Greenpeace Okosak ezek a sötétzöldek... A nukleáris szemetet ne temessék el biztonságos nagy mélységû tárolókba és ne is szállítsák el Oroszországba, hanem tárolják felszínközeli "átmeneti tárolókban" amíg "meg nem találják a megnyugtató, biztonságos megoldást". Mert ez mindenhol így szokás. Gratulálunk.
Aha...thx !
200%-os törés úgy áll elõ, ha egy a primer hõhordozót szállító csõ törik teljesen ketté, ebben az esetben 2 irányból (a törések mentén) tudna kiáramlani a folyadék. Mivel ez egy zárt hurok, s jelentõs túlnyomás alatt van benne a hõhordozó (üzemszerûen 124 bar) így a csõ teljes törése esetén ez neki a csõkeresztmetszet függvényében 2*100%-os, azaz 200%-os "lyuk", tehát relative két irányba is "ömlene" ki a folyadék.
Végig olvastam a cikket és a hozzászólásokat is. Nem szeretek beleokoskodni a dolgokba, de a részbeni tájjékozatlanság, vagy tévhitek terjesztése ellen muszály lesz írnom.
Elõször is a cikkrõl: A cikk nem egy nukleáris folyamatot érintõ teszt, csupán kommunikációs teszt. Hipotézis csak egy esetleges radioaktív kibocsátás, és a teszt célja, hogy felmérjék, hogy ez a hír miként jut el a világ más részeire, az érintett szervezetkhez, miként lenne indítható egy katasztrófa elhárítási program, és miként lenne kezelhetõ a kialakult helyzet az aktuális meteorológiai viszonyok között.
A topikban olvasottakhoz: Többször használjátok, hogy "pumpa", ez téves kifejezés, amely egy nem szakmai angol fordítás eredménye (angol pump szóból). Ezek inkább, illetve valójában szivattyúk. A csapok sem csapok, amivel "elzárják a gõz/víz útját", hanem tolózárak, vagy szabályozószelepek, bár az utóbbiak nem a védelem hanem a szabályozások részei elsõsorban.
Sokszor vonnak egyenlõséget a keleti blokkok közé, vagyis sokszor un. "Csernobil típusú" blokkoknak hívják pl. a Paksi 4 blokkot is. Ez alapvetõ tárgyi tévedés!!! A csernobili az un. alulról moderált, a paksi viszont felülrõl moderált blokk. Mit is jelent ez? Konyhanyelven röviden... Alul moderált blokk (pl. Csernobil): A hõmérséklet hatására nõ a magahasadások száma, így nõ a teljesítmény, ennek oka, hogy a moderátor és a hûtõközeg nem ugyanaz, a moderátor ott grafit, a hûtõközeg víz, amely ott el is forr (ezért forraló vizes reaktor). Felülrõl moderált, mint pl. a paksi 4 blokk: Hõmérséklet növekedés hatására, csökkenik az egységnyi idõ alatt bekövekezõ maghasadások száma, ezáltal csökkenik a blokk teljesítménye is. Magyarul ez egy önszabályozó folyamat. Tehát, ha üzemzavar következtében emelkedne a hõmérséklet, akkor ennek hatására esne a teljesítmény, ez által vissza csökkene a hõmérséklet is. Ennek a magyarázata roppant egyszerû. A "paksi típusú" blokkokál a hûtõ közeg és a moderátor ugyan az. A moderátor szerepe, hogy energetikai tartományba lassítsa a neutronokat, amelyek így nagyobb valószínûséggel lesznek képesek maghasításra. Akkor mi is az oka annak, hogy hõmérséklet növekedés hatására csökkenik a teljesítmény? Ugye a teljesítmény az idõegység alatt bekövetkezõ maghasításokkal arányos. A maghasítást az energetikai tartományba lassított neutronok okozzák. A lassításért a moderátor a felelõs, a moderátor meg Pakson a víz. Tehát ugye, ha nõ a víz hõfoka, akkor csökkenik a sûrûsége, tehát egységnyi térfogatban csökkeni fog a vízben levõ hidrogén atomok száma (a lassításért felel), tehát kevésbé lesz képes lassítani a gyors neutronokat a közeg és a gyors neutronok hasítás nélkül kiszöknek a zónából. Emiatt lett ugye kevesebb az idõegység alatt bekövtkezett hasítások száma, magyarul csökkeni fog a nukleáris teljesítmény. Ezt nevezik önszabályozó hatásnak. Ilyen szerencsére a paksi 4 blokk is. Azonban a negatív hõfoktényezõ (hûtés) reaktivitást szabadít fel, ami teljesítmény növekedéssel járna, ezért kell felbórozni a reaktort a leállításhoz (a bór kitûnõ neutronbefogó képességekkel bír, az így befogott neutronok meg már nem is képesek további hasadásokat okozni).
