Andrew McCarthy @AJamesMcCarthy This is the moment Mars peeked out from behind our moon after being hidden for an hour. This shot was captured using my largest telescope and a special high-speed camera. Seeing another planet rising on the horizon of our moon was such a surreal experience. twitter
Cifu még aktív? Nagyonrégen láttam.
Visszaért az orion
Még Musknak is van 1-2 hete , hogy fellöjje
James Webb - Titán:
Nagyon leegyszerusitve, a 28.000km/h szokesi sebesseg azt jelenti, hogy 27.999km/h eseten elvesziti az osszes sebesseget a fold gravitacioja miatt, tehat 0ra csokken, es szepen visszaesik a foldre. 28.001km/h eseten ugyanigy elveszit 28.000km/h-nyi sebesseget, viszont marad egy nagyon minimalis hogy tovabb tavolodjon a foldtol.
Innentol kezdve a kuldetes tervezoinek a dontese, hogy az uzemanyagon sporolnak, vagy gyorsan akarnak odaerni. Ez esetben ugy dontottek, hogy annyi extra uzemanyagot kap, hogy 5 nap alatt erjen oda, ahhoz pedig elegendo ez a sebesseg.
Így van. Ha lenne egy űrjármű, amely nem adagokban, hanem folyamatosan tudna energiát használni a haladásra (kvázi végtelenül, ergo nem kéne takarékoskodni), akkor számára értelmetlen lenne az adott kozmikus sebesség meghatározása, hiszen akár egy autó (állandó) sebességével is el tudna jutni a Holdra.
Pont azt próbáltam magyarázni, hogy nem kell. Nagyon trükkös tud lenni az orbitális mechanika. A hold sem tartja fent az első kozmikus sebességet. Mégsem esik a fejünkre. A kozmikus sebesség egy viszonyszám. Próbáld ki a Kerbal Space Program-t. Rengeteget lehet belőle tanulni.
csak ugyanahhoz érdemes bármit is számolni, és igen, az űr az a hely, ahol ahhoz, hogy messzebb menj, gyorsítasz, és cserébe lassabban fogsz haladni. (leo körpálya sebessége 6,8-7,7 km/s, geostat pályán 3,1 km/s) ahogy egyre messzebb mész a földtől, a földkörüli sebességed csökken, a napkörüli érdembennem változik (túl kicsi az eltérés, persze ott is érvénes, hogy messzebb kisebb, csak a távolságváltozás olyan elenyésző még egy föld-hold utazásnál is, hogy nem érdekes és egyébként is a földhöz vagy a holdhoz viszonyítasz.)
ezért mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitunk, mert egy körpályán mozog és minél nagyobb a sebesség annál nagyobb az átmérüje az orbitnak, az lehet, hogy ez a fajta átmérő növekedés vagyis távolodás a földtöl nem gyors, de az biztos, hogy a körpályán maradáshoz viszont fennt kell tartani a első kozmikus sebességes, mert az alatt visszaesik a tárgy a további sebesség novelés viszont nem tudom , hogy milyen arányba áll egymáshoz, tehát mondjuk 100km/h gyorsitást kell az ISS mondjuk 10 km/h sebeségu távolodásához a földtöl vagyis magasabb orbitra álláshoz.
Amikor egy 20 perces hajtómű használattal felgyorsították a hajót 17500 MPH-ról 22600-ra, akkor azt a plusz sebességre azért volt szükség, hogy kimásszon a föld gravitációs kutjából. Miközben ez a "felfelé mászás" tart folyamatosan csökken a sebessége, mivel a mozgási energiája egy része helyzetivé alakul. Ahogy távolodik a földhöz viszonyított sebesség folyamatosan csökkenni fog. Bőven 7 km/s alá. Ha nem találkozna ismét visszatérne abba a korábbi magasságba ahol a pályamódosítást végrehajtott, és még a sebességét is visszanyerné. Az első kozmikus sebesség nem azt jelenti, hogy folyamatosan legalább olyan sebességgel kell haladni egy égitesthez viszonyítva, hogy ne essünk vissza rá. A hold is csak ~1km/s kering a föld körül.
Mindezek ellenére az az 492 MPH az nekem is kevésnek tűnik, hacsak nem a földtől való távolodási sebessége van kijelezve.
pont ezt mondom, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyitjuk a sebességet, mert az urálomás is marha gyorsan megy, de az urhajos meg az urséta közbe az urállomáshoz képest zéro a sebessége a földhöz képest meg 28000km/h. Az is tiszta sor, hogy a gravitácio hat rá .
