Az elõbbi írás speciel a Casimir-effektusra vonatkozik,de a lényeg,hogy az EM-mezõ fotonokból van összerakva,és ezek csinálnak nimdenféléket kölcsönhatások közben,de hogy pontosan hogyan az már egy csomó elméleti-elektrodinamikai,és kvantum-elektrodinamikai számításból adódik,szavakba önteni nem igazán lehet...,(és hát ennek a matekját se vágom annyira)...
Na,újra itt vagyok...Szóval az van,ha van 2 párhuzamos fémlap,akkor köztük csak olyan elektromágneses állóhullámok jelenhetnek meg,melyeknek a fémek felszínén csomópontjuk van(pont mint a kötélhullámok).A kvantummechanikai bizonytalanság alapján az elektromágneses tér bármely pontjának energiáját nem lehet bizonyosra megmondani egy adott idõpillanatban és fordítva.(E*T>=h,(h-vonás ha jól tudom)) Az EM-tér lényegében sok-sok EM-hullámból van összesummázva,ezek lényagében bármely (a minimálisan lehetséges energiával különbözõ) hullámhosszal rendelkezhetnek.A kép attól bonyolódik,hogy ez akkor is így van,akkor is vannak a térben ezek az EM-hullámok,ha az EM-mezõ energiája 0,tehát nincs jelen EM-mezõ.Ahol EM-hullám van ott a részecske-hullám kettõsség miatt fotonok vannak,ebben az esetben ezeket a kis ideig létezõ fotonokat,melyek a bizonytalanság termékei virtuális fotonoknak nevezzük,ezek tehát a teljes vákuumban is jelen vannak,és összeadódva roppant energiasûrûséget adnak>>ez a vákuumenergia.Párhuzamos fémlapok között ennek is csak megadott hullámhosszai jelenhetnek meg (csomópont a felszínen feltétel miat) így a lapok közt kisebb az energiasûrûség mint a lapokon kívül ahol bármely frekvencia megengedett (több v.foton).A fémnek ütközõ foton sugárnyomást fejt ki (impulzus miatt),ha benn a lapok közt kevesebben vannak,mint kinn,akkor kívülrõl nagyobb sugárnyomás hat a fémre mint belülrõl,ezért az eredõ erõ befelé,egymás felé nyomja a fémlapokat...
Egy kérdésre nem tud válaszolni a fizika: a miért. Miért léteznek a különféle alap-kölcsönhatások?
Tavaly volt egy nagyobb rendezvényen (talán Cebit, vagy ilyesmi) bemutattak egymás mellett több új TV-t: sima CRT, projektoros, plazma, LCD, OLED, és egy ilyen SED vagy FED, már nem emlékszem, melyik. Nos, az utolsó állítólag szenzációsan jó volt, egyesítette magában az összes többi jó tulajnonságait. (Éles kép, nagy kontraszt, szép színek, nyugodt kép, gyorsaság, stb.) (Az OLED sem volt rossz.) Azt mondták, kezdetben a plazmához hasonló ára lesz, de ez késõbb jóval lejjebb mehet.
"1.) A mágneses erõvonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerûsítik)."
Hmm, hát, azért csak van ott valami, mert a vasreszelék is szépen kirajzolja. Legalábbis úgy emlékszem, hogy nem egyenletesen oszlott el, hanem hol sûrûbben, hol ritkábban.
"2.) A mágneses teret nem vezetõ anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat."
Inkább arra akartam célozni, hogy ha fotonokról van szó, akkor miért nem árnyékolja le pl. egy átlátszatlan papírlap?
"Nem gyõztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?" Mert az ilyen eszközök elterjedése szempontjából egyáltalán nem csak az számít, hogy fizikailag megvalósíthatók-e, hanem hogy mennyire van rájuk fizetõképes igény, mennyire versenyképesek. A piacon számos olyan termék jelenik meg, amelyik aztán eltûnik onnan (noha elõzõleg sikeresen tömeggyártásba is vitték).
