Nem értek ehhez, de úgy emlékszem, van olyan, hogy cirko-fûtés: amikor magától (a melegebb könnyebb alapon), szívattyú nélkül kering a folyadék a rendszerben. De lehet, hogy keverem.
Á, szóval most már magától értetõdõ a telepátia? Úgy látszik, eljutott a dolgok tudományos elfogadásának 3. lépcsõfokára (kb., nem emlékszem pontosan: értetlenség - tagadás, a témával foglalkozók lejáratása, stb. - elfogadás, mint magától értetõdõ)... ;)
(Az agyhullám kifejezés nem az elektromágneses hullámokra vonatkozik, hanem a fejrõl EEG-vel elvezethetõ, sok agysejt tüzelésének átlagát adó elektromos jelekre.)
Szerintem is elég sokmindenre találhatunk magyarázatot tudományosan (ehhez néha fejlõdnie kell magának a tudománynak is néha), de nem olyan biztos, hogy mindent le lehet írni képletekben, formulakban.
A test-lélek, illetve test-tudat kapcsolatokkal mostanában inkább a pszichológusok (és kevésbé ismert rokon területek) foglalkoznak. (Anélkül, hogy azon spekulálnának, hogy mi a lélek.) Sõt, agykutató biofizikusok is kutatják a tudat és az agy kapcsolatát. (Ilyen terülteten a kvantum-fizikát is bedobó magyarázatok is elõfordulnak, bár egyelõre csak sejtés szintjén.)
Ez nagyon jól hangzik, és jó lenne, ha mindenki így gondolkodna, de a történelem azt mutatja, hogy ez nincs mindíg így. (Fõleg a magasabb poziciókban lévõk félnek a nagyobb változásoktól, felfedezésektõl. Fõleg, ha addig õk tagadták annak lehetõségét. Mert valószínû, hogy utána már nem az õ véleményükre lesznek kíváncsiak a munkaadóik.) Érdekes dolgokat lehet olvasni/látni tudománytörténeti cikkekben, könyvekben, mûsorokban ezzel kapcsolatban...
Hát, ha az elégetéskor keletkezõ hõt tekintjük 100%-nak, akkor ha elégetjük, megkapjuk a 100%-ot! :) (De persze ezt nem fogja tudni egy egyszerûbb kazán teljesen kihasználni, tehát az már nem lesz 100%-os.) Szal attól függ, mit veszünk 100%-nak. Ha azt, hogy mennyi energia van benne, akkor az elégetés annak csak pici töredékét hozza ki.
Igen, van olyan, hogy falikazán. A linken, amit beraktam egy álló kazán látható. A cirko alatt nem a kombi kazánra gondoltál? Az az, ami fût és melegvizet is melegít, egy dobozon belül. :)
Hogy jött ki ez a -20°C és 20°C? A hõszivattyú nem csak úgy lóg a levegõben, hanem a talajba van fektetve minimum 1m mélyen (de inkább 1,5 vagy 2m), vagy ha van közeli patak, forrás, akkor abba, esetleg van egy 30m mély lyuk fúrva és oda van befektetve. Ebbõl következik, hogy baromira nem -20°C alsó hõmérsékletrõl dolgozik, hanem 2-8°C-ról és hogy egy szobában 20°C-t tartsál, ahhoz még padlófûtés esetén is legalább 35°C-ra fel kell melegíteni a víz hõmérsékletét... Azt se szabad elfelejteni, hogy akár csak 2kW-ot is adjon le a hõszivattyú, baromi sok csövet le kell fektetni a kertben, valamint hogy inkább HMV fûtésekre használják a megújuló energiaforrás ezen fajtáját, akárcsak a napelemeket.
Az égéshõnél (felsõ fûtõérték ma már inkább) valóban nem lehet több, de áruld el nekem, hogy hol a bánatban adják meg a földgáz felsõ fûtõértékét? A gázszolgálatók mind az alsó fûtõértékkel számolnak, a tervlapokon is azt adják meg.
Pont ez az! A hõ is energia csak rendezetlen. A hõerõgép/hõszivattyú is/ rendezett energia befektetése árán hoz létre rendezetlen energiát, entrópát vagy az egyik rendezett energiát alakítja át másik rendezett energiává, de mindíg megjeleneik a rendezetlen energia is. És ez mind igaz sztochasztikus rendszereknél.
