Gondolom fogalmad sincs a RISc vagy a bitszelet mit jelent.. A GUM-ból 30 kopek /db áron annyit hozhattál amennyit akarsz..
A legcsúcsabb 1969-es technológia, egy lapkára szerelt 3-14 db tranyó és néhány ellenállás.. Én speciel OC és MP, ill. P tranyókból készítettem flip-flop tárolókat, textilbakelit nyákon.. Akármilyen furcsa, ez volt az akkori "csúcs"-technológia.. Nixie és izzószálas kijelzõkkel..
"Én pedig éltem és az akkori csúcstechnológia felhasználásával" És az USA-ban éltél és a NASA-nál dolgoztál? Mert ha nem akkor nem valószínû, hogy a legcsúcsabb technológiát használtad :)
"Saját tapasztalatom nincs a korból, mert még nem is éltem, csak az hogy ezek a dolgok(ûrutazás) nagyon érdekelnek, és elég régóta foglalkozom ilyesmikkel. "
Én pedig éltem és az akkori csúcstechnológia felhasználásával mai értelemben kezdetleges "zsebszámológépnél" is kevesebbet tudó "számítógépeket" készítettem. Kerámia lapkára szerelt, ma hibrideknek nevezett "IC"-kkel, nagy nehéz ládákba..
Így saját tapasztalatom és nem az olvasottak alapján alakult ki a véleményem 1969-rõl.
Megjegyzem, hogy én magam is, lélegzet visszafojtva, áhitattal vártam és néztem a TV-ben a holdraszállást.. Hittem benne, mert akartam hinni benne. Csak évekkel késõbb merültek fel a kérdések, hogy:"tényleg! ha ez így, akkor hogyan lehetett volna úgy???"
És megismétlem: Szerintem is jártak a holdon. De picit sem veszem biztosra, hogy 1969-ben..
Persze attól még lehettek a Holdon, ha az ûrhajó fedélzetén csak egy "zsebszámológép" volt. Amennyiben kiderül, h a NASA ezzel a dologgal kapcsolatban nem a teljes igazat mondja, akkor esetleg guríthat más kérdésben is..
Saját tapasztalatom nincs a korból, mert még nem is éltem, csak az hogy ezek a dolgok(ûrutazás) nagyon érdekelnek, és elég régóta foglalkozom ilyesmikkel.
Aztán meg az orbiterrel is játszogatok, amihez van egy nagyszerû apollo addon, ahol amit lehet tökéletesen leszimulálnak, még az eredeti fedélzeti számítógép mûködését is, sebességével együtt(bár még nem minden funkció használható, de fejlesztik folyamatosan). Na azt már használtam(nem könnyû, nagyon buta gép az), eljutottam apolloval a holdig és vissza(sajnos az LM számítógép leszálló autopilótás rásegítése még nincs kész, csak az emelkedés), és tényleg elég az a buta gép minderre, mondjuk mivel már ismertem az apollo-s próbálkozás elõtt is az ûrbéli manõvereket, amelyek viszonylag egyszerûek, nem is kételkedtem benne, hogy egy olyan gép képes volt e rájuk.
Amúgy nálad a fogyasztástól meg a nagyságtól függ az hogy mi számítógép? Mert akkor gondolom szted egy notebook sem számítógép, mert kicsi a fogyasztása, és a mérete is...
Nem a belekötés a célom.. Bár a lentebb becsatolt linkekrõl Te magad is láthatnád, hogy mirõl beszélek.. De az a gyanúm, hogy túl felületesen nézed a "dokumentumokat", és saját tapasztalatod nincs abból a korból.. Ezért is fontos lenne, hogy jobban megismerd..
Igen, a fedélzeten ezek a kis kb 30 kg-os modulok voltak.. Az 5000 kezdetleges IC-s számítógép képét a pdf-bõl lentebb beillesztettem.. Így látható, hogy a AGC bisztosan nem volt a nixie csöves-nyomógombos valamiben benne..
Nekem az az érzésem az eddig elolvasottak alapján, hogy az egész, egy hihetõnek feltüntetett díszlet.
Hogy miért??
Az AGC 5000 kezdetleges IC-je volt 1969 csúcstechnikája. És mint látható az AGC-IV képén, ezek szobányi ládákban fértek el.. (Megjegyzem, hogy a hetvenes években is még így nézett ki az IBM-360 a 16 kilobytes-os - ferritgyûrûs memóriás számítógép, ami én programozni tanultam.. Légkondícionált szoba, hatalmas ládákkal)
Szóval akármi is volt a fedélzeten, azt semmiképpen sem nevezhetjük számítógépnek.. Még akkor sem ha csak 70 W fogyasztással rendelkezett..
A kérdésedre a válasz, a kerámialapkás hibridek, amiket akkor IC-nek neveztek még a nagyon hõérzékeny ötvözött Ge substrattal, aranytõs (szó szerint aranyozott acéltûs!) bázisréteggel készültek..
