NASA page: Ami a Deep Impactet illeti már két hír is megjelent róla, egy a becsapódásról, a másik az azóta tett felfedezésekrõl, az ûrsiklóról szóló írások pedig általában alig érdekelnek valakit.
Akkor tanulmányozhatnák egyszer a metastabil állapotot is. Az szerintem sokkal érdekesebb, mint az olvadás :) :)
Nah bemondták a Kossuth rádióban, hogy Oroszország ázsiai részén (pontosan nem emlékszem hol) találtak egy "gabonakört". Csak ez a "gabonakör" éppen 10-20 éves fákból állt, gyönyörûen mértanilag elrendezve. Traktor és egyéb nyomot persze nem találtak....
Mi ebben a meglepõ, h kis pontokból indul ki az olvadás? A többi (vízzel) kapcsolatos halamzatállapotváltozások is kis pontokból indulnak ki: mikróban állítólag 100 fok fölé lehet melegíteni a tiszta vizet, de ha vmi szennyezõdést raksz bele, elforr; a zúzmara és a kondenzcsíkok kialakulásához vmilyen lebegõ szemcsék kellenek; a fagyás is elõször pontokon indul meg, késõbb ezek egyenesek mentén kapcsolódnak, majd ahogy a csíkok szélesednek, összekapcsolódnak és hártyát alkotnak. Legalábbis én így láttam otthon. Pontokon persze nem kiterjedés nélküli matematikai pontokat értek, hanem nem találtam jobb szót.
"levenger nevû természetfotós 1999-es munkája, és nem valódi fotó"
Nevezzük egyszerûen hamisításnak. Ez olyan mintha valakinek a fejét egy body bilder testére tennék.
"A kép egy Ralph A. Clevenger nevû természetfotós 1999-es munkája, és nem valódi fotó, hanem négy kép digitális összecsúsztatásával készült. A jéghegy tetejét az Antraktisznál, az alját pedig Alaszkában kapta lencsevégre a fotós.
"Itt van pld egy érdekes dolog mennyi idõ tellett el az elsõ atombomba és a maghasadásos atomerõmû hasznosítása között."
Tulajdonképpen egyidõben volt a kettõ. Fõleg, mert a bombákhoz plutoniumot is használtak, és az kizárólag atomreaktorban állítható elõ. Az elsõ civil reaktorok (ha jól rémlik), az '50-es évek elején épültek.
"És a hidrogénbomba mikor volt elõször és jelentõs áramot magfúziós reaktor még mindig nem termel."
A fúzióval az a gond, hogy minimum 100 millió fok kell hozzá. A bombákban ez nem gond, hiszen ott van az atombomba, ami képes ennyit elõállítani. Egy erõmûben viszont nem lenne praktikus nukleáris robbantással fûteni. Szabályozható módon meg nem olyan 1xû 100 millió fokos plazmát üzemeltetni. A kísérletek a '60-as évek óta folynak, tehát ilyen értelemben nincs nagy lemaradás.
Ha az igen vastag falú tartályt hûtöd a víz tágulni próbál és megnõ a nyomás. Viszont a vastartály meg zsugorodik a hûtés hatására és még jobban nõ a belsõnyomás. Van olyan állapot mikor egyensúly lép fel
Szerintem a jégolvadás helyett inkább írhatnának végre az aktuális hírekrõl Kicsit le van maradva az SG Ajánlom a honlapfejlesztõknek: Nasa :)
Ha jól tudom, a kerti csapot is azért kell(ene) télire vízteleníteni, mert az acélcsövet is szét tudja feszíteni. De az lehet, hogy egy megfelelõen erõs tartályban meg egyszerûen nem alakul jéggé, mert nem tud.
Nem valószínû, bizonyos nagyítás után már nem tudsz jobban ráközelíteni, mondjuk atomi szinten túl, tehát nem fraktál :) Csak a szép matematikai fraktálok végelenek ...
Ha elég nagy hatásfokú a hõgép, ami a hõmennyiséget kivonja az acéltartályból, azaz elõbb utóbb a víz/jégbõl is, akkor szépen szétfeszítheti. Tudod, már a sörösüvegeet se érdemes a mélyhûtõbe tenni. Persze a számításoknál a körülmények mindig ideálisnak mondhatóak :)
Nem keverem ám a dolgokat300 fok körül gõznek is meg gáznak is nevezik.
A 41-eshez még hogy ezért használnak a turbinákhoz 420fokos túlhevített gõzt hogy ne vízesedhessen el a turbina, míg a gõz áthalad rajta.
"Amikor a víz jég és víz halmazállapot között van akkor kritikus állapotban van ?"
Nem mert a kritikus állapot az amikor semilyen ráhatással nem lehet halmazállapotváltozásra rábírni, ez pedig a víznél 374,2 Celsius foknálkövetkezik be.(a víz ekkor gáz halmazállapotú és semilyen nyomásnövekedéssel nem lehet vízzé alakítani, míg egy 300 fokos vízgázt igen.)
A jéghegyes kép meg gyönyörû, de szemléletesebb ami a linken található: kristály.
Szerintem semmi baj nincs azzal, ha már ismert és elterjedt feltételezéseket korszerûbb technikával újra megvizsgálnak. Tudtuk például azt, hogy a szilárd anyagoknak vannak folyékony részei is?
Érdekes lehet pl. egy tökéletesen rendezett kristályszerkezetû jég olvadásának kísérlete is, más szilárd anyagokról nem is beszélve...
Vagy: mikor tûnik el végleg ez a "folyékony rész" az anyagból, talán még abszolút nulla fok közelében is megvan?