A kvantumos rendszerek, nos az viszont már más tészta: szupravezetés, szuperfolyékonyság, casimir efektus miegymás. Ha a kvantummechanikára alapuló berendezéseinket a hõerõgépek elmélete alapján tervezüük akkor ott is csak 100%-ot tudunk produkálni. De ott még is csak megvan annak a lehetõsége, hogy 100%-nál nagyobb hatásfokkal kapjunk rendezett állapotokat (mondjuk így). Klasszikus fizika szerint az atom a keringõ elektronjával valódi örökmozgó, és még fel sem kell találni!!!!!!
Sokan vitatják ennek a makroméretekben való lehetõségét, csak éppen pl a casimir effektus kiváló bgizonyíték arra, hogy még is csak lehetséges.
Ilyenkor jönnek általában azzal, jó jó 100% feletti hatásfokkal mûködik (de tényleg), viszont akkor sem lehet belõle körfolyamatot csinálni így nem lehet folyamatosan mûködtetni.
Ez a 109% nem más, minthogy a hagyományos kazánoknál a fûtõértéket veszik 100%-nak, itt pedig a kinyert eneriga közelebb kerül az égéshõhöz. De nem több!! A hõszivattyúk hatásfoka pedig mindig nagyobb 100% (helyesen jósági tényezõnek hívják). Nem ritka, hogy ez több mint ötszörös. De az sem termel energiát, csak az entrópianövekedés törvényének betartásával szállít egy helyrõl egy másikra. A jósági tényezõnek viszont éppen ezért elméleti maximuma van.n=T1/(T1-T2). A hõmérsékleteket Kelvinben kell érteni, a T1 a hõleadási pont hõmérséklete, a T2 pedig a felvételi ponté. Pl.: ha kint van -20C, bent meg kell 20C, akkor a maximális jósági tényezõ:293/40. Ez így elméletileg maximum 7,32 szoros jósági tényezõ lehetne. Tehát ha a fûtéshez mondjuk 10 KW teljesítmény kell, akkor 1,32 KW fogyasztásra van ehhez szükség. Persze egyéb veszteségek is vannak, ezért nem ilyen magas a gyakorlatban a jósági tényezõ.
Akik pedig ilyen pszichés dolgokról irogálnak, azok elõbb nézzék meg, hogyan mûködik az agy. Gyakorlatilag egy nagyon nagy processzor, ami árammal mûködik, igaz az áramot kémiai szinapszisok viszik át(az embernél), de töltésmozgás van. Gyorsuló töltés pedig elektromágneses hullámokat bocsát ki. Namost van ennek egy sajátfrekvenciája(ami asszem az agyhullámokkal magyarázható, valami olyan, mint a procinál az órajel-generátor). Ha pedig valami behatás éri az agyadat, lehet, hogy megváltozik ez a rezononanciafrekvencia, és ekkor mások elméje által kibocsátott nagyon gyenge hullámok rezonanciát okoznak a te agyadban -> mint egy TV vagy egy rádió hangolása. Ha pont elkapod valakinek a frekvenciáját, elméletileg akár a gondolatait meghallhatod, vagy az érzékszerveit használhatod. Persze ebben nem vagyok biztos, de nekem így tûnik logikusnak, én agykutató nem vagyok.
"Egyébként kvantummechanika ez és egy csomó más dolog csak a "nagyon valószínû hipotézis" kategóriába tartozik"
ez mar reg nincs igy, de egy ijen allitast tevo embernek hiaba is kezdenem megmagyarazni a dolgokat. a kvantum~ termodin. mecha. stb mar mind elfogadott tenyek melyekkel nagyon sokat lepett elore a tudomanyunk .....
De legalabb ha nem ertesz hozza akkor ugy ird hogy a velemenyed szerint nem hiszel a kvantumfizikaban. Az a baj nem erzed a mondatod sulyossagat.
Amúgy a 88as hozzászólással arra gondoltam,hogy a fizikusok szeretik ha valami szokatlan,érdekes dologgal találkoznak,kihívás számukra hogy rájöjjenek a magyarázatra,s arra hogy az adott jelenség mire lenne használható...