A sebesség valójában nagyon változó, az űreszközök sebességét leginkább a bolygók és a Nap gravitációja befolyásolja. Ahogy távolodik egy égitesttől, úgy folyamatosan veszít a sebességéből, ha nem indítod el megfelelő sebességgel végül teljesen elveszti a sebességét és visszazuhan, ugyanígy ha közeledik egy égitesthez gyorsuló sebességre tesz szert. Ahhoz hogy el tudjon szakadni a Föld gravitációjától 40271 km/h szükséges, amíg ezt nem éri el, addig a távolodó űreszköznek folyamatosan csökken a sebessége, hiszen a Föld gravitációja húzza vissza... Ez nem furcsa ha már láttál egy mágnest, csak itt a gravitáció a mágnes. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.20. 07:50:54
akkor ott valami gond van a kijelzlssel, mert mert ahhoz , hogy elhagyja a földet ahhoz minimum 7km /s vagyis 28000km/h kell, ennél csak több lehet , mert mi lassitaná le ha kijutott a légures térbe? és ez a sebesség a földi orbithoz kell
Köszönöm! Tényleg eléggé minimális. Meglepődtem a sebességen. 995 MPH. Valamiért én többre tippeltem volna. Bár igaz, hova rohanjon. :) Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.19. 15:44:34
Simán néznék videókat arról, ahogy egyre nagyobb lesz a Hold ahogyan közeledik feléje, stb... De például tényleg sehol nem lehet nyomonkövetni akár egy távolságot a Földtől, bármit.
Nem vitték túlzásba sem a telemetriát sem a fedélzeti kamerák képeit sajnos. :(
A legnagyobb baj, hogy manapság a technologiai dolgokat amikkel egy kicsit is oktató jellegu az nem menő vagy nem olyan érdekes. Sajnos a ki tud nagyobb hulye lenni az jobban megy. DE visszatérve az SLS-re, sztem azért nem lett akkora érdeklödés ,mert elég sokat csuszott a fellovés és nem hogy nöt volna a hype körülötte inkább minenki elvesztette az érdeklödését vagy ugy gondolta, hogy megint majd elhalasztják valami ok miatt vagy csak már el is felejtette, hogy mikor lesz a soron következő fellövési idő.
Egyébként én is azt csináltam, hogy reggel a telefonon nézutem a fellövést, remélem , hopgy a holdhoz érkezést is közvetitik, a 33 kamerábol csak tudnak majd valami értékelheto képet vagy videot kuldeni .
A Spacejunkie "tulajdonképpen" sráccal? Nagyon nem szeretem az a bagázst... Brrr, szörnyű volt. Viszont, kis sztori: én azt vettem észre, hogy mindenki az indítást nézi. Az volt a legnagyobb döbbent, amikor kérdeztem reggel a kőműveseket mi a frászkarikát néznek, és miért nem falaznak... Azt hittem szokásos erotikus szart néznek, ehelyett az SLS indítását... Na itt kész voltam. És aznap többször megütötte a fülemet, hogy erről beszélnek a boltban, meg buszon. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.11.18. 18:39:06
szerintem akkor sem. majd ha emberes küldetés indul,akkor talán eléri a média ingerküszöbét. bár a héten Balázsék szenteltek a dolognak egy órát a reggeli rádiós műsorban
Viszonylag alacsony szinten rezeg a média visszhangja. Gondolom, ha Holdközelbe ér akkor majd ez változik valamelyest. Ez azért mégis csak egy újabb mérföldkő. Utoljára szerkesztette: quatlander, 2022.11.18. 12:15:15
Elindult az Artemis 1 küldetés, és sikeresen elstartolt az SLS rakéta és terhe. Sok fejlesztés vár még rá, de a várakozásoknak megfelelően működik eddig minden.
akkor javaslok egy egyszerű kísérletett, amig magad is elvégzhetsz, fogj két ceruzát a kezedbe, rajzolj egy kört (nem kell nagyon precíznek lenni, bár érdemes, javasolt a második ceruzát minnél nagyobb távolságra tenni, ahogy lehetséges, akkor jobban látszik.)
Majd tedd fel az előző második ceruzát egy körző rajzoló felére, és végezd el ismét a kör megrajzolását (ismét, nagyobb táv jobbanszemléltet.)
A NASA mérései szerint a DART szonda becsapódása a korábbi 11 óra 55 percről 32 perccel csökkentette a Dimorphos aszteroida keringési idejét a páros nagyobb tagja, a Didymos körül.
Az első találat egy releváns oldalról, a google segítségével nagyon kimerítő választ ad, ha rákeresnél:
"A Hold tengelyforgási és Föld körüli keringésének periódusa pontosan megegyezik, ez az oka annak, hogy a Földről nézve mindig ugyanazt az oldalát látjuk.
