Szerintem mire a forgó ûrállomásra képesek lennénk, addigra nyilvános lesz a mesterséges gravitációs megoldás, tehát az soha nem lesz. (pont mint a fúziós erõmû, ami 50éve mindig 20év múlva lesz kész, mire neglenne, addigra feleslegessé válik, mert lesz helyette sokkal jobb, vagy már "felhasználók" nem lesznek. (csak kevesen a romok között)Az antigravitáció a gyakorlatban(?) Above Top Secret videót csak eröltetném, abban szó van olyan kísérletekrõl, amik már vagy 60-70éve mennek (de legalábbis elkezdték) és valahogy nem lehet róla semmit hallani, sem pro sem kontra. Én pro tudok pár dokumentumértékû videót, pl a Townsend-est, ahol koccintanak a pezsgõvel, na arról és a benne szereplõkrõl sem lehet tudni semmit. (valószínû a sivatagban azért nemcsak a legújabb X-akárhányas tervezése folyik, ahhoz ott a Skunk Works, nem kellene egy Svájc méretû területet lekeríteni Nevadából)
Olyat képet nem nagyon eszik meg a fórum, amelyekben plusz pontok, vagy nem szabványos karakterek vannak.
A NASA költségvetése elég pazarló, errõl már írtam korábban, de especiel a SPR kifejlesztése terén nem érheti támadás õket. Ez tényleg egy jól átgondolt, szellemes, elõre látó elgondolás. Van rá egy tippem, hogy ez már nem csak a Holdra, de a Marsra is készül. Kár, hogy onnan még legalább két évtizedre vagyunk. :(
Ne gondold, hogy olyan primitívek voltak azért az 50-es években. Tény, hogy keveset tudtak az ûrkutatásról, ûrhajózásról, és egy ilyen film alapvetõen szórakoztatásról szól (tetszik, hogy már akkor is a ûrhajókon szolgáló hölgyeket minél rövidebb ruhácskába képzelték el ^^). De azért nagyon sok érdekes elképzelés volt errõl. Elég ha elõvesszük Arthur C. Clark-ot, aki Sci-Fi író létére nagyon sok elgondolkodtató kérdést vetett fel, és a vicc az, hogy ezekre nagyon jó válaszokkal is elõállt. A legfontosabb a Geostacionárius pályán való kommunikációs mûholdak alkalmazása - 1945-ben! A 2001: Ûrodesszia c. regényét 1948-ban írta, felvázolta a mesterséges gravitációt nyújtó, forgó ûrállomás elképzelését, egy nagyon jó "ûrbusz" elképzelést, ami az ûrállomás és a Hold között közlekedik, és végül pedig egy Jupiter utazáshoz elképzelt ûrhajó. Az 1968-as film ezeket nagyon szépen be is mutatta. Például gondolj bele a képernyõkre az ûrhajókban - a modern Glass Cockpit elõdje, akkor, amikor még mindenhol (repülõgép, ûrhajó, tengeralattjáró) analóg mûszerek dívtak.
Ûrállomás a 2001-ben. Jól átgondolt, életképes - és még évtizedekre van egy hasonló...
Szintén egy jól átgondolt ûrhajó az ûrállomás-hold közlekedésre...
Nem arra gondoltam, hanem a költségekre, ez a holdjáró nyilván sokkal jobb, mint az, bár az is több100millió USD volt állítólag, mert tiszta alu, meg a 60-as évek hitechje bele volt rakva.(?) A MARK-III. meg úgy néz ki, mint a Forbidden Planet robotja, 1956-ból. Bár ott nem rakétával jönnek-mennek, hanem ezzel: Az irányító rész érdekes elgondolás, az ûrhajót nem az ablakon kinézve kormányozzák, hanem az egészet egy kicsinyített másán keresztül, amit kívülrõl lát az irányító személyzet, a környezettel együtt, ezt 1956-ban elképzelni,az akkori gagyi technika mellett nem volt akármi.
Ha egyszer már HÉTSZER jártak a Holdon, akkor azt a jól bevált technikát kell elõvenni, azóta olcsóbb és megbízhatóbb elemeket beletenni
Azért az tetszik, hogy pont azt kritizálod, ami éppen hogy komoly elõrelépés az Apollo-programhoz képest. :)
Ez a terepjáró rover túlnyomásos személyzeti fülkével rendelkezik. Tehát a személyzet napokra eltávolodhat a leszállási helytõl, sokkal nagyobb területet járhat be, mint a hajdani Apollo-terepjárók, amiket ugye úgy használtak, hogy Szkafanderben ráültek. Azoknál a legnagyobb út 12 km-es volt. Ezeknél több száz km-es is lehetséges. A fotókon nagyon jól lehet látni, milyen brilliáns ötleteket vetettek be, hogy a 3 tonnás jármû a lehetõ legkompaktabb, legkönnyebb, és mégis a legjobban kihasználható legyen. A túlnyomásos szekcióban akár két hétig is távol lehetnek a bázistól / ûrhajótól. Két ágy / ülés van benne és WC. A személyzet a nagy méretû ablakokon keresztül jól kilát, és ha találnak valami érdekeset, a félmerev ûrruhájukba bújnak, amelyik a jármûvön kívûl van elhelyezve, de a jármûbõl lehet belemászni. Ez is elõrelépés az Apollo programhoz képest, ugyanis ott sok problémát okozott, hogy az LM túlnyomásos részét gyakorlatilag zsilipként használták. Tehát a szkafandert felvették, az oxigént elszivattyúzták, majd kimentek a Hold-sétára, ha végeztek, akkor visszatértek, ajtó bezár, oxigénnal feltöltik az LM belterét, és leveszik a szkafandert. Igen ám, de ezzel sikeresen a jármû belsejébe hozták a holdport, ami a ruhákon volt. Ezen túl az egész haccacáré nagyon hosszú ideig tartott, és körülményes volt. Itt bemásznak a szkafanderbe, bezárják az ajtót, és már mehetnek is. Ha visszatérnek csak beállnak az elõre kialakított helyre, kinyítják az ajtót, és máris a jármû belsejében vannak. A jármû belsõ légtere egyáltalán nem érintkezik a külvilággal. Zseniális szerintem.
