arról van valahol infó, hogy az űrsiklónak, hogyan juttatták el a hajtóanyagot a hajtóműveibe? A két szilárd booster az rendben, de a középső tartályon nincs hajtómű azok a siklón voltak, hogy oldották meg, hogy a két komponens rendben átfollyon a siklóba és a leváláskor se okozzon gondot, és a manőverezésre használt tüzát is ebből töltötték fel vagy volt egy elkülönített tartály amit már a felszállás elött feltöltöttek. A 3 nagy hajtóművet a középső nagy tartály leválása után már nem is tudta volna használni ?
Sikeresen leszállt az SN15
"igen. Sajna nem jutott eszébe annak a 200 magasan képzett buta embernek, akik megvalósították a projektet :) De most komolyan :)"
erre akkor én is ezt irom.
Meg azt is mondjhák, hogy a napelemeket arra a hullámhoszra optimalizálták amire a marson jelélemzo a napbol, tehát nem egy földi egységet pakoltak rá. igy a hatékonyságát vagy az érzékenységét sem tudjkuk, de azt igen, hogy elég energiát termel, hogy müködjön vele minden .
Amugy ha megnézted a videot, akkor ott elmondják, hogy az 1/3-d energia megy a fütésre és annak szabályozására, hogy kicsi legyen a höingadozás. A másik 1/3ad megy a repülésre és a maradék a komunikáciora. Utoljára szerkesztette: repvez, 2021.04.26. 21:36:49
A kozvetlen nap is epphogy melegen tartja a dolgokat, nem tul hatekony ha ugyanazt az energiat eltarolod es 2x konvertalod kozben... Szoval ha a futoszalakra akarod bizni, az eppenhogy csak mukodni fog, de akkor meg repulni nem fog, mert arra mar nem marad energia... A futoszalak csak tartaleknak jok, nem allando hasznalatra.
Lehetett volna, igen. Sajna nem jutott eszébe annak a 200 magasan képzett buta embernek, akik megvalósították a projektet :) De most komolyan :) Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.04.24. 13:59:08
Ez egy elég részletes video, hogy mit is tartalmaz a helikopter milyen alkatrészekbol áll. ÉS ezzel meg is válaszolták a hidegre valo kérdésemet, viszont igy meg föleg nem értem a hideggel való aggódásukat, mikor dedikált fütőszállal fütötték az egész doboz belsejét. És nem csak az alkatrészek maradékhöje fütötte hanem ugy 300W.
Illetve lehetett volna olyan adovevő modult tenni rá, hogy az átjátszo állomással tudjon direct komunikálni, igy amikor a rover otthagyja ,de még uzemképes akkor a helikopteres csapat még tudjon vele kisérletezni ameddig lehet maximalizálni a begyujthető adatokat . kiprobálni különbözö manövereket ami segithet a következö missiot
egyébként nagyra értékelem azopkat a hsz-eket aki semmit nem tud hozzátenni , de ugy probálja beállitani, mintha okosat mondana és a másikat hülyének nézi és csak hogy hozzá tudjon szolni egy semmitmondo választ ir.
Semminek nem tesz jót a hőingadozás, és a demozott videóban a tesztalany az tegnep került ki a dobozból, egy hónapja meg még alapanyag volt, nem pedig hazsnálható cucc, itt egy évet utazott, előtte 1-2 évet szerelték, a gyártósort elhagyta 3 éve, és közben olyan terheléseknek és egyéb hatásoknnak volt kitéve, amire a demózott cuccnak soha nem kellett felkészülnie, és ere jön, ha az első nitrogénfürdős cucc meghal, akkor az is jó video, ha az első éjszakán meghalt a kopter vezérlője, akkor 100 milliós bukta, a következő tesztpéldány ebben az évtizedben már nem lát marsot. A szigetelés meg része a minden gramm számít mókának, itt többszörösen is, nemcsak mint űrcucc, hanem mint amit a marson (majdnem zéro légkör) akarsz reptetni.
Egyébként meg is válaszoltad. Igen, be van csomagolva szigetelőanyagba, és az alkatrészek hulladékhője fűti. És az aksikat kell védeni.
az egyik cikkben azt irták, hogy az elektromos alkatrészek ne fagyjanak el, ha azt vesszük, hogy a napelemröl töltés az akumlátorba höt gerjeszt akkor annak már legalább arra elégnek kellen lennie , hogy a többi egységet is normális hófokon tartsa, a többi elektromos alkatrész meg szintén melegszik . Igy ha a dobozt amibe beletettek körbeszigetelik , már nem kell aggódni semmi ilyen dologtol.
