"hegesztését az oroszok megoldották, arról, hogy tûzveszélyes lenne egy fém, még nem halottam"
Nem egy fém tûzveszélyes, hanem több. Pld nátrium , kálium , magnézium ezek tûz és robbanásveszélyesek is.A fémek többsége igen finom eloszlásban szintén tûzveszélyesek. A vas finom szemcsézetben a levegõbe szórva szikrázva ég, pusztán az oxigénmolekulákkal való ütközéstõl meggyullad, ezt a vasat úgy hívják "pirofóros vas".
A titán hegesztése valóban megoldott, mint ahogy a sajtolásos megmunkálkása is (korábban csak a vegytiszta titánt tudták mechanikusan megmunkálni, mert a legkisebb szennyezés (az ötvözõ anyag is ennek számít)igen rideggé tette. persze mindez nem egyszerû és olcsó dolog. Viszont van atitánnak egy igen kellemetlen tulajdonsága: a terhelés (önsúly) alatt maradandó alakváltozást szenved. Ennek egyik tipikus példája, hogy a becsukott ajtót egy idõ után nem lehet kinyitni, ill. ha nem csukják be, az alakváltozás miatt ez egy idõ után nem is lehetséges. Szóval a titán néhány pozitív tulajdonsága mellett elég sok negatívummal is rendelkezik, ezért nem terjedt el széleskörûen, és nem csak az ára miatt!
A magnézium és a nátrium is fém ( ha jól emlékszem az ált isk kémiára.. a Mg igencsak tûzveszélyes..) Nem beszélve a "míniumporos" alufóliába csomagolt kis házipetárdákról..
Attól, hogy van rá megoldás, még nem jelenti azt, hogy ugyanolyan könnyen megoldható a hegesztés, mint az acél esetében. A fémek tûzveszélyeségérõl pedig hogy-hogy nem hallotál? Az ûrsikló szilárd hajtóanyagú gyorsítórakétájában is aluminium(por) az üzemanyag. A titán ugyanabba a tûzveszélyességi osztályba tartozik ilyen téren, mint az aluminium.
Az oroszok újabb hajói, a 971-es típus (NATO: Akula) acélból készül, mivel a titánnal rengeteg probléma van (pl. nehéz hegeszteni, tûzveszélyesebb, stb.).
Az amcsiknak tudtommal 300-350m a 100% biztonság, az oroszoknak meg 1000m, ugyanis õk titánt használnak, míg az amcsik emberi áron a titánt nem tudják nagy mennyiségben beszerezni. (100% import az USA titán felhasználása tudtommal)
az 1960as években 650 méteren roppant össze egy amerikai nukleáris tengeralattjáró, napjainkban ugytudom 500 méteren nyugodtan tudnak cirkálni
A cikk második részében erre is választ kapsz kicsit részletesebben (ha sikerül végre befejeznem ;)), de a K-19 (658-as típus, a NATO jelölése: Hotel I.) biztonságos merülési mélysége 240-250 méter körüli.
Lajikus vagyok, napokban neztem meg a K-19 c. filmet es eszembe jutott az a kerdes, hogy mennyi a plafon amilyen melyre letudnak a tengeralattjarok menni?
Egyszerû: Az összes harcolni vágyó politikust és embert el kell vinni a Déli sarkra, aztán ott kinyírhatják egymást. Mennyivel egyszerûbb lenne ezután az élet
Azok az aknák nem a víz felszín közelében lebegnek? hiszen ha lesüllyed több száz méter mélyre, mi aktiválja?
Ahogy a mondás is szól: teve van egypupú... Vannak a tengerfenékre telepített aknák. Aktiválhatja õket az elhaladó hajó mágneses mezeje (mágneses gyújtó), a hajó tömege által keltett hidrodinamikai nyomás (hdrodinamikai gyújtó), a hajócsavar által keltett zaj (akusztikus gyújtó), stb. Sõt, vannak kifejezetten tengeralattjárók ellen készített torpedóaknák, amelyek a tenger fenekén pihennek, és ha egy felettük elhaladó tengeralattjárót észlelnek, akkor elindítanak függõlegesen fölfele egy torpedót. Csúnya trükk....:)
Az aknakereséshez nem kell ezerméter hatótávolságú szonár..
