Gondoljatok bele abba, hogy egy fordított helyzet még a maihoz képest is mennyivel nonszenszebb lenne: ha a 90%-os piaci részû, ingyenes, OpenSource fejlesztésû, megbízható, Linux-al szemben egy marginalizálódott, viszonylag drága és kevésbé biztonságos Windóznak kellene a piaci részesedést növelnie.
Szerintem abból, hogy a Linuxnax elég jó esélyei vannak a jelenlegi helyzetben, legalább is jóval jobbak, mint egy fordítottban a windóznak, nagyon is jól látszik, hogy merre halad a világ, és ki is az aki útjában áll a fejlõdésnek, változásnak.
"húzós biztonsági beállítások vannak" Akkor a mondandóm második fele érvényes. Amennyiben másfél egység sugarú Jancsika felrakja a Linuxot egység sugarú Józsikának, abban az esetben a következõ dolgok fognak elhangzani a használat során: - Miért nem megy az a !+%+""!/!% - Állítsd be úgy, hogy engedje! - Miért nem tudod beállítani? - Miért nem mûködik? Pedig beállítottad, hogy engedje. - $%^#@$%^ ez az egész.
Ha ez elég gyakran fordul elõ, annak Windows lesz a vége, mert "ahhoz értek". Persze nem ért. :)
"Minden rendszer annyira biztonságos, amennyire a használója ért hozzá és beállítja. Defaulton egy Linux sem biztonságos. Namost visszatérve az egységsugarú Józsikára, nem gondolod, hogy mindegy, hogy hogy tervezed/építed fel, ha Józsika szarul állítja be és ráklikkel mindenre, ami mozog/Free/XXX?"
Ezzel vitatkoznék, a régi redhatos idõkben ez lehet, hogy igaz volt, de most már SELinux a default és alapvetõen húzós biztonsági beállítások vannak, úgyhogy nem csak az useren múlik. Abban egyetértünk, hogy az useren sok múlik, és a hülyesége határtalan, de nem minden.
"Viszont ne keverjük össze ezt azzal, hogy milyen biztonságos egy rendszer, ami pedig legfõképp a tervezésbõl/felépítésbõl következik."
Minden rendszer annyira biztonságos, amennyire a használója ért hozzá és beállítja. Defaulton egy Linux sem biztonságos. Namost visszatérve az egységsugarú Józsikára, nem gondolod, hogy mindegy, hogy hogy tervezed/építed fel, ha Józsika szarul állítja be és ráklikkel mindenre, ami mozog/Free/XXX?
azt mondják, h az egyik legjobb védekezés, ha nem rendszergazdaként vagyunk bejelentkezve. nos, én ezzel úgy vagyok, h inkább legyen vírusos a gépem, de ne kérje félmásodpercenként a jelszót, minden kattintás után. (értjuk a költõi túlzást, igaz?) informatikai biztonságtechnikában azt mondjuk, h az a legbizonságosabb rendszer, ami ki van kapcsolva. de mivel ez elfogadhatatlan, ezért úgy kell elérni a megfelelõ biztonsági szintet, h az óvintézkedések ne zavarják a felhasználást. na, sztem a jelszó (azonosítás) kérése pont ilyen zavaró tényezõ.
akkor reméljük, hogy mire elterjed a linux, addigra minden emberre a földön jut 1 disztribúció, így a vírusok elterjedésének esélye gyakorlatilag 0 lesz.
Pontosan, az elterjedtség is számít, pontosítva az, hogy mennyi közös rész van egy vírusban. Minél több a disztribúció -> annál kevesebb a vírus esélye.
azt honnan szeded, h az IE 60mega? az xp elég (sõt nagyon) gyorsan betöltõdik nem tudom mi a bajod vele. ha bejelentkezés után sokat tölt, az valszeg a tûzfal vagy a vírusírtó hibája. meg kell nézni mi okozza és változtatni rajta. vagy használd a hibernálást és 2 pislogásból megvan a bekapcsolás. a csicsa meg azért virít alapértelmezetként, h lássad, h mi van. ha ugyan úgy indúlna mint a 2000 honnan vennéd észre a különbséget? én nemtom, hogy vagy vele, de a msn/hotmail szolgáltatását leszámítva nem használom az IE-t. nemtom, te hol vagy még rákényszerítve.
#66: A Win98 támogatja a WDM-et. Pl. Hangkártya-driverem. A normál 4,5 megás volt, és állandóan összeakadt a modemmel. A WDM-es 50kB, és semmi baj sincs vele.
#70: nem tudom hányszor tárgyaltátok ki már, de én leírom a saját álláspontomat:
Rendben, legyen multimédia, ne ragadjunk le a DOS parancssornál. De:
Azt mondod IE... 98 óta kiintegrtálhatatlan cucc, mert õ a mindenes. De nélkülözhetetlen-e az oprendszer mûködéséhez egy webböngészõ? NEM, csak a Microsoft erõszakos "hittérítõ" politikáját láthatjuk: Ha nem nélkülözhetetlen, tegyük azzá. Még ha szökõévente sem indítanám el.
Lehet, hogy elfér 1,5 GB a 160-as vinyómon, de itt nem csak a helyrõl van szó, pl. ott a betöltési idõ. Meg hogy nézne ki, ha 200 megás lenne a Win, és elférne 3x is a memóriában. Összességében az a baj, hogy az M$ nem törekszik arra, hogy valami kicsi legyen és optimalizált. Az IE 60 mega, az Opera meg csak 3,5. A Microsoftnak lételeme a teljesítménypazarlás. Pl. telepítéskor alapértelmezettként mennyi fölöseges csicsa virít a V.pult/Rendszer/teljesítmény fül-nél képi hatásokként? Mi szükség van a pl. a kijelölési négyszög áttetszõ megjelenítésére meg a vetett árnyékra az asztal ikoncímkéin? Egye a teljesítményt, vegyék a hardvert a népek...
Nekem ezek alapján az jutott eszembe, hogy szép dolog ez a Linux pszeudo vírusmentessége, de az egész közösség azon kínlódik éppen, hogy minél szélesebb körben terjedjen a Linux. Namost, ha az átlaguser képes lesz feltelepíteni, használni, megtalálni ugyanazon funkcionalitást, mint a konkurens rendszeren ésatöbbi, akkor mi fogja megakadályozni abban, hogy a gépe ugyanolyan vírusos legyen, mint bármely más oprendszer esetén? A legtöbb fertõzés a felhasználó miatt következik be, tehát teljesen mindegy, hogy milyen biztonságosra építik a rendszert, ha a leggyengébb pont képtelen védekezni. Ha korlátozzák a felhasználó lehetõségeit, akkor pedig nem marad meg az azonos funkcionalitás, tehát a user anyázni fog és visszatér a régi rendszeréhez (MS). Ugye azt mindannyian elfogadjuk, hogy minél elterjedtebb egy rendszer, annál többet igyekeznek hibát találni és kihasználni benne? (vírus)
volt a mit, hogyan, mivel. ebbõl a mit maradt meg. a hogyan változott, mert egy teljesen objektumorientált és elõkészített környezet helyett amiben már megvolt pl a teljes program modell át kellett alakítani. a mivel meg a nyelv, de az a kissebb gond. egy program fejlesztésénél elég nagy gond (talán a legnagyobb), ha a hogyan változik. mert a cél marad, a végsõ kód elkészítése meg a coderek feladata, nem a programozóké.
"Virulógia és összeomlás-elmélet (ilyet is tanultam ám) 1. óra: ha a fertõzöttségi ráta egy bizonyos szint alá csökken akkor nem terjed a mi kis vírusunk." csakhogy ez függa próbálkozások számától is. ugyanis nem minden vírus terjed el és ha egy os-re kevesebb próbálkozás van, akkor kevesebb a valószínûsége is annak, h legyen egy olyan ami elterjed és ha vmit kevesen használna, arra kevesebb a próbákozás is... (ne dobálózz azzal, h miket tanúltál, nemcsak te jártál felsõoktatási intézménybe).