Apollo az egy ûrhajó, az Apollo program, meg egy program, nem egy és ugyanaz. De ha belekötsz akkor sincs értelme, mert leírtam, hogy NEM FOGJÁK rögtön kicserélni a fedélzeti számítógépet ha új van. Ûrsiklóknál is pár éve cserélték le az akkor már 20 éves rendszereket. Az apollokat meg nem is használták tovább hosszabb távon, ráadásul ha az addigi számítógép képességeit sem használták ki a holdraszállások után, minek egy újat fejleszteni? Mert nem abból áll hogy a bótban megvett procit csak úgy belerakják egy teljesen máshogy mûködõ rendszerbe.
"De vajon 69-ben volt-e pályakorrekciós modul a fedélzeten??? (Amit nagyképûen számítógépnek neveztek..)" Mirõl beszélsz? Mit jelent nálad hogy "pályakorrekciós modul"? Leírtam már milyen feladatokat kellett végezni a számítógépnek nem érted vagy el sem olvastad?
A CM-ben és az LM-ben is egy-egy 29,5kg-os számítógép foglalt helyet, az I/O feladatokra egy további, majdnem 8kg-os modul szolgált. A számítógép 70W energiát igényelt mûködéséhez. A leírás szerint primitív IC-ket használtak az Apollo számítógépeiben, egy modul három tranzisztort és négy ellenállást tartalmazott, és a számítógép csaknem 5000 ilyen modulból épült fel. A számítógép fejlesztésének ez a szakasza 1962-64 volt egyébként.
Nos ez ok, de mibõl voltak ezek a bizonyos IC-k? Siliciumból, vagy Germániumból??? Ez itt a kérdés.. És az a viszonylag kis doboz ami elõtt ott van a num keypad?? Az most melyik???
Ott van a #664-es hsz.-ben amit tudni akarsz, akkor miért kérded meg újra és újra???
A skylab program apollói nem is apollók voltak, hanem csak ami kimaradt a holdprogramból "a maradékot" használták fel..
Ne add le ennyire! Érvelj! A kulcs 1969.. Mit tudott a technika akkor??? Leszálhattak-e a holdra 69-ben vagy csak késõbb?? Ezek a kérdések..
Azt tudjuk, hogy 70-71 -ben már voltak primitív Si alapú procik.. Ezzel forth nyelven írt programokat futtattak.. A navigáció, stb.. azon mûküdött.. De vajon 69-ben volt-e pályakorrekciós modul a fedélzeten??? (Amit nagyképûen számítógépnek neveztek..)
A becsatolt linkek pdf-jeiben a kapcsolások még Ge-tranzisztoros, ferritmemóriás modulokról írnak.. Így azok nem lehettek a fedélzeten a súlyuk miatt, akkor mi volt 69-ben a nyomógombok mögött..??
Hát az már nem az apollo programhoz tartozott... volt még pár maradék apollo ûrhajó, és saturn5, és felhasználták, és amúgy sem volt más ûrhajó akkor az amcsiknak. De az idézetedben ez le is van írva, nemtudom elolvastad-e, de úgy látszik nem. És miért újítanának be egy számítógépet, ha megjelenik egy új, fõleg hogy a meglévõ funkcióinak nagy része is fölösleges, mert az egész dolog is csak a fölösleg értelmes felhasználásáról szól? A vadászgépeknél meg hasonlóknál mikor újítanak? 10-20 évente kb. Pedig közben van pár új fejlesztés...
Egy tény mindenképpen megjegyzendõ: az IC és Si félvezetõ technika fejlõdése, hatalmnas lendületet kapott az Apolló-programtól.. Feszített ütemben fejlesztették az egyes technológiákat.
Így a holdutazás három éve alatt kifejlesztették mindazt amit elötte évtizedek alatt sem voltak képesek..
Érdekes, mikor is volt a szojuz-apolló összekapcsolás??
Érdekes, több helyen ilyeneket írnak:
"Az Apolló-programmal mûszaki eszközöket tekintve szoros kapcsolatban álló Skylab-ûrállomásprogram (1973-74) és a Szojuz-Apolló közös kísérleti repülés (1975) után az amerikai ûrrepülésekben hosszabb szünet következett, míg a szovjetek éppen ezalatt léptek elõre a tartósan lakott ûrállomások kifejlesztésében és kipróbálásában, valamint az ûrrepülések nemzetközivé tételében (1978-tól)."
Végül is volt egy nagyméretû ( szoba) gép, amivel szimulálni tudták az Apollóba ténylegesen beépített számítógépet. Bár nem szabad összekeverni azt a számítógépet (PLC õs) amely I/o portjain keresztül mûködtette az Apollót, és a fedélzeti Computert, ami a lent említett számításokra készült. Mostmár csak az a kérdés,h milyen alkatrészek voltak beépítve az említett gépekbe? Ha már 1954-ben tömegesen gyártották a tranzisztoros zsebrádiókat..
"Az Apolló-programban alkalmazott géprõl ír.. Ami 1974-ben még bõven tartott.."
1972 Decemberében repült a 17-es, az utolsó, és ezzel véget is ért az apollo program.
Teljesen mindegy mit tudott az eniac, ez 21 évvel késõbb van, az pedig a számítógépeknél nagyon nagy idõ, ennyi idõ alatt sokszorosára nõttek a teljesítmények. Amúgy az AGC elõre számolta a manõverekhez szükséges bizonyos számításokat, általában 5 perccel a gyújtás elõtt kezdett számolni, és pár másodperc alatt meg is volt, de ezek is olyan egyszerû számítások voltak amiket egy mai egyszerû (4mûveletes) számológép simán elvégez, persze annak nincsenek a romjába a képletek.