Ennyit az önszabályozásról, e mellett természetesen van "direkt szabályozás", valamint védelmi beavatkozások is. Itt jön majd szóba a Diesel gépek szerepe is... Elõrre is írom, hogy NEM DIESEL PUMPÁK, az szintén fére fordítás eredménye. Tehát a védelem mûködése kettõs, egyrészt vannak aktív védelmek, amelyek villamos segédenergiával mûködnek és vannak passzív védelmek, amelyek általában helyzeti energiával mûködnek, vagy csak passzív tulajdonságukkal, mint a hõtároló kapacitás. A passzív védelmek feladata ellátni az alapvetõ védelmi feladatokat addig, amig az aktív védelemek fel nem "ébrednek", azaz be nem indulnak. Minden erõmûnek van egy maximális, vagyis egy tervezési üzemzavar, amit ki kell bírnia, ez Pakson az un. primer hõhordozót szállító hurok 200%-os törése teljes feszültség kiesés mellett. Ez azt jelenti, hogy ezt a védelmeknek le kell tudniuk kezelni zóna olvadás nélkül. A passzív védelmek jelen esetben un. hidro-akkumulátorok (hatalmas bóros vizet tartalmazó vizes tartályok), amelyek N2 gáz által nyomás alatt vannak, valamint saját hidrosztatikai nyomással rendelkeznek. Ha ennek a tartálynak nyomása nagyobb lenne, mint a reaktor nyomása, akkor, ez a folyadék beömlik kizárhatatlanul a reaktor térbe, biztosítva a reaktorban levõ üzemenyag kazetták folyamatos hûtését. Ez a nyomás akkor alakulhat ki üzemközben, ha ez a bizonyos csõtõrés bekövetkezne és nagy mennyiségû primer hõhordozó vesztés állna fel. A hermetikus helyiségben (amleyben üzem szerûen mbar-os nagysegrendban vákuum van a légkörhöz képest) a csõtörés hatására megugrana a nyomás, (a nagynyomású primer folyadék kijutva a hermetikus helyiség légterébe azonnal elforrna a nyomsás csökkenés végett, így megnõ a hermetikus tér nyomása). Ez az állapot nem tartható fen sokáig, mert a vas-beton szerkezet ezt nem viseli el hosszú távon, tehát kezdeni kell valamit vele. Erre szolgálnak a passziv védelem részeként szolgáló lokalizációs tornyok (aki TV-ben, vagy éllõben látta) azok a nagy zöld "épitmények az erõmû oldalán). Mûködési elve röviden. A boxba kiáramló és elgõzölgõ primer folyadék az ott található levelegõt kiszorítja ebbe a lokalizációs toronyba, ez a levegõ a toronyban un "bóros vizet tartalamazó tálcákon buborékol át, s ezt követõen un légcsapdába kerül. A gõz a ezen a vizes tálcákon, valamint a hermetikus tér belsõ falán lekondenzálódik, így rohamosan csökkenni fog a hermetikus tér nyomása, s a végére ismét relatív vákuum alakul ki. Ez a folyamat nagyon gyorsan zajlik le, így csak rövid ideig áll fent hogy a hermetikus térnek nagyobb a nyomása mint a légkör. Ez ugye meg azért fontos mert tökéletes hermetikusság nincs, s a nagyobb nyomású hely felöl áramlik a levegõ a kisebb felé, s ha ez tartos volna akkor hosszú idõ allatt az inhermetikus részek miatt radioaktiv anyag kerülhetne a ki a légkörbe (ez a kibocsátás, ezt mindenképp el kell kerülni), de ha a hermetikus térben kisebb a nyomás, akkor a légáramlás a légkörbõl a hermetikus tér irányába történik, s csak ellenõrzõtt és tisztításon átkerülõ pontokon jut ki a hermetikus téri levegõ (gáz/gõz) a szabadba, fenntartva így a szabályozott relatív vákuumot. Tehát a passzív védelemk képesek hûteni a reaktort (nem túl sokáig), valamint képesek a hermetikus térben a nyomást ismét relatív vákummá redukálni egy maximális tervezési üzemzavar esetén az aktív védelmek indulásáig. A passzív védelemek mellett egy indítási program szerint (LIP) elindulnak az aktív védelemek is, amylek háromszoros redundanciával rendelkeznek. Ezek a védelmek szivattyúkkal, befecskedezõkkel hosszú távon képesek ellátni a reaktorban levõ üzemanyag éppségét, valamint a vákuum fentartását a