Apropó, a félmerev ûrruha némileg poén. Anno a Szovjetek ilyen félmerev ûrruhát fejlesztettek ki a Holdsétához, a saját Holdprogramjukhoz. Az ugyan nem jött össze, de ezt az Orlan nevû ûrruhát használták az ûrsétáknál az 1970-es évektõl, és nagyon bevált, olyannyira, hogy az ISS Alfán is ezt használják. Az amerikaiak az elején irtóztak tõle, de úgy tûnik csak feltûnt nekik, hogy az orosz megoldás sokkal ésszerûbb. A saját ûrsétára használt EMU ûrruhájuk (ami az Apollo / Skylab A7L ûrruha továbbfejlesztése) sokkal körülményesebb, különálló alsó és felsõ része van, amibe bele kell bújni és segítség nélkül szinte lehetetlen beöltözni, ami sok idõbe kerül. Most a Constelation program keretében tesztelik is az utódját, rögtön kettõt, a Mark III. és az I-Suit nevezetûeket. Mindkettõ a szovjet / orosz Orlan ruhához hasonlóan egy hátsó ajtón kell belebújni, vagyis sokkal könnyebb használni.
Orlan-M kiképzõ változata, lehet látni a beszállás megoldását
EMU felvétele, STS-31, a ruhában keringõ folyadékos hûtõ/fûtõ rendszer miatt az összeszerelése idõigényes
Mit kell itt fejleszteni? Ha egyszer már HÉTSZER jártak a Holdon, akkor azt a jól bevált technikát kell elõvenni, azóta olcsóbb és megbízhatóbb elemeket beletenni és mindjárt 1milliárd alatt van (ha így 2-3) nem igazán értem ezt, NEM a nulláról kell elkezdeni, de kb. az a szöveg, meg vastagon fog a ceruza. (mintha az meg sem történy volna a 7 leszállás a nem is tudom mennyi ûrhajóssal)
Kína eddig összesen 3 alkalommal juttatott fel embert az ûrbe. Ami tény, az tény, õk a harmadik jelentõs "ûrhatalom" ma már, a negyedik még Európa, de kérdés meddig, hiszen India is kekeckedik saját emberes ûrprogrammal, és Japánban is idõrõl idõre felmerül ennek az igénye.
Nem szabad elfelejteni, hogy a NASA jelenlegi középtávú céljai, amit a Constellation programnak még Bush adott nekik, az, hogy visszatérjenek a Holdra, ott tartós Holdbázist építsenek fel, majd a Mars felé vegyék az irányt.
Per pillanat a NASA olyan új ûrruhákat, rovereket és egyéb eszközöket tervez, amiket majd a 2020-ra kitûzött Hold-utazáson fognak használni. Itt szó szerint komoly fejlesztésekrõl van szó, az új Hold-rover (Small Pressurized Rover) például már túlnyomásos belsõ térrel rendelkezik, tehát akár napokra is el lehet távolodni a leszállóhelytõl.
Lehet leszólni az Orion ûrhajót (ami kvázi egy Apollo 2.0), az Ares hordozórakétákat (ami erõs fejvakarást okoz, még mindig túl kockázatos a NASA-nak, hogy SSTO (Single Stage To Orbit) rendszerben gondolkodjon?), de ami tény, hogy ez már egy nagyobb, összetettebb rendszer, ami valóban hosszú távú célokra szolgál.
Kína ehhez képes hol jár? Most csinálták meg az elsõ ûrsétájukat, és két év múlva indulhat a következõ emberes ûrrepülésük.
Nem akarom leszólni Kínát, mert tényleg jó lenne egy komolyabb versenyhelyzet az ûrkutatásban, de attól még messze vagyunk, hogy a régi 'Moon-Race'-hez hasonló helyzet álljon elõ...
A Zsindexes beszólás meg enyhén alpári de legalábbis bunkó. azt nem értem, ha ennyire ismered az ottani stílust miért nem mész vissza oda?? ja mert egy tudományos topicból onnan már rég kitakarítottak volna a tényeket és szakmai tudást nélkülözõ arrogáns és mindenhol összeesküvést keresõ postjaiddal??
Javaslom ébredj fel és nyisd ki a szemed... a lakáson kívül is van világ..
"Az Apollo programmal 7szer (HÉTSZER!!!!) járt(???) ember a Holdon, ma meg 1 is gondot okoz????"
1. Látom a kiemelés még mindig nem megy makróval. Lám, képtelen vagy tanulni.
2. Egy darab kérdõjellel is értjük a kérdést.
3. Már huszadszor válaszoljuk meg, hogy nem technikai a probléma, hanem anyagi. Ki az az ember és melyik kormány fizetne ki X milliárd dollárt, hogy elmenjen a Holdra? Milyen gazdasági haszna lenne? A Hidegháború véget ért, politikai haszna sincs ennek. Már az Apollo 13 út sem érdekelt szinte senkit, csak a baleset miatt került reflektorfényben. Õszintén tegye fel a kezét aki fejbõl emlékszik a 11 és 13-as legénységébõl név szerint valakire. Én is csak pár emberre. Ennyire nem számított akkor már. Elsõk voltunk, hurrá. Ennyi. Ma erre senki nem költene el még 200 milliót sem nemhogy 20 milliárdot.
4. Nem lenne milliárdosok kedvenc programja, mert a te elképzeléseiddel ellentétben az ûrrepülés nem kifejezetten egészségbarát dolog. Az, hogy Glenn megint felment hetvenix évesen az egy egyedi dolog. A legtöbb gazdag ember nem éppen fiatal...
Ha nem veszed be, akkor fizess be rá. :) Úgy leszólod itt a milliárdokkal, mintha tele lenne a zsebed 100 eurós kötegekkel. Akkor miért nem vagy még a Space Adventures-nél vagy az orosz ûrügynökségnél, hogy befizess egy útra? :)
Kicsit gondolkozz már el azon, hogy ez milyen brutális összeg. Azt nézd meg, hogy az ûrturizmus hogy áll per pillanat. 20-30 millió dollár egy egy hetes út, úgy, hogy elõtte cirka fél évig kiképzésen vagy Oroszországban, a Csillagvárosban, az utazás mellõz minden kényelmi opciót, és szigorú szabályoknak kell alávetned magad. Ez nem egy laza kényelmes kikapcsolódás, hanem egy sok lemondással járó lehetõség, amivel vagy él valaki, ha sok pénze van, vagy nem. A Space Adventures saját bevallása szerint eddig komolyabban mintegy 25 ember jelentkezett náluk a lehetõség részleteiért, és ebbõl eddig 6 ember volt olyan, aki valóban járt az ûrben (további 2 + 1 olyan van, aki a következõ 3 évben fog valószínûleg élni a lehetõséggel).
