Tudtommal már létezik egy 8 petaflops teljesítményû gép Hollandiában Equeloquint-soudtaiser néven amit elméleti antianyag kisérletek illetve az emberi hang kutatására fejlesztettek ki.
ha ennyire uberfasza lesz akkor irhatna egy ertelmest windows-t kill getci helyett... Meg segithetne venni egy Suprat:)
Szerintem ahol ez a számítógép van ott nincs egy deka por sem, a kis pókokról már nem is beszélve akik teleszövik a belsejét.
Kikapcsolni pedig nem hinném, hogy kikapcsolják. A szuperszámítógépek óraidejét meg lehet vásárolni. Komoly pénzekbe kerül egyetlen másodperc is. Nem hinném, hogy olyan ostobák lennének, hogy kikapcsolják.
Ezeket a szuperszámítógépeket hányfõs brigád takaríthatja?Mert takarítják nem??+kikapcsolják vajon 1-2 órára vagy megy mióta elkészült? Ezek az õrült japánok amúgy nemnormálisak.Nemcsodálkoznék ha a túlbuzgóságuk + az állandóan elsõ lenni mindenben vágyuk miatt történne vmi katasztrófa.Még jó hogy elég távol lakok tõlük.
Lehet hogy nem fog összejönni nekik addigra, de ha igaz amit a Cell-rõl írtak, akkor egyszerûen összedugnak pár ezer ps3-at kormányzati pénzen és ott a 10 peraflops ;]
Lehet hogy jóval tovább, szépen inicializálni a teljes clustert, interconnectek, memóriák, sok sok terabyte tárhely, sokszáz/ezer processzor... pont ilyenre készül a Win HPC high performance computing, vagy mi lesz a neve ..
Nem éppen egyszerû a válasz, ugyanis más az eredmény, ha az FPU-ra gondolunk, más ha az SSE3 egységre, más ha single precission FP, dual precission FP... stb, pl. a P4 3 GHz-n (egyszerû, NEM két magos) max 6 GFLOPS az FPU, de ezt reálissan sohasem éri el, 1.5 GFLOPS körül mozog a reális alkalmazásokban, de néha akár 1 GFLOPS alá is tud esni. Ha multiCPU felállításban (pl. cluster) mérjük a P4-esek teljesítményét akkor jobban közelítenek a maximumhoz. SSE3 (most már nem emlékszem pontossan, de azt hiszem jóval 10 GFLOPS fellett van, de persze ez is csak elméleti maximum. Mindenesetre nem lehet egy párhuzamos rendszert (mint ezek a szuperszámítógépek) teljesítményben összehasonlítani egy PC-vel... úgyhogy a vita teljessen alaptalan (nem csak kopasz FLOP-okban, hanem álltalában olyan algoritmusok amelyek ezeket a gépeket ki tudják használni, a PC-n majdnem nem is oldhatóak meg, nem sebesség a gond, hanem a single CPU vs paralell computing-cluster computing az áthidalhatatlan szakadék. Persze PC-kbõl is lehet clustert építeni és akkor már megy, de az meg már nem PC.
Azt hiszem, a Japánok kezdik veszíteni a talajt... (kedvelem õket és semmi negativ dolog nem jutna eszembe rolluk), viszont az Earth Simulator 35 TFLOPS-áról egyenessen 10 PFLOPS-ra ugrani egy picit túlzás, egyszerûen lehetetlen. Az IBM pl. lépésekként oldja meg a felmerûlõ problémákat és 2008-2009-re 3 PFLOPS-ot terveznek (további tervekrõl nem tudok), persze fokozatos lépésekben, jelenleg mint tudjuk 136 TFLOP-nál tartanak, ami még messze van akár az 1 PFLOP-tól is, de nagyobb az esély, hogy lépésekben megoldják a problémákat. Na én örülnék, ha a Japánoknak sikerülne, mert ez a verseny csak jó lehet a szuperszámítógépek piacán, és persze az alkalmazási területek is nagy hasznot élvezhetnének benne, amit követne a technológia még gyorsabb fejlõdése. Persze én azt hiszem, hogy az IBM jelenleg nagyon nagy elõnyre tett szert és nehéz lesz õket utolérni, nagy ugrásokkal meg szinte lehetetlen.
Amcsiknak feladták a leckét, kíváncsi leszek a lépéseikre.
-FEM - végeselem számítás
-pl. jégtörõ hajó orrának kiképzése, a különbözõ irányokbõl ható erõk hogyan deformálják a hajótestet
-Helsinki Mûszaki Egyetemen egy 192 procis vízhûtéses Cray-t idõjárás elõrejelzésre használnak
Egy Pentium4-es teljesitmenye nagyjabol az orajelevel aranyos (3GHz-es P4 = 3GFlops).
Egy Opteronnal pl. ketszeres szorzo ervenyes. A 2.6-os modell 5.2GFlops.
Az Itanium eseteben 4-szeres a szorzo. Az 1.5GHz-es I2 cirka 6GFlops.
Elvileg a PPC970 (a Mac G5 procija) 4-szeres szorzoval szamithato, igy a 2.5GHz-es modell 10GFlops korul mehet.
Ezek elmeleti maximalis ertekek.
Pl. ilyenekkel modellezik az atomfegyverek bevetes kozbeni hatasait. Igy kevesebb robbantast kell csinalni.
Szoktak legkori vagy tengeri aramlat modellezest vegezni. Idojaras elorejelzeshez jol jon.
Szelcsatorna kiserletek kivaltasara is hasznos.
Asszem molekularis biologusok is surun hasznaljak uj gyogyszerek fejlesztesehez.
Csillagaszok mindenfele asztronomiai modellek ellenorzesehez is szoktak alkalmazni.
Az olajkutato (vagy tetszoleges banyaszati) cegek robbantasokat vegeznek kulonbozo helyeken es a felfogott rezgeshullamokbol irto sok szamitassal valoszinusiteni lehet a rejtett asvanykincs lelohelyeket. Igy sok draga probafuras megsporolhato. Ezekhez a szamitasokhoz is jol jon egy combosabb szuperszamitogep.
Informatika és tudomány
