Volt regebben egy cikk hraskotol, amikor atleptek latszolag a fenysebesseget. itt a cikk Ez most vegulis ugyan az az effektus, csak megbolonditottak egy kicsit.
Latszolag visszafele megy , de nem ez a donto, hanem hogy hol nyelodik el a foton es mikor. Azzal pedig nincs semmi gond.
sziasztok! Bármilyen rendszerben tudtok olyan dolgot mondani, ami véletlen? És ahol a véletlen ténylegesen azt jelenti, hogy "nincs oka" ? Nagyon érdekelne.
Ezt kaptam válaszul egy másik fórumon:
"a véletlen dolgok :D
kvantummechanikai kísérletek bõséggel akadnak. Ott nem az a helyzet, hogy valami még mélyebb dolog van, hanem tényleg véletlen. Olyannyira ismert terület ez, hogy a P4 meg az AMD64 procikban már igazi véletlengenerátor van, olyan, amit tényleg nem lehet megjósolni. Tehát nem az van, hogy megjósolható, csak nem tudjuk hogy hogyan, hanem valóban megjósolhatatlan.
Ami pedig megjósolhatatlan (ami ugye nem a nehezen megjósolható), annak mi lenne az oka? Semmi, mert minden ok-okozati viszony jósolhatóságot, reprodukálhatóságot jelent."
-nektek errõl mi a véleményetek? physics?
Oka mindennek van, még annak is, hogy irtál hozzászólást...
"Sziasztok! Szerintem sem magától, sem mástól egyetlen dolog sem létesül. Semmibõl nem lesz valami, és valamibõl nem lesz semmi. Valamibõl sem létesülhet mégtöbb valami. Ha így lenne, az minden logikának ellentmondana, tehát érvelés is elhagyandó lenne. A véletlen nem azt jelenti, hogy valami ok nélkül van, hanem azt, hogy nem ismerjük az okát. Az evolució, ha jól tudom nem mond ellent a teremtésnek, mi értelme rákontrázni? De a teremtésnek, -és ebbe bele tartozik a tudományos, és vallások által elfogadott keletkezés is- nincs logikai alapja, egyik sem magyarázhatja, hogy lesz semmibõl valami. Mi lehet végsõ ok, ami egyben nem okozat? Ha Isten már eleve létezõ, akkor ugyanez elmondható Isten nélkül a a világról is. Isten csak az x plusz egyedik ok. Ha Isten nem okozat, akkor a világ ugyanígy lehet nem okozat."
amit kaptam válaszként:
"ki kell ábrándítsalak, a véletlen tényleg azt jelenti, hogy nincs oka, tehát tényleg megjósolhatatlan, nem csak nehezen megjósolható. (igen, az idõjárás sem véletlen folyamat, hanem kaotikus)"
sztem nem volt teremtés, se létesülés. ;) semmibõl valami...(?) A hívõk Istenre általában azt mondják, hogy nem keletkezõ, nem múló, és õ az egyetlen teremtõ, aki semmibõl létrehozta a világot. Erre simán lehet mondani, hogy ennyi erõvel a világ nem keletkezett, nem múló, és így létrehozni sem kellett. -Isten tulajdonságai. Logikátlan hogy lenne teremtés, vagy keletkezés, Isten. De ez nem baj, mert ugye a végtelent sem tudjuk felfogni (legalábbis megkülönböztetõ gondolkodással), mert amúgy lehetséges.
Amúgy a srác sem Isten mellett érvelt, csak az ok nélküli véletlen mellett.. bár nem érvelt, csak kinyilatkoztatta.
Könnyebb egy végtelen nem teremtett teremtõt elképzelni, mint egy végtelen nem teremtett világot? ez az x+1 ok.. Miért nem hiszel a végtelen világba?
Látod az emberek a legújabb tudományos felfedezéseket úgy tudják magyarázni, mint egy szög beverését, magukat meg nem ismerik. Nem látjuk azt, aki lát...
