Hát igen, itt fõleg agyilag kell alkalmasnak lenni rá, hogy a hosszú utazás közben a bezártság, és a családjának/nõjének hiánya miatt ne kattanjon be, és mészárolja le a többi legénységet, vagy legalábbis ne elmebetegen térjen vissza az ember. Meg persze kell egy kis g terhelgetés is, hogy hozzászokjon, és ne ájulgasson el a felszálláskor/leszálláskor/gyorsításkor/lassításkor fellépõ erõk következtében :D
Nem kell izgulni,még nagyon messze van ez az egész. Pláne, ha Bushon múlik. De a Holdpázis talán közellebbinek tûnik/tûnhet. Oda még eljuthatunk, ha megéljük a 80 éves kort.
En speciel a fizikai alkalmassagra gondoltam. :) Tehat: nem szemuveges, nem tomottfogu, stb :D
Kényes kérdés, bármennyire is nevetséges, még mindig tabutéma a szexuális szocializáció, pedig egy ilyen szintû küldetésnél erre is gondolni kell. Volt egy felvetése egy tudóscsapatnak, miszerint a jelenlegi, katonás fegyelmû és beállítottságú rendszerrõl az ilyen évekig tartó misszióknál át kéne térni a törzsi rendszerre. Alaposan kielemezték hogy milyen létszám lenne ideális (ha jól rémlik minimum 7-8 emberrõl beszélnek, ennél kevesebb fõ esetén egy ilyen szintû, hosszú idõtartamû elszigeteltség már nehezen kezelhetõ), és hogy is kéne felépülnie, érdekes párhuzamokkal (törzsvezetõ - küldetésvezetõ, sámán - a küldetés orvosa, legalább két önálló egyéniség, aféle "harcosok" - akik a felmerülõ problémákat, baleseteket, mentéseket kezelni tudnák, stb.). Nem hiszem hogy egy eféle kezdeményezés bármi hatást el tudna érni a jelenlegi környezetben, de kétségkívûl érdekes tanulmány volt.
#166: Jelentosen lecsokken az alkalmas mberek letszama ha megnezzuk az egeszsegugyi alkalmassagot is. :)
Ha belegondoltok, télleg van értelme. Ha nem egyeztetik ezeket, akkor elõbb-utóbb oda jutnak, mint a VV-ban. Még ha az IQ-juk jóval fölülmúlja ezt a szintet. Azért az ösztönök elõbb-utóbb elõtörnek, tehát még jobb a kilövés elõtt tisztázni, hogy ki is a fõnök, és ki mihez is ért és meddig terjed a felelõssége.
Azt mondják, hogy az emberek nem mennek moziba. Aláírom, nem érdekelt sem a Harry Potter, se a King Kong. De ha lenne itthon iMax mozi, ezt tuti megnézném 1x-2x:
A CEV kabin makettje 6 fõre berendezve
A CEV kabin makettje 10 fõre berendezve
A CEV program indítási terve
CEV program idõrendi tervezete
A CEV program Mars-utazási terve
Ez a cev megin olyan furcsa, szóval olyan mint a 60-as években az apollo-k, csak high tech számítógépekkel felszerelve. Sztem csinálhatnának már egy olyan ûrhajó repülõ kombinációt, ami kifutópályáról emelkedik fel, felgyorsul, majd ramjet/scramjet hajtómûveket használva, tovább gyorsul és emelkedig, majd újra a rakétahajtómûveket használva pályára áll, majd hasonlóan tér vissza mint egy ûrsikló. Így sztem teljesen újrafelhasználható, olcsó ûrrepülõt lehetne csinálni, akár a közeljövõben. Bár a marsra egy ilyen tuti nem repülne el, de talán ha egy föld körül keringõ ûrállomáson újratöltenék üzemanyaggal, akkor a holdra is eljutna. Hmm menetrendszerinti járat a holdra :D szép is lenne.
A gond csak az, hogy jelenleg az USA az egyetlen ország, amely komolyabb pénzmennyiséget pumpál az ûrkutatásba (lehet az USA-t szídni, meg nevetni a NASA ûrsikló-ballépéseit, de tény, hogy az USA többet költ az emberes ûrkutatásra, mint a világ összes többi nemzete együttvéve). Ott pedig most feláll a hátán mindenkinek a szõr, ha valaki olyasmivel hozakodik elõ, ami még nincs alaposan letesztelve, nem kiforrott, és úgy anblokk a legkisebb kockázati tényezõ is felfedezhetõ benne. Szóval ez van. A CEV a jelenleg már kiforrott technológiákra épül, az STS hajtómûveire, gyorsítórakétájára, külsõ üzemanyagtartályára, és az Apollo-programban gyüjtött tapasztalatokra, csak persze modernebb anyagokból készül, modernebb gyártástechnológiával és modernebb elektronikával.
