Hm nincs teljesen igazad, bár a meglátás jó, ugyanis négyzetesen kell számolni, egy 150 cm es képpontra 25 30cm es fér rá, szóval igazából 25 ször nagyobb felbontásra képes akkor elvileg.
Valami furcsa bizsergés futott rajtam keresztül (nem erekcióm van), tényleg nem látod, hogy mire utaltam? 150/30=5 nem pedig hat. Csak arra próbálok rájönni, hogy Én értem rosszul, és tényleg hatszor jobb, vagy egyszerûen csak el van írva. Vagy ennyire magától értetõdõ, hogy hatszor jobb a 30-as mint a 150-es.
Elismerem, hogy nem vagyok egy matekzseni, de alulról a második képen 150cm/pixel és 30cm/pixel szerepel. Az elõbbi nem ötször jobb mint az utóbbi? Vagy vegyek leckét optikából és matekból?
Kép alatt a felirat:
"Az új szonda kamerája a jelenleginél hatszor nagyobb felbontásra képes "
Nem ez a probléma, hanem a rendelkezésre álló pénzmennyiség. 300-400 millió dollárt kell beosztani egy ilyen küldetésre. A két Viking szonda milliárdos project volt, akkori árakon. Persze ma sok mindent meg lehet oldani kisebb méretben, tehát olcsóbban is, kivétel az optika. Bár a digitgépes reklámmaszlagok mást sugallnak, de az optikát nem lehet miniatürizálni. Legfeljebb új, könnyebb anyagokkal lehet kísérletezni.
Nem lehetne több részletbõl összedobálni õket orbitális pályán, pl az ISS mellett, és akkor nem lenne ilyen méretbeli korlát. Jó, többe kerülne persze.
Annál biztos többet, a KH-11 13.5 tonna volt, a KH-12 pedig csaknem 20 tonna, ez utóbbi esetén ebbõl mintegy 7 tonna üzemanyag, még ha belevesszünk mindent is, a képalkotó rész és a tükörrendszer akkor is több tonnát nyomhat. Igaz persze, hogy cserébe a képek részletessége is pozitívabb, becslések szerint "szúráskor" (ahhoz, hogy jobb minõségû képet készítsen, alacsonyabb pályára áll (olyan 150km körül), majd visszamászik magasabb pályára, hogy a légkör fékezõ hatása ne jelentsen gondot - ezért kell neki ennyi üzemanyag) készített képeinek felbontása elérheti a 10 centimétert. Azonban hozzá kell azt is tenni, hogy egy KH-12 ára az 1990-es évek közepén cirka 1.5 milliárd $ volt (csak a mûhold! a fellövés külön tétel), a Mars-szondák nagyságrendekkel kevesebbõl...
Annyira vidáman azért nem, miután a napelemeiket egyre vastagabban fedi be a por, egyre kevesebb energiával kell beérniük, ráadásul egyre gyakoribbak a meghibásodások (lásd Opportunity kereke).
Az hogy nekünk mit mondanak,és hogy mit küldenek, nem biztos hogy egyezik.A két elõzõ szonda is már rég ki kellett volna hogy feküdjön,és mégis milyen vidáman viháncolnak.
lol úgy tûnik a Marsra sajnálják a földi kémmûholdakra szerelt objektíveket... biztos attól tartanak, hogy a marslakók megszerzik ezt a fejlett technológiát...
de helyes neve van annak a kamerának:)
az utolsó képen a nagy láda olyan, mintha nem tartaná semmi, hanem a föld felett lebegne( a nasa rájött az antigravitáció titkára):))
Mindkettõ mûködik még, bár az Opportunity egyik kereke meghibásodott, ráadásul pár napja belesüppedt egy homokcsapdába, most vizsgálják, sikerülhet-e neki valahogy kivergõdnie. A Spirit is megy még. Természetesen mindkét rover már eléggé el van használódva, de sokszorosan túlteljesítették azt, amit eredetileg elvártak tõlük.
Informatika és tudomány
150/30=5 nem pedig hat. Csak arra próbálok rájönni, hogy Én értem rosszul, és tényleg hatszor jobb, vagy egyszerûen csak el van írva. Vagy ennyire magától értetõdõ, hogy hatszor jobb a 30-as mint a 150-es.