Namost nem túl meglepõ módon, a milliárdosok nem tolongnak az ûrturizmusért. Nézd meg, kik mentek fel eddig, és kik a szóba jöhetõ késõbbi ûrturisták. Nem igazán találsz közöttük olyat, akik egyáltalán felkerülnek a Forbes listájára "rongyos" tizen, jobb esetben pár száz milliós tõkéjükkel. Akik felmentek, azok fanatikusok, akik ennyire fel vágytak az ûrbe.
Érdemes megnézni, ki az az übergazdagok közül, aki foglalkozik komolyan az ûrhajózás finanszírozásával. Paul Allen, aki "nevetséges" 25 millió dollárral támogatta a SpaceShipOne létrehozását. Hiába van elvileg 16 milliárdja (ezt kihangsúlyoznám, mert az, hogy elvileg ennyi pénze van, nem azt jelenti, hogy 16 millárdos mozgatható tõkéje van), ilyen szerény támogatással is beérte. Vajon miért nem adott rögtön pár milliárdot Rutan-éknak, hogy ne már ilyen játékszert, hanem valóban mûködõ, teljes értékû ûrhajót építsen? He? :)
A másik említésre méltó alak Sir Richard Branson, aki egy különc alak, és minden marhaságba belevágta már a fejszéjét (kicsit idõsebbek emlékezhetnek, hogy hajdanában volt egy Virgin Games nevû számítógépes játékokat kiadó cége is, de tönkrement ez az üzletága a Virgin-nek, és kiszállt belõle), van légitársasága, mobilcége, egészségbiztosítója, és 2004 óta ûrturizmussal foglalkozó cége. Mire érdemes itt figyelni? Nos arra, hogy a cég relatíve alacsony költségei ellenére is már több, mint 100 milliós kiadással rendelkezik, elsõ sorban a Spaceport America-nak fizetendõ "ûrkikötõért", illetve a SpaceShipTwo és WhiteKnithtTwo gépek kifejlesztésére adott pénzzel. 4 év alatt...
Továbbá jössz itt az iraki "balhéval". Nem kommentálnám, hogy megint politikai felhangot akarsz adni a témának, de emlékeztetõleg, az általad olyannyira leszólt NASA éves költségvetése 17 milliárd dollár volt idén. Ebbe minden beletartozik, kezdve a több, mint 18.000 alkalmazott bére, a számtalan kutatóprogram, amelybe rengeteg tudományos ág érdekelt, kezdve a mikrobiológiai, Földtani, stb. Ebbõl összesen kevesebb, mint 4 milliárd dollár jut az emberes ûrutazásra, amelyek mind régóta eltervezett programok (a Hubble felújítása konkrétan tíz éve készül, és 5 éve van folyamatban, szegény csillagászok folyamatosan sírnak egy valódi pótlásért, de a javítás minden költségvonzatával együtt is jó, ha negyed annyiba kerül, mint egy új Hubble szintû ûrteleszkóp). Ebbõl a 4 milliárd dollárból kell többek között az oroszoknak is juttatni, a Szojuz-ok személyzetcseréért (a NASA is fizet a Szojuz ülésért, nem csak az ûrturisták), ami éves szinten alaphangon 60 millió dollár, plusz járulékos költségek (ha jól rémlik, összesen 90-100 millió körül van). Akarsz hasonlítgatni valamihez? Akkor ezzel kezd...
A második leggazdagabb ûrügynökség, az ESA ehhez képes nevetséges, 4,4 milliárd dollárnak megfelelõ költségvetéssel bír...
Alig 2-3 milliárd dollárból a rendelkezésre álló eszközökbõl, orosz alapon megvalósítható a Holdra való leszállás is. Ha valaki kifizeti ezt az összeget... WTF??????????? CSAK ENNYI, nem mintha nekem lenne rá pénzem, de az IRAKI balhé heti költsége SEM jön ebbõl ki! Gates, meg az egész családját vihetné kirándulni a Holdra. Az Apollo programmal 7szer (HÉTSZER!!!!) járt(???) ember a Holdon, ma meg 1 is gondot okoz???? Ezt nem veszem be, itt valami más van a háttérben, már régen a milliárdosok kedvenc weekend-programja lenne a Holdutazás (150-200millióból kijön?) ha tényleg olyan könnyen megoldható lenne, és tényleg csak pénzkérdés lenne. (szerintem valami miatt nem lesz emberes út arrafelé egy jó darabig, hiába jönne elõ Buffet vagy Gates, hogy itt van mondjuk 20-30MILLIÁRD USD, menni akarok, odjátok meg!)
Bucser, bucser, mi ez a zsindexes jellegû fikázás? Mondtam, hogy ÉRDEMBEN cáfolni vagy megerõsíteni, bár te nem lehtsz valami nagy fizikus, ha ilyen egyszerûen elintézed.
TANULJ egy kicsit inkább:
Szupravezetés és szuperfolyékonyság Plazmaállapot A fenti kettõt összehozni, de valami trükkös megoldással, mert a BRUTE-FORCE út nem járható. (és mivel a fizika tudásunk hiányos, mondhatnám, hogy túl keveset tudunk, azt is rosszul, nem könnyû összehozni, vagy az is lehet, hogy NEM KÍVÁNT mellékhatások miatt, pl.energiatermelés fillérekért- jegelik az eredményeket, legalábbis hivatalosan, az ABOVE TOP SECRET összegyûjtött adatai már rég meghaladottá váltak.
Szerintem a HOLD után elég gyatra ahol ma tart ez az egész, Hermann Oberth és Von Braun már valami muzeális legendák kellene, hogy legyenek, de még (hivatalosan legalábbis) õk a No.1. azóta sem sikerült túllépni rajtuk, õk tudták eddig a legnagyobbat bemutatni, ember a Holdon.
Szerintem ha belefér, olvasd el az elejétõl a topicot, ez a kérdés már számtalanszor fel lett téve, és válaszolva is lett rá.
