A géntechnológia már egy ideje képes különféle fajok között géneket "csereberélni". Pl. bacikba olyan gént lehet ültetni aminek hatására az adott baci inzulint kezd el termelni. Hogy egy lelet esetében mi sülne ki a dologból fene sem tudja. Mellesleg a több milliárd nukleotidból elég ha csak 1(!) megsérül már nem ugynazt a biológiai információt jelenti a DNS!
Így van. Megkövült (valaha) organikus anyagból nem lehet kivonni DNSt, de ez a vérplazma nincs megkövülve, sõt.. azért 1 kicsit télleg elrugaszkodtunk a valóságtól. :)
Még a tundrán talált mamutokból sem tudtak eddig klónozáshoz alkalmas, épp sejtmagot kiemelni, pedig azok a dögök csak pár tízezer évesek. Amennyire én tudom a kövületek kémiai átalakulással járó folyamatok végeredményei. A következtetést le lehet vonni, de a hülyeséget el hinni könnyebb.
Tudom, hogy nem pont a Jurassic Park a legjobb hivatkozás, de ott ugye más hüllõk dns darabkáival pótolták ki a hiányzó darabokat. Vajon megoldható-e ez ebben az esetben is, hogy esetleg egy ma élõ faj genetikai kódját keverjük a leletben talált dns-sel vagy ez ma még nem megoldható?
nem a filmrõl van szó, hanem a mai világról. Képesek klónozni ilyen állatot, akkor azt kurva nagy biztonsággal kell õrizni, és ahová látogatók bemennek, ott a biztonság már romlik. nem egyszer hallani, hogy állatkertbõl megszökik egy róka, vagy egy oroszlán. akkor egy ilyen dög mért nem tudna kiszabadulni?
Hiába mondják, hogy nem lehet dinóparkot csinálni, meg nem is akanak, ha lenne rá lehetõségük, már holnap elkezdenének klónozni.
Én amondó vagyok, ha lehet klónozni és valóban létre tudnak hozni egy T-Rexet, akkor hajrá! Még egy ilyen lehetõségünk lehet, hogy 100 évig megint nem lesz.
A DNS-ben van pár millió bázispár , elég ha pár "tönkremegy" már mûködési zavarok léphetnek fel a sejtben. Az elõ sejt esetében a kettõs kódolás és egybõl enzimes hibajavitás miatt nagy ritkán fordul elõ , hogy egy -egy sejt meghülyül (gyk rákos sejt, vagy ciszta.. ) de a szervezet közbelép, namármost a sejtek megújúlnak minimum pár hetente, ez alól kivételek az idegsejtek tudtommal, és ugyan biológiatudásom korlátozott, így lehet hogy kihagytam valamit, de remélem a lényeg jól érzékelhetõ :)
és ha találnak egy ép DNS-t , akkor megdõlt a tudomány ezen része, ez nem baj , így fejlõdik :) tehát aki nem hiszi el hogy tutira nincs ép dinódns azzal nincs semmi baj, sõt a kételkedés nagyon fontos, de a sok évtizedes biokémiai tudás figyelmenkívûl hagyása pedig egyenesen hülyeség..
elhiszem, csak azt nem értettem, hogy ha ilyen jó állapotban megmaradtak a sejtek és ugye mindenben van dns akkor mi lehet a gond. Csak mert nekem úgy tünik mintha olyan állaga lenne mintha simán varr lenne
"A DNS nem képes ilyen sokáig fenn maradni" - mondta Derek Briggs, a Yale Egyetem szakértõje. "Az én válaszom egyértelmûen nem." fafej... a bejelentés elõtt a lágyszövetre is ugyanezt mondta volna
Dereknek mar van egy hazi veloziraptora:)... gondomol nem akarja hogy mindenki masnak is legyen egy:)
A DNS azért nem marad meg, mert egyszerûen elbomlik ennyi idõ alatt. Az alkotóelemek egy része megmarad, de a rendezettségi sorrendjük megszûnik, összekeverednek.
minden sejtben benne van a dns, nemigaz hogy 1 se maradt meg teljesen... a tévében azt mondták, a klónozással kapcsolatban az a gond, hogy mindenkinek a jurisics park jut eszébe egybõl, hogy mennyire veszélyes.
lol ez komoly, de nem értem, hogyha a vércsatornák is igy megmaradtak a szövetekkel együtt akkor a dns miért ne tudna.
Vagy az a dino nem is volt olyan öreg ?????? Mert a korukat csak a körülötte levõ lerakódások korából állapítják meg.
végülis elképzelhetõ hogy faszságot beszélt, hisz ez a cikk is egy tévedés miatt írodott... (A tény, hogy a lágyszövetek több tízmillió évre képesek voltak konzerválódni alaposan megcáfolta a paleontológusok hiedelmét, miszerint nincs olyan lágyszövet, ami 100 000 évnél tovább képes lenne fennmaradni.)
"A DNS nem képes ilyen sokáig fenn maradni" - mondta Derek Briggs, a Yale Egyetem szakértõje. "Az én válaszom egyértelmûen nem."
Informatika és tudomány