"Nem feltétlenül kell kiadni egy új disztribet, de [.......]" aham és ez jól van így? ez is azt mutatja, h milyen jó rendszer, igaz?
Tehát szerinted ha megvan hogy mit kell csinálni , akkor az MS programozó hadserege ezt képtelen megoldani a .NET több száz megás függvénykönytárai nélkül ? Szerintem ha meglenne az elmélet, ami már valamennyire meghatározza az elvet is, akkor az MS pont az a cég, ahol igen hamar lehet ebbõl az elméletbõl gyakorlatot csinálni. Inkább arról lehet szó, hogy még mindig nem tudják h. mit is akarnak. WinFS nél volt szó SQL-szerû lekérdezésekrõl a filerendszer felé, keresés helyet.. ez akkor elég nagy feladatnak tûnt, hiszen hiába adattárolás, a filerendszerek és az adatbázisok elég távolt állnak/álltak egymástól.. viszont ott ül sok száz biztos kiváló programozó koponya, találják ki, hogy mit érdemes megcsinálni, hogy mit tudnak megcsinálni racionális idõn belül ésszerû erõforrásokkal és erõforrásokra.. elvileg MS a nagy INNOVÁCIÓ sok nagykapitálisú betûvel, ehelyett megy a tökölés és az Apple másolása, már évek óta..
Áh tudom mibõl akarok jobbat LH-ban , WLAN ból bázeg.. ma is egy órát szoptam vele , mert õfelségének (XP-nek) nem akaródzott csatlakozni..
"pontosabban nem éri meg. nem ugyan az. ha pl win helyett linux lenne és ezen a piacon 10 disztrib uralkodna, akkor ugyan úgy tele lenne vírussal."
Virulógia és összeomlás-elmélet (ilyet is tanultam ám) 1. óra: ha a fertõzöttségi ráta egy bizonyos szint alá csökken akkor nem terjed a mi kis vírusunk.
"és ezt mér úgy kell, h kiad 1 új disztribet? és ezzel az új disztrib csak ebben lesz más(miközben talán a többiben rosszabb)."
Nem feltétlenül kell kiadni egy új disztribet, de mondjuk ha odamész a fedora fõnökhöz, hogy most teszteljük ezt a kernel patchet, akkor valszeg el fog küldeni békésen melegebb vizekre, viszont ha elkezded saját magad fenntartani azt a kernel patchet és mondjuk másoknak megtetszik és segítenek fejleszteni, annak megvan az erõs esélye, hogy bekerül más linux disztribúciókba is. Ilyen lett pl a SELinux és a Fedora kapcsolata, vagy a grsec és más disztribúcióké....(a grsec egy openwall-fork egyébként :P)
"linux betartja pl a POSIX szabványt, stb..." ezzel nincs baj. nem ezért nem tetszik.
"linuxra nem lehet terjedõ vírust írni" pontosabban nem éri meg. nem ugyan az. ha pl win helyett linux lenne és ezen a piacon 10 disztrib uralkodna, akkor ugyan úgy tele lenne vírussal.
"nem kell sok ahhoz, hogy egy új dolgot valaki kipróbáljon, és az aközben szerzett tapasztalatokkal az egész közösséget gazdagítja." és ezt mér úgy kell, h kiad 1 új disztribet? és ezzel az új disztrib csak ebben lesz más(miközben talán a többiben rosszabb).
Nem hiszem...inkább arról van szó, hogy lemaradt az IBM klónokkal folytatott versenyben, ami nem jelenti azt hogy nem is volt nyeresége...inkább azt, hogy átengedte a piacot másnak.
Nem jelenti azt, van sok nem windows oprendszer ami nem is unix és tetszik :) Sõt kifejezetten jó ötletei vannak. Sõt még nem is hagyományos nyílt forráskód. Pl AmigaOS, stb...a windowst azért kritizálom, mert tényleg úgy látom, hogy rossz, és az internet révén érint is a dolog.
Ha kell mutatok szerver logot ahol windowsos gépek másodpercenként koppannak a tûzfalon/szerverlogban/spamfilteren...
egyrészt mindenki másnak más dolog felel meg, másrészt egy teljesen egységes rendszerfilozófia káros lenne. Attól még a linux betartja pl a POSIX szabványt, stb...
Magyarul, nem törekszik arra, hogy megszabjon egy irányt a linux közösség, mindenki azt csinál amit õ jónak lát és ebbõl egy gyakorlatilag evolúciót nagyban elõsegítõ környezet keletkezik. Ez pl az egyik oka, hogy linuxra nem lehet terjedõ vírust írni egy mûltbeli kivételtõl eltekintve...mert van egy természetes védelme ezzel szemben. Ha megnézed, ez nem csak a biztonságosságát hanem az új ötleteket is támogatja, nem kell sok ahhoz, hogy egy új dolgot valaki kipróbáljon, és az aközben szerzett tapasztalatokkal az egész közösséget gazdagítja. Szerintem pont ebben van a linux ereje, abban hogy tud forkolni.
A te szemléleted is kétségkívül létezik, de úgy gondolják sokan, hogy az nem lehet egy hosszútávú modell alapja, fõleg nem open source esetében. A nagy cégeket nehéz átverni, ha pénzrõl és minõségrõl van szó...
én ugyan nem szeretem azt ahogy a firefox mûködik (extek), mert utálok legózni vele (operát használnék, ha nem lennének vele gondjaim), de még mindig jobb, mintha sok kis firefox disztrib lenne, egyikben ez lenne jó, másikban az. Linux pont ilyen, azt a kis közösséget is ami van, felosztja. a win legalább egybentartja az egészet. nem értem, h mérnem lenne jobb, az ha lenne 1 linux disztrib és mindenki azt turbózná. azt meg, h 2 disztrib gyakorlatilag abban különbözik, h milyen 3rd party programokat telepíthetsz a cd-jérõl, meg egyenesen fölöslegesnek találom.
Az a részleg 15 évig nyereséges volt, ami kb 3-4x olyan hosszú mint a leghosszabb befektetés abban az iparban...
Az IBM hardver még tartogat meglepetéseket, a cellt én nem írnám le, az x86-ra váltás az apple részérõl pedig gazdasági szükségszerûség volt, ugyanúgy ahogy a Motoroláról is váltott IBM-re egyszer az Apple.
"Ez aztán a tudományos érvelés egy termék minõségének megitélésénél."
Hoztam rengeteg technikai érvet régebben. Te azt kérdezted, hogy miért érdekel, én meg válaszoltam: azért mert az interneten sokan használják és a sok feltört windowsos gép sok kellemetlenséget okoz. Mi nem megfelelõ ezen?
Ha az MS a linux alatt is ugyanolyan minõséget gyártana mint amilyet most, akkor nem használnám és ugyanúgy biztonsági kockázatnak tartanám.
Tévedés az, hogy utálom az MS-t, én nem utálom, maximum megvetem õket az üzleti módszereik miatt és félek amiatt, hogy egy veszélyesebb hely lett az internet azért mert õk nem ügyeltek eléggé a termékükre...
az IBM egyik legnagyobb hibája, h hagyta fejére nõni az intelt meg a m$-t. ezzel nem is olyan hosszútávon kizárta magát az egyik legnagyobb piacról. azt az IBM PC-t meg amit használink egy olyan részleg hozta, amit nemrég adott el mert olyan veszteséges volt. a cell lehet hogy igéretes, de úgytûnik nincs meg a kapacitása. apple is kénytelen volt intelre térni, mert IBM oldalról gondok voltak. Persze, h IBM felismerte opensource elõnyét, mert rövidtávon kis befektetéssel nagy hasznot hoz.
