Én úgy látom a helyzetet, h mivel ugye a kis és középvállakozásoknak nem lesz pénzük a szabadalmak megfizetésére, létrejön pár nagy multi ami elég gazdasági hátérrel bír ahhoz h nagy portfoliót tarson fenn. Aki programozásból akar élni , az mehet oda kilincselni, h ugyanmár vegyék fel aprópénzért. Mert amit a cég alkalmazásában talál ki az a cégé. Õ megkapja az aprópénzt a múlti a pár darab fejes és részvényes meg kaszálja a milliárdokat. Hol itt az igazságosság? Áhh nem is folyttom mert csak ideges leszek, csak annyit még hozzá: Szép új világ!!!!!
Akkor léci definiáljátok már, hogy mi számít még algoritmusnak, és mi nem, merthogy nem nagyon van erre általánosan elfogadott definíció.
sg-rõl az csak egy kereszthivatkozás, a hwsw random hír dobozkájára, ami az amúgy régebben lehozott hírek közül csemegézve dob fel néha egyet kettõt, valami hangzatos névvel, hogy az emberek rábökjenek. Btw az említett cikk is úgy kezdõdik szerintem, hogy "a microsoft megbízásából készített...", és amúgy itt az sg-n is leadták.
"tudja ön, hogy... a Linux ugyanannyiba kerülhet mint a Windows?"
sg.hu cimlapon.. felette egy hirdetes felirat. erdekes. tehat egy ez hirdetes, ami a hwsw.hu-ra mutat. Vajon ki is szponzoralja ezt a hirdetest? A hwsw.hu? Neki ez miert jo? talan azert kerul annyiba a linux mint a windows, mert a cikket a Microsoft tamogataval keszitettek? Tehat akkor a hwsw.hu egy M$ szponzoralt lap. Talan az sg is?
Úgy látom közgázban mindenki otthon van, de szerintem érdemes egy-két szakmaibb kérdést is megvizsgálni:
1. marha gyorsan átsiklottunk a trivialitás kérdésén. Tudtommal a progi kódot ma is védi a szerzõi jog egyrészt, másrészt egy algoritmust viszont nem lehet levédeni a szoftver szabadalmak szerintt sem. Szal az a kérdésem akkor mi a francot véd a szoftverszabadalom, a fából vaskarikát, vagy mi a f.szomat? 2. Nem ártana figyelembe venni, hogy a progikat általában evolutív módon fejlesztik. Valaki kiindul egy tankönyvi példából aztán hozzá ad megint valamit, aztán jön az újabb változat, míg a végén egy egész eccerû kis programocskából lesz egy millió soros. Persze sok minden új bejön, de valahogy a progizók szeretik megtartani a régi dolgokat is. És ha teszem azt, valaki levéd egyszer egy tankönyvben levõ példaprogramot, akkor bukott a fél világ, meg bíróságra jár, õ meg halálra keresi magát? Tök "innovatív", mondhatom!!!!
Ööö, nem lett volna jó, egyben kommentben megírni ezt, esetleg beidézni, hogy mire mi válasz? Esélyem nincs kiborászni a thread-et :).
nem vágja rá senki, csak a mostani erõs túlzással nevezhetõ bármilyen formában is jónak
""Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz..."
Ez akkor lenne igaz, ha a szabályozás mellett bejegyzett szoftverszabadalmak sem lennének ez eu-ban. De párezer van..." így is lehet igaz, mivel jelenleg nincs mód perlekedésre.
hogy csak a sokat emlegetett példákból a legegyszerûbbet vegyem (electronic basket), ha írok egy ilyen progit és ezért beperel a szabadalom tulaja (merthogy ennek is van!), és én tönkremegyek a perköltségen akkor élõsködõ vagyok? ezen analógiával: szerinted az összes free programot író az???