Tömören:
Az Apollo-program és a vele párhuzamos szovjet N1-LOK program is politikai indíttatású volt. Az egész háttere egy bizonytalan jövõkép volt, és a hidegháború, amiben bizonyítani kellett, hogy fejlettebbek vagyunk, mint a másik oldal. Az USA képes volt iszonyatos összegeket beáldozni az Apollo-programért, de az egyre újabb és újabb Hold missziók egyre kevesebb új eredményt értek el, nyilvánvalóvá vált, hogy dönteni kell - vagy továbblépnek egy tartós Holdbázis megvalósítás fele, vagy ezt a célt hanyagolják. Az 1970-es években a Holdutazás már nem volt politikai téma. A szovjet válasz elmaradt (errõl mindjárt), semmi olyan indok nem volt, ami alátámasztotta volna a gigászi költségek további fizetését. Egy Holdbázis megépítése olyan terheket jelentett volna, amiket csak konkrét, nyomós indokokkal lehetett volna alátámasztani. Ez lehetett volna politikai (ha szovjet holdbázis jött volna létre, vagy ez várható lett volna), katonai (szovjet katonai holdbázis például), gazdasági (ismeretlen nyersanyag felfedezése például) vagy egy hosszú távú kitûzött cél (pl. Mars utazás indulóbázisául szolgáló Hold bázis, de ez megbukott, hiszen senki sem forszírozta komolyan a Mars-utazást, noha tervek folyamatosan készültek rá).
Az USA számára az Apollo-18 és késõbbi utak már nem érték meg az árat. A szovjetek az N1 hordozórakéták kudarca (illetve Koroljev halála után kialakult kaotikus helyzetek) után nem is erõltették a dolgot. Az olcsóbb, megbízhatóbb Lunokhod programmal "vágtak vissza", és elhallgatták, hogy egyáltalán szándékuk lett volna az emberes Holdutazás.
Oldalág egy: jelenleg is megvalósítható a Holdutazás. Volt nemrég utalás rá, az Oroszok vállalnak Hold körüli utazást a jelenlegi Szojuz rendszerre alapozva (a leszállóegység kifejlesztése jelentõs többletköltség lenne, a LOK pedig mégis csak 1960-as évek színvonala...). Az ár valahol 100-150 millió dollár körül lenne, ha valaki kifizeti (especiel én azt várom, hogy lesz olyan ûrturista, aki ki fogja fizetni...). Alig 2-3 milliárd dollárból a rendelkezésre álló eszközökbõl, orosz alapon megvalósítható a Holdra való leszállás is. Ha valaki kifizeti ezt az összeget...
Oldalág kettõ: Nagy tévedésben vagy, amikor lenézed az ûrsikló programot. Alapjában véve az 1960-as években induló, újrafelhasználható ûrhajó program nagyon is innovatív volt, számtalan olyan tervel álltak elõ az amerikai repülõ és ûripari cégek, amelyek mai szemmel is nagyon életképes elképzelés. A fõ cél az volt, hogy a drága rakéták helyett olcsóbb megoldást találjanak, ugyanis a további ûrprogramok egyik fõ akadálya a nagy indítási költségek voltak.
North American ûrsikló terv az 1960-as évek végérõl, érdekes a két lépcsõs indítási elv, az alapelv hasonló mint a Scaled Composites White Knight / SpaceShipOne esetén - és az a tény is érdekes, hogy több, mint 1000 tonnás lett volna az induló géppár...
Az ûrsikló program rákfenéje az lett, ami sok hasonló csúcs programnak. Túl sok felügyeleti szerv volt, túl sokféle elvárásnak kellett megfelelnie és ezek egyike sem volt hajlandó a kompromisszumra. A NASA érdekei például hátra szorultak a védelmi minisztérium elvárásainak, akik olyan jármûvet akartak, amelyik 100 tonnás, 15 méteres mûholdat képes az ûrbe juttatni - a tervezõ asztalokon formálódó Kh-12-es mûholdak ugyanis ekkorák lesznek késõbb. Szegény tervezõk számára csak apróbb kiutak lettek a technikai problémák miatt, például eredetileg az ûrrepülõgépeknek gázturbinával is rendelkezni kellett volna, mivel úgy vélték, hogy a biztonságos visszatéréshez mindenképpen szükséges meghajtás. Ezzel a probléma csak az volt, hogy legalább 10 tonna extra tömeget jelentett a visszatérési fázisban, ami exponenciálisan növeli az amúgy sem kicsi indulási tömeget. A NASA X-23 és X-24 programja ugyanakkor bebizonyította, hogy lehet biztonságosan is végrehajtani leszállás viszonylag alacsony siklószögû gépekkel - így a gázturbina elhagyható...
Az ûrsikló programban legalább 4-5 éves késést okoztak az egymással ellentmondó elvárások közötti kompromisszumok kidolgozása, és egy idõ után az elvileg olcsónak szánt hordozóeszköz a kompromisszumok miatt irtózatosan drága lett, ami miatt egyre újabb és újabb pénzösszegeket kellett kérni rá.
Az ûrsikló program nem "roncsderbi". Egy kompromisszum. Még egy is a legmodernebb technológiák gyûjtõhelye lett. Az SSME hajtómû például máig páratlan a maga nemében. A tény az, hogy viszont úgy az 1990-es években ki kellett volna már vonni a szolgálatból, és leváltani. Ha az X-33 / Venture Star program nem bukik el, akkor talán már nem történik meg a Columbia balesete sem, vagy ha igen, akkor is inkább csak egy jó indok lesz, hogy még inkább elõre mozdítsák.
Mi az a hatalmas lépés, amit a Hold után be tudtak mutatni, mert egy emberes Mars misszió lett volna, akkor nem szólhatnék egy szót sem, de nemhogy az nem volt, de ha VISSZA KELLENE MENNI A HOLDRA, az is nagyon nehezen jönne össze. (vagyis inkább esély sincs rá, hogy össze tudják hozni)
Folyamatosan készültek Mars misszió tervek. A probléma a költségvetés. Egyik-másik terv, amelynek a költségvetése is elkészült, 200-400 milliárd dolláros árral számolt. Robert Zubrin 1991-ben elõállt egy olcsóbb, kivitelezhetõbb tervel, ami nagyságrendileg 20 milliárd dolláros (akkori) áron kivitelezhetõ lenne. Zubrin azóta is csiszolgatja a tervét, és létrehozta a Mars Society-t, ha rákeresel a nevére, sok dolgot találhatsz vele kapcsolatban.
