és még mindign em mondtál példát, hogy hova kéne spanyol, kínai az angol nyelv helyett? diplomátakat hagyjuk ki, mert õk speciális réteg, õk már csak tiszteletbõl is megtanulják az ország nyelvét, amelyben dolgoznak.
A hirdetésben egy kínai férfi térden állva könyörög. A panaszáradat miatt sem a közszolgálati média, sem a többi televízió csatorna nem jelenteti meg többé az ominózus reklámot.
A McDonalds Corp. reklámja azonban csak egy azok közül a multinacionális cégek közül, amelyek megsértették promóciójukkal a kínaiak önérzetét. A gyorsétterem-lánc hirdetését Shanghaiban és egyelõre három másik nagyvárosban vonták be.
A felháborodást az váltotta ki, hogy a kínaiak szemében a reklámban térdeplõ középkorú férfi, aki árengedményért esdekel, embertelen és lealacsonyító. A Shanghai International Studies University szerint Kínában, ha valaki letérdel, az a megalázkodás jele és ez igen sértõ a legtöbb kínai emberre nézve.
A McDonalds válaszul faxon küldte el a helyi médiának közleményét, amelyben mélységes sajnálatát fejezi ki, amennyiben a reklámban található jelenet bárkiben is negatív asszociációkat és félreértést okozott. Hozzátették: a térdepléssel nem volt semmi hátsó szándékuk, mindössze egy vicces jelenetet akartak. Hivatalosan viszont egyelõre nem nyilatkozott senki a NewsDay kérdésére, hogy a többi kínai városban is betiltják-e a vitatott reklámokat.
Kína decemberben tiltott be egy Nike érdekeltségû hirdetést, amelyben az NBA kosaras LeBron James legyõz egy kung fu mestert. A reklámban feltûnik még két tradícionális kínai ruhát viselõ nõ és két sárkány is - mindegyik nem hivatalos kínai szimbólum. 2003 végén egy Toyota reklám borzolta a kedélyeket, amelyben szalutáló kínai egyenruhások szerepeltek - a helyiek szerint - degradáló szituációban.
A kínai nemzeti médiahatóság azt az állásfoglalást tette közzé, hogy a reklámok megsértették a kínai népet nemzeti érzésükben és nem tartották tiszteletben a kínai kultúrát. A McDonalds jelenleg több, mint 600 gyorséttermet mûködtet az országban, de a tervek szerint még idén 100 újabb egységet akarnak nyitni. A hosszú távú tervekben pedig 2008-ra ezer McDonalds önkiszolgáló fogadná a betérõ kínai vendégeket.
Miért van az, hogy egy rakat témának nem lehet megnézni az elejét, elõzményeit a fórumban? Ennek az oldalnak az alján sem látok például visszalapozási lehetõséget. Legelsõ hozzászólás amit meg tudok nézni: #4 Vagy ezek törölve lettek?
Asszem. Mivel én sem látom, (pedig szoktam :). Régebben volt olyan gond, h a cikkbõl nem lehetett a topikban visszalépni, külön be kellett lépni a fórumba és ott megkeresni a topikot..
Másképp nézik a világot a keleti és nyugati emberek
A kínaiak és az amerikaiak a szó szoros értelmében különbözõképpen nézik a világot - mutatta ki egy új tanulmány, melynek során bebizonyosodott, hogy a két népcsoport tagjai hajlamosak szemüket határozottan különbözõ minták szerint mozgatni, amikor képeket nézegetnek.
"Ha az emberek a szó szoros értelmében máshogy szemlélik a tárgyakat, akkor az ember azt gondolhatná, teljesen természetes, ha másképpen magyarázzák a köröttük lévõ világot" - mondja Richard Nisbett pszichológus.
Az elmúlt évtized kutatásai meglepték Nisbett csapatát, mivel számos eredmény mutatta, hogy a nyugatiak és a kelet-ázsiaiak tökéletesen különbözõképpen gondolkodnak. A nyugati ember hajlamos analitikusnak lenni és sokkal több figyelmet szentel egy adott téma tárgyainak, kulcsfontosságú momentumainak. Például a Mona Lisa esetén kifejezetten a hölgyet veszik szemügyre, nem pedig a mögötte látható sziklákat és eget. A kelet-ázsiaiak ezzel ellentétben inkább a képet, mint egészet figyelik, és a kontextuális információkra támaszkodnak, amikor meghozzák döntéseiket és ítéleteiket a látottakról - állítja Nisbett.
