LoL ez a cikk. Microsoft jelenti be az XBOX-ot, de Mac-en futtatják a progikat.
"A 2.4-es P4 gyorsabban váltott taskot mint a 3500+-os amd."
Elõször is, mit nevezel itt "taszkváltásnak"? Eredeti értelemben ez az egy idõben a memóriában lévõ és aktívan futó alkalmazások (ill. azok threadjei, ha több van) közötti váltások, másodpercenként akár több ezerszer, így látszarta egy idõben futnak. (Ez az OS által vezérelt multitasking...) A kettõ közötti váltás órajelciklusokban mérhetõ... A HT ezt hardveres úton helyettesíti, legalábbis két tast/thread esetén.
Namost, a P4-nek jóval hosszabbak a pipeline-jai, mint az Athlonoknak (és talán egyéb okokból kifolyólag is), így alapból itt lassabb a szoftveres taszkváltás. (Lásd tesztek.) Ezt viszont szépen kompenzálja a HT (már amelyik P4-ben van), így újra egálba kerülnek. (Lásd tesztek.) De még ha nem így lenne, és az Athlonhoz képest is lenne gyorsulás, a 3500+-os AMD egyszerûan annyival gyorsabb, mint a 2.4-es P4 (nem Hz-ben), hogy az nem számítana...
A swap-fájlal bejött egy olyan értelme is a kifejezésnek, hogy ha nem fér be a memóriába több program egyszerre, akkor ki-be kell swappolni részeket, vagy az egészet (program és/vagy adatterületet), és ez eléggé lassítja a dolgokat. Lassú vinyóval, adatátvitellel fõleg...
De lehet, hogy nem is a "tasztváltással" van itt a baj.
"Fõleg akkor látszik ha nem üresjáratban vannak a taskok (pl. explorer), hanem keményen használják az erõforrásokat (pl. másolás / tömörítés közben gamelsz)."
Hát még jó, hogy csak akkor, ha aktívan futnak, de az, hogy fõleg vinyót igénybe vevõ dolgokról van szó, azt erõsíti, hogy itt vinyó gond van...
"A HT-s intel pikpak vált a kettõ között, az amd meg sokszor "homokórázik"."
A homokórázás tipikusan olyan jelenség, ami sokszor akkor jön elõ, ha a rendszer egy perifériára várakozik. Ez lehet swappolás is, vagy egyszerûen csak írás/olvasás egy program által (de ebben az esetben inkább csak ha valami nem klappol teljesen).
(Persze olyankor is lehet homokóra, ha egy program nagyon dolgozik valamin, mégpedig úgy, hogy közben nem válaszol az OS standard üzeneteire [persze nem veszi el a teljes vezérlést, mert itt már nem kooperatív multitaskingról beszélünk], de ilyenkor csak akkor vált a pointer [pl.] homokórára, ha az alkalmazás ablaka az aktív, és felette van a pointer. De ebben az esetben mindegy, hogy milyen proci van alatta.)
Próbáld ki, mi van, nem nem vinyó-hozzáférõs programokat futtatsz, hanem valami számítási feladatot. (Amik egyúttal együtt be is férnek a memóriába.)
És ellenõrízd le, hogy az UltraDMA be van-e kapcsolva... :) (Vagy tegyél fel újabb IDE drivert.)
Mellesleg köszi a bizalmat a G5 nevében, de sajnos még az sem olyan jó, hogy 48 DVD-t játszon le egy idõben. :P
(Ja, az tulajdonképpen elsõsorban nem is erõdemonstráció volt, nem is volt fullra kioptimizált a kód, hanem a feladat-kiosztási rendszert demonstrálták, amit a felügyelõ szoftver végez, azaz, hogy milyen könnyû leprogramozni egy felhasználónak pl. egy ilyen alkalmazást, mert az elõzõvel nem neki kell foglalkoznia.)
Ó, és még vitatkozik is tovább, amikor dunsztja sincs róla, hogy mirõl beszél...
Figyu, akkor értelmezd is az ott leírtakat! A "multi-tasking workload" nem arról szól, hogy az egyik program kiswappolódik, és a másik meg be! Azok ezáltal nem is futnak egy idõben! Amirõl szó van, az az az eset, amikor több taszk/thread egy idõben fut. (Egy taszk több thread-bõl is állhat, ez a különbség a kettõ között.)
