Tedd hozza, hogy kivulrol rajzolod a kor kore a sokszogeket. Ha belulrol teszed, a szam noni fog. Az viszont konnyen belathato, hogy a belso kozelites mindig kisebb lesz a kulsonel. Mivel az egyik novekszik, a masik csokken, a kettonek lesz egy elmeleti metszespontja a vegtelenben (a felosztasok supremuma, ill infinuma) A hatarozott Riemann integralnak hasonlo ehhez a definicioja. Persze altalaban nem a defet hasznaljak, mert kicsit nehezen kiszamithato egy vegtelen felosztassal szamolni :) De vannak jokis tetelek amivel 100%-osan szamithato pofonegyszeruen. Szamitogeppel szamolva meg eleg suru felosztas mar megfelelonek bizonyul, ott ugyis csak egy meghatarozott merteku numerikus pontossagra van szukseg.
A tudosok hisznek a veletlenben, a valoszinusegszamitas es a statisztika szepen kifejlodott tudomanyagak. Ugyanugy szepen bontakozik a kaoszelmelet is. A kaosz nem azt jelenti, hogy barmi megtortenhet, hanem hogy mindenben van kiszamithatatlansag. Es vedd eszre, hogy ez egyaltalan nem osszeegyeztethetetlen a renddel. pl egy almat elengedsz (es most zarjuk ki az eshetoseget, hogy arra jon egy madar, egy repulo, egy orangutan), az a dolgok rendje, hogy leesik a foldre. Ez esetben nem lesz neki 0.000000000000000001 eselye sem, hogy nem esik le. Viszont soha nem leszel kepes atomra pontosan kiszamitani, hogy hova esik. Akkor pedig mar kulonbseg lesz.
A matek nem az elet, de azert eztazt mar sikerult vele elerni :) Szerintem ezt te sem tagadhatod (lenyegeben minden technikai vivmany, amit hasznalsz elkepzelhetetlen lenne, csodaval hataros modon valahogy megis leirjak az aram, a gravitacio, a kemiai anyagok viselkedeset)
egy példa erre ha veszel egy 100 egység sugarú kört, és azt közelíted soxögekkel: 8 oldalú sokszög kerülete: 692,82 10 oldalú sokszög kerülete: 662,74 (az elõzõhöz képset: 30,1) 12 oldalú sokszög kerülete: 649,83 (az elõzõhöz képset: 12,9) 14 oldalú sokszög kerülete: 643,07 (az elõzõhöz képset: 6,7) ... és így tovább, a végén megkapod a kör kerületét, de a szám soha nem nõ hanem csökken, nemhogy végtelen lenne
sõt eszerint minden integrált alakzat kerülete végtelen
visszaolvastam kicsit és a belinkelt ()http://cosmo.supernova.hu/kaosz.htm olvasmánnyal kapcsolatban lenne egy észrevételem. Valószínûleg megint én nem értek valamit jól, de ez a mondat sztem baromság: "..Ennek következtében a kerület végtelen hosszú." Namost ha egyre kisebb vonalzókkal mérsz, akkor az elõzõ mérések közti különbségek egyre kisebbek lesznek, míg a legvégén a legkisebb vonalzóval (0 hosszú) mért különbség és az elõtt mért kerület között majdnem 0 lesz a különbség. Ebbõl pont nem következik hogy a kerület végtelen
azt meg hogy:"amíg nem bizonyítasz valamit addig bármirõl beszélhetsz" úgy értettem hogy a legtöbb dolog csak elmélet marad, mert az összességet valszeg az emberiség nem tudja meg, sõt nem is tudja sztem felfogni.
azt írtad: " ha lenne véletlen már rég összeroskadt volna" ezért gondoltam az õsrobbanás dolgot Szerintem meg a véletlenbõl nem következik egyenes ágon az hogy mindennek hirelen vége de mindegy. Ha meg így lenne, vagy így lesz akkor mi van? Nem mindegy? úgysem fogod már megtudni
hu, mi van? :) nem nem én döntöm el... nem mondtam hogy az õsrobbanás elõtt nem volt semmi, ezt nem tudom hol olvastad. A káoszbol azért következik a világvége mert ha nincs rend akkor lehet hogy a köv pillanatban minden csillag meghal, hm, és akkor mi lesz? :)
"amíg nem bizonyítasz valamit addig bármirõl beszélhetsz." ez rátok is vonatkozik :)
namost remélem az ész dolgot nem kéne félreértenem, de akkor ahhoz sem kéne sok ész hogy felfogja az ember hogy amíg nem bizonyítasz valamit addig bármirõl beszélhetsz. Éppúgy lehet káosz mint ahogy rend. Ezt Te fogod eldönteni? Azért mert még valamire nem volt példa még nem biztos hogy nem is fog bekövetkezni. A világegyetem meg nem csak a Föld, honnan tudod hogy az õsrobbanás elõtt (már ha volt ilyen) nem egy összezuhanás volt? Meg amúgy is nem értem pontosan miért következik a káoszból a világvége???