A gond az a "rongyos" 20-30-50 milliárd (egy ûrprogram ritkán tudja tartani az elõre kiszámolt költségvetését :)), mert senki sem hajlandó kifizetni egyenlõre...
Kifizeted? Az emberes Mars küldetést, a holdbázist, a sok gigapixeles fényképezõgéet? Na az amcsik nem. A NASA meg amcsi. Háborúzni nagyobb haszonnal jár, meg "fontosabb". Menj, verd az ajtót a Fehér Háznál, hogy miért ilyen köcsögök!
Berakom ide is, hátha valaki hozzá tud szólni ÉRDEMBEN, cáfolni vagy megerõsíteni, de nem fikázni. Érdekes gyûjtés 1videóban, a HIVATALOS és az összes ÁLLÍTÓLAGOS antigravitációs elmélet és kísérlet összeszedve, kezdve az óindiai legendákból(?) ismert VIMÁNÁKtól a németek BELL kísérletén át, az AURORA projectig, amirõl Edgar Fouche beszélt. MIND egyezik egy valamiben: a meghajtás alapja egy szuperfolyékony plazma állapotban keringtetett HIGANY alapú folyadék. (vagy valami hasonló, folyékony mágneses anyag, ötleteket várnak) Sokba kerülne bizonyítani bármit is, mert valószínû, hogy kis méretben csak az effektus látható(?), alig mérhetõ hatással. (pl. Boyd Bushman antigravitációs kísérleti mérései, amirõl van mérési jegyzõkönyve is, márpedig õ csak mért, és egy vezetõ kutatómérnök csak tud úgy mérni, hogy elfogadjuk tényként, de akár ellenõrízhetõ is ellenörzõ mérésekkel) Egy 10m átmérõjû darab meg sokmillió Ft lenne, marad az elméleti kutatás, mint itt: GCT kutat Csillebércen.
Szerintem a HOLD után elég gyatra ahol ma tart ez az egész, Hermann Oberth és Von Braun már valami muzeális legendák kellene, hogy legyenek, de még (hivatalosan legalábbis) õk a No.1. azóta sem sikerült túllépni rajtuk, õk tudták eddig a legnagyobbat bemutatni, ember a Holdon. (Van Allen öv ide vagy oda) A roncsderbi, amit az ûrsiklós halálfutamoknak is lehetne nevezni, vagy a szánalmas kis kínaimûanyag kategóriájú marsjárók, az 1megapixeles képeivel? Mi az a hatalmas lépés, amit a Hold után be tudtak mutatni, mert egy emberes Mars misszió lett volna, akkor nem szólhatnék egy szót sem, de nemhogy az nem volt, de ha VISSZA KELLENE MENNI A HOLDRA, az is nagyon nehezen jönne össze. (vagyis inkább esély sincs rá, hogy össze tudják hozni)
Airbrush egy eszköz Photoshopban. Na meg persze a valóságban is. Gyakorlatilag egy kis festékszóró, sûritett levegõ, kis festéktartály, biztos láttál már ilyet.
Valamit összekeversz, a belinkelt videoban azok NEM politikusok! (Disclosure Project) Mind katonai/civil beosztású szakemberek, magasrangú katonák, esetleg külsõs (katonai cégekkel szerzõdéses) cégek alkalmazottai, VAJON miért érné meg nekik hazudni, mind az 500-nak??? A nyugdíjukat kockáztatják. Csak a szenátusi meghallgatás, meg a 2001 májusi (szerencsétlen idõpont, 911elõtt) nemzetközi sajtótájékoztató mentette meg õket, hogy az ALÁÍRT TITOKTARTÁSI (10-10-es szerzõdés: 10év börtön, 10ezer$ büntetés) szerzõdésük megszegése miatt nehogy nyomtalanul eltünjenek, és a felhozott téma is, a bizonyítékokkal, beszámolókkal együtt. Na ezek között volt pár NASA beszámoló is, az airbrush technikákról, szép retusált fotókat lehet tõlük venni. (a katonai mûholdak jobb képeit meg nem eladásra szánják, tehát ott nem kell retusáló osztálynak lennie)
Eleve az államtól kell pénzt SZEREZNIÜK, tehát nem egy független valami, abból kellene megélniük, amit csinálnak, csinálják jól, vagy ne csinálják!
Nem kell pénzt szerezniük. Az állam hozta létre õket, meghatározott feladatokkal, és õ biztosítja a költségvetését is. Amikor W. Bush bejelentette az új irányvonalat a NASA-nak, akkor elõre közölte, hogy erre új forrásokat nem kapnak. Ennyi. A költségvetését állami szervek felügyelik, legalább 5 szenátusi/kongresszusi bizottságnak kell folyamatosan jelenteniük. Ha egy programra azt mondja az adott felügyeleti szerv, hogy ez túl drága, vagy nem elég hatékony, akkor az effektíve ki is nyírja azt a programot...
A "csinálják jól, vagy ne csinálják" a legjobb példa, hogy nem is látod át a NASA mûködését. A NASA az elsõ számú ûrügynökség, nem csak költségvetésben, de eredményességben is. A legtöbb tudományos mûhold, szonda, program és ezek eredményei is az õ nevükhöz fûzõdik. Ha megnézed ki hány tudományos ûrszondát lõtt fel, akkor feltünne, hogy a NASA egyedül többet lõtt fel, mint a világ összes többi ûrügynöksége összesen.
A NASA küldte fel a legtöbb embert a világûrbe. A szovjet/orosz ûrprogram túlélése is részben nekik köszönhetõ, a Mir-STS program keretében ugyanis elég sok pénzt pumpáltak az orosz ûrügynökségbe.
A NASA rendelkezik a világ legkomolyabb szélcsatornáival, többek között hiperszonikus szélcsatornákkal. A NASA felügyelte az utóbbi idõk legtöbb katonai és civil aeronautikai fejlesztésért a világon. Elég az X sorozatú repülõgépekre gondolni, de ott van például a Boeing 707 irányított lezuhanása, ami a neten is sok helyen fellelhetõ, és azt a célt szolgálta, hogy több információt szerezzenek be arról, mi is történik valójában egy ilyen balesetnél. Õk tesztelik a jövõ lehetséges repülõgép technológiáit, ott van az X-48 Blended Wing tesztgép, az X-43 és X-51 hiperszonikus tesztgép, de a NASA ott van az X-45 UCAV (pilóta nélküli harci drón) programban is.