"Mibõl is élnek az ilyen fejlesztõk kb 95%-a? Zárt forrású, fizetõs szoftverek fejlesztésébõl. " arra azért nagyon kiváncsi vagyok ezt a statisztikát merrõl szedted, mert csak hogy ne menjek messze a 3-4 fõs gárdájú, de ígényes free programokat készítõk esetén meglepõdnél ha látnád csak a PayPalon mennyi mani áramlik át! feltételezem a többszázezer ha nem millió linuxxal foglalkozó ember is mind így "szabadalmakon keresztül" keresi pénzét és a copyrightot sem ismerik
"És kiknek ártanak leginkább ezek a programok? A multiknak? Oh dehogy. Õk simán felveszik a versenyt ingyenes programokkal is, mert végtelen pénzügyi lehetõségeik vannak. " piaci verseny bácsi, tudod?
PasTheLod meg azért neked mondta #4-re hivatkozva mert te vagy itt az egyetlen aki a jelenlegi tervezetet jónak látja, már csak amiatt is hogy hagynád végigmenni ha rajtad múlna meg azzal jössz, hogy majd meglátjuk milyen jó lesz...
"itt nincsenek triviális perek" "Mivel senki nem mer egy jogilag nem szabályozott területen pereskedni. " szóval a jogilag szabályozott területen élénkítõen hat a triviális per?û
"De ezt megfelelõ állapotnak hinni, elég naívság..." ácsi, ki mondta, hogy megfelelõ? senki nem azt mondja, hogy semmilyen formában ne legyen. Csak ebben a formában ne legyen!
"Azt ki írta, hogy hirtelen jobb lesz?" "Ha ezt bármilyen módon szabályozzák az máris jobb lesz mint a mostani állapot. " xar dolog az amnézia
"Hirtelen se jobb se rosszabb nem lesz, de pár év múlva talán már jobb lesz, ha rendezõdnek kicsit a viszonyok." valószínû hallod! csak most amikor még "csak" 20.000 Eu-s szabadalom van pont "közkedvencünk" kezében valószínû, hogy a kapuk megnyitása után ebbõl egy per sem lenne! abba meg bele se mernék gongolni hogy ha elindulna a szabadalmaztatási ipar akkor mennyi lenne...
"bocs, tényleg összekvertem a hozzászólásodat, de talán nem csoda... :)" szerintem sem csoda, végülis bonyolul dolog a kettõskeresztek és a nick-ek, idézetek kezelése! kérni is fogom az sg-t hogy nyomjon ki valami matricát, hogy bizonyos kor alatt ne engedjék!
azért a bármilyen meg a mostani között van különbség! a mostaninál nem egy jobb verzió keringett már, de $$$$tek elfogadni és csak a legelsõt nyomták az orruk alá megint.
nem értem miért az a jó ha minél elõbb kinyomunk egy szabályozást mint ha elgondolkoznánk azon, hogy milyen legyen az. a hamar munkának ritkán nem xar a vége.
"Normálisan szabályzott szabadalmi folyamat esetén "
ha figyelnéd, jelenleg pont hogy nem a normálisan szabályzott van elõttük #12 szóval a mostanit ami amúgy mindenki elõtt elérhetõ azt hagyjuk elfogadtatni aztán várjuk meg mi sül ki belõle? Persze ha pont az ellenkezõje mint amit tippelsz akkor mi van? akkor csak annyit mondassz, hogy bumm tévedtem és benyomod a fejed a homokba mint a strucc mint amit most is teszel amikor azt mondod, hogy nem érdekel.
Az a legszomorúbb, hogy az ehhez hasonló gondolkodásmóddal megáldott politikusok ülnek ott bent.
A multikról meg annyit, hogy istenem na bumm, veszteség éri õket, s akkor?? Azt ne mondd már hogy a K&F-ek pont ettõl mennének csõdbe! Függetlenül attól, hogy jelenleg a gazdaság mekkora részét teszik ki nem mind egyszerre szenved (ha teszi) veszteséget, s amúgy meg melyik jobb nekünk? a multikat támogatni vagy a kisebb esélytelenebbeket? specku én nem örülök, hogy egyik napról a másikra nyílik meg itt hol egy Tesco hol egy Boda hol egy másik külföldi DÖG
marhára nem szükségszerû hogy bekövetkezzen a szoftvergyarmatosítás. Ha az EU Parlament eléggé feldühödik azon, hogy folyamatosan alázza õket az EU Tanács, és nem szavazza meg a direktívát, máris fuccs a gyarmatosításnak.
