"Szerintem egy mai urános forralóvizes "csernobilben is hasonló" Reaktor valós igazán nagy veszélyt jelent az emberek számára."
A csernobili reaktor grafitos volt. Kevésbbé biztonságos, viszont olcsóbb, mert nem kell dúsítani az uránt.
Így van...Kezdetben mivel ez egy New technologies egyértelmû,hogy vissza kell majd termelni azt a sok pénzt amit befektettek a kutatásokba. De ha azt veszed alapúl,hogy csak egy pár csöpp hidrogénnel mennyi energiát tudsz elõállítani..akkor már világossá válik a távoli jövõ. Ellentétben az urán235 tel amit fel kell dolgozni ..finomítani..Dúsítani ami tényleg nem kis pénz aztán még rámegy az erõmû fentartási költsége és építési,kivitelezési megtérítése.Utánna még az áramot szálítani is kell ami szintén nagy pénzeket emészt fel..a teljes hálozat karbantartása. Ezt fizeted meg minden egyyes elfogyasztott w után. A hidrogénnel ez annyival lenne egyszerûb szerintem,hogy korlátlanul kinyerhetõ az óceánokból,légkörbõl.Nem kell finomítani..készhez kapod. Elvileg egyszerûbb a felhasználása is mert ami radioaktív elem keletkezik a folyamat során annak olyan gyors a felezési idelye,hogy nem jelent olyan nagy veszélyt. Nem indulhat meg a reakció megszaladása,megugrása mert az üzemanyag befecskendezéssel korigálni lehet. Szerintem egy mai urános forralóvizes "csernobilben is hasonló" Reaktor valós igazán nagy veszélyt jelent az emberek számára. Ezzel szemben a fúzió teljesen biztonságos lenne ..szerintem! Hosszútávon még,lehet,hogy ingyé is lesz majd az áram :)
"Nagyszerû-nagyszerû csak valahogy 4-szer drágább..."
Ezt még nem lehet tudni. Majd ha az ITER üzemelt 3-4 évet, akkor lehet reálisan becsülni egy teljes méretû erõmû építési és üzemeltetési költségét. És ne felejtsd el, hogy az új technológiák kezdetben általában drágák, de csak rövid ideig. Pl. az alumínium kezdetben drágább volt az aranynál.
Ahogy így elnézem a világot..ahogy emelkednek a benzinárak meg ahogy a feje tetejére áll a természet Úgy gondolom,hogy nagyon kéne már a világnak az az ITER Milyen jó is lenne?
Ajánlanám figyelmedbe a #216-ot! Ha még eddig nem láttad volna. Nagyszerû-nagyszerû csak valahogy 4-szer drágább... És a pénz nagy úr.
Én materialista vagyok..És úgy gondolom,hogy a világunk egy véletlenûl mûködõ önfentartó rendszer.. Ahogy így elnézem a világot..ahogy emelkednek a benzinárak meg ahogy a feje tetejére áll a természet Úgy gondolom,hogy nagyon kéne már a világnak az az ITER Milyen jó is lenne? Szintetizált hajtóanyaggal menne mondjuk az autó..nem lenne környezetszennyezés. Te mennyi idõt saccolsz az ITER-nek? A megépítés után még szerintem több kell mint 10 év.. Nagyon nem igen akarják elsietni
"Az az igazság,hogy ha hibát keresel a másikban akkor úgy is fogsz találni rengeteget,ha nem akkor kitalálsz valamit."
Ez persze igaz, de ettõl még létezik olyan is, hogy valaki tényleg téved.
"A lényeg a kommunikáció és a mondanivalóm."
Egy határ fölött a pontatlan fogalmazás komolyan árt a kommunikációnak.
"Autodid-módon tanultál fizikát vagy Egyetemen "melyiken?"?"
a Szegedi Tudományegyetemen szereztem fizikus diplomát.
"Beszéltem olyan fizikusokkal 'sokkal' akik demagóg módon hajtogatták,hogy semmi féle képpen nem mûköd7 a világunk a Véletlen által."
Érdekes lehet egy ilyen álláspontot védeni a XX. század nagyobb részét kitöltõ kvantumfizika ellenében.
"Tudom nem idevág ...de neked mi a véleményed Istenrõl?"
Nagyon nem ide vág, viszont rendkívül alkalmas végtelen flémelés generálására. Ezért nem is fejteném ki bõvebben az álláspontom. Legyen elég annyi, hogy ateista vagyok.
Persze...Az az igazság,hogy ha hibát keresel a másikban akkor úgy is fogsz találni rengeteget,ha nem akkor kitalálsz valamit. Lásd általánosságban a fórunokat..mindenki fikázik mindenkit. Úgy gondolom,hogy MI értelmesebbek vagyunk a többinél..mi ne tegyük ezt a másikkal. Amiket írtam nagyon jól tudod,hogy mire gondoltam, mit akartam vele közölni. Lehet,hogy nem fogalmazok olyan jól..de ez nem hivatalos és ez csak egy fórum. A lényeg a kommunikáció és a mondanivalóm. Én sem forgatom ki a szavaidat kérlek te se tedd velem. Egyébként nagyon örülök neked,hogy jókat tudsz szólni a témához. Autodid-módon tanultál fizikát vagy Egyetemen "melyiken?"? Valamilyen kutatóközpontban dolgozól?
Beszéltem olyan fizikusokkal 'sokkal' akik demagóg módon hajtogatták,hogy semmi féle képpen nem mûköd7 a világunk a Véletlen által. Én azért adok az õ szavukra is ,tiszteletben tartom õket is ..de én is inkább a jó öreg német Heisenberg mellet foglalnék állást. Nálunk a tanár szigorú volt és nagyon nem szerette ha "KIOKTATJÁK" és márcsak presztizsbõl simán +buktatott bárkit. Tudom nem idevág ...de neked mi a véleményed Istenrõl? Szerinted? Érdekes,hogy vannak fizikusok akik hisznek istenben paradox módon. Érdekel,hogy te melyik oldalon álsz. Az erõ jó vagy sötét oldalán.