"Tehát ebbõl vannak a mágneses erõvonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezetõ anyaggal leárnyékolni?" 1.) A mágneses erõvonalaknak nem kell külön fizikai realitást tulajdonítani, inkább csak a gondolkodást segítik (egyszerûsítik). 2.) A mágneses teret nem vezetõ anyagokkal is le lehet árnyékolni (ha erre gondoltál), lásd pl. a lágymágneses ferriteket, vagy a mágneses gránátokat.
"Ettõl függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez."
Nem gyõztek meg a cikkek, gyártói oldalak, bejelentések? Miért gondolod, hogy hazudoznak?
"3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta)."
Tehát ebbõl vannak a mágneses erõvonalak? Ha igen, miért nem lehet nem-vezetõ anyaggal leárnyékolni?
Figyu, ez is egy igencsak megkérdõjelezhetõ kijelentés, hogy te azt hitted, minden drognak egyforma a hatása (mégpedig semmilyen, mert te semmit sem éreztél). Ilyen kijelentések után mit gondoljak?
Ismerd be, hogy alapvetõen érdekel a dolog (ezért mást is próbáltál már...), és ne kend rám az egészet.
Nekem arról, amirõl te beszéltél (LSD), nem volt még tapasztalatom, de ha füves cigit lehet drognak tekinteni, akkor droggal már volt. 1x. De nem történt semmi olyan, amit elõtte nem éreztem. Ennyi. Lezártam magamban. De most látva, hogy neked más tapasztalataid voltak, újra kezd érdekelni a dolog. Remélem így már tiszta. (mielõtt hazugnak titulálsz)
"De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük?" Igen fontos megérteni, hogy a MEGFIGYELÕHÖZ KÉPEST. Tehát pl. nem arról a sebességrõl van szó, hogy két fénysugár EGYMÁSHOZ KÉPEST milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik, sem pedig arról, hogy a fénysugár egy másik mozgó testhez képest milyen sebességgel közeledik, vagy távolodik.
"A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, mûködnek a létezõ legjobb vezetõként(ami nem szupravezetõ), vagy ha kell félvezetõként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok." Ettõl függetlenül én egyáltalán nem látom olyan közelinek a gyakorlati életben való elterjedésüket, mint pl. Dez.
********* "Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan mûködik a mágneses tér szóval mibõl is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi." Nem fogok részletes leírást adni róla, de 3 lényeges dolgot azért leírok: 1.) A mágneses tér tulajdonképpen az elektromos tér (Coulomb-kölcsönhatás) relativisztikus korrekciója, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy ahol van mágneses tér, ott van elektromos áram (mozgás) is (noha nem feltétlenül szabad töltéshordozóké). 2.) A kollektív mágneses jelenségek (pl. ferromágnesség) a saját mágneses momentummal ÉS spinnel rendelkezõ részecskék (pl. elektron) kvantumfizikai KICSERÉLÕDÉSI KÖLCSÖNHATÁSA miatt lép fel, vagyis a mágneses momentumok nem a mágneses tér miatt rendezõdnek, hanem pont fordítva, a kicserélõdési kölcsönhatás rendezi, a felépülõ mágneses tér ellenében is. Energetikailag ezt a közönséges (sztatikus) Coulomb-kölcsönhatás teszi kedvezõvé olyan módon, hágy átrendezi a töltéseloszlást. 3.) A mágneses kölcsönhatást a fotonok, illetve virtuális (nem szabad állapotú) fotonok közvetítik (ahogy már Caro is írta).
Nono, itt nincs szükség 10000V-ra. Ha megnézed a #246-osból az alsó linket, 50V alatt van a feszültség. Különösebb por-probléma a modernebb monitoroknál sincs, szerintem itt még kevesebb lesz. A technológiának hála nem lesz olyan túlzottan drága (csak amíg nagyon új). (A TFT-LCD minden pixelében is van tulajdonképpen egy kisebb áramkör.)