Valóban nem szrencsés természetfelettit emlegetni a "látható világon kívüli" dolgokkal kapcsolatban,mert pl. lásd:sötét-anyag,energia is (a Világegyetem kb.95%-a!!!) ebbe a (ma) láthatatlan kategóriába tartozik,de mégis kutatható,kutatni is kell,éppúgy mint pl hasonló "láthatatlan" dolgokat:"új fizika"/kvantumgravitáció,világmodellek (pl.húrelmélet,holografikus világmodell stb.),az agyi makroszkópikus,és kvantummechanikai folyamatok határeseteit,az agy mûködésének részleteit stb...stb.Sok kérdés van melynek érdemi kutatásáig (még) nem jutott el a tudomány (pl.lélek/túlvilág/Isten léte/nemléte,mibenléte,mûködése,leírésa/vagy leírhatatlanságának bizonyítása...stb...stb.).Én személy szerint hiszek ezen kérdések tudományos megközelíthetõségében,abban hogy nincs külön egy megismerhetõ és egy "természet feletti világ",hiszem hogy az összes jelenség egy nagy egységes "családot" alkot és ez maga a világ.Félre ne értsd én nem tagadom ezen "misztikus dolgok" dolgok létét mint ahogy nem is állítom,sõt sok dologban magam is "hiszek",ám abban is hiszek,hogy eljön az idõ amikorra (az addig vezetõ utat megismerve),a tudomány kutatni fogja,sõt jórészt le is írja ezen ma megfoghatatlan dolgokat.......
Itt sincs 109%-os hatásfok, csak arról van szó, hogy ha egy hagyományos cirkot veszünk 100%-nak, akkor ez 109%-ot produkál! Ez nem egyenlõ azzal, hogy a befektetett energia 109%-át kapjuk vissza (a hatásfok ugyanis emlékeim szerint ezt jelenti)!
Volt is ilyenrõl szó egy szkeptikus-konferencián.Hraskó Gábor (ha jól tudom) tartott elõadást a Casimir-effektusról (ez egy a virtuális fotonokkal kapcsolatos jelenség,pl közeli párhuzamos fémlapokat egymás felé taszító erõ),és megemlítette,hogy ha olyan anyagot (pl. spec. folyadékot) tudnának elõállítani melynek a kinyeréshez szükséges geometriába rendezõdése (+) energiamérlegû folyamat lenne,akkor a gondot épp a spontán átmenet megakadályozása jelentené,mely során hirtelen átrendezõdve anyagunk akár egy nukleáris robbanást is "megszégyenítõ" hirtelen energiafelszabadulást produkálhatna.......
Máshol már írtam, hogy a mai természettudományos módszerek nem alkalmasak a "természetfeletti dolgok" kutatására. Azt nem lehet mérni, mûszerekkel megfigyelni, viselkedését kiszámítani. Ennek megfigyelésére csak a képzett emberi elme alkalmas, mûködését pedig az emberei inntelligencia tudja csak sejteni. A mai természettudósok sajnos olyan dolgokról is próbálnak tudományos megfigyeléseket csinálni, ami nem az õ kompetenciájuk. Majd gúnyosan mosolyogva kijelentik: nincs itt semmi...Mert tényleg nincs ott semmi mûszerrel megfigyelhetõ-rögzíthetõ.. Mert más a LÉNYEGE. A látható világon kívüli. Nem szerencsés azt mondani, hogy természetfeletti, hiszen ez is a világ része..
dez: a köznapi életben nem sokszor kellett a szubatomi részecskék hullám vagy anyag mivoltán töprengve megoldanom problémát, a többi, említett kérdés viszont gyakran elõjön. (kezdve a kukta mûködésétõl, addig hogy miért forog a lefolyóban az óramutató járásával ellentétes irányban a víz az elméletben, a gyakorlatban pedig miért nem :-))))
Egyébként kvantummechanika ez és egy csomó más dolog csak a "nagyon valószínû hipotézis" kategóriába tartozik. És igen. Úgy gondolom, amit vizsgálnunk kell a tudomány keretében, az a dolgok, tények világa, hogy megértsük az okokat, és a világot jobban magunkhoz (magunkat a világhoz) alakíthassuk. A lélek / eszme / helyes-helytelen fogalmakat meg kell hagyni a papoknak / filozófusoknak / bíróknak.
Az olyan tény, ami nem megmagyarázható, attól még tény. Ha valaki folyamatosan a statisztikai átlag feletti értékeket produkál telepátiából, ESP-bõl, stb, akkor a tudomány tudja vizsgálni, hogy miért és hogyan. A meséket nehéz igazolni, bár sokan megpróbálják. (A legtöbb bûvésztrükk megmagyarázhatatlan varázslatnak tûnik nemde? Csak addig persze - amíg nem ismered a magyarázatot)
Egyébként egyetértek Veled abban, hogy gondolkodni kell a dolgokon miértjén - mikéntjén. Sajnos ez több annál mint amit az "átlagember" tesz. :-(((
Na szereltek 1 "utánégõt" a kazánba, és az megnöveli a teljesítményét. Azért érdekes ez a vízpáralecsapódás, hiszen az a bizonyos hidegfúziós készülék (melynek itt van a képe a fórumon a hidegfúziós topicban) is akkor nyer (állítólag) plusz energiát, mikor a hidrogén és az oxigén újra egyesül. A "természet" maga is mûködtet ilyen önfenntartó vízenergia-rendszereket: lásd hurrikán. Ha ott maradna a helyén és nem ütközne valamilyen szárazföldnek, gyakorlatilag be lehetne oda telepíteni egy jó kis erõmûvet.