Hát pedig nem árt, lévén adódhat olyan helyzet, hogy egy adott tengerszakaszt nem lehet elõre aknamentesíteni, ezért ilyenkor a támadó hajóraj élére egy aknaszedõ áll, mely kifejezetten a tengert és a tengerfeneket pásztázza aktív szonárjával. Ha aknagyanus eszközt talál, akkor vagy megsemmisíti egy mélységi bombával, vagy más irányba vezeti tovább a hajórajt.
de ez is a haditechnika miatt van, tehát tök felesleges
infrahanggal szét lehet tépni mármilyen élõlény testét. Na most gondolj bele, a tengeri emlõsök saját szonárral látnak a tengerben. ha az õ vevõkészülékükbe 100X jel jön be, mint amennyit el tud viselni, minimum, hogy megvakul és megsüketül, végül kivetõdik a tengerpartra és elpusztul..vagy már a tengerben agyvérzést kap..
Azok az aknák nem a víz felszín közelében lebegnek? hiszen ha lesüllyed több száz méter mélyre, mi aktiválja? Az aknakereséshez nem kell ezerméter hatótávolságú szonár..de ez is a haditechnika miatt van, tehát tök felesleges
hangtol nem lehet meghalni - beszakad a dobhártyád, ami ugyan kurvafájdalmas, vérzik, az egyensúlyérzékednek se tesz jót, de NEM halálos.
2.: Én úgy tudom, nem csak a hangerõ, de a frekvencia is számít. A különbözõ hõmérsékleti rétegek a tengerben bizonyos esetekben tükörként mûködnek a hangok számára, így lehetõség van "messzebb" látni, illetve adott esetben átlátni a hõrétegen.
2.a.: A tengerfeneket pásztázó ocenográfiai szonárok is több (tíz) km-es hatótávolsággal rendelkeznek...
4.: Az LFAS (illetve az azt takaró SURTASS LFA) rendszer az 1980-as évek végétõl rendszerben volt, 2002-ben egyeztek meg a környezetvédõk és a haditengerészet, hogy beszüntetik a használatát.
5.: Tévedés. Az tengerfenékre telepített aknákat is aktív szonárral keresik az aknakeresõ hajók.
1. Mindig kettõn áll a vásár. A bálnák is a szonárokra mérgesek, nem az USA-ra.
2. Többféle szonár létezik. Minnél hangosabb annál tovább terjed. Egy halászhajót nem érdekli, hogy 50km-re vannak halak, ezek rövid-távú(halk) szonárokat használnak, amik nem károsak semmi vízi emlõsre.
3. A bálnák és delfinek elpusztulnak 150-155Db hangszintektõl.(minél közelebb annál nagyobb a veszély) Ilyen hangos szonárokat csak a hadászatban használnak, hiszen ott az igazán fontos hogy messzebb lássunk, mint az ellenség.
4. Legújabb feljesztés a LFAS (Low Frequency Active Sonar, Alacsony Hullámhosszú Aktív Szonár) ami halk tengeralattjárókat akár 100km-en belül érzékeli. Ez erõseb mint bármi amit jelenleg használnak, 240Db-s hangereje megfelel 3 megawatt hang-energiának. A technológia bírósági perek miatt nem került alkalmazásba.
5. Minden katonai szonár csak tengeralattjárót keres. Kizárólag a tengeralattjárók miatt használnak nagy teljesítményû szonárokat.
Gondolkozni-való: - Milyen hangos lehet egy olyan hang amit lehet 100km-re is hallani? - Milyen érzés lehet meghallani egy olyan hangot amitõl meghalsz?