"Persze ez az elkepzeles igen elrugaszkodott, csak mint lehetseges perspektivakent vazoltam fel, erdemes ilyesmiben is gondolkodni, nem csak egybol ravagni, hogy rossz a szoftverszabadalom."
Gondolkodni sokmindenen lehet, de most éppen egy egész konkrét, a te szavaiddal szoftveripari gyarmatosítást lehetõvé tevõ jogszabályt akarnak elfogadtatni az EU parlamenttel.
Így aztán néhányan momentán ezt akarják megakadályozni, de késõbb biztos szívesen elmélkednek hogyan lehetne hasznos (nem néhány multinak, hanem az EU polgárainak hasznos) rendszert kidolgozni a szoftveripar fellendítésére.
"Nem tudom, ki hogy van vele, én jól megvagyok a a multik gyarmatosítása nélkül is. És elég jól megvolt az informatikai ipar enélkül a gyarmatosítás nélkül is az elmúlt 50 évben."
A gyarmatositas szuksegszeruen bekovetkezett tortenelmi esemeny, a globalizacio elso jelei kozott volt. Hatulutoit mindenki ismeri, meg persze mindenki kedveli a Taiwanon gyartott olcso digit fenykepezoket is.
Nem tudom, ki hogy van vele, én jól megvagyok a a multik gyarmatosítása nélkül is. És elég jól megvolt az informatikai ipar enélkül a gyarmatosítás nélkül is az elmúlt 50 évben.
Persze ez az elkepzeles igen elrugaszkodott, csak mint lehetseges perspektivakent vazoltam fel, erdemes ilyesmiben is gondolkodni, nem csak egybol ravagni, hogy rossz a szoftverszabadalom.
Ugyanis a szabadalmi rendszernek arról kellene szólnia, hogy a technológiai tudást a feltaláló megosztja a közzel, ezért cserébe egy idõre monopóliumot kap.
Az én pénzemen, az adófizetõk pénzén fenntartott állam, bíróság, rendõrség pedig ne adjon erõszakkal is fenntartott monopóliumot olyanoknak, akik ezért cserébe semmit nem tesznek le az asztalra. Mert az amit 10 millió informatikus amúgy is minden nap megtesz, azért nem jár megkülönböztetett elbánás. Még a multiknak sem.
"Így szépen kialakul az a klikk, akiknek elég nagy a portfóliójuk hogy keresztbeliszenszeljenek. Õk a multik, akik a továbbiakban szoftverfejlesztéssel foglalkozhatnak. "
Kicsit reszletesebb magyarazat. En azt varom, hogy idovel a szabadalmak erteke dinamikusan valtozik, egyesek felertekelodnek, egyesek elertektelenednek. (ez egye alapvetoen jo folyamat lenne) Ehez az kell, hogy valoban penzbeli erteke legyen egy-egy szoftver szabadalomnak. A jelenlegi helyzet tavol all attol, amit idealisnak tartanek, most valamifele gyarmatositas folyik (az igazi gyarmatositas is a 'multik' jatekszere volt!), ez a folyamat elso resze, szukseges rossz, de at kell esnunk rajta. En peldaul szivesen latnek 'szabadalmi tozsdet' is, ahol aztan tenyleg percrol percre, nagyon 'liquid' modon valtoznanak az ertekek.
"Egy ügyes programozási megoldás lehet, hogy nem bír gazdasági értékkel, mégis fontos szerepe lehet a fejlõdésben, késõbb.. ami hosszútávon akár meg is térülhet.. "
Egyetertek. Ettol meg az 'altalanos torekves' lehet az, amit irtam.
Az ideális az lenne, hogy a szabadalommal nem rendelkezõ majd egy másik ötlettel áll elõ és így versenyeznek.. persze ideális esetben..
Ez nagyon közgazdász megközelítés, habár nem vagyok közgazdász, tudtommal a kultúrának sajnos a mai közgazdaságtani modellekben nincs szerepe. Viszont jó pár könyv ír oldalakon át arról, hogy a túlzottan pragmatikus megközelítés mindenféle elemzõ tudományágban eredménytelenséghez vezet. Egy ügyes programozási megoldás lehet, hogy nem bír gazdasági értékkel, mégis fontos szerepe lehet a fejlõdésben, késõbb.. ami hosszútávon akár meg is térülhet..