A fizikusok szeretik,ha olyan dolgokkal találkoznak amelyek magyarázatát nem ismerik,lévén a fizikusnak az a dolga,hogy rájöjjön....
"Már itt utaltam rá, hogy csak úgy hipp-hopp 109%." helyesen: Már itt utaltam rá, hogy nem csak úgy hipp-hopp 109%.
Idézem magam: "Igaz mindezt egy-két trükkel érik el, de akkor is 109%-os hatásfok! (Átlagos éves felhasználás mellett.)" 40-es hozzászólás. Már itt utaltam rá, hogy csak úgy hipp-hopp 109%. Ha pedig olyan baromi egyszerû lenne, akkor sokkal többen használnák, mert olcsóbb lenne. Viszont a Te véleményedre is kiváncsi lennék az elõbb leírtak tükrében!?
(Nocsak, úgy tûnik, mégsem olyan egyszerû annak a 109%-nak a magyarázata.. Legalábbis nem annyira magától értetõdõ. Akkor ha jól értem, a "100%" az a gáz egyszerû elégetésekor keletkezõ hõmennyiség.)
Nos, megnézném, hogyan magarázod el valakinek klasszikus fizikával egyátalán a részecske/hullám kettõsséget. És ez csak a bevezetõje a még furcsább és "megmagyarázhatatlanabb" dolgoknak. Olyannyira, hogy sok mai fizikus is inkább mással foglalkozik, és meghagyja ezt azoknak, akik szeretik a "kihívásokat". (Mármint fõleg a többi fizikus közül.)
Azt mondod, lényegében az összes hétköznapi tapasztalat megmagyarázható klasszikus fizikával? Hát, attól függ, mi a lényeges? Csak a tárgyak világa? Nem mindenkinek. Hogy a mindennapi létünkhöz közeli példát hozzak: a tudatunk. Természetesen az érzékelésünk és gondolataink (nagy része) az agy muunkájának gyümölcse. De ma már elég elavultnak számít az a "magyarázat" az átélõ tudatra, hogy csak egy illúzió. A témával foglalkozó "legszakemberebb szakemberek" is igen óvatosan közelítik meg ezt a kérdést, és azt mondják, "a tudat egy entitás, ami eszközként használja az agyat". Ennél jobban és pontosabban nem lehet definiálni. Aztán a másik nagy terület a különös tapasztalatok (spontán testenkívüli élmény [pl. balesetkor], spontán clair-voyance, spontán telepátia, stb.). Persze ezeket nem mindenki tapasztalja, de sokan. És az a magyarázat nem túl meggyõzõ, hogy ó, csak álmodtad, meg csak belemagyarázás, minden csak véletlenül történt. (Sokszor lehet ez a magyarázat persze, de nem mindíg.)
Szóval, kicsit több az ember élete, mint mondjuk tárgyak pakolászása.
De, ha mindezeket tagadja is valaki (pl. egy átlagos fizikus, mert nem szereti, ha olyan dolgokkal találkozik, amit nem tud megmagyarázni), az is hozzá tartozik az élethez, hogy ilyen dolgokon gondolkodunk, tehát érdekel minket, hogyan mûködik a világ.
Oké, akkor szerintem maradjunk annyiban, hogy kétféleképpen lehet ezt az egészet felfogni. Az egyik, amit Te mondasz, hogy az egészet két részre bontjuk, az elsõ résznek vége van a kémiai reakciónál (égésnél), a második rész a látenshõ kinyerése. Az egyenlet számlálójában ekkor csak az égés során felszabaduló energia van, tehát a hatásfok valóban 100% alatti. A második felfogás, amit én vallok még mindig :), hogy (a Vitocrossal kazánnál maradva) a mátrix-égõn eltüzelt földgáz égéstermékébõl, a visszatérõ fûtõvízzel lehûtve, kondenzvíz keletkezik, melynek során a felszabaduló párolgáshõ energiájának nagy részét átadja a fûtõvíznek. Így a számlálóban ott van ez az energia többlet is, ezért elérhetõ a 109-110%. Már csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy plussz energiát nem vittünk a rendszerbe, csak a földgázt égettük el, és hûtöttük le az égésterméket (amihez nem vezettük be energiát!), tehát ezért tartom magam a második variációhoz. :)
Hm, azért egy "hétköznapi embernek" (aki ugye a hétköznapokban él) sem teljesen mindegy, hogy a világ a Newton-i felfogásnak megfelelõ teljesen mechanikus felépítésû-e, vagy olyan, amiben létezik a relativitás, vagy épp olyan, amiben igencsak irracionális kvantum-effektusok is lehetségesek. (De tudnék még pár témát is mondani.)