Egyébként ebben a helikopterben a motoron és a forgószárnyon mi más mozgo alkatrész van ? És ha a chipek 20ad ranguak akkor mit is kell ovni , hogy tuléljék az éjszakát ?
Kiváncsi leszek, hogy mi lesz a végeredménye ennek a kisérletnek. De egy kicsit furcsálom, hogy egy koax elrendezéső helikopterrel robálkoznak és nem egy mostanában népszerü quadrokopter szerüséggel. aminek a propellerei helyett egy EDF lehetett volna tulméretezve, hogy a gép szuláyhoz képest több légkort tudjon megmozgatni a repüléshez.
ezzel sztem, egyszerütt lett volna a stabil helyzetben tartás és a repülés is. egy ilyen coax elrendezés azért eléggé instabil tud lenni föleg ha külső hatás is éri.
A másik amit furcsáltam, hogy azt mondták, hogy az elso éjszakát kell tulélnie mert -90 fokos lesz a levegő. Most akkor hogy lehet az, hogy egy teljesen hétköznapi használatra tervezett PC alkatrészeket nyakon öntik -150 fokos nitrogénnel és tuningolják öket , tehát müködö képesek maradnak, itt meg egy ilyen környezetre tervezett egységnek gondot okozhat ha -90 fokba van. Arról nem is beszélve, hogy a Chipek meg hőt termelnek , pont azért kell itt hütteni öket, hogy ne forrosodjanak fel, tehát megint nem kellene , hogy gondot okozzon a hideg.
De ha mégis, akkor nem lett volna egy darabka höszigetelö anyag amit körbetesznek a házon, vagy vákum szigeteléssel ovják ?
tudom, ahhoz igazitottam a fekete fehér és a szürke szintet a kalibráláshoz. Igy kaptam a korrekcios képeket . Csak érdekes, hogy nincs profi szinten akár a nasa-tol igy publikálva kép, hanem csak a nyers torzitott verzio.
köszi a linket, csináltam is egy kis összehasonlitást : https://ibb.co/G3bwS9X https://ibb.co/sjKdSH8 https://ibb.co/R7HYLCc https://ibb.co/prHtwKH https://ibb.co/gPL7yVd https://ibb.co/Zg5dSYC https://ibb.co/mHrQJZH https://ibb.co/z7jvLQw https://ibb.co/WtFZjkn https://ibb.co/f1hKsHw
elég nagy eltérések vannak a szinekben, csodálom , hogy egyik ilyen YT csatorna sem foglalkozik vele, hogy igy is bemutassa a képeket vagy egy Összefűzött panorámát készitsen szinkorrekcioval : anélkül egy kicsit csalóka a látvány.
0:10-0:20 azok között talán "nyers" fotók, de a videó többi része CGI. Itt vannak az igazán nyers képek: Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.04.03. 14:04:25
azért az érdekelne, hogy ezek a képek nyers képek e vagy van már utomunka rajta. Mert ha jol láttam akkor a roveren van egy szinskála , tehát ahhoz lehet kalibrálni a szineket amik esetleg torzulnak a kamera miatt a kép készitésekor. Főleg a fehér szinek lehetnek sárgák vagy vörösek. jo lenne egy iylen képet is látni , hogy mi a különbség a kettö között.
Zseniális! XD
A szomorú, hogy rengeteg ember (köztük anyukám is) simán bekajálja.
utánam hülyült a Világ...
Pls ne... Ez a leggyalázatosabb sorozat hülyéknek, hülyéktől, hülyeségekkel. Ez a sorozat taglalta nemrég 40 percen át hogy az ufók hogyan építhették a piramisokat, stb. Kb youtube-os konteó videókkal van egy szinten. History Channel átment Budapest TV-be egy ideje.
Na megint nem jött össze a landolás az SN11-nek. de még nem is láttuk akkora köd volt. biztos ez volt az oka a fed comp nem látta hova kell szállnia :P
"Kicsit" bulvárra sikeredett a cikk, Bajkonur és a Kozmodróm nem kicsi, "19-ben volt egy nagy lopás állítólag ahol a Buran-t dézsmálták meg. Most hogy hol mit vittek el a fene tudja, 2050-ig bérelik az oroszok a kazakoktól. A két kéz kevés ahhoz ahány rakéta indító állvány van ott
Lovas kazahok kirabolták a Baikonur kozmodromot. Két férfi belépett a létesítménybe, és megpróbáltak onnan vagyont lopni. Nehéz volt nem észrevenni őket, mert ezek az eredetik egy ló húzta szekéren jelentek meg az őrzött tárgynál.