"Van hova fejlõdnie a "másiknak", szvsz. Le van maradva másszóval. Ez csak azért zavar, mert egy nagy interneten vagyunk összezárva a "másikkal"." Ez aztán a tudományos érvelés egy termék minõségének megitélésénél.
A lényeg, h ha m$ teljesen olyat gyártana mint linux és ugyan úgy mûködne, akkor is utálnák, csak nem lenne mivel megindokolni.
igen, de pont az a lényeg, h az érdek ütközik. nem érdeke minnél hibátlanabbat csinálni, mert az kevesebb pénzt jelent. ellenben azzal amikor azért fizetnek, h alájuk tegyen egy olyat ami jól mûködik.
5. azt mondod, ha a dell fószer saját pénzbõl támogatja, tehát semmi köze a céghez. utána meg azt mondod, h valszeg azé támogatja, mert jó az üzletnek. erre írtam.
7. nekem mind1
8. a disztribek saját oldalára gondoltam, az hogy 1 helyen összegyûjtik és letölthetõ az egy dolog. az elvekrõl beszélek. nem is mondom azt sem, h minden disztrib ilyen.
+. pl vegyük a dc-t. jó példa mert sok változata van és igazán kisüzemben 1 fószer munkája. elkészûlt 1 program ami bizonyos szemléleteket betartva mûködik, erre rendre megjelentek olyan változaok amik megkerülik ezt. nem véletlen az sem, h egyes hubok tiltanak egyes változatokat, de erre meg ott vannak olyanok, amik becsapják a szervert. tehát itt egy program aminek rengeteg olyan változata van amit valszeg az eredeti szerzõn nem véletlenûl nem úgy akart. hiába van ott valahol az aboutban, h eredetileg az övé... másrészt, itt egy program amit sokan használnak, õmeg semmi pénzt nem lát belõle (szinte, paypal rlz) és nagyvállalatok sem támogatják.
A paypal egy egyszerû pénzátutalási lehetõség. Egyébként legtöbbször olyan projecteknél is kinnt van, ahol komoly cégek támogatják a fejlesztéseket, mert a project kasszába fizetsz bele ha adakozol, a projectet támogatva, nem pedig a fejlesztõt fizeted vele feltétlenül...
"semmi, az IBM már rég nem sikercég. folyton gondjai vannak, sokszor a saját rossz üzleti döntéseinek áldozata. Most éppen a free világra próbál támaszkodni, így mankót keresve. Nem véletlenûl vannak egyesek felháborodva, h amerikai cégek kisajátítják az opensource-t."
Az IBM egy nagyon okos cég, én okosabbnak tartom sokkal az MSnél. Fõleg azért, mert 10-15 éve ha azt mondták volna az IBM-re hogy tíz év múlva nyílt forráskódot fog támogatni, körberöhögték volna az embert. Lám, felismerte a lehetõséget az OS-ben. Egyébként mai napig jelentõs nyereséget termelõ cég, ami egy 80 éves cég esetében egy jelentõs dolog. Nincs szüksége ennek a cégnek mankóra, még rengeteg szufla van ebben a cégben :) Pl az új cell processzorok nagyon ígéretesek, hogy csak említsek egy nem open source dolgot (sw szinten, lehet hogy a hardware specifikációt úgy megnyitják mint az IBM PC-nél tették, lám az mekkora siker lett, ma is IBM pc-t használunk).
Van hova fejlõdnie a "másiknak", szvsz. Le van maradva másszóval. Ez csak azért zavar, mert egy nagy interneten vagyunk összezárva a "másikkal".
ja, az lemaradt, h a bitkeeperes srácnak azon kijelentésével értek egyet, h az h egy cég a terméke támogatásából profitál az igencsak ellenfeszûl annak, h olyan terméked adjanak ki ami rendsesen mûködik, hiszan ha nincs vele gond nem kell támogatni, akkor meg nincs profit.
Kezelik. Kb az összes informatikai szak abból tanítja az operációs rendszerek felépítésének elméletét.
4. Mindegy.
5. He?
6. Hagyjuk :)
7. Érdekes, fõleg hogy egy teljesen független csoportosulás hozta össze (getfirefox.com)
8. He? van egy csomó archívum, ezt amit mondasz kizártnak tartom. Próbáld a linuxiso.org-t vagy kernel.org-t, vagy fsn.hu-t (majdnem az összes disztrib fenntvan jó sebességû szervereken itt).
9. Mindkettõ létezik, de nem feltétlenül fedik egymást :) (gnu és open source). Stallman egy picit fanatikus :P
Hát, az, hogy belenézhet a munkádba, szived joga, csak akkor vagy köteles kiadni a forráskódot ha terjeszted is azt amit eladsz/ letöltésre kínálsz és GPL licensz alá helyezted a kódot. Ha két sort megváltoztat, attól még ugyanúgy a te szerzeményed a többi, tehát licenszt nem tud változtatni, se a nevedet eltüntetni róla, ha mégis megteszi perelhetõ. Az, hogy kell egy nagy üzem hozzá, hát, nem biztos. Mondhatnák egy pár példát, snort, cedega pl...ezek közepes méretû projectek és mégis pénzt hoznak azoknak akik fejlesztik. Egyébként rengeteg cég fizet azért, hogy bizonyos alkalmazások fejlesztve legyenek, ebbe sok gnu program beletartozik. Pl a gaimet (IM kliens) is támogatja sok cég egyszerûen azért mert használják.
"Milyen lényegen? Az, hogy Linusnak mégis van állása, és mégis fizetik azért mert Linuxot ír és szervez, az miért is nem változtat a lényegen?" nem, azon, h nem lehet bleõle megélni.
"A paypal az egy online be/kifizetési szolgáltatás, annyi köze van az open source közösséghe z kb mint at OTP banknak..." ezen most minek lovagolsz? a paypelen azt értettem, h minden Help menüben ott virít a Donate. Meg ez az egyetlen pénzszerzési lehetõség.
"Az IBM kb egy 10x akkora cég....most akkor mi van? :)" semmi, az IBM már rég nem sikercég. folyton gondjai vannak, sokszor a saját rossz üzleti döntéseinek áldozata. Most éppen a free világra próbál támaszkodni, így mankót keresve. Nem véletlenûl vannak egyesek felháborodva, h amerikai cégek kisajátítják az opensource-t.
"Én szvsz azért használok nyílt forráskódú rendszereket mert a legjobb eszköznek érzem õket a feladatra, kényelmesek nekem és biztonságosabbnak érzem õket." ez rendben van, de ettõl mér lesz a másik egybõl szar is?
3. erre minek példa. olyan nincs, h sw tökéletes, teljesen biztonságos és hibamentes legyen.
4. tényleg nem értem. akkor hogyis jött a wmp-re a stringes dolog?
5. most ha vezetõje sajátpénzbõl ad, akkor az adomány, ha meg sajátpénzbõl adomány, hogy jön a jó üzlethez. egyébként is redhat kezd a másik (sötét) oldal bûvkörébe kerûlni. de talán tényleg hagyjuk.
6. a statisztikákról általánosan rossza véleményem. most volt briteknél egy felmérés/kutatás amibõl kiderûlt, h a felmérések 48,3%-a semmi nem elõz meg és gyakprlatilag hasraütés. a statisztika általában azt az eredményt hozza amit elvárnak tõle.
7. én úgy olvastam, h a reklámra minden pénze ráment. de ha nem is így van, akkor is csak üdítõ kivétel marad.
8. amikor hivatalos oldalakról próbáltam letölteni linux drisztribeket, folyamatosan ilyenekbe ütköztem. az nem érdekel, h ftp-rõl vagy fájlcserélõrõl is beszerezhetõ. Az elv a lényeg.