Klafa, mind a ketten értjük... A szabványt szerintem úgy alkották meg hogy nem vették figyelemben a kicsapódási hõt. (joghallgató vagyok, úgyhogy félek, van fogalmam arról, hogy megy a normaalkotás :-((( )
Amúgy 1.4 szeres nyereségre emlékszem hõszivattyúnál, (feltéve a 100%os hatásfokú kompresszort, ami a villanymotorok magas hatásfokát tekintve nem túlzó hanyagolás) de a pontos szám az elv szempontjából mindegy is.
Még fizika OKTV-n volt egy ilyen jellegû feladatom. (15 éve :-))) )
Amúgy szerintem a hõszivattyú nem túl jó példa, hiszen ott a kompresszor, és ha log_p-h-ba berajzolod a körfolyamatot, akkor látszik, hogy még "utófûtés"-t feltételezve sincs meg a 100%, hiszen nem tolhatjuk ki a körfolyamatot a telítési görbén kívülre, valamint a kompresszor által befektetett energia is ott van még, amirõl nem szabad elfeledkezni. Az a 1,5J nekem sehonnan nem ismerõs, igaz hõszivattyús rendszert még nem volt szerencsén tervezni, csak az elméletét tanultam meg annó.
Jupsz, most látom, hogy párhuzamosan írtunk, bocs... :)
"Hõszivattyú (mint a hûtõszekrény)..." fodrított hûtõszekrény. :)
Ez így igaz, erre írtam azt, hogy közvetve a földgázból nyeri ki ezt az energiát. Vagyis az égéstermékben lévõ látens hõt. Ezen logika alapján a földgáz elégetésekor keletkezõ energia + az égéstermék látens hõjének energiája osztva a befektetett energiával=109%. Amit Te mondasz: földgáz elégetésekor keletkezõ energia osztva a befektetett energiával<100%. Ebben is lehet valami, de akkor már csak azt nem értem, hogy a nálunk 2006 jan. 4-én bevezetésre kerülõ EN szabványok miért emlegetnek szintén 109-110%-ot? Tudtommal nem a Buderus és a Viessmann alkották meg ezeket a szabványokat.
"Esetünkben a "normál" kazánokban termelõdõ hõ egy része a víz folyékonyan tartására pazarolva távozik a kéményen." Bocs, de ezt nem értem. A fûtõvíz folyékonyan tartására? Másra nem tudok gondolni, mert "normál" kazánokban üzemszerûen nem jön létre kondenzáció (már ha jól van a kémény méretezve). Ha mégis létrejönne, akkor az károsítja a kémény anyagát, ami nem túl szerencsés. Vagy mire gondolsz?
Húúú, nem olvastam el rendesen, te ugyanazt írtad mint én, csak más szavakkal. Akkor mi is a kérdés?
próbálkozom. Lehet hogy a hõszivattyú példáján kéresztül megérted: 1 J energiát 100% ban hasznosítva a melegítendõ szoba energiája 1 J-al nõ. Világos.
Hõszivattyú (mint a hûtõszekrény) esetén ez több mint egy J. (emlékezetem szerint másfél.) Ez azt jelenti hogy a hõszivattyú 150%-os hatásfokú? Nem!! máshonnan vonja el az energiát.
Hasonlóképpen mûködik a "csodakazán" is.
utolsó sor javítása: "a víz gáz halmazállapotban tartására pazarolva...."
(sorry, kapkodva írtam)
Damon: Szóval arról van szó hogy szénhidrogének elégetésekor nem csak széndioxid (monoxid), de víz is képzõdik pl: CH4 + 2 O2 --> CO2 + 2 H2O + energia. (exoterm folyamat (dez: ez télleg 7.es kémia :-) ))
A víz vízgõz formájában jelenik meg. A víz párolgáshõje (nem tudom fejbõl mennyi) x kJ / kg.