A szekér berakodásakor a tolvajok megpróbáltak elmenekülni a bűncselekmény helyszínéről, de őrizetbe vették őket. Kiderült, hogy a "Baikonurhoz" legközelebb eső falu két munkanélküli lakója volt. Úgy döntöttek, hogy többletpénzt keresnek, ha a kozmodromtól ellopott felszerelést adják át fémnek. De a terv nem volt tökéletes.
- Tyura-Tam község két 30 és 31 éves lakóját vették őrizetbe, akik kísérő okmányok nélkül lóvontatásra rakodtak vagyont. A kár mértékét megállapítják. Az ellopottakat elkobozzák. forrás Joyreactor
arról meg nem is beszélve, hogyha annyira jok a szenzorok, meg a szimulácio, akkor minek is épitik meg miért nem guttatnak szimuláciokat és a végén márcsak a kész tökélestes rakétát készitenék el.
Talán mert nem igymukodik, a szenzorok nincsenek ott mindenhol és nem tudják mindent gy megmérni és az összefüggéseket bemutatni ahogy valóvan történik.
Azert az barmilyen szenzornal es telemetrianal tobbet mond el, hogy ha fizikailag latjak hogy hol keletkezik mikro-repedes, vagy melyik cso lazult meg a razkodastol... Es nem a roncsokbol kell kitalalni hogy mit okozott a zuhanas, es mi volt ott mar elotte.
"Meg pont ezért lenne hasznos, ha megmaradna a rakéta, mert még egy raptort sem sikerült megvizsgálni, 4 perc folyamtos uzem után , hogy hol a gyenge pontja."
Komolyan azt gondolod, hogy nincs agyondrótozva és telenyomva szenzorokkal? Szerintem kapnak elég telemetriai adatot, amiből szinte bármilyen rejtőző hibát meg tudnak találni. Lásd felrobbant Dragon kapszula. A Starship prototípusoknál sem emlékszem olyanra, hogy ugyan az a hiba kétszer előjött volna, vagyis a gyors iteráció és sok robbanás előnyösebb, mintha egy prototípus megépítésére 2-3x annyi időt szánnának. Arról nem is beszélve, hogy így ugyan annyi idő alatt több fejlesztést is ki tudnak próbálni.
nem is kell azt követni, de vannak különbözö részek és fejezetek amik prioritást élveznének . Tehát az fontosabb, hogy kideritsék, hogy minden ugy muködik e ahogy kell a repülés során , és az fontosabb lenne, mint, hogy egy kisérletezés miatt folyamatosan felrobban a rakéta,mert nem tud megállni a lábán.
Amikor már többször sikerül leszállni és tudják, hogy mekkora a leszállo sebesség és mekkora terhelést kap aláb ahhoz már lehet viszonyitani a láb tervezésével és tesztelésére.
Ez olyan mintha csinálnál egy modell repülöt és felszállsz vele tesztelni a vezérlését, de hurkapálcábol csinálsz kereket és mindig összetörik leszállásnál ezáltal a gép is megsemmisul, ujrat kell épitened, az elözö adatokbol, meg azt olvasod ki, hogy balra huz, ezért a következő repülésnél egy kicsit jobbra trimmelve repteted, és most is ballra huz,de megint összetörik leszálláskor. és nem tudod, hogy a kapott adatok amiatt jelzik ezt mert valami rossz a rendszerben vagy az épitéskor megváltozott a gép viselkedése is,mert nem tudták kétszer ugyan azzal a géppel repülni, hogy kiszürd ezt a hibát.
A raptorokat meg miért ne lehetett volna egy sikeres leszállás után is ujrahasznositani, még ha azok nem is ugy müködtek ahogy kell? a kocsibol se kukázod a motort ha kifogy abenzn, vagy az AC nem nyomja az uzát a motorba. Meg pont ezért lenne hasznos, ha megmaradna a rakéta, mert még egy raptort sem sikerült megvizsgálni, 4 perc folyamtos uzem után , hogy hol a gyenge pontja.
Hmmm... Raptor. Általában 3-ból 1-2 gyári hibás. +1 nem idult leszálláskor (a másik áll. üzemanyagellátás-hiba miatt nem működött rendesen). Miből gondoljátok, hogy ilyen formájában újrahasználható lenne? Legfeljebb kevéssé károsodottan vizsgálhatnák őket repülés után.
