Musk pedig nem a Space X miatt lett gazdag, hanem a Tesla miatt.
A kulonbseg pedig Bezossal szemben az, hogy az Amazonnak kb 5-10x ekkora profit kellene ahhoz hogy a mai reszvenyarfolyam realisztikussa valjon. Viszont akarmennyire is monopol-szeru helyzetben van az amazon, ez egy nagyon arerzekeny iparag, szoval akarmennyit is terjeszkednek, a profitot nem nagyon lehet novelni... Es emiatt az Amazon reszvenyt nem olyan szivesen vesznek az emberek.
A Tesla sincs annyira mas helyzetben, viszont a Tesla lehetosegei megbecsulhetetlenek.
Továbbra sem lehetne megcsinálni, ha kell az első és a második fokozat az orbithoz (inkább kevés, mint elég, de legyen, ennyit megadhatunk), akkor pont egy teljes, feltöltött első és második fokozat kell a leo->lmo->leo sétáltatáshoz, mivel a kettő nagyjából azonos delta-v igénnyel bír, beleértve, hogy az első fokozat amint kiürült, azt eldobjuk, ám ekkor az nem igen fog visszatérni a földre.
Azt most mellékesen említve, hogy láthatóan a készítők vagy nem tudják, vagy a célközönségtől nem várták el, hogy tudják, egy ilyen létesítmény legnagyobb kihívásainak egyike a hűtés (az iss szép fehér nem napelemei, amik a hulladékhőt sugározzák szerteszét), és ezt egy ilyen csodás zárt szerkezetnél méginkább kihívás lenne kezelni, hiszen a térfogat/felület aránya sokkal rosszabb, márpedig a hőtermelést a térfogat adja (egyszerűsítve), míg a hűtést a felület.
A marsutazást meg teljesen hagyjuk, komoly kétsegeim vannak afelöl, hogy ennek sokszorosa alatt az elképzelhető.
egész észszerűnek és logikusnak tűnik Meg kompaktnak és ahogy emlitik is ezzel meg lehetne igy már csinálni a hold oda vissza majd föld orbiton maradva űrállomásként
"Ezüst szerszám"
Stimmelni latszik. 1,5 milliard dollar bevetel. Becsult koltseg erre az idoszakra 1,8 milliard. Ez becsult koltseg es mint ilyen lehet teves, de ha nullanak vesszuk a koltseget es a teljes masfel milliardra azt mondjuk, hogy tiszta profit, akkor is az amazon.com egy nagyon gyenge (2020 elotti) negyedevevel van pariban. A 2020-as amazon.com profit meg mar szimplan szurrealis.
Ez egyszerű, ha rakétákat lövöldözöl és azokból minden alkalommal médiahecket rendezel, akkor ismert leszel, ha meg kihordod a világnak a szart amit nem tudsz megvenni a bezárkózás miatt, akkor a kutya sem ismer, ám az előző nélkül megvagyunk, az utóbbi nélkül nem, ráadásul a bezos egyértelműen a működő terméket akarja eladni azéltal, hogy jó, musk meg bedobja hetente az ökörségét, és ha évente egy nem katasztrófa, akkor már jó, hiszen folyton jönnek az ötletei, amik mind sikerülnek, hiszen ami meghalt az előzőhéten, már senkit nem érdekel, a két és fél működőjét meg azóta is nyáladza a világ.
Szerintem magasan a Twitch hozza a legtöbbet nekik a Wev Services és saját hardver/termék eladások mellett.
Ize... nagyon felrehord az intuiciod. Ugy ertem, merhetetlenul.
A Twitch 2019-ben enyhen (parszaz millio $) veszteseges volt javulo kilatasokkal. A Covid is eleg nagyot lenditett rajtuk valoszinuleg, igy 2020-ban mar nyereseget termelhettek. Az Amazon kiskereskedelmi reszlege(ertsd a webaruhaz) csak 2020 3. negyedeveben 6,3 milliard $ profitot termelt.
Bezos, (nem Beson) olyan mint Sundar Pichai (Google CEO). Akkor áll a kamerák elé amikor kérdezik, elvan ő a kamerák mögött munkával, családdal. Nincs ezzel semmi baj. Nem mindenki vágyik a seggnyalásra. Így még talán van esélye nyugalomban elmenni boltba anélkül hogy percenként cseszegetné valaki :) Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.01.07. 18:23:46
nem azt mondtam, hogy nem csinál semmit, mert gondolom, hogy nem véletlenül lett annyi pénze. Csak azt mondom, ha megkérdezel bárkit az utcán, hogy ki a beson és ki a Musk, melyikre kapsz elöbb jó választ ? Illetve melyik fejleszt nyiltabban olyan dolgokat amik érdeklik az embereket és ezekről rendszeresen hallani a hirekben ?
Beson neve meg akkor merül csak fel amikor vált a feleségétől, meg amikor valeki épp megelözi vagy épp az elspő helysre kerül a leggazdagabbak listáján.
Nem néztem utána de valszeg a "rendelgetések" pont minimális hasznot termelnek a cégnek, hiszen USA-ban ingyenes, és a világ többi országában is nevetségesen olcsó (mármint lehet hogy neked drága az 1-5 ezer forint, de nekik semmi az a 10-20 dollár, főleg a többi szolgáltatás bevételéhez képest).