Az új tanulmány célja az volt, hogy meghatározzák, a kelet-ázsiaiak és a nyugatiak gondolkodási folyamatának különbsége kihatással van-e arra, hogy ezen népcsoportok hogyan szemlélik fizikailag a világot. Ennek megoldására a kutatók lemérték 45 amerikai és kínai diák szemmozgásait, miközben az alanyok fotókat nézegettek. Ezeken a fotókon egyszerû tárgyak jelentek meg összetett hátterekben. Például az egyik fotón egy tigris látható egy erdei patak mellett. Egy másik kép azt mutatta, amint egy vadászrepülõ elhalad a hegyvidékes táj felett. Amikor a tesztalanyak a képeket tanulmányozták, már az elsõ másodpercekben jelentõs különbségek jelentkeztek az amerikai és kínai diákok között.
Az amerikaiak kifejezetten a kép központi objektumát figyelték meg szinte azonnal oda irányítva tekintetüket és több idõt is töltve el annak tanulmányozásával. A kínaiak viszont szaggatott pillantásokkal éltek. Azaz tekintetüket a háttér és az elõtér között, azaz a tárgy és a háttér között ugráltatták. Az eredmény azt sugallja, hogy a kelet-ázsiaiak szó szerint több idõt töltenek el azzal, hogy egy objektumot elhelyezzenek a kontextusban, mint az amerikaiak. A különbségek nemcsak arra utalnak, hogy az egyes egyének milyen módon hívják meg és adják elõ emlékeiket, hanem azt is, hogy fizikailag hogyan tekintenek egy képre.
Nisbett szerint a kulturális különbségekre az egyik magyarázat, legalábbis ezen a ponton, az elmélkedés. A kutató és csapata azt sugallja, hogy a különbségek a szociális gyakorlatokban gyökereznek és több ezer évre nyúlnak vissza. A nyugati embert arra tanították, hogy szenteljen figyelmet azon tárgyaknak, melyek számára fontosak, olyan céljai legyenek, melyeket követni tud. Viszont a kelet-ázsiaiak inkább a szociális mezõnek szentelnek nagyobb figyelmet.
Nisbett a variációk eredetét legalább 2500 évre vezeti vissza. Akkoriban az együttmûködõ , nagy arányú gazdálkodás volt a kelet-ázsiai gazdaság elsõdleges hajtóereje. A legtöbb munkás számára a gazdasági túlélés megkövetelte, hogy állandóan figyeljék a felelõsséggel rendelkezõ embereket, valamint saját társaikat is. Azaz a környezet igen fontosnak számított. Ezzel ellentétben az ókori görög társadalmat - a protipikus nyugati társadalom - az egyéni cselekedetek jellemezték, úgymint vadászat, halászat, és háztáji gazdálkodás. A különbség Nisbett szerint napjainkig fennmaradt. A kelet-ázsiai társadalmak sokkal hajlamosabbak a komplex szervezõdésre, mint a nyugatiak. A kontextus megértése ily módon sokkal értékesebb Kelet-Ázsiában, mint a nyugaton.
Alans Fiske antropológus szerint a kutatók adatai rendkívül érdekesek. Ugyanakkor azt megkérdõjelezi, hogy komplex szociális okok magyaráznák ezen különbségeket. Szerinte a társadalomkutatók eddig sem tudták sikeresen, abszolút általános jellemzõkkel magyarázni a különbséget az ázsiai és európai-amerikai társadalmak között. Abban azonban mindenki egyetért, hogy hatalmasak a különbségek, ám ezeket nehéz jellemezni. Mindazonáltal Fiske szerint a tanulmány megmutatja, hogy statisztikailag jelentõs és tudományos szempontból érdekes különbségek vannak abban, ahogyan a kínai és az amerikai emberek egy-egy tárgyat megfigyelnek.
Fiske úgy véli, hogy a kimutatott különbségek nem olyan nagy mértékûek, hogy a nyugati és kelet-ázsiai kultúrák emberei ugyanazon nyelvet beszélve nem értenék meg egymást. Azt viszont sugallja, hogy különbözõképpen emlékeznek eseményekre és észlelik a tárgyakat.
Élesen bírálják az EADS-t kínai repülõgép összeszerelési terve miatt
Az Airbus terve repülõgépek összeszerelésére Kínában sokak szemében felveti annak a veszélyét, hogy a repülõgépgyártásban is megtörténhet az, ami a textilgyártásban már megtörtént, azaz a gyilkosan olcsó konkurencia megjelenése. "Európa lehetõvé tette azt, amit az amerikai hatóságok megtiltottak a Boeingnek, egy jelentõs technológia transzfert elõfeltételezõ összeszerelõ üzem építését" - mutat rá Christian Harbulot gazdasági háború kutató a "Le Parisien" lapnak. "A Boeing csak egy karbantartó üzemet hozhatott létre."