Ennyi (x) energiát igényel 1 kg víz elpárologtatása (mint amikor megizzadsz, és az hûti a tested), illetve, ennyit ad le 1 kg vízgõz, amikor lecsapódik.
Az említett készüleg a szénhidrogének égésekor keletkezõ vízgõz egy részét lecsapatja, ezzel a benne rejlõ párolgáshõt kinyeri.
Hatásfokról 100% felett nincs értelme beszélni, mert azzal egy olyan körfolyamatot lehetne létrehozni amibõl mint korábban írták energiát lehetne lecsapolni. A folyamatok energiát mindíg valamilyen más energia / anyagforrásból nyerik.
Esetünkben a "normál" kazánokban termelõdõ hõ egy része a víz folyékonyan tartására pazarolva távozik a kéményen. (bocs a hosszadalmas magyarázatért)
hõtésébõl=hûtésébõl
Légyszíves "magyarázd túl"! Én úgy tudom, hogy az a bizonyos kondenzátum közvetve az elégetett földgáztól, illetve annak a harmatponti hõmérséklet alá hõtésébõl keletkezik (látens hõ), tehát a földgáz égéstermékébõl lehet "kinyerni". Ha pedig abból származik, az a bevitt energiával közvetve kapcsolatban van, tehát igaz lehet, hogy a bevitt energia 109%-át hasznosítottuk, nem? Komolyan érdekel a véleményed, mert ilyet még senkitõl nem hallottam, hogy "ez számolási csalás". A többi kazán alacsony hatásfokával teljesen egyetértek.
A-bomb, H-bomb, N-bomb és társaik http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9107045
itt lehet a témában még csemegézni.
20:00, Péntek (május 6.), Spektrum Nukleáris készletek - ez meg egy új doku lesz a témában
thrawn: hupppsz. Télleg. Nem tom mér írtam 7-et... talán a 7 törpe, vagy ilyesmi :-)
Hát ez akkora hidegfúziós-elektromos teres KACSA, hogy nem is tudom, érdemes-e érdemben hozzászólni.
Valójában 4 féle kölcsönhatást ismerünk: gyenge, elektrománeses, erõs, és gravitációs. Bár az elsõ háromról kiderült, hogy egyazon kölcsönhatás különbözõ megnyilvánulási formái.
naja... (egyébként a relativitás-elmélet és a kvantum fizika is elmagyarázható általános (oké - oké inkább közép-) iskolai szinten. Nem a levezetése :-))), hanem az érdekességek - összefüggések) Én a klasszikus fizikára gondoltam egyébként: hõtan, elektromosságtan, fénytan (ez lehet h. nem), nyomás-, mozgás, áramláselmélet, gravitáció és mágnesesség alapjai, talán ennyi is elég. Mindezt persze csak akkor lehet ismertetni, ha a hallgatók kézség szintén értik pl az energia - anyag - megmaradás elvét, a hatás - ellenhatás jelentõségét, a szuperpozíciót, az inerciarendszereket, és az arányosság kérdését (nagyobb tömegû testet gyorsítunk - arányosan több energia kell vagy arányosan kisebb a gyorsulás).
Ezek az elvek az úgynevezett "hétköznapi világ" a tapasztalataink leírására tökéletesen alkalmasak.
Egyébként a gyakorlatban csekély a jelentõsége hogy nemcsak az alma esik a föld felé, de a föld is "esik" az alma felé.
A fizikai ismereteink határai felé haladva egyre több az olyan tény amit csak statisztikai módszerekkel tudunk leírni. Ettõl még lehetséges, hogy az ilyen "mérési hibáknak" egzakt magyarázata is van, de egyszerûen keveset tudunk. De ez nem a fizika hibája. És nem is annak a jele hogy buták lennénk.
(gondolj bele: ha a 7 fizika erõt (ha valóban ennyi az összes) egy tökéletes egyenletbe tudnánk foglalni, akkor a teljes világot le tudnánk írni egy, viszonylag egyszerû formulával... mint egy 4 dimenziós fraktált. Remélem sose jutunk el idáig. Mert akkor minden meg lenne írva a "sors könyvében", na mindegy, ez már inkább filozófia)
A fizikában az a szép, hogy nincs "black magic" csak vannak a jelenlegi ismereteinkkel jól közelíthetõ kisérleti - mérési eredmények, és vannak az u.n eltérések, amiket megvizsgálva lehet felállítani megdönthetõ vagy bebizonyosodó hipotéziseket. Ha megdõl egy hipotézis, az nem a fizika vagy a tudományos gondolkodásmód hibája, hanem a megismerés természetes folyamata.