Ez az egész fejlesztési/tesztelési kultúra amit követnek szándékosan nem a "lehető legbiztosabbra csinálom" filozófiáját követi. Valszeg több hasznos adatot/tapasztalatot szereznek 3 agyondrótozott de robbanással végződő tesztből 3 hónap alatt, mint ugyan ennyi idő alatt egyből, ami talán valamivel nagyobb eséllyel élné túl a landolási manővert, de harmadannyi potenciális hibára világítana rá.
Az SN15 állítólag nagy fejlesztéseket fog tartalmazni az előzőekhöz képest, ezért sem készül el már az SN12-14. A 8-9-10 demonstrálta a legkritikusabb manőver életszerűségét, ebből a szempontból az "elavult" 10/11-est tesztelni többszöri fellövéssel "időpazarlás" lenne, hiszen jóformán gyorsabban rakják össze őket, mint ahogy fel tudják lőni. A legnagyobb veszteség kétségtelenül a 9 Raptor. Utoljára szerkesztette: Pares, 2021.03.04. 21:18:58
lehet rosszul gondolom, de ha én tervezném, akkor még mig nem müködik minden ugy ahogy szeretném , akkor addig aminek nincs sok befolyása a repülésre a lehető legbiztosabbra csinálnám, hogy a landolásnál esetleg ne veszitsem el az egész rakétát ahgoy történt most is. Ha a lába akár tul is méretezték volna és olyan modon rögzitik, hogy az tuti müködjön, akkor most talán az SN10est még egyszer fel lehetett volna küldeni napokon vagy heteken belül. Az SN11es is kész, de az akkor is több időbe telik mire a static fire és egyéb teszteket azon is megcsinálják elötte, mint az SN10 est újra feltenni a padra.
De ha nem is használták volna ujra legalább lett volna lehetőséguk megnézni, hogy mi sérül repülés alatt mi deformálodik stb..
És majd mikor már az egész visszatérési folyamat már többször sikerült azután el lehet kezdeni az optimalizálást, keresni a határokat és a gyenge pontokat.
Ha ugyis kukaznak a tesztmodellt, akkor elkepzelheto hogy szandekosan gyengitettt alkatreszt tesznek bele ilyen celbol. Bar szerintem nagyobb erteke lenne ha egy epsegben levo modellt vegre vissza tudnanak vinni a laborba elemezni, hogy mi hogyan faradt rajta.
Valószínű rossz gondolat de nem lehet hogy azt is próbálgatják, mivel ezek ilyen olcsóbban összerakott prototipusok, hogy mi van akkor ha majd élesben tér valami vissza hibás leszaálló lábakkal? Tehát hogy le tudják-e olyan finoman tenni hogy akár félig meddig vagy ki nem nyílt lábakkal is megmenthető lenne a benne utazó személy? Utasszállítók is szálltak le nem vagy rosszul kinyíló kerekekkel bár arra azt hiszem nem tesztelik őket fejlesztéskor de törésteszt pl azoknál is van. Egy ilyen láb megtervezése ilyen mérnöki csapatnak szerintem kisebb probléma amiről úgy is tudják hogy megoldják rendesen amint szükség van rá.
persze ezzel egyetértek, de ezzel a lábkonfiggal már nem elöször voltak gondok, ahogy irtam a 150es hopnál is, meg valamelyik 10kmesnél ha sikerült is volna a leszállás ugyan ez lett volna mert ha jol emlékszem akkor az SN9esnl meg nem is jottek ki a lábak. most meg nem akadtak be a rögzító fülek és a csillapitás is eléggé gyenge volt ezért pattant vissza.
Amit még észrevettem a mostani fellövésnél, hogy amikor az első raptort leállitották akkor a 2 megmaradtnak , eléggé eltért a teljesitménye ezért is volt más szinű lángjuk és ezért is vált szét a két csóva , mert kompenzálni kellett az eltérő erővektort, azt az elözöekben nem kellett ,mert minimálisan tértek el egymástol a raptorok.
A 3. dolog én még mindig nem vagyok nyugodt ezzel a hatalmas kodenzácioval ami repülés elött ésközben eregetnek kifelé a rakétábol. Nem lennék nyugodt , amikor a legkényesebb fázis következik a hajtómü begyujtása akkor éghető gázokat eregetnek a láng közelébe.
az meg megint érdekes, hoyg mindenhol azt oktatják, hogy a LOX és a metán gáz veszélyes a zsirokkal és a nyilt lángra, ahhoz képest meg mégse látni, hogy olyan nagyon reakcioba lépett volna se az sn9es se a mostani balesetkor amikor ömlött ki a gáz és nyilt láng volt .