ha a tudosok hisznek a véletlenben akkor minek számolgatják a tágulást, azt hogy mikor fog zsugorodni a világegyetem, stb... ezek mind haszontalan dolgok részukrõl, hiszen minden matematikai elméletuket kidobhatják, mivel a véletlenre nincs definicio... az már egy másik dolog hogy a matekkal sem tudják leirni a világot mivel ahhoz az meg tul összetett, és az élet nem matematika... :)
mivel csak a Föld maga több milliárd éves... ha lenne véletlen már rég összeroskadt volna, de ez csak az én szerény véleményem :) de szerintem nem kell hozzá sok ész hogy belássa az ember hogy nincs véletlen.
viszont csak jozanul gondolj bele: káosz... azt jelenti hogy bármelyik pillanatban kampec az univerzumnak... ha igy van akkor kidobhatunk minden tudományt, matematikát...nincsenek véletlenek...
ezt én sem vonom kétségbe, mármint az ok okozati elméletet, de ugyanúgy a kéoszelméletet sem. Ki az aki konkrét dolgot kijelenthet ebben a témában? Szerintem senki még Einstein sem, azt meg hogy Isten szerencsejátékos-e vagy sem valszeg nem egy halandó emberi véglény fogja elõször megtudni.
ok-okozat, igy mukodik az univerzum :) Nincs káosz mert akkor már rég összeomlott volna a világegyetem, és mint ahogy Einstein is mondta: Isten nem szerencsejátékos. Attol még hogy valaminek a mukodését nem látja át az ember attol még az nem káosz, csak éppen lehet hogy elsõre zurzavaros :)
Mindennek van oka és mindennek oknak van okozata, következménye....
Hát azt értem amirõl gondolom szól a dolog. Hogy ki tudd számolni a holnapi idõjárást meg hogy látsz egy lepkét és milyen következményei lesznek 20 év múlva. Gondolom erre irányulnak a képletek, de ha nem jól vettem le akkor bocsi
Hat en is csak eleg felszinesen vagyok a temaban. Hat ez nem egy modszer, inkabb egy jelenseg. Akkor kerul elo, ha a jelen allapotbol szeretnenk meghatarozni a jovobeni torteneseket, es hogy ez miert nem lehetseges. Mit ertesz ok okozati osszefuggesnek?
ok ezzel is meggyõztél, én kb 3-4 mp késéssel klikkeltem ua pontra, de nem vártam 10-15 kört, akkor tényleg eltérnek a pályák.
"Ok bocsi, de akkor is fura, ha ismered a kepletet, hogyhogy nem tunik fel a mukodesenek a jelentese?" namost ehhez a témakörhöz kapcsolódóan nem ismerem a képleteket, ill amit láttam azt sem próbáltam értelmezni, uh ezzel kapcsolatban nem is akarok vitába szállni mert nem tudok érdemben érvelni. Amit írtam az arra vonatkozott hogy szép hogy vannak képletek de ki lehet-e számolni ezekkel az ok-okozati összefüggéseket? Azért ez nem ugyanaz mint megtervezni egy autót, vagy egy épületet. És tényleg nem kötözködöm, de ha a hozzánemértésem miatt zavar hogy vitába szállok csak mond meg nyugodtan és kiszállok, nincs harag
Ja es ismet hangsulyozom, ne azt nezd, hogy mit rajzol a keplet, ez dinamikus fuggvenyabrazolas. A mozgo pontok pillanatnyi helyzete abrazolja a fuggvenyed erteket.
Hmm. Ok bocsi, de akkor is fura, ha ismered a kepletet, hogyhogy nem tunik fel a mukodesenek a jelentese?