Még ha összehozzuk, hogy a világ többi részén hány kísérleti jármûvet építettek hasonló célból, akkor is azt látnánk, hogy ezek száma kisebb, mint a NASA által felügyelt programok száma.
Hogy némely program sikertelen volt? Hát igen, ha az ember ismeretlen problémákra keres megoldást, vagy azokat kutatja, ez benne van a pakliban. Nem csak a NASA, de bárki más esetén.
Ezek után ismeretében még mindig az a véleményed, hogy a NASA nem csinálja jól? Akkor ki az, aki ennél többet tett le a légi és ûrbéli közlekedés fejlesztése, kutatása terén az asztalra? Kíváncsian várom válaszod...
Elég 1db olyan képet találni, (annyi meg bõven van, de a DISCLOSURE PROJECT-ben is lehúzzák a NASA-t keményen, hogy hamisítanak, hazudnak, ahogy a csövön kifér) ami bizonyíthatóan megrendezett, tehát nem ott, nem akkor , nem úgy készült, ahogyan azt a NASA mondja, innentõl kezdve õk nálam a POLITIKUS kategória, tehát az sem igaz, amit kérdeznek. Eleve az államtól kell pénzt SZEREZNIÜK, tehát nem egy független valami, abból kellene megélniük, amit csinálnak, csinálják jól, vagy ne csinálják! Oszt jónapot. Felesleges drága látványcirkuszokra meg semmi szükség. (nem lenne, ha úgy menne ,ahogy kellene) Donna Hare NASA dolgozó vallomása (eskü alatt+szenátusi meghallgatás, stb..)
Azokat átvették az amerikaiaktól, hogy ne kelljen bevallani hogy nem voltak a holdon, még robotokkal sem. Cserében amerika nem igazoltatta Gagarint. :)
Ismét: nem rendelkezel megfelelõ információkkal a témában, mégis gyanakszol, hogy miért és miért nem... Láttál élõben SED TV-t? Mibõl gondolod, hogy mindenben jobb akkor? Mert a gyártó azt állítja? Ilyenkor hova tûnik az a kétkedõ gondolkodásmód? :)
Ismerem, a kisméretû (mobil, gps, stb) kijelzõkre jó csak, de a SED-TV az a tipikus példája a háttérben sunnyogásnak, az MINDENBEN JOBB, mint ami most kapható, még olcsóbb is lenne, de a Japán belföldi gyártás sem tud beindulni, pedig oda minden ilyen csúcs hitech cucc ki szokott menni. Szerintem lenne ilyen példa a repüléstechnikában is, a túl jó, ott sem mindig elõny, fõleg, ha túl olcsón gyártható.
Bocsi, de óriási tévedésben vagy. Attól, hogy valami prototípus fázisig eljutott, még nem jelenti azt, hogy piacéret is lesz. Említetted az OLED TV-ket. Namost, az OLED TV-k már pár éve promózva vannak, jönnek, mennek a prototípusok. A gond az, hogy nem tudták megoldani a pixelek organikus fényerejének az élettartamát. Az OLED esetén ez ugye úgy néz ki, hogy minden alpixelnek (piros, kék, zöld) saját, organikus fényforrása van. Pár ezer órás élettartam nem igazán versenyképes, gyakorlatilag egy éven belül ki lehetne vágni. 2006-2007 körülre jutottak el oda, hogy cirka 15-20 ezer órás élettartamot már tudnak garantálni. A Sony ki is dobta rögtön egy kis méretû, méregdrága verzióját, a XEL-1-est. A hazai Sony oldalon is megtalálhatod. Mi a probléma? Nos a mellett, hogy ma még túl drága gyártani, leginkább az, hogy fény derült még egy megoldandó technikai akadályra: a subpixelek fényereje egymástól eltérõ ütemben csökken a használat folyamán, vagyis az elõször tökéletesen kontrasztos kép helyett idõvel szétesõ színekkel boldogít. Az LCD TV topicban lehet folytatni, ha érdekel a dolog, sõt, ott szokott elõfordulni Cloud, aki Sony kereskedõ, ha akarsz egy XEL-1-est ennek ellenére, beszerzi neked. ;)
Igaz, de a beton az elég tartós, a KOLOSSZEUM is jól bírja már 2000 éve. A procikat meg lehetne egy 1000lábú szabványos tokozással gyártani, úgy hogy a teljes skála kezelhetõ legyen ugyanabban az alaplapban, ne azért kelljen cserélni, mert a marketingesek megint kitaláltak valamit. 462, 754, 939, AM2(940) és ami még utána jön, Socket 370, 478, 775, SocketJ, SocketN, stb.. A RAM-okat végképp felesleges eltérõ tokozással gyártani, legfeljebb a sebességnek kellene változni, de a régebbi is tudná kezelni az újabbat, ma ez 1 szabvényon megy max. Kb. azt a szintet kellene elérni, mint annak idején a SOCKET-A volt, az elég sokáig húzta. Durontól, Bartonig, kb. 6-7évig használható volt. (a kondenzátorok és a FET-ek minõsége is néha 5-10Ft "megtakarítás" miatt volt olyan, hogy 1évig sem húzták)
Pont ezt mondom, hogy elromlanak, pedig kicsivel kellne csak jobbat csinálni (fele annyi extrával, mert felesleges) és mindjárt használható lenne 10évig. Az akkuk meg szánalmasan lemaradva követik ez egészet, az ETANOLOS "akkuk" meg hova lettek? A Toshibától a Nokiáig mindenki ígérte, és prototípusok is kijöttek, de a boltokba már nem jutottak el. (lenyúlta a hadsereg? nem kellene tölteni, csak havonta 1X) DIREKT piacra dobják az 1.0-ás selejt verziókat is, ez csak a gyártóknak üzlet. Az OLED kijelzõ sem bír teret hódítani, pedig az az egyetlen ami kisfogyasztású, gyors, jók a színei, stb.. igazán jó telefont nem lehet venni, semennyiért sem.