A microsoft pedig ha lehet mondani, már túlnõtt a multikon, hisz gyakorlatilag is meg elméletileg is monopol helyzetben van, olyan pénzügyi erõforrásokkal, amivel gyakorlatialg elég eredményesen tudná "megkampányolni" és lobbyzni hogy 2+2=5 ...
És Mozilla Fundation szerencsére most elég jó szelet fogott ki magának, van esélye az XUL-nak..
két multi szépen keresztbeliszenszeli egymás szabadalmi portfólióját és kész, más választási lehetõségük nincs is. Így szépen kialakul az a klikk, akiknek elég nagy a portfóliójuk hogy keresztbeliszenszeljenek. Õk a multik, akik a továbbiakban szoftverfejlesztéssel foglalkozhatnak. A többiek választhatnak, hogy felhagynak a szoftverfejlesztéssel, vagy ha szerencséjük van beállnak jobbágynak egy multi alá.
Két multi között a szabadalom dönt, amelyiknek megvan az nyert, és hol itt a verseny? Melyiknek volt több csúszópénze, hogy az egyik OpenSource-bõl átlopott kódot ki szabadalmaztatta elõbb? Végülis ez is verseny.. de ne legyünk annyira naívak, hogy elhiggyük, a multik tisztességesen versenyeznek majd akkor is, ha lesznek ezek a szép szabadalmak...
ami tényleges munkát takaró szoftverszabadalmakat illetni, egyáltalán nem vagyok benne hogy ilyen egyáltalán létezik. Én még biztos nem találkoztam egyetlen valamirevaló szoftverszabadalommal. Ami egy-kettõ komolyabban tûnõt az ember megnéz, azt is megkapargatva kiderül, hogy egyszerûen egyetemi kutatások (vagyis közpénzbõl finanszírozott!) eredményének mechanikus alkalmazása.
"ami az emlegett publikációt illeti, ez nem a szokásosos microsoft típusú háttérbõl szponzorált tanulmány, hanem igen masszív közgazdasági, matematikai, statisztikai apparátust felvonultató egyetemi munka."
Egeszen addig, amig egy modell nem falszifikalhato eleg jol, en nem tartom relevansank. Ezekkel az elemzesekkel pedig sajna ez a helyzet.
"Inkább a verseny ami motiválja innovációra.. a szabadalom által csak bebiztosítottnak érzi a helyét az adott szegmensben, mert más úgyse csinálhat semmit, lévén nála a legtöbb alap-szabadalom, mert hát mindent le lehet majd védetni.."
Ne felejtsuk el, hogy a multik egymassal versenyeznek, es nem a kiscegekkel. Ket multi kozott igenis versenyhelyzetet teremt a szoftverszabadalom.
Inkább a verseny ami motiválja innovációra.. a szabadalom által csak bebiztosítottnak érzi a helyét az adott szegmensben, mert más úgyse csinálhat semmit, lévén nála a legtöbb alap-szabadalom, mert hát mindent le lehet majd védetni..
Nem kell ehhez tanulmányokat bújni, elég ha csak visszagondolsz a lézeres billentyûzetre, ami a mai napig nem kapható, mert már más levédette , aki meg már majdnem piacra dobta kénytelen volt visszakozni, különben belebukott volna a dologba... viszont aki levédette, az nem akarta/nem volt érdekelt , gondolom/ a piacradobásban ..
Vagy a nevezetes duplaklikk is ilyesmi, ami a felhasználóknak kényelmes, ami már jól bevállt, azt gyorsan szabadalmaztatják, sõt, még mielõtt jól bevállt dologgá érik, már elõtte megvan a szabadalom, aztán mehet a pereskedés, de ezt már sokan írták elõttem is. Ha a programozó eleve úgy ülne le fejleszteni, hogy ezt, meg ezt, meg ezt, meg ezt és ezt _nem_ teheti meg , ha ingyen~olcsón akar programot elõállítani, akkor le se ülne. Habár lehet hogy kitalálnának valami "újat" valami "innovatívat" valami "kreatívat", de aztán lesz-e pénzük szabadalmaztatni? Valószínûleg nem.. csöbörbõl vödörbe..
ami az emlegett publikációt illeti, ez nem a szokásosos microsoft típusú háttérbõl szponzorált tanulmány, hanem igen masszív közgazdasági, matematikai, statisztikai apparátust felvonultató egyetemi munka.