Ezt a jelenséget kötött keringésnek, esetleg kötött tengelyforgásnak hívjuk. Az egymás körül keringő kiterjedt – azaz nem pontszerű – égitestek esetében mindig fellépnek gravitációs árapályerők, melyek a gravitációs és tehetetlenségi erők helyfüggése miatt lépnek fel (pl. a Hold Földhöz közelebbi oldalát nagyobb erővel vonzza a Föld, mint a közepét, vagy a túloldalát). Mindezek miatt a Hold felszínére ható eredő erő egy elnyúlt alakú felület mentén lesz állandó, ami kialakítja az ún. dagálypúpot. Visszahatásként ez természetesen létrejön a Föld felszínén is, és ez okozza a tengerjárást, a hat óránként váltakozó apály és dagály jelenségét. Az égitestek kezdetben gyors tengelyforgása miatt a dagálypúp hossztengelye nem pontosan a másik égitest középpontja felé mutat, ezért forgatónyomaték lép fel. Ez a forgással ellentétes irányban hat, azaz lassítja az égitestek rotációját. Elegendően hosszú idő alatt beáll az egyensúlyi helyzet, amikor a tengely körüli forgás periódusa megegyezik a keringéssel az egyik égitestre, a mi esetünkben a Holdra, így kötött tengelyforgás alakul ki. Még hosszabb idő alatt a Föld forgása is hozzá fog idomulni a Hold keringéséhez, amikor a két test szuperkötött keringésű lesz: azaz mindkét égitest mindig ugyanazt az oldalát fordítja a másik felé. Ilyen pl. a Pluto és legnagyobb holdja, a Charon.
Naprendszerünkben ez a jelenség egyáltalán nem ritka – többek közt például a Jupiter négy legnagyobb, úgynevezett Galilei-féle holdja is kötött keringést végez az óriásbolygó körül."
Mivel a kalapácsvető nem magyarázza meg azt, hogy a "Hold miért ugyanazt a felét mutatja nekünk", így nem jó analógia. Egészen más oka van a kalapács esetében, mint Föld-Hold rendszer esetében. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.10.11. 18:31:27
"...égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre."
Tehat, repvez osszefoglalanam: a kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Ellenben a fold es a hold kozott nincs bazi nagy kotel, a holdat senki nem festette feketere/pirosra, mint a golyot szoktak, ja es a Fold sem emlekeztet tulzottan egy kalapacsvetore egy dobokorben. Valamint meg tanultunk valami ujat a tanult emberekrol es a tokfejsegrol is.
akkor itt valami nagyon félre ment itt nálatok arrol amit én mondtam, egy szoval sem irtam azt , hogy a hold nem fordul , de nem a saját tengelye körül hanem a földhoz közel egy holdon kivüli forgástengely körül forog, saját tengelye körül csak imbolygo mozgást végez ahogy a video is szépen szemlélteti
ÉS igen azzal is tisztába vagyok, hogy a kalapács vetönél nem tömegvonzás van , csak arra akartam utalni, hogy ott is a vetövel egyutt forog ,de sose látod a távolabbi oldalát a golyonak, mert a kötél nem engedné, hogy a saját tengelye körül megforduljon.
A mellékelet videon is láthatod, hogy a sötét folt csak fel le imbolyok az egyenlitőkörül, de sose tunik el mert nem forog.
A telefonos hasonlatod is ezért sántit, mert ha igazad lenne akkor miközben körbe fordulok akozbe a telefon hátlapi kameráját is kellene látnom ha neked lenne igazad, de mivel a kezembe nem fordul meg ezért csak velem egyszerre tud körbe fordulni,de nem a telefon saját tengelye körül.
Nem találtak ki új fizikát. A golyó nincs gravitációs tömegvonzásban a kalapácsvetővel, hanem merev forgó mozgást végez, ezzel szemben két keringő égitest egymásra ható gravitációja miatt fellépő excentrikus anomália, vagy középanomália a kalapácsvetőnél nem lép fel, és az égitestek pályáknak meghatározásának az úgy nevezett kétest problémája nem alkalmazható a kalapácsvetőre. Ez nem új fizika, ez középiskolás fizika.
Ne ma', a TF-en feltalaltak valami ujfajta fizikat?! A kalapacsveto es a kalapacs teljesen jo analogia a Fold - Hold rendszerre. Meg a kozos tomegkozeppont korulotti keringest is remekul bemutatja.
Es Repvez, persze hogy a Hold forog sajat tengelye korul. Ha kepzeletben megprobalod kivenni a Folet a kepbol, akkor rogton meglatod. Alternativakent fogd a a telefonodat a kezedbe, indits egy video rogzitest, majd a kepernyovel folyamatosan magad fele fordulj korbe magadon.(A telefon folyamatosan ugyanazt az oldalat feled forditva kering korulotted.) Tekintsd meg a videot, amin lathato, hogy a telefonod korbefordult a tengelye korul: A szoba mind a negy sarkat lathadod a videon. Utoljára szerkesztette: Nagydög, 2022.10.11. 15:10:34
Ahogy a lenti videobol látszik, mozog a Hold és nem forog a saját tengelye körül, mintha egy kalapácsvetönl a kalapács sem fordul a tengelye kürül attól, hogy én forgok vele egyutt. .
