"A kiváló minõségû vákuumszigetelés, az "aktív szorpciós anyagok," és az optimálisan méretezett termodinamikai burkolás (duplafalú kialakítás) nagyon alacsony értéken tartja a párolgási hányadost."
A fenti szöveg a kriogén tartályokra vonatkozik, Az aktív szorpciós anyagok a fal áteresztõképességét csökkentik úgy hogy a gázatomokat megpróbálják helyben tartani,az ürrepülõgép folyékony üzemanyagtartálya egyrészt a súly miatt másrészt mert nem tárolják benne hetekig az anyagot, csak hõszigetelést tartalmaz, és természetesen tömítést az összeillesztéseknél.
"Majdnem jó. Csak ott hibázik, hogy a tartályban NEM atomos hidrogén van"
Hát milyen? Kétatomos molekula csak gázállapotban van, kriogénben nem.
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselõdni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
Nem értek veled egyet. Egy fémrácsban az atomok egymástól való távolsága 0,1-0,5 nm (nanométer), míg egy hidrogén atom átmérõje úgy 0,06 nm, tehát ez még át is mehetne, na de a hidrogén nem atomosan, hanem molekulárisan van jelen. Annak átmérõje sokkal nagyobb, a rácsállandóval összemérhetõ. Azt se szabad elfelejteni, hogy a tartály falában egymás mögött millió másik fématom van. Ez olyan mintha több ezer rács között akarsz átnyomni vizet. Egy rácson még simán átmegy, de több ezren már nem.
Nagy optikai teleszkópoknál a tükör felületét több hónapig polírozzák, így tudják elérni, hogy a tükör felszínén kb. 20 nanométernél nagyobb göröngy ne legyen. Na most egy sima csapnál, vagy vezeték toldásnál legyen az akár ûrhajón is, érhetnek el ettõl nagyobb pontosságot? Tehát a hidrogén választhat. Vagy a 0,1 – 0,5 nm-es rács között, vagy 20-40 nanométeres illesztési hibákon keresztül szökhet. E gondolatmenet alapján a hidrogén a tökéletlen tömítéseken keresztül szökik, és nem a tartály falán.
"Amiért több hidrogént használ a rakéta, annak az az oka, hogy minnél kisebb a kiáramló anyag atomsúlya, annál nagyobb kiáramlási sebesség érhetõ el vele."
igen, valahol itt lesz a kutya elasva. Az Arianne-rol olvastam egyszer valami dokumentaciot es ott tunt fel, hogy kb 3-4-szer tobb hidrogent toltenek bele mint amennyi a reakciohoz kellene. Hat annyi hidrogen nem fog elszokni egy par perc alatt amig felvisz egy muholdat :) Bizonyosan a fajlagos impulzus javitasat szolgalja a hidrogentobblet
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselõdni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik
Nem a tökéletlen szigetelésen szökik a hidrogén egy része.
folyekony hidrogent meg oxigent visz a tartalyokban (valami el is kell egesse a hidrogent, az oxigen pedig hianycikk odafent). Sot, ha jol tudom sokkal tobb hidrogent visz mint amennyit a kemia megkivanna, amit nem egeszen ertek miert, csak halvanyan sejtem. Ha valaki tudja miert, ideirhatna
Nem hiszem, hogy erre a #16 lenne a válasz. Amíg elérnek a Marsa az jópár hónap, tehát ez alatt az idõ alatt szivárog el a hidrogén fele. Mikor feltöltik azt az ultrakönnyû üzemanyagtartályt, akkor mennyi ideig áll ott a rakéta, néhány órát, nem? Az idõ alatt a tökéletlen szigetelésen keresztül sem szivároghat el ilyen nagy mennyiségû hidrogén.
Amiért több hidrogént használ a rakéta, annak az az oka, hogy minnél kisebb a kiáramló anyag atomsúlya, annál nagyobb kiáramlási sebesség érhetõ el vele.
Bazz mi majdnem elmentunk megnezni.. az ut innen tobb mint 4 ora.. meg szerencse hogy nem mentunk mert 10 orat utazni a semmiert az azert elsiros dolog
DNF :) majd eztis akkor lövik fel amikor kijön a game.