Szerintem magasan a Twitch hozza a legtöbbet nekik a Wev Services és saját hardver/termék eladások mellett. Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.01.07. 18:13:43
Twitch - ismerjük Amazon Studios - TV stúdió Amazon Games Studios - Játékfejlesztés Amazon Web Services - A világ legnépszerűbb szoftverfejlesztői környezete és eszköztára (EC2, IAM, Route 53, stb) Amazon Drive - Felhő adattárolás Amazon Video Direct - Video streaming platform Amazon Store / Prime Amazon Luna - Cloud gaming Amazon Go / Delivery / Fresh - Legmagasabb kapacitású és leghatékonyabb globális személyi szállítmányozási rendszer, önkiszolgáló és normál üzletek Amazon Business - szervíz, cégtámogatás Consumer electronics - Kindle, Echo, Tabletek, set-top box rendszerek, és egyéb hardverek készítése Amazon Music Amazon Wireless Amazon Alexa - intelligens asszisztens Amazon Local - asszem valami kuponos móka Amazon Smile - jótékonyság Amazon Publishing - könyvkiadó Amazon Cash/Top Up - aka Paypal Amazon Home Services - háztartási szolgáltatások (víz gáz, stb szerelés)
Továbbá több száz kisvállalkozás, brand. 810 ezer alkalmazott, 300 milliárd dolláros éves jövedelem. Ki is tolja jobban a szekeret? :D Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2021.01.07. 18:12:07
Amazon tulajként a covid alatt az otthon rendelgetéseknek köszönhetően Bezosnak is berobbant pedig a bevétel meglepett hogy pont most történt ez meg. Jah rakéta ügyileg nem tudom én eddig is a rosszabb versenyzőnek néztem, akkor még a többiek próbáltak egy objektívebb állásfoglalást adni róla meg hogy majd durva lehet később ő is, de igazából évente tart 1 prezentációt meg ilyen kis bojlerekkel ugrálgatnak és annyi, azért a Space X továbbra is sokkla izgalmasabb.
Musk jobban tolja a szekeret, több olyan dologgal foglalkozik egyszerre ami sikernek lehet nevezni és igy jobban megy a részvénye is. Beson, meg joformán nem is lehet hallani semmit rola, hogy mit csinál azon kivül, hogy a leggazdagabb ember. A blue originrol sem jönnek ugy azu infok, hogy hogy áll, a holdraszállásárol sem, azon kivül az amazonnál se nagyon látni, hogy mozgolodna valami.
Te a létra vagy rács elrendezésre gondolsz, vagyis, hogy A és a nem közvetlen szomszéd C modul között legalább két útvonal legyen. Igazad van, az ISS jelenlegi formájában kockázatos, hiszen a Destinity - Unity - Zarja tengely bármelyik tagjának lezárása lehetetlenné tenné a teljes állomás bejárását ( vagy végiglebegését, vagy ahogy ők nevezik :) ) Azt nem tudom, hogy modulok hőtágulása lehetővé tenné-e a létra vagy rács alakzatban történő csatlakozásokat, vagy hogy lehet-e olyan biztonságos dokkoló csatlakozást létrehozni, ami lehetővé tenné a sérült modul két dokkolójának leválasztását és a test kiemelését a dokkolási tengelyre merőlegesen, bár szerintem van ott annyi gógyé, hogy meg tudják valósítani.
A Unity pont az a központi elem amit kifogáésolsz, hogy nicns, az köti össza a többit, a két lakórészt (zarya az orosz oldalra és destiny az usa oldalra, amihez kapcsolódik az európai és japán modul is egy második elosztón keresztűl [harmony]), valamint a napelemszárnyak is a unityhez kapcsolódnak. Ennél csillagpontosabb nem lehetne, hacsak nem előre tudták volna hogy, kik, mikor és miylen modulokat akarnak felvinni, márpedig ezt nem tudták előre, 15 év legózás eredménye az állomás, amihez mindenki utólag barkácsolt mindent, amikor éppen volt rá pénze és ingere. Emellett az orosz oldal teljesen önellító, ha kell, míg az usa oldal nem vagy csak nagyon kis mértékben, azaz nekik nem volna értelme jobban kísérletezni erre.
Jelenleg igy néz ki a ISS. Itt hol van az a kompaktság és fugetlenség az egyes moduloknál, hogyha nem a hub hanem csak az egyik modul sérul, akkor csak az a modul menjen a levesbe és ne az összes hozzá kapcsolt is aminek semmi baja?
Én ilyenre gondoltam amikor csillagpontos elrendezést gondoltam. itt most lényegtelen, hogy 4-6 vagy több a kapcsolat a hubbal. A másik meg ha a modulok ugyan igy kapcsolódnak csak épp 90 fokkal elforgatva, hogy párhuzamosan álljanak egymással .
Figyu, az ISS pont így van felépítve ám. Most tekints el a napelemektől. Na meg attól, hogy a csillag az 6+ csatlakozós HUB. Itt 2-4 csatlakozósok vannak. És ha a hub sérül, akkor a hozzá kapcsolódó modulok "mehetnek a levesbe".
