És ez igaz az iszlám országokra is, demográfiai szempontokból le vannak maradva egy körrel, de ettõl még nem a gonosz földi helytartói!!!!
Szemükre vetjük pl, hogy nincs a nõknek választó joga! De könyörgöm nyugaton sem volt a 20-as, 30-as évekig!!! Tudtommal egyetlen nyugati "demokrácia" sem határolódott el a XX-szd eleji rendszerektõl!!!!
Egyet értek veled CIFU, csak én inkább az okokat írtam te meg a hogyanra próbáltál választ adni.
Az a gond, hogy szándék sincs Afrika megsegítésére. Az hogy ez milyen nehéz lenne az a következõ kérdés.
Vesd össze Szomáliát Irakkal. Szomáliában meghalt néhány ami és úgy húztak ki mintha ott se lettek volna, Irakban 100 számra halnak meg az ami katonák és számolatlanul kell a pénzt is az országba önteni, ennek ellenére az amik ENSZ felhatalmazás nélkül is képesek ott maradni. (És marha érdekes, most mentem fel az USA valamelyik kormány portáljára -afrikai ügyek- a Szomáliás oldalon említést sem tesznek róla, hogy õk valaha is ott lettek volna!!!!!!, tiszta sztálini módszerek)
Nem az ENSZen meg az ENSZ által nekik nyújtott néhány millió dolláron múlik Afrika felemelkedése. A hadurak is lehet hogy fekete piacról szerzik be a fegyvereiket, de végsõ soron azokat a fegyvereket veszik amit a gazdag országok gyártanak. Ha akarnák ezt is kontrollálhatnák, ha már olyan keményen harcolnak a terrorizmus ellen.
Szal az amerikaiak nagyfrancok, igaz hogy adnak segélyt, de a saját farmereik által megtermelt (génmanipulált) élelmiszert adják az afrikaiaknak, nem pedig segítséget nyújtanak a mezõgazdaság rendbetételére. Segély függõvé teszik Afrikát, és így a saját farmereik is jól járnak. Az hogy hosszútávon hányszáz millió embert tesznek tönkre nem érdekli õket. (Ha sötéten akarom nézni a dolgokat, még örülnek is neki).
Afrika sztem most éli meg azt ami annak idején nálunk a sötét középkorban a feudális anarchia volt, idõvel õk is majd kinövik. Kívülrõl sztem pénzzel és jószándékkal ez megoldhatatlan hiszen a segélyek nem az éhezõ néphez jutnak hanem a helyi hadurak katonáihoz ill. a feketepiacra.
Bár ennek nincs sok köze a robotokhoz :)
Azért ennyire ne egyszerûsísd le a rendszert. Afrika egy igencsak kaotikus hely, a fejlõdéshez elsõ sorban rend és mûködõ gazdaság kell. Namost afrikában ez a két dolog hiányzik. A helyi haduraknak nem érdekük egy állami rendszernek alávetni magukat, legfeljebb a saját befolyásuk alá hajtani az egész államot. Az ENSZ hiába próbál rendet csinálni Afrikában, a legtöbb kisérlet (többé-kevésbé) kudarcot vall. A legtöbb esetben a valódi tenni akarás és a pénz hiánya miatt, ám olykor, ha nagy nehezen mégis összejön ez (ahogy összejött félig-meddig Szomáliában, 1993-ban), ott a gyors sikerek hiánya és a katonai vagy politikai kudarcok vágták végképpen taccsra a reményeket.
Afrikát az én meglátásom szerint kétféleképpen lehet rátéríteni a haladás és a fejlõdés útjára: vagy rengeteg pénzel és nagyon-nagyon sok akarással, külsõ fejlesztésekkel, oktatási programokkal, és egyébb nagyvolumenû fejlesztésekkel. Vagy pedig erõvel, félig-meddig diktatórikus módon. Az elöbbi aligha valósulhat meg, az emberek, az országok és a vezetõk önzõk, nem fognak ennyit áldozni Afrikára. Az utóbbi szintén reménytelen nincs olyan demokratikus politikus, aki ilyesmibe belevágna.