Na oké, de akkor ebbe mi volt benne??? Mert a szép öntvény házat látom.. a 20x30 cm-es kezelõlapot a nixiecsöves kijelzõkkel szintén.. De a két nagy 30-40 kg öntvényben mi volt benne, ha a leírásban említett alkatrészek szekrény méretben fértek el???
Igen az ABC még félig csöves-jelfogós számítógép volt, az ENIAC volt az elsõ mai értelemben vett btöltött programú számítógép..
A lenti gép 31 mikrosec (0,031 sec) alatt végzett el egy osztéást azaz uyg 30-at másodpercenként.. Majd kb 1 másodperc alatt odaért a sashoz ez az infó.. onnan a válasz megint 1 sec.. számolás válasz tehát a harmadik végére oda az eredmény.. Közben a komp közel 8 000 métert tett meg.. Azaz 8000 méter plussz-minusszal ért holdat.. Ez ugye vicc..???
A blokk-IV mérete a falra helyezett panelokból láthatóan egy mai laptop méretével egyezett.. Csak akkor még ferrites NOR-os változatban az elöbb csatolt képen látható mérettel rendelkezett..
Bár a link ahányszor említi a technikai adatokat annyiszor mást és mást.. Ez az alkatrészek számától a kapuk számán át mindenre igaz..
Ehhez még annyit, hogy látszólag vak vagy, vagy nem jeleníti meg a képeket a böngészõd. Ugyanis az általam linkelt oldal az AGC két fényképével indít, de lásd milyen jó fej vagyok, direkt kimásolom neked a linkeket:
Ott van a kép alján hogy "engineering model" Ami azt jelenti hogy az eredeti számítógép szimulátora volt, és gondolom azért ilyen nagy, mert hagyományosan építették meg ugyanazt a gépet, mivel nem bõvelkedett a pénzben az apollo program, ezért is fejezõdött be a 17-el.
Az 1930-as gép egy elektromechanikus gép volt, nem tisztán elektronikus. A linken írja milyen gépet vitt magával az Apollo, ha jól emléxem a képen a Block II-es változat van, amit 1966-ban készítettek, és az az egész gép hiánytalanul. Ha jólemléxem, élesben Block IV-s gépet vittek magukkal, ami fejlettebb, javított volt. És mégegyszer elmondom, NEM kellett nagy számítási teljesítmény a manõverek elvégzéséhez, mivel szinte mindent a földön lévõ számítógépekkel/papíron számoltak ki.
Tehát szajkózom? Jól idéztem a linked? Ez a MIT által készített AGC leírása ??
és így nézett ki a gép 1969-ben a Te linkedrõl..sajnos nem fér a képre a teljes gép, de az elötte ücsörgõ kezelõrõl látszik, hogy ezt bajosan építették ûrhajóra..
Megnézted, Te is ?? Az R-416 Apolló Guidance Computer -t ??
Na ha igen akkor látod, hogy ez az AGC ferrit gyûrûs memóriákbol, 26 inches textilbakelites panelokból állt .. Csak a csatlakozósávok rögzítõelemei több kilót nyomnak.. A doboz amibe belefért több köbméteres volt..a súlya.. sokkal több mint amit a példálózásban számítottam..
Nem tudom, hogy láttad-e Tom Hanks-el azt a filmet amikor az egyik Apolló utközbeni katasztrófáját dolgozták fel.. Ha igen akkor tudod, hogy a filmben szereplõ 8-16 A akku kapacitás a létfenntartáshoz is éppencsak, hogy elegendõ volt..
Egy dramatizált Hollywoodi film nem éppen ideális technikai információforrás.
A filmben is látott energiaprobléma abból adódott, hogy az Apollo CM (Command Module) energiaellátásáért felelõs három üzemanyagcella a robbanás után hasznavehetettlenné vált (ezek a mûszaki modulban (SM - Service Module) voltak, ahol a robbanás történt), ezért küzdöttek annyit, mivel a CM saját akkumulátoraira hagyatkozhattak csak, amelyek ráadásul a robbanás után egy ideig maguk vitték a mûködõ fedélzeti rendszereket (az akkuk eredetileg csak akkor látják el energiával a CM-et, amikor az a visszatéréskor levállik az SM-rõl). A személyzet ezután kikapcsolta a CM rendszereit, hogy a visszatéréshez még elég energia maradjon az aksikban (ehhez már ekkor kevés volt bennük), ezért átszálltak az LM (Lunar Module)-be, és annak fedélzeti rendszerinek nagy részét (mint a fûtés) kikapcsolták, hogy minél több energiát spóroljanak meg, részben azért, mert a fedélzeti rendszerek mûködését eredetileg csak 45 órára tervezték (az energiaellátást is), miközben a személyzet 90 órát töltött benne, részben pedig azért, hogy az LM üzemanyagcelláival fel tudják valamennyire tölteni a CM akkujait.