Tehát itt van a Zvezda, Zarja, Uniti (na ha ez a központ), Destiny, Harmony tengely a többi csillag alakban ehez csatlakozik. Utoljára szerkesztette: gafzhu, 2020.12.31. 09:54:27
A gond, hogy nem lenne olcsóbb, az ISS tömege 400 tonna, a Saturn V hasznos teher képessége leo-ra 120 tonna (volt), azaz 4 Saturn V kellene fent, hogy eltolja majd visszahozza az ISS-t, az mintegy 12 ezer tonna leo-n... És persze értem, hogy egy esetleg majd valamikor lesz bfs jobb arányt hoz, ám a lényegen nem változtat, az egész holdraszálló modul, ami elviszi a népeket hold körül, pár embert lerak és visszahoz, kevesebb, mint az iss maga, többszörösen.
Sajnos az űrutzás propblémája a hajtóanyag tömege még most is, 3000 tonna a saturn v az indulás előtt, ebből 45 tonna volt az apollo hasznos teher, amiből aztán kevesebb, mint 5 tonna tért vissza, és az apollo esetében tényleg minden ponton elhagytak mindent amit lehetett, hogy 10% legyen a visszahozott tömeg.
az tudom, hogy semmi olyan erőhatás nincs ami ezt okozhatná, csak a földi viszonyokhoz képest tűnik olyannak, hogy mindenfelé szétáll. De ha valami miatt meg kellene gyorsitani a teljes állomást akkor már más lenne a helyzet, hogy hogy viselkedne a gyorsulásra.
Attól, hogy moduláris még nem kötelezően lehet csak egymás után tenni a modulokat. amolyan sorosan kötve. Lehetne ugy is tenni a modulokat, hogy az oldalaikkal kapcsolódnak össze , vagy egy központi csillag hubra és arra kapcsolnák a modulokat.
Most ha valamelyik középső modulban történik probléma akkor az ketté választja az egész állomást nincs kerülőút vagy nem tudják leválasztani a modult anélkül, hogy ne esne szét az állomás. De egy ilyen csillagpontos elhelyezkedésnél könnyen leválasztható a sérült modul a többi bolygatása nélkül. És ha bővíteni kell az állomást egy újabb hub beiktatásával hozzá lehet illeszteni mint egy többsoros csillagmotornál.
És az egész építmény sokkal robusztusabb masszívabb lenne.
A hold körüli dologhoz, meg igen sok üzemanyag, de még mindig olcsóbb lenne felvinni pár modult és üzemanyagot mint kifejleszteni egy egészen uj űrhajót hozzá és megépíteni.
LEO->Hold orbit durván 4 km/s delta v, ezt kéne az egész állomással eljátszani, majd ismét visszafelé, az majdnem annyi, mint felvinni az egészet, azaz ez az állomás reptetés nagyjából annyi üzemanyagot igényelne az állomáson, mint amenyivel felvihetnél egy másikat. Nem véletlen, hogy a terv, az, hogy van a hold körül is egy állomás, mert akkor elég a kis ember és más hasznos terhet cipelő elemet reptetni oda (és vissza,) az állomás már helyben van.
A törékenység meg nem érdekes, amikor éppen nem tologatják, akkor nem igazán zavarja semmi, és a feljebb tologatást meg elég lassan teszik meg, bár ahogy írták is, ha megnézed érdemben egy lánc az egész szinte, csak a napelemek állnak ebből ki.
Az űrbe jutásnál a tömeg és a térfogat az "ellenség". Az űrben is elég kompakt az ISS, csak a napelemek nagyok, és pont lineárisan + csillag alakban van felépítve.
a kompaktot ugy értem, hogy a mostani modulokat egymás után meg ilyen elágazva füzik össze. miért nem egymáshoz oldalt összekapcsolodva vagy épp csillag alakban?
Csak ugy érdekesség ként érdekelne, hogy mi az oka hogy egy esetleges holdraszállást nem tudnak az ISS-el megcsinálni? Felküldhetnének egy hajtómü és egy leszállo egység modult mait hozzácsatlakoztatnak az ISS-hez és meginditanák a holhoz. Ott meg a leszállo egység leválik , majd visszadokkol ha a feladatot elvégezte és az ISS visszajön a földi pályára.
Elvileg minden más adott már ott is és azért kényelmesebb az ISS mint egy kapszulába zárva utazni .
A másik, meg, hogy miért nem kompaktabb kialakításúnak az ürbázisok, miért ilyen törékenyek tűnőnek építik?
Pontosan az egész koncepcio erre épül. Musk ugy szemléltette mint egy ejtöernyös ugrás ahol az ejtöernyös is a kezei lábai mozgatásával tartja stabilan magát és irányitja . hol növeli hol csökkenti a légellenállást. És ennek a valos tesztje, volt most, hogy bebizonyitsák, hogy a gyakorlatban is müködik ekkora rakétánál is. És ami még plusz ahogy irtam, hogy minden elektromos vezérlésú nincs hidraulika vagy pneumatika, villanymotor mozgatja a szárnyakat. Ezzek csökkentve a sujt és a hibaforrások lehetöségét. Jövöre eléggé felgyorsulnak majd az események. Jelenleg az SN17es verzioig vanank alkatrészek valamilyen szinten elkészitve és a boosternek is már majdnem a fele kész . Az SN9es már teljesen üsszerakva az SN10eshez már csak az orkupot kell feltenni.-
És dec30ig még 2 tesztidöszak van beutemezve . ami az SN9es nyomásprobája esetleg static fire tesztje lesz.