Igatad van. Szükségünk van robotokra, de ezek nagy részét a hadiiparban hasznosítják. Nekem ezzel van bajom. A rosszultápláltság, éhezés miatt évente elhalt kb. 15 millió gyerek megmenthetõ lenne a különbözõ országok által katonai kiadásokra szánt összegek törtrészébõl (4 óra összhadikiadása, azaz kb. 500 millió dollár elég lenne erre a célra).
Nem hiszem, hogy helyes dolog lenne, ha a gyógyszermaffiát még pénzelnék is... Egy ilyen dolognak legalább van értelme, és aki azt mondja, hogy a NASA egy pénznyelõ, annak igaza van, de õk az egyetlen cég ami normálisan el is végzi a feladatát. És meg ha nanotechnológiával mesterséges immunrendszert csinálnak majd neked, ami az összes létezõ betegségtõl megvéd? Akkor is ezt mondanád nekik?
Ennyi erõvel azt is akarhatnád hogy bezárják az összes bárt és a táncosok meg pultosok gyorstalpalón tanuljanak kutatóorvosnak mert az sokkal hasznosabb :) A betegségek ellenszereit és gyógymódjait IS kell kutatni de mellette nem lenne egészséges minden mást elhanyagolni csak mert az pillanatnyilag kevésbé fontos a ma élõ ember számára. A környezetvédelem sem rólunk szól hanem az utódainkról, ezeknek a robotkutatásoknak a gyümölcseit is õk fogják majd learatni. És szerintem ez így helyes, egyáltalán nem tartom kidobott pénznek az ilyen projekteket.
Az átfedésekkel én nagyon is tisztában vagyok...,de el kell fogadni,hogy van aki egyik dolgot szereti csinálni,más pedig másikat,és mindkettõ hasznos.Pl.az AIDS ellenszere nem talál meg egy épület romjai alatt,ám ezen robotok utódai már igen...(látom te az efféle "humanista" megközelítést kedveled:))...szóval nem kérek én többet,csupán egy kissé szélesebb látókört...Az elõadást pedig feltétlen megnézem.
Persze. Mert az orvosok, biológusok, gyógyszerészek értenek a számítógépes modellezéshez, a kvantummechanikához stb. Igen nagy átfedések vannak a tudomány minden területén. Ajánlom figyelmedbe Závodszky Péter elõadását a mindentudás egyetemén (ápr. 18).
Az orvosbiológiai kutatás az orvosok,biológusok,gyógyszerészek feladata,és kutatják is erõsen,mert nagy pénz van egy gyógyszerben,és nyomják is õket a gyógyszergyártók zsvel rendesen....Namármost szerinted a fizikusok/mérnökök mit csináljanak,ha egyszer a gyógyszerkutatáshoz nem értenek?,
És milyen jó lesz, ha felmegy a lépcsõn a robotunk! Persze közben lehet, hogy meghalsz Parkinson- vagy Alzheimer-kórban vagy cukorbetegségben vagy AIDS-ben vagy ...
ugy képzeld el mint összerakott PC-k halmazát. Egyedül nem okos, de sokszáz processzor összekötve már hatalmas számítási kapacitással rendelkezik - pl. a Google a sokmillió lekérést nem drága cuccon, hanem sokszáz ocska pcvel oldja meg, ha leáll néhány tucat nem érdekel senkit, be van ütemezve a csere. Ha mindegyik csomopontban van egy (két-három) processzor, néhány giga memória, akkor együtt nagyon okos tud lenni az eszköz. Ha kiesik néhány csomopont pl. landoláskor sokat nem számit, felül kell tervezni és kész. Persze nagy kérdés a szoftver, amitõl szerintem még jóval messzebb vagyunk, mint a mechnikai résztõl.
Energiaellátás: irják hogy napelemeket raknak rájuk és ez speciel le tudja törölni a port is, nem ugy mint a mars roverek...