Elég szomorú...
Miért csak az Egyesült Államokban gondolkodik mindenki??? A világon vagy félszáz államnak van komolyabb tengeralattjáró-elhárító flottája, ahol az aktív szonár általánosan használt eszköz. Mindenki az USA-ra céloz, holott az õ szemszögükbõl roppant egyszerû a helyzet: önkényesen miért mondjanak le a tengeralattjáró-felderítés talán legálltalánosabban használt eszközérõl? A többi ország aligha fog önként és dalolva hasonlóan cselekedni...
Az aktív szonár egyébként elég sûrûn használt dolog, a komolyabb halászhajók fedélzetén teljesen megszokott látvány, ahogy a tengerkutatók, roncsvadászok, stb. is mindennaposan használják ezeket...
Az rendben van, hogy nem a tengeralattjárók pusztítják a tengeri emlõsöket, de a hadihajók igen... Szóval ez a modern katonásdi tökre felesleges a kutatásaival együtt.. Ugyan kik háborúznának egymással??? Amerikának úgysincs ellenfele sem katonailag, sem gazdaságilag... Gondolja-e valaki, hogy a maradék Vörös Hadsereg átkel a Bering-szoroson, és megtámadja Észak Amerikát???
Ez OFF, de ha sikerül a Hitler elleni merénylet, utána pedig a nyugati hatalmak hajlandók fegyverszünetet kötni Németországgal... vagy akár leteszik a fegyvert a nyugat elõtt, és beengedik az angol-amerikai csapatokat megszállónak, az oroszok elkerülése végett... valszeg mi is jobban jártunk volna, fél Európával együtt. Persze, ez csak a "mi lett volna, ha" felesleges boncolgatása.
Az egész vízalatti háborúnak semmi értelme. Lehet neki értelmet adni, de gyakorlati értelme nincs. Harcolnak is még azon kívül hogy összeütköznek egymással?
Ez elég érdekes felfogás, szerinted uccu neki törjön ki minél több háború, hogy "végre" harcolhassanak? ;)
Arról miért nem ír valaki egy cikket hogy hány bálna és delfin halt meg az utóbbi évtizedekben tengeralattjárók radarhullámai miatt?
A tengeralattjárók meglehetõsen keveset használják az aktív szonárjaikat, lévén felfedi a poziciójukat, inkább a felszini hadihajók és a tengeralattjáró-elhárító repülõgépek/helikopterek használnak folyamatosan adó aktív szonárt. A passzív szonár pedig ugye semmiféle hangot nem ad ki... Szóval a felvetésed itt kicsit félrecsúszott, ugyanis a tengeralattjárók éppen hogy ilyen téren talán a legkevésbé érintettek.
A cikk jól van összeállítva, Miklós szépen összegyûjtötted az adatokat. Szerintem egy igazán jó cikkben vagy egyfajta dualitás, ami bemutatja az érme mindkét oldalát.
Az egész vízalatti háborúnak semmi értelme. Lehet neki értelmet adni, de gyakorlati értelme nincs. Harcolnak is még azon kívül hogy összeütköznek egymással?
Arról miért nem ír valaki egy cikket hogy hány bálna és delfin halt meg az utóbbi évtizedekben tengeralattjárók radarhullámai miatt? Manapság 150-155 decibelles hanghullámokat bocsájtanak ki a tengeralatti szonárok. Az amerikai haditengerészet állítja hogy 180dB is biztonságos, annak ellenére hogy saját búvárjaik is sérültek már meg ennyitõl. (130dB még a levegõben is fájdalmas) Az utóbbi évtizedek bálna és delfin-boncolásain kiderült, hogy nagyon sok agyvérzésben, fülvérzésben és szemvérzésben halt meg!!!