Mivel szamitanak a sikertelensegre, ezert ezeket a teszt-peldanyokat olyan olcson epitik meg amilyenre csak lehet. Utolag nyilvan konnyu megmondani hogy a labak voltak a gyengek, de elore nem tudni hol a gyenge pont. Es ha mindent dragabbra epitenek mert tulbiztositottak, akkor lehet hogy ritkabbna robban fel, de azok dragabb robbanasok, es hosszutavon nincsennek elorebb.
Raadasul megvan ennek a hozzaallasnak az az elonye, hogy a vegere majd sokkal pontosabban tudjak hogy hol vannak a hatarai. Es igy csak azt kell tulmeretezni es csak annyira amennyire tenyleg szukseges.
Ja ezek a lábakat elég gyengének tunnek, már a 150m-es hopnál is összerogytak, pedig ott nem is volt ilyen nehéz a rakéta. számitottam rá, hogy z lesz majd egy probléma, vagy, hogy eldöl miattuk.
Ez volt a baja:
A lábak nem nyíltak ki rendesen és a "szoknyán" való landoláskor valszeg megsérült valami vezeték.
Fogjuk rá, egy kicsit vissza pattant talajfogásnál, lehet az nem tett jót neki. A videón nincs rajt a durranás, de olyan, mintha visszaégett volna a tartályba. Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.03.04. 01:48:08
R.I.P. SN10, két repülés, egy sikeres landolás
Lehozták az SN10 et nem látom hogy áll-e mert nagyon poros
SN10 élőben
Ingyen holdutazást? Valaki? ;)
nem gondoltam volna, hogy lesz ilyen videó. pont elkaptam a 8 órás streamet, írták hogy lesznek új képek majd, azt hittem a táj lesz az, erre egy ilyen videó, hogy még a hőpajzs leválik, meg majd nyílik az ernyő, ....
ezek után már tényleg csak az hiányzik, hogy élőbe lehessen ilyent nézni, de persze annak meg vannak azért (még) a korlátjai.
már csak a kis 'drónra vagyok kiváncsi, hogy vajon arról is lesz videó (meg róla :D )
"Az ürhajózásban, sose a ki fizetné meg vagy a megéri e volt a fő hangsuly."
Állami szerveknél van egy olyan huncut dolog, hogy költségvetés. Ezzel a dologgal általában el is kell ám számolni. Ez ugye azt jelenti, hogy nem rakhatnak bele mindent a küldetésbe (mint csomag) amit csak szeretnének, mert akkor elég hamar túlfutnának a költségvetésen. A Perseverance így is ~2,7 milliárd dollárba fáj/fog fájni az adófizetőknek. A nagy teljesítményű antennák használata is többlet költség, Nem 2 fillér. A marsjáró nagy teljesítményű antennája meg a leszállás alatt takarásban volt, pontosan azért, hogy még csak véletlenül se sérüljön meg. Most akkor ha a videostream miatt megfelelő antennával ellátjuk a darut is, az ugye többletköltség és extra TÖMEG. Mindezt azért, hogy megnézhesd a leszállásról kapott streamet ami 1. késni fog. 2. úgyis meg fog szakadni. Leszállás közben volt is rádiójel kiesés a légkör felforrósodása miatt. Be is mondták a közvetítésben. A videostremnek tudományos haszna nem nagyon van. A videónak lesz, meg a hangoknak is ez nem vita. Az megvan, hogy az automata leszállás mellet a videójel kódolását és továbbítását egy 200 MHz-es CPU-ra és 256 MB memóriára terhelnéd még oda. NE a zsebedben lapuló hardverből indulj ki, amikor bolygóközi küldetések hardverétől vársz el valamit.
Le merem fogadni, hogy legkésőbb az első emberes leszállásnál, már lesz videostream. Na nem azért, mert tudományosan megéri. Pontosan azért, mert emberek szálnak le. A holdfelszíni TV adás sem tett hozzá érdemben a dolgokhoz. Viszont nagyon jó a PR-ja.
"Ha csak a fogadó adatsávot sikerülne 128 kbitre feltornászni már az egy jelentős ugrás lenne abba, hogy felgyorsuljanak a dolgok."
A DSN most ebben a pillanatban is tud 549kb/s-el jelet fogadni a mars körül keringő műholdról. Éppen a MAVEN-ről jön az adat ami pont átjátszóként üzemel 2019 óta. Szóval szerintem nem kell fél évet várnunk arra a leszállás videóra. A küldetés irányítóinak jelen esetben meg bőven elég az a telemetria (én azt is nagyon szívesen megnézném ám) amit kapnak.