És mennyivel tölthetnének az ûrkutatásra, ha nem a háborúkra költenének, bár a megszerzett olaj is pénzt jelent ;) Azért akármilyen kiforrott technológia, egy rakéta mindíg kockázatot jelent, hiszen egy jó pár tonnás bomba végülis :)
Irakot már régen meg akarták szállni. Egyszerûen a gazdaságuk igényelte ezt a lépést, hiszen olaj nélük összeomolnának. Egyébként szidhatjuk az USÁt, hogy koholt vádak alapján támadta meg Irakot, de én úgy gonldolom, hogy ha valaki a saját országában el akar rejteni valamit, az el is rejti. Sõt, így még jobban jártak,mivel az USA-t számtalan vád éri emiatt. Hogy ez az ûrkutatásra mennyire hat ki? Szerintem pont annyira, mint mondjuk egy nyugdíjemelés. Legtöbbször a NASA költségvetését tépázzák meg, mivel ez nem szükségszerû a hétköznapok nyugalmának a fenntartásához. A háború mostanra egyszerû kampányfogás lett. A tényét ellenzik ugyan, de az általa elért gazdaságimutatókkal lehet villogni a választásokon. Bár az még egy kicsit messzebb van.
Közben 32 órán belül megérkezik a Stardust :) Kíváncsi vagyok sikerül-e a landolás.
Azusa a terhajtomu elmeletet teszteli.
Az a cikk elég sok port kavart... Megosztja a közönséget. Egy nap alatt több hozzászólás érkezett vele kapcsolatban, mint ezen a forumon kb fél év alatt... :D Egyébként nem altalánosan bevett szokás, hogy a NASA, vagy az USA iyen könnyedén megosztaná a szupertechnikáit. Ezért büdös az a dolog egy kicsit. Bár ki tudja.
Hát most elég jó belegondolni mi lenne ha egy ilyen tényleg mûködne :) "menetrendszerinti mars járat", "kirándulás a pluton", "közeli csillagok meglátogatása" :DD de sztem nem sok esélye van, hogy lesz ebbõl valami sajnos :(
"Van-e értelme az ûrkutatásnak?" Nézzétek meg a fórumát az "Elindult a Plútó felé a New Horizons" cikknek. Lám lám, még mindig sokakban felmerül ez a kérdés. És a legnagyobb baj, hogy az USA-ban is sokan megkérdõjelezik ezeket a kutatásokat. A New Horizons missziója nem hoz anyagi hasznot, de kibõvíti a tudásunkat. Ezért ellenzik sokan. Miért mindig a tudományt kérdõjelezik meg???
Érthetõ ez a misztifikálás, de azért felhívnám a figyelmet arra, hogy az 1960-as években folyt nukleáris rakétahajtómûvek fejlesztése például nyílt program volt. A csúcstechnika kifejlesztése mindig is sok pénzt és erõforrást igényelt (elég visszagondolni a V-2 fejlesztésére vagy a Manhattan-projectre), egy háborús helyzetben teljesen normális, hogy eltitkolják a fejlesztéseket, mert azok elsõ sorban katonai célt szolgálnak. De békeidõben egy rakétahajtómû vagy alternatív meghajtás fejlesztését eltitkolni egyfelõl felesleges, másfelõl káros (a mérnökök és a tudósok is hiúk valamennyire, szeretik megmutatni a nagyközönségnek, hogy mit is sikerült összeütniük), harmadrészt pedig könnyebb egy nyilt programra pénzeket szerezni, mint a titkos költségvetési záradékokba valamit beépíteni (ahol azonban elsõ sorban katonai célú fejlesztések vannak).
Részben egyet értek veled, de azt hozzá kell fûznöm, hogy a magánszektort nem, vagy csak nagy korlátozásokkal vonták be a fejlesztésekbe. Az X-díj, pedig más területekre koncentrál. Azt, hogy mi kap/kaphat nyilvánosságot, a védelmi minisztérium hatáskörébe tartozik. Kétlem, hogy õk foglalkoznának a tudósok "lelki fejlõdésével". A K+F az országok számára mindig is rangmeghatározó szereppel bírt, pont ezért még békeidõkben is féltve kezelik az ilyen ügyeket. A tudásnak anyagi haszna van, ezért nem teregetik/teregethetik ki a dolgaikat.