Aminek jobban hiszek, mint pl. a multiknak és az anyagilag maximálisan érdekelt szabadalmi lobbinak.
Amúgy a jelenség (a szoftverszabadalmak felhasználása a tényleges innováció elnyomására illetve elkerülésére) teljesen nyilvánvaló annak aki utánanéz, inkább csak érdekesség, hogy ezt tudományos alapossággal és viszonylag számszerûen ki is tudják mutatni.
a szoftverszabadalom szempontjából a kivitelezés nem releváns, fõleg hogy a programozásban az ötlet és a megvalósítás között eltellik 2 perc ;] .. de ha nem csak 2 ,akkor is ebben az "iparágban" igazából egy algoritmus [amiket itt gyakorlatialg le lehet majd védetni] mindenféle anyagi ráfordítás nélkül megvalósítható, eltekintve esetleges extrém eseteket ..
attól még lehet igaz .. és ez egy érzékletes hasonlat volt , egy szemléltetõ példa, mivel ilyen még [mármint szoftverszabadalmak megszavaztatása] nem volt az elmúlt x ezer évben, amirõl tudomásunk lett volna, így valahogy próbáljuk értelmezni, ki így ki úgy, ha nem tetszik, akkor szintén próbálj meg _érvelni_ a hasonlatom ELLEN .. ne pedig a hasonlítás ellen ..
a #4 csak kérdéseket vet fel, ha te ezekre a kérdésekre a közelmúlt alapján olyan következtetést vonsz le, hogy IGEN , JÓ DOLOG EZ A SZOFTVERSZABADALOM , akkor vagy fizetett ügynök vagy , akit agymostak, vagy pedig 300 millió euród van részvényekben ...
"Ennek a topiknak a legelsõ hozzászólásában írtam, hogy ha nem a legendáknak hiszünk, hanem alaposan megvizsgáljuk az adatokat, akkor a jelek inkább arra utalnak, hogy az USA-ban a multik a szoftverszabadalmakat nem az innovációra hanem az innováció helyett használják..."
Ugyan mar, neked is tudnod kell ,hogy egy ilyen tanulmany olyan eredmenyt ad, amilyet akar.
"Teny, hogy a multik jelentik a gazdasagi hatalmat, ok azok, akik valojaban profitalhatnak a szabadalmi rendszerbol, es oket motivalja legjobban innovaciora."
Ennek a topiknak a legelsõ hozzászólásában írtam, hogy ha nem a legendáknak hiszünk, hanem alaposan megvizsgáljuk az adatokat, akkor a jelek inkább arra utalnak, hogy az USA-ban a multik a szoftverszabadalmakat nem az innovációra hanem az innováció helyett használják...
"Semelyik kis és közepes valódi SZOFTVERCÉGNEK nem hiányzik, hogy úgy dolgozzon, hogy bármelyik nap bekopohat hozzá tíz ügyvéd egy multi képviseletében és azt mondja hogy einstand"
Az viszont hianyzik, hogy kitalal/ellop egy otletes, es annak kivitelezeset kulso cegre bizza. Nem olyan egyszeru a szoftverszabvany kerdes, mint gondolod.
Es teny azis, hogy az igazan hasznos innovaciok csak large-scale (multi) tartomanyban jutnak ervenyre. Egy kis tamogatottsagu szervezet gyakran nem tud keresztul vinni jo innovaciokat, erre a legjobb pelda a XUL vs XAML.
Nem vagyok nagy guru, de ha elfogadjak a szoftverszabadalmi torvenyt, akkor szerintem a szoftver fejlodes bevag egy eleg durva kezifeket. Az freeware es opensource projekteknek valoszinuleg befellegzett, ha nem akarnak perekkel foglalkozni a keszitok.