"Általában az emberek szeretik kijavítani a másikat "ego" okokból"
Ha a másik téved, szerintem teljesen normális dolog kijavítani. Ha senki sem tenné ezt, még sokkal több buta ember lenne. Inkább azt mondanám, hogy az emberek nem szeretik, ha kijavítják õket. "ego okokból".
"én is ezt csináltam a tanáraimmal"
Lásd fent. Én ismertem jó pár olyan tanárt is, aki kifejezetten örült, ha kijavították (mert ez azt jelenti, hogy a diák nem csak figyelt az órán, de fel is fogta az anyagot).
"Egyébként Heisenbergnek több elmélete is van a relációra alapozva."
Nem elmélet, hanem tétel. És én csak egyrõl tudok. Következmény persze rengeteg van.
"Einstein said: Isten nem kockajátékos! Heisenberg: A világ bizonytalan, a jövõt nézve nem kiszámít6ó."
A vita már vagy 50 éve eldõlt. Heisenbergnek van igaza.
"Megoszlanak a vélemények ..vannak akik szerint a múltból és a jelen pontos adatiból pontosan megjósol6ó a jövõ. Vannak akik szerint mûködik a véletlen. Szerinted?"
Nem szerintem kérdése. Mostanra már elég alaposan igazolva lett a kvantumfizika, aminek egyik alapköve a kérdéses tétel. Az EPR paradoxonon keresztül közvetlen kísérleti igazolás is volt. Ma már vita csak azon van, hogy pontosan hogyan is kell értelmezni a kvantumfizikát.
Azért kösz szépen,hogy kijavítasz..nagyon jól esik :) Általában az emberek szeretik kijavítani a másikat "ego" okokból..érdekes,hogy én is ezt csináltam a tanáraimmal mikor még suliban tanították a fizikát. Volt is belõlle bajom elég. Inkább csendben maradtam. Egyébként Heisenbergnek több elmélete is van a relációra alapozva. Einstein said: Isten nem kockajátékos! Heisenberg: A világ bizonytalan, a jövõt nézve nem kiszámít6ó. Megoszlanak a vélemények ..vannak akik szerint a múltból és a jelen pontos adatiból pontosan megjósol6ó a jövõ. Vannak akik szerint mûködik a véletlen. Szerinted?
"Hideg fúzió mert nincs szükség termikus aktivitásra!"
Ilyen értelemben igazad van, csak éppen senki sem erre gondol amikor a hiderg fúzióról van szó. Másrészt meg úgy is lehet nézni, hogy így is ugyanannyi, vagy még több energiát kell befektetni, vagyis az energia mérleg szempontjából ez is "meleg".
"Heisenberg féle határozatlansági dolgot nem én találtam ki a gyakorlatban így mennek a dolgok atomi szinten"
Csak azt montam, hogy nagyon pontatlanul fogalmaztál. Leírtam, hogy pontosan mit jelent a bizonytalansági reláció.
Hideg fúzió mert nincs szükség termikus aktivitásra! Heisenberg féle határozatlansági dolgot nem én találtam ki a gyakorlatban így mennek a dolgok atomi szinten...Te azért nem tudsz átmenni a falon mert kicsi az esélye,hogy egy idõben minden elemeddel megtörténlyen véletlenûl a potenciálgát "átrepülése". Az igaz,ha pl: tudod egy részecske térbeli kiterjedésének a nagyságát illetve átlagos hullámhosszát akkor már az adott részecske helyérõl szinte semmit sem fogsz megtudni csak sejtésed lesz róla..azt fogod sejteni,hogy mintha nem is részecske lenne... ÉRDEKES én ezt még a mai napig sem látom át és mindig megborzongok ahányszor témába kerül az elektronos kétjukas kísérlet. Most akkor az elemi részek mik? Ha egszerre viselkednek részecske szerûen és egyszerre mint hullámok.
"Csak laborkörülmények között hatalmas ütköztetéses gyorsítóberendezéssel lehetséges.."
Ez nem igazán hideg fúzió szerintem.
"a Heisenbergi határozatlansági reláció mely szerint a világ véletlenûl jött létre és mindent a véletlen határoz meg"
Ez nem igaz. A bizonytalansági reláció azt mondje ki, hogy bizonyos mennyiségek EGYSZERRE nem mérhetõk meg egy bizonyos határnál pontosabban. A világegyetem esetleges véletlen keletkezése legfeljebb következmény lehet.
Az alagút effektus meg egy más dolog. A valószínûsége leginkább a méretektõl függ. A mindennapi életben nulla a valószínûsége, de atomi szinten hétköznapi jelenség.
Nagy topic lettünk gyerekek..
Egyébként a "hideg fúziót" már tesztelték és kis mennyiségben már nyertek is vele energiát de veszteséges az energia mérleg. Több energia kell a fúzió befektetésébe mint amennyit ki lehet belõlle nyerni.. a hidegfúzió nem önfentartó folyamat.. mint elviekben és mint gyakorlatban sem.. Csak laborkörülmények között hatalmas ütköztetéses gyorsítóberendezéssel lehetséges..
Egyébként minden részecskének létezik egy anti-részecske párja és ha ezek találkoznak szétsugároznak.. a coulumb taszítást egy anti-proton letudná legyõzni ..de hogy álítod elõ a részecskét,hogy ne fektess bele több energiát mint amennyit ki tudsz a folyamatból nyerni.. képtelenség mert az anti-részecskék nagyon instabilak.