Mármint milyen fejlesztésekbe? Alaphelyzetben a fejlesztéseket a magánszektor cégei végzik el, az ûrhajózás, ûrkutatás tekintetében az állami programoknál általában a NASA felügyelete alatt és részvétele mellett. Pl. a Venture Star esetén a Lockheed cég készítette a törzset és végezte az azzal kapcsolatos fejlesztéseket, a Boeing meg a hajtómûvet készítette el. Amit a K+F-rõl írsz, az katonai eszközöknél érthetõ és rendben is van, de nem-katonai vagy csak részben katonai felhasználás (mint egy hordozórakéta vagy ûrhajó) esetén ha kifejlesztenek valamit, akkor azt használni is kellene. Itt lép a képbe a "fehér" fejlesztés. Miért áldoznának a CEV programra az elkövetkezõ 10 évben mintegy 50 milliárd dollárt, ha van a kezükben egy jobb, olcsóbb, hatékonyabb alternatíva?
"Pl. a Venture Star esetén a Lockheed cég készítette a törzset és végezte az azzal kapcsolatos fejlesztéseket, a Boeing meg a hajtómûvet készítette el."
Ez így igaz, ezért írtam, hogy korlátozásokkal a magánszférát is bevonták. De legtöbbször a mûszerek kifejlesztésénél állami kutatóintézetek, vagy nemzetközi kutatóintézetek játszanak szerepet, melyek állami kézben vannak. Hangsúlyozom: LEGTÖBBSZÖR. Pl az ûrkemencét gyártó magyar cég már magáncégként mûködik.
"Miért áldoznának a CEV programra az elkövetkezõ 10 évben mintegy 50 milliárd dollárt, ha van a kezükben egy jobb, olcsóbb, hatékonyabb alternatíva?"
Én sem gondolom, hogy lenne a kezükben más megoldás, hiszen akkor értelmét vesztené a több milliárd dolláros CEV biznisz. De ha volna, véleményem szerint nem teregetnék egybõl a nyilvánosság elé.
Nono, az egy más tészta. Mûszereket is gyártanak magáncégek, csakhát nekik üzleti alapon kell(ene) mûködniük, márpedig akkor a különféle egyetemek, tudományos intézetek inkább saját berkeikben intézik el, hogy oda menjen az a kevés pénz.
Jet Propulsion Laboratorium (Lökhajtási Kutatólaboratórium),Vanguard Ûrkutató Laboratórium, Los Alamos Nemzeti Laboratórium,Sandia Nemzeti Laboratórium, Brookhaven Nemzeti Laboratórium stb. De a NASA már önmagában is kutatási laboratórium is. Ezek a laboratóriumok mind szerepet vállalnak a NASA-nál. A "legtöbbször" alatt "sokszor, de nem mindig"-et értettem. Természetesen sok dolgot magáncégekkel fejlesztetnek, de elsõsorban az anyagi feltételek könnyítése, és a gyártás elhárítása miatt, ide megint jó példa a miskolci ûrkemence. Ráadásul az is fontos tény, hogy sok találmányt, amit haszál a NASA, a feltalálók levédik (természetesen), ezért sokszor ilyen szempontok miatt kell magáncégekkel szerzõdést kötniük.
Persze van logika abban amit mondassz, de a titkos procejtekbe is lehet logika. Csak ennyit mondok. Mivel egyikunk se nagykutya az amerikai vagy orosz vagy akar kinai kormanyugyekbe, nemtudhatjuk miket is muvelnek titokba. :)
azt teszik a nagyhatalmak amit kolumbus tett. felfedeznek. de már nem uj földrészeket, hanem uj bolygokat. majd ha találnak valamit ,akkor azt szépen meghoditják. kitüzik az amerikai zászlot!majd betelepitik.de a földön az emberek ebböl nem sokat sejtenek. csak a legjobbak mehetnek az uj bolygora.(részegeket eddig sem küldtek ürhajora) csak a legjobbak népesithetik be az uj bolygot. oda csak azzok mehetnek akik tudnak békében élni egymással!
Mér amerikába is csak a legjobbak mehettek anno? -Ja meg ausztráliába? -nem börtönsziget volt eleinte?
Az elejé aztán lassan majd beindul a kiáromlás.
Persze ha elõször mondjuk a mars kolonizálódik, ott még nem igen lehet a szabad levegõn flangálni. (Tervezik a terraformálást egyébkén... Vagy inkább foglmazzunk úgy, hogy vannak már elképzelések...)
Az csak természetes, hogy oylank lesznelk ott az eslõk akik tudósok+minden, aztán a mentálisan stabilok, akik nem gojóznak be egy kis bezártságtól, aztán ahogy kolónia egyre jobban bõvül (kupolavárosok?) akkor mér jöhet más is de elsõsorban mérnökök+családjuk, akik az ottani projektekben dolgoznak... Az hogy bárki odamehessen az majd max a nem álllami, hanem utaszáállító (Civil)ürhajózás elterjedésével fog megvalósulni. Marsnál távolibb kolóniák? Majd ha feltaláltuk a csillagközi utazást lessz idõnk gondolkozni rajta...