Konkrétan mindenki csak találgatott az élő közvetítés alatt nem csak ök, de a "híresebb" külföldiek is. mert nem mondta előre senki, hogy igy szabályozzák a magasságot, hogy egyenként leállítják a hajtóműveket. Annak fényében, hogy szabályozható a tolóeröjük, ezért számított arra mindenki, hogy mind a 3 végig működik majd a felfelé ágon.
Viszont azt már régen is lehetett tudni, hogy a szárnak aktív vezérlésűek. ez többször volt már említve, hogy ezért szereltek bele Tesla motort , mert nem hidraulikus hanem elektromos vezérlésű minden. És pont azért mozgathatók, hogy a pontos pozíciót és helyet el tudják vele érni. . nem volt semmi gond sem a merevségükkel.
Számomra ami furcsa, az a kondenzációs gázok kiáramlása és annak mennyisége . Felszállás elött még érthető, mert nincs felhasználás, de a repülés alatt elvileg sztem nem kellene ennyit kiereszteni, meg murán leáll a hajtómű, mivel egy közös tartályból táplálják mind a 3at . Meg az is furcsa számomra, hogy mindegyik gáz gyúlékony akkor hogy hogy nem kapott lángra miután a lángcsóvába is belement.
A Starship videót megnéztem tőlük, kíváncsi voltam mit mondanak. Lelkesedésben nincs hiány, de furcsa volt hallani tőlük, hogy szerintük a hajtóművek elromlottak.
Én felvételről néztem, de nekem az első gondolatom az volt amikor leállt az egyik hajtómű, hogy úgy látszik közeledünk a magassághoz és csökkenteni kell a sebességet és tetszett ahogy parkolópocizóba mozog a hajtómű, hogy a működöknek ne legyen útjába, aztán leállt a második és harmadik, majd szépen stabil pozícióban zuhant és megpróbált talpra állni de nem sikerült a lángszíneken és erősségen lehetett látni hogy valami nem oké, gyenge.
A vezérsíkok aktívan korrigálnak ? Én úgy éreztem, hogy mindjárt "leszakadnak" teljesen felhajlanak a rakéta testre, mert a merevítés nem sikerültek túl acélosra a teszt raksin, de a feladatukat ellátták. Utoljára szerkesztette: ximix, 2020.12.19. 14:15:40
Most találtam erre a csatornára. Biztosan nincs olyan jó mint az angolok, de sztem megérdemelnék a támogatást. Mindjárt belehallgatok kíváncsi vagyok milyen színvonalú de jó látni hogy fiatalok ezzel foglalkoznak.
A 2010-es évek számos viharja és hurrikánja miatt az építészek aggódtak a csillagvizsgáló statikája miatt.[5] 2017. szeptember 21-én a Maria hurrikán keltette erős szél miatt a 430 MHz-es radarrendszer áramellátó kábele elszakadt és a fő antennatányérra esett, ami miatt a 38 000 alumíniumpanelből 30 megsérült. Az Arecibo megfigyeléseinek többsége nem ezt az áramellátási tápvonalat használja, hanem a kupolában lévő vevőegységére hagyatkozik. Összességében a Maria által okozott kár minimális volt.[6][7][8][9]
2020. augusztus 10-én egy, a 900 tonnás vevőegységet tartó egyik főkábele elszakadt, aminek következtében egy 30 méteres lyuk keletkezett az antennatányéron.[10][11][10] A jelentések szerint a részleges összeomlásban senki sem sérült vagy sebesült meg. A létesítmény az Isaias trópusi vihar elvonultával újra kinyitott. Azt nem derítették ki, hogy a kábelszakadás a vihar vagy más ok miatt történt-e. Többek között károsodott a Gregory féle kupola 6–8 panelje, és megsérült a kupola eléréshez használt függőhíd. A létesítményt a kárelhárítás idejére bezárták.[12]
A National Science Foundation (NSF) a sérült kábel helyett másikat rendelt, de 2020. november 7-én, mielőtt az új kábelt a helyére tehették volna, egy másik, 9 centiméter átmérőjű főtartó kábel is elszakadt, ami darabokra törte az antennatányér egy részét.[13] A kábelt rendszeresen vizsgáló mérnökcsoport mellé megérkezett az Amerikai Hadsereg mérnökcsapata, megvizsgálták a megmaradt kábeleket, és arra a következtetésre jutottak, hogy ezen a ponton már nem lehet megjavítani a károsodást, mivel a többi kábel is érintett lehet, és a katasztrofális baleset elkerülése érdekében mindenképpen le kell szerelni a rádiótávcsövet, hogy a környékbeli épületek semmiképp se károsodjanak.[14] Az NSF 2020. november 19-én jelentette be, hogy leszerelik a vevőegységet, de előtte még meg kell határozni, mi ehhez a legbiztonságosabb módszer. Sean Jones, az NSF egyik tisztviselője szerint „Nem könnyű döntést hoznia az NSF-nek, de az emberek biztonsága az elsődleges prioritás.”[5][15]
Teljes összeomlás A katasztrofális balesetet elkerülni mégsem sikerült. 2020. december 1-én, helyi idő szerint reggel 7:55-kor, a délnyugati tartószerkezet váratlanul megsérült, és a 900 tonnás vevőegység a magasból az antennatányérba zuhant[16]. Személyi sérülés nem történt, de egyes hírforrások szerint ez a baleset az obszervatórium végleges megsemmisülését, és 57 éves fennállásának a végét jelenti[17]. "
Melyik videot nézted? Semennyire nem volt irányítva, és senki nem döntött a megsemmisítésről (akkor előtte lehet, levették volne a méregdrága felszerelést a lezuhant elemekről), egyedül az igaz, hogy nem volt rá pénz, és már korábban elszakad egy kötél, és emiatt nem volt használatban, mert annak helyreállítására sem volt zseton.