Szóval, kérdezem: Mi értelme van annak, hogy tele vannak az óceánok egymást keresõ tengeralattjárókkal? Minek tengeralattjáró, ha háború híján, csak bálnákat gyilkolunk velük? Hatalmas pénzek mozognak hogy halkabbak legyenek, meg gyorsabbak...ez bizony számít...az miért nem, hogy átszakad a bálnák agya, mert "békeidõben" célpontokat keresünk?
UI: Nem akarok rendbontó lenni, engem is érdekelnek a technikai dolgok, de azok nincsenek veszélyben, viszont a bolygó amelyen élünk igen.
Kár??? Talán szerencsére. Milyen világ lenne most, ha Hitler nyert volna? Hogy lehet ekkora hülyeséget leírni?
A viz alatt nem lesz bazis. Ott az ufok vannak. Vagy te nem lattad a "The Abyss" cimu filmet? :)))))
Srácok nem addok 10 évet és megépûl elsõ vizalatti katonai bázis ha csak már nem létezik és nem tudunk róla. Viz alatt minden meg van ami élet kõrülményekhez szükséges. Bár ha enyire fokozódik a tenger szenyezés lassan ott is meg szünnik az éllet.
a silent hunter 3-ban sem engedik, hogy kihajózzak a késõn elkészült modellel, mert a tonnaháború onnantól egyértelmûvé válna. Állítólag olyan "grafitos" burkolata volt, hogy a romboló ping-je kicsit lecsúszott róla. Ez nem hivatalos hír, de ha igaz, akkor adott egy biztonságosabb érzést a legénységnek. Köztudott, hogy a ping a hideg víz és a mélység arányában téved akár métereket is. Nos ha még el is "csúszik", akkor a mélységi aknák kellõ távolságban pukkannak ahhoz, hogy ne okozzonak kárt. Szerettem volna kipróbálni szimulátorba, de a silent hunter sorozat még nem engette meg
Nem, a Kursk a nyugati repülõgép hordozó kötelékek ellen kifejlesztett vadász tengeralattjáró hajóosztály tagja volt, a Tájfun osztály ellenben rakétahordozó.
Ha kérhetem, ne sajnálkozzunk már azon, hogy a nácik nem tudtak eléggé sebesen fegyvert gyártani, és evvel elodázni a vereségüket.
Minden egyes háborúval töltött nap milliók számára jelentett mérhetetlen szenvedést, és tízezreknek hozott borzalmas halált.
Bár amint látom szerencsére ötlethiányban nem szenvedsz;))),lehetne egy cikk a jövõben várható úgymond "nem konvencionális" fegyverekrõl,pl:lézerek (és egyéb "energiafegyverek",ûrfegyverek (rakétavédelmi program),robotvezérelt fegyverek stb.....És ismét gratula!..
Érdekes téma,csak sajnos nem sok infót találni róla általában.....Grat Cifu!Ez ismét jó lett!...
hálistennek ennek a cikknek a neve ...tengeralattjárói I. remélem lesz még II meg III is, mert ez végre érdekes téma és ahogy elnézem nem csak engem érdekel
Nekem meg volt régen egy szép tengeralattjárós könyvem, csak eltûnt már jópár éve :(, abban nem volt szó az orosz elnevezésekrõl (nem csoda, egy volt NATO tiszt írta), és így a Nato megnevezések maradtak meg bennem ;)
Nem egészen errõl van szó. A 941-es típus elnevezése az oroszoknál 'Akula' (vagyis "Cápa" oroszul), a NATO eredetileg a latin ábc betüit használta megjelölésre (Alfa, Bravo, Charlie, stb.), de miután kifogytam a betükbõl, az akkori legújabb szovjet vadásztengeralattjáró típust, a 971-est 'Akula' elnevezéssel illeték (a 971-es orosz elnevezése pedig pl. Barsz ill. Szcsuka-B). Szóval az oroszoknál az 'Akula' a 941, a NATO-nál pedig a 971. Én sem véletlenül használom itt inkább a típusszámos elnevezést, mert ezekbõl az elnevezésekbõl mindig csak keverés van... :)
Nem csak méretbeli külömbség van az Oscar és Typhoon osztály között, míg a Typhoon 24 függõlegesen elhelyezett ballasztikus rakétát hordoz, addig az Oscar(I) 8 (4+4, a torony mellett egy sorban elhelyezkedõ) döntött indítóálványú "hagyományosabb" rakétát hordoz. (Az Oscar II-re inincs adatom, de gondolom hasonló a helyzet, típuson belül nem szoktak radikálisan változtatni.)
