nah 30.000 forint értékben rendeltem könyvet a KELLO-n
jópár ajánlott belekerült
Köszi az eddigi tippeket és várom, várjuk a továbbiakat
Konkrét kedvenc nincs, már csak a merõben különbözõ témák miatt sem...de néhány ami így eszembe jut:
Seneca: De Ira (A haragról) J.Bodin: Az államról M.Bakunyin: Államiság és anarchia Arisztotelész: Nikomakhoszi etika Arisztotelész: Politika
Asimovtól alapítvány sorozat Philip K. Dick novellák Alfred Bester: Tigris! Tigris! Kim Stanley Robinson: Vörös Mars Nemere könyvek
1001 éjszaka meséi
stb...
mi a film címe?
Székely János (John Pen)-Kísértés
A Kísértés elõször angol nyelven jelent meg Amerikában, és szerzõje, a híres, Oscar-díjas hollywoodi forgatókönyvíró.
A könyv a húszas évek magyar társadalmának sorskérdéseivel birkózik. Hõse, Béla, egy mosónõ törvénytelen fia, 14 éves, amikor a falusi viszontagságai után Pestre jön, hogy serdülõ ifjúként kettõs megvilágításban ismerkedjék az élettel: korán érlelõ külvárosi tapasztalatok nyomán, és a luxusszálloda fülledt,fojtott szférájában, ahol liftesfiúként különös, vonzó-taszító, megkavaró kalandok sodrába kerül...
Filmet is készítettek belõle.
Csodálatos hangulata van a történetnek. Feledhetetlen...
nekem is az a kedvencem (Robert Merle : Malevil)!!!!:) nagyon jó, nagyon érdekes! nekem ez volt az elsõ ijen "utópisztikus" könyv amit olvastam - nem fantasy - és nagyon elgondolkodtatott, és olvasmányos is!!!
másik nagy kedvencem a Vámos Miklós: Apák könyve - nagyon megható, méj érzésekrõl, értékekrõl szól. generációkon keresztül írja le az apai vérvonalat egy bizonyos családban. Simán kötelezõ olvasmánnyá tenném mindkettõt pl a kincskeresõ kisködmön helyett...
Ja, és gratulálok a topiknyitónak, mert végre egy értelmes (kultúr)topik!!!!!
Az éj trológiája; A hajnal trilógiája. 2 könyv, de a sztori folytatásos bennük.
Gerald Durel: Családom, és egyéb állatfajták
Aki esetleg nem tudná Gerald Durell, egy híres természettudós volt, aki a világháborúk idején Korfu szigetén élte gyermekkorát, elég népes családjával.
Dé gustibus non est disputandum (Ízlések és pofonok ;))... A szerkezetben szvsz semmi különös nincs, a történet egyedi (egy gyilkos lélekrajza), az önsajnálat pedig megegyezik az elõbbivel ;)
úúúú, a Bûn és Bûnhõdés (nem azért mrt kötelezõ volt és véresre szoptam a faszt miatta), de az tényleg egy bûnhõdés. Tragikus szerintem, magánvélemény de nekem nagyon nem tetszett, se a szerkezete, se a történet, se az az önsajnálat ami van benne. egyszerûen boprzalmas
Legjobb könyv, melyet mindig elolvasok a wcN a szines rtv. ha mar tvt nem nezek legalabb azt tudjam mit halasztok:)
van benne horoszkop utazasi rovat pletykarovat sztarrovat egyszeruen bet szarasra
Hú de király vagy! Ezt olvastam a honvédségnél úgy tíz éve és elfelejtettem a címét, de most egybõl beugrott, ahogy itt olvastam. Holnap rohanok is megvenni!