LM: Fõ energiaforrás: 3db H2/O üzemanyagcella, 28V fesz, 3x1100W teljesítmény Kiegészítõ energiaforrás: 28V-os, 40 amperórás akkumulátorok, 5db a leszállóegységben, két darab a felszállóegységben (az LM modul Holdraszálláskor 4000W-nyi energiát igényelt, ehhez az üzemanyagcellák mellett az aksikra is szükség volt).
A megjelölt linked nem írja, hogy az Apolló-11 milyen kiépítettségû gépet vitt magával. Az Apolló-programban alkalmazott géprõl ír.. Ami 1974-ben még bõven tartott.. Amikor már létezett az I8080 sõt megkezdték 1973 végén az Intel 8085 (elsõ PC-k processzorának az I8086-nak az elõdje) is már gyártásba került..
Így különösen érthetetlen lett volna 4100 db NOR kapuból összedrótozott cpu-t 4 k ramot, 32 k rom-ot tartalmazó ládákat a hajóra préselni.. 4 ill. 6 NOR kapu van egy-egy tokban. Egy-egy tok fogyasztása ugyan csak 100-150 mW, de 4100/4 azaz 1025- tok önmagában 100-150 W-os fogyasztásával az akkor alkalmazott 24 V-os fedélzeti akkumlátorokból 4-6 A evett volna... A ram 4096*8/2=16384 tokjának ~16 000 W összfogyasztását 60-100 A áram igénye mellett..
Ha tényleg érdekelne a téma, egyszerû Google kereséssel fellelhetõ a válasz:
A CM-ben és az LM-ben is egy-egy 29,5kg-os számítógép foglalt helyet, az I/O feladatokra egy további, majdnem 8kg-os modul szolgált. A számítógép 70W energiát igényelt mûködéséhez. A leírás szerint primitív IC-ket használtak az Apollo számítógépeiben, egy modul három tranzisztort és négy ellenállást tartalmazott, és a számítógép csaknem 5000 ilyen modulból épült fel. A számítógép fejlesztésének ez a szakasza 1962-64 volt egyébként.
Talán ha megnéznéd a linkelt pdf-eket, akkor abbahagynád a butasások szajkózását. Zsíroskenyérnek már elmondtam: attól, hogy a végtelenig ismételgetsz vmit, még nem válik igazzá.
Jaj, nem is mondom... Nem véletlenül hívatkozott a wikipediás cikk a NOR kapukra.. A NAND-ok után azok voltak az elsõk, amiket kapukból összeállított számítógépek építésére használtak fel..
Na látom ügyes vagy! Gratulálok!
Nos, akkor már ki is tudod számolni, hogy 1969-ben a
4100 NOR kapu+ 4096*16 bit ram és 32768 byte rom mennyi helyet foglalt el, a panellel, a dobozzal mennyi volt a tömege, és hány kilowatt energiát igényelt.. És végül: ez a sok kilowatt hány ampert vett fel a 24 V-os fedélzeti akkuról??
És akkor tényleg elértünk a végére.. Hiszen az általad említet kerámialapkás hibridek a 60-as évek elején arról voltak híresek, hogy kb 4x6 cm-es 1-2 mm vastag kerámialapocskára ragasztottak néhány tranzisztort.. Ezek voltank az "õs" IC-k.. Az IBM a hatvanas évek végén olyan számítógépeket épített a pentagonnak, amikben már valóban voltak IC-k is, de a memória még a klasszikus ferritgyûrûs lapokból épült fel..
Hiába szajkózod ezt, attól, hogy te nem ismered el, még tény marad, hogy:
- 1959-ben Kilby megalkotta az elsõ integrált áramkört - 1961-ben a Fairchild gyártotta flip-flopok kereskedelmi forgalomba kerültek - a 60-as évek elején tömeggyártásba kerültek az SSI áramkörök (ilyenek voltak az Apollo fedélzeti számítógépében is) - a 60-as évek végén megjelentek az MSI áramkörök - a 60-as években léteztek IC-kbõl épített számítógépek
A többi sallangra felesleges reagálnom, nem tartozik ide.
Szia!
Ennek semmi köze egy esetleges zsinialitáshoz.. Kenedy kijelentette, hogy amerika az évtized vége elött embert küld a holdra.. Ez politikai kérdés volt. És mint olyant már ismerheted. Elnökgyikosságoktól Nixon lehalgatási botrányán át sok minden történt amirõl vagy tudunk vagy nem..
A hivatalos magyar álláspont szerint: megtörtént 1969-ben a holdra lépés.. De itt nem a hivatalos, hanem a valószínû lehetõségérõl volt szó.
Megkérdõjelezni egy tekintély kijelentését? Ez bûn lenne?
Ezt most hallom elõször.. Az egész történelem arról szól, hogy valaki valamit kijelent és az utókor megkérdõjelezi.. Különben még kõbaltád sem lenne..
Azt tudtad, hogy szelénbõl is próbáltak tranzisztort készíteni, vagy azt, hogy a Sláger bemondó Boros Lajos álma volt egykor a P-13 orosz gyártmányú germániaum hangfrekvenciás tranzisztor megszerzése?? Na neem 1969 elött, hanem sokkal késõbb.. Mert akkor még az epitaxiális, a planár.. stb. technikák nem is léteztek..