"A görbe pedig igenis ugyanazt rajzolja le ha pontosan(!) ugyanoda klikkelsz, többször is kipróbáltam. Amúgy azt is hangsúlyozom hogy nem tudom mit mutat be, de mind1." Egyreszt, ha pontosan ugyanoda klikkelsz ES pontosan ugyanabban az idoben, akkor valoban ugyanazt az utat jarjak be, mivel a keplet nyilvanvaloan determinisztikus.
De ez egy differencialegyenlet, hiaba kattintasz ugyanoda, ha nem pont ugyanabban az idopontban teszed, a 2 pont utja egy ido utan el fog terni, mert a legminimalisabb idokulonbsegre is mar mas hatasok fogjak befolyasolni a palyajat (pl a felaramlo hohatasok).
En tobbszor is teljesen azonos pontra kepessegeim legjavat adva kattintottam a tolem telheto leggyorsabb utemben, a 2 pont 10-15 kanyarig is azonos uton haladt, egy ido utan viszont eltert, es mar kozuk sem lett egymashoz. Szoval te vagy kepes voltal 1 idopillanatban kettot kattintani, amit ketlek, vagy nem nezted eleg sokaig a palyajukat. Az eleg sokaig nem sok ido, 20-30 mp -nel stabilabbat sztem semmilyen ember sem tud kattintani. 10-15 mp-es egyezest meg siman ki lehet hozni. Nezegesd egy percig es aztan nyilatkozz.
Az elmelet lenyege, mukodesi elve pedig, hogy nem ismerhetsz meg 100%-ig pontosan egy allapotot sem. Es a legeslegminimalisabb elteres is kiszamithatatlanna teszi a vegeredmenyt.
no. elõször is az én vitázásaim nem arra irányulnak hogy egy huszárvágással elintézzek hasonló dolgokat. Úgy vagyok ezzel hogy ha meg tud gyõzni a másik fél az állítása helyességérõl akkor õszintén megmondom hogy ok, igazad van, addig viszont én próbálom meggyõzni a másikat a saját igazamról.
A görbe pedig igenis ugyanazt rajzolja le ha pontosan(!) ugyanoda klikkelsz, többször is kipróbáltam. Amúgy azt is hangsúlyozom hogy nem tudom mit mutat be, de mind1.
Amúgy mérnök vagyok és napmint nap tervezek, tehát tudom mirõl szólnak a képletek, de az teljesen más hogy kiszámolod a kör kerületét, meg hogy bebizonyítod hogy egy lepke szárnyától tájfun keletkezik, én erre értettem amit írtam.
Azt viszont már kezdem kapisgálni hogy hogyan kell ezt az egészet értelmezni a bebetonozott lepke alapján, uh az elméleti részével kapcsolatban meggyõztél.
Ja, meg annyit, hogy a lenti abra nem egy statikus fuggveny kepe. Az ido fuggvenyeben mutatja az erteket. Tehat a lenyeg nem az alakzat, hanem a pont aktualis helyzete, az az erteke a fuggvenynek.. Kb hasonlo, mintha meg akarnad josolni a pont jovobeni helyzetet. Hiaba ismered pontosan a viselkedeset a pontnak, akkor sem fogod megallapitani sohasem, hogy merre fog menni.
Most nem kotekedek, csak mielott ilyen szintu szkepticizmusba merulsz es egy huszarvagassal (miszerint ez az egesz hulyeseg) elintezed az egesz problemat, nem artana, ha eloszor tudnad mirol szol, hogy mukodik, miert ugy mukodik ahogy, stb. Mert ebbol a jelek szerint meg nem sokat fogtal fel, vagy akarsz felfogni.
Nem ugyanazt a gorbet rajzolja le, es a biliardgolyonak is rengeteg hatasa lesz a jovore nezve. Csak nem az, hogy ott rovid tavon megloki a tobbit. Kepletek modellek meg nem feltetlenul allnak tavol a valosagtol, kepletek es modellek miatt all a haz amiben vagy, es megy a kocsid. A betonlepkenek is lesz hatasa, mikor vki megtalalja a kis szarkofagot aztan elmeseli este a kocsmaban, amiatt nem tor ki verekedes stb stb..