Az én kedvenc regényem, ami a legnagyobb hatással volt rám az Robert Merle: Malevil c. mûve. A könyv arról szól, hogy a 70-es években Franciaországra atombombát dobnak le. Az indíték nem ismert, a könyv nem politizál. A fõhõs "tanyáját" hívták Malevilnek, amely egy nagy szikla alatt terült el. A fõhõs és néhány barátja épp a pincében tartózkodott, amikor a bomba robbant, így nagy nehezen, de túlélték. A regény az újrakezdésrõl szól, amikor a teljesen nulláról kell mindent elkezdeni, megszervezni az életet, hiszen ember, állat, növény minden elpusztult a támadás következtében. Aztán a történet tovább bonyolódik: találnak túlélõket, többek között nõket, akikkel elkezdik megszervezni az "újraszaporodást", valamint a környezõ településeken életben maradt lakókkal vívnak harcot a földekért.
Nagyon érdekes mû, aki igazán izgalmas történetet akar olvasni annak ajánlom figyelmébe.
Terry Goodkind: Az elso szabaly
és az mirõl szól?
necsak címeket írjatok
magyarhoz Kertész Imre Sorstalanságját írtam. igaz, csak filmen láttam ami tudom hogy nem ugyanaz de így is tetszett(: lehet hogy egyszer elolvasom ha eljutok addig. külföldinek Philip K. Dick Az ember a Fellegvárban[/i[ c könyvét írtam. Nem rég olvstam és nagyon tetszett.
1965-öt mutattak a naptárak, amikor Gabriel, az író, Mercedes, a feleség, és a gyerekek nyaralni indultak Acapulcóba.
Éppen kiértek a sztrádára, amikor a férj, az akkor már tizenöt éve írással foglalkozó, ám inkább csak újságíróként, jó tollú riporterként ismert Garcia Marquez leállította az autót. Ott, az autó volánjánál világosodott meg elõtte egy történet. Egy történet, és az is, hogy miként akarja elmesélni.
Úgy, ahogyan a nagyanyja mesélte hosszú órákon át az õ történeteit, a családi legendákat. Csodákat és hétköznapokat, mágiát és babonát, halált és szerelmeket sorakoztatva egymás után a legkézenfekvõbb természetességgel. Visszafordultak, zálogba adták a néhány hónapja vásárolt autót, hogy hat hónapig, amíg a mû megírása tart, megélhessenek belõle. A pénz elfogyott, a hat hónapból másfél év lett, de a regény elkészült. Adott hitelt a hentes, a zöldséges, a háztulajdonos.
Mercedes, a feleség küldte el postán a kéziratot a Sudamericana Kiadónak. Az író elõzõ könyveibõl ezer példány körül tudtak eladni, most a kiadó úgy számolt, hogy öt, vagy akár nyolcezer kötetet is megvesznek majd az olvasók.
Aztán az elsõ kiadás mindössze két hét alatt fogyott el egyetlen városban, Buenos Airesben. Megszületett a huszadik századi irodalom egyik legnagyobb hatású regénye, a Száz év magány. Lenyûgözõ családtörténet, a fékevesztett szerelmek és az elviselhetetlen magány költészete, az emberiség mítosza, a vágyak és az ösztönök tobzódása, mágikus realizmus, a civilizáció históriája…
Efféle, és hasonló meghatározásokkal illették már számtalanszor az elragadtatott olvasók e regényt. Valóban: a Száz év magányban megunhatatlanul és kimeríthetetlenül keveredik irónia és erotika, mágia és babona, halál és élet. A generációk sorát kormányzó családanya, Ursula Iguarán alakja éppúgy a regényen túlnövõ jelképpé lett, mint a szeretetlenség magányába süllyedõ Aurelianó Buendia ezredes figurája. Igen, Gabriel Garcia Marquez zseniális mûve alighanem a világ irodalmának egyik legismertebb és leginkább szeretett könyve.
A megjelenése óta eltelt közel ötven év alatt lefordították szinte minden szóba jöhetõ nyelvre, s ma már azt is tudjuk, hogy a Száz év magány óta íródó irodalom, sõt, a modern mûvészet is más volna e regény nélkül. Igaz, Garcia Marquez meglehetõs szkepszissel viszonyul ehhez az életét felkavaró, elsöprõ sikerhez.