Hyper-Threading Technology also delivers faster response times for multi-tasking workload environments. - Ezt nem én mondom, hanem az intel. Gondolom ezzel nincs mit vitatkozni. :)
Ja, és - reagálva az elejére is - nem csak IPC-je, hanem az "utasítás, számítási mûvelet/fogyasztás, hõtermelés"-e is. Lásd Cell... Amúgy a Xenonban (x360 CPU) is erõsen G5-szerû magok vannak, és mégis megy 3.2GHz-en (asztalon biztos tudna többet is), tehát a Mac-es G5 (max. kb. 2GHz, vagy még kevesebb) nem a csúcs, amit a PPC tud.
Juj. Tudod most milyen butaságot mondtál? A HT nem azt gyorsítja, milyen gyorsan szed elõ egy programot a swapból a Windows. Hanem a másodpercenként sokszor lezajló thread-váltásokat. Nálad valami vinyó gond van, vagy ilyesmi. (Nemrég is bénázott itt valaki ezzel, erre kiderült, hogy nem ment az ultraDMA... )
Kösz, tudom, hogy viszonyuljak az órajelhez. (Nem véletlenül van AMD-m.) De egy jobb architektúrának akár sokkal jobb lehet az IPC-je. Pl. a Pentium M még jobb, mint az AMD. (Bár nem mindenben.)
Mi az hogy senki sem látta? És a Cell erõdemonstráció a 48 mpeg-2 movieval, amit egyszerre futtatott 1080i felbontáson, az neked smafu? Ezt próbálnád meg a prociddal, ott füstölne el, vagy a Getaway demot. Nem ártana kivenni a fejedet a csõbõl.
Ja, csak ez a jobb technológia (bemondásra ugye, mert még senki se látta) nem annyival jobb mint egyesek szeretnék elképzelni, azt is meg kell említeni. Akár hasonlóan "tényszerû" dolgokkal, amik segítenek rádöbbenni már a kérdésfeltevés komolytalanságára is. :)
Nekem nem nagyon kellett teszt, mert saját szememmel láttam az eredményt. 2.4-es P4-rõl váltottam a64 3500+-ra, ami jó proci ugyan, játékra (és sok egyébre) pláne jobb mint az intel, de multitasknál látványosan lassabb. A 2.4-es P4 gyorsabban váltott taskot mint a 3500+-os amd. Fõleg akkor látszik ha nem üresjáratban vannak a taskok (pl. explorer), hanem keményen használják az erõforrásokat (pl. másolás / tömörítés közben gamelsz). A HT-s intel pikpak vált a kettõ között, az amd meg sokszor "homokórázik".
Az amd is alacsonyabb frekin hozza ugyanaz mint az intel, cserébe kisebb frekin ütközik az órajel növelés fizikai korlátaiba. Ezért is felesleges hasonlítgatni melyik mit tud azonos órajelen, mert a másik meg nem tudja azt az órajelet, amit a jobban "pazarló" proci meg igen. Az órajelet nem úgy kell felfogni mint egy abszolút mérõeszközt, hanem mint a proci egyik paraméterét, akárcsak a cachet, fsb-t.
Ez így rossz megközelítés, a GPU csak egyes renderelési feladatokban gyorsak, de más területen is szükség van az általános matematikai teljesítményre, ami a Cell-nek van. Mellesleg inkább a fogyasztás miatt lettek lecserélve. Amúgy a Gateway demó megmutatja, mire képes akár egy Cell is...
OK, de a G5 alacsonyabb órajelen hozza, amit akár egy AMD is magasabbon. Csak nem tudták ezen órajel fölé vinni, így a végén nem lett gyorsabb. (Csak VMX-ben, mert az 128 bites, miközben - úgy emlékszem - az SSE-k 64, vagy valami ilyesmi.)
Az AMD-s X2-n rendererekben megvan a 90%. És az Inteles HT nem ugyanaz, mint a PPC-s "2-way HE SMT". (A fontosabb egységek meg vannak duplázva a prociban.)
Csodálkozom azon, amit a Photoshopról írsz, amiket láttam teszteket, ott a VMX-et (AltiVec) használó filterek elég szépen lenyomták a PC-s változatot. Mac-es ismerõsök is dícsérték.
Xboxos lol, bár a microsofttól már semmin sem lepõdök meg.
:DDDD
szánalmas gigalol :DDD
persze, ez így van, de ezt a sok tudatlan úgy fogja fel, hogy mindenben 35x gyorsabb lesz, tehát ha mittudomén PC-n megy valami 10 FPS-sel, akkor... Pedig NEM!
Mondjuk lehet, hogy nem kell képkockánként mindent átadni/visszakapni. Elvégre van ott 128MB memória is. (Meg ugye itt a poligon egy háromszög volt. De adott esetben lehet egyben is kezelni, stb.)