Nekem elõször Douglas Adams jutott eszembe ennél a "Ha egy parányi meteor vagy egy rázós leszállás lyukat üt a rajban, a rendszer egy átrendezéssel képes lesz kijavítani önmagát"-ban:) Pont azt a részét talája el a meteor ami érzékeli, hogy baj van:) Na komolyra fordítva a szót az ötlet nem rosz. Egyelõre kicsit nagynak tûnik:D És nem azt mondták h a tömeget csökkentik, hanem max súlypontot. Az inteligenciát, meg gondolom minden egységbe bele kéne rakni, és az energiaellátás engem is érdekelne. A videókat elnézve, az még nagyon messze van, hogy ilyen szintre fejlõdjenek. A maros vagy valamilyen bolygós videóban az egyik összeállítás eléggé nehézkesen mozgott a többihez képest. Ha jól vettem ki akkor minden berendezés, mondjuk a számítógépek, meg energiaellátás az mind azokban a kis csomópontokban lennének, ami nekem még kicsit elõremutató. Sõt tényleg meg kéne csinálni minden egyes kis gobócnak az inteligenciáját. Az ûrös videóban meg mondták h lesz több féle kaszt. Mi van mondjuk akkor, ha a vezér izé semmisül, vagy sérül meg? Szerintem másnak kéne átvenni a vezetést vagy valami hasonló, és ekkor megint az van, hogy minden egyednek tudni kéne azt amit a vezér. A kommunikációról nem is beszélve. Az addig oks, hogy csak a legközelebbivel kell tudni dumálniuk, de akkor a nagy egységnek is képesnek kell lennie messzire küldeni jeleket. Vagy az egész távirányítású lesz? Ebben kételkedem. Bár ha sok évre elõre nézük, addigra gondolom már lesz használható inteligenciájuk:P
Teljesen egyetértek Brettel. Kutatnák inkább az emberi agyat vagy valamit amit a társadalom hasznosítani tud. Persze biztos kitalálnak valami szöveget, hogy ezekkel a robotokkal majd milyen jó lesz nekünk. De én úgy tudom, hogy egy robot még egy olyan lépcsõn se tud felmenni, melynek külömbözõ magasságúak a fokai.
Ez leginkább arra jó példa mim mindenre van pénz az USA-ban. Ha a hangya tökét vizsgálja 100 tudós 10 évig milliárdokért az sem számít. Bár pénz nélkül nincs fejlõdés.
De nem lenne fontosabb az emberi társadalom problémáira vonatkozó kutatásokat elõtérbe helyezni? Ja ott nincs profit és nem lehet eleget projektkedni, nagy lufikat fújni és sokat lopni.
Ja és még jellemzõ, hogy a meglévõ kitisztult mûszaki megoldásokat nem használjuk az életben. Csak a hadiipar mega NASA.
Maybe
...Hát,ha az ûrszondák új generációjának alapkutatását "semmirekellõ dolog"-nak gondolod......
Asimo-t és a "robotrajokat" teljesen más célra fejlesztik,így az összehasonlítás értelmetlen.Asimo>>"robotmelós",ha tönkremegy K.O.,ám javítható,mert a közelben,veszélytelen helyen van.A robotraj>>"méhcsalád",az egyes egyedek feláldozhatók,a csapat tovább mûküdik,ez elérhetetlen,vagy veszélyes helyen nagy elõny...
impresszív video, ja... szerintem meg egy rakás szar az az anim. Agépet elnézve semmi olyat nem látom a mechanizmusában ami képes lenne a rajzfilmen bemutatott hihetetlen megnyúlásokra. Hamár robot akkor inkább maradok a Hondánál amely humanoidalaktú és vígan sétálgat a lépcsõn fel s alá.
Szén nanocsövekbõl ilyeneket , hmm :)
Ha egy ilyen cucc elindul, hova szerelik majd a vészkikapcsolót ??? Lesz hozzá egy kis detonátor, ami kirobbantja belõle az energia cellákat ????
A dologban az lesz a brutális ha már mikro- sõt, nano-robotok fogják ezt az elvet használni. Mondjuk mozgassuk meg kicsit a fantánziánkat mi mindenre lehet ez jó: Adva van egy táska, amelyben a nekünk szükséges méretû és mennyiségû rekesz lesz mindig, ha kell, akkor az egész egy létrává formálódik, de átalakulhat egy mini-sátorrá, vagy ha úgy hozza a helyzet, akár egy csónakká is.