Hidd el én is nagyon örülnék, ha nézhetném kvázi élőben a leszállást, de én inkább annak örülök (és nagyon remélem), hogy sikerül majd a drónt reptetni a marson.
"Lehet a későbbiek folyamán majd lesz ilyen is, de a távolság miatti késést leszámitva -amit természetesen nem lehet kiküszöbölni- azt gondoltam, hogy talán már van annyira fejlett a technologia, hogy ezt a kését leszámitva valami élő kép vagy hang is fog érkezni vagy legalább az az animácio élöben reagál a kapott adatokra ."
Az egész felvetésed innen indult többen leírták már, h megoldható lenne, de, mivel nincs jelentős tudományos haszna ezért nem ERRE költöttek.
"de egyszerübb benyogni valami általános bullshitet ,mint, hogy érdemben hozzászolnál a témához." Nem gondoltam, hogy össze kell foglaljam amit mások már leírtak. Elnézést.
BTW: Leszállás videó, meg hangok: https://www.nasa.gov/press-release/nasa-s-mars-perseverance-rover-provides-front-row-seat-to-landing-first-audio
Egy kis érdekesség a főbb rendszerek árával kapcsolatban, főleg arra nézve, hogy melyik cég mennyivel is tette olcsóbbá az űrrepülést. Gyakori egy 20-szoros érték, ami persze részben igaz, részben ordas nagy kamu, ám mint látható, alapvetően az egész kamu.
Az űrkutatásnak két szakasza volt eddig. Az első (60-as évek), amit hatalmi verseny (USA-USSR) ösztökélt, a második meg most van, a privát szféra miatt. Ha nem lenne Musk vagy Bezos, ha az lenne a szempont hogy visszahozza-e az árát, nem lenne űrhajózás (max távcsöveg, szatelitek). Pénz miatt csak a holdra akarnak menni, hogy szétb***ák azt is. Minden más az pénztemető. Gazdag, hatalommal rendelkező álmodozó emberek nélkül, a kormányokra alapozva itt fogunk homokozni 500 év múlva is. Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.02.22. 17:03:52
Az ürhajózásban, sose a ki fizetné meg vagy a megéri e volt a fő hangsuly. Sose amiatt mentek valahova, mert azt remélték, hogy majd visszahozza az árát amit ott találnak vagy amit visszahoznak. És nem is az hozta meg a fejlödést amit ott találtak vagy hogy odaértek, hanem az, hogy ahogy odáig eljutottak.
És mikor akarnak fejleszteni ezen a téren , ha nem most mikor mégcsak egy robot veszhet oda ha nem müködik megfelelöen vagy akkor kezdjenek el kapkodni,mikor majd lagalább 10 ember fog ott lenni és mondjuk mindegyik haza akarja küldeni a saját eredményeit, ,vagy csak egy figyelmeztetés vagy gyors softveres javitásra van szügséguk ami nem várhat napokat mig odaér?
És mint mondtam, nem is biztos , hogy a marson kell fejleszteni , hogy elérjen idáig a jel, hanem itt a földön . Itt nagyságrendileg több energia és erőforrás áll hozza rendelkezésre. Ha a szomszéd ház ablakában ég egy led azt se nagyon látod szabadszemmel, de ha egy távcsövel odafokuszálsz rá akkor minden gond nélkül, meglátod, pedig a leden nem változtattál semmit és nem ég erősebben sem.
Kb ez lenne a marsnál is ha egy erősebb vételi teleszkoppal probálnának fejleszteni.
És egyáltalán nem rugózk rajta, hanem probálok párbeszédet folytatni, hogy hátha valakinek van róla fogalma, hogy mi hogy megy most és mi volt régen, hogy legyen összehasonlitási alaja az embernek.
De gondolom, hogy te szakértöje vagy a témának , csak nem akarod elmondani, vagy inkább még ennyire sincs rola fogalmad, de egyszerübb benyogni valami általános bullshitet ,mint, hogy érdemben hozzászolnál a témához.
A Falcon Heavy kilovesben eppen az az atjatszo lett volna a draga, nem a felloves. Nem jo otlet draga dolgot felloni egy prototpius raketaval. Ha epitenek egy uj atjatszot, a Falcon Heavy kiberlese az mar a kisebbik tetel lesz a koltsegekben.
Majd lesz nagy sávszél, meg "realtime" kommunikáció, ha ott lesznek a kutatóbázisok. 20 évet kibír mindenki :)
Senki sem mondta, h ne lennénk képesek nagyobb adatátvitelre a Föld la s Mars között. Én azt kérdezem, hogy ki fizetné ki, a simán ráér pár napot?