meg nem került pénz a karbantartására és elkezdett rozsdásodni, ez vezetett a kötél szakadáshoz. De ez már évekkel euelött volt. Az egyik kötél elszakadásánál a tányéron is lyukat ütött ezért elkezdték vizsgálni, hogy megmenthető e még A statikusok azt mondták, hogy már nem És ezután döntöttek a megsemmisítés mellett és a többi kötelet már irányítottan robbantották szét. Ahogy a videon is látni.
Ha jól rémlik volt egy földrengés ami elszakította az egyik tartósodronyt. Utána agyaltak vagy 3-4 hétig, h hogy lehetne biztonságosan megjavítani és jött még egy földrengés ami elszakított még egy sodronyt ugyanazon a tornyon. Aztán elfáradt a maradék. :(
Tehát a kérdésedre a válasz, hogy a sebesség határozza meg a hővédelem szükségességét. Felfele értelemszerűen nem megy olyan gyorsan hogy eléghessen, lefele meg szintén nem, mert a föld gravitációja intéz mindent. Nem tudom, de gondolom az űrsiklók azért pirultak meg mert nem volt mód a lelassításukra, ezért is kellett megfelelő szögben beérkezni a légkörbe. De majd kijavít valaki :)
Akkor tényleg ismerkedjünk egy kicsit az általános iskolai fizikával: Ha egy tárgyra nem hat erő, akkor az egyneletes mozgást végez (állandó sebesség.) Milyen erők hatnak a rakétára (kicsit egyszírűsítünk persze)? Tolóerő, gravitáció és légellenállás. Ebből az egyik a hajtómű leállásakor megszűnik, marad a másik kettő, amiből az egyik elenyésző a légkör csekély mivoltából adódóan, a másik pedig a mozgási energiát helyzetivé alakítja, amíg emelkedik a rakéta, majd vissza, amikor meg csökken, ám a helyzeti energia lineáris, a kinetikus pedig négyzetes, azaz sok magasságot kell változtatni, hogy a sebesség megváltozzon. Ráadásul ez utóbbi csak a sebsség függőleges részére vonatkozik, a maradékhoz nem nyúl a gravitáció. Innen következik, hogy a sebessége nemigen változhat meg, és szerencsére így is viselkedik, így nem kell a valóságot a kényelmes képeleteinkhez igazítani.
Te magad írtad le, hogy a leáll a rakétahajtómű. Abban a pillanatban, hogy leáll megszűnik az erőhatás, ami gyorsítaná -> tehát nem gyorsul tovább, hanem állandó sebességgel mozog (most a kis légellenállás miatti nagyon csekély lassulást ne nézzük). Newton I. törvénye.
Ugy látom, hogy nem teljesen egyről beszélünk, Amiról te irsz az hogy ha már nincs meghajtás és elérte a kijelölt páláyt akkor menyni idő mulva lassul le annyira ,hogy magasságot vesszen és emiatt egyre közelebb és közelebb kerül a szürübb klégkörbe ami a végén ahhoz, vezet hogy elég a légkörbe. ez amit irtál magasságtól függöen 5-25 év.
Én meg azt kérdeztem, hogy az mitól van, hogy a gyorsitó fokozat gyorsitja a rakétát 100km/h val másodpercenként, de abban a pillanatban ahogy megszünik ez a toloerő ott megáll a sebesség. tehát nem látni sem azt, hogy még mondjuk akár egy percig vagy egy orán keresztül is az a lendulet amit a rakéta toloereje okozott kitartana és lassabb ütemben de még nöne a sebesség, sem azt, hogy akár a légellenállás vagy bármi miatt elkezdene csükkenni.
nézd meg T+8:20 nál 164km magasságban amig meg a hajtómü addig pörög a sebességmérő ahogy lekapcsiol a hajtómü azonnal megáll a sebbesség
De az adatokon nem az látszik, hogy lefékeződik, hanem az , hogy abban a pillanatban ahogy megáll a hajtómö azon a sebességen stabilizálodik a sebessége, se nem gyorsul még egy darabig amig a lendulet tartana se nem csökken 1-2 km/h-t sem, ha lenne ott légkör ami lassitaná.