9. "Miért vagy ennyire elõítéletes?" lehet, h ez a bajom, nem tudom rendesen elképzelni a rendszert. és asszem kicsit összemostuk az opensourcot a gnu-s free elvekkel.
opensourcal alapvetõ bajom, h nem tetszik, h más belenézhet a munkámba. az meg, h 2 sor megváltoztatása után kiad 1 új változatot ezzel saját magával konkurenciát teremtve meg végképp nem illik a világnézetembe. ráadásúl, így nem lehet kiskereskedõi módon megélni belõle, csak ha valaki fentrõl támogat. mégha nagy siker sw-k elterjedése miatt, valahonnan pénz álhat a házhoz, attól még egy mezei programozó a gnu programával éhenhal. remélem érted amit mondok, tehát ha nagyüzemben el is képzelhetõ profit, az egész akkor sem képes a saját lábán megállni.
"2. tásulás/labor/cég ezen kár lovagolni. attól, h pár ember istene ott dologzik még huszadrangu marad. habár talán újabban növekszik a jelentõsége."
Nem érted. Miért huszadrangú? Azért mert nem termel 5000 milliárd dollár profitot? Technológiailag elsõrangú.
"4. a redhat gpl értelmezése elég undurító, tekintve, h ígyen van, de ha nem fizetsz nem adom. a fedoralból még meglátjuk mi lesz így hogy gyakorlatilag 1 alapítványba kûldve megszabadúlt tõle. a szolgáltatásért fizetõs témában meg maximálisan a bitkeeperes sráccal értek egyett."
Adja, support nélkül. Milyen bitkeeperes srác? Larry McVoy? Õ rúgott fel minden létezõ írott és íratlan szabályt, szerzõdést, úgyhogy örülhet, hogy nem lett beperelve...szerinted mennyi PR-t kapott a linuxos közösségtõl? Többet mint amennyit az egész cége ér.
"5. na, ezt nem tudtam, úgy voltam vele, h ez a paypal egy elfogadott dolog. a lényegen nem változtat, csak megcáfolja 1 példámat."
Milyen lényegen? Az, hogy Linusnak mégis van állása, és mégis fizetik azért mert Linuxot ír és szervez, az miért is nem változtat a lényegen? Te leírtad, én megcáfoltam és kijavítottam, hogy pont az ellenkezõje igaz. Lehet, hog y tévedésben vagy. A paypal az egy online be/kifizetési szolgáltatás, annyi köze van az open source közösséghe z kb mint at OTP banknak...
"6. ez a linux kernel becsûlt (eszmei) értékét jelzi és nem azt, h mennyi pénz forgat."
Ez azt jelzi, hogy mennyibe kerülne megírni annak aki mondjuk akarná, ezzel együtt jelzi a befektetett munka értékét is, meg mondjuk azt, hogy mekkora erõt képvisel. A pénzforgalom egyébként biztos, hogy legalább a többszöröse annak a 650 milliónak, tekintve hogy már 2-3 éve milliárd dollárokról beszéltek ezen a piacon.
"a m$ a világ egyik (ha nem a) legsikeresebb vállalata, az általa alkalmazott üzleti politikát/felfogát nem mernék lehurrogni."
Az IBM kb egy 10x akkora cég....most akkor mi van? :)
"a lényeg, h ez az egész opensourc meg gnu dolog nem fekszik nekem és eddig még senki nem tudott olyat mondani ami ezen változtatna."
Nyilván ez a személyes preferenciád, senki nem kényszerít más kedvelésére. Én szvsz azért használok nyílt forráskódú rendszereket mert a legjobb eszköznek érzem õket a feladatra, kényelmesek nekem és biztonságosabbnak érzem õket. Ez persze a saját véleményem csak. Másnak lehet az tetszik, hogy ingyenesek.
1. valszeg túlságosan más szemszögbõl közelítjük meg.
2. tásulás/labor/cég ezen kár lovagolni. attól, h pár ember istene ott dologzik még huszadrangu marad. habár talán újabban növekszik a jelentõsége.
3. az IBM magért a linux kifejlesztéséért nem fizetett, az hogy beszáll a fejlesztésbe és máshonnan átcsoportosított pénzbõl támogatja (plusz a disztribek számát 1 újabb taggal bõvíti) az dícséretes, lehet neki örülni, bárcsak elõbb gondolt volna rá.
4. a redhat gpl értelmezése elég undurító, tekintve, h ígyen van, de ha nem fizetsz nem adom. a fedoralból még meglátjuk mi lesz így hogy gyakorlatilag 1 alapítványba kûldve megszabadúlt tõle. a szolgáltatásért fizetõs témában meg maximálisan a bitkeeperes sráccal értek egyett.
5. na, ezt nem tudtam, úgy voltam vele, h ez a paypal egy elfogadott dolog. a lényegen nem változtat, csak megcáfolja 1 példámat.
6. ez a linux kernel becsûlt (eszmei) értékét jelzi és nem azt, h mennyi pénz forgat.
7. egyenlõre úgy érzem, h csak linussal kapcs tévedtem.
8. ugyan a múlt rendszer szülötte vagyok, de a kapitalizmusban nevelkedtem. számomra erõltetettnek tûnik, h fizetnek (adakoznak) azért hogy olyat csinálja amiért késõbb nem kérnek pénzt és utána ezzel indokolják a nyereséget.
9. a win felé való nyitotság, meg hogy én hogyan vélekedek a linuxról(és körítésérõl) nem tudom hogy függ össze.
10. nem nemértem, csak veled (és az elvekkel) nem értek egyet.
a lényeg, h ez az egész opensourc meg gnu dolog nem fekszik nekem és eddig még senki nem tudott olyat mondani ami ezen változtatna. én nyitott vagyok, ezért megyek bele ilyen vitákba. csak én nem tartom ezt az egészet az új megváltó rendszernek és ebbõl nem vonom le azt a következtetést, h minden más elavúlt és ameddig nem vált, addig az is marad és következésképpen belátható idõn belûl a saját vesztébe rohan. a m$ a világ egyik (ha nem a) legsikeresebb vállalata, az általa alkalmazott üzleti politikát/felfogát nem mernék lehurrogni.
Ja, egyébként Linus Torvalds 2001-ben megkapta a Takeda-díjat közösen Richard Stallmannal megosztva. A díj 100 millió yen-es pénzjutalommal is jár. Ennek a fele ugye 50 millió, ami mai árfolyamon olyan 93,285,343.96 Forint. Biztos szegény a Torvalds meg éhenhal abból hogy Linuxot fejleszt...biztos.
Ez az a könyv amit bibliaként tisztelnek a témában, ebbõl tanítanak a világ legtöbb egyetemén operációs rendszerek ismeretét.
"lehet, h unix filoz ilyen, de ez nem jelenti azt, h feltétlenûl ez a tökéletes és semmi más nem jó. errõl beszéltem lentebb." Nem állítottam, hogy igen, csak azt, hogy ez egy jó megoldás egy adott problémára. Ennyit állítottam.
"'de azt az egy dolgot hibátlanul, gyorsan és biztonságosan (ez fõleg alap programokra igaz).' na, ez az ami nem igaz, legalábbis nem ennyire kizárólagosan." Miért is nem? Érvekkel? Példával?
"Értem a fix stringes dolgot. De pl win az ilyeneket a regisztriben tárolja, éppen emiatt meg lehet változtatni, ezért lehet több nyelvû verziót kiadni és pl megváltoztatni az alapértelmezett Document and Setting mappa helyét és nevét."
Épp ez volt a példám lényege. Úgy látszik nem sikerült elég világosan elmagyaráznom. Azt próbáltam a példámmal illusztrálni, hogy lehet így is, úgy is csinálni a dolgokat. Én példaként hoztam, hogy az ilyen programokban vagy operációs rendszerben létezõ tervezési hibák valósak, annak ellenére, hogy az kényelmesebb lehet akár mint rendesen megnézni a registryt. Ez egy példa volt a te áltad leírtak cáfolására, ismerõs szövegkörnyezetben, direkt ezért jöttem windowsos példával eredetileg (talán a WMP-s megjegyzésedre válaszul).