A következõ cikk címe a jelen állás szerint a "Jövõ harctere" lesz. ;) Hogy utána mi jön? Na ez más jó kérdés... ha nagyon ötlethiányban fogok szenvedni, majd legfeljebb segítséget kérek tõletek, olvasóktól. ;)
némá tényleg!!! Mi lessz következö cikk ha ezt a tengeralattjárosat befejezed??? "Komunikácio az ellenség földjén-Katonai zsebrádiók" "a jövö Walkie-talkie-jei" najo okos szemzögböl nézve van itt még mit irni....
Szépeknek szépek, csak ne kelljen õket rendeltetésszerûen (csatában) használni. Egyébként a Kurszk se olyan pici... 154 méter hosszú, 18,2 méter sugarú (a ruszki megalománia)... Ez sem férne be a kádba.
Valóigaz, Godefroy-nak ment a #23-as. Maxima Mea Culpa...
Elcímezted a választ. :) Nekem a jobb oldali kéne itthonra a kádba játszani. Csodálatosak ezek a gépek. Mennyi munka lehet bennük, mire elkészültek ilyen nagynak...
Az a Typhoon iszonyat nagy! Lehet, hogy estére elõásom a jó öreg Sub Command-ot... 170-172 méter hosszú, és 23-23,3 m sugarú. Szép kis megtermett jószág. További infók itt: http://www.fas.org/nuke/guide/russia/slbm/941.htm
Az a Typhoon iszonyat nagy! Lehet, hogy estére elõásom a jó öreg Sub Command-ot...
Szvsz ha teheted, próbáld ki alkalomadtán a Dangerous Waters-t, talán nem olyan szép, mint az SH3, de tengeralattjáró-mániában szenvedõknek kötelezõ darab. ;)
Egyébként sokat gondolkoztam, hogy mi lett volna a rakétahordozó tengeralattjárókkal egy atomháború esetén.. Addig tiszta, hogy kilõtték volna a rakétáikat, de utána?
Saját tippem (szigorúan cinikusan): Túlélõtábor a déli-sarkon, dél-amerikában vagy afrikában, függõen a nukleáris szennyezettségtõl. Aztán a szovjet és a NATO tengeralattjárók személyzete majd együtt teázhatnak, és megvitatthatják milyen szörnyû is ez az új világ... :)
De amelyik elkészült, azt letesztelték , a parancsnoka kapott egy parancsot, hogy térjen vissza, és adja meg magát, és senkit nem támadhat meg, õ hazafelé tartva találkozott egy csatahajóval, vítz alatt 500 méterre megközelítette, és fél órán keresztül követte! A csatahajó nem vette észre!!! Simán kilõhette volna, persze nem tette, de a teszt sikerült
Egyébként sokat gondolkoztam, hogy mi lett volna a rakétahordozó tengeralattjárókkal egy atomháború esetén.. Addig tiszta, hogy kilõtték volna a rakétáikat, de utána? Pár hónapot el tudtak volna hajókázni, de utána??
Tényleg jó kis cikk volt... Az a Typhoon iszonyat nagy! Lehet, hogy estére elõásom a jó öreg Sub Command-ot...
Hát igen a német a XXI. -es hajóosztály :( Mestermunka volt!!! Kár, hogy nem készült el idõben :(