De a végtelen világot is valaki...
nem érted. Ez csak az x+1 ok. A világ nem keletkezett, nem múló, így teremteni sem kellett.
Figyelj, ha Isten teremtette a világot, Istent ki teremtette? Akkor neki is teremtettnek kell lennie. Tévedek?
Ha pedig Isten nem teremtett, akkor a világra miért nem lenne ugyanolyan helyes (Isten nélkül) az állítás, hogy nem teremtett, sõt -nem keletkezett?
Mi mond ennek ellent? Miért lenne olyan fontos a létesülés?
Istent nem kellett senkinek sem teremtenie, mert õ van és kész! a vallások ilyen felfogásuak, és nem az a lényegük, hogy a dolgokat megmagyarázzák, hanem hogy hitet adjanak! Ha nem vagy hívõ akkor nem hiszel a vallásnak sem!Egy hívõnek elég ennyi:Isten van és mindörökké lesz és mindörökké volt! ...de én semm vagyok hívõ...egyáltalán..
De én meg azt kérdezem, hogy ugyanez miért nem mondható el a világról? Mi szólna ez ellen?
Az egy dolog,hogy a világegyetem tágul, tágul, míg végül egyszercsak összeugrik, majd ujra, ujra, és ujra. Ez nem zárja ki annak lehetõségét, hogy keletkezett, bár nem is támasztja alá. Ya és azért gondolom, hogy mindennek van oka, mert minden mindennel "összefügg", az egész 1. hatalmas rendszer. Vagy tévednék?
Úgy gondolom nem tévedsz az utolsó mondatoddal kapcsolatban. Attól hogy mindennek oka van, minden összefügg, nem érv a végsõ okra, tehát, hogy semmibõl valami lenne, vagy valamibõl mégtöbb valami. Ha valamibõl mégtöbb valami keletkezne ez pedig azt a kérdést veti fel, hogy az a valami, amibõl mégtöbb valami lett, annak is keletkezettnek kell lenni; ráadásul bármikor bármi létesülhetne. Ha bárki azt mondja, hogy a végsõ oknak nem kellett keletkezni, akkor ugyanezt elmondom végsõ ok nélkül a világról. Ez a legerõsebb érv végsõ ok ellen.
Ha egészként vesszük a világot akkor nem mûködik okság, de ez lassan már 2600 éves "felfedezés" :-)
Az tök jó. :) Majd írj, mire jutsz. Újra átolvastam a hozzászólást:
"Ha bárki azt mondja, hogy a végsõ oknak nem kellett keletkezni" - ez félreérthetõ. Így értem: "Ha bárki azt mondja, hogy a végsõ ok létezik, de annak nem kellett keletkeznie"
Nincs végsõ ok, nincs kulcs. De ha az ember képes megkülönböztetés nélkül egységben szemlélni, akkor rájön, hogy mindez nem okozott, nem keletkezõ... Honnan veszik az emberek azt, hogy valaminek keletkeznie kell? ez már magában nonszensz.
Az öntudatunk viszonyítási pontként mûködik a világban, olyan mint a végtelen egy darabkája, de igazából nem darabkája, sem pontja, sem része, mert nem különül el semmi mástól. -aki nem ismeri föl, hogy a végtelennek mind eleje, közepe, és vége is végtelen
Most az Einstein féle szférikus világ féle végtelenségéregondolsz? Gönbszerû tehát véges, de ugyanakkor nincs is vége. Erre?
Mármint az elejétõl a végéig véges, de a felszínén megyünk végtelen.
Végtelenségre, amiben a dolgok nem különülnek el egymástól. Mivel végtelen, nem véges, mentes viszonyítási ponttól, nem önmagába, és nem másba forduló.