De ez a jelen én a videoban szereplö animáciora gondoltam, hogy tul sok egybeesésnek kellett ahhoz egybeállnia ahhoz, hogy ez a szimulácio a valoshoz közelitsen.Az utközés után rövig idő alatt el keleltt érni ezt az egyensulyi állapotot, mert ha nem akkor vagy megindzult volna a lassu közeledés vagy távolodás a Földhöz/től. Az orbitális pályája és a tomege is szinte megegyezonek kellett lennie, ,mert ha ezek változtak akkor annak külsö hatásra kellett hogy bekövetkezzen.
A két égitestnek is közel azonos halmazállapotban kellett lennie mert ha az egyik puhább mint a másik akkor máris nem olvadnak egybe csakugy mintha tul rideg lett volna valamelyik. egy gyurma golyo és egy vasgolyó nem fog igy egybefolyni, csak ugy mint egy porcelán és egy vasgolyo sem, de két azonos tulajdonságu anyag már igen , mondjuk két aluminium golyo már képes lehet igy egymásba olvadni utközés hatására.
ahogy említették már lejjebb, a hold lasan változó felét mutatja, nem teljesen egyezik a két idő. egyben ahhoz, hogy állandón a föld felé nétzen egy oldalan (vagy közel), ahhoz forognia kell, pont minden holdhónapban egyszer megkerülni a földet, és ugyanezen idő alatt megfordulnia egyszer. (a nem pontosságot most ismét hagyjuk ki) azaz forog az, csak lassan, ám mennyi bőven elég, nem kevésbé a kezdeti szakaszban sokkal gyorsabb volt vélhetően, csak aztán beállt ez a mostani páros játék.
az összetevők terén meg nem is teljsen tiszta a probléma, melyik elemet nem leled a földön, ami a holdon megtlálható? Mert ha a tricium a kérdés, akkor az nincs magától ott, hanem folyamatosan létrejön a védtelen napsugárzás áldásos tevékenységeként.
A legtöbb ember nem ismeri a Hold librációt, mint jelenséget. A Hold valójában nem mindig ugyanazt felét mutatja felénk, csak majdnem.
Sok ember fejében úgy képzdőik le, hogy tökéles a szinkron a Hold és Föld forgása között. Ami nem igaz. Főleg, mert a távolság sem állandó a kettő között.
Számomra azért lenne pár kérdés, hogy jelenleg a hold mindig a föld felé fordul, mindig ugyan azt az oldalát látjuk. ha valoban igy alakult ki ahogy a videoban akkor elvileg forognia kellett ahhoz, hogy felvegye a gömb formát ahogy a föld is, ha forgott akkor mi állitotta meg a forgását? ha nem akkor mitöl lett gömb alaku? illetve a földön is minden anyagot meg kell , hogy találjunk ami a holdon van, mivel csak egy kis rész maradt a többi beépült a földbe a beléje csapodo bolygobol.
Olympus Mons wiki 600km átmérőjű az alapja és 22,5 km magas Utoljára szerkesztette: ximix, 2022.09.22. 21:27:23
How 2 astrophotographers teamed up to capture a stellar image of the moon npr.org
arról nem találtam infót, hogy hogyan készitette, mert a megapixel nem jelent semmit sem most, hogy egy mobilba is lesz máűr 200megapixeles camera, attol még nem lesz ilyen kép vele készitve.
Más. LAssan az Artemis is kilovésre kerül és a starship is közelit az elsö fellövéshez is.
Azzal kapcsolatban ismét csak azt tudom elmondani, hogy lassan 1 éve volt az utolso suborbital fellovés és ha jol emlékszem 3-4 fellövés volt abbol az utolso élte tul ugy ahogy a landolást. Azután nem értettem, hogy miért maradt abba a tesztelés , mert attól , hogy most a orbital fellovésre készülnek a suborbital padrol még lehetett volna fellöni még legalább 1-2 hajot, addig, hogy ténylegesen minden hiba nélkül vissza tudjon szállni a helyére,még akor is ha csak ideiglenes fix lábakat szereltek volna rá a tervezési változtatások miatt. Mivel az az egy sikeres leszállás nem hinném, hogy minden apro problémát megtaláltak és kiküszöböltek és már nem lett volna szukség a többi teszte, hogy most egybol mehet az orbit. Füleg, hogy az is sok változást szemvedett.