hermetikus térben. Itt lesz szerepe a diesel gépeknek, amelyek szintén egy villamos szinkrongenerátort hajtanak meg, s a célja, hogy az esetleges teljes áramkimaradás esetén áramot fejlesszen (blokkonkánt 3 db diesel gép, mindegyik egymagában elegendõ villamos energiát tud fejleszteni a védelmi rendszerek stabil hosszútávú mûködtetéséhez). Ezek a Dieselek folyamatosan hõn vannak tartva, hogy könnyabban képesek legyenek indulni. Egy ilyan kvázi hidegindítást követõen már ~20 másodperc után lépcsõzetesen terhelhetõ a diessel gép és egy fontossági prioritás szerint (LIP program) az összes védelmi rendszer rákapcsolódik, ez a teljes program sem túl hosszú, perces nagyságrendû. Ugye ennek a diesel gépnek akkor kell elindulnia, ha az erõmû összes blokkja (4 blokk, blokkonként 2 db generátor leállna (összesen 8 db)), valamint "leszakadna" az erõmû az országos villamos hálózatról. (Tehát teljes hálózat összeomlás állna be.).
Összefoglalva a paksi 4 blokk önszabályozó jellegû ellentétben a csernobilivel szemben. Védelmi szempontból vannak passzív védelmi rendszerei amelyhez nem kell villamos segédenergia, ez ellátja a blokk és a hermetikus tér védelmét, addig amíg nem tudnak bizonsággal elindúlni az aktív védelmi (villamos energiát igénylõ) rendszerek, amelyek háromszoros redundanciával rendelkeznek (Zóna Üzemzavari Hûtõ Rendszer, vagyis ZÜHR), s blokkonként szintén van három-három diesel gépcsoport, amely képes ellátni önállóan is a védelmi rendszerek stabil és hosszútávú energiaellátását.
ps. Talán csak annyit, hogy egy illyen üzemzavari jelre (ÜV1) a szabályozó rudak gravitációs elven "bezuhhanak" a reaktor fûtõelemei közé s teljes biztonsággal (többszörösen) is képesek leállítani a láncreakciót, valamint magas koncentrációjú bórsav folyadékot szivattyúzunk be a primer közegbe, amely szintén leállítja a magreakciót).
Tehát ezen aktív és passzív rendszerek feladata, a zónaolvadás megakadályozása.
Biztonság romlása "Pakson". Ez jogos felvetés. Ennek sajnos sok köze van a 2 évvel ezelõtti üzemzavarhoz. Ez egy nagyon szerencsétlen dolog, és sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy egy nem Paksi technológiának hibája okozta ezt. Azaz egy neves cég (Sie**ns - Frama**m) által behozott berendezés hibásodott meg, illeve a rossz tervezése okozta az üzemzavart. A felelõség mégis Paksé, hiszen az üzemeltetési felelõség mindig is az üzemeltetõ felelõsége. Tehát maga a mûszaki hiba nem paksi bûn, független a teljes paksi technológiától, de a felelõség Paksot terheli. E mellett van egy természetszerû "kvázi" biztonsági romlási folyamat is. Azért kvázi, mert a biztonsági rendszerek állapota nem romolhat s ennek igazolására szolgálnak a cikklikus próbák. A kvázi szó így azt jelenti, hogy a többi blokk biztonsága javult azóta a világon, amióta Paks elkészült. Ez természetes folyamat, mert azóta sok-sok blokk átesett már üzemidõhosszabbításon, és ezzel együtt rekonstrukción, amelyek erõsen javították a biztonságukat. Paks most van pont ennek az üzemidõ hosszabbítási és nagy rekonstrukciós folyamat elején. Ez nem bûn, egyáltalán nem, ugyanis a paksi erõmû egy nagyon fiatal atomerõmû a világon és most jutott el abba a stádiumba, amelyekbe már az öregebb erõmûvek életkoruknál fogva eljutottak. Ennek a munkának a sikeres elvégzéséhez kell sok-sok szaktudás és nem utolsó sorban politikai és társadalmi elfogadtatás. Remélhetõeleg a folyamat végén ismét a világ legkorszerûbb erõmûve lesz Paks, vagy legalább is köztük lesz, s továbbra is olcsó energiával látja el az országot. Tiszta és barátságos üzemmel, csökkentve ezzel is a az szén-hidrogének eltüzelésébõl felszabaduló káros anyagok kibocsátását.