Házifeladatként igazán ellenõrizhetnéd, hogy mikor alkották az elsõ szilícium egykristály húzó berendezéseket.. Ugyanis, csak ezután lehetett TTL NOR IC-ket gyártani.. És akkor megtudod, hogy kinek van igaza az 1969-es számítógépekrõl..
Mindenesetre örülök, hogy személyedben egy olyan zsenit köszönthetünk e szerény fórumon, aki kétségbe vonja az MIT akkori legnagyobb koponyáinak terveit és megépített berendezéseit... Gratula.
Ha már akkor pontosan.. Az elsõ elektronikus számítógép Atasoft Barry Computer néven 1930 -ban született 300 db elektroncsóvel.
A IBM - Pentagon 25 évi pereskedés végén sok milliárd dollárt fizetett az ABC elektronikai megoldásainak szabadalmai illegális felhasználásáért.
A Neumann Féle ENIAC az elsõ betöltött programú számítógép volt. 1930 és 1946 között több "huzalozott programú" számítógépet készítettek..
A tranzisztor elvét Schottky-ék (ha jól emlékszem) 1926-táján felfedezték, de az ötvözött Ge tranzisztorok alkalmatklanok a magas drift miatt TTL logikák készítésére..
A megjelölt linked nem írja, hogy az Apolló-11 milyen kiépítettségû gépet vitt magával. Az Apolló-programban alkalmazott géprõl ír.. Ami 1974-ben még bõven tartott.. Amikor már létezett az I8080 sõt megkezdték 1973 végén az Intel 8085 (elsõ PC-k processzorának az I8086-nak az elõdje) is már gyártásba került..
Így különösen érthetetlen lett volna 4100 db NOR kapuból összedrótozott cpu-t 4 k ramot, 32 k rom-ot tartalmazó ládákat a hajóra préselni.. 4 ill. 6 NOR kapu van egy-egy tokban. Egy-egy tok fogyasztása ugyan csak 100-150 mW, de 4100/4 azaz 1025- tok önmagában 100-150 W-os fogyasztásával az akkor alkalmazott 24 V-os fedélzeti akkumlátorokból 4-6 A evett volna... A ram 4096*8/2=16384 tokjának ~16 000 W összfogyasztását 60-100 A áram igénye mellett..
Nem tudom, hogy láttad-e Tom Hanks-el azt a filmet amikor az egyik Apolló utközbeni katasztrófáját dolgozták fel.. Ha igen akkor tudod, hogy a filmben szereplõ 8-16 A akku kapacitás a létfenntartáshoz is éppencsak, hogy elegendõ volt.. Ha a számítógép alkatrészeinek 60-100 A minimális áramigényét is ráendgedték volna az akkukra, akkor ott fagynak meg, mint.. A többirõl már nem is szólva.. az egész ketyere hatalmas tömegérõl nem is szólva.. Gondolj csak bele: igaz, hogy egy-egy panel csak pár dekás, minden panelon 16-24 IC elfért..De csak a cpu és a ram 20 000db tokjánák ez közel 1000 panel+rögzítõrács-kábel-stb.. több száz kiló.. A wikipediás képen látott részletekbõl Te magad is láthatod, hogy mennyire robosztus kivitelrõl lehetett volna szó.. Ezért írtam már korábban, hogy nem tartom valószínûnek az 1969-es holdra lépést.. Kb 73-76 táján már inkább.. Bár az akkori csúcstechnika mellett is erõsen kockázatos kalandnak tartom, de nem lehetetlennek..
Ha a fiatal korodra való utalás rosszul esett: Bocs érte..! Nem volt bántó szándékom. Egyszerûen annyira naívan írtál csacska dolgokat, hogy nyílvánvaló volt számomra, hogy nagyon fiatal lehetsz, olyan aki 1969-ben biztosan nem volt a technika közelében, és olyan valaki, aki a kamerás MMS telefon DVD és más azóta született ketyere ismeretében, téves következtetést von le az 1969-es technikai szinvonalról..
A Gemini 8 küldetésénél, az Agena célrakétához való dokkolás után történt egy olyan eset, hogy a meghibásodott a Gemini kormányhajtómûvei közül egy beragadt, és folyamatos, egyre gyorsuló forgásba vitte az összecsatlakozott Geminit. A legénység (Armstrong volt a parancsnok) elõször leoldotta az Agena-t, de mivel a hiba nem abban volt, a pörgés nem lassult, hanem fokozódott. Kézi irányítással próbálták leállítani, de nem sikerült, ezért végül kikapcsolták az orbitális manõverezõ rendszert, és a visszatéréshez használatos kormányrakéták automatikájával normalizálták a helyzetett.
Akkor másra gondolunk. Ott épp az volt a baj, h valami nem mûködött, és érzésbõl kellett megállítani. Régen hallottam róla, szal lehet hülyeséget mondok, de asszem talán Armstrong volt egy korábbi repülésénél a föld körül.
