Istent nem kellett senkinek sem teremtenie, mert õ van és kész! a vallások ilyen felfogásuak, és nem az a lényegük, hogy a dolgokat megmagyarázzák, hanem hogy hitet adjanak! Ha nem vagy hívõ akkor nem hiszel a vallásnak sem!Egy hívõnek elég ennyi:Isten van és mindörökké lesz és mindörökké volt! ...de én semm vagyok hívõ...egyáltalán..
Figyelj, ha Isten teremtette a világot, Istent ki teremtette? Akkor neki is teremtettnek kell lennie. Tévedek?
Ha pedig Isten nem teremtett, akkor a világra miért nem lenne ugyanolyan helyes (Isten nélkül) az állítás, hogy nem teremtett, sõt -nem keletkezett?
Mi mond ennek ellent? Miért lenne olyan fontos a létesülés?
nem érted. Ez csak az x+1 ok. A világ nem keletkezett, nem múló, így teremteni sem kellett.
De a végtelen világot is valaki...
Könnyebb egy végtelen nem teremtett teremtõt elképzelni, mint egy végtelen nem teremtett világot? ez az x+1 ok.. Miért nem hiszel a végtelen világba?
Látod az emberek a legújabb tudományos felfedezéseket úgy tudják magyarázni, mint egy szög beverését, magukat meg nem ismerik. Nem látjuk azt, aki lát...
sztem nem volt teremtés, se létesülés. ;) semmibõl valami...(?) A hívõk Istenre általában azt mondják, hogy nem keletkezõ, nem múló, és õ az egyetlen teremtõ, aki semmibõl létrehozta a világot. Erre simán lehet mondani, hogy ennyi erõvel a világ nem keletkezett, nem múló, és így létrehozni sem kellett. -Isten tulajdonságai. Logikátlan hogy lenne teremtés, vagy keletkezés, Isten. De ez nem baj, mert ugye a végtelent sem tudjuk felfogni (legalábbis megkülönböztetõ gondolkodással), mert amúgy lehetséges.
Amúgy a srác sem Isten mellett érvelt, csak az ok nélküli véletlen mellett.. bár nem érvelt, csak kinyilatkoztatta.
"Sziasztok! Szerintem sem magától, sem mástól egyetlen dolog sem létesül. Semmibõl nem lesz valami, és valamibõl nem lesz semmi. Valamibõl sem létesülhet mégtöbb valami. Ha így lenne, az minden logikának ellentmondana, tehát érvelés is elhagyandó lenne. A véletlen nem azt jelenti, hogy valami ok nélkül van, hanem azt, hogy nem ismerjük az okát. Az evolució, ha jól tudom nem mond ellent a teremtésnek, mi értelme rákontrázni? De a teremtésnek, -és ebbe bele tartozik a tudományos, és vallások által elfogadott keletkezés is- nincs logikai alapja, egyik sem magyarázhatja, hogy lesz semmibõl valami. Mi lehet végsõ ok, ami egyben nem okozat? Ha Isten már eleve létezõ, akkor ugyanez elmondható Isten nélkül a a világról is. Isten csak az x plusz egyedik ok. Ha Isten nem okozat, akkor a világ ugyanígy lehet nem okozat."
amit kaptam válaszként:
"ki kell ábrándítsalak, a véletlen tényleg azt jelenti, hogy nincs oka, tehát tényleg megjósolhatatlan, nem csak nehezen megjósolható. (igen, az idõjárás sem véletlen folyamat, hanem kaotikus)"
kvantummechanikai kísérletek bõséggel akadnak. Ott nem az a helyzet, hogy valami még mélyebb dolog van, hanem tényleg véletlen. Olyannyira ismert terület ez, hogy a P4 meg az AMD64 procikban már igazi véletlengenerátor van, olyan, amit tényleg nem lehet megjósolni. Tehát nem az van, hogy megjósolható, csak nem tudjuk hogy hogyan, hanem valóban megjósolhatatlan.
Ami pedig megjósolhatatlan (ami ugye nem a nehezen megjósolható), annak mi lenne az oka? Semmi, mert minden ok-okozati viszony jósolhatóságot, reprodukálhatóságot jelent."
-nektek errõl mi a véleményetek? physics?
sziasztok! Bármilyen rendszerben tudtok olyan dolgot mondani, ami véletlen? És ahol a véletlen ténylegesen azt jelenti, hogy "nincs oka" ? Nagyon érdekelne.