UI: így utolag belegondolva retek szar hsz volt :(
folyekony hidrogent meg oxigent visz a tartalyokban (valami el is kell egesse a hidrogent, az oxigen pedig hianycikk odafent). Sot, ha jol tudom sokkal tobb hidrogent visz mint amennyit a kemia megkivanna, amit nem egeszen ertek miert, csak halvanyan sejtem. Ha valaki tudja miert, ideirhatna
Én úgy tudtam hogy folyékony hidrogént visz a tartályokban, rosszúl tudtam? Ha nem folyadék akkor, hogyan töltik fel a tartályt és hogyan nyomatják a hajómûhöz? Folyadék állapotban sokkal több féhet el a tartályban úgy kissebb a térfogat is nem?
én is hasonlóra gondoltam, csak ugy érdekesen érintett hogy olyan jelentõs ez az egész hogy számolnak is vele és megemlítik.
"na jó de akkor hogy illan el a falon keresztül?... mert van olyan anyag ami annyira illékony hogy egy gumikesztûny is átmegy...de egy aluminium falon"
Minden anyag még a fémek atomjai közöt is vannak hézagok és ha olyan nagyságú atomokból molekulákból álló anyag kerül bele mely a hézagon át tud préselõdni akkor az anyag szökik mint rabok az Alcatrazból. Ez nem illékonyság itt a helyes kifejezés szökik.Illékonysága csak a folyadékoknak és pár szilárd vegyületnek van. Pld kiöntenek 96%-os ecetsavat és kénsavat, az ecetsav "szagát" méterekrõl érzed mert illékonyabb mint a kénsav.
Bocs, hogy tõleg kérdem meg, ne vedd csesztetésnek, de mostanában egyre több embertõl látom ezt hibásan, hosszú û-vel leírva. Beszédben is hosszan ejted?
Így már érthetõ, hogy úgymond csak az elindulásig védi az ablakot. Én hülye meg azt hittem az út alatt védi ( teszem hozzá nem tudtam, hogy arról a külsõ takarólemezrõl van szó)
A hidrogénatom ugye a legkisebb az atomok közül. Olyan apró, hogy képes átszivárogni a tartály falán. Persze ez a mennyiség viszonylag kicsi, de számolni kell vele.
A mars-utazással kapcsolatban merült fel, hogy ha a Mars-ûrhajó hidrogén üzemanyagú rakétával üzemel, akkor cirka kétszer annyi üzemanyagot kell vinnie, mivel ennyi illan el a falon át...
na jó de akkor hogy illan el a falon keresztül?... mert van olyan anyag ami annyira illékony hogy egy gumikesztûny is átmegy...de egy aluminium falon (ami gondolom nem 2mm vastag...?
ÁLtalában aluminiumból, elég komoly hõszigeteléssel megspékelve. Az X-33 (Ventre Star) program egyik buktája az volt, hogy kompozit mûanyagból akarták csinálni az kriogén üzemanyag tartályokat, a minél kisebb tömeg érdekében, de az istennek sem sikerült összehozniuk...
Ennek a takarólemeznek amúgy mikor és hogyan kellene leesnie? Mert ha az a mechanizmus, hogy az indulásnál úgy is leesik, akkor az elég gáz. Teljesen felesleges volt a hõszigetelõ szivaccsal szarakodni évekig, ha ezernyi ilyen rejtett meglepetés van még mindíg! Ez is összebarmolta a pajozsot, és ha épp ellenkezõleg jobban fogja a szigszallag és csak 1-2 M sebességnél esik le, megint szétszúzva a szárnyat akkor mi van?
És még õk szídják az oroszokat. Lehet hogy fapados a Szojúz, de legalább biztonságosabb.
Miután pillanatragasztóval elég nehéz roncsolás nélküli oldható kötést csinálni, és mivel nem túl elõnyõs, ha a takarólemez az út alatt végig az ablak elött lesz...
"Ezután kedden a pilótafülke egyik ablakát védõ takaró lemez vált le, mivel elengedett a - nem túl profi - szigetelõszalagos rögzítés." - Ezen elnevettem magam. Biztos értik a dolgukat, de abbõl a több milliárd dollárbõl nem tellett egy jó kis pillanatragasztóra!
Az STS-107 katasztrófája után úgy csinálnak mindent, mintha tojásokon lépkednének. Ha egy izzó kiégett, máris rohannak vissza az ûrsiklóval a FAB-ba, nehogy az a vád érje õket, hogy nem végeznek alapos munkát... :(
Informatika és tudomány