Mondom, nem par nap alatt. Az a legkor suruseg abban a magassagban eleg, hogy egy ido utan elegge lefekezze a a raketat, de nem fogsz emlitesre melto sebesseg csokkenest latni miatta azonnal. A videoban kesobb lathatod, ahogy maszik visszafele a sebesseg, de az sem a legellenallas miatt van, hanem mert emelkedik a palya(ami nagyabol ugyanaz a viselkedes, amit szimplan feldobott targyaknal lathatsz idelent a foldon.) Erdekesseg keppen: A LEO-n(2000km a teteje) levo muholdak elvart max deorbit(mi erre a normalis magyar kifejezes?) ideje 25 ev, vagyis ennyi ido utan mindenfele beavatkozas nelkul is vissza kell esniuk, es ennek is a legellenallas a legnagyobb resze. A Starlink muholdaknal(~550km) 5 ev a tervezett deorbit ido doglott muholdaknal, de normal ugymenet szerint sajat hajtomuvuket hasznaljak a lassitashoz, mikor lejar az idejuk es igy sokkal gyorsabban veguk van. Nem tudom, hol a magassag hatar, ahol mar nem szamolnak a legellenallassal, de a GSO-n(~4000km) mar biztos nem.
Remelem valaki kijavit, ha valami hulyeseget irtam az adatokban, de az elv nagyjabol ez.
Elsődlegesen a sebesség számít,a magasság közvetlen nem, ezután még nem mindegy,, hogy mekkore a felület, amivel érkezik (nagyobb felület esetén a felszíntől messzebb van a hőfront, így a testet közvetlen kevesebb hőenergia éri el), illetve a sebesség vesztés mértéke, ha lassan teszi ezt, akkor kevesebb energiát kell adott idő alatt leadni, kisebb melegedés, ezen kettő a hatalmas és pehely könnyű burkolat esetében jelentősen csökkenti a védelem mértékét.
A gyorsulás megszűntével meg meglepő módon nem gyorsul tovább a jármű, és jelentős légkör hiányában nem kezd el gyorsan lassulni sem.
Nincs koze a magassaghoz, a sebessegtol fugg. Ha megnezed, a booster 8000 km/h -nal valik le, es a legkorbe lepes elott meg tovabb fekez. A fairingnel nem tudom, mi az eljaras, de az is 9000 km/h-nal valik le. A visszatero egysegek korpalyarol jonnek, ami joval nagyobb sebesseget jelent.
De minél magasabban van annál gyorsabban kell mennie, igy összefügg a kettö-
*Ez nem teljesen igaz. Azon a magassagon meg bosegesen eleg suru a legkor, hogy meghajtas nelkul lefekezodjon es visszaessen, csak nem par nap alatt.
De az adatokon nem az látszik, hogy lefékeződik, hanem az , hogy abban a pillanatban ahogy megáll a hajtómö azon a sebességen stabilizálodik a sebessége, se nem gyorsul még egy darabig amig a lendulet tartana se nem csökken 1-2 km/h-t sem, ha lenne ott légkör ami lassitaná. meg ha lenne ott akkora légkör ami hatással lenne a rakétára akkor addig nem dobnák le az orkupot sem, mert a "menetszél " szétszakitaná a néhol elhelyezett vékony foliákat rajtuk.
Pár kérdésem azért lenne az inditásokkal kapcsolatban. arra nem igen találtam infót, hogy mekkkora magasságtol kell már hüvédelem vagy mikortol égnek el a visszatérő egységek a légkorbe és milyen magasság alatt nem.
Nincs koze a magassaghoz, a sebessegtol fugg. Ha megnezed, a booster 8000 km/h -nal valik le, es a legkorbe lepes elott meg tovabb fekez. A fairingnel nem tudom, mi az eljaras, de az is 9000 km/h-nal valik le. A visszatero egysegek korpalyarol jonnek, ami joval nagyobb sebesseget jelent.
Mert ugye itt a foldon ha megszunik a meghajtás akkor a légellenállás visszafogja a sebességét, de az ürben ?
A legellenalas nem visszafogja a sebesseget, hanem lassitja a dolgokat itt nalunk. Odakint nincs legellenalas(*), de hajtomu nelkul ettol meg nem fog gyorsulni.
*Ez nem teljesen igaz. Azon a magassagon meg bosegesen eleg suru a legkor, hogy meghajtas nelkul lefekezodjon es visszaessen, csak nem par nap alatt.
Pár kérdésem azért lenne az inditásokkal kapcsolatban. arra nem igen találtam infót, hogy mekkkora magasságtol kell már hüvédelem vagy mikortol égnek el a visszatérő egységek a légkorbe és milyen magasság alatt nem.
Mert itt is ahogy néztem az első fokozat kb 90-100km magasságban vált le, az orkup meg olyan 120km magasságnál- És az orrkupon semmi hóvédelem és semmi olyan anyag nincs ami ez ellen védene, föleg ,hogy a melső fele is szabaddá válik a láválléás után.
A space shuttle középső nagy tartálya is elégett a légkörben, de ha csak alacsony orbirta mentek akkor az se ment nagyon magasabbra mint most a falcon.
A másik meg amit még nem tudok, hogy figyeltem a sebességmérőt és amikor leállitották a második fokozaton is a hajtómüvet akkor megállt a sebbesség stabilizálódott, ami elötte kb mp enként növekedett 100km/h-val amig ment a hajtómü. Tehát ott ahol nincs légellenállás akkor mitol nem növekszik tovább a sebessége ha lenduletben volt ? Mert ugye itt a foldon ha megszunik a meghajtás akkor a légellenállás visszafogja a sebességét, de az ürben ?