A S15ös volt az utolso amit suborbitra fellöttek a 16ost már nem azt szét is szedték, most már a 24esnt akarják fellöni ,de már a 25ös is szinte teljesen kész és 27ig különbözö fázisokban vannak, ahogy a buszterek tekintetében is, a 4essel akartak kezdeni, most már a 7est tervezik felloni, de a 8as is már kész és még további részek is kész vannak.
ezért mondom, hogy valami nincs összehangolva, mert vagy a tervezés a tul gyors vagy az épités , és mire elérnének odáig, hogy tesztelhessenek valamit élöbe már okafogyottá válik, mert uj tervek vannak amihez ugy gyártmány is kellene. Igy meg csak csüszik az egész mert adig addig finomitgatnak amig nem lesz belöle semmi sem elkészitve és élöbe letesztelve.
Two years ago, I teamed up with a fellow redditor to try and take the most ridiculous moon shot we could come up with. Today, we proudly introduce our newest collaboration, a 174 megapixel look at our cosmic companion. Zoom in to check it out! reddit https://i.redd.it/zm4nfgq29yi91.jpg
Pár napja már úgy volt, hogy a ship20 az mégsem fog repülni, megy a displayre, a booster 4 meg kuka. Most épp a booster 6 és a ship 24 a jelölt az orbit-tesztre, ráadásul már a raptor2-motorokkal. De hogy hol és mikor az kérdőjeles az említett FAA engedély miatt. A másik részre: el tudok képzelni olyan útitervet, hogy ha a majd elkészülő floridai indítóálláson bizonyítani tudják a rendszer életképességét és biztonságosságát, akkor már nem lesz akadálya az engedélyeknek texasban sem. A floridai platformot úgyis meg kellett volna építeni előbb-utóbb, most ezzel csak előbbre hozták az építést. A lényeg, hogy egyik építkezés nem zárja ki a másikat, sőt, simán lehet hogy az előre lefektetett tervet követik. Persze mindez csak ilyen okoskodás a kerítésen kívülről. Tulajdonképpen a témával foglalkozó bloggerek is abból próbálnak következtetni, ami kívülről látszik.
egy kicsit visszakanyarodva a SpaceX-hez és a Spaceshipre. Egy kicsit most megint értetlenül álok a folyamatok elött amik zajlanak ott. Annak ellenére, hogy folyamatosan készülnek az eszközök, az aktiv tesztelés megszunt ha a cryo nyomásprobákat nem számoljuk. A gyártó soron már a ship 25 darabjai készülnek és a booster9 é, mikozben a ship 20 és a booster 4 fellövése és hajtömü tesztjei sem történtek még meg. A ship 15 óta nem volt mégcsak 10 km-es fellövés sem, mintha az olyan tökéletesen sikerült volna, hogy azt nem lehetne ujra tesztelni, hogy több adat legyen vagy pontositani a szoftvert és a folyamatot a flipmanövert a késöbbiekhez, még ugy is ,ha ehhez lábakra lenne szükség a shipre , erre ott van a ship 15 ami már repült egyszer és a ship 16 is ami még nem de elkészült és félretették.
Aztán ott van az orbital teszt amit már tavaly novemberben meg akartak csinálni, de ahhoz meg még a torony sem volt elkészitve, azóta meg kiderült, hoyg az FAA sem adta még meg az engedélyt és jó ha ebben az évben sikerül nekik, de már azt is megirták, hogy ez az orbitalis teszt sem a ship 20as és booster4es párossal lesz, tehát megint lesz egy cucc amit fél éven keresztül teszteltek és mégsem lesz belöle semmi , pedig ez is tudna sok uj adattal szolgálni azokhoz a fejlesztésekhez amik a következüben kellenek és leget olyan hibára is rájönnének ami a már elkészült hajokra is hatással lenne és emiatt kukázni vagy modositani kellene öket.
Aztán ott van , hogy eddig ugy volt hogy a starbase lesz az egész föhadiszállása és ott fog minden kiépülni meg egy marsi probaváros szerüség. Erre most meg cape Canaveral-ban kezdenek felhuzni egy uj kilövő tornyot és gyártósort, mert ott már az FAA engedéllyel nem lenne gond. Szóval akkor most mégis hol lesz az egész fejlesztése, mert ha starbasen csinálják a hajokat akkor azokat fel kell vinni floridába, ha meg floridába költöznek akkor minek fejlesztik még most is a starbase-t?
Szóval most nem látom azt a fajta folyamatot ami a shipnél a 10km-es fellövésekig látszott, hogy ez és ez követi egymást ami a következö lépéshez kell.
össteállt a JW teleszkop tükre márcsak a finomhangolás van hátra, hogy élesebb és érzékenyebb legyen a kép, de a tükrök már egypontba mitatnak .
Tekintve hogy ezek az urtavcsovek nem forognak (ellentetben a foldfelszinhez rogzitett tavcsovekkel), ilyenre nincs szukseg ott. Ha egyszer rairanyitod egy csillagra, akkor elvben ott marad.