Aha, látom. Minden képpont elemi katódcsõ? Nem lesz olcsó az biztos. De ezzel mondjuk tuti kiszûrik a villogást. A kérdés, hogy a poráramot is megszünteti-e? Azt nem hiszem. Egy 10000V-os gyorsítófeszültség azért elég nagy. De ez tényleg inkább a monitornál probléma, a TV-tõl messze ülsz. A hatásfok nagyon jó. Egyszer kiszámoltam, egy képcsõben az elektronok gyorsítására 16,6 W teljesítményre van szükség. (na jó, fizika feladat volt :)) Ehhez képest egy 60-80-100W-os fogyasztás az elég nagy.
Hát úgy nagyjából azzal lehetne elmagyarázni, hogy vannak kis dipólusok az anyagokban. Ezek alap esetben rendezetlenül állnak, úgy sokmindenben. Hõ hatására persze mozgást végeznek, és úgy szoktak gyártani mágneseket, hogy ezeket melegen eprsze berakják egy szabályozott másgneses térbe, és lehûtik ezzel meg beáltak irányba a kis dipólusok:) Mivel a Maxwell egyenletek szerint nincs mágnese monopólus, vagyis divB=0, így talán magyarázható, áltisk szinten is a dolog:)
"mint elektronikai elemeknek a gyakorlati alkalmazásuk még odébb van. A CRT-ket, LCD-ket, LED-es kijelzõket esetleg felváltani képes kijelzõ eszközök inkább a fotonikus kristályok lehetnek (valószínûleg erre gondoltál). Ezek interferometrikus úton állítják elõ a megfelelõ színt, a rájuk vetülõ fénybõl."
Hát... nem egészen. Nanocsövet mondtam, és nanocsõre gondoltam. :) (Csak nem emlékeztem, hogy az a SED-ben vagy, vagy a FED-ben. A CNT-FED-ben.)
Hogy mennyire mentem bele 1-2 mondattal, azt nem tudom, de mindenesetre te hoztad szóba. Én még csak annyit tennék hozzá, hogy 10 évvel ezelõtt próbáltam ki. És inkább a meditációt ajánlanám. (De ha el is akarsz érni vele valamit, akkor vedd komolyan, és csináld profin.)
Az elektromos és a mágneses kölcsönhatás is fotonokkal írható le, de én ennél mélyebben nem vagyok benn a dologban.
Egyszer azért valaki elmagyarázhatná, hogyan mûködik a mágneses tér szóval mibõl is épül fel?? Miaz a "valami" ami összerántja a két vasdarabot ( vagy éppen taszítja) Jól mutat a fizikaórán a rúdmágnes fölé tett papírlapon a vasreszelék,de mégis mi az, ami ilyen szépen elrendezi. Most nehogy azt mondja valaki, hogy a mágneses erõvonalak! Ezt minden gyerek tudja..
én csak azt tudom(legalábbis így tanították :D), hogy a spec. relativitás elméletnek két alapkoncepciója volt: 1)olyan természeti törvények megalkotása, amik vonatkoztatási rendszertõl függetlenül érvényesek 2)a fény vákuumbeli sebessége határsebesség, és semmilyen körülmények között nem léphetõ át
De akkor ez is felveti azt a problémát, hogy akkor a fénysebességet mihez mérjük? A nanocsövek meg tényleg tuti dolgok, mûködnek a létezõ legjobb vezetõként(ami nem szupravezetõ), vagy ha kell félvezetõként, és emberi mértékkel szakíthatatlanok.
A speciális relativitás összefüggéseit elemezve a következõ megállapításra jutottam:
kutya sigma = eb delta
"A speciális relativitáselmélet alapösszefüggései matematikailag is hibásak." Egy matematikai összefüggésre kétes azt mondani, hogy hibás. Hiszen önmagával megegyezik, tehát önmagában igaz. Csak akkor tûnhet hamisnak, ha olyasmire vonatkoztatják, amire nem szabadna. De ez nem csak a matematikai összefüggésen múlik, hanem az ALKALMAZÓJÁN is! A tévedések döntõ többsége abból fakad, hogy az alkalmazó nem azt az összefüggést használta, amelyet kellett volna, vagy nem úgy, ahogy kellett volna.