Lássuk mennyi az annyi: Elfogadva a megadott értékeket, 225 méter 15 mp alatt állandó gyorsulással (a maradék 15 mp állandó lassulás a másik felében), s=v*t+(a*t*t)/2 innen 225=a*112,5 ->a=0,5 m/s, azaz huszad g, ami bár nem semmi, nem feltétlen érezhető. A normál liftek egyébként ennek két-hormszorosát tolják, így azt bizony már megérzed, az extrémebbek meg jóval efölött képesek, bár az már erősen kétséges, hogy van értelme.
Wow erre nem gondoltam volna, biztos nem lineárisan megy a dolog akkor hanem kiszámolják hogy hány emeletet akarsz menni és addig folyamatos a gyorsulás még azon határ alatt hogy érezhető lenne majd a közepén a dolognak már folyamatos a lassulás szintén azon határ alatt hogy érezhető lenne.
Két éve voltunk japánban a Skytreen. A 450 méter magas kilátóteremig kb 30 másodperc alatt ment fel a lift de úgy hogy SEMMIT sem éreztem. Itthon bármilyen liftben érezhető a gyorsulás, de ott semmi ilyen sem volt. Fogalmam sincs, hogyan csinálhatták+ hogy milyen gyorsan mehetett.
Amikor a gravitációs erő megegyezik a közegellenállással akkor áll meg a gyorsulás. Nincs konstans érték több változó is van. Zuhanhatsz 400-al is aerodinamikus ruhában éledre fordulva :) Utoljára szerkesztette: MerlinW, 2020.12.11. 18:38:29
Az SN9es meg fogta magát és ledőlt egy kicsit pihenni:
Egyedül a gyorsulás mértéke számít, ami a repülő esetében meglepően alacsony, míg a durvább lifteknél nem, hiszen nincs távolság (és így idő) gyorsulgatni. Meg persze a repülő esetében egy székben ülsz, míg a liftben állsz, netán cuccokkal a kezedben.
Igen kicsit stand up comedys, de pont ezért jó mert sokára is emlékeztem még rá és ilyen a jó ismeretterjesztő ami hosszú ideig emlékezetes marad.
A 190km/h-t azért érzem durvának mivel ha jól tudom az ember répből kiugorva nem is tud nagyon 200 valahány km/h-tól gyorsabban esni mivel a légellenállás ott egyenlítődik ki a gravitációval és nem nő tovább a sebesség bármit is csinál. Persze 100km-en nincs légellenállás az igaz ott aztán könnyen eshet ennyit.
Viszont kíváncsi vagyok milyen lehet, néha már egy modernebbecske liftben is úgy érzed hogy hűha és azok ilyen 3m/s-al működnek, elvileg a Hitachinak van valami durva 21m/s-el működő liftje jó lenne egyszer kipróbálni :D Érdekes mikor repülőn utaztam még a liftesnél is gyengébb volt a hatás, gondolom hogy számít az érzékelésben az előre fele mozgás is sokat.
Akit érdekel az nézze ezt a csatornát, napi összefoglaló a folyó munkákról és a tesztek alkalmával meg élő adás van.
Jó a siklos video , de egy kicsit bulvárosra sikeredett. mert ez a 190km/h ez attól is függ, hogy épp melyik szakaszában van a süllyedésnek , mert ha megnézed az általad is linkelt videot, a végső megközeliutésnél már egyáltalán nem érkezik gyorsabban mint egy rendes utas szállitó sót a kilebegtetéskor meg is tartja a magasságát, tehát képes annyi felhajtó erőt termelni a szárny, hogy a levegőbe tartsa a siklót.
A cikázást is azért kell csinálni, mert a nagy sebesség miatt akkora felhajtóerő van a szárnyakon, hogy nem tudnának süllyedni miatta, ezért kell a teljes törzzsel fékezni.
És ha belegondolsz, hogy 100km magasból az 50m/s(190km/h) süllyedés nem is olyan durva.
Érdemes megnézni. 190 km/h-val csökken a magassága basszus, nem ülnék olyan vitorlázó gépbe ami ezt tudja mert annak kb leszakadt egyik szárnya és zuhan :D Ha megnézed a videót mutatja hogy még egy repülőgép 3%ban közelíti meg a pályát a sikló csak 20° ban tudja.
Igen arra nem gondoltam hogy akkor több üzemanyag kéne ha előbb csinálná, de akkor a rakétamotorok megbízhatóságán kell dolgozni így is milyen sokat fejlődtek hihetetlen régen tényleg sokkal lazább volt a feladatuk egyszer full erőn kifújták magukból az üzemanyagot és jól van, most meg szabályozható tolóerő, VTOL, újraindítás, sok-sok küldetésre újrafelhasználhatóság, teljesen megváltozott a követelményrendszer.
Alig várom a következő tesztet jó tudni hogy akkor már január vége fele megtörténhet az alapján amit írsz.
A kettő teljesen különböző, az sikló az nem annyira zuhan úgy mint a kő, csak annyi különbség van a repülőhöz képest, hogy nincs meghajtása, tehát vitorlázógépnek tekinthető. DE a légkörbe érve a kormányfelületekkel, ugyan ugy irányítható és nem olyan nagyon hosszú kifutópálya kell neki, lévén 300km/h körüli a leszálló sebessége az egyedüli dolog ami miatt kell neki a hosszú kifutó az pont amiatt, mert nincs meghajtása és ha nem a megfelelően sikerül a belépési pont vagy csak a lassitási folyamata akkor legyen helye a pályán később is letenni a gépet ne csak a pálya elején.