Nem tudom, hogy a Hubble-t meg a Webb-et pontosan hogyan vezérlik, de a földön "amatőr" távcsövekkel a következő: kell egy equatorialis mechanika, melynek a raktatengelyét az északi pólusra állítjuk (ennek pontosításával szépen el lehet bíbbelődni egy darabig), ha e körül a Föld forgási sebességével szinron forgatjuk a mechanika többi részét a távcsővel, akkor aránylag pontosan követi a csillagokat. Hosszú záridejű felvételhez csillagkövetéssel (külön vezetőtávcső, kamera, elektronika/számítógép) lehet pontosítani a mechanika forgását. Na meg aztán jöhet az utófeldolgozás, mely az "elcsúszott" (sőt, a mechanika szándékosan is eltolja őket pár pixellel, mert jobb lesz a minőség a végső feldolgozásnál) képeket is összefésüli, javítja. Aztán lesznek belőle ilyen "amatőr" felvételek: https://apod.nasa.gov/apod/astropix.html?
Mit értesz nagyon pontos precíz beállításon? A tükröt kell nagyon pontos-precízen beállítani, hogy egy tükörként működjön. Mert amúgy külön mozgatható darabokból van.
A peldadban a nap koruli keringes ideje, es a sajat tengely koruli forgas ideje megegyezik, ezert a teleszkop mindig a keringes kozeppontjaval ellentetes iranyba nez. A valosagban viszont semmifele ilyen szabaly nincs. Ha egyszer raallitjak egy csillagra, akkor az a csillagon marad a tehetetlenseg miatt, a keringestol fuggetlenul. A gond csak az lesz, hogy par havonta kikerul a hovedo pajzsanak a takarasabol, szoval fel evente mas celpontot kell keresnie hogy ne a nap iranyaba kelljen fotoznia. Persze egyebkent sem terveztek 12 honapos expozicios idovel, szoval ez csak elvi limitacio.
A bicikli és világítótorony túl közel van ahhoz, hogy különböző szögből készült képek ne mást mutassanak. A képstabilizálás és a tárgykövetés a csillagászati megfigyelések esetében a már említett giroszkópok és lendkerekek végzik. Sőt még a boltban kapható csillagászati távcsöveknek is ugyanolyan sebességgel kell forogniuk, mint a Föld forgása, hogy az égitestek ne húzzanak csíkot a felvételen (erre van az óramű). A JWST esetében a megfigyelések során az X- és Y-tengely dőlésszögét folyamatosan állítja a helyzetszabályozó rendszer, a már említett giroszkópok segítségével, és ezért a vizsgált égterület nem fog bemozdulni, mert lekövetik a mozgását. Az meg nem számít, hogy körpályán van, mert nem fogja más "oldalát" mutatni ilyen távolságból.
Próbáld ki: helyez egy kamerát egy teherautó állványára, kezd el exponálni az éjszakai égboltot, és vezess egyenes vonalban, egyenletes úton. Ha az út teljesen sík, a fénykép továbbra is éles lesz - mert a mozgása egyáltalán nem számít, a csillagok olyan távol vannak, hogy az ég ugyanúgy néz ki, akár egy helyen, akár 100 km-re van. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.15. 09:44:19
Tudsz esetleg példát vagy leirást, hogy ez akkor hogy is müködik, mert akkor miért is olyan fontos ez a nagyon preciz beállitás a teleszkopnál ha nem is annyira számit ekkora távolságnál ha bemozdul?
tegyél egy fényképezőgépet egy bicikli kerékre ugy hogy a fényképező giroszkoppal mindig egy adogg pontba mondjuk egy nagyon messzi törönyra fokuszál és forgasd meg a kereket. az a fél méter forgásban lévő kamera a 10-20km-re lévő toronyról ugyan ugy nem fog éles képet csinálni pedig elég messze van . DE akár egy astrofotora is mondhatnám, hogy a holdat akarod vagy a sarkcsillagot ugyan igy lefotózni, és már egy 10mpes záridőnél is ha nem igazitod a föld mozgásáshoz a kamerát már homályos lesz és egy csik lesz a pontszerü csillag.
" célra tartják akkor is ha ugy vesszuk , hogy egyszer az egyik másszor a másik oldalát látná ugyan annak a tárgynak ha 3 honapig készül egy kép és közbe is elmozdul."
Olyan távolságról van szó, hogy nem mozdul el. Mindig ugyanabba az irányba néz, nem számít ekkora távolságból, semmit. Nem lesz "oldala". Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2022.02.14. 19:44:58
félreértetek, nem ugy értem, hogy nem oldották meg vagy nem lehet hanem azt , hogy hogyan csinálják hogy lesz stabil kép. Az L2 körül 6 honap alatt tesz meg egy kört a két ellentétes oldal között meg van több mint 250000km tehát mégha stabilan is a célra tartják akkor is ha ugy vesszuk , hogy egyszer az egyik másszor a másik oldalát látná ugyan annak a tárgynak ha 3 honapig készül egy kép és közbe is elmozdul. Ha meg ugyan azon a ponton akarnak stabil képet csinálni akkor mindig 6 honapot kell várniuk, hogy ugyan oda a helyre visszaérjen és és mikron pontossággal visszaállni és ugyan anyni iseig késziteni egy ujabb felvételt. DE mivel 6 honap alatt a nap körül is forod azért, pont az ellentétes oldalán lenne az a cillag amirol elöször készitett képet, tehát egy ujabb fél évet kell várnia , hogy visszaforduljon arra a csillagra.