Házaknál ott vannak a panelépületek, salakbeton és társai. Valamit vagy tartósra építesz, vagy olcsóra. A kettõ együtt nem igazán megy. Ha valahol nagyon pörgõs a fejlõdés, mint például a számítástechnikában, ott egyszerûen lehagy a fejlõdés, ha nem cserélsz. 15 éve egy Pentium 100-ason az MP3 hallgatás meglehetõsen lefogta az egész gépet. Ma az MP3 lejátszók mérete a kulcstartókéval vetekszik. Van egy munkahelyi gép, 2000Mhz-en futó Athlon proci van benne, irodai feladatokra megfelel, de ha pl. egy komolyabb streaming videót akarnék megnézni (mint a Quicktime HD trailerek), akkor azt képtelen élvezhetõen lejátszani. De például egy ûrhajó fedélzetén a megbízhatóság és az élettartam fontosabb, ezért oda tökéletesek a 386-os és 486-os procik is.
Igen, de sajnálatos, hogy akkora ász, mint Tesla azóta sem volt, vagy nem hagyták, hogy mûködjön, a pénz ma még nagyobb gond, mint akkor volt. Edison szerû figurák tömkelege van, akik az üzletet helyezik elõtérbe, SÕT ma már úgy fejlesztenek, hogy mibõl lehet több pénzt csinálni, valami könnyen eladható, olcsón gyártható, látványos, de felesleges kacatot, de sokat, hadd vigyék, a cégek meg hadd gazdagodjanak! (6havonta CPU tokozás csere, 4579féle RAM, DVD, adás, kábel, csatlakozó "szabvány", fogyóeszköz a mobiltelefon, meg az összes elektronikai eszköz, de háztartási árammal mûködõk sem készülnek 3-5évnél többre, még jó, hogy a házakat nem kell 10évente cserélni, mert a tégla, beton, cserép kicsit tovább bírja)
IGAZ, a NASA még az egyik központját is róla nevezte el, de a másik (harmadik) ilyen ász a JACK PARSONS volt, (ezt írja róla a Wikipédia) de róla annyi okkult és bizarr hír, tény és pletyka van, hogy a náciufós topikba is túl sok lenne. Pl. Aleister Crowley követõje és a Kaliforniai sátánisták feje volt, L.Ron Hubbarddal együtt találták ki a scientológiát (pontosabban tõle lopta el Hubbard, a pénzével és a nõjével együtt) mindenféle okkult kísérleteket is végzett a NASA-s sátánista barátaival együtt, ehhez még jönnek az ex.nácik is, szép kis csapat.
Na, már begyüjtöttél két elakadásjelzõt? Kibe kötöttél bele? :) Egyébként te is folyamatosan másról beszélsz mint a topic témája. De az utolsó hozzászólásodból kihagytad a "könyvtár" szót.. :)
Ne haragudj, de nem látom értelmét annak, hogy veled érdemben beszélgessek. Folyamatosan másról akarsz beszélni mint ami a topik témája. Ha egyszer 69-ben volt (vagy nem volt) az elsõ Holdraszállás, akkor nem a 80-as évekbeli képeket kell elemezni, hanem az eredeti 69-eseket. Ha te ezt nem látod be, akkor részemrõl a vita tárgytalanná vált.
'69-es képeken észlelt jelenségrõl volt szó. Az optikai törvények nagyon kis része változott azóta, ezért merészeltem kevésbé "vitatott hitelességû" missziók képeibõl választani egy hasonlót.
Ugye azt is tudod (ezen mondat alapján, "nem volt amerikai ász", mondjuk kétlem), hogy Von Braun és csapata meg Robert Goddard munkásságát vette alapul, ugyanis Goddard volt az, aki a folyékony hajtóanyagú rakétahajtómûvek kifejlesztésében meghozta az áttörést, õ épített elõször ilyen elvû, mûködõképes rakétát. Von Braun és Goddard között az volt a különbség, hogy míg Goddard nem kapott katonai támogatást (sem az US ARMY, sem a NAVY nem érdeklõdött a rakétatechnológia után komolyabban a második világháború alatt), addig Von Braunnak mindent megadott a náci Németország. Von Braun neve ismert lett, Goddard neve meg csak azoknak cseng ismerõsen, akik kissé otthonosabban mozognak a technikatörténelem ezen szegmensében...
Pedig Goddardot illene azonos szinten emlegetni Von Braunnal...
Az ugye fel sem merül benned, hogy ha Tesla, Edison, stb. nem találja fel ezeket, akkor feltalálja más? Éppen hogy nem magányos zseniken múlik a technikai fejlõdés. Amikor egy új elmélet kísérletek során igazolódik, akkor világszerte elkezdenek rá alkalmazásokat keresni. Az, hogy most személy szerint épp kicsoda, az távlatilag nézve lényegtelen. Az 1800-as évek az elektromosság jegyében teltek, sokan foglalkoztak a témával.
Tehát valójában pont fordítva történik a dolog a világban, mint ahogy te gondolod, bár ezt már kezdjük megszokni...
A igazán nagy dobások azok általában 1db embertõl jönnek, Pl. TESLA mindent egyedül hozott össze,(3fázisú generátor, váltóáramú rendszer, brushless fan, rádió, stb...) nem volt mögötte egy team, semmi (sajnos) ,Edison inkább volt üzletember , Marconi meg simán lenyúlta Teslát (aki vagy 5évvel elõzte meg, de üzletembernek rossz volt) ma már inkább jellemzõ a csapatmunka, de még most is mindig van 1 ász, a többiek meg besegítenek, aki képes valamit kitalálni, olyanok nem születnek tömegesen. (USA ûprogram: Von Braun, aki a Német programot is kezdte, nem volt amerikai ász, importálni kellett, a németeknél érdekes módon több is volt, de legalább még1: Oberth)
Egy ideig kell ott lötykölõdni, mert azt hiszem csak jó idõ múlva lesz hazafelé nyiló inditási "ablak"
Hát nagyon remélem, hogy még életemben megláttom, hogy eljutottunk a marsra.
Am vki nemtudja, hogy ez is csak olyan látogatás lesz, mint a holdtúra, vagy vmi bázist is ki akarnak épiteni. Mert azé sztem ha már odáig elrepülünk, illene is vmit csinálni ott.