A starship meg csak egy henger aminél csak a szárnyak funkciója, hogy a leszálló helyre manőverezzen, de ez elég arra, hogy hangsebesség alá lassítsa a belepő hajót. A leszállási folyamatnál meg nem feltétlen kell neki magasabban megcsinálni a bely flop manővert, mert onnantol, hogy függőlegesbe állt már csak is a hajtóművekre kell hagyatkoznia, hogy le lassítsak és visszaeresszék a földre, és ha magasabban kezdi meg a manővert annál több üzemanyagra van szügsége és annál tovább kell a hajtóműveket üzemeltetni.
A következő tesztre nem kell sokat várni, most eltakaritják a törmeléket és utána az SNN9es már teljesen össze szerelve ott van a csarnokban és már egészen az SN15 ös rakétáig készülnek különböző fázisban a rakéták.
És már van 2 tesztpad is tehát elvileg 2 indítást is tudnak csinálni, ha nem történik robbanás a landing padnál és csak el kell szállítani onnan az elöbbit.
Rendben, de ugye az űrsiklóról is láttam már bemutató filmet és annak eléggé repülőgép formája van abban megegyezhetünk igaz? Aztán az is kb úgy zuhan mint egy darab kő :D persze a sűrűbb légrétegek stb stb aztán már lehozza a szárny, de baromi hosszú kifutópálya kell mert attól a kis szárnytól is csak annyit várhatunk hogy irányítja a zuhanást egy repülés szerűbb valamibe :D Na a rakétánál meg eléggé airodinamikus a formája már magában is mert ha úgy nézed egy henger felület, persze a szárnyak megtörik és irányítják de maga a test elég keveset lassít a zuhanáson a tömeg viszonyokról annyit a sikló 78 tonna volt üresen 110 megpakolva szóval valahol a kettő között térhetett vissza, de lényegtelen is mert a Starship meg 120 üresen és 1200 a hajtóanyag súlya amit már jelentősen elhasznált, de ebből láthatjuk hogy már üresen is nehezebb mintt az űrsikló volt. Szerintem ha utasok is lennének rajta vagy csak értékes szállítmány sokkal előbb jönne függőlegesbe amivel elveszti ugyan a szárnyak játékát de nem csak egyetlen esélye van a korrigálásra.
Igen követtem a Falcont is, sőt még most is nézem az indításokat ha elkapom, de már egyértelműen a starship az izgalmasabb pillanatnyilag és nagyon drukkolok neki. Emlékszem pár hete még azon ment a vita hogy áh meg sem lehet ezt így építeni, pár rakétát elpukkantottak a tartály összeroppanás miatt, aztán a bojler ugrott egyet most viszont már rakétának is nézett ki. Nagyon izgalmas volt, következő teszt mikorra várható jövőre?
Ha jol ertem akkor a cel az hogy a munka minel nagyobb reszet vegezze az aerodinamika, es csak a minimalisat a hajtomu. Ez idealis esetben epp azt eredmenyezi amit vartunk, hogy "szarnyakkal repul" amig lehet, es csak a legszuksegesebb esetben, a legvegen mukodik a hajtomu.
A koncepcio ezzel a teszttel bizonyitva lett, most mar csak finomhangolni kell az automatikat. A Falcon 9 leszallasa is igy nezett ki, hogy kb jo volt, csak eldolt a raketa aprobb banalis pontatlansagok miatt, de ezeket javitottak, es azota 100%-osan mukodik.
Igen, végig ez volt a terv. Vízszintes ereszkedés miközben a szárnyakkal iránytják és stabilizálják aztán a végén „bellyflop” és landolás. Ahogy a Pares által idézett szöveg írja, az utolsó mozzanathoz kevés volt a nyomás a tankban.
Ez az első teszt volt és ilyenkor még egyáltalán nem azt tesztelik, hogy mi a legrosszabb scenario vagy nem a finomhangoláson van a hangsuly, mégcsak nem is az optimális legjobb esetre készülnek. Itt az volt a cél, hogy megnézzék, hogy egyáltalán az elképzelés müködik e a gyakorlatban is .
Minél tovább tart ez a teszt annál több adatuk lesz kideriteni, hol kell javitani a dolgokat. És ahhoz képest, hogy ez az első próbálkozás volt, szinte teljes siker, mert mind az emelkedés mind a visszatérés megtörtént , csak épp a végső ponton robbant szét a nagy sebességű landolás miatt. DE az látszott, hogy a raptor hajtómüvekkel voltak problémák, igy azok megbízhatóbb müködése után akár egybe is marad majd. DE igy is a teljes manöverről van már adatuk, nem kell addig kisérletezniuk vagy több inditás adatait összerakni mig minden részből összegyujtik az adatopkat és ez akár gyorsithat is a fejlesztésen.
Egyébként ebben a vízszintes pozícióban gondolják hogy ilyen alacsonyra érkezik meg reentrykor is? Mert oké nyilván csak teszt volt ez a legrosszabbat kell ilyenkor tesztelni (bár az a fejjel lefelé lenne) de durva volt hogy az utolsó pillanatba hozták függőlegesbe.
Informatika és tudomány