De egyébként a fúziónál ez a 100 millió kelvin úgy adódik,hogy ennél a hõmérsékletnél "ami még kevés lenne ahoz,hogy az atommagok legyõzzék a Coulomb gátat (coulomb barrier) és egyesülni tudjanak..) De itt lép be a képbe a Heisenbergi határozatlansági reláció mely szerint a világ véletlenûl jött létre és mindent a véletlen határoz meg és dönt el. Elviekben az is lehetséges,hogy ha nekiszaladsz a falnak át tudsz rajta futni minden probléma nélkül de mivel nagyon kicsi rá az esélyed szinte soha nem fog ilyen elõfordúlni, DE hangsúlyozom,hogy meg van rá az esély csak nagyon nagyon nagyon kicsi és még annál is kissebb. Da ha a véletlent nagyszámú elemkre akarod alkalmazni minden hírtelen egyszerûvé válik és kitudod számítani,hogy milyen valószínûséggel tud átmenni egy hidrogén izo atommag a Columb gáton. Minél több elem van a folyamatban és minél nagyobb a rendelkezésre álló idõd annál több lesz a coulomb gát megmászására tett kísérlet és a nagy számok törvénye alapján elõbb utóbb "véletlenûl" sikerûlni is fog 2 atommagnak egyesülnie. Ami tovább emeli a hõmérsékletet és még nagyobb lesz az eséléy a következõ körben az egyesülésre..ez adja meg a Lewson kritériumot
Ja erre gondoltál… Egy olyan nehéz keringõ részecske már nem is a mag körül keringene nem? Ha összemérhetõ az „elektronpótló” a maggal, akkor már inkább egymás körül keringenének.
Mondtam: Pl. úgy hogy egy nagytömegû negatív részecskével váltod ki amag körüli elektronokat. Az elektronok túl messze vannak ahhoz, hogy árnyékoljanak, de egy a protonnal és a neutronnal összemérhetõ tömegû részecske pályája sokkal közelebb lenne a maghoz, és részben leárnyékolhatná annak pozitív töltését. Az is elég lenne, ha a potenciál gát magassága nem csökkenne, csak szélessége, mert ekkor az alagút effektussal könnyebb lenne az átjutás. Persze ilyen egzotikus atomok létrehozása nagy mennyiségben nem egyszerû.
Elvileg nem lehetetlen a hidegfúzió. Alapvetõan az a gond a fúzióval, hogy az atommagok közti elektromágneses kölcsönhatást kell legyõzni, ami elég erõs. Viszont elvileg lehetséges leárnyékolni a kölcsönhatást (pl. negatív töltésû részecskékkel), és máris elég jóval kisebb hõmérséklet. A gyakorlatban persze ez akár nehezebb is lehet, mint 500.000.000 fokot elõállítani.
Miért is sikerült volna +ismételni.. vízzel fémmel elektromossággal, A szakácsok maradjanak inkább a kuktánál, a rezsóval nem lehet nukleáris erõmûvet csinálni. Ajánlom nekik a tiszta 100% -os sûrítménybõl készült répalevet.
"1989-ben a B. Stanley Pons és Martin Fleischman, az utah-i, illetve a southhamptoni egyetem munkatársai bejelentették, hogy sikerült szobahõmérsékleten magfúziót elõidézniük. Miután azonban vízzel, fémlemezekkel és elektromossággal végrehajtott kísérletük eredményeit nem sikerült megismételni, a dolog bebukott."
Sajnos nem tudom pontosan,hogy hány aktív blokk van az erõmûben..úgy tudom a 2-es blokkot üzemzavar végett 1 idõre kivonták a forgalomból.. de hallottam,hogy 1 tonna körüli a fûtõanyag mennyisége. Legalábbis '86 -ban még ennyi volt.
"Szerintetek fen tudják majd tartani a plazmát, hogy táplálni is tudja saját magát?"
Ez perpetum mobile lenne, az izotópot adagolni kell és a keletkezett héliummot el kell távolítani.A nap az eltávolítást automatikusan megteszi.
Elnézést hogy, nem is, inkább ahogy beszóltam neked, de nem jót írtál, és azt ráadásul még jól ki is hangsúlyoztad, hogy ki lehet számolni,tessék: E=m*c2.
Sajnos az erõmû hatásfoka 32% - os ezért 3 év alatt 275 millió kWh villamos energiát termel! pont!
Alapvetõen nem írsz szerintem rosszakat, de a számításodnak te magad is utánanézhetnél! Paks kb. évi 11 milliárd kWh-t termel.
Úgy is olyan kevés mandró van aki tényleg ért a Fúzióhoz.
Azok közé én se tartozom, úgy hogy rám ne számíts. Az én hozzáértésem kimerül abban az aggodalomban, hogy ez nem ingyen, hanem nagyon is drága energia lesz. Mint ahogy azt a #216-ban kifejtettem.
Egyébként én nem kötekedni akartam de ti szóltatok be nekem. Szerintem beszélgessünk a témáról kúltúrált emberek módjára. Elfogadjátok? Úgy is olyan kevés mandró van aki tényleg ért a Fúzióhoz. Szerintetek fen tudják majd tartani a plazmát, hogy táplálni is tudja saját magát?
Semmi baj.. éljen az ITER és enjoy the energy
Babapofa nagyon jó pofa vagy! Látom hogy szeretsz okoskodni. :( És hülyének nézni másokat is! Szerintem fordulj nyugodtan pszihológushoz , Fiam! ... Te írtad: "Te, figyu má' számold csak ki azt az E=mc2-t! Hihetetlen nem? :) "
Ezt nem Babajaga írta hanem én, szóval ne rá tégy megjegyzéseket.
Jó jó.. biztos neked van igazad..valószinûleg a termonukleáris fúzióhoz sem értek! Halgatok rád..a jövõben többet fogok foglalkozni a témával.És jobban belemászok majd a fizika könyveimbe. De egyet ne felejts el. Az okosok hülyéskednek a hülyék meg okoskodnak. Az más ha az ember érvekkel, tényekkel ál elõ.
Bocs.. nem tettem bele tizedest.. 999,999 966 kg. Kérem nézzetek utána a számításoknak a félreértés elkerülése végett és,hogy ne legyen belõlle vita bébipofival.
Babapofa nagyon jó pofa vagy! Látom hogy szeretsz okoskodni. :( És hülyének nézni másokat is! Szerintem fordulj nyugodtan pszihológushoz , Fiam!