Igen, leszarja. Nyilván van logika abban, hogy kidobjanak az ablakon több milliárd dollárt az Ares hordozórakétára és az Orion ûrhajóra, amik inkább visszafejlõdést jelentenek az Ûrsiklóhoz képest, mint elõrelépést. Teljesen racionális, miért is keresek én mindenben értelmet...
Hát kb. Mondom, nem véletlenül teljesn anonímak. Az elit alakulat film kapcsán írt egy 16 éves srác hasonló bõdületes marhaságokat, mint itt okkultist és társai.
Erre még mindig ott van a klasszikus szövegem : Miért nem mutatják meg? Titkos? Minek? Elmennek a marsra titokban meg vissza? Minek? Hoznak követ, kitûzik a zászlót, öröm boldogság. De titokban? Én nem tudom de úgy képzelem hogy ha nekem lenne egy ilyen náciufóm, biztos villognék vele, ha meg nemzetközi összefogásból lenne, akkor meg meg inkább, és bizonygatnám hogy nekem mekkora részem van benne, nélkülem nem sikerült volna. Mondok neked még egyet. A dolgokat nem úgy találják fel, hogy valaki ült és bevillant a gondolat. És nem is egy helyen. Edison vs Marconi, Whittle vs me-262. Vagy a radar.
Nekem kezd az az érzésem lenni, hogy nagyon fiatal kölykökkel "vitatkozunk" itt. Nulla racionalitás, nulla képzettség, szépen felépített álomvilág... 10 éves gyerek szintje.
Ha így van, akkor viszont számomra kellemetlen, hogy egyáltalán itt vagyok...
Szerintem az USA legbelsõ köre lesz*rja a Kínai ûrprogramot, meg az összes többit is, valószínû 100évvel elõttük járó ALTERNATÍV programjuk van, amihez képest az ûrsikló, meg a 2.0-ás Orosz (kínai) rakéták játékszerek, ill. roncsderbi. Valósínû ezért is hagyták, hogy ide fejlõdjön a MEGVEHETÕ technológia, ha elég sok pénzed van, akkor lehet saját "ûrhajód", már ha jogos, hogy egy olyan eszközt, ami max.500km magasra eljut, és jó esetben 1darabban vissza is tér, annak lehet nevezni. Én nem nevezném annak. Kb. a következõ bolygó elérése a minimum, de nem 5év alatt. Ezért volt szerintem az egész ûrprogram (utóbbi 40év) egy drága bemutató a Népnek, ugyanez az oroszoknál is, csak nekik nincs saját önálló ALTERNATÍV fejlett programjuk, valószínû az amerikaiban vannak benne. (az angolok, németek, kanadaiaik és a franciák is, a KÍNAIAK viszont tudnak róla, de õket nem vették be)
Ezt a viccet már biztos hallottad: {rövid változat}
A hidegháború alatt elmegy az amcsi elnök meg a ruszki elnök a jósnõhöz, hogy jósolja meg a jövõt mindkét országnak. A jósnõ megjósolja az amcsinak, hogy a fehérházon vörös zászló fog lobogni, az amcsi elnök elszomorodik, a ruszki meg gonoszan nevet rajta. A ruszkinak is megjósolja, hogy a Kremln is ugyan az a vörös zászló fog lebegni. A végére nem emlécek, de tudom hogy a vörös zászló a kinaiké volt. Nos nem vicces, de lehet hogy a nem is olyan távoli jövõ?
Ehhez képest eddig õk nem veszítettek embert, legalábbis emberes ûrutazással kapcsolatosan. Hordozó-rakéta balesetük volt, legutóbb 1995 és 96-ban, elõbbiben "csak" hat ember, utóbbiban viszont hivatalosan 57, de ennél akár sokkal több ember is meghallhatott, mivel a visszazuhanó rakétaroncsok egy lakott települést találtak el. Azóta viszont a Kínai rakétaprogram makulátlan...
Persze én sem úgy gondoltam, hogy hopp. Azonban az általuk elért eredmények figyelmeztetõek lehetnek. Nagyon sok elemzõ Kínát mint a jövõ szuperhatalmát "tiszteli". Az persze, hogy ez milyen áron megy végbe(?), más kérdés.
Kína abból a szempontból óriásit lépett elõre, hogy õ a harmadik ország, amelyik képes ember felküldeni az ûrbe. Ezt a tettet senki sem vonhatja kétségbe. Ugyanakkor a lépéseik elégé megfontoltak, egyáltalán nem sietnek. A SzenCsou-5 2003-ban, a SzenCsou-6 2005-ben, a SzenCsou-7 pedig csak 2008-ban vitt embert az ûrbe. Jelenlegi terveik ott tartanak, hogy várhatóan 2010-ben fellõnek egy tudományos modult, amelyrõl túl sokat nem tudni, a tömege durván 8 tonna (annyi, mint a SzenCsou ûrhajó), és talán a korai Szaljut/Almaz ûrállomásokhoz hasonlíthat. Ehhez hozzádokkol a személyzet nélküli SzenCsou-9 és majd a személyzettel ellátott SzenCsou-10, 2010-2011 körül.
Ilyen ütemterv mellett Kína aligha fog a Holdra lépni 2020 elõtt...
Igen. Akkor minden pénzt megért, hogy leugassák a ruszkikat, most pedig, hogy nincs igazi ellenfél, jó az a mani másra is. Biztos lehetsz benne, ha a kínaiak feljönnek(?!)rögtön lesz pénz. Megint egy apró off: tökre díjazom, hogy a IIvh óta mennyi idõ eltelt, s a világ a szakadék felé lépeget. Ha nem lesz újabb vh, akkor mi lesz itt száz év múlva? on
HAHAHAHA, errõl a Kedven Marslakóm (1999) jut eszembe, ahol a Martin bácsi (a marslakó) elemzi a földi "ûrhajósokat": csak a köveink érdeklik õket (a Marson) és becsinálnak a ruhájukba, folytassam?? Neki intelligens ruhája van, meg bérhajója, stb. Jó film tele van olyan ötletekkel, amiket "állítólagos elrabolt szemtanúk látni véltek". (és persze a Skunk Works-nél gõzerõvel próbálják lemásolni/utánozni, persze ez nem igaz, a híradóban sem mondták be)