A párizsi Ecole de Guerre Économique igazgatója gondatlanságot, a kellõ elõrelátás hiányát veti az EADS szemére. "Az EADS/Airbus jó üzletet csinál ugyan átmenetileg, de egyúttal megteremti annak a lehetõségét is, hogy Kína néhány éven belül azonos technológiai színvonalon állíthasson elõ repülõgépeket, és ne kelljen többé Airbust vásárolnia." Az, hogy a tõzsde megjutalmazta a tervért, csak azt bizonyítja, hogy "a befektetõk nem igazán törõdnek egy olyan vállalat, mint az Airbus jövõjével", hanem csak rövid távon gondolkodnak.
Harbulot lényeges különbségeket vél felismerni Európa és az USA által konkurencia kérdésekben tanúsított magatartásában. A szabad verseny állítólagos bajnoka, az USA például kvótát vet ki a kínai textil importra, miközben az EU a teljesen nyílt szabad verseny mellett áll ki. "Ez súlyos stratégiai hiba részünkrõl, mivel - ellentétben az Egyesült Államokkal és Kínával - a gazdaságnak nincsen politikai meghatározottsága."
A francia média is szkeptikus hangot ütött meg az Airbus terveivel kapcsolatban. "Csalóka gyõzelmet aratott az Airbus" - írja az "Est Républicain". "A vártnál súlyosabb hatása lesz az üzletnek az autóiparra, az informatikára és a távközlésre is..." A "Télégramme" pedig óvva int a textiliparban elkövetett hibák megismétlésétõl.
Az EADS hétfõn jelentette be összesen 150 darab A319, A320 és A321 típusú gép eladását Kínának. Ezzel egyidõben hozta nyilvánosságra, hogy 2006 közepéig megvizsgálja az említett géptípusok összeszereléséhez egy üzem építésének lehetõségét Kínában.
Lassan ellepik az Általánost a kistigris-topicok :)
Nem baj, csípem õket, de Japán marad a favorit :D
Egy több ezer éves adó halála
Kínában január 1-jétõl megszüntetnek egy 2600 éve létezõ adónemet a tavaly meghirdetett ötéves adóreformprogram keretében. Az egykulcsos mezõgazdasági adó, amelyet a családok nagysága és az általuk mûvelt földterület mérete alapján állapítanak meg, 1949-ben átlagosan 28 kiló gabona volt családonként, de 2000-ben már csak 13 kilogram. Egyes források szerint ez a költségvetés bevételeinek 2004-ben még 5 százalékát adta, de miután a tartományok többsége a központi irányelveknek megfelelõen már tavaly lemondott róla, a költségvetés gond nélkül pótolni tudja a kiesést.
A 800 millió kínai földmûves kimaradt a gazdaság elmúlt években végbement korszerûsödésébõl, és bár az átlagjövedelmük tavaly 6 százalékkal emelkedett, így is csak évi 400 dollárnyit tesz ki. Az adóreform egyik legfontosabb célja a falu és a város közti szakadék szûkítése. Ugyanakkor az adatok tanúsága szerint a mezõgazdaság is fellendülõben van: idén ismét rekordtermést várnak, a gabonatermés becslések szerint 484 millió tonna lesz, s a hektáronkénti átlag is csúcsot ért el 4,6 tonnával.
"ez meg egy oltári nagy baromság. Egy munkahely nem a nyelvekrõl szól, hanem a tapasztalatról. Cégek 98%-ban le se szarják, hogy tudsz-e kínaiul vagy sem."
Hát ebben óriásit tévedsz, tudnék egy két ellenpéldát mondani. Pl. ahol a szüleim dolgoznak épp, hogy csak a nyelv számít, és nem kis cégról van szó, hanem egy külföldi multicégrõl. Ahol nem azt nézik, h kinek mi a végzettsége, hanem hogy tud-e pl. németül, és felvezsik, hiába,hogy fikarcnyit se konyít a dolgokhoz...és akkor még emellé kap egy oltári nagy fizetést plusz bónuszok. Szal nem hiába mosndják, hogy nyelvet tanulni a legjobb dolog.