Ez egy bonyolult probléma. Semmibõl vmi: virtuális részecskék. Ezek kamatra kiadott kölcsönök az univerzumtól, hmm mi van, ha az egész univerzum egy ilyen virtuális részecskébõl keletkezett, és akkor voilá majd vmikor vissza kell adnunk a nagy kölcsönt, kamatostól! A végtelen végtelen punktum! Ha az ember képes lenne végtelenben gondolkodni, hmm, már az 51-esben lenne:-) Egyébként nincs olyan, hogy vminek nincs oka, szerintem. Az univerzum vmikor "keletkezett", lehet, hogy nem a tér és az idõ, de ez az univerzum mindenképp, mi van, ha ez is többlépcsõs: van egy magasabb rendû univerzum és így tovább, a mienkben is vannak fiatalabb univerzumok... gondoljatok bele: minden végtelen, csak amiben éppen vagyunk, az az idõn kívül véges kiterjedésû, mivel az idõben nem tudjuk mérni a nagyságát... bla...bla...bla...stb...stb...stb...és így tovább
Ha már okok: miért mennek végbe a kölcsönhatások? Elolvastam a Wiki-n az errõl szóló cikket, de akkoris, ez a szimmetriasértéses dolog csak modell, vagy tényleg így mûködik? És akkor mitõl sértûdik meg a szimmetria? És hogy is mennek végbe a kölcsönhatások? Mert especiel arról nem írtak ott.
Ezzel az a probléma, mint Istennel. És a virtuális részecskék hogy keletkeztek?
Semmi nem létesül. De bevágom az egyik szomszéd fórumból a hozzászólásom, lehet érdekelhet:
A halmazok: a test, az érzések, a gondolatok, a képzetek, a tudat. Tapasztalás és halmazok, amik az ént képezik kölcsönös függésben léteznek. Tapasztaláson kívüli létezõ nincs, mert ahhoz, hogy létezõnek, tapasztaltnak nyilváníts valamit alapfeltétele a halmazokkal való azonosulás. Amint nem azonosulsz halmazokkal megszûnik a tapasztaló, és tapasztalat, ezzel együtt énképzet. Ezt hívják ürességnek, ahol okság már nem érvényesül, mintegy magában foglalva azt, mert az egészre, nem elkülönülõ dolgokra (mint pl. énlélek) nem hat okság. Az üresség nem a halmazokon keresztül meglátható valami, mert ezek mindegyike üres, mert nem rendelkeznek állandósággal, csak kölcsönös függéssel.
A szimmetriasértésrõl van egy jó írás a címe "Az isteni a-tom"/Leon Ledesma/-tól most én se tudom elmondani, mert a könyvtárba vissza kellett vinni, lejárt a kölcsönzési idõ +800ft :)
hmmm??? kifejtenéd? [csak egy lehetséges elméletet vázoltam fel] Más: sajna manapság nem tudunk passzívan érzékelni, szerintetek lehetséges lesz-e valaha passzívan érzékelni a microvilágban? Vagy ez még elvileg sem lehetséges? [és most, nm szeretnék olyanról, hallani, hogy xy egyszer azt mondta, hogy nem, mert ugyebár a levegõnél nehezebb repülõ szerkezetekre is azt mondták nem lehetségesek, mégpedig bazinagy koponyák!]
Úgy, hogy rájössz, hogy a lentebb tárgyalt halmazok mindegyike tökéletesen éntelen, se nem birtokolja azt egy én. Nem azonosítod magad a halmazok egyikével sem, akkor nincs tapasztaló, és nincs tapasztalás. Minden amit mozgásnak, változásnak hívsz hozzád képest mozog, illetve változik. De ami vagy, az halmazokkal való azonosulásból jön létre, amik maguk sem fixszek. Ezt ténylegesen belátva a dolgok ugyanúgy jelen vannak, de nem tõled elkülönülve. Látod, hogy az autó feltûnik két ház között, és látod, ahogy az lekanyarodva eltûnik a sarkon túl, de mint ha mindvégig nem is mozogna. - a világ nem keletkezõ, nem múló, és nem örök. Ezek mind a halmazokkal való azonosulás képzetei. A jelenben nincs mozgás, erre egy jó írással is találkoztam, ami megvilágítja kicsit amirõl beszéltem: Nincs mozgás a megjárt úton, és nincs mozgás a meg-nem-járt úton sem. Az egyik már befejezõdött, a másik még nem kezdõdött el. A megjárt és a meg-nem-járt úttól elkülönítve az éppen járva-levõ út nem ismerhetõ meg.