Ne hidd, hogy 2 mondatban elintezel egy elmeletet amin tobbbezer tudos agyal 1eleten keresztul
mégvalami: "Maximum nem azonnal latod a hatasat, vagy nem tudod, hogy az egy hatas."
olyan valamiröl csak feltételezhetsz valamit amit nem ismersz, az pedig nem tény csak elmélet. Itt leginkább a mondatod második felére gondolok, mert ha teszemazt kinyírok valakit, akkor velszeg nem azonnl csuknak le, de persze tudom hogy miért volt. Viszont azt nem értem, hogy nem "tudod hogy az egy hatás"?! ha valami történik nyilván valami okozta, max azt nem tudom hogy minek a hatása. De ez olyan dolog hogy akkor bármit rá lehet kenni egy lepkére, mert nem értem miért van. A Cunamit, a földrengést, a terrorizmust, a napkitöréseket, meg a feketelyukakat is. Ha nagyon akarnám meg is tudnám magyarázni bármelyiket.
amúgy valszeg pont azért mert nem értek hozzá nekem semmit sem mond ez a java szimuláció, csak annyit látok belöle, h h a uoda kattintok, akkor mindig uo görbét fog rajzolni
ezek mind nagyon szépek, de csak szimulációk és képletek nem ismerem a témát mélyrehatóan csak mint "laikust" érdekel a dolog. Egyébként éppen biológus az ismerösöm és a populációkkal kapcsolatban magyarázott valamit. de akkor sem lehet sztem szószerint venni a pillangó efektet, legalábbis nem minden esetben. talán ha a nyílt ürben meglöksz egy atomot az elmegy fényéveket is hogy egy másik atomot meg tudjon lökni mert nem találkozik semmivel ha egy biliárdasztalon meglöx egy golyót és nem volt elég erös a lökés akkor nem raksz le vele egy másikat mert megáll félúton. vagy mondok egy másik szélsöséget: ha azt a szerencsélten lepkét bezárod oxigénpalackkal egy légmentesen lezárt tartályba, azt meg bebetonozod és elásod, az hiába csapkod nem lesz belöle semmi még szél se nemhogy tájfun. azt én is úgy gondolom hogy vannak ok okozati összefüggések, de sztem ezt sem/nem lehet mindenre ráhúzni
Ja, ez a keplet pont a legaramlatot szimulalja, szoval ha naagyon kozel kattintasz, azt tekintheted egy pillango szarnycsapasanak :)
Vagy pillantsd meg ezt az oldalt. Az oldal also felen van egy java progi. Egy nagy feher mezo, kattints ra 2x, nagyon kozeli pontokra, es nezd meg mi tortenik.
Ezt a reszet pedig nyugodtan veheted szo szerint is, hisz errol szol az egesz elmelet. Maximum nem azonnal latod a hatasat, vagy nem tudod, hogy az egy hatas.
Itt egy szemlelteto pelda, altalaban ezzel szoktak prezentalni a jelenseget
A keplet meglepoen jol tudja modellezni, hogyan ingadozik egy allatpopulacio nepessege. Az r az allatpopulaciora jellemzo adat (szaporodasi, halasi rata, stb hatarozza meg)
Hasrautesszeruen adj r-nek egy erteket a 0,4 nyilt intervallumban, pl 1 a legegyszerubben szamolhato, es meg egy x0 erteket, hogy hany allatod legyen. Kiszamolod par evre elore a populacio nepesseget, megjegyzed az eredmenyt.
Aztan adj neki egy uj x0 kezdoerteket, az elozohoz nagyon nagyon hasonlot. Pl 500 helyett 499-et. Meglepo eredmenyre fogsz jutni. Gyakran iszonyu minimalis elteres is oriasi kulonbseget eredmenyezhet. A modell pedig nem hibas, az eletben is pontosan ugyanez zajlik.
Pl idojaraselorejelzes problemaja is nagyon hasonlo ehhez. A pillanatnyi allapot alapjan elore tudunk szamolni mi fog tortenni, de minel elorebb megyunk az idoben, annal kiszamithatatlanabb lesz az elorejelzesunk. Ez azert van, mert a megfigyelesunk nem lehet 100% -ig pontos, es iszonyu kicsi kezdeti elteresek is oriasira nonek a kesobbiekben. Ha olyan pontosak lennenk, hogy csak egy lepkecsapasnyit tevedunk, egy ido utan akkor is durvan el fog terni a valosag elorejelzesunktol, es koze sem lesz hozza.
a múltkor valaki elmagyarázta h ezt a káoszelméletben hogyan kell érteni, de semmiképepn nem szó szerint. Minden rendszernek van egy csillapítottsága, pl a hangodat sem hallják már pár száz méterrel arréb. A szád irányából hanghullámok indulnak el, de ezek egyre lassulnak és egy adott távolság után már nem mozgatja meg a szomszédos atomokat. ugyan így van ez egy lepke szárnycsapása miatt is, csak ott még kisebb az a távolság ahol elenyészik az általa keltett lökéshullám.