Kicsitm ég messze vagyunk a SW benépesített univerzumától...
Úgy sacolom, hogy ha normálisak leszünk, ha nem füstöljük el magunkat, ha nem fulladunk bele a mocsokba, ha nem omlik össze a civilizáció, és kezdjük közel nulláról újra, ha nem lessz 2012-ben világvége, ha nem jön el a megvilágosodás (mert akkor mindenki meditálni fog megm inden és nem fognak ûrhajzni, legalábbis nem úgy) akkor 500 de 1000-év alatt megvalósuil ez.. De talán hamarabb... Most ez az új NASA hajtómû+ a Warp hajtómû. Ez nem csak valami Sci-fi kitalálció... Papíron már megvan hogy kéne csinálni de gyakrolatban (térgyûrés, antianyag)még kell egy "kicsikét" fejldni hozzá... Lakjuk be elõször a naprendszert, gyûjtsünk erõforrásokat és majd aztán gondolkodhatunka következõ lépésen.
Nagyon jó dolognak tartom, hogy a Magyar Kormány szorosabbra akarja fûzni a kapcsolatot az ESA-val. Fontos lenne, hogy ne maradjunk ki a legújabb fejlesztésekbõl. Ráadásul ezeknek a fejlesztéseknek a közvetlen hasznát is érezhetnénk. Még a végén lehet, hogy ûrhajós leszek :D
Azért az utóbbi idõben már inkább a kényszermunka v. a hosszú börtönbüntetés dívik gazdasági büncselekményekért. Ettõl függetlenül tény, hogy nagyon szigorúak a büntetések.
Azt viszont nem értem, hogy miért az ISS elé lõtték fel az ûrsiklót, mert 1. sokkal több üzemanyag kell, hogy elérje az iss-t 2. 3,5 napig tart a szinkronizáció az ûrállomással
De a július elsejei indításnál is jóval mögé lõtték, az akkor nem igényel több üzemanyagot, de viszont az is rohadt lassú út az iss-hez. Úgy is fel tudnák lõni, hogy 2 keringés (~3 óra) alatt elérjék az ISS-t. Vagy akár korábban is de akkor nagyon sietni kell a dolgokkal (OMS égetés a pályára álláshoz, és egy percen belül újabb égetés keringési síkok egyeztetésére(korrekció)).
Kb 2 nap alatt érnek így is az ûrállomásra mert most még viszonylag alacsony pályán vannak. Pár óra kell az ûrrepülõ kabinjának átrendezéséhez, egy nap kell a hõvédõ burkolat átvizsgálásához, ezenken felül jópár órát tesznek ki a megközelítési/dokkolási mûveletek, közben meg enni és aludni is kell. Nagyjából így jön ki a két nap.
Ja igen, 2 nap lesz (a júlus 2. számoltam indulásnak :\). Amúgy magasabb pályán kell lenniük, mert alacsony pályán sokkal több mint 2 napig tartana míg elérik az ûrállomást, mert valamivel kevesebb mint 3/4 "földnyi" távolságban van elõttük az ISS, mögöttük viszont csak 1/4-ed földnyi távolságban az ISS. Tehát az ûrsiklónak kéne bevárnia az ISS-t, és nem fordítva.
A NASA Orbital tracking szolgáltatása tegnap egész nap vacakolt, és még most sem tökéletes(a pályasíkok nem jók), ha esetleg azt nézted. A NASA tv-n már jól van ábrázolva csak el kell kapni egy közvetítést. A pályaadatok szerint a Discovery még mindig a szükséges alacsonyabb pályán van az ISS mögött. A távolság most már csak kb. 4000 km
Orbiter STS 121 scenariot néztem(ott az ûrsikló kilövõ autopilótája 310 km-es legmagasabb pontra van állítva(eredetileg ennyi lett volna), és én úgy kezdtem neki, hogy magasabbra mentem, és saccra nem hittem volna, hogy 2 nap alatt be tudnám érni az iss-t alacsonyabbról, de most megnéztem és tényleg lehet :) Na szóval én ebbõl indultam ki, mert ez pontos lett volna, azon a 310 km-en kívül :)
szerintetek az leheséges hogy ahogyan van több száz/ezer/millió/milliárd bolygó és ugye ezek a bolygók az ûrben vannak és ugyanígy vannak ilyen hogyismodjam Ûr halmazok(amikben töb milliárd bolygó van) és ezeket is elválasztja valami mint a bolygókat az ûr:) elég fura gondolkodás mód de nem lehetetlen hiszen szint semmit nem tudunk a világegyetemrõl...