helyen...
A 7 fõs személyzethez nem csak a CRV mentõhajó kellene, de az amerikai lakómodul is, amit 2000-ben a Bush-kormányzat a CRV és az X-33/Venture Star mellett szintén leállított. Tehát jelenleg az ISS Alfa nem alkalmas 7 fõ huzamos elhelyezésére.
Mellesleg az ûrállomást nem 3, hanem 6 vagy 7 fõ számára tervezték, azért dolgozott a Columbia katasztrófáját megelõzõen mindig csak 3 fõs személyzet az állomáson, mert a Szojuz ûrhajó, ami a mentõhajó szerepét is betölti, 3 személyes. A NASA saját fejlesztésû mentõhajója pedig még mindig készü, szerintem most már nem is fejezik be.