Hát azt a giroszkópok figyelésével elég könnyû megállítani, de én arra a korrekcióra gondoltam, amikor bekapcsolták a fõhajtómûvet, hogy megfelelõ szögben, és helyen érjenek a légkörbe.
Az volt az, amikor összevissza pörgött a kabin a szökõ levegõ okozta erõhatás miatt, és kézivezérléssel állították meg ezt a forgást? Mert az nem lehetett gyenge, a világ legjobb pilótái mentek a holdra.
Azt hogy mennyi ideig, azt elég könnyen kiszámította a megadott kívánt sebességváltozásból, és a hajtómû tolóerejének adataiból, azt hogy mikor azt nem kellett kiszámolnia, mert azt is be kellett adni neki, szóval azt a földön, vagy az ûrhajósok papíron számolták ki.
Igazából, arra kellett a számítógép, hogy kézi vezérlés nélkül a lehetõ legpontosabban(merthogy a számítógép kicsit gyorsabban reagál a dolgokra mint az ember) végezzék a már kiszámolt manõvereket. De kézzel is meg lehetett csinálni ezeket a manõvereket, lásd apollo 13 visszatérõ pályakorrekció.
"Az "igazi" tranzisztoros cuccok a '70-es évek elején jelentek meg a boltokban."
Ahhoz képest már 1954-ben tömegben gyártották a tranzisztoros zsebrádiókat. Egyébként lásd az utolsó elõtti mondatom, röviden summázva: "ha valamit nem tudsz, nem értesz hozzá, akkor nézz utána".
Az "igazi" tranzisztoros cuccok a '70-es évek elején jelentek meg a boltokban. Addig csak mint érdekességek és lehetõségek voltak a vákuumcsöves technológia mellett..
Már miért lett volna titkos? Az elsõ tranzisztort a 40-es évek végén építették meg, szerinted 20 év kevés volt a sorozatgyártásra?:)
Az Apollo számítógéprõl pár infó:
The Apollo flight computer was the first to use integrated circuits (ICs). The Block I version used 4,100 ICs, each containing a single 3-input NOR logic gate. The later Block II version used dual 3-input NOR gates in a flat-pack; approximately 5,600 gates in all. The gates were made using resistor-transistor logic (RTL). They were interconnected by a technique called wire wrap, in which the circuits are pushed into sockets, the sockets have square posts, and wire is wrapped around the posts. The edges of the posts bite the wire with tons of pressure per square inch, causing gas-tight connections that are more reliable than soldered PC boards. The wiring was then embedded in cast epoxy plastic. The decision to use a single IC design throughout the AGC avoided problems that plagued another early IC computer design, the Minuteman II guidance computer.
Szóval elõbb nézzetek utána ('tisztelt' szkeptikusok), aztán lehet okoskodni. Bár továbbra is tartom azon állításom, hogy értelmes és intelligens ember a megfelelõ információk birtokában csak röhögni (vagy kínjában a falat kaparni) tud a moonhoaxereken.
Kemény Károly, magyar rádióamatõr 1930-ban felfedezte a tranzisztor õsét, és folyóiratban ismertette is : Kemény Károly: Az antennára visszacsatolt kristálydetektoros készülék. Rádió és Fotó amatõr, V. évf. 12. szám, 1930. december, p. 55-57.
Szóval lehetett már titkos tranzisztor alapokon mûködõ számítógép is.. Ha jól gondolom igazából azért kellett a számítógép, h az adott pálya eléréséhez kiszámítsa pontosan mennyi ideig kell és ( és pontosan mikortól) mûködtetni a hajtómûveket nem?
"Amúgy a "nagyszámítógépet magukkal kellett volna vinniük" gondolkodással nekem nem lehetne pár centis nagyon apró mp3 lejátszóm, mer a számítógép ami ugyanerre képes sokkal nagyobb :D"
Pontosan errõl beszélek, specializáció a kucsszó. Az mp3 lejátszó csak egy dolgot tud, de azt nagyon hatékonyan. A PC ennek ellentéte.
Pályaszámítás sem kell, az viszonylag bonyolultabb, a fedélzeti számítógépnek, csak elég egyszerû fizikai képletekkel kell számolgatnia. A legfontosabb funkciói pl a TLI, LOI, TEI manõverek kiszámítása ami annyit jelent, hogy megfelelõ irányban (prograde, retrograde), megadott idõben, a beadott sebességváltozás eléréséhez égetik a hajtómûvet, a tömegcsökkenést is beleszámolva. A változókat, pályát, a földön papíron/szuperszámítógéppel számolták ki.
És telibetaláltad, mert egy mai egyszerû számológép teljesítménye, pont egyenlõ az AGC teljesítményével :)
Amúgy a "nagyszámítógépet magukkal kellett volna vinniük" gondolkodással nekem nem lehetne pár centis nagyon apró mp3 lejátszóm, mer a számítógép ami ugyanerre képes sokkal nagyobb :D
Tehát felejtsátek el, hogy az akkor divatos teremnyi számítógépeket magukkal kellett volna vinniük. Azok a számítógépek a mai pc-khez hasonlóan univerzális számítógépek voltak. Egyik végén beadtad az adatokat és a programot, és a másik végén kijött az eredmény. Bármilyen programot. De erre a holdutazásnál nincsen szükség, csak arra a néhány konkrét számításra.