Elnézést, hogy hosszú lettem.
Üdv.: 3P
Az erõmûvek (szén, olaj, atom) egyik hetséges hibaforrása és üzemzavar okozója: a villamos hálózat kiesése. Mi a villamos energiatermelés lényege ezeknél az erõmûveknél: Hõt fejlesztessz égetéssel vagy nukleáris láncreakcióval, majd azzal gõzt állítsz elõ ami iszonyatos erõvel gõzturbinát forgat. A turbina tengelyére van illesztve a villamos generátor ami a turbina forgómozgását a forgást "fékezve, a gõz ereje nagy részét felemésztve" állítja elõ a villamos áramot, amit aztán a villamos hállózatok, távvezetékek visznek szét a fogyasztókhoz, hozzánk. Mi történik ha a villamos hálózat kiesik, ill. hogy történhet ez meg: Az erõmûveknek több kimenõ hállózatuk van éppen azért hogy elkerüljék a hálózatkiesést. A világszintû privatizációk után, manapság gazdasági szakemberek irányítják a villamos hálózat beruházásokat ami azt jelenti egy erõmûhöz egy hálózat + egy hálózat ami tartalék. (régen a pazarlások idején több hálózatot építettek) A hálózat kiesés képlete egyszerû: a két hálózat közül az egyiket karban tartják, vagyis kikapcsolják. (Ez teljesen normál üzemviteli folyamat.) Viszont az egy darab mûködõ tartalékon pont akkor üzemzavar lép fel. (Bármi okozhatja, villámcsapás, baleset valami belerepül, anyag kifáradás stb.)Vagyis kiesett a hálózat. Ugye akkor a villamos generátor hálózat nélkül marad, vagyis a generátor NEM FÉKEZI a turbinát. Vagyis iszonyatos tekerõ erõ a turnina oldalon a fékezõ generátor meg közben nem mûködik. Így másodpercek allat az egész gõz turbina-generátor egység úgy felpörögne, hogy az egész koceráj a levegõbe repülne. De ez nem történik, mert erre valók az erõmû védelmek. Kieresztik a felesleges gõzt a szabadba, CO2 oltókkal lehûtik, lefékezik a tubinát, leszabályozzák a láncreakciót, visszaveszik a tüzelést stb. stb.
A nagy gond viszont az, hogy az így leállított erõmûvet nem lehet csak úgy újraindítani, hanem töb óra telik el mire újra tud energiát termelni, újra felfûtik a lehûtött rendszereket..
Ha végiggondoljátok így jönnek létre az oszágos áramszünetek a fejlett világban. (amerika, olasz svéd) Amit kiesett egy erõmû mint a fenti, a megmaradt erõmûvek és hálózatok nagy energiát nyomnak a kiesett területre, ugyanis a kiesett erõmû még órákig üzemképtelen. Ekkor, ha nincs elég hálózat az adott területen akkor egyes villamos hálózatok védelme kikapcsol, mert túlterhelték a hálózatot, amibõl azonnal következik, hogy a megmaradók még kobban túlterhelõdnek és sorra lekapcsolnak. Ami azt eredményezi, hogy némelyik erõmû megint hálózat nélkül marad ami szintén vészleállítást okoz, vagyis az egész villamos energiarendszerek mint a felállított dominók, összeomlanak..
Gondolom ennek a kivédését az erõmû leállítást gyakorloják a fiúk..
A cikk kapcsán nekem is eszembe jutottak a finoman szólva is kétes üzembiztonságú kelet-európai atomerõmûvek. Még az egykor körülrajongott és szuperbiztonságonak kikiáltott paksi erõmû is jó közepes helyet foglalhat el, a két éve történt baleset fényében.