Teny, hogy a multik jelentik a gazdasagi hatalmat, ok azok, akik valojaban profitalhatnak a szabadalmi rendszerbol, es oket motivalja legjobban innovaciora.
ami meg a szabadszoftvereket illeti, vedd észre, hogy egy csomó kiscég sõt már a multik is felhasználják õket. Biztos vagy benne, hogy örülni fognak neki, ha megszûnik az a (szabadszoftver) infrastruktúra amire eddig építettek, és amelyek építéséhez õk maguk is hozzájárultak? :)
a kis és középvállalatok köszönik szépen hogy a multik olyan nagyon megszeretnék õket védeni egy jó kis szabadalami rendszerrel, de köszönik szépen megvoltak eddig is, nincs szükségük új szabadalmi rendszerre.
Semelyik kis és közepes valódi SZOFTVERCÉGNEK nem hiányzik, hogy úgy dolgozzon, hogy bármelyik nap bekopohat hozzá tíz ügyvéd egy multi képviseletében és azt mondja hogy einstand. Esélye nincs a védekezésre, sõt már a fenyegetéstõl csõdbe megy, amikor elpártolnak tõle az ügyfelei.
Ha jól értelek akkor szerinted most kicsit vezessék csak be az amerikai rendszert, majd késõbb csinálnak jobbat... Hát ja biztos csinálnak majd jobbat. Egyébként szerinted miért nem MOST csinálnak jobbat?
Ha meg szerinted az amerikai rendszer bevezetésével itt nem lesz rosszabb a helyzet, akkor csak egyre tudok gondolni: egy multinak dolgozol, és a lelked is eladtad neki vagy a szabadalmi rendszerben dolgozol. Esetleg naív vagy, és nem néztél utána pontosan kik és mire használják a szoftverszabadalmakat a valóságban. Utóbbi esetben nézzél utána: a multik használják a kisebbek lenyomására és néhány partizán ügyvéd használja a nagyok pumpolására. Kis szoftvercég pl. nem használhatja semmire, mert egy nagy rögtön visszaüt a párezres portfóliával.
De mégis melyikeket? Nem tudok kitalálni egyet sem aminek helyzetét javítaná, lehet persze, hogy mert egy kis céget sem ismerek aki rendelkezne szabadalmakkal... És, ha ez nekik jó, akkor miért tiltakoznak ellene õk, és miért erõltetik a multik akik számára pedig lényegében nem is fontos az egész, hisz õk izomból tolják a versenyt az ingyenes progikkal is? Szerintem valahol itt ferde ez az egész. Persze úgyis majd kiderül minden, ha elfogadják és jönnek majd az okos hírek, hogy ki perelt kit, akkor lehet köpködni azokat akik támogatták, ha pedig semmi változást nem hoz, akkor fordítva.
én már rohadtul nem értem, mi ez a szoftverszabadaqlom és mit jelent, hogy mellette meg ellene
"Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz..."
Ez akkor lenne igaz, ha a szabályozás mellett bejegyzett szoftverszabadalmak sem lennének ez eu-ban. De párezer van...
A visszadobás kapcsán, hogy a társaság megoszott az természetes. Nagyon sokan vannak akik az élõsködésbõl élnek, nekik valóban hatalmas érvágás lesz a szoftverszabadalom. Kétség kivül a szabad- és ingyenszoftvereknek okoz ez majd problémát. Hogy ez mit is jelent ahhoz egy kicsit tovább kéne látni az orrunknál. Mibõl is élnek az ilyen fejlesztõk kb 95%-a? Zárt forrású, fizetõs szoftverek fejlesztésébõl. (maga alatt vágja a fát tipikus esete, de ez egy másik téma) És kiknek ártanak leginkább ezek a programok? A multiknak? Oh dehogy. Õk simán felveszik a versenyt ingyenes programokkal is, mert végtelen pénzügyi lehetõségeik vannak. A kis cégeket teszik tönkre. Átvitt értelemben (és ha jól van szabályozva) akkor a kicsik is nyerhetnek a szoftverszabadalmakkal.
"Itt nincsenek triviális szoftverszabadalmi perek."
Mivel senki nem mer egy jogilag nem szabályozott területen pereskedni. (azok a szabadalmak nem is létezhetnének...) De ezt megfelelõ állapotnak hinni, elég naívság...