Semmire nem jó annak tudása?? Ilyen alapon hol lennénk...? Még a cikk is ír egy fontos területet, ahol ez hasznos lehet. Nem dolgozhat mindenki egy problémán. Vannak ennél sokkal jelentéktelenebb kutasások is.
Hát azért nem olyan stabilak a víz kristályrácsai.Pont kaptam egy ilyen kérdést hogy a víz fagyása közben szétfeszít, deformál-e egy igen vastag acéltartályt és tudtam hogy nem mert víz térfogatnövekedése nyomásnövekedést hoz létre ami olvadást idéz elõ de még ott van a tartály összehúzódása ami tovább növeli a nyomást.Ha a gõzt nyomás alá helyezem akkor is vízet kapok ha a jeget nyomom össze akkor is. Persze 374,2 Celsiusig.
"azt nem értették eddig, hogyan indul meg az olvadási folyamat, azaz hogy a viszonylag stabil kristályrácsok hogyan kezdenek felbomlani. Nem olyan hihetetlen, hogy ezt eddig nem tudták pontosan."
Csak az a probléma hogy nincs jelentõsége annak ha értik, mert semmire nem jó annak a tudása.Számtalan olyan probléma van amelynek elõrébbvaló volna a megoldása. Itt van pld egy érdekes dolog mennyi idõ tellett el az elsõ atombomba és a maghasadásos atomerõmû hasznosítása között. És a hidrogénbomba mikor volt elõször és jelentõs áramot magfúziós reaktor még mindig nem termel.
A tudósok marhaokos emberek. A laikus politikusoknak ill szponzoroknak simán bemagyaráznak mindenféle kutatási költségvetést meg eredményeket, közben meg elkurvázzák a zösszes manit.
Itt nem is ez az újdonság, hanem azt nem értették eddig, hogyan indul meg az olvadási folyamat, azaz hogy a viszonylag stabil kristályrácsok hogyan kezdenek felbomlani. Nem olyan hihetetlen, hogy ezt eddig nem tudták pontosan.
Azért ostobák ezek a "tudósok" mert a jég olvadása nem rejtély semmi rejtély nincs benne vagy pontosan annyi mint a víz fagyásában, csak az a baj hogy az anyagok többsége "fagyott" állapotban van mert folyékonnyá lehet alakítani.Csak hõenergia kérdése. Azokon a bolygókon melyeken nagyobb a hõmérséklet mint a földön úgye, meg a nyomás?
"arra utal, hogy a folyadékok kristályokban léteznek"
Azt hogy a jég a víz kristályos módosulata ki nem tudta idáig is? A vasnak is kristályos a szerkezete 1539 fok felett meg folyékony. Csak az olvadási hõmérsékletek különböznek. Minden anyag halmazállapota a hõmérséklettõl függ.A hold túlsó oldalán lehetne oxigén vagy levegõ gázállaptban?
"annyira imádom, hogy itt mindenki sokkal okosabbnak érzi magát a tudósoknál. babajaga is ahelyett, hogy hülyeségeket beszél össze-vissza maradt volna kussban."
Látom te nagyon jól tudsz érvelni, honnan a fenébõl veszed hogy nem értek nálad jobban ehhez a témához. Azért mert újságírók valakire rámondják hogy tudós attól azok még lehetnek tökfejek. A gabonaköröknél mindig megjelennek UFO szakértõk mit szakértenek ezek és honnan vették a szakértelmüket? Kijelentik hogy ezt a gabonakört emberi erõvel nem lehetett létrehozni.Azután megjelennek akik készítették és megmutatják hogyan.
annyira imádom, hogy itt mindenki sokkal okosabbnak érzi magát a tudósoknál. babajaga is ahelyett, hogy hülyeségeket beszél össze-vissza maradt volna kussban.
Semmivel nem emeli a vízszintet. Mert gáz. (Oldódhat a vízben, mint a CO2, de alacsony nyomáson ismét kivállik) Esetleg a globális felmelegedést segíthti elõ. "...arra utal, hogy a folyadékok kristályokban léteznek..." - LCD vízbõl
Ez se nem rejtély se meg nem fejtett nem volt idáig sem ezek a "tudósok" inkább azt vizsgálták volna hogy a bálnapukkantás mennyivel emeli az óceánok szintjét.
Tévedés, eddig is tudták. Sõt, szerintem általános iskolai tananyag, de középiskolában mindenképp.
A "kutató urak" tudták, hogy mit akarnak bizonyítani és ehhez egy megfelelõ demonstrációs eszközt el is készítettek. Nos, ez így egyrészt tudománytalan, másrészt nem is etikus. Ugyanis ennek, vagy a hasonló módszereknek számtalan veszélye lehet a téves következtetésekre vonatkozóan. A cikk témája nagyon gyatra.
Mindenesetre nekem az új volt, hogy eddig nem tudták a tudósok, hogy miért olvad a jég. :)
Itt szerintem ezeknek a gyöngy szerû molekulákról kellett volna talán kicsit többet írni...?????
Az értékelésnek szerintem inkább az lenne a szerepe, hogy ( ha éppen nincs semmi tényleg érdekes újdonság) akkor ne írjanak arról cikket, hogy süt a nap, és ezért meleg van..
na ja, még egy hir, hogy kövérebb legyen a cikkek száma :) kurvanagy értelme nem volt kirakni, de mivel vmi kis tudomány is van benne, valamint kapcsolodik is a mai világhoz ezért kirakták. Kárhogy nincs olyan menü ahol a userek osztályozhatnák a cikkeket.
ez olyan negativ tartományban lenne...
Hat nemtom, de a cikkbol nem sok ujdonsag derul ki...
A világegyetem titkait próbáljuk megfejteni, és a 21. századra sikerül addig eljutunk, hogy a Földön elõfroduló egyik leggyakoribb állapotváltozást megfejtjük ;)