Szóval nem arról van szó hogy a "tudósok nem értik", mert a TÉNYEKEN NINCS MIT ÉRTENI, A TÉNYEKKEL NEHÉZ VITATKOZNI, hanem arról, hogy nincs elfogadott, kellõen bizonyított magyarázat. (magyarázat persze van :-))
Ezért nem elfogadott Egely tudományos körökben, mert nem bizonyít. Az a kisérlet ugyanis amit soha többé nem lehet megismételni....
Szvsz úgy értette, hogy az általános iskolai fizikai ismeretekkel a hétköznapi életben felmerülõ dolgokat, mint pl. egy kazán hatásfoka, tökéletesen meg lehet érteni. A hétköznapi életben olyan dolog, aminek a megértéséhez a kvantum-fizika alapos ismeretére lenne szükség, meglehetõsen ritka.
Ha jól látom ez egy teljesen hétköznapi cirko, szóval nem teljesen tudom, hogy is merülhetett fel egyáltalán, hogy 100%-nak akárcsak a közelébe is legyen a hatásfoka....
"az általános iskolai fizikai ismeretek alapos ismeretével szinte mindent meg lehet érteni"
Valóban? A relativitást is? Meg a kvantum-fizika furcsaságait is? Hiszen azokat még a tudósok sem értik... (Csak kapisgálják.)
A te "szinte minden"-ed számomra nagyon szûk rétege a dolgoknak... Továbbá, az általános iskolai fizika arra jó, hogy azt az érzetet keltse benned, hogy "szinte mindent" értesz. De idõvel az ember kinövi ezt.
A kazános dolog: Damon kicsit félreértette azt az adatot... :) (Kicsit nagyobb visszhangja lett volna azt hiszem, ha az valódi energia-mérleg, és egy ismert kazán-gyártó mûve... [elnézõ fejcsóválás])
tehát nem jön ki belõle több energia, mint amit befektettek? :( Micsoda csalódás.
Nem akarom a "szakértõket" nagyon lehangolni, de az általános iskolai fizikai ismeretek alapos ismeretével szinte mindent meg lehet érteni. Amit nem, ahhoz általában komoly matekháttér kellene (pl Maxwell egyenletek). A kazánról: tényleg mûködik. A mûködési elve azonban egy "csaláson" alapul, a kazánok teljesítményét általában a leadott hõteljesítménnyel számolják, így a gõzformában jelentkezõ víz lecsapódása (ez az említett kazánban levõ trükk) LÁTSZÓLAG plussz energiaként jelentkezik. Nem akarom agyonmagyarázni, de ez számolási csalás, nem ennek a kazánnak a hatásfoka 109 százalék, hanem a többinek alacsonyabb mint a megadott.
Na, itt van egy link a kazánról: http://www.viessmann.de/web/germany/de_publish.nsf/Content/Vitocrossal300 Amúgy a Viessmann Európa legnyagobb kazángyártója...
Ha lesz idõm keresek linket, mert valahol a neten olvastam egy-két ilyenrõl.
Caro: sajnos nem, nálam egyszerû távfûtés van. :(
Lola: hülye egy ötlet, de ha neked tetszik, akkor nyugodtan megcsinálhatod. "Kicsit" sok ilyen kazánt venned... (600e Ft egy 35kW-os, ami egy családiháznak elegendõ, HMV-vel.)
Az olyan berendezések amik látszólag nagyobb teljesítményt adnak le, mint a bevitel, ha valóban mûködnek, akkor olyan változást hoznak létre a "normális" fizikai környezetben, amitõl a virtuális részecskék jó része cs*szik virtuális maradni. De ehhez szvsz baromi fura dolgokat kell csinálnia a masinának, és nem lennék meglepve ha ez veszélyesebb lenne, mint egy atombomba például ...
Épp aktuális (bár mindig az), É-Korea Japán ellen kísérletezik.
Általános iskolai fizika? Ha te az alapján akarod mindenrõl eldönteni, lehetséges-e, az régen rossz... Bár lehet, hogy ezt csinálod, pont azért vagy annyira biztos magadban. Tévesen.
Van egy olyan érzésem, hogy akik az alább leírt, és más hasonló dolgokkal foglalkoznak (van köztük amatõr és profi kutató egyaránt), kicsit jobban ismerik a fizikát, mint te.