Képzeld el tudom,hogy miaz a deutérium és trícium.. képzeld ezek az elemek a hidrogén izotopjai. Deu: 1 protonos neutron azaz egy nukleon! A tri : 2 neutronos Hidrogén mag. Ezek mind a Hidrogének. Jelõlésük H+ mert izotopok. És tudhatnád,hogy az energiamegmaradás elve alapján képzõdik a "tömeges" urán 235 -bõl "elektromágneses" energia és a "termikus mozgási energia"
Te írtad: "Te, figyu má' számold csak ki azt az E=mc2-t! Hihetetlen nem? :) "
Jó akkor számolom: Nem tudom,hogy mennyire vagy kompetens a magfizikában de megpróbálom egyszerûen leírni! Azt sem tom ,h mennyi tömegû fûtõanyagot használnak pakson, de vegyünyk alapúl úgy 1 tonnát! ok? 1000 kg 3,3% ban dúsított urán235! A felállás rendszerint. 3 év elteltével a 235 ös izotópból már csak 8 kiló marad.A 238U mennyisége pedig 943 kg ra csökken. A maghasadások következtében mintegy 35 kg erõsen radioaktív közepes tömegszámú elem keletkezik. A maradék mintegy 14 kg-nyi tömeget nagy tömegszámú elemek formályában találod +! Amelyek neutronbefogadásokkal és az azt követõ radioaktív bomlásokkal keletkeznek. A folyamat részletében: 238U+n ->239U "béta bomlás" ->239Np "béta" -> 239Pu illetve 23,5 perc , 2,35 nap ,az utóbbi 2,411 * 10^4 -en év alatt. 3 évet vettünk alapúl ne feledd.
A néhány létrejövõ legfontosabb elemek: 236U 4.6 kg 237Np 0.5 kg 239Pu 8.9 kg (!) újrahasznosítható 243Am 0,12 kg STB...stb Ha mindet összeadod akkor kapsz 999 999,966 kg ot. A hiányzó 0.033 g tömeg a 3 év alatt " lejjebb félretévedttem és 1 évet írtam bocs :( " Energiává alakúl! És ennek fejében E=mc2 alapján a 235U kötési energiályát vesszük alapúl mert ebbõl kapjuk a hasznos energiát. Ezt elõbb fel kell szaggatnunk..elég könnyû lesz mert nagyon instabíl a mag geometriályából eredõen.Egy lassú neutron ami képes a beépûlésre felborítja az egyensújt. Megbomlik a gyenge kölcsön6ás. Változik a geometria. R az atommag sugara. R=r·0A^1/3 Sajnos a cseppmodell nem ad elég pontosságot ,hogy megmérjük a valós kötési energiát, de ez az energiaképlet 2%-nál pontosabban adja vissza . Ezt tovább lehetne finomítani ha figyelembe vennénk még a proton-proton illetve a neutron-neutron párok létrejöttével járó párenergiát és a héjmodell alapján létrejövõ korrekciókat, de neked ez a pontosság is remélem elegendõ lesz nem?! A cseppmodellbõl kapott kötési energiából az egy részecskére jutó átlagos kötési energia könnyen kiszámítható ezzel a képlettel:
Nyílvánvaló ,hogy a nukleonok annál erõsebben kötöttek, minél nagyobb negatív értékû az e. Ezzel a képlettel 860 millió kwh (3,1*10^15 J) enerdzsit kapunk. Sajnos az erõmû hatásfoka 32% - os ezért 3 év alatt 275 millió kWh villamos energiát termel! pont!
Az iter.org-ról: Challenge 7 - economic viability - incorporates the solutions adopted to resolve all the other challenges. Assuming plant capital cost scales with the tokamak volume, one can expect DEMO capital costs in the region of 14 /We based on the cost estimates for ITER. Those of PROTO will then be typically 8 /We and, with economies of series production of fusion plants subsequently, capital costs could reduce to ~ 4 /We. This should be compared to today's fission and coal plants at ~ 3 /We and 1.5 /We respectively. However, the capital costs of today's coal plants do not include costs to mitigate environmental damage, nor do any of the above costs include the fuel, operating and decommissioning costs, which for coal are typically comparable to the capital costs and should be lowest for fusion.
Tehát véleményük szerint néhány évtized múlva 4 euro/wattos fajlagos beruházási költséggel fognak majd kereskedelmi fúziós erõmûveket építeni. Ez az õ asztaluk, ezt õk tudják. De hogy a fissziós erõmûveknél 3 euro/watt, az kicsit túlzás. A legdrágább, földrengéses területre tervezett erõmûnél lehet, de nem ez az általános. Itt azt írják, hogy a Finnországba tervezett atomerõmû 1.75 euro/wattos áron épülhetne meg, de a lapon látni még 1$/wattos árakat is.(!) És persze azt se feltételezhetjük, hogy az elkövetkezõ évtizedekben a fejlesztések következtében ne mennének még lejjebb az atomenergia árai.
Érdekes.
"A másik megoldásnál lézerekkel nyomják össze és hevítik fel a parányi, lefagyasztott üzemanyagcseppeket, az atommagok összeolvadása és az energiafelszabadulás robbanásszerûen megy végbe. Az USA-ban épülõ kísérleti berendezésben 192 lézernyalábbal fogják besugározni a deutérium-trícium üzemanyag gömböcskét."
"Florida és a Kalifornia Egyetem kutatói egy olyan berendezést terveznek, amely azonos teljesítményû, de kisebb méretû, mint egy tokamak, ugyanakkor sokkal kevesebb radioaktív anyagot termel, valamint köny- nyebb és olcsóbb a felépítése és a fenntartása. A fõbb mûszaki kérdéseket már áttekintették, de még hátra vannak a prototípus "
Egyik hozzászólásban olyat olvastam mintha azt hinné a hozzászóló hogy magfúziónál nincs radioaktívitás, hát ez vaskos tévedés.
A Deutérium és Trícium nehézhidrogén izotópok egyesülnek, a plazma az ehhez szükséges hõt biztosítja.Van olyan elképzelés hogy pelletizált D-T sörét alakban lesz belõve a tokamakba.
egy fúziós reaktorban kb. 20 keV hömérsékleten kellene D-T keveréket tartani. Ezen a hömérsékleten már a részecskék mozgási energiája lényegesen nagyobb mint az atomi kötések energiája, így az ütközésekben az atommagokról leszakadnak az elektronok. A gáz szabad atommagok (ionok) és elektronok keverékévé válik. Ez a plazma állapot.
Az egész világot + fogja változtatni. Majd +látjátok. Pakson évente 0,03g ( 3 század gramm ) Urán"235 izotóp válik energiává. E=mc2 tömeg - energi ekvivalenci .. rules
Hihetetlen nem?