Hogy konkrétan milyen hibára gondolsz a speciális relativitáselmélet alapösszefüggéseit illetõen, azt nem tudom, de vígasztalásul közlöm, hogy pl. a newtoni gravitációelméletrõl is már a születése pillanatában tudták (még maga Newton is!) hogy nem lehet korlátlanul érvényes a valóságra, és éppen ezért nem gyõztek csodálkozni azon, hogy mégis milyen megdöbbentõ mértékben mûködik.
"Eleve azt kimondani, hogy a fény a leggyorsabban terjedõ valami, eleve nagy bátorság volt. " Éppenséggel NEM eleve ezzel indítottak. A relativitáselméletnek nagyon komoly kísérleti és elméleti elõzményei voltak. Einstein csupán összefoglalta mindezeket azzal, hogy a tömegektõl távoli fénysebesség határsebesség voltát állította (az ismert fizikai kölcsönhatásokra nézve). És bár ez egy olyan axióma, amit elvileg igen könnyen lehetne cáfolni, az istennek sem sikerült a mai napig bezárólag (:-).
******* De IoIa: a félvezetõk mûködése, úgy tudom nem írható le jól a kvantumfizika nélkül. Így igaz!
******** "Nézd, én villamosmérnök vagyok. Nem véletlenül írtam. Az elektromos-mágneses jelenségek kvantumfizika nélkül is leírhatók. És most nem kell jönni az alagút-effektussal..." A többségük igen. De pl. a pn átmenetek jelenségei csak hibásan (lásd pl. kvantum statisztikák, stb.).
******** "Nobel díjat csak akadémikus kaphat, legalábbis annak idején ezt mondták az MTA-n... " Ez bizonyos értelemben igaz. Ugyanis a Nobel-díj elnyeréséhez nem elegendõ a "Nobel-díjas" tudományos eredmény, hanem azt is elvárják, hogy az illetõ a tudományos közösségre is megfelelõ hatást gyakoroljon.
******** "csak azt gondolom, hogy aki be tudja bizonyítani, hogy a relativitás-elmélet hülyeség, annak is jár egy." Minthogy a relativitáselmélet remekül mûködik az élet számos területén, azt bizonyosan nem lehet bebizonyítani róla, hogy "hülyeség" lenne. Azt viszont igen, hogy "legfeljebb eddig és erre" terjed az érvényessége. Ez is megérdemeli a Nobel-díjat (de mint írtam, más feltételek is vannak).
******** "És hamarosan szén nanocsövek is igen sok otthonban lesznek (az ezeket használó újfajta TV-k lassan felváltják a régi CRT-ket, és több más hétköznapi alkalmazásuk is lesz)," A szén nanocsövek valóban hamar ott lehetnek a háztartásokban, pl. mint rendkívül nagy szakítószilárdságú szerkezeti anyagok, de mint elektronikai elemeknek a gyakorlati alkalmazásuk még odébb van. A CRT-ket, LCD-ket, LED-es kijelzõket esetleg felváltani képes kijelzõ eszközök inkább a fotonikus kristályok lehetnek (valószínûleg erre gondoltál). Ezek interferometrikus úton állítják elõ a megfelelõ színt, a rájuk vetülõ fénybõl. (De errõl sem biztos, hogy befutó lenne.)
Ja még1 dolog: Ha 1%-ot tulajdonítasz egy szellem, vagy Isten létezésének, akkor minden 100. kõ alá nézel be?
Egyébként bennem is fölmerült, hogy akkor kipróbálom LSD-t, hogy legalább egy egyszeri tapasztalaom legyen róla, ha már így belementél a témába.
"Na, most már felfogod?" - Ez elég gúnyos volt, és ezt ne tõlem kérdezd, mert én föltettem egy kérdést, kaptam egy választ, ennyi érdekelt, én nem mentem túl ezen. Én próbálok nem fölényeskedni, de látom megteszik mások..