Persze ha úgy közelítjük meg, hogy õ kínaiul megtanul annak a reményében, hogy majd ott munkát kaphat, lehet igazad van, de szerintem azt akkro is megnéznék, h pl. tud-e angolul. Sajnos vagy nem sajnos, ma már szinte minden munkához követelmény a nyelvtudás. Lassán már a takarítónéninek is EU kompatibilisnek kell lennie(3 idegen nyelv stb):D
Kína - ha csak kis különbséggel is, de - megelõzte Nagy-Britanniát, és a világ negyedik legnagyobb gazdaságává vált - derül ki a Világbank legfrissebb számításaiból.
A Világbank hivatalosnak elismert adatai szerint Kína 2005-ben 2,263825 trillió dollár értékben termelt; ez az adat 94 millió dollárral, azaz 0,004 százalékkal magasabb, mint Nagy-Britanniáé. A Világbank így elkészített, és a hét végén a www.worldbank.org weboldalon nyilvánosságra hozott listájának elsõ három helyén nem változott a sorrend: Egyesült Államok, Japán, Németország.
Ma a Spektrumon este két órás film lesz, a címe: A kínai vadnyugat. A 800 millió paraszt és koldus országa, ahol a helyi klánok fõnökei magasról szarnak Pekingre. 50 éven belül Kína a világ egyik legszennyezettebb, legelsivatagosodottabb, legtúlnépesedett országa lesz, ahol igazán szar lesz élni.:(
Katonailag is gyors ütemben fejlõdik, amihez milliós hadsereg társul, ráadásul ha kitörne egy háború, újabb milliókat soroznának be. Egy ilyen létszámfölénnyel nem lehetne mit kezdeni... Szóval lassan minden tekintetben lehagyják az USA-t, én még abban is fogadnék, hogy az elsõ ember a Marson kínai lesz:)
Ha valaki szeretne tanulni thai nyelven, az most könnyedén megteheti és olcsón, Thaiföld legjelentõsebb nyelviskolájában, a Walen School-ban. Az oktatás online, a számitógép elõtt történik, thai anyanyelvû tanárokkal. Az ára 1000 Ft/óra. Ha viszont Thaiföldön szeretnéd megtanulni ezt a nyelvet, akkor 1 éves vizumot biztosit számodra az iskola. Online vagy thaiföldi beiratkozás után egy programhoz kapsz hozzáférést amivel pénz kereseti lehetõséghez juthatsz ha másokat invitálsz nyelvtanulásra. Több információért érdeklõdj tõlem: [email protected]
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni! Van egy oldalon pár kínai írás amit nem értek. Ennek a fordításában szeretnék segítséget kérni. Elõre is köszönöm. http://s2.images.www.tvn.hu/2010/10/20/16/11/www.tvn.hu_1cfdf692b61ae839cbe4a2afd3d991e7.jpg
Valaki leírná nekem ezt a szöveget rendesen kínai betûkkel?
Szia! Köszönöm szépen! Bocsi a késői válaszért! Igen egy tunikás dologról volt szó, mely azóta sem készült el. Sajnos nem tudom mit jelenthet amit oda írtak és így nem tudom folytatni. :((
Hongkongban angolul beszélnek? Fellépek a PSNre (playstation network) kiválasztom hogy hongkong, aztán ... csak angolul van, elvileg miattuk és Szingapur miatt van/lesz angol felirat a moe chroniclesen (már van durván lolis : ) és a dead or alive xtreme 3 (2016 február : ) ázsiai verzióin a kínai nyelv mellett persze, ezért érdekel, menyire létezik ez az "asian english" dolog?
(eddig azt hittem hogy csak az importőrök miatt az amerikai prűdcenzúra megkerülése miatt adják ki angol felirattal a játékokat ott, de most láttam a namco bandai asia hongkongi rendezvényét, és az is inkább angolul volt pl japán szöveg alatta "it means: more fun for everyone" https://www.youtube.com/watch?v=_dqEakZJnus ) Utoljára szerkesztette: zola2000, 2015.12.15. 20:54:47
Kinaiul beszélnek - még pontosabban nem a szárazföldön használatos mandarin, hanem kantoni nyelvjárásban. (Ez azt jelenti, hogy egy pekinginek fogalma sincsen miről beszélnek.) A lakosság 99 százaléka egyébként kínai.
De mivel egészen 1996-ig angol gyarmat volt száz éven át, ezért jó angol nyelvű iskolák vannak, a fiatalok jól tudnak angolul. Rengeteg a multinacionális cég, kereskedőváros volt mindig is, nagyon erős a pénzügyi szektor, melyhez szintén kell az angol. Utoljára szerkesztette: Cat, 2015.12.16. 10:22:41