Latszolag visszafele megy , de nem ez a donto, hanem hogy hol nyelodik el a foton es mikor. Azzal pedig nincs semmi gond.
Volt regebben egy cikk hraskotol, amikor atleptek latszolag a fenysebesseget. itt a cikk Ez most vegulis ugyan az az effektus, csak megbolonditottak egy kicsit.
Semmi kulonos, ez csak csoportsebesseg, irja is hogy nem serti a kauzitast. Semmi panik.
nem tudná valaki kicsit érthetõbbé tenni?...esetleg..
Szerintem inkább térjünk vissza a fõ témára: Gravitáció vs. kvantummechanika Mi okozza a gravitációt? Hogyan írható le a gravitációs mezõ? Van-e vmiféle egységes mezõ-dinamika (Tesla óta dolgozott-e rajta vki)? Indítványozom, hogy adjunk teret néhány sci-fi-ben található elméleti résznek is, illetve akár sajáttal is. Szerintem legközelebb pénteken leszek hosszabban fent.
pont ezt írtam, csak 90 fokkal más szemszögbõl ha v felfele mutat, meghatároz egy jobb és egy bal oldalt, és a B és az F szépen beáll derékszögekbe (vagy oda képezzük õket trigonometriával) hozzád képest ha F balra mutat, B elõre ha F hátrafele mutat, B balra ha F jobbra mutat, B hátrafele ha F elõre mutat, B jobbra mindeközben v felfele mutat, ha v lefele mutat: és F balra, akkor B hátrafele és F hátrafele mutat, akkor B jobbra és F jobbra mutat, akkor B elõre és F elõre mutat, akkor B balra kicsavartam a kezem rendesen:-) ez mind megfelel az általad felvázolt ábráknak asszem érthetõen leírtam, de nyugtasson meg annyi, hogy már értem, csak nem tom rendesen leírni:-(
vektorok... :) áá ez engem nem köt le :) Még szerencsém, mert lám, Tiberius hogy belekavarodott.
Mi a téma? :)
Valahogy így, Jól megtudod kavarni. Én lerajzoltam, jobban elmondani nemtom.
Szerintem még mindig kavarod. Többször leírtam, ha a v felfele mutat a B pedig elõre, akkor igen, az F balra. Nincs olyan, hogy a B neked hátrafele mutat. Ez világkoordinátába lehet, de te akkor megfordulsz, emiatt neked az eredo F mindig balra lesz.
Tehát B mindíg az F által meghatározható síkon van, és onnan nézve, amerre az F mutat, mindíg bal oldalon, a v által meghatározható jobb és bal irány alapján???
visszavonva minden ujjas példa, értem már, összekevertem a v-t és az F-et ujjakban
legyen a tengelyek pozitív iránya: x jobbra y magad felé z felfele koordináták sorrendje: (x;y;z) Q>0 B ill. v koordinátái (x;y;0), F-é pedig (0;0;z) ezen feltételek mellett: ha B x-koordinátája <0, függetlenül v koordinátáitól, F z-koordinátája mindíg>0 F pedig=Q*B*v*sin(B és v egyenesei által bezárt szög) a képletben Q, B, v, és a szinuszos-tag is >0, mivel függetlenek az iránytól? az irányt nem határozza meg, csak Q és a jobbkézszabály, melyben a hüvelyk azt az irányt jelöli, mikor Q>0, és a mutatóujj elõrefele mutat, a középsõ ujj helyzete viszont mindegy
A piros a sebesség a kék a B a zöld az eredmény. Az alsó három képen megfordul a zöld, de te is...
az ujjaim:-) meg a koordinátarendszerbeli végtelen lehetõség:-)
Az a lényeg, hogy nem tudod kitekerni, olyankor meg kell fordulnod az egész testeddel. Ez akkor van ha a B hátrafele mutat hozzád képest. Szerintem pihenj mert ez most nem fog menni, tudom mi kavar meg.
na most v=v2, B=v1? hogy van a vektorok nemskaláris szorzata?
h*lye ujjak! mindíg csak az egyik ujjam állásán változtatok, a nem megemlített állandó. 1. ha a középsõ ujjam nem befele mutat, hanem kitekerem, akkor is a hüvelykem mutatja meg az F irányát? 2. ha a mutatóujjam hátrafele állna, F mínuszba menne át? 3. ha Q<0, akkor a hüvelykem fordítva állna, igaz?