Kicsit offtopic, de mégis kapcsolódik ehhez a témához, ezzel a kis játékszerrel állítólag idõjárást is lehet módosítani, pont ilyen elven, tehát ha tudjuk hol nyúljunk bele a rendszerbe, akkor viszonylag kis energiabefektetéssel is óriási változásokat indíthatunk el.
A káoszelmélet másik nagy lényeges tézise, h ez nemigen következik be. Ugyanis a rendszer összetettségébõl adódóan tele van pozitív és negatív visszacsatolásokkal, ami halmazlogikai számolásokkal és egyéb idétlen módon kimutatja h a rendszer sokmindent kibír és egyensúlyban marad. A kilengések száma fordítottan arányos a mértékével egy bizonyos paraméterérték felett. A butterfly effektus csak e paraméter alatt érvényes. Vagyis pl a Föld ökorendszere önszabályozó elég nagy intervallumban. Annak h egy véletlen fingással megöld az ellenségeid (esetleg a szeretteid), nagyon kicsi valószínûsége van, annál is kisebb h éveken át minden héten eltaláld az 5ös lottót. S ha ezt a valószínûséget ki tudnánk számítani, akkor az idõjárást is több évre elõre órára pontosan tudnánk jelezni.. Tehát mindenki finghat kedvére.
A téma lényege, amit nem lehet elhülyéskedni és létezését kétségbevonni, hogy minden mindennel ok-okzati öszefüggésben van. Gondoljatok csak bele! Mi lett volna akkor, hogy ha én négy éve azon a szilveszteri bulin (ahol megismerkedtem a mostani mennyasszonyommal) berugok mint egy albánszamár, és még rá is rántok egy kis mariskát... Biztos, hogy most nem ülnék itt, mert akkor nem szeretett volna belém A lány, nem költöztünk volna össze, stb. Vagy pl. mi lett volna ha anyu és apu nem találokznak 30 éve? Tudom! Nem születtem volna meg, és most nem idegesítenélek benneteket a hülye filozgatással... Na üdv mindenkinek. Ha valaki nem látta volna a filmet, és érdekel a téma, ajánlom, mert nagyon ütös egy film, fõleg, hogy két 20-õnéves fiúka rendezte...
ÕÕÕ Levontam a történet tanulságát:
ÍÍÍÍÍÍÍRTSUK KI A LEPKÉÉÉKEEEEEEEET!!!!!!!!!!!!!! VÖÖÖÕÕÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ
...mert a lepke a rossz, gonosz, és minden baj forrása!
Sokan azt mondják, hogy ez baromság, hogy egy pillangó vmi természeti katasztrófát idézzen elõ.Szerintem nem!Itt egy saját példa: A tengerpart közelében van egy repülõtér.Onnan szállnak fel sárkányrepülõgépek, kisebb-nagyobb gépek... Felszáll egy sárkányrepülõgép,a pilóta hanyagságból nem veszi fel a védõszemüveget(az ilyen repülõs szemüveg, tudjátok), így nehezebben repül,rossz a szemének.Ott a pillangó, vidáman repked, nemis sejtve semmit... Jön a sárkány,a pillangó csap egyet a szárnyával,feljebb repül, és közvetlenül a pilóta szemébe száll, aki elveszti az irányítást, nem lát semmit. Most jön szembe a Boing, és a sárkányrepcsi becsapódik a hajtómûbe.Egy nagy Boing száll, egy hajtómûvel kevesebb.Ugye a tengerpart mellett tenger is szokott lenni az esetek többségében, ahová be szoktak zuhanni a repcsik. Pont ez történik, a Boing belezuhan a tengerbe, így a tenger mélyén hullámokat kelt, és Cunamit okoz elõ.
