"Ne haragudj, de most hülyeséget mondtál! Igen is sokat számít, hogy mit tanítanak meg." Nem azt mondtam, hogy nem számít. Azt mondtam, (sajnos) nem jelenti azt, hogy nem baromság, ha valamit tanítanak. Abagy miért tanítanak elavult dolgokat? Ez egy picit más, nem? Amúgy meg tök egyetértünk, utána kell olvasni a dolgoknak, nem elfogadni minden maszlagot.
Minthogy a mag hõmérséklete nagyságrendileg 1 millió K körül van, ez annyira fölötte van a Curie-hõmérsékletnek, hogy a szokásos ferromágnesség lehetetlen.
A magnetohidrodinamikus hatást ilyen csekélységek nem zavarják, ahhoz csak áramló ionizált közeg kell, az pedig adott. További fontos adalék, hogy magnetohidrodinamikus hatásnál törvényszerû a periodikus átmágnesezõdés (ez lehet több periódus szuperpozíciója is), amit a Föld esetében rendesen meg is figyelhetünk, ellenben ha egy nagy állandómágnes generálná a Föld mágneses terét, akkor legfeljebb csak a mágneses tér elfordulását tudnánk könnyen megmagyarázni.
Jaja, én is ezt tanultam anno! Bár azt még mindig nem tudom, hogy a "magnetohidrodinamikus hatás" okozza-e a mágneses teret, vagy a szóban forgó vasmag? Majd utánnajárok én is, hogy a BME-n hogy oktatják... Kiváncsi vaok!
Esetleg valaki be tudná idézni valamelyik most futó tankönyv idevágórészét? (Kíváncsi lettem...)
Elhülve olvasom, hogy állítólag miket tanítottak a gimnáziumban mostanság.
A fizika szerint mindenesetre már ÉVTIZEDEK ÓTA az a helyzet, hogy: 1.) A Földnek szilárd Fe-Ni magja van, hasonlóan csomó más égitesthez. 2.) A Földnek szilárd kérge is van. 3.) A Föld mélyén nagyarányú folyamatos radioaktív bomlás zajlik, és az így felszabaduló tetemes hõenergia tartja áramlásban a kéreg és a mag _közötti_ tartomány egy részét. Ez az áramlás mozgatja a kontinenseket, ennek a következményei a vulkánok, és ez okozza (magnetohidrodinamikus hatás révén) a Föld mágnességét is. 4.) Szóval a Föld mágneses terét NEM a vasmag mag hokozza, mint valami hatalmas állandómágnes. 5.) A mostani eredmény semmiféle érdelemben NEM jelent fordulatot, hiszen csak egy újabb megerõsítése valaminek, amit már évtizedek óta tudunk.
Minden relatív! - és még mennyi mindent rosszul tanultunk. Még jó hogy rosz tanúló voltam valamikor és nem maradtak meg bennem mélyebben az ilyen hülyeségek, mert hogy ettõl a pillanattól a folyékony mag elmélet már annak tûnik, de még ez se biztos.
Ne haragudj, de most hülyeséget mondtál! Igen is sokat számít, hogy mit tanítanak meg. Az egy dolog, hogy nem annyira lényeges momentum az ember életében, amikor megtanulja mondjuk a Bohr-féle atommodellt. Az persze másik dolog, hogy most szilárd-e a magja a Földnek vagy nem. Mindenesetre a megtanult dolgok fogják aztán meghatározni az embert és vele együtt az utálnivaló társadalmunkat. Másfelõl idekapcsolva mikike hozzászólását: Minél tanultabb, ill. olvasottabb vagy, annál nehezebben hiszed el a hülyeségeket, amikkel nap, mint nap tömik a fejedet...
Nem értem miért van valaki kiakadva azon mit tanítanak? Mikor jelentett valamit az, hogy mit tanítanak? Egyrészt nem lett a föld lapos attól, hogy évezredekig hírdették és tanították ... Másrészt még mindíg a XX. század elején kiokoskodott atom(mag) felépítést oktatják, azóta volt vagy 8 "javított" verzió.
Én maradok a szilárd nagy nikkeltartalmú mag hipotézisénél!!!
én nem felejtem el, így tanították a lényeg, hogy fogalmuk sem volt...
pedig folyékonynak tanultuk mivel rettenetesen forró volt elkezdett hûlni és nyilván elöszõr a külseje keményedett meg ergo a belseje még most is folyékony kell hogy legyen
Bennem is az a film merült fel elõször a cikk olvasása során, mert abban a filmben is folyékony a föld magja.
Pardon, ott a pont. ;) Amúgy az Ég és Föld aféle biblia volt gyerekkoromban, talán tényleg nem volt egy mérvadó tudományos anyag, de nagyon alapos és szemléletes volt, rengeteg hasznos alapvetõ tudnivalóval a csillagászatról, geológiáról, meteorológiáról, stb.
hát a fene sem tudja már, de én még mindíg úgy emlékszem, hogy bementek a köpenyen, át a külsõ magin, majd a belsõ magba mentek, ahol robbantottak, és megpörgették a folyékony magot... de bele kéne nézni a filmbe.. :)
3 évvel ezelõtt kiadott gimnáziumi földrajzkönyvben még folyékony volt a mag..
Én is rég láttam már, de nem csak a belsõ köpeny volt folyékony a mag pedig szilárd? És a külsõ-belsõ köpeny viszkozitás különbsége tette lehetõvé a bombák által létrehozott hullámok visszaverõdését és interferálódását, mely aztán elkezdi forgatni a magot???
Emléxem, hogy anno a '80-as években az Ég és Föld c. fantasztikus könyvben én már szilárd magról olvasgattam, pedig az nem egy komolynak mondható könyv tudományos értelemben véve. Szal' hol itt az igazság?! Eebként érdekes, hogy tudnak már ilyet is, meg hogy végre a hipotézisek beigazolódni látszanak. [NST]Cifu: Engedd meg, hogy kijavítsalak. Nem kisérlet volt, csupán mérés.
akár szilárd akár folyékoy elég meleg hely lehet ... :)
Ha jól emlékszem, a The Core(a mag) c filmben is még folyékony volt a mag. Akkor itt az ideje átdolgozni a filmet:)
Hát helyesebb volna úgy fogalmazni, hogy arra is van példa, meg az ellenkezõjére is. Például a SNAP-10A atomreaktor, amely az elsõ ûrben alkalmazott atomreaktor volt, folyékony Nátrium és Kálium keverék hûtötte, amelyet mindenféle mozgó alkatrész nélkül, tisztán mágneses elven mûködõ szivattyú keringtetett...
A folyékony fém pont nem szokott mágneses (mágnesezhetõ) lenni.
Én is folyékonyat tanultam. És hogy a folyékony belsõ mag és a szilárdabb külsõ rész súrlodása, illetve forgása hozza létre a Föld mágneses mezejét, mely véd minket pl. a kozmikus sugárzástól.