Egyedül te rugózol itt, hogy miért nincs folyamatos videostream a föld és a mars között. Utoljára szerkesztette: Ninju, 2021.02.21. 20:02:07
Scott Manle tett fel egy videot és ott is errol beszélt, hogy sok kamera van, de még nem igen jottek képek és ott mutatott egy táblázatot amibe az volt, hogy a leszállás folyamán legalább 4 kamera dolgozott 1.3 Mpixel felbontással 1280x1024 pixel és a teljes képkockamenyniség amit ezalatt készült várhatóan az 28470 darab kép. Mivel ami az ernyőt figyelte az 75 kép /s mig a többi 30 kép /s sebességgel vett fel. Szóval nem tudom, hogy hogy egyesével vagy mint video formátumot akarják visszaküldeni, de azok adatok alapján amit irtak, az nem egy két nap
Vagy pedig valamit nem jol ismerunk a rendszert illetoen. amit az oldalrol meg lehet ismerni .
itt nem is a késléeltetésen volt a hangsuly azt ha megnézed irtam is. Itt az adatátvitelen volt. És ha megnézted a linket akkor láthatod, hogy 10bit/s a legnagyobb elérhető sávszél 50mes és 30bit/s a 76m-es spanyolországi antennával
ugyhogy még a kbytoktol is messze vagyunk. ezért mondtam, hogy szinte nem fejlödtünk semmit sem, nem tudom mekkora volt a sávszél a holdraszállásnál, de ha ezek az értékek fejödtek 60 év alatt akkor nem tudom hogy voltak akkor egyáltalán bármit is küldeni. Ennek ellenére képesek voltak folyamatos rádiokapcsolatot és videot létesiteni egymással, pedig ott is volt legalább pár mp-s késés.
És igen ezek digitális adatok, lehet, hogy analogon jobban jártak volna, ha a video jelek is analogként jönnek. talán annál nagyobb sávszél lett volna elérhető.
Meg ugye azt is irtam, hogy nem biztos, hogy a rover vagy az orbiternek kellene megnovelni nagyon nagyra az adoteljesitményét hanem itt a földön a vevőjét, mivel pontosan tudjuk, hogy hova és mijen frekvencián akarjuk venni az adatokat igy koncentrálva tudnánk az adatokat venni.
Az hogy nem real timeba fogjuk az adást az nem zárja ki azt, hogyha meglenne a megfelelö sávszél akkor ne lehetne folyamatosan küldeni a jeleket, mert csak az elso adásnál kellene várni 20 percet, utána már folyamatosan jönne az adás , ugyan ugy 20 perc mulva az események után.
" mintha semmit sem fejlödött volna a kominikácios technologia az elmult 60 évben"
Ez nem csak fejlődés kérdése, hanem fizika. A rádióhullám légüres térben maximum fénysebességgel haladhat, ezt értelemszerűen nem lépheti át. Ez ugye kb 300.000 km/s. A mars meg 40 és 400 millió km-erre van tőlünk. Hogy milyen sávszélességgel dolgozik azt nem tudom, de valószínűleg nem gigabitessel, inkább pár kbyte-ossal. Azt se felejtsd el hogy minnél erősebb a jel, nagyobb a sávszél, annál több energiára van szükség, az meg ugye limitált odafenn.
Tehát bármit csinálsz, 5-20 percnél hamarabb nem fogsz kapni onnan semmit. Egy nagyfelbontású képet meg napok alatt.
Mondjuk ha Musk nem egy Teslát durrant ki az űrbe, hanem tegyük fel egy nagyobb teljesítményű átjátszót állított volna a Mars körüli pályára, annak mindenki jobban örült volna.
A HiRISE 700kilométerről lőtte ezt a képet, miközben 10 800 km/h-val poroszkált. Állítólag előre be volt időzítve a várható érkezési zónára és időre, így csinálta képet, mivel a 11 perces jelkésés miatt lehetetlen volt online működtetni. A képen épp az ereszkedési fázis látható, a kis kör jelzi ahova érkezik/zett a Preservence.
(Preservence, Kitartás ...hmm elnevezem KITT-nek ugratni lehet nem fog, de kb. ugyanannyi kütyü van benne)
A Preservence-é a legpontosabb Marsi leszállás. Aktív optikaindszer használata az ereszkedés irányításakor lehetővé tette, hogy a mindössze 7,7-6,6 kilométeres ellipszisbe érkezzen. Összehasonlításképpen a korábbi roverek leszállási zónái.