De. Tudod, fejlõdik a technika... (Csak nem egyenletesen. Illeve, nem mindegy, hogy 25 éve fektették le valaminek az alapjait, és akkor sem túl jól, vagy új és alaposabban átgondolt.) Egy mai csúcs Athlon64 meg kb. 100x gyorsabb (számítási teljesítményben), mint egy 233MHz-es P1, pedig csak 10x magasabb az órajele.
Persze most a Cell-nél nem mindenre igaz a 35x-ös teljesítmény, csak matematikai számítási teljesítményben (lebegõpontos és egész is). Egy olyan program, ami nem ilyesmit csinál, csak össze-vissza "ugrándozik" (pl. valamiféle adatbázikkezelés, összetett kiértékelések, stb.) már más eset. Bár abban sem lenne olyan rossz, mint egyesek hiszik, mivel egyrészt a PPC G5-szerû mag önmagában sem olyan rossz, másrészt az SPE-k ugyanúgy kaphatnak ebben is szerepet, mivel önálló procik azok is, csak épp SIMD-re optimizálva.
Na azért túlzásokba ne essünk, ugye nem gondolod Te sem komolyan, hogy akkor - a Te állításod szerint - a PS3 az lenyom 35 csúcs intel procit önmaga... LOL :) Mindezt kevesebbért, mint amennyibe 1 csúcs intel proci kerül... :)
Számoljunk. Én azt az adatot találtam, hogy az 1x-es PCI-Express-nek 250MB/s a sávszéle. Ezt oszthatjuk kettõvel, mert általában kb. annyi (poligon-)adatot kapunk vissza, mint amennyi adtunk. Ez 125MB/s. 60fps mellett (egyelõre legyen csak ennyi) az kb. 2,2MB/képkocka. Egy poligon single precision koordinátákkal 3x3x4=36 (csúcspont x xyz x 32 bit - de lehet, hogy vannak itt egyéb adatok is, ez tehát csak közelítés). Tehát, 61 ezer poligon fér bele. Ez nem olyan túl sok, bár nem is kevés.
Persze, úgy megy a dolog, hogy a CPU átad neki egy halom adatot, azzal elszórakozik, és visszaadja az eredményeket. Ebben benne lehetnek az ütközési adatok is.
Mindenesetre továbbra is szûk keresztmetszet lesz az x86, mert ezzel a chippel nem csak át akarjuk adni a korábbi feladatok egy részét, hanem sok új feladatot akaunk végrehajtani... (Részletesebb fizika, ami sokszor részletesebb modellekkel is jár, vagy épp több lesz belõlük [sok kis particle, stb.].) Tehát összességében nem lesz kevesebb munkája a procinak...
ez egy jo kérdés, valoszinüleg a PPU bedrotozott feladatokat tud csak végrehajtani mint a régi GPU-k de a fejlödés a szabadon programozhatoság fele megy mindig azt se értem ha ütközést számolunk akkor hogy fog visszajelezni a cpu-n futo gamekodnak , talán a PCI buszon keresztül? halott dolognak érzem ezt a fizika procit
"Amúgy nem értem a PPUt miért a GPU mellé rakják és miért nem a cpu mellé?"
Mint most kiderült (egyes cikkekkel szemben), elõször külön kártyán lesz. (Bár lesz egy alaplap, amin rajta lesz, de tök mindegy, mert akkor is a PCI/PCI-E buszon fog lógni.)
És hogy miért? Hát hogy cserélhetõ legyen... Beetetésnek olcsó kártya, igényesebbeknek drágább... :D
"Ezek szerint a CPU meg a PPU majd szépen pinpongozik egyet, lefoglalva egy kis sávszélességet mielött átadnák az adatot a GPU-nak."
Jaja. Bár ebbõl a szempontból még mindíg jobb a grafkártyára tenni, a 16x-os PCI-E miatt.
Hát igen, az bizti ha a krosszos, meg a killzónás demót a valós képességekhez mérten csinálták meg akkor a PS3 szerintem jobb lesz mint egy ilyen kütyüvel felszerelt pécé.
Amúgy nem értem a PPUt miért a GPU mellé rakják és miért nem a cpu mellé? A fizikából adódó mozgást gondolom még az elött kéne kiszámolni, hogy mindenfajta GFX feldolgozás megkezdõdne az adatokkal. Ezek szerint a CPU meg a PPU majd szépen pinpongozik egyet, lefoglalva egy kis sávszélességet mielött átadnák az adatot a GPU-nak.