Azt ki írta, hogy hirtelen jobb lesz? Hirtelen se jobb se rosszabb nem lesz, de pár év múlva talán már jobb lesz, ha rendezõdnek kicsit a viszonyok.
bocs, tényleg összekvertem a hozzászólásodat, de talán nem csoda... :)
"az elõbb még természettudományokhoz hasonlítottad..."
Õ mondjuk pont nem...ha a LOL-ozásopn és smiley szóráson kívül oda is figyelnél, akkor lehet látnád hogy nem egy emberrel vitázol, hanem elég sokkal...
Jelenleg eu-ban nincsenek szoftver szabadalmak, így mikor azt mondod, hogy "nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni" magad ellen beszélsz...az hogy ezt valamilyen módon szabályozni kaarják korántsem jelenti azt, hogy ez mindenképpen jobb lesz mint a mostani állapot. Igen lehet pár multinak jobb lesz, és végülis ez az egész célja.
Már el lett mondva, hogy a jelenlegi szabályozás abban a formában ahogy próbálják elfogadtatni úgy szar ahogy van, de emellett mindíg elsiklassz. Egyszer már visszadobták, és most másodszor kerül elõ változatlan formában.
bocs, de a mondanivalód elsõ felének jelentését még akkor sem tudom kihámozni, hogy tudom, hogy összekevered két ember hozzászólását.
A második felére meg csak azt tudom mondani, hogy elég érdekes a logikád. A jelenlegi európai állapot szerinted katasztrofális. Miért is? Itt nincsenek triviális szoftverszabadalmi perek. Az USA rendszer európai klónja viszont szerinted mégis sokkal jobb lenne. Ami tudjuk mivel jár, mindennap olvashatjuk valahol... Akkor mitõl is lenne nekünk hirtelen olyan sokkal jobb, ha itt is bevezetnék azt a rendszert?
"sokan nem, mert a szoftver máshogy mûködik"
csak nem kettõs mérce? :)))) az elõbb még természettudományokhoz hasonlítottad a szoftvereket ill. ezek szabadalmait és még most is bizonygatod, hogy sok közük van a szoftverekhez, most meg már az általános szabadalmakat különíted el a szoftverszabadalmaktól, hogy azok bizony mások. Tényleg azok... :)) Csak jó lenne ezt akkor is észrevenni, amikor nem illik bele az elképzeld világnézetedbe...
Az én "apró" érvem meg nem csak a munka nélküli élõsködés megszüntetése a szabadalmak mellett, hanem hogy nem kéne egy hibákkal, de mûködõ rendszert, egy teljesen szarra cserélni. Ma ugye be sem lehetne jegyeztetni szoftverszabadalmakat európában, ehelyett több ezer van bejegyezve. Ha ezt bármilyen módon szabályozzák az máris jobb lesz mint a mostani állapot. Az eltörlése meg már leírtam mihez vezetne, de úgy látszik ez nem fog megtörténni, tehát nem is kell vele nagyon számolni.
Tök jó lesz, nem lesznek free progik. Válaszhatok. Vagy minden pénzemért megveszem a bolti progit, vagy szedek 1 serial. De valamibõl ugye venni kellene kaját is, így kizárásos alapon csak 1 medoldás maradna. Azzal meg mint tudjuk, törvényt sértünk. Jipí, de jó!
Elmondja végre valaki nekem, hogy miért lesz jó ingyen programok nélkül? Hisz csávókánk azzal ugye megsért 5000 szabadalmat, ergo nem csinálhatja...
a természettudmánynak semmivel sincs kevesebb köze van a szoftverekhez mint az ipari eszközöknek, amelyekre a szabadalmi rendszert annak kitalálták.
Azt meg vedd észre, hogy eddig összesen annyi érved van, hogy ha kemény munka árán lehetne csak szabadalmat kapni, akkor minden szép és jó volna. Amivel egyébként sokan egyetértenek, sokan nem, mert a szoftver máshogy mûködik, de teljesen mindegy is, ugyanis a jelenlegi tervezet egyáltalán nem véd meg a munka nélküli szabadalmaktól. És nincs is ilyen rendszer sehol a világon. Ismered a mondást ugye: ha pedig a nagyanyámnak töke lett volna, akkor õ lett volna a nagyapám :)
Most ne zavarjon, hogy a konkrét tervezetben semmi sincs ami ezt garantálja.