Ez a nagy felbontású állókép egy olyan videó része, amelyet több kamera készített, amikor a NASA Perseverance roverje 2021. február 18-án megérintette a Marsot. A Sky Crane fedélzetén lévő kamera rögzítette ezt a felvételt, ahogy a fékező fúvókák felkeverik a Mars porát.
Joyreactor post és a Nasa Mars 2020 oldala volt a forrás Utoljára szerkesztette: ximix, 2021.02.19. 23:53:52
Jonnek az elso kepek: https://www.cnn.com/2021/02/19/world/mars-rover-new-images-scn-trnd/index.html
Nem is a reagálás miatt, de Tegyuk fel , hogy ha élöben küldi a videot az orbiternek leszállás közben és mondjuk szétszakad a fékernyő és becsapodik a rover, akkor arrol lesz informáciojuk, hogy mi okozta a lezuhanást. és ehhez egy kamera kell . igaz ehhez vissza kell küldeni az adatot és ki kell értékelni valakinek
Tegyuk fel nincs kamera és csak érzékelők vannak amik adatokat küldenek , majd ugyan úgy becsapódik a talajba, nem fogják tudni mi miatt történt, mert ha nincs minden részén az ernyő anyagában szakadás érzékelő és minden máshol jól működött minden egyedül az ernyő anyaga volt gyenge. Akkor nem fogják tudni az okát a következőt is ugyan azzal az ernyővel küldik el. Ehhez is rengetek érzékelö kell , ami süly vezetékezés energia és programozás , vagyis bonyolultabbá teszi a rendszert. Ezt esetleg egyből ad visszajelzést a hiba okára, már ha a hiba olyan jellegú amit mérni lehet és be is van kötve valami érzékelövel.
Amit irtam az az elo kepre es hangra vonatkozik. Annak nincsen tudomanyos erteke. Eloben ugysem tudnak reagalni a 20perc folotti kesleltetesnek koszonhetoen.
Azert nem 6 honapot kell most se arra varni hogy a problemakat felfedezzek. A FullHD videokra lehet varni kell, de a meresi adatokat, es alacsonyabb felbontasu, navigaciohoz es problemamegoldashoz szukseges kepek hamar hazakerulnek.
itt nem a YT és a likolás miatt érdekel, de a tudományos része sokat fejlödne miatta. Most képzeld el, hogy ha mondjuk egy 6 hónapos küldetés alatt amit összegyűjt a rover, azért kell még évekig keringeni az orbiternek működőképes állapotban és biztositani az áramot, hogy haza tudja küldeni az adatokat. Ami után megint sok idő mig feldolgozzák és kiértékelik . Eközben ha minden jól megy már tervezik a következő küldetést. DE ha elöbb megkapják az adatokat akkor tudnak reagálni az esetleges problémákra ami már csak akkor derül ki amikor már nem lehet módosítani , vagy a következő küldetés halasztva lesz miatta , hogy kijavítsák a hibát.
Arról nem is beszélve, hogy egy sor olyan kísérletet nem tudnak most megcsinálni ami nagy adatot generálna .
Ha csak a fogadó adatsávot sikerülne 128 kbitre feltornászni már az egy jelentős ugrás lenne abba, hogy felgyorsuljanak a dolgok. Ha jol számoltam a mostani 10bit/s adatátvitellel 1mb adat közel 4 ora alatt jön le.
60 eve nem kuldozgettek HD kepeket haza, szoval azert volt fejlodes boven. Onmagahoz kepest fejlodott sokat, csak ahhoz kepest tunik elmaradottnak hogy mi kozben buszon streamelunk HD esemenyeket eloben. De ha megnezed, az 5G is jo reszben azert gyorsabb, mert kozelebb hoztak az adoallomasokat a vevokhoz. Mars eseten ez nem opcio, a tavolsag adott. Nagyobb energiaju adovevo sem trivialis, mert energia sem all sokkal tobb rendelkezesre mint par evtizeddel ezelott.
Egyebkent pedig amire kell arra eleg. A tudomanyos adatokat mind haza tudjak kuldeni. Es barmilyen mernoki project reszvevoje tudja, hogy ami nem elsodleges prioritas, az le lessz vagva vagy koltseg, vagy komplexitas miatt.
Csak kepzeld el a beszelgetest - Mennyibe fog ez kerulni? - 3 milliard $ - Oke, akkor nezzu meg min lehet sporolni. Mire valo ez a nagy antenna? - Youtube streameleshez, hogy tobb lajkot kapjon a landolasi video
Informatika és tudomány
ugratni lehet nem fog, de kb. ugyanannyi kütyü van benne)