Mielõtt megváltja a világot, picit visszaolvashatnál s látnád, hogy azért nem egészen ilyen egyszerû ez.
Te, figyu má' számold csak ki azt az E=mc2-t! Hihetetlen nem? :)
"Amerikai kutatók olyan új eljárást javasolnak a magfúzió megvalósítására, amely ígéretesebbnek látszik, mint a deutérium és a trícium fúzióján alapuló ITER nemzetközi kutatóprogram. Az új eljárás során proton és bór 11-es ionok fúzióját akarják megvalósítani "
Az egész fúziós dolog még kisérleti stádiumban van. El sem tudják dönteni még hogy melyik lenne a gazdaságos.A szövegben a bór ionok hibás mert fuzionálni csak izotópok hajlandóak.
"Hidrogén az üzemanyag gyerekek. A leggyakoribb elem a világon. H+"
Tudod mi az hogy Deutérium és Trícium mert a szövegedbõl az derül ki hogy nem.
Hello! Nagyon is örülnünk kéne ennek a kísérleti projectnek. Egy ilyen nagyszabású kísérlet 10 milliárdból még nagyon is olcsó. Biztonságos olcsó és mindenki számára hozzáférhetõ. Hidrogén az üzemanyag gyerekek. A leggyakoribb elem a világon. H+ . Ha megvalósítják.. teljesítik Lewson kritériumát beindul a pozitív energiamérlegû folyamat és esszméletlenûl végtelen sok energiát tudunk majd kinyerni a fúzióból. Hála Heisenberg féle határozatlansági relációnak még csak nem is kell félnünk,hogy felrobban . A kiszámítható véletlen folytán válik majd ellenõrizhetõvé a folyamat. Az egész világot + fogja változtatni. Majd +látjátok. Pakson évente 0,03g ( 3 század gramm ) Urán"235 izotóp válik energiává. E=mc2 tömeg - energi ekvivalenci .. rules
Hihetetlen nem?
A kapcsoló üzemû transzformátor lényege, hogy egyenárammal mûködik alapból, ha váltakozóról akarod mentetni, akkor azt egyenirányítani és simítani kell. A lényege, hogy egy "kapcsoló"(többnyire tranzisztor) segítségével megszaggatják az áramot, ahogy BiroAndras is írta. Ezt nyomatják bele egy sima transzformátorba. A gépedben is ilyen van.
Aha, szóval errõl beszéltél, csak tudod ezt nem „kapcsoló üzemû transzformátornak”, hanem kapcsoló üzemû tápegységnek hívják.
A konyector meg ráz, de az kamu, hogy nem tudod elengedni. Hidd el, tudom, már tapasztaltam néhányszor.
Aha, kamu, butítják a népet mi? Nem akarom kicsinyíteni áramütési tapasztalataidat, de gyanítom hogy te is csak olyan 230 V-os kis csípéseken estél át, mint mindenki, aki foglalkozik árammal. Te olyankor nem rándulsz meg? Én volt hogy majd’ leestem a létráról, pedig az áramút csak az egyik kezem két ujja között záródott.
Ha egyenáram lenne, akkor nem tudnád elengedni.
Biológiai oka van annak, amiért ez nincs így. Mikor feszültség alá kerül a szervezet, akkor abban a pillanatban -ha elegendõen nagy a feszültség-, az idegsejt ingert kap, amely továbbterjed mindenfelé, így az izmokba is, tehát azok összerándulnak. Az idegsejtek sajátossága viszont, hogy addig nem ingerelhetõk újra, amíg az ingert kiváltó feszültség meg nem szûnik. Egyenáramnál a feszültség viszont nem szûnik meg, hiszen egyenletes. Ergo az izmok nem kapnak több ingert, hogy összehúzódjanak, „nem fogsz rá” arra a valamire. Váltakozó áramnál viszont másodpercenként 100-szor 0-ra csökken a feszültség, így az idegsejtnek van ideje regenerálódni, az újabb félhullámban újra ingerelhetõ, és küldi is újra az ingert az izmoknak… Na ezért görcsölsz, ezért fogsz rá arra a valamire, és ezért annyira veszélyes az 50 Hz.
Ha pedig ez a kis mese még mindig nem gyõzött meg, leírom, hogy a szabvány a legszigorúbb érintésvédelmi esetben használható legnagyobb feszültséget 50Hz-nél 50 V-ban, egyenáramnál 120 voltban határozza meg.
Úgy értem, hogy az ilyen pár száz volt nagyságú elektromos tér nem nagy. A több száz kilovoltos meg már összemérhetõ a statikus feszültségekkel! A kapcsoló üzemû transzformátor lényege, hogy egyenárammal mûködik alapból, ha váltakozóról akarod mentetni, akkor azt egyenirányítani és simítani kell. A lényege, hogy egy "kapcsoló"(többnyire tranzisztor) segítségével megszaggatják az áramot, ahogy BiroAndras is írta. Ezt nyomatják bele egy sima transzformátorba. A gépedben is ilyen van. A konyector meg ráz, de az kamu, hogy nem tudod elengedni. Hidd el, tudom, már tapasztaltam néhányszor. Ha egyenáram lenne, akkor nem tudnád elengedni. De ha egy egyenáramú vezetékvéget fogsz meg, az csak azért nem ráz meg, mert nincs zárt áramkör. A hálózati áramkör viszont a földön keresztül záródik, ha megfogod! De ha megfogsz egy 1:1 trafó kivezetését, az is akkor ugyanakkora feszültséget fog adni, de mégsem ráz meg. Pont az egyenáram rántja össze az izmokat.
elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem" Az elektromágneses hullámok indukálnak áramot. A tv adó modulált feszültségétõl az antennából elektromágneses hullámok indulnak el a térben ha beleütköznek egy hullámhosszuknak megfelelõ vezetõbe, átmetszik ( antenna )abban az eredeti alaknak megfelelõ feszültség (persze gyenge)és áram indukálódik és az felerõsítve a megfelelõ készülékben visszaadja az eredeti adást. Ha elektromágneses erõvonalakkal átmetszünk egy vezetõt abban áram indul meg mely munkát képes végezni.