Ehh már bocsi. De azóta kicsit fejlesztettek az elméleten, és korrigáltak dolgokat. Persze az alap az ugyan az. Nem tudom,hogy vajon levezetted már magadnak a lorentz transzformációkat? Úgy mellékesen megsúgom, hogy abban kijön egy konstans, amit nevezzünk mondjuk c-nek, és az egész specrel-t (vagyis majdnem az egészet) el lehet magyarázni anélkül, hogy csak kiejetnénk a szánkon azt, hogy fénysebesség.
dez ezen ne lepõdj meg:) Õ egy mérnõk. Nekik úgy tanítják a fizikát, hogy "ez azért van így, mert a fizikus bácsi azt mondta, és csönd". Ha ezt "verik bele" akkor tényleg nem meglepõ:)
Már ne haragudj, de ez tényleg nevetséges:D Akkor vagy DcsabaS tudja rosszul a spec rel-t, vagy neked kéne adják a nóbeldíjat. Egyszer megnézhetném azt a levezetést?
"gyakorlati" példát írtam :-), az egyetemi fizikavizsga nem az, és más öncélú dolog sem. Itt a tudás alkalmazása a kérdés. Tehát hol ALKALMAZOD?
Tudom... valószínûleg sehol. (Gonosz, szónoki kérdés volt. (feltéve ha nem pl. csillagász vagy) De jól szemlélteti, amit meg szeretnék értetni veled. Azt, hogy az elméletek közül a hasznosabb a fontosabb. Ide értve a hosszú távú hasznosságot is)
Még valami, kedves lola. Nem tudom, miért feltételezed, hogy én valamiféle fanatikus vagyok, aki visszautasít mindenféle értelmes érvet, és még csak meg sem hallgatja? Inkább te tûnsz ilyennek. Én éppenhogy nyitott vagyok az ilyesmire. Csak nem gondolom, hogy a világ az emberi racionalizmust akarja követni. (Éppen ez egy irracionális elvárás.) Fõleg, ha ezt már kísérletek is igazolták... (Így már kétszeresen irracionális viselkedés idejétmúlt eszmékhez ennyire ragaszkodni.)
>> A 99.9% nem állja meg a helyét egyébként. Azért nem 100%-ot írtam, mert túl óvatos vagyok. Mondj egy gyakorlati példát, a te életedben hogy használod a relativitás-elmélet vivmányát? (nem mondom hogy én mondok rá 1000 klasszikus fizikai példát - pedig tudnék )
Tisztában vagyok vele, hogy Einstein nem ezért kapta a Nobel díjat, csak azt gondolom, hogy aki be tudja bizonyítani, hogy a relativitás-elmélet hülyeség, annak is jár egy.
Az, hogy a leghétköznapibb dolgok leírásában jól használható a klasszikus fizika, még nem jelenti azt, hogy helyes egy olyan világkép, ami kizár magából minden újabb megfigyelést, bizonyított tudományos állítást.
A 99.9% nem állja meg a helyét egyébként, amikor majd' minden otthonban van egy számítógép. És hamarosan szén nanocsövek is igen sok otthonban lesznek (az ezeket használó újfajta TV-k lassan felváltják a régi CRT-ket, és több más hétköznapi alkalmazásuk is lesz), annak a viselkedése sem fér bele a klasszikus fizikába. Persze lola biztos tagadja majd ezt is.
Az meg nem a drogok propagálása, ha az ember leír néhány - jobb helyeken jól ismert - tudományos tényt. (Ráadásul nem is csak pozitívakat.) De szerintem is jobb ejteni a témát, mert egyesek hajlamosak félremagyarázni.
jah, és Einstein nem a relativitás elméletének kidolgozásáért kapott Nobel díjat (hanem a fotoelektromos jelenségért) Magáról a relativitás-elméletrõl õ is tudta hogy tökéletlen.