egy régi kérdés újra: milyen lehet az a dinamikus gravitáció??? Mi van ha több fajta kölcsönhatás létezik, mint azt ma gondoljuk? Mondjuk többfajta grav. van? Tényleg: a gravitáció mezõ? Melynek töltéshordozója a tömeg? Annyiban különbözik csak, hogy az azonos elõjelû töltések vonzzák egymást? Lehet-e valódi mesterséges gravitációt vagy antigravitációt létrehozni? [nem a mai technológiával]
Csak elég nagy csapágygolyót kell gyártani. :D:D:D
A kettõ nem azonsos bizonyos mértékben, a kvantum és a mezõ ... Ha meglesz a gravitáció töltéshordozója, akkkor simán elõálllítható majd mesterséges vagy akár antigravitáció is...
Ez jól hangzik, de biztos, hogy van töltéshordozója???
Mi van akkor, hogy ha a grav. is ugynolyan em kvantum mint a fényé, csak amíg a fény általában pozitív irányú impulzusvektorral csatolt, addig a grav. mindig negatív irányú impulzussal ????
"amíg a fény általában pozitív irányú impulzusvektorral csatolt" na erre felfigyeltem. újból megkédezem: vki elmagyarázná érthetõen, hogy is megy az elektromágneses-kölcsönhatás?
Valaki írna nekem a féligáteresztõ tükörrõl? Azt mondták, hogy "Mint a foton a féligáteresztõ tükör mögött. Elpattanhatott volna, de minden ok nélkül átjött rajta." Tehát akkor van olyan, aminek nincs oka?
Többféle tükröt sorolnak a "félig áteresztõ" kategóriába..
Egyik. lp. 50% fedésû fém (ezüst, Alu) bevonatú üveg(mûanyag) ilyen a natur ezüst csomagoló fólia egyes változata is.
Egy másik: dielektromos tükrök. Ezek áteresztõk, de a nagy térerõsség hatására tükrözõvé válnak.
Kerr-cella típusú tükrök.. Ezek a második "rokonai". A polarizációs sík elforgatásával a "ferdén" a polarizációs síkban elhelyezett üveglemezeken teljes visszaverõdés okoz, ebben a szögben a polarizált fény számára tükörnek látszik , ugyanakkor az erre merõleges polarizációjú fény áthalad rajta.. Ezért a polarizáció szögének változtatása a tükrözõdést is szabályozza. Ma már nem nitrobenzolt, hanem karotinoidokat alkalmaznak erre a célra. Ilyen pl. az LCD kijelzõk anyaga..
A mezõ és a kvantum között mi a különbség??? EM-mezõ van, de mégis fotonkicseréléssel megy a kölcsönhatás. Amúgy úgy értem, hogy mi van, ha nem csak a térgörbítéses (ált. rel.-elm.) gravitáció van, hanem mondjuk normál mezõ-kvantum (nevezd ahogy akarod) is van, meg mondjuk nemcsak a tömeg okozhat térgörbületet?
képzettség nuku, érdeklõdés nagy, matematikai apparátus 11.-es de inkább az elmélet, mint a matematikai modell érdekelne, mert a matek-modell fenn van a wiki-n, a hatásmechanizmus meg nem
Amikor annak idején Maxwell bácsi megalkotta az em. mezõt leíró képleteit, akkor megfeledkezett arról a tényrõl, hogy nem egy, hanem milliárdnyi elektron hatását érzékeljük egyszerre. Így azok számára akik nem tudják (vagy nem akarják) felfogni, hogy minden egyes elektron kibocsátja a maga fotonját, ez a gigantikus foton halmaz mezõként érzékelhetõ. Sokkal tisztábban látható az egyes fotonok viselkedése és hatása ha olyan folyamatokat vizsgálunk ahol valóban csak egy-egy foton érkezik. Ilyen folyamatok az egyetlen elektront adó béta sugárzások és az egyetlen fotont adó gamma bomlások. Tudom, hogy ezek a "konyhában" ritkán elõfrduló ill. nehezen beszerezhetõ anyagokkal valósíthatók meg. Így megpróbálom olyan jelenségeken keresztül elmagyarázni, amik ugyan nem egy-foton ill. egy-elektron típusúak, de a mutatott hatásban felismerhetõ. Így akár otthoni kisérletezgetéssel is láthatod és (át)érezheted akár a saját bõrödön a jelenségeket..