A Dell-t ne keverd ide, én csak annyit mondtam a Dellrõl, hogy a vezetõje 100m dollárt rakott be a RedHatba, gondolom nem azért mert rossz üzlet. Ennyi volt a Dell köze az egészhez. A Dell pénz az részvény, nem pedig adomány, ez pedig nem a cég haszna hanem a csávó saját magánbefektetése.
A statisztika nem légbõlkapott, valamelyik amerikai kormányhivatal vagy minisztérium készíti ezeket el hivatalból, majd minden hivatás esetében.
A mozilla alapítvány nem összekeverendõ a firefoxal. A reklámkampány elõtt is több millió dolláros költségvetésük volt. A reklámkampányt egyébként egy független oldal hozta össze, csak úgy mondom.
""Azért mert nem adsz egy terméket pénzért, attól még meg lehet élni belõle" :) ez aranyos. és az adományt minek neveznéd? meg az ilyen szövegektõl kapok hányinget, h ha szeretnéd, h továbbra is ingyenes maradjon az sw, akkor ide meg ide küldj pénzt. Meg engedd, h reklámokat jelenítsek meg..."
He? Ilyet nem találsz Open Source körökben, legalábbis a 99.9%-a nem ilyen. A legkirívóbb példa az Opera, ami zárt forráskódú. Amikor ingyenest írtam, akkor arra gondoltam, hogy ingyenes mint tulajdon és ingyenes mint jog. Tehát ott a forráskód, azt teszel vele amit akarsz. Nincs benne reklám, fizetési kötelezettség stb. Szépen megél sok cég így is bõven. A téveszméid meg egyszerûen félelmetesek. Mióta linuxot használok egy shareware programot nem használtam, windows alatt van bõven, persze az zárt forráskód. Lehet, hogy arra gondoltál.
""Ez ilyen szempontból hasonlít arra, amikor a mobilcégek majdnem ingyen adják a mobiltelefont, abban a reményben, hogy majd használni fogod és supportot adnak neked (tudsz telefonálni)..." csakhogy a mobilszolgáltató teljesen kifizeti a mobilgyártót, az h innentõl kezdve õ mennyiért adja továbbb és ebbõl hogyan profitál már nem számít. a gyártó megkapta pénzét, ellentétben ügye az opensourceos free világgal."
Mi a jóégrõl beszélsz? Egyrészt sok nyílt forráskódú fejlesztõt zsírosan MEGFIZETNEK azért, hogy GPL kódot ír, másrészt akit meg nem fizetnek meg, az még profitálhat olyan módon, hogy használja azt amit csinált, és abból keres. Ilyenre is sok példa van. Harmadrészt meg vannak olyan emberek, akik anyagi érdek nélkül önzetlenül képesek kódot adni, ezzel önmaguk mellett másokat is segítve. Szerinted hol önzõ ez? Miért vagy ennyire elõítéletes?
Nem tudod értelmezni az adatokat. Ennél világosabban nem tudom mondani. Te nem akarod érteni, vagy hogy máshogy értékeljem azt, hogy miután cáfoltam az összes mondanivalódat, úgy reagálsz, hogy nem értem? Valóban nem értem mit akarsz.
(Ja! Egy dologban tévedtem, Linus írt zárt kódú szoftvert egy idõben, de semmi jelentõs/tartósat nem.)
az általad aposztofált könyvet ugyan nem olvastam, de a témában nemcsak az létezik.
"Az unix filozófia szerint minden utility egy dolgot tesz, [..]" lehet, h unix filoz ilyen, de ez nem jelenti azt, h feltétlenûl ez a tökéletes és semmi más nem jó. errõl beszéltem lentebb. "de azt az egy dolgot hibátlanul, gyorsan és biztonságosan (ez fõleg alap programokra igaz)." na, ez az ami nem igaz, legalábbis nem ennyire kizárólagosan.
Értem a fix stringes dolgot. De pl win az ilyeneket a regisztriben tárolja, éppen emiatt meg lehet változtatni, ezért lehet több nyelvû verziót kiadni és pl megváltoztatni az alapértelmezett Document and Setting mappa helyét és nevét. Másrészt, az, h egy 3rd party program hogyan mûködik, az igazán nem az os baja. és ezen a opensource se segít.
én nem vagyok demagóg, és dell sem a opensourcból él hanem hw eladásból. Megpróbálja lecsökkenteni a kiadásokat, így növelve a bevételt. És egy ilyen adomány, szted hol van ahhoz képest, amennyi nyeresége származhat belõle? Plusz adományokra nem lehet üzletpolitikát fektetni. redhat sem a dell adományából él.
"Tudtad, hogy a programozók 85%-a akár nyílt forráskódú szoftvert is fejleszthetne? " birom az ilyen statisztikákat. :)
"Mozilla alapítvány éppenséggel tele van lóvéval." hát ez így konkrétan nem igaz. adományokból reklámozták magukat, ezért elõtérbe kerûltek, de ettõl még nincsenek tele pénzel.
"Azért mert nem adsz egy terméket pénzért, attól még meg lehet élni belõle" :) ez aranyos. és az adományt minek neveznéd? meg az ilyen szövegektõl kapok hányinget, h ha szeretnéd, h továbbra is ingyenes maradjon az sw, akkor ide meg ide küldj pénzt. Meg engedd, h reklámokat jelenítsek meg...
"Ez ilyen szempontból hasonlít arra, amikor a mobilcégek majdnem ingyen adják a mobiltelefont, abban a reményben, hogy majd használni fogod és supportot adnak neked (tudsz telefonálni)..." csakhogy a mobilszolgáltató teljesen kifizeti a mobilgyártót, az h innentõl kezdve õ mennyiért adja továbbb és ebbõl hogyan profitál már nem számít. a gyártó megkapta pénzét, ellentétben ügye az opensourceos free világgal.
Linus Torvalds az OSDL-nél dolgozik, ami nem egy huszadrangú cég, hanem egy több cég által közösen szponzorált fejlesztéseket végrehajtó társulás/laboratórium.
Az IBMnél fizetett programozók vannak, és nem alamizsnáért dolgoznak, hanem ugyanúgy megvan nekik az a pár ezer dollár mint egy másik cégnél dolgozó zárt forrást író egyénnek.
A redhat pedig még mindig nyílt forráskódot fejleszt, GPL alattit, de a céges ügyfélkörbe ment át, a fedorát pedig direkt az otthoni felhasználók / kis cégek számára találta ki.
Linus soha nem kért és fogadott el saját magának adományokat, ha kérne kapna millió számra, azt elhiheted.
Csak egy kisebb fajta adat: a linux kernel elõállítása 650 millió dollárba kerülne ha újra kellene írni az alapoktól. Nincs benne pénz mi?
Egyébként elég tájékozatlan vagy, és mindezt a morális felsõbbrendûség pozíciójából próbálod megtenni, ezért jobban tennéd, ha elõbb tájékozódnál és azután terjesztenél egy nézetet, vagy csak simán átgondolnád azt amit mondasz.
Az OSDL egyébként Linust kifejezetten a linux miatt fizeti, míg egy csomó másik kiemelkedõ OS alakot a szakterületük miatt. "Hétvégenként hobbiból"? Ne nevettess.
Tudod, az döbbent meg, hogy az ilyen emberek mint te mondják, hogy legyek nyitottabb a windows irányába, amikor a legalapvetõbb információkat se képesek összegyûjteni a nyílt forráskódú táborról és tévinformációkat terjesztenek. Nem, Linus nem fejleszt zárt sw-t. Soha nem is fejlesztett.