Rendszer szempontjából nem tûnik a leghatékonyabbnak, bár jobb híján ugye ...
ha feltételezzük hogy 7 vectorproci van, akkor abbol 4 a grafika, 2 a fizika 1 meg az AI,hang stb.. 2 vectorproci kb 5 csucs intelproci teljesitményét nyomja az csak elég lesz fizikára ha nem akkor vesznek le a grafikábol..
Közben megnéztem ezeket az újabb demókat. Hát, továbbra is úgy érzem, hogy nem rossz, de nem is olyan egetrengetõ. Láttam már hasonlókat még jópár évvel ezelõtt CGI gépeken. (Pedig annak a procija mai viszonylatban átlagos lenne. Arról nem tudok, hogy pl. a Reality Engine fizikai számításokat is végzett volna a grafika mellett.)
Persze, félreértés ne essék, sokat fog dobni a játékokon. Csak arra lettem volna kíváncsi, hogy hogy viszonyul ez pl. a Cellhez. Azon ugyanis - tervek szerint - szoftveresen lesz megvalósítva (mármint a Physx rendszer). Tehát, mennyire fogja terhelni a Cellt? Nem hinném, hogy minden erejét erre pazarolnák.
Mutass olyan tesztet, ahol kijön a 30%... ;) Ráadásul: pont annyit hoz vissza a HT a P4-ben, mint amennyit lassul egy Athlon64-hez képest párhuzamos feldolgozásnál.. :) http://www.tomshardware.com/cpu/20050509/cual_core_athlon-11.html (Ne zavarjon, hogy a dual-core-osokkal hasonlítják össze. Mondjuk dual esetén is haosnló a helyzet.)
Azért ne legyél túl elvakult x86-hívõ... ;) A PPC AltiVec-je sokkal jobb, mint az x86 SSE-i.
A 3 magos Xenon (x360 CPU) meg full 2-way SMT-s, azaz a multi-threading nem 10%-ot gyorsít a párhuzamos feldolgozáson, hanem közel 100. Így 6 szál fut egy idõben...
jelenleg tudtommal nincsen dual 2.8powermac, de mind1 is, mivel sem fotosop, sem játékok alatt nem nagy szám a powerpc jelenleg ... legalábbis az x86 architektura két prominens képviselöje gyorsabb(intel&amd)
Hm, azt nem nagyon írják, ez hágy flops-nak felel meg...
Meg érdekes, hogy eddig cikkekben épp ellenkezõleg írták, tehát hogy elõször grafkártyákon fog jönni kiegészítõ chipként, és esetleg késõbb külön kártyán.
Ja és az a nem semmi, hogy a PPU támogat több már piacon lévõ fizikai motort, csak éppen hardveresen. Ezért nem is kell nagyon az UE3 motornál vakarózniuk a készítõknek, mert a Havoc-ot is támogatja alapból. Ja, amúgy a házrobbantós videó se semmi, pont mint atomvillanásnál. :)
Láttam. Nem gyõzõtt meg, de még sokmindent ki lehet hozni belõle.(pl.: a ködös) A házrobbanós, rebülõgépes meggyõzõ volt. Amit nagyrészt a ppu számolt! Hány játék használja az ue3.0 enginet? Mikor fog Mo-n megjelenni az x és a ps ?
Akkor nézd meg a PhysX-os videókat... (Nem rossz, de nem túl meggyõzõ.) Pedig az egy cél-chip. (Itt azért a Cell számolt, mert korábban az volt a terv, hogy 4db Cell csináljon mindent, késõbb jött a képbe az Nvidia GPU. Ezt és a Gateway demót talán akkor kezdték fejleszteni [vagy inkább az ezek által használt motort].)
Mivel fizika volt prezentálva így érdekes lett volna hogy a gpu számoljon. (max csak a "brutál" sárga színt és a hajók textúrájánál számíthatott.) Egyedül a "víz-fizika" amit nem tudnám hogyan számolna ki egy pc.(De az a kis terület nem hiszem hogy megártott volna bármelyik izmosabb procinak)
Több szempontból is érdekes, egyrészt az egészet a Cell számolta GPU nélkül, mellette az Eye Toy képességeit is prezentálták, hogy ilyet is tud. (kamerán keresztüli irányítás, ha nem láttad volna) Mellékesen egy kis víz-fizika bemutató is bejátszott. :))
Nem papíron, legalábbis ami a CPU-t illeti. (Talán ennyire hihetetlen, hogy nem az Intel készíti a világ leggyorsabb prociját? Ez eddig sem így volt.) De nem tudom, miért olyan hihetetlen, hogy az pl. új GPU-k jóval gyorsabbak lesznek, mint a mostaniak?