A fenti eset túlzásnak hangozhat(mégsem az),de szerintem a Káosz-elméletben az a "szép", hogy bármi megtörténhet, ami fizikai keretek közt van(úgyértve bármi).Nem lehet elõre megmondani, hogy mi, lehet hogy a sárkányrepülõ motorja eccerûen bedarálja a pillangót(óóóh, szegény).Ha a fent kiemelt cselekvések/történések máshogy vagy egyáltalán nem mennek végbe, más lesz a végeredmény.(lehet, hogy a Boing vezetõje visszarohan a halasszendvicsért, így késõbb száll fel, és nem történik semmi)
Azt a mûsort én is láttam. Az amcsi tudós magyarázta, hogy próbálják lemodellezni az idõjárást, de idõvel a modell teljesen eltávolodik a valóságtól. Szerinte ez az apró adatok miatt következik be ami befolyásolja az idõjárást õk viszont nem veszik figyelembe.
Egy ingával is szemléltették ezt amely alatt több mágnes helyezkedett el és látszólag ugyanolyan helyzetbõl elindítva mégis más pályán mozgott azért mert apró eltérések csak voltak amelyek késõbb nagy változásokat eredményeztek.
Nem tudom hogy pontosan errõl kapta e a nevét ( mármint hogy tornádót okozhat egy lepke ... ), spektrumon volt szó róla pár napja, gyufa lángjáról is, fraktálokról, és mutattak olyan ábrát, egy térbeli alakzat, amiolyan mint két egymás mellett lévõ ellipszis, és azt a pályát nevezték pillangó ábrának...
Vhol láttam egy nagyon jó képet a szemléltetésére, de félek tõle, hogy nem neten, hanem az X-aktákban volt :D
mármint a FRAKTÁLOKTÓL elkezdve (bocs)
Hát persze még sokminden hozzátartozik a frktáloktól elkezdve Britanni területén keresztül az állatpopulációk kihalását megjosló egyenletekig ahol ugyancsak a káosz jelentkezik...
ez a legelterjedtebb, legtöbbet idézett mondat az írásos dokumentációkból (a film is ezzel kezdõdik) viszont sokminden másról is szól ez a gondolat bár lehet,hogy keverem egy másik, szintén ezen a honlapon leírt gondolattal... ha így van, bocsánatot kérek
Manapság jött témába, ahogy Tuvok is mondta, azzal kapcsolatba, hogy hogyan is tarthatnánk kordába a természetet...
Én csak annyit tudok róla, hogy a matematikai Káosz elmélet eggyik része a pillangó effektus.Azzal szokták szemléltetni, hogy egy lepke megrebegteti a szárnyát Afrikába és Londonban elered az esõ.Egyszóval minden hatalmas világi tényezõ, mint például az idõjárásunk is elképestõen kicsi dolgokon múli és ha ezeket a kis dolgokat, melyek néha jelentéktelennek is tünnek, szal ha ezeket +változtatjuk akkor drasztikus változások következhetnek be a nagy rendszerbe.
"Okozhat-e egy pillangó szárnycsapása Brazíliában tornádót Texasban?"
A lényege kb. ez, de ha azt vesszük mekkora szárnya van egy pillangónak, a légellenállás miatt pár centire tõle már nem is kavarhatja a levegõt .
Az az igazság,hogy most kicsit álmos vagyok "filozofálni", gyakorlatilag nem nagyon értettem meg a honlapon leírtakat, viszont elsõ olvasásra igen érdekesnek tûnik, szerintem megérdemel egy rövidebb eszmecserét a téma.
Ízelítés képpen itt egy honlap, ezt dobta ki a google. A kapcsolódó részt az 5.1-es bekezdésnél találjátok.
Érdekes elmélet, de ha logikusan belegondolsz, fizikailag lehetetlen .
Bele is vágnék... ...csak elõtte leszögeznék valamit, elsõsorban a moderátoroknak címezvén: ez NEM a filmmel kapcsolatos topik, illetve nem annak szántam, viszont részben kapcsolódik, a Pillangó-hatás címet viselõ filmhez...
Így 22:30 fele már nem fogok hosszú kommentet írni kezdésképpen, viszont ez a téma nagyon csígatja a fantáziámat, ígyhát megnyitottam már most... Nemrég láttam a filmet, és a film alapjául szolgáló elmélet létezését kicsit kétségbe vontam, ezért utána néztem, és nagy meglepetésemre létezik egy , a pillangó-hatás nevet viselõ elmélet, és ez a topik errõl az elméletrõl, gondolatról hivatott szólni.
Akit érdekel a téma,attól szívesen várom a hozzászólásokat, viszont nem szeretném, ha fikázni járnának be ide egyes userek!