Ha valamit nem értesz/tudsz, akkor irány a google, vagy kérdezz.
nem, mert nem mind1 hogy pl egy hw-gyártó cég a hw-je értékét opensourcal növeli és így profitál többet, vagy opensourcból próbál megélni. pl IBM-nél azok akik valójában az sw-t fejlesztik semmit nem látnak a profitból, csak némi alamizsnát meg kevéske támogatást kapnak, hogy mégse lázongjanak. mondhatni kihasaználja a naivitásukat. a redhat meg éppen mostanában szanálta az opensourcot és jelképesen létrehozott egy alapítvány-t mondván, h majd támogatják. tehát lehet hogy vannak olyanok akik profitálnak az opensourcból, de ezek nem azok, akik megdolgoznak érte. ha meg lehetne belõle élni Linus T. nem dolgozna 1 huszadrangú cégnél. Ha másnem a paypal-bõl éldegélhetne, ha valóban mûködne a dolog. Elég irónikusnak találom, h pl pont õ egy cégnél pénzért zárt sw-t fejleszt és abból él. Közben este meg hétvégenként hobbiból terjeszti az igét.
Dehogy hiszem, hogy az open source tökéletes. Nem. De fejlõdik, és per pill sokkal jobb mint a zárt forráskódú oprendszerek bármelyike. Én elvekrõl beszéltem, amit minden normális rendszerben be kellene tartani, ahol a rendszer a lényeg és nem a marketing. Tudod, ott a könyv, Andrew S. Tanenbaum-Albert S. Woodhull: Operációs rendszerek (ISBN 963 545 189 X), olvasd el, tanuld meg és akkor vitatkozunk mikrokernelrõl, monolitikus kernelrõl, unix fejlõdési/evolúciós fáról, kódolási és felépítési struktúrákról. Addig viszont kénytelen leszel elhinni amit mondok :).
Egyébként félreértetted amit mondtam. Nem azt mondtam, hogy ne legyen feature, hanem azt, hogy ne legyen túlzott komplexitás. Ez két különbözõ dolog. Lehet featureöket tervezetten és modulárisan is megvalósítani, nem pedig úgy ahogy az MS mindent behajigál egy programba. Az unix filozófia szerint minden utility egy dolgot tesz, de azt az egy dolgot hibátlanul, gyorsan és biztonságosan (ez fõleg alap programokra igaz).
Mindenképpen meg kell különböztetni a rövid távú könnyebséget a hosszú távú optimális fejlesztéstõl és mûködéstõl. Ha pl az, hogy egy fix stringet használ egy windowsos program, arra hogy elmentsen egy valamit, az persze kényelmesebb, remek is amíg mûködik, de amikor a magyar nyelvû windowsodra telepíted jobb esetben csak létrehoz egy "Documents" könyvtárat, rosszabb esetben ledöglik. Érted, hogy mire akarok kilyukadni? Ha valami kényelmes az attól még nem biztos, hogy helyes, vagy jó hosszú távon.
Egyébként azzal a demagógiával nem jutsz messzire, hogy nincs pénz az OS-ben. Nem véletlenül tesznek hatalmas befektetéseket az OS-be újabban emberek. Pl Michael Dell (igen, az a Dell!) a saját magánvagyonából 100 millió dollárt fektetett RedHatba. Igazából az Open Source eddig minden évben kétszámjegyû növekedést mutatott, az IT ipar egyik legdinamikusabban fejlõdõ részlege, tehát igen is van benne pénz.
Tudtad, hogy a programozók 85%-a akár nyílt forráskódú szoftvert is fejleszthetne? Ugyanis kb ennyi azon programozók száma akik nem eladásra fejlesztenek, és fizetett szakmájuk szerinti állásban vannak alkalmazva. A legtöbben belsõ céges rendszereket (nagy részét simán lehet GPL alá rakni), céges szolgáltatásokat, stb programoznak...
Pénzhiányban szenved mindegyik disztrib? Talán nincs annyi pénzük mint egy cégnek, de kiadásuk sincs közel sem annyi. Mozilla alapítvány éppenséggel tele van lóvéval.
Azért mert nem adsz egy terméket pénzért, attól még meg lehet élni belõle :) Ez ilyen szempontból hasonlít arra, amikor a mobilcégek majdnem ingyen adják a mobiltelefont, abban a reményben, hogy majd használni fogod és supportot adnak neked (tudsz telefonálni)...
jujj, az általad felsoroltak egyike sem az opensourceból él. a redhat az egyetlen amelyik abból élhetne, de mint tudjuk, már az sem követi 100%ig ezt az elvet. mondhatni rájött, h nem lehet belõle megélni. "Nem vagyunk egy súlycsoportban érvek terén." maximálisan igazad van.
Ja....nyilván az IBM meg jótékonysági intézmény, mert szerintem pl a redhat, novell, mandriva, ibm, hp, stb egész jól megél az open sourceból. Nem vagyunk egy súlycsoportban érvek terén.
opensourcból nem lehet megélni, nem véletlenûl szenved pénzhiányban mindegyik disztrib. és nemvéletlenûl dolgoznak ezek az emberek másodállásban (vagy inkább elsõben és a disztrib a 2.). ha meg lehetne élni belõle, akkor nem kéne mással foglakozni. ez a létszükséglet dolog meg elég demagóg, 1xis nem létszükséglet, 2x az életmentõgyógyszert is pénzé adják.
a 2. bekezdést nem értem, az hogy mi kerûljön bele a telepítõbe az határozza meg h mi az igény. és itt a többség igénye a döntõ.
nem a sok pénz keresése a lényeg, hanem hogy megélj, sok pénzt abból lehet keresni, amibõl sokat adnak el. a win egy ilyen. a disztribeket pénzé adnák, akkor max csak a megéálhetés meg a kölcségek fedezése menne, túl kicsi piac lenne ahhoz, h meggazdagodni lehessen belõle. de legalább nem kéne más munkahelyen is dolgozni.
Meglehet élni OpenSourceos alapon is, ha szolgáltatást végzel. Persze kényelmesebb megélni, hogy olyan létszükségletû dolgot adok el az embereknek pénzért, amivel más (valódi)szolgáltatásokat tudnak igénybe venni.
Ez magyarázza meg azt is, hogy mi kerüljön egy windóz telepítõbe: azt teszik az OS részéve, aminek hiánya, megakadajáozza más dolgok igénybevételét, illetve ennél csak egy hangyfasznyival többet, játékok wordpad, miegymás. A többi már csak felesleges pénzkidobás lenne számukra!
Igazad van sok pénzt csak így lehet keresni;) Nekem nem is az a bajom, hanem hogy mind ezt más kárára teszik!
az autós példát eröltetve, ha bemész egy autókereskedésbe és aszondod kérek 1 kocsit, akkor jobb esetben felsorolják, h milyen van és utána választhatsz. a te felfogásodban, inkább az lenne, h kérdezzgeti az ember, h ez van? és ez?, mire azt mondják, h olyan éppen nincs (nem is szokott lenni), de ha elmegy ide meg ide akkor biztos talál. ráadásúl az ilyen példák mindíg sántítanak, mert egy autót nem alkatrészekbõl raksz össze, hanem egy alpértelmezett összeállítások közûl választhatsz. leht alkatrészbõl is összelagózni, de roncsnak vagy wrc-nek hívjuk és kb a felhasználhatósága is hasonlóképpen korlátozott.
"OpenSourceos fejlesztési módszerrel és elõnyeivel." opensourc(és körítésbõl) ból nem lehet megélni, nemtom mér várjátok ezt m$-tõl. nézd meg redhat tökéletes példa.