Mozgása (úgy mint lásd alábbi golyós példa), de nem feltétlenül vándorlása (mert akkor nagyon lassú lenne az áram "folyása"), nem? Szal szerintem nem mondtam ellent ennek a definíciónak.
Igazad van, csak egyenáramnál vándorlás, váltakozónál inkább már csak rezgés. Egyszer odafelé megy, mikor a fezsültség iránya megfordul, meg vissza. Ide-oda rángatolódzik a vezetõben.:)
Az áram “folyása” meg tényleg nagyon lassú. A sebesség függ a szabad töltéshordozók számától, és az áramsûsûségtõl. Erre egy konkrét példát tudok mondani. 1 négyzetmiliméteres réz vezetõ, benne egy amperes áram folydogál. A “folyam” sebessége pedig nem több, mint 0,1 mm/sec! És ebben biztos vagyok.
Õõõ, de hát az elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem? (A hullámzás említésével nem az 50Hz-es váltakozó feszültségre utaltam.)
Hát…, azt hiszem hogy nem. Az elektromágneses hullám egy olyan különálló energia”csomag”, ami önállóan tud terjedni a vákumban.
"Tehát felül kell vizsgálni az összes elektromos berendezést, hogy mit szól a nagyobb frekihez."
Szükségtelen. Ha 50 Hz-es tiszta színuszos váltakozó feszültség helyett 100Hz -est adnál be a készüléknek garantáltan elszállna mint a sóhaj. Miért? Mert ha a 100 Hz-esnek a csúcsai meg is egyeznek az 50-essel az egyenirányítás utáni átlagfeszültség sokkal nagyobb lesz. És az elektronikai készülékekben ha egy IC 16V-al megy az 25V-t nem bír ki, igaz hogy az áram lehet el se jut odáig mert az elsõ kondi vagy ellenállás eldurran.
Magyarázatod ott vérzik el, hogy ha a tápegység után kötött fogyasztó nem fogyaszt annyit, vagy nem mûködik, akkor a pufferkondi a csúcsfeszültségre töltõdik. Tehát eleve nagyobb kondit kell beletenni.
Amúgy ilyen primitív tápegységet, amiben még feszültségszabályzás sincs legfeljebb csak a technika órán lehet látni, semmiképp se érzékenyebb berendezésekben, mint amirõl szó volt.
Egy egyszerû trafónál ez biztos így van. Én nem tudom, hogy pontosan mit csinálnak, de azt tudom, hogy az egyszerû drótnál picit bonyolultabb alkatrészek másképp viselkednek különbözõ frekvenciákon. Tehát egy 50Hz-re tervezett áramkör nem feltétlenül képes jól mûködni 100KHz-en. Nem mondom, hogy biztos így van, de elvileg lehetséges.
A nem túl nagy áramú félvezetõk határfrekvenciája Mhz tartományban van, így aztán a félvezetõknek mindegy, hogy 50 Hz vagy 100 kHz. A trafó viszont frekvencia érzékeny, egy 50 Hz-re méretezett biztos nem menne 100 KHz-en, de hát ez több mint 3 dekádos ugrás. Nem ilyen extrém példára gondoltam, hanem mondjuk 2-szeres frekvenciára.
1)Az elektromos erõvonalak nagyon gyengék a mágnesesekhez képest, ezért nem is szoktak róluk beszélni, csak a statikus elektromosságnál.
Ez alatt azt érted, hogy váltakozó áramnál az elektromos erõvonalakkal, azaz az elektromos térrel nem kell foglakozni, csak a mágnesessel? Na ez lenne a nagy baromság. Nézz fel egy távvezetékre, vajon miért vannak a vezetõk egymástól olyan messze? Vajon miért van olykor egy fázis is köteges vezetõkkel megoldva? A mágnesesség miatt mi? Az egész távvezeték tervezés arról szól, hogy hogyan lógassuk fel a madzagokat az oszlopra úgy, hogy nehogy olyan közelre kerüljenek egymáshoz és az oszlophoz, hogy a helyi térerõsség, azaz az elektromos erõvonal sûrûség nehogy meghaladja a levegõ átütési szilárdságát…
Nagyüzemben most is hagyományos trafókat alkalmaznak, nem kapcsoló üzemûeket. De kapcsoló üzemûekkel ki lehetne õket váltani.
Kérlek írj még errõl a kapcsoló üzemû transzformátorról, mert errõl még sose hallottam.
Az egyenáram sokkal veszélyesebb, mert ionizál mindent a szervezeteden belül, meg a víz is elkezd bomlani a hatására. Mellesleg az izmaidat is összerántja, míg a váltóáram nem.
Ionizál mi? Na persze. Tudod a szervezetben ionos vezetés történik, lévén a testnedvek elektrolitok. Ionizációhoz nagy térerõ vagy gyors mozgású részecskék ütközése kell. Mikor ráz az áram melyik van meg?
Te még soha nem hallottál arról, hogy aki megfog egy hálózati fesz alatt lévõ valamit, akkor ha akarja se tudja elengedni, mert begörcsöl a keze és még jobban fogja szorítani?
"Amikor becsap a villám, akkor se történik más, csak egy ilyen erõvonalrendszer alakul ki. A levegõ ionizálódik, és így kisül az egész"
Amikor a potenciálkülönbség eléri a kisülési szintet megnyílik egy csatorna ( mintha vezeték lenne)ez az erõvonal, és azon fut a kisülés. Azért kanyargós a villám mert ott olyan csatorna képzõdött a töltések csak követik. A levegõ a haladás helyén és pillanatában ionizálódik, ez és az ütközés adja a hangot.