Látszik, hogy nem sokat olvasol. És itt nem a Blikkre gondolok, és nem is kimondottan Egely könyveire (bár azokba is belenézhetnél - ha mégis annyira ott vagy fizikából, úgyis kiszúrod a hibákat), hanem pl. olyan, akár tudományos, vagy már tudománytörténeti lapokban megjelent írásokra, amik korábban, vagy utólag elismert fizikusok kálváriáját ismertetik, akik véletlenül felfedeztek valami olyat, ami nem tetszett a kortársaiknak. Hiába tudta akár elméleti síkon is bizonyítani (amellett, hogy az orruk elõtt is bemutatta).
Ez akkor volt igaz, amikor volt két atom "tábor" (a NATO és a Szovjetúnió). Jelenleg ott tartunk, hogy már van atomfegyvere Kínának, Észak-Koreának, Indiának, Pakisztánnak és Izraelnek. Nekik (Kína kivételével) nincs annyi atomfegyverük, hogy ilyen apokaliptikus pusztítást vihessenek végbe. Õket mi tartja vissza a használattól - ha nem egy atom-nagyhatalom a célpontjuk?
Az évszázadok során nagyon sok dologról vélekedtek már így, amiket most magától értetõdõen használunk. (Jószerivel mindenrõl, ami egy lépéssel megelõzte az akkori felfogást, tudást.)
"Az atombombáknak meg annyira nincs értelme. Eisenhover mondta:Ez olyan, mintha van egy szoba, aminek padlóját benzin borítja, és van benn két ember, az egyiknek 5 gyufája van, a másiknak csak 4."
Hát épp ez az értelme... Vagy jobban tetszene, ha még mindíg folyna a 2.VH., szépen hagyományos fegyverekkel?
Akkor rajta! Itt a meggazdagodásod nagy lehetõsége! Felveszel bankkölcsönt, és vásárolsz egy csomó ilyen szerkentyût. A termelt áramot meg eladod. A bevételekbõl törleszted a hitelt, majd utána, amikor már tiszta nyereséges, csak a nyereséget kell számolnod. Úristen! Fizikából valószínûleg megbuktál, kedvenc mûsorod a tévében a szenzációhajhász ki hazudja a legnagyobbat típusú mûsorok (fókusz, napló, stb.)...
Aha, az volt a legnagyobb. Hivatalosan. Az is szigeten volt, a videója is megvan(szép vörös).Ja a sziget az eltûnt :).Operation Castle szép képek vannak, videólinket most igy hirtelen nem tudok adni.
Van olyan készülék, ami a bevitt energia 109%-át hasznosítja és mindenki számára elérhetõ, akinek van kb. 600e forintja. Ez a készülék nem más, mint a kondenzációs kazán. Igaz mindezt egy-két trükkel érik el, de akkor is 109%-os hatásfok! (Átlagos éves felhasználás mellett.)
Ami pedig a fizikát illeti; csináltak már pár olyan kísérletet, amik teljesen ellentmondtak az általunk ismert fizikai törvényeknek (és még reprodukálni is tudták õket), de soha nem kaptak nagy nyilvánosságot, mert a fizika profjai szerint a Newton-i fizika szent és sérthetetlen (ezek az emberek bátran kezetfoghatnának az egyházak vezetõivel, ugyan olyan "begyöpösödött" mind a kettõ...).
Az amik 15 megatonnásat csináltak? Én nem így tudom. Igaz, az csak egy robbantás volt, de egyszer valamelyik szigeten összehordtak egy úszómedencényi cseppfolyós deutériumot meg tríciumot. Aztán berobbantották. <BOOM> Ott se lettem volna mondjuk szívesen... :D Az atombombáknak meg annyira nincs értelme. Eisenhover mondta:Ez olyan, mintha van egy szoba, aminek padlóját benzin borítja, és van benn két ember, az egyiknek 5 gyufája van, a másiknak csak 4. A jelenlegi atomkészlet arra elég, hogy az egész Földön ötször teljes pusztítást lehetne végezni. Úgysem süthet el senki atomot. Szintén valamelyik "fejes" monda: ha valaki atomháborút kezd, az pusztul meg másodiknak. A gond inkább a terroristákkal van. Õket nem érdeklik az ilyen dolgok, nekik csak az kell, hogy kiirtsák a "mocskos amerikaikat". Fõleg azután probléma ez, hogy a Szovjetúnió felbomlása után eltûnt "némi" plutónium...
Sztem akkor is van bár mind1....úgyse tudna visszatérni a bázisára,mert azt meg az ellen bombázná szét.