"A M$ OS-eit, nem könnyebb használni, mint más OS-eket!" ez így általánosítva nem igaz, pl nem hiszem h osx-nél könnyebb, de linuxnál mindenféleképpen. ennek alapvetõ oka, h elõbbieknél feltételezik, h a felhasználó hülye, ezért a lehetõ legjobban leegyszerüsítik. addíg míg linuxnál elkerûlhetetlenûl fontosnak érzik, h minden bootolásnál teleszarja mindennel a képernyõt, addig sosem lesz felhasználó barát.
alapvetõ probléma veletek, h veszitek, h opensourc és a körítés által alkalmazott módszer a tökéletes és jó, tehát az ettõl eltérõ szar. ilyen hozzáállással nehéz vitatkozni.
az egyetlen kernelhez közel álló felhasználói program az IE, ennek is meg vannak az okai. eredetileg úgy gondoltok, h így növelhetõ a felhasználhatóséga, ami igaz is lett, csak hatalmas biztonsági hibát rejt magában. az összes többinek semmi köze a rendszermaghoz.
disztibúciós dolognál jön pl az, amit a leg elején mondtam. tehát ti úgy gondoljátok, h az a jó ha mindenbõl ezer féle változat és konbináció elérhetõ. ez pont ellenkezik azzal amit m$ akar egységesítés címen. Amit mondasz, h mi egy operációs rendzser, az talán valamikor igaz volt. de ma már olyanokról beszélünk, h multimédiás rendzser, meg internet stb. stb. tehát 1 mai os igenis tudja ezeket.
az, win telepítésnél nem lehet a komponenseket választani, talán tényleg túlzás, de én meg tudom érteni. pl egy programozó munkáját nagyon megkönnyíti (és így a felhasználóét is) ha tutira feltételezhet bizonyos fícsöröket. nézd meg, realplayer egybõl mûködésképtelenné vált, ahogy kivették a wmp könyvtárát.
"Amit te akarsz az egy utópia, hogy képes legyen a számítógép kitalálni amit te akarsz." ezt így most konkrétan nem tudom honnan veszed. nekem nem kell, h kitalálja mit akarok. szinte sosem használom a defaultot. az alapértelmezett eszmefuttatásodat egyáltalán nem értem, ha nem tetszik az alap, akkor megváltoztatod és nem kell hozzá regisztry. regisztry csak extrém esetekben maradhat az egyetlen megoldás, de egy ilyen igényél linuxban már az akárhanyadik rendszer filet fordítjuk újra. semmivel nem könnyebb mint regeditet piszkálni. ráadásúl ha már nagyon arra akrunk túrkálna, akkor winben is eleve már vannak rá jobb alkalmazások, de netrõl is beszerezhetõk olyanok, amiknek hatalmas tudásbázisuk van.
"A probléma ott van egyébként (reagálva a túl sokat tudásra), hogy túl sokat tud egy helyen. Magyarul komplex." erre most mit mondjak, lol. egy programba akkor kerûl be 1 fícsör ha igény van rá, ez m$nél fokozottan igaz, márpedig ha igény van rá, akkor ott a helye. megint a legelején említetthez jutottunki, mert te azt mondod, h az a jó amikor legózni kell, szerintem meg nem. ennyi.
A gond az, hogy azok, akik általában az M$-t meg a hagyományosan felépülõ üzleti alapú IT-t istenítik, egyszerûen nincsenek tisztában az OpenSourceos fejlesztési módszerrel és elõnyeivel.
Persze vannak a M$ képviselte vonalnak is elõnyei. Pl ha soksoksoksoksoksoksok pénzt akarsz keresni és van olyan szerencséd, hogy egy egész piacra tedd rá a kezed, akkor csak is így lehet csinálni. Ha meg egy JÓ! programot akarsz minnél olcsóbban akkor az OpenSource a nyerõ.
A M$ OS-eit, nem könnyebb használni, mint más OS-eket! Csak éppen ez terjedt el róluk. Azok akik nagymellénnyel mondogatják, hogy igen is micsoda jó, meg mindent tud, csak a regisztribe kell bebújni, azok mondogassák ezt azoknak a haverjaimnak, akik azt se tudják, hogy mi a regisztry, meg ha a sok feltelepített szar, meg kodek miatt el kezd akadozni a video lejátszás, akkor új gépet, új hw-t vesznek!
Ha a M$ Os-ekrõl elterjedt viszonylagos könnyû kezelhetõség téveszméje elszáll, meg kb hasonló hatékonysággal lehet majd mást is játékra használni, akkor a M$-nek tényleg más pénzforrás után kell néznie.
Ez hülyeség. Ez nem kívánság kérdése, hanem jó designé. Azért mert te flintstone mintára teperõs autót akarsz attól még nem lesz úgy.
Az OS áll a kernelbõl és azon alapvetõ programokból amelyek lehetõvé teszik más programok futását. Ez linux esetében a linux kernel és pár gnu csomag.
Pl a debian, az egy disztribúció, lehetõséged van a kernellel együtt feltelepíteni sok userland programot.
Az egy KATASZTRÓFA OS szempontból, ha kernel szintre vagy kernel közeli szintre próbálnak userland alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat vinni, ami viszont pont a windows jellemzõje.
Amire te gondolsz szerintem az egy disztribúció. Az operációs rendszernek egy feladata van: egy szabályozott átmenetet képezni a gép fizikai szintje között és a Neumann elvû adatot-programot tartalmazó háttértároló mûködtetése között. Magyarul elvégezni az összes fizikai hardvervezérlést, jogosultságkezelést stb egy alacsonyabb fizikai szinten, és egy közvetítõként erõforrások használatát lehetõvé tenni egy userland program számára. Ez egy operációs rendszer.
Amirõl te beszélsz az egy disztribúció, azaz az operációs rendszer és bizonyos esetlegesen opcionális vagy kötelezõen felrakott (windows esetében) userland programok keveréke. A gond ott van, hogy windows esetében az userland túl közel van a kernel szinthez, az operációs rendszer közeli programjaihoz.
Alapvetõ igénynek kellene lenni napjainkban, hogy mindenki tisztában legyen legalább egy ilyen szimpla fogalommal.
Amit te akarsz az egy utópia, hogy képes legyen a számítógép kitalálni amit te akarsz. A windows ezért mindig egy alapértelmezettet próbál, viszont sok esetben ez nem megfelelõ és inkább káros ahogy megpróbálja elrejteni elõled az információt amikor egy komolyabb dolgot szeretnél. Az unix alapú operációs rendszerek más filozófiát feltételeznek alapból, feltételezik, hogy neked nem jó az alapértelmezett, vagy nem mindig jó, mert minden ember különbözõ. Ezért lehetõséget adnak arra, hogy te kiválaszd azt ami jó neked.
Egy autókereskedésbe sem úgy mész be, hogy "kérek egy autót" és ezek után elvárod, hogy kapj is egyet, ennyi információ birtokában. Ha kapsz is, azzal valószínû, hogy nem leszel megelégedve. Egy neurális inferfész kifejlesztéséig, ahol esetleg gondolatokkal tudsz kommunikálni a géppel, vagy esetleg a tudatalattiddal tud kommunikálni a gép, kikerülve a te közremûködésedet, az ilyen operációs rendszer álom marad.
A probléma ott van egyébként (reagálva a túl sokat tudásra), hogy túl sokat tud egy helyen. Magyarul komplex. A komplexitás egyrészt fejlesztõi szempontból nagyon káros, ezért nem tudnak egy normális patchet gyorsan kihozni MS-éknél, másrészt felhasználói szempontból eredményez áttekinthetetlen rendszert. Van sok olyan eset, amikor a kevesebb több. Az unix alapú rendszerek és programok ezért használják ki a modularitást a maximumig. Egyébként biztonsági szempontból ez a követendõ példa.