Mondtam v mindig felfele a csuklódhoz képest. Én máshogy szoktam mutatni, valahogy így
a hüvelyk (F), mutató ujj(B) a meghatározott egymáshoz képest, és a középsõ (v) iránya mindegy? (a B,v által meghatározott síkon), mert a mutatóujjamhoz képest van meghatározva a hüvelyk
De ha a kezeded beállítod az ábra szerint , akkor mindig a hüvelyujjad fele mutat...
ha jól értem, akkor rájöttem, és megintcsak megnyugtattam azt a kis kotnyelest. papíros pl.-nél maradva: B adott, v meg akárhova mutathat, az F akkoris felfele fog mutatni, ha Q>0, ugye jól gondolom?
És olyan sincs hogy a sebesség lefele mutat... akkor fejre kell állnod..:)))))
A nulla nem jelent síkot. Minden vektor jelölhet egy síkot, ha az a lapra merõleges vektor. A kérdésedre a válasz ott van a képen. Az ha a sebesség a csuklódtól felfele mutat a B pedig elõre akkor az eredményvektort a hüvelykujjad jelöli ki. Nincs olyan, hogy a B hátrafele mutat. Olyankor megfordulsz te is és persze a hüvelykujjad az elõbbihez képest minuszba lesz. De nem a szöget változtattad, hanem a B irányát.
nekem igazából az 1-essel van gondom, mert ugye a középsõ 0, már egy síkot jelent, de ha az egyik másik koordináta + vagy -, akkor az már a tengely által két részre osztott síkon kijelöli valamelyik felet, "amely felé" irányul a vektor, huh, és függ-e ettõl az F iránya? összefoglalva: ha a lapon bármelyik irányba rajzolgatjuk is a B-t ill. a v-t, az F mindíg felfelé fog állni, a Q-tól függõ nagysággal, ha Q>0 vagy sem, én ezt akartam kérdezni
Ha a v=1,0,x, akkor az x azt jelenti hogy a helyére bármit is írsz , nem változik az eredményvektor iránya. A B=0,0,1 vektorral pedig x tõl függõen a v más és más szöget fog bezárni.
feladom, összevissza ír ill. nem csak annyi lenne, mindegy hogy B és I/v mekkora szöget zár be, ha az általuk meghatározott síkot vesszük az x,y síknak, akkor feltéve, hogy Q>0, F z-tengellyel párhuzamos komponense mindíg >0??? a második ábrát fegyelembevéve, ahonnan származtatva az ottani F iránya a pozitív a z-tengelyen
hu, várjál, ezen gondolkozni kell a középsõ koordináta adja a közös sík helyzetét, ugye? az 1,0,0 és a 0,0,1 tehát a síkon 1,0 ill. 0,1 a 0,1,0 pedig ezekre merõleges és az 1,0,x-ben ott van az az 1-es, ami már "elkötelezi" a vektort a tengely (B) vmelyik oldalára, tehát, ha -1,0,x az a tengely (B) másik oldalán van, és az erõ iránya ellentétes, vagy sem?
Igen hülén :P Ha jól értem, akkor mindegy. pl ha kicsit lefele mutat a sebességvektor, akkor is ugyanolyan sugarú körpályán fog menni az elektron csak közbe lefele is megy, vagyis spirálba, dugóhúzóba fog zuhanni.
a harmadik nem teljesen világos, konkrétan egyébként azt kérdezném, hogy tök mindegy-e az indukcióvektor és a sebesség/áramerõsség által bezárt szög a keletkezõ erõhatás irányára nézve? Konkrétan: mindegy, hogy az áramerõsség/sebesség vektora (a síkon, felülrõl nézve) az óramutató példáján élve: a hatos elõtt vagy után van, ha az indukcióvektor a tizenkettes felé mutat????? [elég hülyén fejezem ki, mi?]
Nem úgy értem, hogy mindíg merûleges-e, hanem, hogy merre merõleges, mert ugye ugyanarra az egyenesre fekve (?) a vektorok két irányt vehetnek fel. Tehát a jobbkézszabály irányokra is vonatkozik, vagy csak egyenesekre és az erõ irányára?
érdekes lenne:-)) mondjuk az fura, hogy olyan már a fizikaóránk, mint egy vicc, a tanár már nem érti mirõl beszélek, pedig érthetõ és csak háttér:-)(a megértést szolgálja számomra) meg már mintha vmi nem lenne rendben az agyával, memóvesztés, logikai érzék gyengülése? vmi nincs rendben kérdés: a Lorentz-erõnél tök mindegy, hogy milyen az indukcióvonalak és az áramerõsség által bezárt szög, az iránya az erõnek ugyanaz marad?