Figyu dez: azt hiszem, hogy nem akarod megérteni (vagy nagyon elkerülte valami a figyelmed), javaslom hogy olvasd újra pl. a 211-et. A tudományos szemlélet soha nem takar pontos leírást, csak jó közelítést.
Ilyen szemlélet számára értelmezhetetlen például az hogy vágjunk le 1m hosszú kötelet, csak ha megadjuk a pontosságot pl +/- 1 cm.
Csak a matematika produkál egzakt eredményeket (teorémákat) a kiinduló alapokból. A természettudományok nem.
egyébként a 217.re: persze, a hallucinációk a korábbi élmények hatására alakulnak ki. (továbbgondolva)
de az LSD témát inkább hagyjuk a drogos topic-nak.
Én nem mondtam, hogy bármit is elhigyj nekem. Nem gyõzködtelek. Nobel díjat csak akadémikus kaphat, legalábbis annak idején ezt mondták az MTA-n... én meg nem vagyok az, nincs is szándékomban az lenni. Nem hiszem, hogy bárkit vissza akarnék rángatni bárhova is, a jelenben élek, mint te, de nem egy LSD-tõl elkábult világban. Egyáltalán, ha itt bárki bármit is terjeszt, vagy finomabban szólva népszerûsít, az te vagy a drogokkal... Nem kívánok a továbbiakban vitatkozni, mert a személyeskedéstõl távol szeretném tartani magam.
Ilyeneket magánban szoktak kérdezni, mert nem tartozik mindenkire. Én úgy gondolom, hogy aki nem hallott még Jézusról, az LSD-s utazásban sem fog találkozni vele... :)
Az észlelhetõ világ pont aszerint mûködik...? Ugyan, ugyan. Hiszen már számtalan kísérlet cáfolta ezt. Ugynakkor bizonyította, hogy pl. a relativitás-elmélet nem légbõl kapott hülyeség. Azt meg, hogy jobban otthon vagy a spec. relativitás-elméletben, mint Einstein, majd akkor hiszem el, ha te is Nobel-díjas leszel... Semmivel sem jobban terjesztek én igét, mint te... Ráadûsul te a múltba akarod visszaráncigálni az embereket, mert te abban élsz.
Én meg elvetélt villamosmérnök :-) De végül is igazad van: leírhatók. A kvantumfizika csak magyarázza. Bocs, félreérthetõ voltam.
Nézd, én villamosmérnök vagyok. Nem véletlenül írtam. Az elektromos-mágneses jelenségek kvantumfizika nélkül is leírhatók. És most nem kell jönni az alagút-effektussal...
IoIa: teljesen igazad van. minden fizikai jelenség leírása az elhanyagolásokon keresztül lesz megérthetõ. Igy a "hétköznapokban" a fáról leesõ alma végsebességének a kiszámításakor el szokták hanyagolni a légellenállást, a föld mágneses mezejét, az alma sebességnövekedéséhez kapcsolódó relativisztikus változásait, ... sorolhatnám.
Ezek a jelenségek persze befolyásolják a végeredményt, de a gyakorlatias gondolkodás automatikusan kiszûri õket.
Szóval hadd védjem meg a "klasszikus" fizikát: a kézzelfogható - látható - érezhetõ (azaz hétköznapi) jelenségek leírására az esetek 99.9... százalékában alkalmas.
De IoIa: a félvezetõk mûködése, úgy tudom nem írható le jól a kvantumfizika nélkül.
Már mitõl lenne a klasszikus fizika túlhaladott, mikor az észlelhetõ világ pont aszerint mûködik? A speciális relativitáselmélet alapösszefüggései matematikailag is hibásak. Annak idején pont a KFKI-s fizikusokkal egyeztettem ezzel kapcsolatban, és az én levezetésem volt a jó... Majd DcsabaS utánaérdeklõdik ennek, ha van hozzá kedve. Az általános relativitáselmélet pedig már annyira elvont, hogy be kell ismerjem, hogy azt nem is értem, bár eleve megdõl szerintem az is, hisz az alapja a speciális rel.elm. Eleve azt kimondani, hogy a fény a leggyorsabban terjedõ valami, eleve nagy bátorság volt. És erre építeni pedig még nagyobb bátorság. A mellettem lévõ számítógép a kvantumfizikai modell nélkül is leírható... Én senkire sem kényszerítek semmit. Mindenki azt gondol, amit akar. Inkább Te terjeszted itt az igét, legalábbis úgy érzem.