Elõször is: Olyan e.m. hullám nem létezhet Maxwell bácsi elmélete szerint, amely csak egy adott irányba halad. Mégis az összes led ilyet állít elõ, sõt! Ha lézerpointert sikerülne a piacon venned, akkor megfigyelhetnéd, hogy csak nagyon szûk irányban jön létre a fénykibocsájtás.. Vegyünk egy nagyobb 30-60 kulcsszámú fotós vakut. ( A digitális gépek vagy az autómata fényképezõgépek 2-10 kulcsszámú vakui nagyon gyengék ehhez!) És villantsunk bele a tenyerünkbe! Rácsap a fény.. Tegyük ezt üveglemezeken át (ablaktáblán) is. Ugyanúgy ráüt.. Fogjunk egy fémlemezt ( fémtálca, fedõ stb.) függesszük fel cérnára és vele is végezzük el a kísérletet.. Hangos megcsendülést tapasztalunk... Tehát elmondhatjuk, hogy az energia megérkezett.. Odaütött, vagyis impulzust hordozott... Eddig érthetõ és világos?
OFF egy kérdés: mivel tudok tga-kból animált gif-et készíteni?
"Olyan e.m. hullám nem létezhet Maxwell bácsi elmélete szerint, amely csak egy adott irányba halad."
haha, akkor ez mi?
az alábbi képletek alapján eccerû megírni: xk=x-xp yk=y-yp t=sqrt(xk*xk+yk*yk) amp+=sin(t*pi/10)
Ha csak egy forrást jelenítesz meg , megkapod a gömbhullám 2d vetületét. Sajnos nincs 3d monitorom...minél többet adsz össze, annál inkább egyirányú lesz a fény. Meg lehet nézni, ha pl elrontod a fázist , akkor jobban szét fog tartani a sugár, épp úgy , mint a lézernél...
"újból megkédezem: vki elmagyarázná érthetõen, hogy is megy az elektromágneses-kölcsönhatás?" hmm :))))))
"A Wheeler-Feynman-elmélet továbbra is a legjobb magyarázat arra, miért lép fel a sugárzási ellenállás, és hogyan cserélnek fotont a töltött részecskék, bár erre soha nem jönnénk rá abból, ahogyan a legtöbb középiskolában és egyetemen a fizikát tanítják. "
"A „Wheeler-Feynman-féle elnyelési elméletként” ismert elmélet legújabb változatában (a témavezetõk mindig megtalálják a módját annak, hogy az õ nevük kerüljön elõre, ha az irányításukkal dolgozó egyetemi hallgatóval közösen felfedeznek valamit) a rezgõ elektron retardált és avanzsált hullámokat egyaránt kibocsát (a jövõ, illetve a múlt irányába). Ha ezek a hullámok bárhol (térben és idõben egyaránt értve) a Világegyetemben összetalálkoznak egy elektronnal (pontosabban szólva, bármilyen elektromos töltésû részecskével), akkor a másik elektront rezgésre késztetik. Ez a rezgés azt jelenti, hogy a másik elektron is sugárzást bocsát ki, természetesen mind a jövõ, mind pedig a múlt irányába. Ennek eredményeképpen az elektromágneses hullámok egymást átszövõ tengere jön létre, amely hullámok - az egyetlen elektron rezgésének eredményeképpen - az egész Világegyetemet kitöltik. A hullámok nagyrészt kioltják egymást, hasonlóan ahhoz, ahogyan a fényvisszaverõdésének kvantummechanikai leírásánál láttuk. Egynémely hullámok azonban, a jövõbõl és a múltból egyaránt, visszatérnek az eredeti elektronhoz, és kifejtik azt az ellenállást, amire az elektronok gyorsítással szemben mutatott viselkedésének magyarázatához szükségünk van."