Vagy hogy lesz ez megoldva ?
Az osszes urtavcso kering a nap es a fold korul, a JWST sem mas ebben. Sot a Hubble-hoz kepest meg lassabban is kering a fold korul (L2 korul), szoval kevesebbet kell korrigalni. Szoval ezt a problemat mar regen megoldottak.
Egyebkent ha egyszer raallitod egy celpontra, idealis esetben tokeletes stabilitassal, akkor a tehetetlenseg miatt az a celponton is marad. A keringes nem fogja megforgatni. A gravitacio nem general forgatonyomatekot. Hosszabb tavon ugyan az arapaly hatas miatti surlodas kovetkezteben kotott tengelyforgasuva valik, de ez nagysagrendekkel lassabban tortenik mint a fotok keszitese.
Vezetőtávcsövet is használhatnak mint a Föld-szinten a követés pontosításához. A Föld többször fordul meg a tengelye körül, mint a nap körül, mégis lehet akár több hónap különbséggel gyűjteni az expo.-kat az adott objektumról.
Addig rendben van, hogy célontartják giroszkoppal, de a JW teleszkopnak 230000km-es orbitja van az L2 körül és még a nap körül is, ezeket a mozgásokat hogy köszöbölik ki, hogy ne mozduljon be a kép amikor több napig is eltarthat egy egy kép készitése?
Stabil pont nincs, giroszkópokkal és/vagy lendkerekekkel oldják meg a célratartást az űrtávcsőkénél. A JWST esetében egy újfajta rendszert használnak, ami egy félgömb rezonátor giroszkópot (HRG). Aminek az "újdonsága", hogy nem tartalmaznak mechanikus alakrészeket, így nem ez lesz a gyenge pontja a megfigyeléseknek, mint pl.: a Kepler esetében, ami a meghibásodás után már nem tudott célon maradni (így a K2 meghosszabbított küldetés egészen más célokat határoztak meg). A pozicionálást meg vezető csillagokkal végzik.
Még a kalibrálás folyik. Csak azért elgondolkodtam, ha ennyire pontos és kis eltéréssel csináltak mindent, hogy éles legyen a kép akkor azt hogy oldják, meg, hogy stabilan egy pontba nézzen ? Mert ahogy néztem, az L2es pontban nem fixen áll hanem egy pont körül kering és még a nap körül is, szoval ha orákba vagy napokba telik neki egy kép elkészitése, hogy minél több fény érkezzen a tükörre akkor azt , hogy oldják meg, hogy ne mozduljon be a kép és ne legyen homályos vagy hogy áll vissza ugyan arra a pontra ? gyanitom a beépitett pozicionálo rakétákkal nem lehet ilyen pontosságot elérni , de még talán a léptető motorokkal sem, ha a tükröket moszgatják.
egyetlen esetet tudok elképzelni , de ahhoz, még évtizedekre vagyunk , hogy megvalosuljon. Csak ugy, ha egy föld körüli urraktár lenne , uza és rakomány vegyesen és a földröl napi 3 fellövéssel vinné fel a cuccokat és a mars föld között meg ingajáratok lennének amik nem szálnak le sehol csak megpakolják öket az urraktárban és a marsnál meg kidobják egy leszálloegységgel vagy akár ott is egy külön tárolo bázis még az urben.
Sehogy, szép mese az egész, ha heti egy indításig eljut akkor már nagyon szép, ám az csak egy lépés a sok-sok lépés közül, ami viszont nem hangzik elég jól. Tényleg azt képzeli, hogy egyetlen eszköz fog naponta háromszor repülni, és akkor be lehet dobni a többet viszünk fel, mint eddig valaha, a realitást meg nem szükséges behozni.
és hogy gondoltad a leosztást , hogy kijöjjön a 3 fellövés/ nap /év ? meg az ujrahasznositási fordulás időt?
Az a jo ebben, hogy nem egybol kell 1000 fos Mars-bazist epiteni, hanem inkrementailisan. Ez pedig egy elvi maximum, ami azt mutatja, hogy akar egy nagyobb Mars-koloniat is fenn tudnank tartani sokkal kevesebb penzbol mint amit pl haboruzasra koltunk.
De nyilvan 1 hajoval kell kezdeni, es minden egyes inkrementalis lepes az elozo lepes eredmenyenek a fuggvenye. A lenyeg hogy ha a Starship ugy mukodik ahogy igeri, akkor nem a raketa es a fellovesi kapacitas lesz a szuk keresztmetszet.