Ennél többre nem futotta válaszként? Lehet ha már elég sokan mondják, akkor nem csak elolvasod a korábbi hozzászólásokat, hanem megpróbálod megérteni is?
õ mitõl látja jobban a jövõt? Ja, hogy neked kedvesebb a szívednek, vagy jobban beleillik a világképedbe a sok élõsködõ? Hát, van ilyen, a szokásos kettõs mérce. Senki nem tudja milyen hatásai lesznek, de a #4-ben mégiscsak tudja valaki. LOL :))
amit szabájozni kell, az már nem a legjobb alapból, mert lehet hogy a nagy számok törvényében esetleg jól muzsikál majd a rendszer, mert mindig foltozgatják a kritériumokat és a bejegyeztethetõség peremfeltételeit tágítják szûkítik, de sok dolog átcsúszhat a rendeletek és szabályok káoszán, és már kész is a baj, nem katasztrófa, neked, de lehet hogy sok millió fejlesztõnek az ...
és K+F ide vagy oda, az igazán jó ötleteket sose pénzelt/menedzselt kreatív "fejlesztõ/kutató" csoportok hozzák, erre példa a természettudományok több ezér éves történelme... de fõleg a XIX. sz-tól léteznek a pénzelt tudósok, akik pozíciójukat féltve, mindent megtesznek az új elméletek még magvaiban való elfojtásáért .. ez a séma egy az egyben ráhúzható a multikra és a jelenlegi helyzetre..
isten megteremté a földet és isten látta hogy ez jó .. elfogadják a szoftverszabadalmakat és Equ látja hogy ez jó... szerintem a legképzettebb közgazdász vagy programfejlesztõ sem meri azt állítani, hogy elõre megmondja milyen hatásai lesznek a dolognak hosszú távon, lehet hogy te vagy az aki tudja, de ebben az esetben én csak egy hitetlen vagyok és ne is foglalkozz velem.. ha mégse ez a helyzet akkor meg el kéne gondolkozni a #4 -esen..
pont egy kis cégben vagyok, és nem félünk a szabadszoftvertõl mint konkurenciától, sõt a magunk javára fordítjuk. Szabadszoftverek tipikusan olyan területen életképesek csak (infrastruktúra jellegû dolgok), ahol a kisvállalkozások nem, és fordítva.
bocs, de szemmel láthatólag lövésed sincs mirõl beszélsz. Most tárgyalja másodszor az EU parlament és szóról szóra ismert a tervezet, ami ellen kábé egy éve tiltakoznak a népek, de nem változtattak rajta érdemben, most pedig már nem is lehet.
"Most itt a lehetõség, hogy egy jobbat csináljanak az eu-ban."
Nem, most egész konkrétan legfeljebb arra van lehetõség, arra is csak korlátozottan, hogy az EU parlament elutasítson egy tervezetet,ami pont ugyanolyan katasztrófa, mint ami az USA-ban van.
"a szoftverszabadalmi direktíva jelenlegi formájában éppen hogy nem korlátoz semmit, az EU parlament által belerakni kívánt tényleges korlátokat mind el akarják vetni."
Várjuk már ki, hogy mi lesz belõle mielõtt károguk, jó? Még hónapokig arról tárgyalnak, hogy egyáltalán mirõl szavazzanak nyáron...
"Ez egy legenda, amit a multik és a szabadalmi emberek terjkesztenek. "
BS. Kérdezd meg errõl a kis cégeket, akik tényleg kitaláltak valamit és most az ingyenszoftverekben látja viszont, akik éppen megfolytják, lévén nem versenyezhet az árukkal, de õ tette bele a pénzét, hogy kifejlesszen valamit. De az se jobb, ha épp egy multi használja fel az õ ötletét...
Amirõl te beszélsz (a szabadalmak innováció csökkentõ volta) pedig pontosan a trivilás bejegyezhetõség esetén áll fenn lásd usa. Normálisan szabályzott szabadalmi folyamat esetén (amirõl mi itt beszélünk) éppen ellenkezõleg hat, aki ezt nem látja be, azt sajnálom, de különösebben nem érdekel, mert... (majd meglátjuk egy fél év múlva miért :))
Informatika és tudomány