Minden ember látja a jövõt, csak legtöbben megijjednek tõle vagy csak nem értik az üzenetet, mert nem ismerik a múltat....
Még a könyv felénél járok, de dúrva... Sokszor találkoztam halvány utalásokkal Feynmanra, de hihetetlen hogy egy ilyen régi és jó elméletrõl ilyen keveset hallani. Ha belegondolok, hogy az agyamban az elektronok mozgása függ az univerzum távoli jövõjétõl és a távoli múltol is, hááát.... Azért érdekelne, hogy ilyen lassan olvastok, vagy sokkot kaptatok megint, vagy atomcsapás volt? :DDD
Köszönöm mindenkinek, ismerem a tranzakciós elméletet, tudok arról, hogy fotoncsere történik, sejtettem, hogy a mezõt sok-sok lehetõség teszi ki, én csak arra lennék kíváncsi, hogy MIÉRT cserélnek fotont az elektronok (tranzakciós-elmélet vmiért nem tetszik:-(), meg hogy hogyan meg végbe egy-egy fotoncsere különbözõ töltött részecskék közt. De lehet, ennyi erõvel kérhetném a szupergravitációt is holnap reggelre, vagy nem?:-)
szerintem elkezdem boncolgatni a tankönyvemben a modern fizikát, mert vacak az, ahogy haladunk:-( 11.-es vagyok, és még a váltóáramnál se tartunk:-((( Nagyon szomorú vagyok e miatt, ovasni meg még nem akarok nyárig. Nem tom miért nincs kedvem:-( Na de majd akkor:-)
Nekem van egy sejtésem, szerintem egyszerûen csak ütköznek az elektronok. Ekkor ugyanolyan szögben törik meg mind két elektron világvonala, ami megfelel egy foton leadásának és elnyelésének.Minél nagyobb a visszapattanás szöge, annál nagyobb energiájú a közvetítõ foton. Van ugye az idõben elõrehaladó és visszafele haladó hullámok Feynman elméletében, amibõl következik, hogy a két fotont cserélõ részecske idõtlen kapcsolatban áll, hiszen abban a pillanatban érkezik a megerõssítõ hullám, amikor indul a kérést közvetítõ. Szerintem meg egyszerûen nincs távolság két foton cserélõ elektron között. De akkor mégis hogy lehet az, hogy a napon lévõ elektron fotont cserél mondjuk a szememben lévõvel? Erre egy megoldás van, a két töréspontot különbözõ megfigyelõk szeparáltnak, elkülönültnek látják. Ezt a Lorentz transzformációk biztosítják. Tehát mi csak egy hologrammot látunk, ami különbözõ nézõpontból nézve más és más.
A világ egyszerûbb, mint bárki gondolná, mindössze fel kéne már végre rendesen deríteni.:-)
Gondolj bele, nemcsak minden emissziót követ egy elnyelés, hanem minden elektron pozitron szétsugárzást követ egy párkeltés. Ugyan az mint a sima elektronpálya törése, csak mint Feynman megmutatta, itt az idõben visszafele halad tovább az elektron. Szerintem az a gamma foton a többivel együtt csak illuzió. Reális de mégis csak illuzió.
Meg ugye ott a spin, forgás is meg nemis. Szerintem egyszerûen az elektron-elektron ütközés iránya, semmi több.
A foton egész spinû az elektron feles... :))))) vajon miért? Csak nem eltört?
gondolom a spin is olyan, mint a hullám, meg a rezgés stb. gondolom az is egy periodikusan változó tulajdonság