Lacc: hidd el semmit sem kapcsolgattam. Csak tudod Románia és az atomkatasztrófa szavak együttes használata olyan asszociációkat kelt bennem, hogy a végén még elszégyellem magam :)
Nem kell ilyet szimulálni csak tovább kell menni egy kicsit és el kell menni ide, teljes valójában itt van a katasztrófa.
És az egész kisérletér Laci a felelõs aki egész nap azt a kapcsolót kapcsolgatja mint amit a képen. Ebbõl veszik ki a zenergiát.
Nem tudom, hogy ez milyen erõmû, de a vízmoderátorosoknál(mint Paks) azonnal el lehet árasztani a reaktort bórsavval, ami nagyon erõs neutronfelfogó tulajdonsággal rendelkezik.
Pedig az eshetõség megvan, pl. zárlat a rendszerben, vagy baleset az erõmûhöz tartozó hálózati elosztó rendszernél, stb. Nem véletlen, hogy diesel-motorok segítségét vették igénybe, a lényeg pont az, hogy egy szinte elképzelhetettlen dologra is fel kell készülni, hiszen ha nincs áram, és ezzel együtt nincs megfelelõ hûtõfolyadék-keringtetés, akkor a reaktor túlhevülhet, és leolvadhat.
Ha egy olyan baleset következne be, ahol mondjuk ilyen okból hevülne fel a reaktormag (és nincs hálózati vagy saját áramtól független keringetõrendszer), akkor meg a kérdés az lenne, hogy miért nem gondoltak erre a lehetõségre is. ;)
A baleset 1986 ban volt:) Ez meg nem egy olyan jellegq kísérlet, és az atomerQmq mqködéséhez nem fognak hozzányúlni. Csak az elhárítást szimulálják. Én sokkal jobban aggódom a csernobili szarkofág miatt:( Elvileg 10 évre tervezték legjobb esetben is.Már 19 nél járunk, és tiszta lyuk:( Elvileg megvannak már a tervek a szarkofág 2 re, de legjobb esetben is asszem csak 2007 ben kezdik el építeni. Az még soká van. Adja Isten, hogy addíg ne legyen semmi....Bezzeg a fegyverekre van pénz, bakker, de erre a gazdag világ oda sem figyel...
A pirossal jelölt események egy korszerû atomerõmûben (pl. Paks) fizikai és tervezési okok miatt nem következhetnek be! piros Azaz csak tervezés/végrehajtás kérdése, hogy mit lehet ki-be-kapcsolgatni... (ennyit az okoskodásról)
Nem tudom de nemem ez most nagyon okoskodásnak tûnik. 1. Ez nem kísérlet, hanem katasztrófavédelmi szimuláció. 2. Az erõmûvekben a vészleálló autómatikát nem lehet kikapcsolni, mert ha kikapcsolják, akkor a vészleállás megtörténik. Különben mi lenne meghibásodás esetén. Fejükre robbanna az egész? Egy kis gondolkodás nem ártana, mielõtt beírtok valamit...