„Nagyon veszélyesnek tartom, hogy fölfedezzem, hogy mi az oka, hogy egy könyvet, amelyet csak néhány barátomra gondolva írtam, úgy vesznek a világon mindenütt, mint a forró virslit.”- mondja egy önéletrajzi vallomásában. Csakhogy, tegyük hozzá, szerencsére, minden mû a megszületése után már a saját életét éli. Lehet az író számára (Hemingway szavaival) „halott oroszlán”, s lehet ugyanakkor a dél-amerikai irodalom megismertetõje a nagyvilágban, immár nemzedékek számára az egyik legfontosabb könyv.
Öröm, életfilozófia, útmutató és tanító. Garcia Marquez egyébként maga is élénken érdeklõdik a társmûvészetek, például a film iránt, és saját bevallása szerint valósággal látja a hõseit. Mégis, aligha lehet véletlen, hogy zseniális mûvei a filmvásznon fakóbbak lettek, mint a könyvlapokon. E remekmûvek anyaga ugyanis a nyelv, a mondatok...
nem kedvenc, de magyar könyv egyáltalán nem jutott eszembe a szavazáskor, így Szepes Mária: Vörös Oroszlán-t írtam be, mivel az volt az elsõ ezo (és jó) könyv amit olvastam ti a magyarokhoz mit írtatok be?
külföldihez ment a Frank Herbert: Dûne, gyerekkoromban vagy 3szor végignyomtam
Nézd, én nem olvastam sok Marquezt (Száz év magány, Szerelem kolera idején, Ezredes úrnak nincs aki írjon, Egy elõre bejelentett gyilkosság krónikája), de én azt mondom, hogy a Szerelem kolera idején talán jobb volt... Ugyanakkor ez meg egyedibb ^o) huhh, nehéz kérdés, lehet mégis erre adtam volna éni s
Hmm, a Száz év magányt kb két éve olvastam, épp ma kezdem újra az Egy elõre bejelentett gyilkosság krónikáját meg tegnap kezdtem el olvasni, és ma fejeztem be Jóah könyv, bár nem tudom, hogy miért erre kapta a nobelt..
Egyszerûen tetszett. A történet is, a stílus is, az egész arról szól, hogy a sátán új "hadjáratba" kezd a Föld megszerzéséért, ezért ideküldi a szolgáit, hogy tegyenek rendetlenséget :-) Isten válaszul visszaküld Jézust, Buddhát és Twetzatcoatl-t (lehet, hogy rosszul írom), Jézus egy rocker, Budddha egy bõrfej, míg az indián Tollas kígyó egy kutya testében születik újjá. Van benne mutánsvadászat is meg minden, tessék nagyon elolvasni :-)
Én most akarom elolvasni a sorstalanságot, a száz év magyányt, és az agy elõre bejelentett gyilkosság krónikáját.
És persze az Elit alakulatot
Ambrose, Stephen E. (1936-): Elit alakulat : a 101. légideszant-hadosztály 506. ezrede E századának útja Normandiától Hitler Sasfészkéig
amúgy jó totyik, teccik
szvsz az nem Öt gyûrû legendája, hanem Öt gyûrû könyve (Go rin no sho) és Mijamoto Muszasi írta, elég távol áll a szerepjátéktól, a kardforgatásról ír benne
Én a nagy könyv szavazán Dosztojevszkij Bûn és Bûnhõdését, valamint Kertész Sorstalanságát választottam... Nagyon sajnálom, hogy nem lehet minimum 3 könyvet jelölni, mert ez az egy iszonyat kevés, talán nem is döntöttem jól, annyi jó könyv van, hogy cska na... Dosztojevszkij Bûn és bûnhõdés: úgy gondolkodtam, hogy azokat a könyveket kéne választanom, amik a legnagyobb hatással voltak rám, és abban az idõszakomban, mikor olvastam, Raszkolnyikov gondolkodásmódja nagyban hatott az enyémre is. (a külföldi kategóriában a másik esélyesem még Huxley Szép új világa volt) Kertész Sorstalanság: Az indok hasonló, teljesen megváltoztatta a haláltáborokról alkotott elképzelésemet ez a regény, stílusa pedig egyedi!!!4
az szerepjáték?
Öt gyûrû legendája, de már franc se tudja ki irta, kölcsönbe kaptam anno mind a 7 kötetet.