Ha egy mikrósütõt, telefont, tv-t, videómagnót, autót, számítógépet, nyomtatót, hûtõt, lángvágót összedobsz, akkor nem egy mindentudó rendszered lesz, hanem egy szemétdombod és káosz lesz a jutalmad. Valahogy így van ez is az operációs rendszerrel.
maxmimálisn nem értek 1et. egy os ne csak a kernelbõl áljon. az OS lássa el professzionálisan a feladatát (csináljon használható eszközt a vasból) és elégítse ki az alapvetõ igényeket. Alapvetõ igény, hogy formázott szöveget akarok írni: wordPad, ha profi szövegszerkesztõt akarok akkor ott a offive word. Alapvetõ igény lehet az internet világában, h elérjem az internetet: IE (és képes legyen a hozzá szûkséges hálózati kapcsolat biztosítására), ha extra igényeim vannak van más böngészõ is a világon. Pentium I óta multimédiás PC-rõl beszélünk. Tehát egy OS igenis képes legyen hangot és mozgó képet lejátszani, legyen benne média lejátszó. Legyen benne képnézegetõ is, ha extrák az igények, akkor az ember felteszi pl az acdsee-t. stb. stb. nem folytatom minden alkalmazás felsorolásával. nem kötelezõ a beépítet funkciót használni, bármit fel lehet tenni és nekem ne jöjjön senki, h a 100gigás vinyón nem fér el a 15 megés IE vagy a 12megás WMP. nem ezektõl lesz 1 gigás a telepítés...
az offiszos felvetésre, meg csak azt tudom mondani, h ha zavar, h jobban akarja tudni, akkor ki kell kapcsolni a funkciót. Ezerféleképpen lehetõség van rá, sõt egyes esetekben észreveszi ha egy funkció nagyon nem kell és felajálja a kikapcsolását. A office sugót ki lehet kapcsolni közvetlenúl a kis figurán, vagy a sugó menüben, de ott az ikon az eszköztáron és ha nagyon geekek akarunk lenni ott a beállítások menüpont. ha zavar az automatikus kiegészítés vagy a helyesírási javítás, akkor rávisszük a kurzort a javítás helyére és a megjelenõ menüben visszavonjuk/kikapcsoljuk a funkciót, vagy pl megint segítségûl hívjuk a beáûllítások menüpontot és a megjelenõ párbeszédpanelben kilõjjük a nem kivánt funkciókat. ezek közûl egyik sem tart tovább 10mp-nél. aki ezt nem képes megtenni, az ne pattogjon, h zavarja...
xp-ben is minden jobban tudós szart ki lehet szedni 2 kattintásból...
azzal se jöjjön senki, h alapból legyen kikapcsolva, mert ha alapból kivan lõve, akkor észre se vesszük, h van és esetleg hiányolhatjuk, míg ha be van kapcsolva még mindig ki lehet szedni.
ha valakit zavar, hogy túl sokat tud egy alkalmazás, akkor használjon olyat, ami kevesebbet tud. LOL
a .net alkalmazások egy virtuális gépet alkalmaznak, hasonlót mint a java (java minden hibája nélkûl). nem valószínû, h maga az operációs rendszer saját magát egy vituális gépen akarná futtatni. azé szokták mondani, h .net-es cuccok nem jók rendszeralkalmazásokhoz, mert nem érik el közvetlûn a rendszert. az OS meg mint neve is mutatja maga a rendszer.
Ez igaz, "erõszakkal" meg lehet oldani az átszokást, de ez így megint nem biztos, hogy az MS-nek kedvez, mert ha már egyszer átt kell állni valamire, és le kell cserélni az egész kiszolgálóparkot, akkor már majdnem mindegy, hogy mire cserélnek az emberek, és az nem biztos, hogy a Longhorn lesz.
Nem tudom, én csak magáról az X-Box-ról tudok, meg annak megannyi sorszámozott változatáról, valamint egy hivatalos X-Box emulátorról, amit PC-re lehet telepíteni, és ugyanúgy az alap operációs-rendzser szolgálja ki, valamint egy felturbózott X-Box konzolról, ami fix hardverkiépítésû, de futtatható rajta a legtöbb alkalmazói szoftver is. Ezek közül egyik sem az, amirõl én beszélek, de utánaolvasok, és megnézem van-e köztük olyan, amirõl én beszélek, hátha azóta valóban kijött valami olyan dolog, ami elkerülte a figyelmemet.
Ebben igazad van, én sem szeretem a csili vili dolgokat, de azért hozzá kell tegyem, sajnos a 98 nak már olyan kicsi a támogatottsága, hogy XP nélkül nem tudsz boldogulni. Ilyen módszerrel meg tudják oldani az átszoktatást LH ra is..
(pl. veszel egy tuner kártyát ami WDM et használ, azzal 98 alatt csak szívni fogsz akár mit csinálsz, XP viszi szépen :( )
Nem igazán értek hozzá, de számomra a .NET-ben való megírás rossz elõjelnek tûnik, elvégre a keretrendszer is fogyaszt némi erõforrást. (Ha baromságot írtam, majd egy hozzáértõ kijavít:)) Mindenesetre reméljük a legjobbakat!
Valami új Longhorn beta screenshot nincs még véletlenül valahol fent a neten?
Kicsit belevesztem a többszörösen összetett alá- és mellé-rendelt mondataidba
Az, hogy nekem magyarázod, hogy miért nem fognak az emberek a Longhornra váltani azt mutatja, hogy tényleg belevesztél a többszörösen alá- és mellérendelt mondataima:)) Ugyani és nem írtam, hogy az emberek tódulnak a boltba Longhornt venni. Nem is modhattam, mivel magam sem így gondolom. Szerintem az XP az elsõ MS oprendszer ami megfelel az átlagfelhasználók szerteágazó igényeinek (2000-en nem igaznán lehetett játszani) és mellette elégedettek is vele és nem úgy várják a következõ verziót mint a messiást. Szerintem a longhorn semmi olyat nem fog nyújtani ami miatt az emberek elodázhatatlannak éreznék a váltást, talán még jobb sem lesz, csak szebb. A váltás -bár hosszú idõ alatt- nyilván lezajlik, fõként ha a játékokat longhornra írják majd és nem akarnak majd futni xp alatt.
Ha túl sok lenne mellékmondat, akkor itt van tömören: véleményem szerint nem fognak az emberek tolongani a Longhornért mivel elégedettek az XP-vel és a Longhorn semmi olyant nem fog nyújtani majd ami az embereket váltásra ösztönözné. Persze lehet, hogy tévedek, és tolongani fognak:)
"Egyébként egyszer elgondolkodhaatnának azon, hogy mi is egy operációs rendszer lényege. Nekem valahogy olyan kényszerképzetem van, hogy egy operációs rendszer legyen kicsi, és szinte észre se vegyem, hogy fut, miközben kiszolgálja a progamjaimat, ahelyett, hogy elõgördülnek belõle a menük, meg analóg flash óra mutatja a pontosidõt."
Teljesen egyetértek! A Windowsok egyre nagyobbak, egyre több funkciót próbálnak belezsúfolni, de engem pl. kifejezetten idegesít amikor a WinXP mindent jobban akar tudni nálam (az office meg pláne). Egy lecsupaszított Windows elférne 200 megában, legfeljebb nem ugrálnának benne kutyák meg vigyorgó kérdõjelek. Win98 foreva'
#56:Ugyan a netikett nem tiltja, de eléggé nehéz így már olvasni a szöveget, hogy sokat kell ugrálni. De ezt most csak azért mondod, mert te is a #54-ben reagáltad le a #28-at? :D #51:Bocsi, úgy néz ki a #47-en elfelejtettem megnyomni a választ, az a #45-nek szólt.
a rendszer követelmény meg sztem úgy kell elképzelni, h pl egy 6 gigás gép lenne, amin már úgy tudná a szolgáltatásait futtatni, h ne nyekeregjenek a háttérfolyamatai ezzel lassítva a felhasználói alkalmazásokat.
szerintem meg pont az volt a gond, h megvolt a követelmény amit elméletben elkészítettek 1 teljesen objektumorientált nyelvre ami egy egész class lib-re támaszkodik és hírten ebbõl a 3ból (elmélet, elv, háttér) az utcsó kettõt meg kelett változtatni. tehát kellett 1 olyat írni, ami mögött nincs a class lib és mondjuk c++ban.
Informatika és tudomány