A csernobili RMBK típusú reaktorok könnyûvíz hûtéssel, grafit moderátorral és urán tüzelõanyaggal mûködnek, ezért pozitív az üregtényezõjük (a víz a forrásával kevesebb neutront tud elnyelni, tehát növekszik a hasítóképes neutronok száma, ami magával vonja a teljesítmény növekedését). A hûtõvíz-pumpák másodpercenként 10 000 liter vizet pumpáltak át az aktív zónán. Biztonsági okokból dízelpumpák is rendelkezésre álltak. Viszont áramkiesés esetén a dízelpumpák beindulásához 1 perc szükséges, ami a hûtés szempontjából nagy idõ. Ki akarták próbálni, hogy a generátorok lendületébõl mennyi áramot lehet nyerni, hogy hajtsák a pumpákat, míg a dízelpumpák be nem indulnak. Erre a villanyfogyasztás tavaszi csökkenéséhez illeszkedõ reaktorleállítás kínált alkalmat. • 1986 április 25., péntek déli 1 óra: megkezdõdik a 3,2 GW teljesítmény csökkentése • 13 óra 25 perc: a hõteljesítmény 1,6 GW. A két turbina közül az egyiket lekapcsolják • 14 óra: Az operátor lekapcsolja az automatikus vészhûtõ rendszert • 23 óra 10 perc: folytatják a teljesítménycsökkentést 20%-25%-ra • április 26., szombat, 1 óra 7 perc: a reaktort sikerül 0,2 GW-on stabilizálni • a reaktor sokáig üzemelt alacsony teljesítményen, és ez xenon mérgezéshez vezet: az U 235 Xe-135-re bomlik, ami nagyon jó neutronelnyelõ. Az újraindítást követõen az emelkedõ neutronszint fogyasztja a Xe-135 reaktormérget is. Ezért a csernobili reaktor csak úgy volt hajlandó mûködni, ha a szabályzórudakat magasan a megengedett szint fölé emelik. Ilyen helyzetben a szabályzórúdnak 1 másodperc kell, hogy szabadeséssel a reaktorba hulljon, és leállítsa a reakciót. • 1 óra 23 perc: az operátor kikapcsolja a vészleállítás automatikáját. A második turbinához vezetõ csapot elzárja, ami a hûtõvíz melegedéséshez vezet • 1 óra 23 perc 24 másodperc: a szabályozórudak megindulnak lefelé. Kiszorítják a neutronelnyelõ vizet, ezért a neutronsokszorozás nehány százalékkal megnõ • 1 óra 23 perc 40 másodperc: a hõteljesítmény 0,32 GW-ra szökik föl. Beindítják a vészleállítást. • 1 óra 23 perc 43 másodperc: a rektorteljesítmény 1,4 GW és másodpercenként duplázódik! A reaktor lokálisan szuperkritikussá vált, a hõtágulás meggörbíti a szabályozó rudak csatornáit. A lefelé mozgó szabályozórudak félúton megakadnak. • 1 óra 23 perc 45 másodperc: 3 GW hõteljesítmény, a hûtõvíz elforr, az egész reaktor szuperkritikussá válik. • 1 óra 23 perc 47 másodperc: fölrepednek a fûtõelemek burkolatai, eltörnek a hûtõcsatornák vezetékei, radioaktivitás szabadul ki. A láncreakció leáll. • A reaktor aktív zónája megnyílt, és a levegõbe radioaktív anyagok kerültek A Csernobili Erõmûben 32 áldozat volt. A kapott sugárdózistól elhunytak száma mai napig sem biztos, mivel a kormány mindig a maga javára módosítja azokat. Objektív becslések szerint 1500-3000 ember vesztette életét az atomerõmû „likvidálásakor” kapott sugárterhelés által kiváltott ráktól.
Egy dokumentumból van
Csernobilban a reaktor túlterhelését tesztelgették, felsõbb utasításra. Azt' nem bírta. :)
Egy rosszmájú ismerõsöm :) szerint a román atomerõmûben meg bármikor lehetne szabotázs, csak egy zacskó rántott húst kell odadobi a vezérlõ közepére, és mig a kollégák az miatt ölik egymást, nyugodtan le lehetne állítani a hûtést vagy kihúzni a grafitrudakat.
Itt az a szitu, hogyha Romániában történne egy csernobilhoz hasonló eset, Finoman fogalmazva is mi lennénk az utolsók, akik megtudják. Ha egyáltalán elmondanák nekünk a köcsögök...
Ha jól tudom, de lehet tévedek, Csernobilban nem katasztrófát próbáltak szimulálni. Ez egy teljesen másfajta teszt.
és olyan élethûen fogják szimulálni, hogy elolvadunk a látványtól;)
Igen jól emlékeztek!!!!!!!! Már volt egy ilyen kísérlet.... Hol is .... na hol is? Nem jut az eszenbe..... Ja, megvan!! Csernobil 1985, ugye?.. Azóta is tart az kísérlet..... még párezer évig.......
Msot azt halljuk gyakorlat, holnap meg kihullik a hajunk!
jaj jön a sugárzás
:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD!!!Ez tetszett...
"Cernavoda erõmûben..."
Kísértetiesen hasonlít a neve egy másik településre...
Állítólag csernobilban is úgy kezdõdött, hogy csak színlelik. Csak aztán valahogy túl élethûre sikerült az egész. Nem bízom én ezeben a szõröstalpúakban, még egy szélerõmûvet sem bíznék rájuk.
Informatika és tudomány