Nem. Ez nem így van. 1)Az elektromos erõvonalak nagyon gyengék a mágnesesekhez képest, ezért nem is szoktak róluk beszélni, csak a statikus elektromosságnál. De vannak. És a töltéshordozók pedig az erõvonalak mentén haladnak. Amikor becsap a villám, akkor se történik más, csak egy ilyen erõvonalrendszer alakul ki. A levegõ ionizálódik, és így kisül az egész. A kapcsolós tápegységre azt értettem, hogy az egyenárammal nem tudtak volna mit kezdeni. Nem tudták volna transzformálni, így nagy távolságokra eljuttatni. Nagyüzemben most is hagyományos trafókat alkalmaznak, nem kapcsoló üzemûeket. De kapcsoló üzemûekkel ki lehetne õket váltani. Az aszinkronmotorok, amik valódi elektromos motorok, ellentétben az ilyen kommutátoros sz*rokkal meg váltóáramot és több fázist igényelnek. Azt meg honnan szeded, hogy a váltóáram veszélyesebb? Ez egy nagy marhaság! Az egyenáram sokkal veszélyesebb, mert ionizál mindent a szervezeteden belül, meg a víz is elkezd bomlani a hatására. Mellesleg az izmaidat is összerántja, míg a váltóáram nem.
Az elektronokat a vezetõben kialakuló elektromos tér kényszeríti egyirányú mozgásra. Valahogy úgy, mint ahogy a ferromágneses anyagok "sûrítik" az indukcióvonalakat, itt a vezetõk az elektromos erõvonalakat sûrítik. Az 50-60 Hz meg azért van, mert nagyobb frekvenciákon már jelentõssé válik az elektromágneses hullámokba történõ disszipáció. És azért nem egyenáram, mert: 1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység 2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes. Persze ez az alacsony váltófrekvenciákra vonatkozik. A magas váltakozófrekvenciákon már ha megfogod a vezetéket, úgy, hogy még csak nem is zárt az áramkör, akkor is megcsap. Azért mert akkor antennaként mûködsz.
Hát Caro, ne haragudj, de te olyan messze jársz az igazságtól, mint a magyar ûrkutatás az Alpha Centaury-tól. Az elsõ soroddal még egyet is értek. A hasonlatod a ferromágneses anyagokkal teljesen rossz, azokra a dielektrikumok hasonlítanak, azok sûrítik magukba az elektromos erõvonalakat relatív permeabilitásuk függvényében. A vezetõ semmiképp se teszik ezt, hiszen mint minden vezetõ, elektromos tér hatására olyan elektron elrendezést hoz létre, hogy a vezetõ belsejében az eredõ térerõ nulla legyen. Ami az elektronokat mozgatja, ami áramot indít, azt csak „szivárgó” térerõnek lehetne hívni, ami kívülrõl hatol be a vezetõbe, már ameddig bír.
50-60 Hz-nek meg semmi köze sincs az elektromágneses sugárzási veszteséghez. Gondolj bele, 60 Hz-en egy félhullámú dipólus 2 500 kilométer, a leghosszabb távvezetékek meg néhány 100 kilométeresek. Azt meg már meg se említsük, hogy 3 fázisú rendszerrõl lévén szó, szimmetrikus terheléseknél az eredõ áram nulla! A sugárzási teljesítmény pedig ügye az áram négyzetétõl függ.
1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység Itt nem értem mire gondolsz, de kétlem, hogy amikor a váltakozó áramot kitalálták, lett volna a mai értelemben vett tápegység. Akkoriban 4 fogyasztó létezhetett, a villanykörte, az „ívlámpa”, a rezsó, meg a villanymotor. Ezeknek most se nagyon van tápegysége.
2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes
Élettani szempontból a váltakozó áram sokkal veszélyesebb, mint az egyenáram. Szerencsétlenségünkre az 50 Hz körüli frekvencia éppen a legveszélyesebb. Ebbõl is látszik, nem életvédelmi célok motiválták azokat, akik ezt elterjesztették. Ezt most nem indoklom, így is sokat írtam. Inkább te magyarázd meg miért sokkal kevésbé veszélyes szerinted a váltóáram.
Nem, mert itt nem 100KHz-es színuszos váltóáramról van szó. Hanem valami olyasmi volt a képen, hogy megvolt szépen az 50Hz-es színusz, de rá volt ültetve egy nagyobb frekvencia is (arra már nem emlékszem, hogy mekkora amplitudóval).
"Tehát felül kell vizsgálni az összes elektromos berendezést, hogy mit szól a nagyobb frekihez."
Szükségtelen. Ha 50 Hz-es tiszta színuszos váltakozó feszültség helyett 100Hz -est adnál be a készüléknek garantáltan elszállna mint a sóhaj. Miért? Mert ha a 100 Hz-esnek a csúcsai meg is egyeznek az 50-essel az egyenirányítás utáni átlagfeszültség sokkal nagyobb lesz. És az elektronikai készülékekben ha egy IC 16V-al megy az 25V-t nem bír ki, igaz hogy az áram lehet el se jut odáig mert az elsõ kondi vagy ellenállás eldurran.
"Tehát egy 50Hz-re tervezett áramkör nem feltétlenül képes jól mûködni 100KHz-en."
Hát azt garantálni tudom hogy meg se tud szólalni, még elötte tönkremegy.
"Az elektronikus berendezések mind egyenárammal mennek, tehát a bemenõ váltakozót egyenirányítani, pufferelni kell. Az ilyen tápegységeknek közös jellemzõje az, hogy minél nagyobb frekvenciájú a bemenõ áram, annál simább egyenáramot ad ki magából. A számítógép tápegységnél is ezt használják ki."
Egy egyszerû trafónál ez biztos így van. Én nem tudom, hogy pontosan mit csinálnak, de azt tudom, hogy az egyszerû drótnál picit bonyolultabb alkatrészek másképp viselkednek különbözõ frekvenciákon. Tehát egy 50Hz-re tervezett áramkör nem feltétlenül képes jól mûködni 100KHz-en. Nem mondom, hogy biztos így van, de elvileg lehetséges. Tehát felül kell vizsgálni az összes elektromos berendezést, hogy mit szól a nagyobb frekihez.
"elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem" Az elektromágneses hullámok indukálnak áramot. A tv adó modulált feszültségétõl az antennából elektromágneses hullámok indulnak el a térben ha beleütköznek egy hullámhosszuknak megfelelõ vezetõbe, átmetszik ( antenna )abban az eredeti alaknak megfelelõ feszültség (persze gyenge)és áram indukálódik és az felerõsítve a megfelelõ készülékben visszaadja az eredeti adást. Ha elektromágneses erõvonalakkal átmetszünk egy vezetõt abban áram indul meg mely munkát képes végezni.