Csak érdeklõdõ. Zavar? Nekem is vannak tapasztalataim még régebbrõl. Kár, hogy nem ismerem a relativitás elméletet, és a kvantum-fizikát, a fizikához picit értek, de olyan jó lenne tudni, mi tagadja bennük egymást, vagy hogy ha egy LSD hatása alatt álló ember még nem hallott jézusról, akkor milyen szóval írja le a látottakat.
Hát, sejtettem, hogy a kasszikus fizika világában élsz. Csak sajnos az már kissé túlhaladott (bár nem minden elemében). Nem csak a kvantum-fizika által, hanem már a relativitással is. Már az sem igazán racionális.
Nem tudom, arról tudsz-e, hogy a melletted lévõ számítógép sem mûködhetne kvantum-fizika nélkül.
De persze azt gondolsz, amit akarsz, csak ezt miért akarod rákényszeríteni másokra is?
"Egyébként valaminek az elutasítása, anélkül, hogy bizonyítani tudnád, hogy nincs, ugyanúgy hit" - nem gondolom, hogy valami nemlétének a bizonyítására érdemes lenne bármennyi idõt is fecsérelni, hiszen az ilyeneknek se szeri, se száma. Valaminek a létét kell bizonyítani, de azt kétséget kizáróan. Ennek van haszna és értelme. Minden más csak fölösleges szófosás.
Modern fizika alatt a kvantumfizikát érted? Ha igen, akkor azzal igencsak vannak kétségeim, elég képlékeny a dolog. Egyébként butaság azt kijelenteni, hogy ahhoz nem kell realitás, bár biztosan sokan gondolják az ellenkezõjét, ezért is lehet olyan hajmeresztõ elméleteket olvasni, amik ráadásul gyakran egymásnak is ellentmondanak. Nem vagyok fizikus, nem az én tisztem ezzel foglalkozni, de azért azt megsúgom neked, hogy a mindennapi életben csak reális dolgokkal szoktam találkozni, és a legkevésbé sem érdekel, hogy ezt a kvantumfizikával hogyan próbálják leírni, ha emellett egyébként az általam észlelhetõ világ a klasszikus fizikával jól leírható.
A drogokkal sokszot nem az a baj, amit csinálnak (a nemkívánatos mellékhatósokat leszámítva, amik néha erõsebbek, mint a kívánt hatás), hanem ahogy csinálják. Az eufória, a tágabb tudat, stb. nem bûn, de a leépülés, és a többi már igen. Azonban sokmindent el lehet érni drogok nélkül is, csak úgy nehezebb.
Ehhe, ez az LSD témájú hozzászólásokkal összevetve 5 év fõbelövés
Egyébként a szellemi teljesítmény bizonyos aspektusait néhány drog valóban elõnyösen is befolyásolhatja. (tanulódrogok, "célzóvíz", reakcióidõt javító harcidrogok (amfetamin), fáradtságûzõ drogok (koffein, tea, ...,efedrin, kokain)), de én inkább maradok a Shultz Gizinél.
Amennyiben egy állítás többféle módon megfogalmazható, a pozitív állítás bizonyítását kell elõnyben részesíteni.
Tulajdonképpen én nem csak esélyeket állítok fel (realitásérzék-alapon, azaz hasraütés-szerûen :), vagy tudományos alapon, vagy épp saját teóriák alapján, stb.), hanem igyekszem gyakorlati tapasztalatokat is szerezni..
Informatika és tudomány
Ez egy kicsit hülye kérdés volt, bocs. 
Asszem kicsit fáradt vagyok.