"Mellesleg elmondom, hogy nem igazán kell nagy számítási teljesítmény egy elõre megtervezett hold utazáshoz, pályára álláshoz, egy légiharc rakéta irányításához mégkevesebb..."
Egy ilyen számítógép nagyon specializált. Igazából alig néhány funkcióra van szükség (néhány pályaszámítás), ráadásul azoknak a nagy részét sem kell real-time számítani, sok minden elõfeldolgozva kerül be a számítógépbe. És mindenki tudja, hogy egy ennyire végletekig specializált számítógép mennyivel gyorsabb. Elég, ha a GPU-kra gondolunk, az pl csak kicsit van specializálva, mégis 4ed akkora órajelbõl több10x gyorsabb a CPU-nál.
Egy mai egyszerû számológép teljesítmánye bõven elegendõ lenne az akkori holdutazáshpz.
No ,megnéztem, ez a bizonyos kisérlet (sólyom tollal) az Apollo-15 expedición volt, David Scott (parancsnok) volt az elkövetõje és igazolója Galilei úr elméletének, míg a kameraman James Irwin (LM pilóta)volt. Ja és ez volt az elsõ holdautós expedició.
Érdemes utánanézned a dolgoknak, ugyanis nem igaz amit írsz... John Mauchly és J. Presper Eckert alkotta az elsõ digitális elektronikus számítógépet, Neumann János az elektronikus digitális számítógép alapelveit alkotta meg (ezt általános iskolában, számítástechnika órán is tanítják).
"1956-ban a világ legkisebb IAC-nevû számítõgépe 30 000 db elektroncsõbõl épült fel. 2-2 csõ helyfoglalása 2 liter volt. Így könnyen kiszámíthatod, hogy 1956-ban a világ legkisebb számítógépe"
Gondolod, hogy pár évvel a tranzisztor felfedezése után a legkisebb számítógépet elektroncsövekbõl akarják felépíteni amikor ott a sokkal jobb alternatíva? Valamit durván félrenéztél. Úgy gondolom Cifuval nem érdemes vitatkozni a haditechnikáról, mert valószínûleg nálad sokkal többet tud az ilyesmikrõl, és szerintem is teljesen igaza van, hogy az akkori rakétákban volt egy primitív, de digitális számítógép, teljesen reális, elképzelhetõ, nem is tudom mással mivel irányítanák.
Itt van egy kis leírás az apollo számítógépérõl http://en.wikipedia.org/wiki/Apollo_Guidance_Computer. Mellesleg elmondom, hogy nem igazán kell nagy számítási teljesítmény egy elõre megtervezett hold utazáshoz, pályára álláshoz, egy légiharc rakéta irányításához mégkevesebb...
Ember te maganádnál vagy? A kilövés elõtt napon már rég minden a helyén van és nem tesztelgetnek semmit fõleg a leendõ asztronautákkal, mert akkor már õket kezdik beöltöztetni és mindet a kilövési állapotba hozni. Ami a kilövés elõt 1-2 héttel nincs meg az már nem is leszz fennt, kiée ha valam,i nagyon kis dolog, mert plusz súlyt sem vihetnek magukkal...
1.: Az eddigi személyeskedésed felett elsiklottam, de lassan igyekezned kéne némi tiszteletett is magadra venni. Normális hangnemben kommunikáltam eddig, és elvárom hogy te is így cselekedj. Ha nem teszed, akkor majd kapsz egy kis pihenõidõt ennek megtanulására... 2.: Vezesd már le nekem annak a bizonyos "szervónak" a mûködését a Sparrow-ban légyszives, mert nagyon kiváncsi vagyok rá.
Ez aranyos volt :) Te vetetted fel, igy gondoltam tudsz mondani is párat. Vagy nem? A toll kalapács kisérletet és a NASA - a hold meghóditása videokazin láttam. Az megvan nekem is. Majd megnézem hogy ki is csinálta és melyik expedicióban.
"Miután általában hatan próbáltok egyszerre támadni LEHET hogy a te post-od felett elsiklottam, mert a sok szánalmas válasz között a tied volt a legérdektelenebb, sry."
A legérdektelenebb, amiben épp tényekkel és fotókkal cáfolom meg az agymenésed?:) Hát tényleg kellemetlen lehet olyat olvasnod, ami nem erõsíti meg a fantazmagóriáid... Kényelmes átsikalni felette.
"Nem értem hogy miért hiszed azt te jobban tudsz vmit? Olvastad neten, láttad a tv-ben? Hát ez aztán 100%-os forrás."
Te ennyire fiatal vagy, hogy csak a netrõl és a tv-rõl tudsz? Képzeld vannak más források is. Egyébként pedig az olvasás és utánajárás az elsõ lépcsõ. Aztán szépen megtanulod, hogy milyen fizikai, matematikai és egyéb problémákat kellett megoldani. Végül te is kiszámolod, lemodellezed amit meg tudsz tenni földi körülmények között, és rájössz, hogy a moonhoaxerek mûveletlen, általános iskolás fizikatudással sem rendelkezõ 'alakok'.