Persze még rengeteg problémát kell megoldani mire idáig juthatunk (például hogyan oldjuk meg az energiaellátását), de maga az alapötlet igen elõremutató.
nagyon állat a video :D az a mondás jutott eszembe hogy "ez vagy valami, vagy megy valahova" :D egyelõre ez a modell elég sérülékenynek tûnik, az animáció modellje egész jó, bár nemlátom rajta a hátizsákot amiben dolgokat tudna vinni, ebben a formában ez csak "odamegy" valahova. mondjuk kamera-mikrofon bármilyen kicsi helyre elfér, valamelyik gombócba, vagy hogy megtartsuk a szimmetriát, mindegyikbe. aztán jöhet a "tetraéderek támadása", amiben jönnek ezek a dülöngélõ háromszögek és mindent... izé... összemászkálnak! :D
A tetraéder is gúla,csak épp 3szõg alapú......(szerintem)
Jó kis gép.Ha nem hagyják félbe a fejlesztést (miért is tennék....),nagyon hasznos lehet.Csak vigyázzanak,nehogy replikátor legyen belõle eccercsak......
Az autok kerekei se kopasalloak ;) A robotra rahuznak nehany cipot es cserelik ha elkopott. Ez a problema evezredek ota megoldott (lópatkó:).
Mindenesetre a csomópontoknak amiken áll, meg amikre minden lépésnél ráesik, vagy amiket húz maga után, elég nagy strapabírással és kopásállósággal kell rendelkeznie, hogyha azt akarják, hogy sokáig kibírja...
Crichton: Préda Ajánlom elolvasni, hasonlót feszeget. Az ötlet tényleg jó, majd megsasolom a videót is. De azért: a piramis az gúla, ez meg itten teraéder. Elvetemült matekzsenik...
Maga az alapötlet nagyon tetszik, csak nem tudom, hogy valóban használható lesz-e a szélsõséges lehetõségeken túl.
Az ûrhajós példa, amivel Curtis példálózott például nem az igazi: egy "változó" ûrhajó tömege aligha lehetne kisebb, mint egy "állandó" ûrhajóé, márpedig pont az ûrhajózásban a tömeg nagyon-nagyon fontos tényezõ. Az emberi test sem tökéletes példa, mert itt nem nõnek a semmibõl a sejtek, hanem fel kell vinni a nano-robotokat, és egy bizonyos biztonsági tartalékkal kell dolgozni, vagyis úgy 1.2-1.5x több nanorobotot kell felvinni , mint ami alaphelyzetben elegendõ lenne.
Viszont a szondás példa nagyon tetszik, szóval ha elég kreatív elmék dolgoznak vele, valóban forradalmi technológiáról van szó.
Nekem tetszik ez a gép. 10 év múlva majd mégjobb lehet. Addig szerintem nem talizunk UFO-val.
szoval az elsõ kiszöldemberkék az emberiséget egy folyton orra esõ haromszögként fogja majd definiálni :) ...a poen frre téve nekem nagyon tetszett ez az ötlet és a kis film tényleg impresszív!
Szerintem monjuk egész filmszerûek a Lem könyvek, olyan sok belsõ monológ sincs bennük, meg idõsík váltás, ami megnehezíthetné, hogy amerikai agy számára is feldolgozható legyen a történet. Ideális alapanyag. A Solaris újrafeldolgozásával szerintem csak tesztelték a közönséget. Sajna a Klúni gyerek tehetsége kimerül a sármos gyermekorvosok megformálásánál, szal szerintem rajta (is) bukott el a film.
Télleg nem a Solarisból kellett volna nõcis lamúros romantikás filmet csinálni, mert az egy inkább tudományos témájú könyv, hanem monnyuk a Visszatérésbõl. Épp a minap jutott eszembe, hogy abból milyen jó csöpögõs filmet lehetne csinálni. Még autós üldõzés (kötelezõ dramaturgiai elem;))) is lenne benne, hálivúdi módi szerint, ahogy a könyvben is volt.
Valóban süti könyv! Mondjuk a Solaris eléggé gagyi film lett, mint ahogy a Stalker is annó.
Nem igazán hiszem hogy lehetne a Lem könyvekbõl jó filmeket csinálni, bár a Gyûrük Uráról is azt hittem és tévedtem...
Ja bocs, '64-ben, kiütötte a szemem.
A legyõzhetetlen, az nagyon jó kis könyv!!! Abból kéne filmet csinálni!
Monnyuk pont arról szól, mit lehet egy ilyen intelligenciával ellátott, nanorobotos szörny ellen kezdeni, gyakorlatilag semmit.
Informatika és tudomány