Szép tervek és számok , de egy kicsit én jobban belegondoltam a számok mögé. Tehát addig rendben is van, hoyg a matek az kijön amit bemutatott a felvihető felszereléseket illetöen, De. Egyrészt, hova mit is akar enynit vinni? mert ha 3x naponta 1 éven keresztül számolta a felvihető menyniséget, az azt jelenti, hogy feltehetően föld körüli pályáyra , mert egy hajonak annyira van üzemanyaga.
Ha a marsi missiora akar ennyit felvinni, akkor ott már máshogy alakulnak a számok. Mert napi 3 fellövésből az egyiknek utántankolo tanker feladata lenne amivel az elözöleg fellött hajót utántölti, hogy elindulhasson a mars felé. a napi 3. fellövés megint lehet hasznos teher, de akkor várnia kell egy napot , hogy a következő tanker utántöltse. igy 2 naponta ismétlödne egy ciklus, tehát máris megfelezödött a hasznos teher mennyisége mert a másik fele csak tanker feladat.
A következő amit nem emlitett, hogy napi 3 fellövéssel évente az 1000 hajót jelent. a mars elérése 6 de inkább 9 honap a jobbik esetben. A megérkezés után kipakolni kell és valahogy utántölteni a visszautra. A vissza ut szintén 9 honap, tehát also hangon 2 év mire az első hajó visszaér ,hogy ujra lehessen hasznositani mégegy fellövésre.
A visszauton üresen jön vissza, mert nincs ott semmi ami megpakolja. igy ha folyamatosan akarja küldeni a hajókat akkor közel 2000 hajó lesz fellöve mire az első visszatérne , hogy ujra mehessen, vagy csak 1000, de akkor a következő évben meg egysem A hasznos fellövések száma igy máris csak a negyede mint amit bemutatott a prezentácioban.
Azt meg még senki nem mondta, hogy ha még sikerül is minden hajót elinditania marsra, akkor hogyan is fogják kipakolni és felépiteni a dolgokat ott, mert ha napi 3 hajó indul utnak akkor elvileg napi 3 hajó is érkezik meg a marsra, mindegyik 100tonnás rakománnyal.
Ha emberek lesznek az elö körbe küldve akkor hol fognak megszállni mig felépul a bázis, ha meg csak a bázis elemeit küldik oda akkor ki fogja vagy mi felépiteni kipakolni ugy, hogy azonnal költözhető legyen mire megérkeznek az első emberek ?
Ha meg ottmaradnak a csillaghajók, mint lakoegységek arra az idöre akkor meg nem beszélhetunk ujrahasználható urhajókról, mert akkor évekik csak folyamatos gyártás lesz ahelyett, hogy ujra fel lehessen löni bármelyiket is ami megjárta már az utat.
Nem javítani, csak kiegészíteni próbáltam, amit írtál. Egyébként rosszul is írtam úgyhogy pontosítom: a négyes booster áll ott összeszerelve, az fog felmenni az első teszttel, aztán az óceánba(ha minden a tervek szerint megy). Az ötös tényleg parklópálya, valszeg kiállítási tárgy lesz belőle a kihagyott shipek, meg a hopper mellett. A hatost viszont már kettes raptorokkal fogják szerelni. Peace!;)
naponta megnézem az összefoglalot, hogy mi törtét ott , ugyhogy képbe vagyok vele és nem azt mondtam, hogy smemit nem történt csak azt , hogy ahhoz hogy azt hirdették, hogy az első orbit novemberben meglesz ahhoz képest amit azóta megcsináltak azt mutatja, hogy ténylegesen meg tervben sem volt , hogy tavaly de még talán idén tavasszal is megtörténne az első fellövés.
Annyi minden hiányzott a kilövö toronyrol is ami nem csak az elkapáshoz, de a fellövéshez is muszáj lett volna, hogy igy visszanézve lehetlen lett volna az akkori fellövés.
ÉS ajjoz , hogy ez megtörténjen, még legalább 2-3 hét kell , hogy az állványon összereszelt állapotban is, dolgozzanak és telszteljék az egész rakétát mielött feelllövik. 1-2 statikus vagy nyomásproba még ott is lesz lelötte feltehetőleg. meg a vezérlö felületek és rakéták tesztelése is.
ÉS igen az engedélyekre is várni kellett amit ha jol tudom januárba meglesz.
Ha jol tudom akkor engedelyre is varniuk kell, mert egy foldkoruli repteteshez es iranyitott zuhanashoz Hawaii mellett a hatosagok aldasa is szukseges.
De nem vagyok teljesen up to date, hogy meg mindig arra varnak, vagy mar megkaptak es mason dolgoznak.
Informatika és tudomány