"Az, hogy te hiszel mindennek amit belédtömnek a te bajod."
Hát ezt vicces pont a te szádból (tolladból) hallani.:)) Szánalmas.
"Viszont a Hold-missziónál rengeteg olyan probléma volt amelyeket nem tudtak megoldani, de érdekes módon a nagy napon minden mûködött."
Figyi, javaslok valamit. Ahelyett, hogy ezredszerre is ezt a hülyeséget hajtogatnád, mondjál már végre valami konkrétumot! Egy bizonyos életkor és intelligencia felett az emberek általában megértik, hogy nem attól válik igazzá valami, mert sokszor ismétlik (kivétel a politikusok, te az vagy?)
"A Holdkomp prototípus a felszállás ELÕTTI (!) napon sem mûködött rendesen és földbecsapódott."
Tényleg? És ugyan hol próbálták ki a holdkomp prototípusát? ÚJRA leírom: amirõl te beszélsz, az egy földi SZIMULÁTOR volt, amely megpróbálta SZIMULÁLNI a holdi körülményeket. Nézd csak, errõl van szó: http://en.wikipedia.org/wiki/LLRV
Ez pedig az igazi holdkomp: http://en.wikipedia.org/wiki/Apollo_Lunar_Module
Erõsítsenek meg a többiek, de szerintem nem ugyanaz a két berendezés... Persze lehet csak rossz a szemem.
Az a baleset, pedig nem egy nappal a holdraszállás elõtt, hanem 1968 májusában, több, mint egy évvel az Apollo 11 útja elõtt történt. Meddig akarod még égetni magad a téves adatokhoz való ragaszkodásossal?
Egyébként pedig elõtte a VALÓDI holdkompot az Apollo 10 küldetés során kipróbálták, néhány km-re megközelítették vele a Hold felszínét, épp csak hogy nem szálltak le. Jah, és visszajöttek élve, minden mûködött.
Tudod, én azokat az éveket átéltem. Emelgettem az akkori "csúcstechnikát". Így persze könnyû nekem, arról vitázni, hogy mi volt akkoriban és mi nem.. Neked pedig azért jó, mert megélhetsz olyan fejlõdést, amit én már nem..
tudom hogy a net nem biztos forrás, a külföldi cikkekben is mind számítógéprõl beszélnek. Bár biztos lesz olyan is ami ellentmond neki, nem néztem meg sokat. Könyvtárban ezért most nem megyek el, majd ha arra járok, lehet megnézem.
Nem értek hozzá, és nagyon nem is érdekel hogy most szervó e vagy számgép, csak gondoltam ha már ekkora vita tárgya, rákeresek.
A Ti 7400-ás tokja 4 nand kapujából 2 bitet lehetett összerakni..
4*1024*8= 32768 bithez 16 384 tok kellett volna.. Ez 16/panel esetén 1024 db 0,150 kg ~ önmagában 150 kg a 74 KB rom az akkori diódás 64 bites tokokkal
74*1024*8/64= 9572 tok--- 600 panel --- újabb 88 kg..
És még ez csak az akkori memória... Se cpu, se smmi vezeték...
Jaaa majd elfelejtem és se gyártás!
Mert csak évekkel késõbb (7400- 1970-1974) táján kezdték gyártani..
De ügyes vagy, jó a cikk...
Azért én azt javaslom, ne a netre hagyatkozz, itt minden féle butasággal is találkozhatsz..
Menj be a legközelebbi könyvtárba.. A könyveket 1969-1980 között még lektorálták...
Persze hogy van tesztfázis hisz végig errõl beszéltem, szedd már össze magad!
Itt nem arról van szó hogy vmit megépítenek, tesztelnek, majd miután minden mûködik kilövik az ûrbe. Ez lenne a normális.. De megint leírom hogy pl. A Holdkomp prototípus a felszállás ELÕTTI (!) napon sem mûködött rendesen és földbecsapódott.
Tehát gyakorlatilag az ismeretlenbe vágtak bele nem mûködõ gépekkel!
Nem kívánom elkerülni, hisz engem nem is fogsz befolyásolni/meggyõzni.
Miután általában hatan próbáltok egyszerre támadni LEHET hogy a te post-od felett elsiklottam, mert a sok szánalmas válasz között a tied volt a legérdektelenebb, sry.
1956-ban a világ legkisebb IAC-nevû számítõgépe 30 000 db elektroncsõbõl épült fel. 2-2 csõ helyfoglalása 2 liter volt. Így könnyen kiszámíthatod, hogy 1956-ban a világ legkisebb számítógépe
30 000 liter tiszta térfogatú volt.. egy köbméter ezer liter...
És! Ez csak a csövek térfogata! A mûködéshez ehhez a négyszeres "kellékek" tartoztak..
Számítógép a rakétába???? Szervó picinyem, szervó! 1956-ban az is szép csúcsteljesítmény volt!
bocsánat, én Albertusnak szántam elsõsorban a dolgot.. csak rosz helyen nyomtam meg a válasz erre gombot.
de egyébbként nem csak abban a rakétában használták azt a technikát oly korán. Persze nem az átlag polgár házikójába kell elképzelni az integrált cuccost.