"A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása."
Mozgása (úgy mint lásd alábbi golyós példa), de nem feltétlenül vándorlása (mert akkor nagyon lassú lenne az áram "folyása"), nem? Szal szerintem nem mondtam ellent ennek a definíciónak.
"És ez kérem definíció. Az energia az, ami elektromágneses formában terjed, és még csak hullámoznia se kell neki, hisz egyenáramnál statikus, mind a villamos, mind a mágneses mezõ."
Õõõ, de hát az elektromágnesesség hullámok formájában létezik, vagy nem? (A hullámzás említésével nem az 50Hz-es váltakozó feszültségre utaltam.)
Igen, ezt hívják szinkrongenerátornak. De nem ezért van 50 Hz A frekvenciát lehet szabályozni a generátorszegmensek számával is. Ha csak egy szegmens van, akkor ez az 50 Hz 3000-es fordulatszámot jelent. Ha már 2, akkor csak 1500-at. Ha pedig 10, akkor mindössze 300-at.
Magyarországon azért 50 Hz-es a váltakozófeszültség mert a generátorok forgórészének mágneses erõvonalai 1 sec. alatt 50x metszik az állórész tekercsét mindkét irányban.(elektromágneses indukció). Sokan nem tudják hogy ha egy erõmû generátora leáll, hiába pörgetik meg a turbinával áram nélkül nem tud elindulni mert forgórésze elektromágnes és azt árammal gerjeszteni kell hogy utána áramot tudjon termelni.
"A szupravezetõket szinte "fel kell tölteni" árammal, mert egyszerre nem lehetne akkora erejû mágneses teret fenntartani." Bocs, létrehoznit akartam írni :) késõ van :)
""Egy kilogramm fúziós fûtõanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elõ, mint 10 millió kilogramm kõolajszármazék. A fúzió" A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!" Fenntartani már nem nehéz. A szupravezetõket szinte "fel kell tölteni" árammal, mert egyszerre nem lehetne akkora erejû mágneses teret fenntartani. De egy erõmû 500 MW teljesítményétõl azért jelentõsen elmarad ez is, meg a hûtés is, meg a vezérlés is, meg a szomszéd város fogyasztása is.
Az elektronokat a vezetõben kialakuló elektromos tér kényszeríti egyirányú mozgásra. Valahogy úgy, mint ahogy a ferromágneses anyagok "sûrítik" az indukcióvonalakat, itt a vezetõk az elektromos erõvonalakat sûrítik. Az 50-60 Hz meg azért van, mert nagyobb frekvenciákon már jelentõssé válik az elektromágneses hullámokba történõ disszipáció. És azért nem egyenáram, mert: 1)amikor kitalálták még nem létezett kapcsolós tápegység 2)élettani szempontból a váltóáram _sokkal_ kevésbé veszélyes. Persze ez az alacsony váltófrekvenciákra vonatkozik. A magas váltakozófrekvenciákon már ha megfogod a vezetéket, úgy, hogy még csak nem is zárt az áramkör, akkor is megcsap. Azért mert akkor antennaként mûködsz.
Tehát az áram (legalábbis fémes vezetõkben) nem az elektronok "vándorlása", hanem valamilyen elektromágneses hullámzás.
Egyszer már leírtam, de úgy látszik még egyszer le kell.
A villamos áram töltéshordozók rendezett mozgása.
És ez kérem definíció. Az energia az, ami elektromágneses formában terjed, és még csak hullámoznia se kell neki, hisz egyenáramnál statikus, mind a villamos, mind a mágneses mezõ.
Az viszont biztos, hogy kompatibilitási problémák lennének. Egy vasalónak persze mindegy, hogy mit eszik, de az érzékenyebb elektronikus berendezéseknek nem. Pl. a számítógépek tápegysége tuti rosszul viselné a lényegesen nagyobb frekvenciát. Meg interferenciát okozhat az erõsítõkben, meg ilyesmi.
Ellenkezõleg. Az elektronikus berendezések mind egyenárammal mennek, tehát a bemenõ váltakozót egyenirányítani, pufferelni kell. Az ilyen tápegységeknek közös jellemzõje az, hogy minél nagyobb frekvenciájú a bemenõ áram, annál simább egyenáramot ad ki magából. A számítógép tápegységnél is ezt használják ki. Elõször úgy-ahogy egyenirányítják a hálózati feszt, utána azt megszaggatják 20-100 kHz-el, és csak utána megy a trafóra. Nem láttál még esetleg egy, mondjuk 500 VA-es trafót? Van vagy 5 kiló, most ezt hasonlítsd össze a számítógép tápban lévõ diónyival…
"Egy kilogramm fúziós fûtõanyag ugyanazt az energiamennyiséget állítja elõ, mint 10 millió kilogramm kõolajszármazék. A fúzió" A plazma állapot fenntartásának költségét kifelejtetted béni!
Milyen sebességgel mennek egy vezetékben az elektronok.
"Én úgy értettem, hogy megvan az 50/60Hz, de rá van még ültetve egy nagyobb frekvencia. Egy mûsorban mutattak is egy pillanatra egy képernyõt, ahol valami ilyesmi hullámot lehetett látni. Tehát - ha jól emlékszem - megvolt az 50Hz, de sokszor meg volt szaggatva. Vagy valami ilyesmi."
Nem tudom, hogy ez mennyivel jobb. Ettõl még ott van a nagy frekvenciás jel, ami zavarhatja az érzékenyebb berendezéseket.
"Az erõmûvek nem termelhetnek össze vissza különbözõ frekvenciájú áramot. Ha egy ország tiszta színuszos váltakozóáramot termel 50Hz-el akkor az abba tartozó erõmûveknek azt kell termelni és azonos fázisút mert az ellentétesek úgye kioltják egymást. Ezt úgy hívják hogy a termelõt szinkronizálni kell a hálózathoz."
Mért, én nem ezt mondtam ? Nem az volt a kérdés, hogy miért van szabványosítva a freki, hanem, hogy miért épp 50 illetve 60 Hz lett a szabvány.